Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GONDOLATOK EGY KÓRHÁZ Zrt-vé TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁRÓL Dr. Lakner László Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GONDOLATOK EGY KÓRHÁZ Zrt-vé TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁRÓL Dr. Lakner László Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt."— Előadás másolata:

1 GONDOLATOK EGY KÓRHÁZ Zrt-vé TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁRÓL Dr. Lakner László Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt

2 I. ELŐZMÉNYEK (kísérletek a kórház - mint költségvetési intézmény - gazdasági társasággá történő átalakítására)

3 – 1996 Vas Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kht (1) Tulajdonosok: kórházakat fenntartó önkormányzatok (Vas Megyei Önkormányzat, Celldömölk, Körmend, Sárvár), magántársaság. Működésének lényege: A megalakult menedzsment koncepciót dolgozzon ki Vas megye egészségügyi intézményrendszerének összehangolt, hatékony, racionális működésére. Fokozatosan maga alá szervezzen olyan egészségügyi funkciókat, amelyek összehangolt megyei irányítása, szervezése bizonyíthatóan hatékonyabb, a humánerőforrást illetően racionálisabb (képalkotó diagnosztika, laboratórium, gazdasági tevékenységek: élelmezés, takarítás, karbantartás, biztonsági szolgálat, energiaellátás, stb).

4 Kht megszűnésének okai (1 évet sem élt meg a Kht): tőkehiány - önkormányzatoknak nem volt pénze, - magánvállalkozó nem szándékozott nagyobb tőkét a Kht-be behozni, - az állítólagos kormányzati ígéretek nem realizálódtak, türelmetlenség – gyakorlatilag a magánvállalkozó által működtetett és finanszírozott Kht menedzsment kidolgozatlan, felületes, hatástanulmányokat nélkülöző koncepció alapján szinte havi ütemezéssel akarta maga alá szervezni egymás után a különböző egészségügyi és gazdasági szolgáltatásokat a megyei és városi kórházakból, a lassabb, bürokratikus ügyintézéshez szokott önkormányzatok képtelenek voltak felvenni a Kht menedzsmentje által diktált ritmust  nem támogatták a Kht évi üzleti tervét Vas Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kht (2)

5 – 2002 KORINFO Kht Tulajdonosok: Megyei önkormányzat tulajdonában lévő kórházak - Rehabilitációs Kórház Szentgotthárd, - Markusovszky Kórház Szombathely. Városi önkormányzat tulajdonában lévő kórházak - Celldömölk, - Körmend, - Sárvár. Cél: egységes informatikai rendszer kiépítése és működtetése. Kht megszűnésének okai: - Kht öntörvényűvé vált („farok csóválja a kutyát”), - Tulajdonosi szándék, akarat érdekérvényesítésének ellehetetlenülése.

6 Gyógyszerellátás és gyógyszertár működésének kiszervezése (Markusovszky Kórház) Elvárások: intézeti gyógyszertár rekonstrukciója, hatékonyabb gyógyszerfelhasználás és a gyógyszerköltség csökkentése. Rekonstrukción túl az elvárások nem teljesültek – december 31-ével, a szerződéses kapcsolat lezárásával a kórház visszavette működtetésre a gyógyszertárat.

7 Markusovszky Kórház gazdasági tevékenységeinek kiszervezése (outsourcing szerződések) Elsődleges célok: tőkebefektetők keresése (konyha rekonstrukciója, fűtésrendszer rekonstrukciója energiaváltással: pakura  gáz), hatékonyabb szolgáltatás. Kiszervezett szolgáltatások: élelmezés, hőenergiaellátás, karbantartás, portaszolgálat (biztonsági szolgálat?) mosás.

8 Egészségügyi szolgáltatások privatizációjának szándéka Cél: elsődleges: tőkebevonás műszerfejlesztésekre, hotelkomfortosításra, továbbiakban: hatékonyabb és színvonalasabb egészségügyi ellátás. Előkészítés állomásai: Kórház Szakmai Vezetőtestülete – egyetértett a funkcionális privatizációval. Intézményirányító Konzultatív Tanács (Vas Megyei Önkormányzat, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Markusovszky Kórház 2- 2 képviselője) – pályázati úton történő funkcionális privatizációt támogatta. Egészségügyi, Szociális és Ifjúságvédelmi Bizottság – nyereséges szakmák „kimazsolázását” nem támogatta, viszont a kórház egészének funkcionális privatizációját elfogadta. Kormányzó párt frakciójának 1. ülése – 2 tartózkodással támogatta a kórház funkcionális privatizációját. Kormányzó párt frakciójának 2. ülése (közvetlen a témát tárgyalni kívánó megyei közgyűlés ülése előtt) – a funkcionális privatizációt támogatók kisebbségben maradtak, így a funkcionális privatizáció kérdése nem került a megyei közgyűlés ülésére.

9 Az önkormányzati választások után megalakuló megyei közgyűlés megfogalmazta a gazdasági társasággá történő átalakulást.

10 II. GAZDASÁGI TÁRSASÁGGÁ TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁS

11 1. IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA (1) 1.1. A év rengeteg várt és nem várt problémát hozott magával A Markusovszky Kórház és a Vas Megyei Általános Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház (Szentgotthárd) integrációja  február 15. Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktatókórház. A tulajdonos Vas Megyei Önkormányzat 250 fő létszámcsökkentést írt elő a április 1-jével megállapított új ágyszámok miatt. Struktúra- átalakítás eredménye: - aktív ágyak csökkentése   857, - krónikus ágyak növelése  384  július 1. A humánerőforrás munkaidő tartalmának hozzáigazítása az Európai Unió-s munkajogi normákhoz július – Sürgősségi tömb átadása, üzembe helyezése  az egykapus sürgősségi belépés gyökeresen megváltoztatta a kórházi betegutak múltbeli filozófiáját, gyakorlatát.

