Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍZ és Egészség Magyarország ivóvízminősége 2016. Június 20. Szabóné Vincze Klára környezet-egészségügyi szakember Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍZ és Egészség Magyarország ivóvízminősége 2016. Június 20. Szabóné Vincze Klára környezet-egészségügyi szakember Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi."— Előadás másolata:

1 VÍZ és Egészség Magyarország ivóvízminősége Június 20. Szabóné Vincze Klára környezet-egészségügyi szakember Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

2

3 Egészséget meghatározó tényezők KÖRNYEZET 19% Társadalmi -Család, -kultúra, -közösség Természeti -Levegőminőség, -Vízminőség, -talajszennyezettség. -hulladék elhelyezés, -zöldterület, -lakáskörülmények Gazdasági -foglalkoztatottság, -munkanélküliség, -szegénység

4 Az Európai Unió Tanácsának 98/83 EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről Közösségi szintű szabályozás előmozdítója az emberi egészség (mint alapérték) védelme. Ivóvíz: minden olyan víz, melynek rendeltetése meghatározott (ivás, főzés ételkészítés, tisztálkodás és egyéb háztartási célok) Védelem elemei: 1.)Minőségi előírás: Tudományos ismereteken alapuló számszerű értékeken alapuló közös lista (I. sz. melléklet: határértékek és paraméterek), mely tagállami szinten tovább bővíthető 2.)Megfelelés helye: Az ivóvíz fogyasztó részére rendelkezésre bocsájtás helye szerinti megfelelősége (kilépési pontok) 3.)Ellenőrzés: önellenőrzés, hatósági ellenőrzés 4.)Intézkedések: Javító intézkedések és tilalmak pl. szennyezett vizek ivóvízként való használatának tilalma, használatuk korlátozása 5.)Tájékoztatás, jelentéstétel

5 1. Fizikai vízszennyezők Szín: főként vas, mangán és származékai- természetes vagy ipari vízzel történt szennyezésre utalhat. Íz és szag: vízfertőtlenítési eljárások, tárolás hibái, csővezeték–hálózat, pangó víz. Hőmérséklet: magasabb hőmérsékletű víz elősegíti a mikroorganizmusok szaporodását. Zavarosság: talajvízből szervetlen anyagok jelenléte - csökkenti a fertőtlenítőszerek hatékonyságát.

6 2. Kémiai alkotók Természetes folyamatok, ipar, mezőgazdaság, háztartás: –ártalmas –ártalmatlan Egészségre gyakorolt hatás alapján: –élő szervezet számára esszenciális anyagok: fluor, jód, Ca, Mg –toxikus anyagok: fémek, nitrát-, ciánvegyületek –genotoxikus hatású anyagok: szintetikus szerves vegyületek, klórozás melléktermékei, arzén, peszticidek

7 Kalcium, magnézium, nátrium- tartalom Bevitelük 5-20%-a ivóvíz útján Lágy víz- magasabb Na, alacsonyabb Ca-, Mg-tartalom esetén: Hypertonia↑, Szívkoszorúér-rendellenességek ↑, Velőcsőzáródási-rendellenességek ↑

8

9

10 Fluorid Esszenciális nyomelem, minimálisan szükséges és már toxikus mennyiség közötti sáv keskeny! 0,5-1,5 mg/l koncentrációban már véd a fogszuvasodástól 2 mg/l-nél már észlelhetőek a fluorosis tünetei: foltos fogzománc 4 mg/l felett súlyos, csontrendszerre kiterjedő hatások

11

12 Jód Pajzsmirigyhormon esszenciális építőeleme. Magyarország lakosságának 80%-a él jódhiányos területen - < 25μg/l Endémiás golyva, cretenismus, növekedési elmaradás, abortuszhajlam, IQ csökkenés. Döntő tényező a jódhiányos talajon termesztett növények jódszegénysége Ideális bevitel 150μg/l.

13

14 Endémiás golyva

15 Arzén Természetben előforduló kémiai anyag, minden ólom, réz és aranytartalmú kőzetben megtalálható –Tüdő-, máj, vese-, hólyag-, vastagbéltumorok –Tenyér, talp hyperkeratosisa, lábszárak hyperpigmentosisa (fekete láb betegség), bőrrák kialakulása –Spontán abortusz, halvaszületés gyakorisága↑ –Magyarország délalföldi vizek szennyezettebbek!! –WHO határérték: 10  g/l

16

17 Tenyér hyperkeratosisa

18 Nitrát talajvízből –nitrát-tartalmú növényvédőszerek < 12 hónap csecsemő –methemoglobinémia vörösvértest hemoglobin  methemoglobin cianózis, keringési elégtelenség, görcsök, kóma –WHO határérték: nitrát 50 mg/l, nitrit 0,5 mg/l

