KRÓNIKUS BETEGSÉGEK LÉLEKTANA Dr. Hoyer Mária Semmelweis Egyetem ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék.

Az előadások a következő témára: "KRÓNIKUS BETEGSÉGEK LÉLEKTANA Dr. Hoyer Mária Semmelweis Egyetem ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék."— Előadás másolata:

1 KRÓNIKUS BETEGSÉGEK LÉLEKTANA Dr. Hoyer Mária Semmelweis Egyetem ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszék

2 Az egészségi állapot változását befolyásoló tényezők ◦Az egészségi állapottal kapcsolatos nézetek ◦Laikus betegségelméletek ◦Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek? ◦Az egészség változásaival kapcsolatban észlelt kontroll ◦Az észlelt kontroll típusai ◦A kontroll helye ◦Reakciók a kontroll csökkenésekor ◦A kontroll észlelése és betegségmagatartás ◦A tünetek észlelésének és értékelésének folyamata

3 Az egészségi állapottal kapcsolatos nézetek Egészségről/ betegségről alkotott kép (kognitív reprezentáció): az egyén miként gondolkodik tüneteiről, betegségeiről, hogyan értékeli azokat, hogyan viszonyul hozzájuk- szerepet játszik az egészséggel kapcsolatos viselkedésben, a beteggé válásban, a gyógyító- beteg kapcsolatban

4 Laikus betegségelméletek Leventhal és mtsai (1980) Leventhal és mtsai (1980) Benne foglaltatik: Benne foglaltatik: Konkrét tünetek, és egy címke, ami segíti a betegségprobléma azonosítását Konkrét tünetek, és egy címke, ami segíti a betegségprobléma azonosítását A probléma rövid- és hosszútávú konzekvenciái A probléma rövid- és hosszútávú konzekvenciái Idői lefolyás Idői lefolyás A probléma oka A probléma oka A gyógyulás feltételezett eszközei A gyógyulás feltételezett eszközei Döntési szabályok: ezek segítségével különíti el az egyén, hogy a tünetei betegség jeleként értelmezendő-e vagy sem. (segíti megérteni a laikus diagnózisalkotás mechanizmusát és a segítségkérés motívumainak feltárását) Döntési szabályok: ezek segítségével különíti el az egyén, hogy a tünetei betegség jeleként értelmezendő-e vagy sem. (segíti megérteni a laikus diagnózisalkotás mechanizmusát és a segítségkérés motívumainak feltárását) Stresszbetegség szabály: az aktuális élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak a tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként élik meg. Stresszbetegség szabály: az aktuális élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak a tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként élik meg. Életkorbetegség szabály: a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint, ha idősebbek. Életkorbetegség szabály: a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint, ha idősebbek. Szimmetria szabály: a címkézés hatása a tünetészlelésre (egyrészt a tünetektől szenvedő emeber címkézi a tüneteit, másrészt a diagnosztizált „címkézett” beteg specifikus tüneteket észlel magán, Lau és mtsai, 1989) Szimmetria szabály: a címkézés hatása a tünetészlelésre (egyrészt a tünetektől szenvedő emeber címkézi a tüneteit, másrészt a diagnosztizált „címkézett” beteg specifikus tüneteket észlel magán, Lau és mtsai, 1989)

5 Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek? A társas és kulturális jelentésadás (szimbolizáció) szerepe egészség- betegség vonatkozásában A társas és kulturális jelentésadás (szimbolizáció) szerepe egészség- betegség vonatkozásában Egészség/ betegség szimbólumértéke Egészség/ betegség szimbólumértéke Egészség: „jó”, „helyes” magatartás, a felelős, önmagával törődő egyén Egészség: „jó”, „helyes” magatartás, a felelős, önmagával törődő egyén Betegség: „rossz” magatartás, egészségével nem törődő egyén- stigmatizáció, bűnbakkképzés, kirekesztés alapja lehet Betegség: „rossz” magatartás, egészségével nem törődő egyén- stigmatizáció, bűnbakkképzés, kirekesztés alapja lehet

6 Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek? A betegség, mint ellenség A betegség, mint ellenség „megtámadott…”, „ levert a lábamról…” „megtámadott…”, „ levert a lábamról…” A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való tekintése A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való tekintése Szociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betgség ezt veszélyezteti) Szociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betgség ezt veszélyezteti) Reakciók Reakciók Haragos indulat a betegséggel szemben („felveszi a harcot”,/ az indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás) Haragos indulat a betegséggel szemben („felveszi a harcot”,/ az indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás) A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése, elmaradása) A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése, elmaradása) Ellenség előtti kapituláció Ellenség előtti kapituláció A betegség, mint nyereség A betegség, mint nyereség Elsődleges betegségelőny (Freud) Elsődleges betegségelőny (Freud) A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás „beteghez illő” reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a betegség tényét) „beteghez illő” reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a betegség tényét) Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség, törődés, figyelem a betegség során-”ragaszkodás” a betegséghez/tünetekhez, a beteg „nem akar” gyógyulni Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség, törődés, figyelem a betegség során-”ragaszkodás” a betegséghez/tünetekhez, a beteg „nem akar” gyógyulni A betegség, mint veszteség A betegség, mint veszteség Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok Gyászreakció- esteleg depresszió Gyászreakció- esteleg depresszió A betegség, mint büntetés A betegség, mint büntetés „igazságos”- passzivitással reagál „igazságos”- passzivitással reagál „„igazságtalan”: „felveszi a harcot”,/ „„igazságtalan”: „felveszi a harcot”,/ hosztilitás hosztilitás

7 Az egészség változásaival kapcsolatban észlelt kontroll A gyógyító gyakorlat megfigyelése: egyesek gyógyíthatatlannak vélt betegségekből felgyógyulnak, mások felépülésének üteme kevésbé súlyos betegségekből is elmarad a várakozástól A gyógyító gyakorlat megfigyelése: egyesek gyógyíthatatlannak vélt betegségekből felgyógyulnak, mások felépülésének üteme kevésbé súlyos betegségekből is elmarad a várakozástól Észlelt kontroll koncepciója Észlelt kontroll koncepciója Az egyén mennyire érzi, hogy befolyásolni, kontrollálni tudja a testi, lelki állapotokat, környezetet Az egyén mennyire érzi, hogy befolyásolni, kontrollálni tudja a testi, lelki állapotokat, környezetet Beteggé válásban való szerepe (egészség- tudatosság) Beteggé válásban való szerepe (egészség- tudatosság) Betegséggel való megküzdésben való szerepe (hit, remény) Betegséggel való megküzdésben való szerepe (hit, remény) Énkép, önértékelés befolyásolása Énkép, önértékelés befolyásolása

8 Az észlelt kontroll típusai Viselkedéses Viselkedéses Cselekvés útján történő hatásgyakorlás Cselekvés útján történő hatásgyakorlás Kognitív Kognitív Képes a helyzet átgondolására, a figyelem összpontosítására Képes a helyzet átgondolására, a figyelem összpontosítására Döntési Döntési Alternatívák közötti választás lehetősége Alternatívák közötti választás lehetősége Információs Információs Retrospektív Retrospektív A szituáció újraértékelése az okok és saját részesség vonatkozásában a jövőbeni elkerülés és módosítás céljából A szituáció újraértékelése az okok és saját részesség vonatkozásában a jövőbeni elkerülés és módosítás céljából Másodlagos Másodlagos korábban már kudarc a helyzet aktív befolyásolásában, jelenleg a sodródás elkerülése korábban már kudarc a helyzet aktív befolyásolásában, jelenleg a sodródás elkerülése

9 A kontroll helye Rotter (1954) Rotter (1954) Belső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket az egyénnek tulajdonítjuk Belső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket az egyénnek tulajdonítjuk Külső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket külső körülményeknek tulajdonítjuk Külső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket külső körülményeknek tulajdonítjuk A kontroll észlelése változhat az egyén életének különböző helyzeteiben (Fiske és Taylor, 1984) A kontroll észlelése változhat az egyén életének különböző helyzeteiben (Fiske és Taylor, 1984) Szoros összefüggése a szabadság és felelősség kérdéskörével Szoros összefüggése a szabadság és felelősség kérdéskörével

10 Reakciók a kontroll csökkenésekor A veszélyeztető tényezők széles skálája (pl.: menetrendváltozás, időjárás, természeti katasztrófa, hozzátartozó elvesztése stb.)- személyes szabadság veszélyeztetettsége, bizonytalanság, frusztráció A veszélyeztető tényezők széles skálája (pl.: menetrendváltozás, időjárás, természeti katasztrófa, hozzátartozó elvesztése stb.)- személyes szabadság veszélyeztetettsége, bizonytalanság, frusztráció Fiske és Taylor (1984): Fiske és Taylor (1984): Információkeresés Információkeresés Megnövekedett stressz Megnövekedett stressz Ellenállás (düh, hosztilitás, a szituáció átértékelése) Ellenállás (düh, hosztilitás, a szituáció átértékelése) Magunk által létrehozott kontrollvesztés Magunk által létrehozott kontrollvesztés Szórakozottság (közlekedési- és sportbaleset) Szórakozottság (közlekedési- és sportbaleset) A személy által indukált függőség A személy által indukált függőség

11 A kontroll észlelése és betegségmagatartás A betegség függőségi helyzetet hoz létre (beteg- gyógyító; beteg- családtag)- kontrollvesztés A betegség függőségi helyzetet hoz létre (beteg- gyógyító; beteg- családtag)- kontrollvesztés A kontroll illúziója (tévesen saját viselkedésének tudja be egy esemény bekövetkezését) A kontroll illúziója (tévesen saját viselkedésének tudja be egy esemény bekövetkezését) Az igazságos világba vetett hit (Lerner): szorongáscsökkentő hatása: „velem nem történhet meg”, akivel megtörtént, az saját magának okozta a bajt- bűnbakképzés: „áldozatot vádló magatartás” Az igazságos világba vetett hit (Lerner): szorongáscsökkentő hatása: „velem nem történhet meg”, akivel megtörtént, az saját magának okozta a bajt- bűnbakképzés: „áldozatot vádló magatartás”

12 A tünetek észlelésének és értékelésének folyamata A tünetek észlelése A tünetek észlelése A tünetek felismerése, értelmezése A tünetek felismerése, értelmezése hipochondria hipochondria A figyelem iránya A figyelem iránya Saját magára versus a külvilágra orientált Saját magára versus a külvilágra orientált Helyzeti tényezők Helyzeti tényezők Orvostanhallgatók betegségei Orvostanhallgatók betegségei Élethelyzeti stressz és betegség összefüggése (sok a megoldatlan probléma, a betegségnek is jobban ki van téve) Élethelyzeti stressz és betegség összefüggése (sok a megoldatlan probléma, a betegségnek is jobban ki van téve) A tünetek értékelése A tünetek értékelése Előzetes tapasztalatok (először vagy többedszer jelentkezik a tünet?) Előzetes tapasztalatok (először vagy többedszer jelentkezik a tünet?) Mennyire gyakori a tünet valakinek a környezetében, illetve mennyire tekintik ott súlyosnak Mennyire gyakori a tünet valakinek a környezetében, illetve mennyire tekintik ott súlyosnak Elvárások: felerősödnek azok a tünetek, amikre előzetesen számítunk Elvárások: felerősödnek azok a tünetek, amikre előzetesen számítunk Adott tünet jellege (pl.: értékes szervet érint, mozgást korlátoz stb.) Adott tünet jellege (pl.: értékes szervet érint, mozgást korlátoz stb.)

13 Krónikus betegek ellátásának pszichológiai vonatkozásai ◦A krónikus betegség fogalma ◦Leggyakoribb krónikus betegségek ◦A krónikus betegségek gyakorisága

14 A krónikus betegség fogalma Az a betegséglefolyás, amely hosszan tartó és jelen ismereteink szerint nem gyógyítható A betegséglefolyás szempontjából: ◦megfelelő gyógykezelés mellett hosszú távon egyensúlyban tartható ◦folyamatosan vagy időszakosan progrediál

15 Leggyakoribb krónikus betegségek Szív- érrendszeri betegségek Rheumatoid arthritis Diabetes mellitus Asthma bronchiale Rákos megbetegedések egy része

16 A krónikus betegségek gyakorisága Elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett. Életkor szempontjából: Gyermek- és fiatalkorúak 10%-a Gyermek- és fiatalkorúak 10%-a A 60 év fellett 3-szor gyakoribb, mint 40 év alatt A 60 év fellett 3-szor gyakoribb, mint 40 év alatt A várható élettartam folyamatos növekedése miatt számuk valószínűleg tovább növekszik. Gazdasági szempontok: munkaképtelenség, rokkant nyugdíjazás

17 A beteg és környezetének a betegséghez való viszonyulását befolyásoló tényezők A betegség kiszámíthatósága /befolyásolhatósága Jól „kézbentartható” diabetes: betegséggel kapcsolatos kontrollérzés, de hosszú távon megterhelő felelősség is Jól „kézbentartható” diabetes: betegséggel kapcsolatos kontrollérzés, de hosszú távon megterhelő felelősség is Sclerosis multiplex: prognózis kiszámíthatatlan, aktuális tünettan csekély mértékben befolyásolható- tehetetlenség élménye Sclerosis multiplex: prognózis kiszámíthatatlan, aktuális tünettan csekély mértékben befolyásolható- tehetetlenség élménye A szubjektív kontroll az alkalmazkodásban jobb prediktor, mint a tényleges befolyásolhatóság A szubjektív kontroll az alkalmazkodásban jobb prediktor, mint a tényleges befolyásolhatóság A betegség fertőző volta Példa: AIDS Példa: AIDS A betegség életet fenyegető jellege