12 A kórház mögött álló 2 politikai erő, a Vas Megyei Közgyűlés és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlés viszonyának megromlása. Okai: -a évi választásokat követően mindkét oldalon új politikai szereplők fellépése, - gyökeresen ellentétes felfogás a jövőbeni Vas megyei kórházi ágystruktúrát illetően (Szombathely számára csak a Markusovszky Kórház volt fontos, a megyei önkormányzat a megyei kórház mellett fontosnak tartotta a városi kórházak megtartását is), - gazdasági társasággá történő átalakulás során a megyei önkormányzat nem osztott ki szerepeket bizonyos városi politikai tényezőknek. 1. IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA (2)

13 Következményei: - a városi politikusok részéről ellenséges, a kórház megítélését negatívan befolyásoló vélemények, nyilatkozatok, - Szombathely város 100 millió forintos éves kórházi műszerbeszerzési támogatásának befagyasztása, - a 2 önkormányzat és a megyei kórház közötti 5 éves harmonikus és gyümölcsöző írásos együttműködési megállapodásnak a felmondása. 1. IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA (3)

14 2007. április 1. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. tv. hatályba lépése: - a Nyugat-dunántúli régióban történt ágyelosztás Vas megyét hátrányosan érintette – annak ellenére, hogy a 3 nyugat-dunántúli megye lakosságának egészségügyi állapotát jellemző mutatók között nagy különbségek nincsenek, - a Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) kórházak szintjén történő megállapítása egyes súlyponti kórházak számára igazságtalanul nagy finanszírozási előnyt biztosított és biztosít jelenleg is. 1. IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA (4)

15 A Nyugat-Dunántúli régió megyéinek kórházi ágystruktúrája (4.1.) Megnevezés Aktív ágyak száma 10 ezer lakosra jutó aktív ágy Krónikus ágyak száma 10 ezer lakosra jutó krónikus ágy Összes ágyak (aktív + krónikus) 10 ezer lakosra jutó ágyak (aktív + krónikus) száma előtt után előtt után előtt után előtt után előtt után előtt után Győr- Moson- Sopron megye ,6238, ,3934, ,0172,81 Vas megye ,8137, ,5731, Zala megye ,3541, ,6235, ,9776,65 Nyugat- Dunántúli régió ,4138, ,5733, ,9872,88

16 A Nyugat-Dunántúli régió megyéinek krónikus kórházi ágystruktúrája (4.2.) Megnevezés Krónikus ágyak száma 10 ezer lakosra jutó krónikus ágyak száma Krónikus ágyak szakmai megoszlása RehabilitációKrónikus ellátásÁpolás Ágyak száma 10 ezer lakosra jutó ágyak száma Ágyak száma 10 ezer lakosra jutó ágyak száma Ágyak száma 10 ezer lakosra jutó ágyak száma Győr- Moson- Sopron megye , ,702626,041302,96 Vas megye84031, , ,46542,04 Zala megye , ,522367,99301,02 Nyugat- Dunántúli régió , ,798028,022142,14

17 A Nyugat-Dunántúli régió súlyponti kórházainak finanszírozási kondíciói – (4.3.) Kórház megnevezés Aktív kórházi ágyak száma Féléves összes súlyszám Egy kórházi ágyra jutó féléves súlyszám Legjobb kórházhoz viszonyított relatív veszteség Egy ágyra jutó féléves súlyszám veszteség Kórház által elszenvedett féléves súlyszám veszteség Kórház féléves költségvetési vesztesége (millió Ft) 1. sz. súlyponti kórház ,3329,24 2. sz. súlyponti kórház ,4624,364, ,6 3. sz. súlyponti kórház ,0424,274, ,20271,2 4. sz. súlyponti kórház ,1222,616, , ,9 5. sz. súlyponti kórház ,4417,6411, ,80699,5

18 A Nyugat-dunántúli régió súlyponti kórházainak finanszírozási kondíciói – (4.4.) Kórház megnevezése Aktív kórházi ágyak száma Éves összes súlyszám Egy ágyra jutó éves súlyszám Legjobb kórházhoz viszonyított relatív veszteség Egy ágyra jutó éves súlyszám veszteség Kórház által elszenvedett éves súlyszám veszteség Kórház éves költségvetési vesztesége (Ft) 1. sz. súlyponti kórház ,5960, sz. súlyponti kórház ,3450,809, , ,2 3. sz. súlyponti kórház ,5446,6114, , ,0 4. sz. súlyponti kórház ,4145,5415, ,0793,6 5. sz. súlyponti kórház ,4939,2321,418,842, ,0

19 1.2. Megfelelő időben történt-e az átalakulás? A kórház 2 oldalának véleménye szerint: - menedzsment – sok probléma halmozódott fel, s várt megoldásra 2007-ben  nagy pluszterhet jelentett a menedzsmentnek, - közalkalmazottak – a sok egyéb probléma elvonta a figyelmüket a gazdasági társasággá történő átalakulásról  a szakszervezet feltételezése szerint a 80 százalék helyett csak 3 százalék (68 fő) nem lépett át a Zrt-be (főleg nyugdíjaskorú dolgozók, akik a végkielégítés lehetősége és a kedvezőbb nyugdíjszámítási feltételek miatt nem vállalták a továbbfoglalkoztatást). 1. IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA (5)