19 Higany Szerves higanyvegyületek 90-95%-a felszívódik a gyomor- és a belek nyálkahártyáján át- vvt-ben, idegrendszerben felhalmozódik Krónikus expozíció neurológiai elváltozásokhoz vezet- kézujjak finom remegése- tremor mercurialis, ingerlékenység, magatartási zavarok, tudatzavar, hallucinációk- erethismus mercurialis Minamata-betegség: ipari szennyezésből származó metil-higany mérgezés 1950-es évek, Japán- ujjak, ajkak, nyelv bénulása, látászavar, nagyothallás, mozgáskoordinációs zavarok, fejlődési rendellenességek Határérték 1,0 μg/l

20 Ólom, kadmium, cianid, azbeszt Ipari szennyezések kapcsán Ólomtartalmú csőhálózatból - krónikus ólommérgezés Azbesztcement csövek belső felületéről- lágy, savas kémhatású vízben agresszív CO 2 jelenlétében azbesztrostok mosódnak be- genototoxikus hatás jelenleg még nem bizonyított Itai-itai betegség- krónikus kadmium expozíció- csontritkulás, csontlágyulás, rendkívül erős fájdalmakkal

21 Szerves kémiai szennyezők I. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) –krónikus expozíció dermatitis, fényérzékenység, bronchitis, tüdőrák, szájüregi rák, leukémia, vese- és hólyagrák –WHO határérték B(a)P: 0,01μg/l peszticidek –mezőgazdasági kontaminációval szerves foszfátok felhalmozódása DDT: erősen korlátozott a használata vagy betiltott permethrin szintetikus rovarirtószer: víztározókban szúnyoglárvák elpusztítása (ezen szennyeződés megakadályozását szolgálja a Vízbázisvédelmi előírások betartása).

22 Biológiai szennyezők Fekál-orál úton szervezetbe jutó patogének –tápcsatornán át jutnak a szervezetbe Férgek –bőrkontaktus Alkalmazkodó patogének Cianobaktériumok

23 Víz által terjesztett fertőző betegségek Campylobacteriosis Dysenteria Patogén E.coli Virális gastroenteritisek Typhus abdominalis Cholera Anthrax Leptospirosis Tularemia HAV Enterális parazitózisok Legionellosis Stb.

24 Vízjárványok sajátosságai Többségét nem egy kórokozó okozza, szennyvíz-kontamináció esetén polietiológiájú lehet Kezdete robbanásszerű, majd kontakt „uszály” –Az egész lakosságot érinti, de csak azok betegszenek meg, akik (több) vizet fogyasztanak – a lakosság egy része nem érintett (palackozott vizet, alkoholt fogyasztók, stb.) –legérintettebbek a nagy vízigényű gyermekek és a legkisebb ellenállású idősek Járvány által érintett terület = közös vízellátás területe Szezontól független A megbetegedést többféle kórokozó (vírus, baktérium) okozza.

25 Műszaki hiba előzheti meg Vízminőség-panasz gyakori A műszaki hiba kijavítása után lezárul –Vízeredet laboratóriumi bizonyítása nehéz, mert sok kórokozó nem (könnyen) mutatható ki a vízből (kis kórokozó-koncentráció) –„az a víz” már nem mintázható, elfolyt Csak jól szervezett együttműködéssel (egészségügy, közegészségügy-járványügyi, vízszolgáltató együttesen) számolható fel. Vízjárványok sajátosságai II.

26 Miskolci vízszennyezés  A vízszennyezés által érintett Miskolc-tapolcai vízmű források (Olasz kút és az Új kút) vízgyűjtő területe 76 km2.  Erre a területre május 23. és június 6. között 215,8 mm csapadék hullott le, amely 16,8 millió m3 vizet jelentett.  vízmű ellátási területén élő 60 ezer főből 3673 ember betegedett meg Epidemiológiai és statisztikai vizsgálattal igazolódott a szoros összefüggés az ivóvíz fogyasztása és az enterális megbetegedés között.  A tapolcai vízmű több mint fél évig kizárásra került a vízellátásból.  Miskolc város vízellátása döntően a Bükk hegység karsztvizeire épül. A karszt földtanilag igen sérülékeny vízbázis, mert a vízadót fedő képződmények nem nyújtanak megfelelő természetes védettséget a felszíni szennyezések ellen.  Bár a hidrogeológiai védőidom kijelölése már 1987-ben megtörtént, a határozatban foglalt intézkedési javaslatok és feladatok egy része nem került végrehajtásra.

