A szülői állásvesztés hatása a középiskolai lemorzsolódásra A 2008. évi válság következményei Hajdu Tamás Kertesi Gábor Kézdi Gábor MTA KRTK KTI MTA KRTK.

Az előadások a következő témára: "A szülői állásvesztés hatása a középiskolai lemorzsolódásra A 2008. évi válság következményei Hajdu Tamás Kertesi Gábor Kézdi Gábor MTA KRTK KTI MTA KRTK."— Előadás másolata:

1 A szülői állásvesztés hatása a középiskolai lemorzsolódásra A 2008. évi válság következményei Hajdu Tamás Kertesi Gábor Kézdi Gábor MTA KRTK KTI MTA KRTK KTI CEU, MTA KRTK KTI Szirák 2015. november 13.

2 Vázlat Motiváció A mi hozzájárulásunk Adatok Mérés Eredmények Endogenitás-tesztek A hatás erőssége Közvetítő mechanizmusok Összegzés 2

3 Motiváció Miért érdekes?  Gazdasági visszaesések intergenerációs hatásainak mérése  Iskoláztatást érintő jövedelemhatások mérése: Milyen mértékben és hogyan számít a pénz az iskoláztatási egyenlőtlenségek létrejöttében?  Nehéz probléma: Keresztmetszet nem igazán jó, endogenitás  Válság jó terep a méréshez: korábbi egyensúlyi helyzet megbomlik: családokat érintő negatív sokk  Információban gazdag paneladatok szükségesek: szülők foglalkoztatásáról, gyerek iskolai pályafutásáról, potenciális közvetítő mechanizmusok indikátorairól  Nem mért heterogenitás, kihagyott változók kezelése, oksági hatások valószínűsítése  Fontos cél: a közvetítő mechanizmusok (legalább részleges) azonosítása 3

4 Motiváció 4 Válság Nehéz jó állást találni Állás- vesztés, nehéz állás- keresés Anyagi nehézsé- gek Családi stressz, betegség Isk.közvetlen költségei: nehézségek Iskolai telje- sítmény romlik Iskoláztatás opportunity costja csökken S↑S↑ S↓ ∆S* ? Fiatal: Szülő: S = pl. az elvégzett isk. osztályok száma, az iskola befejezésének valósz. stb.

5 Motiváció: „válság hatása az iskoláztatásra” irodalom Milyen hatások érvényesülésére számíthatunk?  Az iskoláztatás opportunity costja csökken  Az iskoláztatás közvetlen költségeit nehezebb fedezni; kölcsönzési korlát  Stressz, konfliktusok, egészségproblémák, romló minőségű nevelés Opportunity cost  Betts-McFarland 1995, Long 2014: USA, egyetemi beiratkozás nő  Adalmopoulous-Tanzi 2015: Olaszo., egyetemi lemorzsolódás csökken Közvetlen költségek, kölcsönzési korlátok (diákhitel)  Egyetemi részvétel. innovatív új mérés: Stinebricker-Stinebricker 2008: jelentősége kicsi az egyetemi lemorzsolódásban  Ugyanakkor a jelentősége nagyon nagy a kisgyermekkori oktatásban, ahol nincs diákhitel: Heckman factory, Lochner és Monge-Naranjo 2012 Stressz,egészségi állapot és nevelés minőségének romlása  Elder 1974: 1929-33, Conger-Elder 1994: középny-i farmerek 80-as évek  Mechanizmusok: Mullainathan-Shafir 2013: scarcity érvelés, Kalil-Wightman 2010, Lininger-Kalil 2014: családi stressz, instabilitás, válások 5

6 A mi hozzájárulásunk ehhez az irodalomhoz Szülői állásvesztés hatását mérjük egy középiskolai eredménymutatóra (a lemorzsolódás valószínűségére)  Finoman (havi frekvenciájú adatokon) mérjük a szülői foglalkoztatást.  A középiskola elvégzésére és a lemorzsolódásra fókuszáló országosan reprezentatív paneladatokon mérjük az érintett fiatal iskolai pályafutását.  Részletes adatok a nevelési környezet és családi körülmények nehezen mérhető vonásainak kontrollálására  Lehetőség a családi stressz modell néhány predikciójának tesztelésére. Fontosabb eredményeink  A családok 25 százalékánál csökkent a foglalkoztatás. Ők átlagosan a korábbi munkaidejük 30 %-át veszítették el a válság előtti időszakhoz képest.  Ezekben a családokban 9.6 %pontról 12.7 %ponttal (azaz 32 százalékkal) nőtt a szülői állásvesztés hatására a középiskolai lemorzsolódás a válság előtti állapothoz képest. A hatás főként a középosztályi (a 3. jövedelem- kvartilisbe tartozó) családokat érintette.  Az állásvesztés hatására megnőtt a családi konfliktusok valószínűsége, romlott a szülők egészségi állapota, gyakoribbak lettek a súlyos betegségek. Kétszülős családokban az apa állásvesztése bizonyult perdöntőnek. 6