20 VÉGSŐ KONKLÚZIÓ - a kórházi rendszerben a közeljövőben olyan „szélcsendes idő” nem várható, amikor esetleg nyugodtabb körülmények adódhatnának a gazdasági társasággá történő átalakulás számára. 1. IDŐPONT MEGVÁLASZTÁSA (6)

21 2. DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS

22 2.1. Az átalakítást kikényszerítő okok a megyei önkormányzat részéről az önkormányzati egészségügyi szakellátási kötelezettségnek maradéktalan teljesítése a jövőt illetően is, a Markusovszky Kórház regionális szerepének megtartása, erősítése, előbbiek megvalósítását szolgáló, a hatékony és gazdaságos működést megteremtő szervezet létrehozása

23 2.2. Két forma jöhetett szóba költségvetési intézmény (rugalmatlan intézmény, a közalkalmazotti viszony konzerválja az „egyenlősdi” szemléletet, ugyanakkor a bevételek megszerzése piaci viszonyok közepette történik) - nehézkes tulajdonosi döntési rendszer, - kötött létszám- és bérgazdálkodás (Kjt), - hatékony és minőségi munkavégzést nem díjazó jogi környezet, - nincs elég ösztönző elem a rábízott vagyonnal való gazdálkodást illetően; gazdasági társaság (rugalmasabb rendszer) - keretei között megvalósulhat egy hatékonyabb, a várható bevételek optimalizálását, s azok megszervezéséhez szükséges eszközök, ráfordítások lehetőség szerinti minimalizálását igénylő gazdálkodás, - keretei között mindenkor jobban biztosítható a valós körülményekhez jobban igazodó szakmai és kiszolgáló szervezeti struktúra, és a valós szükségletekhez folyamatosan hozzáigazíthatók a személyi feltételek.

24 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése (előnyök eltúlzása, ugyanis többségük költségvetési intézményi körülmények között is megvalósíthatók)

25 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (1) A Kjt. hatálya alól a Mt. hatálya alá kerüléssel a bértömeg egyenlősdi felosztását felválthatja egy teljesítményfinanszírozás. (Mivel jogutódlással szűnt meg az intézmény, a járandóságát mindenki vitte magával a Zrt-be, és csak a jövőt illetően lehet ezzel a lehetőséggel élni, ha lesznek plusz bevételi források.) Munkabiztonság megváltozik: - Kjt. – létszámcsökkentést csak önkormányzati döntéssel lehetett végrehajtani (közben él a más munkaköri felajánlási kötelezettség, konkrét okot követő fegyelmi tárgyalással – fokozatosság elvét betartva – lehet dolgozót elbocsátani). - Mt. – a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni felmentési lehetősége könnyebb lesz (ez az előny azonban nem nagyon érvényesíthető, mert az egészségügyi munkaerőpiacon nincs mobilitás). A munkáltató felmondással élhet: » munkavállaló képességeivel összefüggő okok miatt, » a cég működésével összefüggő okok miatt, » az alkalmazott munkájával összefüggő magatartása miatt (sőt, a renitens dolgozót minden fegyelmi eljárás nélkül rendkívüli felmondással is el lehet küldeni).

26 A Kjt. és Mt. közötti különbség Előnyök (1.1.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) A Kjt. alapján a dolgozókat az iskolai végzettség és életkoruk alapján fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba kell besorolni és kötelezően – teljesítéstől függetlenül – emelkedik a bérük a bértábla módosításával, illetve 3 évenként. Az Mt. szabályozza a minimálbéreket, melyeket biztosítani kell (minimálbér, diplomás minimálbér). A Munka Törvénykönyve a béralkut a felek megállapodásának részévé teszi, figyelembe véve a törvényi minimumokat. Annak a bére emelhető, aki jól dolgozik, megoldható cafeteria rendszer bevezetésével is. Kjt. alapján kötelezően fizetendő:  a 13. havi juttatás  jubileumi jutalom, differenciálásra nincs lehetőség. Az illetményhez hasonlóan szintén nem teljesítmény- függő, hanem alapbér, illetve közszférában eltöltött idő alapján számítandó juttatások. Az Mt. nem rendelkezik:  13. havi juttatásról,  jubileumi jutalomról. A Kollektív Szerződés alapján adható a jól teljesítő dolgozók előnyben részesítésével. Kötelezően fizetendő pótlékok vannak a Kjt.-ben, pl:  vezetői pótlék,  munkahelyi pótlék,  idegennyelv-tudási pótlék. Az Mt. a műszakpótlékokról rendelkezik, egyéb pótlékrendszert nem ismer. Kollektív Szerződés alapján adható más is.

27 A Kjt. és Mt. közötti különbség Előnyök (1.2.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) A Kjt.-ben szigorú szabályok vonatkoznak a munkál- tatóra a jogviszony megszüntetése esetén. A törvény részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a dolgozó jogviszonya felmentéssel megszüntethető, például:  megszűnő feladata a költségvetési szervnek,  fenntartó döntése,  közalkalmazott alkalmatlansága. Ezekben az esetekben is azonban csak akkor szüntet- hető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha nincs más, megfelelő munkakör, melyet a közalkalmazott betölthetne munkakör-felajánlási kötelezettség. A munkáltató rendes felmondással élhet:  a munkavállaló képességeivel,  munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,  munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva. Nincs munkakör felajánlási kötelezettség, nagyobb a munkáltató szabadsága a munkaviszony megszünte- tése kapcsán, mint a Kjt. alapján. Súlyos vétség elkövetése esetén a Kjt. szerint fegyelmi eljárást kell lefolytatni, melynek a végén kiszabható a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az elbocsátás. Súlyos vétség elkövetése esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntetheti (nem kell lefolytatni Kjt. szerinti merev szabályokhoz kötött fegyelmi eljárást).

28 A Kjt. és Mt. közötti különbség Előnyök (1.3.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) A fizetési osztálytól függően 20 (A, B, C, D fizetési osztály) vagy 21 nap (E, F, G, H, I, J fizetési osztály) alapszabadság illeti meg a közalkalmazottat. Majd ezt követően fizetési fokozatonként a fizetési fokozatával egyenlő számú pótszabadság jár. A magasabb vezetőnek 10 nap, a vezető beosztású közalkalmazottnak 5 nap vezetői pótszabadság is jár. Például: 65 éves korú magasabb vezető: 45 nap, 28 éves korú beosztott dolgozó: 23 nap, 47 éves korú beosztott dolgozó: 30 nap. Az Mt. szerinti alapszabadság 20 nap, amely az életkor előrehaladtával emelkedik: 25. életévétől huszonegy, 28. életévétől huszonkettő, 31 életévétől huszonhárom, 33. életévétől huszonnégy, 35. életévétől huszonöt, 37. életévétől huszonhat, 39. életévétől huszonhét, 41. életévétől huszonnyolc, 43. életévétől huszonkilenc, 45. életévétől harminc munkanapra emelkedik. Pótszabadság a gyermekek után jár, illetve egyes veszélyes munkavégzés esetén. Például: 65 éves korú magasabb vezető: 30 nap, 28 éves korú beosztott: 22 nap, 47 éves korú beosztott dolgozó: 30 nap.

29 A Kjt. és Mt. közötti különbség Előnyök (1.4.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) szeptember 1. napját követően a közalkalmazotti munkaköröket pályázati úton kell betölteni: pályázatot kell kiírni és eljárást kell lefolytatni. Az Mt. alapján nem kötelező a pályáztatás, de élhet vele a munkáltató. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás adható, de nem kötelező. Munkáltatóra nem ró terhet: a dolgozó jogosult a MÁV 50 %-os utazási kedvezményére 12 utazás vonatkozásában. Munkáltatóra nem ró terhet: a munkavállaló nem jogosult a vasúti kedvezményre.

30 Egyszerűbbé válik a hitelfelvétel, ha a hitelező elfogadja fedezetként a bevételt, mert a vagyont jelzáloggal megterhelni csak a Zrt Közgyűlése (amely az egyszemélyes társasági forma miatt a Vas Megyei Közgyűlés) engedélyével lehet (egyébként nagy kérdés, hogy lesz-e a Zrt-nek annyi bevétele, hogy a hiteleket törleszteni tudja) A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (2)

31 Érdekeltség teremtődik - az OEP által nem finanszírozott kiegészítő szolgáltatások végzésére, mint pl. emelt komfortfokozatú VIP-kórtermek működtetésére (költségvetési intézmény keretében is működőképes), - a fenntartó által meghatározott feladatokon túlmenő feladatok vállalkozói formában történő felvállalására, mint pld. háziápolás (létszámleépítéssel felszabaduló munkaerő továbbfoglalkoztatásával), felszabaduló épületrészekben ápolási otthon, idősek otthona kialakítása (beruházási forrás előteremtése?), a régióban hiányzó egészségügyi szolgáltatások megszervezése, példaként PET-CT működtetése (beruházási forrás előteremtése?), várólista kiváltása fizetéses szolgáltatási lehetőséggel, amely a várólistán lévők ellátási esélyeit nem rontja, stb (költségvetési intézményi keretek között is működik) A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (3)

32 Közbeszerzések köre és lebonyolítása kedvezően változik (több jogi és egyéb előkészítő anyagban szerepel, de részletesen senki nem fejtette ki) – a közpénzek felhasználásának módját nem változtatja meg a felhasználó szervezeti formája  gazdasági társaságra ugyanúgy vonatkozik a Közbeszerzési Tv., mint a költségvetési intézményre, sőt a megyei közgyűlés továbbra is fenntartotta magának azt a jogot, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos végleges döntéseket a Zrt esetében is egy általa létrehozott szakmai testület hozza meg. Mód nyílik a kórház valós igényeihez igazodó, rugalmas foglalkozási formák (vállalkozás, megbízás, részfoglalkozás, stb), teljesítményösztönző csoportos és egyéni érdekeltségei rendszerek működtetésére. (Vigyázat! Az Mt. hatálya alatt is tiltott a „színlelt szerződési” jogviszony.) 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (4)

33 Lehetővé válik egyes szakmai tevékenységeknek a kórház alkalmazotti közösségivel történő vállalkozási formában történő ellátására. (Az egyes szakmai tevékenységek hektikus finanszírozási kondíciói miatt mindkét fél részéről komoly veszélyeket rejt a tartós szerződéses kapcsolat, elkötelezettség!) Megvalósulhat egy optimálisabb – a feladatokhoz jobban igazodó – költségkímélő gazdálkodás (helyiségek, gyógyszer, energia, stb) érdekeltségi rendszerek alkalmazásával (költségvetési intézmény esetében is működőképes, de veszélyeket hordoz magában, pl. gyógyszer-takarékosság ösztönzése miatt a beteg nem kapja meg a szükséges gyógyszereket, nagy beruházást igényel az egyes szervezeti egységek elektromos fogyasztásának mérése, stb) A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (5)

34 Az új vezetési struktúra operatívabb irányítást, a feladatok és feltételek jobb összhangjának megteremtését garantálja: - Régi vezetési struktúra: megyei közgyűlés (megyei közgyűlés elnöke)  főigazgató főorvos  Felsővezetés  Középvezetés  Alsóvezetés (operatív mag). - Új vezetési struktúra: Zrt Közgyűlése (megyei közgyűlés  megyei közgyűlés elnöke)  Zrt Igazgatósága (elnök + 2 tag) + Felügyelő Bizottság (9 tag, ebből egyharmad, 3 fő kórházi dolgozó) + Könyvvizsgáló  Vezérigazgató főorvos  Felsővezetés  Középvezetés  Alsóvezetés (operatív mag). - Egyszerűbb vezetési struktúra lehetett volna, ha az Igazgatóság elnöki és vezérigazgatói funkcióit egy személy tölti be, ez szolgálta volna az operatívabb, hatékonyabb irányítást, s a nehezebb gazdasági helyzet is az egyszemélyi vezetés erősítését indokolta volna a többpólusú vezetési struktúra helyett (az elnöki és vezérigazgatói funkció szétválasztásának első magyarázata jogszabályi hivatkozásra történt, de a végső előterjesztés már jogszabályi hivatkozás nélkül az előterjesztők határozott ezirányú szándékát tükrözte) A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (6)

35 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (6.1.) Régi vezetési struktúra Megyei Közgyűlés Főigazgató főorvos Felsővezetés Középvezetés Alsóvezetés Operatív mag Lehetséges vezetési struktúra Alapító Megyei Közgyűlés (Zrt Közgyűlése) Könyvv.-Igazgatóság-Fel.Biz. (elnök - vezérigazgató) Felsővezetés Középvezetés Alsóvezetés Operatív mag Új vezetési struktúra Alapító Megyei Közgyűlés (Zrt Közgyűlése) Könyvv.-Igazgatóság-Fel.Biz. (elnök) Vezérigazgató főorvos Felsővezetés Középvezetés Alsóvezetés Operatív mag

36 ÁFA visszaigényelhető (több előkészítő anyagban is megfogalmazásra került) - az egészségügyi szolgáltatás önmagában ÁFA-mentes tevékenység, - az egészségügyben használatos fogyóanyagok, eszközök, berendezések, műszerek beszerzése, az épületfelújítások, épületberuházások ÁFA-kötelesek, s mint végfelhasználó a gazdasági társaság sem igényelheti vissza, - ha a vagyont egy külön gazdasági társaság kezelné, a műszerbeszerzések, épületfelújítások és beruházások ÁFA tartalma visszaigényelhető a vagyonkezelő által  a vagyonkezelő gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingó- és ingatlanvagyont bérleti díj ellenében a kórház szolgálatába adja, s ebben a bérleti díjban érvényesíti az ÁFÁ-t  ezzel a módszerrel az ÁFA visszafizetése időben kitolható, s az inflációval arányban elértékteleníthető A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Előnyök (7)

37 Átalakulás költségei – 20 millió forint törzstőke lekötése. Társaság működésének állandó költségei: - könyvvizsgálói díj, - Igazgatóság tagjainak megbízási díja, - Felügyelő Bizottság tagjainak megbízási díja. Társasági adófizetések, adóhivatali beszámolási kötelezettségek (pontos, korrekt munkát igényel a határidők pontos betartásával, ellenkező esetben komoly bírságok) A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Hátrányok (1)

38 Adónemek költségvetési intézménynél és gazdasági társaságnál Hátrányok (1.1.) ADÓNEM KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNY ZRT ÁFATevékenység jellege szerinti adóalany Rehabilitációs hozzájárulásAdóalany (10-12 m Ft/év) Szakképzési hozzájárulásNem adóalanyNem adóalany (OEP-pel szer- ződésben lévők esetében) SZJAAdóalany Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék Adóalany Munkaadói és munkavállalói járulék Adóalany

39 Adónemek költségvetési intézménynél és gazdasági társaságnál Hátrányok (1.2.) ADÓNEM KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNY ZRT Társasági adó Nem adóalanyAdóalany, az eredmény 16 %-a Vélemény: eredmény nem várható, mert a bevételi többletet felemészti a vagyon visszapótlási kötelezettsége, ha mégis eredmény jelentkezne, közhasznú társasággá minősítés esetén nincs társasági adó. Elvárt adóNem adóalanyProfitorientált cégnél veszteség esetén is számít az adóhatóság adóbefizetésre, nonprofit cégnél veszteség esetén ez nem fizetendő. KülönadóNem adóalanyAdóalany, az eredmény 4 %-a Vélemény: ugyanaz, mint a társasági adónál

40 Adónemek költségvetési intézménynél és gazdasági társaságnál Hátrányok (1.3.) ADÓNEM KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNY ZRT Helyi adó – iparűzési adó Nem adóalanyAdóalany, de nem terheli, ha az adóévet megelőző évben nem fizetett társasági adót. Egyébként: árbevétel mínusz anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke (ELABÉ) és közvetített szolgál- tatások = végösszeg 2 %-a (esetünkben évente 100 m Ft) Végső megoldás: közhasznú gazdasági társasággá történő minősítés. Helyi adó – építményadó Nem adóalany Helyi adó – kommunális adó Nem adóalanySzombathelyen nem adóalany, Szentgotthárdon adóalany (kb. évi 200 e Ft.)