27 Abasári vízszennyezés Abasáron október 7-e és november 1-je között szünetelt a vezetékesivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A Nem került bejelentésre a határérték feletti szennyezőanyagot mérési eredménye. A Heves megyei község lakosai november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást a kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték jelentette. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a hatóság és az üzemeltető is.

28 Abasári vízszennyezés  3 db termelőkút (építés: 60-as évek)  Talpmélység: 20 m, 56 m és 70 m.  Vízadó: hasadékos rétegvíz (andezit törmelék)  3 db figyelőkút (90-es évektől) – Talpmélység: 4, 18, és 28 m. ( Vízadó: porózus talajvíz (törmelékes üledékes, lignittelepes összlet)  Ellátott település: Abasár, 2550 lakos  Vízbázis diagnosztika elvégzését tervezték (KEOP pályázat előkészítés 2010-ben)  Monitoring hálózat gyakorlatilag ki van építve, de nem nagyon mértek.  Szennyező- forrás feltárás nem történt.

29 Forrás:Tahy Ágnes XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2014.

30 Magyarországi szabályozás Hatósági jogkört megalapozó hazai jogszabályok:  Vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz szolgáltatást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. VII. 18. Korm. r.  Egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről évi XI. törvény 4. § (1) b.): Ivóvíz vízminőségének és a rá vonatkozó közeg. követelmény betartásának és érvényesülésének ellenőrzése  Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. § rendelkezik a minőségjavító beavatkozás és a vízhasználat korlátozásáról. Minőségjavító beavatkozás (vizsgálat és intézkedés) jogalapja: Határérték túllépés, rendkívüli eseményből adódó szennyezés Módja: Tilalom, Korlátozás, Intézkedés megtételére kötelezés.)  A viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet, július 1-től a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető művek üzemeltetéséről szóló 16/2016. (V. 12) BM rendelet.  A víziközmű szolgáltatásról szóló évi CCIX. Törvény és a végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet

31 Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet ( 2. számú melléklet ) Az üzemeltető által végzett vagy végeztetett vízkémiai vizsgálatok minimális mintaszáma (a vizsgálati mintaszámot a kerekítés szabályait figyelmen kívül hagyva, minden esetben felfelé kell kerekíteni, mind az önellenőrző, mind a hatósági vizsgálatok esetében) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 10%-a, azonban az 1000 m 3 /nap (a továbbiakban: m 3 /d) mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél évente legalább egy minta, a m 3 /d mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél legalább 2 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni Naponta termelt (szolgáltatott) ivóvíz mennyisége egy körzeten belül Ellenőrző vizsgálatra évente vett minták száma Részletes vizsgálatra évente vett minták száma <10(6. megjegyzés) A gyakoriságot, illetve a mintaszámot az illetékes hatóság határozza meg. 10–1004 minta minta1 minta 1000– minta minden megkezdett 1000 m 3 /nap (d) mennyiségre 1 minta, + 1 minta minden megkezdett 3300 m 3 /d mennyiségre – minta, + 1 minta minden megkezdett m 3 /d mennyiségre > minta, + 1 minta minden megkezdett m 3 /d mennyiségre

32 Magyarországi szabályozás Szakhatósági jogkört megalapozó hazai jogszabály: A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló a 223/2014. ( IX.4) Kormányrendelet 11.§ (1) bekezdés bb) pontján, - elvi vízjogi engedélyezési, - a vízjogi létesítési engedélyezési, - a vízjogi üzemeltetési és a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában, -vízbázis védelmi eljárásokban a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben az illetékes engedélyező Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé. További jogszabályok: A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet 12. § ( közérdek érvényre juttatása érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek, közegészségügyi, szempontok teszik szükségessé ).

33  2/A. § értelmében az Illetékes népegészségügyi szervként az 1000 m 3 /nap mennyiségnél kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási népegészségügyi Osztálya  -az ennél nagyobb kapacitású, illetve egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya  Az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak betartását az ivóvízbiztonság hatósági ellenőrzésének keretében az illetékes népegészségügyi szerv évente legalább egyszer a helyszínen is ellenőrzi. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet

34 313/2015. (X. 28.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet jogharmonizációs célú módosításáról 4. § (1) Az R. 5. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki: „(1c) Az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás köteles gondoskodni az ivóvízben található radioaktív anyagok ellenőrzéséről a jóváhagyott vizsgálati program szerint annak vizsgálata érdekében, hogy a radioaktív anyagok értéke megfelel-e az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázatban megállapított parametrikus értékeknek. A radioaktív anyagok vizsgálata esetében a szolgáltatott, illetve élelmiszeripari vállalkozás által használt ivóvíz minimális mintavételezését legalább a 2. számú melléklet A) rész 3. pontjában szereplő gyakorisággal kell elvégezni, a 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak szerint.” A lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló, október 22-i 2013/51/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” Ez a rendelet november 28-án lépett hatályba.