18 Általánosan jellemző alkalmazkodási feladatok krónikus betegségekben Megzavart érzelmi egyensúly Új / intenzívebb/ fenyegetettség Új / intenzívebb/ fenyegetettség A közérzet és a testi integritás megváltozása Rokkantság/ akadályozottság/ fájdalom Rokkantság/ akadályozottság/ fájdalom Az önmagáról kialakított kép megváltozása Csökkent kontrollérzés és autonómia, testséma megváltozása, bizonytalanság Csökkent kontrollérzés és autonómia, testséma megváltozása, bizonytalanság Elbizonytalanodás szociális szerepekben és feladatokban Elválás barátoktól, ismerősöktől, szociális funkciók feladása Elválás barátoktól, ismerősöktől, szociális funkciók feladása A környezet megváltozása hospitalizáció hospitalizáció Az élet fenyegetettsége, félelem a haláltól

19 A krónikus betegségek pszichológiai modelljei Stressz és megküzdés elmélete (Lazarus és Folkman): a stressz szerepe a betegség kialakulásában és lefolyásában, a krónikus betegség okozta stresszel való megküzdés (kognitív értékelő folyamat, személyes és kapcsolati erőforrások) Egyértelmű összefüggés a személyiség stresszre való hajlama és a krónikus betegség kialakulásának kockázata és lefolyási jellemzői között

20 A krónikus betegségek lefolyását és hatásait befolyásoló tényezők Személyes hatékonyság érzése Megpróbál-e a betegségnek megfelelő magatartásmódokat kialakítani?(feladat-specifikus) Megpróbál-e a betegségnek megfelelő magatartásmódokat kialakítani?(feladat-specifikus) Személyes kontroll: Taylor: „pozitív illúzió” (értelemkeresés, kontroll lehetőségének keresése, olyanokkal hasonlítja össze magát, akikhez képest helyzetét kedvezőbbnek látja) –Kontrollálhatatlan szakaszban jó, de máskor hátráltathat Optimizmus: a dolgok alapvetően jó irányba mennek, a jövő alapvető reményekre ad okot Társas támogatás. Ambivalencia és konfliktus autonómia és függőség,- támaszigény között Bodenmann, (2000) rendszerszemléletű stressz- és megküzdés koncepció ◦A diádikus megküzdés formái: ◦közös megküzdés (közös problémamegoldás, érzelmi támogatás ◦támogató megküzdés (gyakorlati tanácsok, érzelmi támogatás) ◦delegált diádikus megküzdés (partner feladatainak átvétele)

21 Pszichológiai intervenciók Cél: Akut stressz és következményeinek enyhítése Akut stressz és következményeinek enyhítése Kockázati tényezők mérséklése a viselkedés megváltoztatásával Kockázati tényezők mérséklése a viselkedés megváltoztatásával Tünetek kontrollja Tünetek kontrollja A betegség progressziójának lassítása A betegség progressziójának lassítása Ismeretek, betegoktatás Edukációs programok Viselkedéses készségfejlesztő technikák Stresszkezelő eljárások Társas támogatás Családsegítő csoport Önsegítő csoport

22 ÚJSZÁSZY, L., TÚRY, F. (1998) Irritábilis bél vagy irritábilis személyiség. Consensus füzetek, MGT-MPT-MEDICOM, Bp. ◦IBS-betegeknél általában fokozott érzékenység és alacsonyabb fájdalomküszöb mutatható ki a bél ingerlése során. A viszcerális túlérzékenység egyrészt hiperalgéziát (a betegek fájdalmas ingerlésre erőteljesebb és hosszabban elhúzódó viselkedéses vagy neurofiziológiai reakciókat adnak, mint az egészséges személyek), másrészt allodyniát (fájdalmasnak észlelnek olyan ingereket is, amiket a normál kontroll személyek nem tartanak fájdalmasnak) jelöl

23 Felhasznált irodalom Csabai Márta- Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, 2009. Csabai Márta- Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, 2009. Csabai Márta- Molnár Péter: Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, 1999. Csabai Márta- Molnár Péter: Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, 1999. Kopp Mária- Berghammer Rita (szerk.): Orvosi Pszichológia, Medicina, 2009. Tiringer I., Varga J., Molnár E.: A krónikus betegek ellátásának egészségpszichológiája In: Kállai J., Varga J., Oláh A. (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina, 2007.305-331.o.