7 „Szülői állásvesztés => iskolai következmény” irodalom Kalil és Ziol-Guest (2008)  USA, SIPP panel: ált. és középiskolások: évismétlés és lemorzsolódás (önkéntes kimaradás és eltanácsolás) nő Stevens és Schaller (2011)  USA, SIPP panel, 1996-2006, 5-19 évesek: évismétlés 15 %-kal megnőtt Rege,Telle és Votruba (2011)  Norvégia, szülő-gyerek panel, 2003-2007, üzembezárások: 10.évf.GPA a szórás 11%-ával csökkent Coelli (2011)  Kanada, SLID panel, 16-18 évesek: egyetemi beiratkozások valószínűsége csökken. Annál inkább, minél nagyobb az állásvesztésből adódó jövdelemveszteség. Page, Stevens és Lindo (2009)  USA, PSID panel, 16 év alatti gyerekek, üzembezárások: középiskolai lemorzsolódás esélye nagyobb, egyetemi részvétel kisebb. 7

8 Adatok TÁRKI Életpálya-felmérés (végső, szűkített minta: N=4911 fő)  10.000, 2006 májusában 8. évf. tanuló panelje, 6 hullám, 2006-2012, országosan reprezentatív minta  Ismert a szülők (édes sz.) válság előtti és utáni foglalkoztatása (a havi frekvenciával kérdezett kérdésblokk)  Ismert a három, anyagi helyzetet mérő változó (lásd alább!) közül legalább egy, ami alapján besorolhatók jövedelmi kvartilisekbe  Azonos a biológiai apa és anya az 1-5. hullám között  A lemorzsolódottak a válság UTÁN (2009.04 után) estek ki. Kivétel: endogenitás-teszt: korai (2006/7 és 2007/8. tanévben) lemorzsolódók is benne vannak a mintában 8

9 Adatok A foglalkoztatás mérése: havi frekvenciájú adatok  2006.09. és 2010.08 között ismert mindkét szülő havi jellemző fogl.-i állapota (rendszeres és nem rendszeres munka is megkülönböztethető)  Válság előtt (2006.09-2008.08) és után (2009.04-2010.08) a hónapok hány százalékában dolgozott. (min=0, max=1). A változás = utána mínusz előtte (min=-1, max=1). A szülők fogl.változása: anya és apa adatának átlaga  A rendszeres munkára (alkalmazott, vállalkozó, önálló) koncentrálunk. Lemorzsolódott  Nem szerez középiskolai végzettséget 2012 nyaráig (6. hullám kérdezésének végéig). A lemorzsolódók 15 %-a a válság előtt, 85 %-a a válság után esik ki. Egyetemre jár  Egyetemi / főiskolai hallgató a 6. hullám kérdezésekor A jövedelmi negyedek mérése  (i) Szülők fogl. a gyerek 0-14 kora között (1.); (ii) háztartás ekvivalens jöv (2.) és (iii) kiadásai (1.,2.). Mindegyik változó alapján percentilisekbe sorolva, majd ezek átlagolása után négy egyenlő nagyságú kvartilisba sorolva. Egy változó megléte már elegendő a besoroláshoz (megoszl.1:1.5 / 2: 3.5 / 3:15.0 / 4: 80.0) 9

10 Kontrollváltozók A szülők foglalkoztatása a gyerek 0-14 éves kora között (precentilissé alakítva) A háztartás ekvivalens jövedelme (2. hullám) (precentilissé alakítva) A háztartás ekvivalens kiadása (1. és 2. hullám) (precentilissé alakítva) Olvasás kompetencia-teszteredmény (8. osztály, 2006) Matematika kompetencia-teszteredmény (8. osztály, 2006) HOME index (család nyújtotta érzelmi és kognitív stimulusok mérésére) Gyerek: Rosenberg tesztpontszám, 14-15 éves kori (self esteem) Gyerek: Rotter tesztpontszám, 14-15 éves kori (internal-external control) Gyerek: Harter tesztpontszám, 14-15 éves kori (énkép) Féléves és év végi átlag (8. osztály, 2006) SNI tanuló (8. osztály, 2006) 6/8 osztályos gimnáziumba jár (8. osztály, 2006) Anyagi nehézség kora gyerekkorban (előfordult, hogy nem jutott pénz fűtésre/számlákra/ételre) 10

11 Kontrollváltozók Anyagi nehézség alsó tagozatos korban (előfordult, hogy nem jutott pénz fűtésre/számlákra/ételre) Nem Roma etnicitás (biológiai anya/apa) Együtt elő biológiai apa/anya Együtt elő nevelőapa/nevelőanya Anya/apa iskolai végzettsége Anya/apa dohányzás (6. hullámban kérdezve) Anya/apa szubjektív egészségi állapot (1. hullám) Könyvek száma otthon Gyerek: szubjektív egészségi állapot (1. hullám) Gyerek: alacsony születési testsúly Oktatási aspiráció (1. hullám) Mesélés gyakorisága gyerekkorban (szülő szerint) Mesélés gyakorisága gyerekkorban (gyerek szerint) 11

12 Kontrollváltozók Kirándulás gyakorisága gyerekkorban (gyerek szerint) Hosszan tartó súlyos betegség előfordulása a háztartásban az előző egy évben (2. hullám) Komoly baleset előfordulása a háztartásban az előző egy évben (2. hullám) Verbális konfliktusok előfordulása a háztartás tagjai között 14 éves kor előtt (6. hullámban kérdezve) Élettel való elégedettség (1. hullám) A gyerek hány órát dolgozott egy héten a válság előtt (1. és 2. hullám alapján) Melyik megyében lakik (1. hullám) Kérdezés hónapja (6. hullám) (missing dummy-k) 12

13 Mérés: redukált formájú regressziók 13 D = Lemorzsolódott? 1: igen, 0 : nem ∆PRJ = szülők rendszeres munkájának változása PRJ bef = válság előtti rendszeres foglalkoztatás C = kontrollok Foglalkoztatás-növekedés és -csökkenés megkülönböztetése: ∆PRJ decr = szülők rendszeres munkájának csökkenése (abszolút érték) ∆PRJ incr = szülők rendszeres munkájának növekedése Alapregresszió :

14 A foglalkoztatási sokk 14 KSH munkanélküliségi ráta (35-59 éves korosztály) – 5 éves korcsoportok negyedéves munkanélküliségi rátáinak súlyozatlan átlaga

15 A foglalkoztatási sokk mértéke a mintában 15 NMean Decrease % Increase % Mean decrease Mean increase ΔParental empl. (any job) 4911 -0,030,250,170,300,25 ΔParental regular employment 4911 -0,030,250,170,310,26 ΔFather's employment 3936 -0,050,170,090,480,39 ΔFather's regular employment 3936 -0,040,160,100,490,41 ΔMother's employment 4752 -0,020,160,130,470,41 ΔMother's regular employment 4752 -0,020,160,130,480,42

16 Alapregressziók. Függő: középiskolai lemorzsolódás 16 unconditionalconditioned ΔParental empl. (any job) -.14**-.06** ΔParental regular empl. -.13**-.06** Parental regular empl. decrease.18**.10** Parental regular empl. increase -.02.03 Q1: ΔParental regular empl. -.09*-.01 Q2: ΔParental regular empl. -.08-.03 Q3: ΔParental regular empl. -.22**-.16** Q4: ΔParental regular empl. -.11-.11* Two-parent families any jobregular job ΔPaternal empl. --.04*-.03 ΔMaternal empl. --.00.00 * p < 0.05, ** p < 0.01

17 Endogenitás-teszt: kiegészítő regressziók 17 * p < 0.05, ** p < 0.01, before: 2006/7, 2007/8, after: 2008/9 – 2011/12 schoolyears unconditionalconditionedunconditionalconditioned Dropping out before recession Dropping out after recession ΔParent. reg. empl. -.03**.00-.12**-.05* ΔParent.reg.empl.decr.01-.00.18**.10** GPA in grade 9 -- ΔParent. reg. empl..20**-.03-- ΔParent.reg.empl.decr -.33**.01-- Enrolled in general secondary in grade 9 -- ΔParent. reg. empl..20**.02-- ΔParent.reg.empl.decr -.20**-.01-- ΔParent.reg.empl.incr.20**.05--

18 A hatás erőssége 18 Parental regular employm- ent Distribu- tion,% Δemploym (Δx t-1 ) ∂y t /∂x t-1 (2)*(3)Dropout rate (y t ) Ex post a Ex ante b Δ, % (1)(2)(3)(4)(5)(6)=(5)+(4)(7)=(4)/(6) decreased 25-.31.10**-.031.127.096-32 % increased 17.26.03 ns.008.073 0 % no change 58.0 Total 100---.06.086.080-8 % * p < 0.05, ** p < 0.0, ns = not significant a mintából megfigyelt, b regresszióból becsült

19 Közvetítő mechanizmusok indikátorai 19 Családon belüli konfliktusok a fiatal 14 éves kora óta (6. h.)  14 éves kora óta előfordult, hogy tanúja volt annak, hogy (i) egyik szülője a másikat vagy (ii) valamelyik szülője a testvérét vagy (iii) egyik együttélő családtagja a másikat szavakkal bántotta, lelkileg bántalmazta, megalázta.  Intenzitás: soha, egyszer, ritkán, gyakran  Ha ritkán vagy gyakran bármelyik családtaggal előfordult: 1, egyébként: 0 A szülő egészségi állapota, önbesorolás (1.,5. h)  Ha rossz vagy közepes: 1, egyébként: 0 Komolyabb betegség előfordulása a családban (2.,3.,5.,6. h)  Ha a családtagok közül legalább egynél van: 1, egyébként: 0 Válság után újonnan jelentkező, komolyabb betegség a családban  2.,3. hullámban, illetve 5.,6. hullámban felvett adatok alapján  2.,3. hullámban: hány családtagnál volt? Kik azok? (3 lehetőség)  5.,6. hullámban: 7 családtagra egyedileg rákérdezve  A válság előtt nem volt, és a válság után lett: 1  A válság előtt nem volt, és a válság után sem lett: 0  Egyébként: missing

20 Közvetítő mechanizmusok: családi konfliktusok 20 * p < 0.05, ** p < 0.01, before: 2006/7, 2007/8, after: 2008/9 – 2011/12 schoolyears Family conflicts before recession after recession Parental regular empl. change -.03-.07**-.05** Parental regular empl. decrease.03.09**.08** Controls XXX Family conflicts before recession X

21 Közvetítő mechanizmusok: Rossz, közepes egészségi állapot (önértékelés) * p < 0.05, ** p < 0.01, before: 2006/7, 2007/8, after: 2008/9 – 2011/12 schoolyears Health conditions before recession: serious illness, serious accident (2.); self rated health of mother and father (1). FATHER Self rated health = poor or fair before recessionafter recession Regular empl. change -.22**-.40**-.35** Regular empl. decrease.22**.40**.34** Controls XXX Health cond. before recession X MOTHER Self rated health = poor or fair before recessionafter recession Regular empl. change -.16**-.31**-.27** Regular empl. decrease.17**.36**.32** Controls XXX Health cond. before recession X

22 Közvetítő mechanizmusok: Súlyos betegség előfordulása a családban * p < 0.05, ** p < 0.01, before: 2006/7, 2007/8, after: 2008/9 – 2011/12 schoolyears Health conditions before recession: serious illness, serious accident (2.); self rated health of mother and father (1). Serious illness before recessionafter recession Regular empl. change -.10**-.11**-.09** Regular empl. decrease.11**.09* Controls XXX Health cond. before recession X Serious illness in the family diagnosed as a new illness after recession Regular empl. change -.09*-.08* Regular empl. decrease.11*.10* Controls XXXX Health cond. before recession XX

23 Összegzés A válság következtében a családok egynegyedénél csökkent a foglalkoztatás. Ők átlagosan a válság előtti munkaidejük 30 százalékát veszítették el. Ennek hatására ezekben a családokban 3 százalékponttal (a korábbi állapothoz képest egyharmaddal) nőtt a középiskolai lemorzsolódás. E negatív hatás főként a középosztályi (3. jövedelmi negyedbe tartozó) családokat érintette. Az állásvesztés lemorzsolódást növelő hatása kétszülős családokban erősebb volt akkor, ha az állásvesztés az apákat érintette, mint ha az anyákat. Az állásvesztés hatására  megnőtt a családon belüli konfliktusok valószínűsége  romlott a szülők egészségi állapota  gyakoribbá váltak a súlyos betegségek A családi konfliktusok erősödése és a családtagok egészségi állapotának romlása, összhangban a szakirodalommal, szerepet játszhatott a válság által érintett családok gyerekeinek iskolai teljesítményromlásában és növekvő középiskolai lemorzsolódásában. 23

24 Appendix 24

25 Függő: Egyetemen tanul 25 unconditionalconditioned ΔParental regular empl..20**.04 Parental regular empl. decrease -.32**-.06 Parental regular empl. increase -.02-.01 Q1: ΔParental regular empl..12**.03 Q2: ΔParental regular empl..11.02 Q3: ΔParental regular empl..14-.03 Q4: ΔParental regular empl..26.18* * p < 0.05, ** p < 0.01