41 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Hátrányok (2) Értékcsökkenés leírása visszapótlási kötelezettséggel (ez lehet előny is, mert arra ösztönöz, hogy legalább az értékcsökkenésnek megfelelő beruházásra legyen képes a Társaság)  éves viszonylatban millió forintos visszapótlást jelent (a kórház a legjobban finanszírozott éveiben ruházott be a saját bevételiből 500 millió forintot)  a megyei önkormányzat eseti döntéssel mentesítheti a Társaságot a visszapótlási kötelezettség alól, viszont a Gt. 245.§ szerint a vagyonfelélési folyamat visszafordíthatatlanságának elkerülése miatt kétharmad arányban a visszapótlási kötelezettség mindenképpen kötelező, amelyet az Alapító átvállalhat (nem valószínű, hogy erre lesz forrása!).

42 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Hátrányok (3) A vagyon a megyei önkormányzat tulajdonában maradt (ugyanis a vagyon apportálása a Társaságba illetékköteles, amely kb. 600 millió forintos egyszeri költséget jelentett volna), a Társaság vagyonkezelői jogot kapott (illetékmentes)  a vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzatot illeti (bár a bevétel felhasználását illetően prioritást élveznek a Társaság beruházásai).

43 2.3. A gazdasági társaság előnyeinek és hátrányainak elemzése Hátrányok (4) Az önkormányzat a kórház hosszú és rövidlejáratú kötelezettségeit nem vállalta át, hanem a Társaság megalakulását követően megállapodásokban visszaszármaztatta a kórházra (egyébként a kórház költségvetési intézményként is viselte a hitelekből származó kötelezettségeket). A MÁK az illetményszámfejtést ingyenesen biztosítja a költségvetési intézményeknek  a Társaságnak október 1-től új szervezetet kellett létrehozni az illetményszámfejtés és társadalombiztosítási feladatok ellátására. A hatósági eljárások a költségvetési intézménnyel szemben illetékkötelesek lesznek.

44 2.4. A gazdasági társaság formájának megválasztása (1) Nonprofit – a Társaság elsődleges feladata ne a profitra való törekvés, hanem az önkormányzat által meghatározott kötelező feladatok ellátása legyen, viszont ha nyereségre tesz szert, azt legyen köteles visszaforgatni a kötelező feladatok ellátása céljából a rendelkezésre bocsátott vagyon visszapótlására, illetve vagyongyarapításra  mivel Kht megalakulására már nem volt lehetőség, ezért az önkormányzat a nonprofit részvénytársasági formát választotta. (A gazdasági társaságokról szóló évi IV. tv július 1-től tette lehetővé!)

45 2.4. A gazdasági társaság formájának megválasztása (2) Egyszemélyes – a megyei önkormányzat eddigi 100 százalékos tulajdonrészét nem kívánta megosztani senkivel, mert a vagyon teljes birtoklásával látja biztosítottnak az egészségügyi szakellátás kötelező megyei és regionális feladatainak elvégzését. Egyébként egyik önkormányzat sem kívánt nagyobb pénzt invesztálni a kórházba, amelyet abból sohasem tudna kivenni. Magánbefektetőt nem kívánt a megyei önkormányzat bevonni, de a Társaság nonprofit jellege miatt nem is volt, s a jövőben sem várható magánbefektetői érdeklődés. A dolgozók részvétele, munkavállalói részvénycsomag (MRP) lehetősége nem merült fel: - az eddigi tapasztalatok szerint a dolgozók a kapott részvényeiket általában hamar értékesítették, - az önkormányzat úgy gondolta, hogy a Társaság döntéseiben a felelősség legyen egyedül az övé, s ne kelljen a kisebbségi részvényesekkel szemben – kisebbségvédelem jogcímén megtámadott - döntéseit bírósági kereseteket követően állandóan védeni, magyarázni, - a Társaság nonprofit jellege miatt a profitból származó osztalék lehetősége nem csábította a dolgozókat arra, hogy akár ingyen vagy akár méltányos áron részvényhez jussanak.

46 2.4. A gazdasági társaság formájának megválasztása (3) Zártkörű – előbbi okokból a részvényeket nem kívánta az önkormányzat nyilvánosan forgalomba hozni. Közhasznúvá vagy kiemelten közhasznúvá minősítés – több adónem ezt indokolja, s ez egy elsősorban közszolgáltatást végző cégnél nem is lehet kérdés a minősítés során.

47 2.5. Jogutódlás kérdése

48 2.5. Jogutódlás kérdése (1) Jogutód nélküli megszűnés esetén valamennyi dolgozó megkapta volna a végkielégítés összegét (többszáz millió forint kifizetését nem lehetett volna felvállalni, forrása nem állt rendelkezésre), valamennyi dolgozónak a bennlévő időarányos szabadságát ki kellett volna fizetni (forrás erre nem volt), előnyt jelentett volna, hogy minden szállítói szolgáltatói szerződés felmondásra kerülhetett volna, s újra lehetett volna tárgyalni a szerződések kondícióit, újra kellett volna tárgyalni a tanulmányi szerződéseket, a munkavállalói kölcsönökkel összefüggő szerződéseket.

49 2.5. Jogutódlás kérdése (2) Jogutódlással történő megszüntetés esetén (ez valósult meg) akik vállalták az átlépést és a Társaság is számított munkájukra, eredeti munkakörük ellátására szerződtek a Társasággal, a Társaságba átlépő dolgozók magukkal hozták eredeti jövedelmüket, a Társaságba átlépő dolgozók a bennlévő időarányos szabadságukat áthozták az új szervezetbe (beleegyező írásos nyilatkozattal), a Kollektív Szerződés 3 hónapos felmondási előírása miatt további 3 hónapig jár a 13. havi illetmény, a jubileumi jutalom és a KSZ-ben foglalt munkavállalók részére az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés munkaadói átvállalása, a szállítói, szolgáltatói szerződések jogfolytonossá váltak, jogfolytonossá váltak a tanulmányi szerződések, a munkáltatói kölcsönökkel összefüggő szerződések.