35 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról 9. § A Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegeket, a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményeket, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményeket a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) ellenőrzi és szükség szerint intézkedik. (2) A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben elvégzendő feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket és követelményeket az OKK által kiadott módszertani levél határozza meg. (3) Az OKK a honlapján minden év január 15-éig közzéteszi a frissített módszertani levelet. Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

36 A szolgáltatott ivóvíz eredet szerinti megoszlása Magyarországon Forrás: ÁNTSZ. Magyarországon az ivóvíz 92 % a különböző felszín alatti vizekből, 8 % a felszíni vízkivételi művekből származik

37 Az ivóvíz kémiai és mikrobiológiai minősége évben Magyarországon a hatósági és önellenőrző vizsgálati eredmények alapján

38 Határérték feletti arzén tartalmú ivóvízzel érintett települések Vas megyében Határérték feletti Arzén tartalommal érintett települések száma Érintett lakosság száma Magyarország Vas megye Arzén határérték december 25-től 10/µg/l

39 Ivóvíz minőségére vonatkozó átmeneti eltérési kérelem  Magyarország december 25-ig vállalta, hogy megfelel az EU által előírt vízminőségi előírásoknak. arzén, bór, ammónium, nitrit vonatkozásában.  Sajnos az önerő hiánya miatt nem került teljesítésre.  2009-ben újabb 3 éves időszakra irányuló kérelem került beadásra.  és években egyeztetések, adatbázis frissítésekre, hiánypótlás teljesítése zajlott. Újabb határidő december 25. Arzén: 20/ug/l Bór 5 mg/l Fluorid 1,7 mg/l

40 Határérték feletti ammónium tartalom ivóvizet szolgáltató vízművek vízminőség javításának közegészségügyi indoka  A hazai mélységi vizekben az ammónium tartalom hidrogeológiai eredetű.  A víz átlevegőzése során a vezetékhálózatban a hosszú tartózkodás során az ammóniumból biokémiai folyamat révén – un. nitrifikáció – útján nitrit képződik. Határérték feletti nitrit koncentrációjú ivóvíz fogyasztása a várandós anyák, az újszülöttek, és a csecsemők egészségét veszélyezteti (methemoglobinémia).  A vezetékhálózatban ellenőrizhetetlen körülmények között bekövetkező nitritképződés megelőzése érdekében szükséges a kutak vizéből az ammónium tartalom eltávolítása.

41 Határérték feletti ammónium tartalmú ivóvizet szolgáltató vízművek vízminőség javításának közegészségügyi indoka  A közegészségügyi hatóságnak növelt gyakoriságú nitrit monitoringot kell elrendelnie, ha a rendszeres ellenőrzésre kijelölt helyen nitrit határérték túllépés történik, vagy a hálózati víz nitritesedésére a víz ammónium tartalma miatt alapos gyanú merül fel.  Amennyiben egy településen, vagy – ha meghatározható – településrészen a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit tartalma az illetékes népegészségügyi szervnek megállapítása szerint meghaladja 0,5 mg/l határértéket, mindaddig gondoskodni kell az érintett területen lakó egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák ivóvízellátásáról, amíg illetékes népegészségügyi szerv ezt előírja.  A megyei népegészségügyi szervnek havi gyakorisággal kell jelentést tenni az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, ha a nitrit tartalmú ivóvízminőség miatti kockázatcsökkentő monitoring program elrendeléséről és a célcsoport átmeneti ivóvízellátásának elrendeléséről.  vízszolgáltatás költségét a helyi önkormányzat viseli, amennyiben az intézkedésre nem az üzemeltető jogellenes magatartása következtében került sor.

42

43 Forrás: EU jelentés

44

45

46 Káld Vízminőségjavítás Ammóniamentesítés (törésponti klórozással)

47 Mersevát Vízminőségjavítás ammóniamentesítés (törésponti klórozással)

48 Körmend vízminőségjavítás (arzénmentesítés)

49 Csepreg vízminőségjavítás (arzénmentesítés )

50 Szarvaskend vízminőségjavítás (arzénmentesítés)

51 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "VÍZ és Egészség Magyarország ivóvízminősége 2016. Június 20. Szabóné Vincze Klára környezet-egészségügyi szakember Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések