Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, 2012. május 04.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, 2012. május 04."— Előadás másolata:

1 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, május 04.

2 A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, május 04.

3 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia –A kutatás elméleti háttere –Győr fejlődési íve –A járműipar szerepe a térség gazdaságában –Stratégiatervezés és helyi gazdaságfejlesztési stratégia Győrben –Helyi gazdaságfejlesztés szereplői, eszközei Győrben –Összegzés A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Előadás felépítése

4 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés olyan tudatos beavatkozás a helyi gazdaság életébe, folyamataiba, mely egyaránt hasznosíthat külső és belső erőforrásokat, kezdeményezője lehet külső szereplő, mint például a központi kormányzat vagy külföldi tőke, mégis a legfontosabb a helyi szereplők közreműködése, akik felléphetnek a fejlesztés elképzelésének kezdeményezőjeként, támogatójaként, alakítójaként vagy annak elfogadójaként. (Mezei, 2006) A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A helyi gazdaságfejlesztés fogalma

5 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés „négy lába” (Lengyel, 2010): Helyi kormányzati szektor (minden szub-nacionális szint /Pálné Kovács, 1999/) Üzleti szféra Tudástranszfer intézmények Fejlesztő ügynökségek + -Külső szereplők (pl. Európai Unió, központi kormányzat) -Lakosság A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A helyi gazdaságfejlesztés szereplői

6 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Önkormányzatok HGF eszközei (Čapkova, 2005): Pénzügyi eszközök (helyi adó mentességek, kedvezmények; speciális alapok) Vagyonhoz kötődő eszközök (telephely biztosítása, üzleti inkubátor létesítése) Marketing (célpiacok szerint szegmentált) Infrastruktúra fejlesztés (fizikai, humán) Információszolgáltatás és tanácsadás (belső szervezeti egység, külső szervezet) + Stratégiai tervezés A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A helyi gazdaságfejlesztés eszközei

7 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Győr: 6. legnépesebb város Magyarországon Népességszám: utóbbi két évtized: stagnál, közvetlen vonzáskörzetben bővül (ok: szuburbanizációs és agglomerációs folyamatok) Hazánk második legerősebb gazdasági pólusa Budapest után - fejlődés meghatározó motorja a járműipar Gép- és járműipar 120 éves múltja (Rába Magyar Vagon- és Gépgyár) Meghatározó tudásbázis felhalmozódása – alap a járműipari boom kialakulásához Sikeres gazdasági átalakulás a rendszerváltás után – Jó megközelíthetőség – Sokszínű ipari kultúra és képzett munkaerő – Átlagot meghaladó infrastruktúra kiépítettség – Nyitottság a befektetők irányába A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Győr fejlődési íve

8 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A járműipar szerepe a térség gazdaságában 1.Ábra: A járműipari vállalkozások száma a Nyugat- Dunántúlon 2005 és 2010 között Nyugat- Dunántúl: 96 vállalat Győr-Moson-Sopron megye: 57% Nyugat- Dunántúl: 10 járműipari vállalat /100 ezer fő Győr-Moson-Sopron megye: 12 Zala megye: 6

9 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke (utóbbi két évtized): 80% Győr- Moson-Sopron megye Régió 10 piacvezető járműipari vállalatából: – Győr-Moson-Sopron megye: 5 (Győr: 3) HVG Top 500: – Járműipar: 29 (Győr: 3) Figyelő 2011: – Győr: 3 2. Audi Hungária Motor Kft Rába Járműipari Holding Nyrt Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A járműipar szerepe a térség gazdaságában

10 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Helyi gazdaságfejlesztés szereplői Rendszerváltás időszaka: – 2 legfőbb külső szereplő: Állam: gazdasági átalakulás támogatása a szabályozási környezet átalakításával EU tagállamok: működőtőke-befektetések ösztönzése a felbomló keleti blokk országaiban Rendszerváltás után: – Állam: Ipari Park program 1996-tól – 2001 Széchenyi Terv: átfogó gazdaságfejlesztési stratégia – pl. Győri Élményfürdő beruházás – EU: Interreg IIA-Phare CBC Program: gazdasági infrastruktúra fejlesztési projektek pl. kikötő, reptér, innovációs központ – Helyi önkormányzat: pl. Győri Nemzetközi Ipari Park Kft., Győr-Gönyű Kikötő Rt., Győr-Pér Reptér Kft. alapításának résztvevője

11 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Miért éppen Győr? – Kiváló közlekedési-logisztikai adottságok: - Bécs-Budapest vasútvonal, két saját iparvágánnyal - Gönyűi kikötő (20 km) - Nemzetközi repterek (Schwechat, Pozsony, Budapest, Pér- Audi támogatása, jelentős igénybevétel) – Képzett munkaerő, ipari hagyományok, bővülő tudás és innovációs potenciál – Befektetés segítő-ösztönző helyi politika, együttműködő városvezetés A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Befektetési környezet

12 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia kutatás: 251 magyar város, 12 klaszter, magas megújuló képességgel rendelkezők 7 klasztere – Győr 3. klaszter: magas gazdasági fejlettség, megfelelő innovációs paraméterek, mérsékelt humán potenciál – Csak második élvonalbeli innovációs központ Kutatóhely működtetése a régióban: 7 járműipari vállalat (6 GY-M-S megye) tudományos tevékenységre szánt kiadások 50%-a járműipari célokra Innovációs potenciállal rendelkező szereplők Győrben pl. INNONET, TECHNONET, PANAC, SZE… PANAC (2000) – Alapító tagok pl. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Suzuki, Audi, Opel, Rába, SZE… – Cél: tagok felkészítése a sikeres beszállítóvá válásra – Akadály: elvárásoknak való megfelelés képességének hiánya A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Innovációs potenciál és tudástranszfer I.

13 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Széchenyi István Egyetem: – K+F tevékenység szervezett keretek között – intenzív együttműködések – Járműipari Regionális Tudásközpont (2005) Alapítók: Rába Futómű Kft., Borsodi Műhely Kft., SAPU Bt. (ma SMR) Járműgyártáshoz kapcsolódó korszerű anyagok és technológiák kutatása – Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ (2008) Vállalatok (28) és tanszékek intenzív együttműködése Legjelentősebb helyi járműipari partnerek: pl. Rába, Futómű Kft., Nemak Kft. – Tudásmenedzsment Központ (2009) – Audi Hungária Járműipari Tanszéki Csoport (2012) Cél: Audi és az Egyetem közös kutatási tevékenységének koordinálása A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Innovációs potenciál és tudástranszfer II.

14 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia es évek mérsékeltebb, EU csatlakozás után aktívabb stratégiai tervezési tevékenység – elsőként városi stratégiai terv megalkotása Európa Kulturális Főváros Pályázat (2004) : kormányzat általi fejlesztési pólusok meghatározása – Győr: pólusstratégia kidolgozása, húzóágazat megnevezése- járműipar- Autopolis – Stratégia fókusza: gazdaságfejlesztés infrastruktúrájának fejlesztése, hangsúly a járműiparon – Kulcsprojektek, tervdokumentumok meghatározása – Tényezők, melyeken a pólus jövője alapul: Gépjárműgyártás Beszállítói és logisztikai kapacitások bővítése Megújuló energiák fokozott hasznosítása Pólusprogram bár elhalt, a projektek megvalósultak: – SZE: Új-Tudástér és Inno-Share projektek – Győri Nemzetközi Ipari Park: új fejlesztési terület kialakítása – INNONET: technológiaközpont I. és II. fejlesztési ütem A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Stratégiai tervezés Győrben I.

15 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS): szakmai csoportok együttműködésével Local Agenda 21: város fejlődésének újrafogalmazása a fenntarthatóság követelményei mentén – tervezési folyamat megállt A város stratégiai célkitűzései összefoglalóan: – Kimagasló életkörülmények biztosítása – Gazdaság folyamatos megújítása – Térségben betöltött szerep növelése A fejlesztési irányok: – Humán erőforrás fejlesztése – Működő és fejlődő gazdaság – Városi szolgáltatások fejlesztése – Környezet védelme Cél: – Modern gazdasággal rendelkező modern város, a régió központja – „Egészség, kultúra, innováció! A jövő Győrben épül!” A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Stratégiai tervezés Győrben II.

16 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Helyi adó kedvezmények/mentességek Helyi iparűzési adó címkézett felhasználása Kisvállalkozói Támogatási Alap Ösztöndíj rendszer a hiányszakmákban tanulók számára A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Pénzügyi eszközök

17 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. (1991) Rendszerváltás után: KKV-k kedvezőtlen pénzügyi helyzet; 1995 után külföldi vállalatok beköltözésének intenzívvé válása; magyar tulajdonú vállalat 1996-tól 175 hektár, 90 %-os lekötöttség, 14 ország 101 vállalat, 5000 fő ( ) 2. Ábra: Vállalatok nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlása Forrás: Lakatos (2011, 39) A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Vagyonhoz kötődő eszközök I. Legnagyobb vállalatok éves árbevétele: 3-4 Mrd. Forint. Számos vállalat Audi beszállító Tervek:Audi fejlesztésének hatására területbővítés (15-30 ha)

18 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Vagyonhoz kötődő eszközök II. Győr-Gönyű kikötő Győr-Pér repülőtér INNONET- Innovációs és Technológiai Központ (1997) Jelentős együttműködés a vállalatok között Közhasznú non-profit társaság Inkubátorház Cél:KKV-k működéséhez kedvező körülmények megteremtése TECHNONET- Autóipari Technológiai Kompetencia Központ (2011) INNONET bővítése Helyi Önkormányzat, GYMSKIK: létrejöttében jelentős szerep Cél: vállalkozások K+F tevékenységének elősegítése Emelt szintű technológiai szolgáltatások

19 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Fizikai infrastruktúra fejlesztése: - közlekedés - telephelyfejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztése: - egyetemfejlesztés - MOBILIS - hiányszakma ösztöndíj rendszer A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Infrastruktúra fejlesztés

20 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Több nyelven elérhető városi honlap Korábbi szlogen: „Győr a találkozások városa” Új szlogen: „Egészség, kultúra, innováció! A jövő Győrben épül!” A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Marketing

21 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia es évek eleje: - Befektetési füzet - Business Assistance Városi honlap több nyelvű elérhetősége + speciális oldal a vállalkozók számára 2000-es évek második fele: Városfejlesztési Kft. ma GYŐRSZOL része) Napjainkban: - megfelelő partnerség a vállalati, képzési és befektetési szervezetekkel DE! - nincsen kifejezetten a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati szervezet! A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Információ szolgáltatás és tanácsadás

22 „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Győr hazánk egyik legerősebb gazdasági pólusa Fejlődés motorja: járműipar Kiváló közlekedési adottságok, nyitottság a befektetők felé Intenzív, tudatos várostervezés megvalósítása, gazdaságfejlesztési stratégia elkészítése Város szereplőinek, közösségeinek megszólítása a tervezés során A helyi gazdaság fejlesztésének kiemelt szerepe a fejlesztési dokumentumokban – képesség a jövedelemtermelésre (jólét, életminőség javításának alapja) A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Összegzés

23 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Mobilitás és környezet Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, 2012. május 04."

Hasonló előadás


Google Hirdetések