50 2.6.Egyeztetések Szakmai egyeztetés a kórház képviselőivel – szakmai, pénzügyi, logisztikai, illetve munkaügyi kérdések tisztázása, átalakuláshoz szükséges dokumentumok kidolgozása. Szakszervezetek tájékoztatása – az átalakulással kapcsolatban több jogosítványa nincs. A gazdasági társasággá történő átalakítást minden illetékes szerv támogatta: Kórház Szakmai Vezetőtestülete, Vas Megyei Közgyűlés Egészségügyi, Szociális és Ifjúságvédelmi Bizottsága és a többi illetékes bizottság (gazdasági, pénzügyi, jogi).

51 3. DÖNTÉS Vas Megyei Közgyűlés június 29-i ülésén döntött a költségvetési szerv megszüntetéséről és a gazdasági társaság létrehozásáról szeptember 30-i, illetve október 1-i hatállyal. (FIDESZ frakció teljes támogatása, szocialista frakció tartózkodása)

52 3. Döntés 3.1. Elfogadásra került dokumentumok (1) Alapító Okirat, amelyben Teljes név: Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktatókórház Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság. Rövid név: Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt (cégbíróság nem fogadta el, a szeptemberi közgyűlés alapján a rövid név: Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt).

53 3. Döntés 3.1. Elfogadásra került dokumentumok (2) Alapítói rendelkezések – az alábbiakról: a kötelező feladatok köréről, a végkielégítéssel távozott dolgozók után az önkormányzat által megpályázott és elnyert pénzügyi forrásoknak a Társaság számára történő átutalásáról, a költségvetési intézmény záró beszámolójában kimutatott követelések, készletek és pénzeszközök, valamint a rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek jogutódlásáról. Vagyonkezelői szerződés – ebben biztosította ingyenesen az önkormányzat a kötelező feladatok ellátásához szükséges vagyon használati és kezelési jogát.

54 3.2. Kinevezésre került október 1-i hatállyal a vezérigazgató főorvos személye, megállapításra került az illetménye, további munkáltatói kérdések a megyei közgyűlés elnökének hatáskörébe kerültek. 3.3.Az Igazgatóság tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és a Könyvvizsgáló személyének megválasztására a megyei közgyűlés évi szeptemberi ülésén került sor. 3. Döntés

55 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA

56 Közvélemény tájékoztatása – sajtótájékoztató. Összdolgozói munkaértekezletek: tájékoztató az átalakulás folyamatáról (jogi tudnivalók, gyakorlati teendők, stb), Társaság Felügyelő Bizottsága egyharmadát képező, a Társaság alkalmazottait képviselő tagság (3 fő) megválasztása (Közalkalmazotti Tanács hiányában nincs szabály a jelölésre, így a szakszervezetek és a szakmai érdekképviseleti szervek is állítottak jelölteket): - orvosok – 1 fő, - szakdolgozók – 1 fő, - gazdasági, műszaki, pénzügyi és technikai dolgozók – 1 fő. Szakszervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetés (szakszervezetek már akkor kívántak tárgyalni a KSz-ről, amikor Társaság Igazgatósága még fel sem állt). 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (1)

57 1.800 közalkalmazott számára levél kórházi kézbesítéssel, átvételi elismervény aláírásával, tartósan távollévők esetében postai úton tértivevénnyel: 3 oldalas tájékoztató a gazdasági társasággá történő átalakulás körülményeiről, következményeiről, szándéknyilatkozat (át kívánnak-e lépni a Zrt-be vagy sem)  15 napos határidő  68 fő (összdolgozók 3 százaléka) nem vállalta a Zrt-be történő átlépést (többségében nyugdíjaskorú dolgozók, akik a végkielégítés lehetősége és a várható évi új kedvezőtlen nyugdíjszámítás miatt, nem vállalták a továbbfoglalkoztatást). 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (2)

58 Bérszámfejtésre történő felkészülés: Magyar Államkincstár (MÁK) első megkeresésre nem vállalta díjazás ellenében a feladatokat (később bejelentkeztek a feladatra, de akkor már kiépült a Társaság bérszámfejtési és társadalombiztosítási szervezete). Létszámfelvétel + számítástechnikai program  begyakorlás  október 1-től működik a rendszer. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (3)

59 Gazdasági Hivatal felkészítése az új működési formára: Informatikai rendszer fejlesztése: - számítástechnikai géppark bővítése, korszerűsítése, - bérszámfejtési program telepítése. Évközi átalakulás többletterhei: - költségvetési intézmény költségvetésének zárása szeptember 30-i hatállyal, - gazdasági társaság költségvetésének nyitása október 1-i hatállyal. Szemléletváltás a könyvelési rendszert illetően: - költségvetési intézmény – kiadásszemlélet (pénzforgalmi szemlélet), bevételek és kiadások a pénzügyi teljesítéssel egyidőben jelennek meg, - gazdasági társaság – üzemgazdasági szemlélet (teljesítés szemlélet), az adott hónapban mindig a ténylegesen felmerülő bevételeket és költségeket, kiadásokat jeleníti meg az adott szervezeti egységben (üzleti tervezés)  a bevételek és kiadások havi összhangjának megteremtése nehéz az OEP- finanszírozás 3 hónapos csúszása miatt. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (4)

60 Gazdasági Hivatal felkészítése az új működési formára (folytatás) Leltározás szeptember 30-i fordulónappal kellett a leltárt elkészíteni, - leltározásra került: » teljes raktári készlet, » szervezeti egységek teljes készlete (fogyóanyagokig). Vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatok: - teljes ingó- és ingatlanvagyon nyilvántartása a Zrt munkaszervezetére hárult, - 2 nyilvántartás: » önkormányzati vagyon (a Társaság kezelésébe adott vagyontárgyak október 1-i hatállyal, azt követően a minőségjavító, megújító felújításokat követően is), » a Társaság vagyona (a Társaság által újonnan beszerzett vagyontárgyak, beruházások). 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (5)

61 Humánpolitikai feladatok szeptember 30-i hatállyal minden foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése. Felmentett létszám: - egy részével megtörtént a végleges elszámolás, - 83 fő került volna a megyei önkormányzat állományába foglalkoztatásuk időtartamára » de megyei önkormányzati döntéssel visszakerültek a Társaság keretébe, » a számítástechnikai program erre a helyzetre nem készült fel  a kifizetéseket illetően problémák jelentkeztek október 1-i hatállyal elkészült alkalmazott munkaszerződése, s névre szólóan átadásra kerültek. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (6)

62 Dokumentumok előkészítése Cégbírósági bejegyzési eljárás előkészítése: - Alapító Okirat végleges formájának elkészítése, - aláírási címpéldányok véglegesítése. Gazdálkodással kapcsolatos új szabályzatok elkészítése: számlarend, számlatükör, számviteli politika, pénzkezelési és kötelezettségvállalási szabályok. Változások átvezetése valamennyi dokumentumon, pl. minőségirányítási dokumentumok, egyedi kórházi nyomtatványok, stb. Bélyegzők lecserélése, változások megjelenítése a bélyegzőkön. Szervezeti és Működési Szabályzat gazdasági társasági formának megfelelő teljes átdolgozása. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (7)

63 A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt szervezete, vezetési struktúrája (7.1.) ALAPÍTÓ (megyei közgyűlés és elnöke) Zrt Igazgatósága Vezérigazgató főorvos Centrumigazgatók* Ápolási igazgatóhelyettesek Gazdasági igazgatóhelyettesek Kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgató Tudományos és oktatási igazgató Stratégiai és minőségirányítási igazgató Szervezési és Jogi Osztály Zrt Felügyelő Bizottság Könyvvizsgáló Orvosigazgató Ápolási igazgató Gazdasági igazgató Szakmai osztályok Gazdasági-pénzügyi és műszaki osztályok Szakmai szervezeti egysé- gek szakdolgozói vezetése * Centrumigazgatók: pszichiátriai és geriátriai sebészeti és sürgősségi belgyógyászati és onkohaematológiai szülészet-nőgyógyászati és csecsemő-gyermekgyógyászati diagnosztikai rehabilitációs

64 Hatósági engedélyek beszerzése - ÁNTSZ a működési engedélyt csak október 1-jét követően adhatta ki. - A Társasággal a MEP finanszírozási szerződést csak az ÁNTSZ- engedély birtokában kötött, s ennek következményeként » az október elején esedékes pénzügyi átutalás 20 napot késett, » az október elején esedékes bérkifizetéseket a gazdasági igazgató „bespájzolt” pénzéből tudtuk teljesíteni. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (8)

65 Bejelentkezés az APEH és más hatóságok felé. Beszállítók, szerződéses partnerek értesítése a október 1-i változásokról. Kollektív Szerződés felmondása és az új KSZ előkészítése (a Társaság szándékai a nem kötelező juttatásokról): jubileumi jutalom biztosítása (évente millió Ft) – az egészségügyben hosszú időt eltöltötteket érintő juttatás, 13. havi illetmény (évente 200 millió Ft) - szakszervezetek szándéka – 80 százalékát természetbeni juttatásként bérarányosan felosztani az alkalmazottak között („egyenlősdi” szemlélet), 20 százalékát teljesítményösztönzésre fordítani, - Társaság vezetésének szándéka – mivel más forrás nincs, teljesítményösztönzésre fordítani a 13. havi illetményt  létszámarányosan a munkahelyi vezető(k)re bízni az adott szervezeti egységre jutó bértömeget, aki(k) teljesítményarányosan osztaná(k) fel a rendelkezésre álló pénzösszeget. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (9)

66 Kollektív Szerződés felmondása és az új KSZ előkészítése (a Társaság szándékai a nem kötelező juttatásokról – folytatás) - Önkéntes nyugdíjbiztosítási pénztári befizetések átvállalásának megszüntetése (évente 15 millió Ft). - Lakásépítési és lakásvásárlási támogatás fenntartása (évente 4 millió Ft). - Az éves béremelések nagyságrendjére és módszertanára bérfelzárkóztatási koncepció kidolgozása (forrása?) - Méltányosságból a más településről bejárók autóval történő közlekedésének engedélyezése – 3-9 Ft/km-es lehetőségből csak a minimális juttatást (3 Ft/km) tudja a Társaság biztosítani. - Pénzbeli kártérítési felelősség érvényesítési módjának kidolgozása. 4. ÁTALAKULÁS FOLYAMATA (10)

67 III. ÖSSZEGZÉS Megtörtént az átalakulás, túljutottunk az első hónapokon  utólag nem bánjuk, hogy belefogtunk az átalakulásba. Még mindig talpon vagyunk, nem jutottunk csődbe. A bizonytalan kérdésre: ”Működünk?” – válaszom: „Igen. Működünk!”  „De, hogy mit hoz a jövő, mi sem tudjuk.”

68 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "GONDOLATOK EGY KÓRHÁZ Zrt-vé TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁRÓL Dr. Lakner László Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések