Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társasági adó és különadó bevallás. Előlap Gazdasági forma bejelölése: - Speciális vagy egyéb - Adóelőleg megállapításához azonosítás mezőgazdaság vagy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társasági adó és különadó bevallás. Előlap Gazdasági forma bejelölése: - Speciális vagy egyéb - Adóelőleg megállapításához azonosítás mezőgazdaság vagy."— Előadás másolata:

1 Társasági adó és különadó bevallás

2 Előlap Gazdasági forma bejelölése: - Speciális vagy egyéb - Adóelőleg megállapításához azonosítás mezőgazdaság vagy egyéb Beadási határidő: június 02.

3 Üzleti év Általános: Speciális: - Előtársaság - Előtársaságot követő időszak - Átalakulás - Átalakulást követő időszak - Végelszámolás - Forintról devizára vagy fordítva való áttérés - Végelszámolás (kezdőnaptól 12 havonta)

4 Besorolás A kis- és középvállalkozásokról szóló évi XXXIV. törvény alkalmazásában vállalkozás:  Egyéni vállalkozó  Gazdasági társaság  Szövetkezet  Vízi társulat  Erdőbirtokossági társulat, azaz nem minden társasági adóalanyra vonatkozik a Kkv tv. azaz nem minden társasági adóalanyra vonatkozik a Kkv tv.

5 Besorolás a kis- és középvállalkozásokról szóló XXXIV. törvény szerint: től Létszám Árbevétel Mérleg-főösszeg Létszám Árbevétel Mérleg-főösszeg Mikrovállalkozás < 10 fő < 2 m. euró < 2 m. euró Kisvállalkozás < 50 fő < 10 m. euró < 10 m.euró Középvállalkozás < 250 fő < 50 m. euró < 43 m.euró   Átváltás: december 31-i MNB árfolyamon   A létszámot mindenképp, az árbevétel és a mérlegfőösszeg közül az egyiket kell teljesíteni   Továbbá: állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együtt sem haladja meg a 25 %-ot.

6 2004. május 01-től a kapcsolódó és partner vállalkozások adatait is be kell vonni a számításba. Partnervállalkozás: Partnervállalkozás:  amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. Kapcsolódó vállalkozások :  egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy  egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy  egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal kötött szerződés döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy  egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.  Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a fent felsorolt kapcsolatban.

7  Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén az előbbiekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Azon vállalkozás esetében, amelynek partner vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak az adatokat az összevontan kell meghatározni.  Konszolidált beszámoló szerint  tőkeérdekeltségi,  szavazati arányok alapján megfelelő arányban kell figyelembe venni, oly módon hogy partner vállalkozásnál a részesedéssel arányos adatokat, kapcsolódó vállalkozásnál az adatok egészét hozzá kell adni. megfelelő arányban kell figyelembe venni, oly módon hogy partner vállalkozásnál a részesedéssel arányos adatokat, kapcsolódó vállalkozásnál az adatok egészét hozzá kell adni.

8 Az adatokat az utolsó ismert beszámoló (évesített) adatai szerint kell megállapítani, azaz január 01-i besoroláshoz a évi, december 31-i besoroláshoz a évi adatokat kell figyelembe venni, de a besorolás csak akkor változik, ha két egymást követő beszámoló adatai alapján meghaladja (vagy alámegy) a határértékeket. Ha a két beszámoló adatai különböző besorolást tennének lehetővé, akkor a második beszámoló adatai alapján kell az átsorolást elvégezni. Ha a partner vagy kapcsolódó vállalkozás EVA alany, akkor csak a létszám mutatókat kell hozzáadni, ha nincs beszámoló. A besorolást január 1-re kellett elvégezni a – általános esetben - a évi beszámoló alapján, ez az alapja a kétéves szabálynak. (2007/46. Adózási kérdés)

9 Besorolás az alapjául szolgáló a második utolsó beszámoló üzleti évi beszámoló alapján Besz. Besz. Besz. Besz. Besz. után után után mikromikrokisközépnagymikroközépközép kismikroközépközépközépkisközépközép középkismikrokisközépmikromikroközép nagyközépközépnagynagyközépközépnagy

10 Veszteségelhatárolás X: ha engedélyt kell csatolni Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha –az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy –az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt az elhatárolás csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható. Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás esedékességéig kell benyújtani, önellenőrzés esetén az önellenőrzési bevallásának esedékességéig. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy elháríthatatlan külső ok miatt következtek be, vagy ha az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

11 Adóellenőrzés, önellenőrzés hatása az elhatárolt veszteség felhasználására  A Tao. tv május 10-étől kimondja, hogy amennyiben az adózó döntése (beszámoló jóváhagyása) arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ezt a rendelkezést először a évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a évi adókötelezettségre lehet alkalmazni.  Ha az adóhatóság adóellenőrzése során egy társaságnál például annak a adóévére vonatkozóan adózás előtti eredményt növelő tétel alkalmazását állapítja meg, akkor az adóellenőrzés időpontjára már vonatkozik az új előírás. További szabályok:  A megszerzett jogot (a későbbi beszámítás joga) bizonyítani kell, tehát fontos a bizonylatmegőrzés.  Speciálisan mezőgazdaságban visszafelé is lehet érvényesíteni 2 évre önellenőrzéssel (15 napon belül). Beszámolót is kell önellenőrizni, mivel módosul az adózott eredmény és jóvá kell hagyatni.

12 A években keletkezett veszteség leírására a keletkezés időpontjában érvényes szabályokat kell alkalmazni, azaz: - Alakulás évi, és azt követő 3 adóévi korlátlanul - Egyébként a következő 5 adóévben, Tehát általános esetben a adóévben vagy utána keletkezett veszteség számolható el a 2007.évi adóalapnál. A évtől keletkezett veszteségek korlátlanul elhatárolhatók, ha a feltételek fennállnak. Az elhatárolt veszteségről és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

13 Bejelentett részesedés X: ha rendelkezünk ilyennel, azaz belföldi jogszabály alapján létrejött társaságban szerzett minimum 30 %-os mértékű részesedés, feltéve, hogy a szerzést követő 30 napon belül az iratok csatolásával (2008-tól nem kell csatolni) bejelentette az APEH- nek.  Csökkentő tétel: a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést a társas vállalkozás az értékesítését megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,  Növelő tétel: a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. Például: átalakulással szerzett részesedés

14 Sávos kulcs alkalmazása A kedvezményes 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei: - nem vesz igénybe adókedvezményt - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 1 fő, KSH statisztikai adattal kell számolni, a részmunkaidős foglalkoztatott is 1 főnek számít, de nem számít be az, akire egészségügyi szolgáltatási díjat fizettünk - a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege meghaladja az adóév első napján érvényes minimumbér ( Ft) másfélszeresének évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának szorzatát. (kedvezményezett térségben elegendő a minimumbérrel felszorozni) A járulék és a létszám között nem kell feltétlenül összefüggésnek lennie - a 10%-os adókulcsot a pozitív adóalap Ft-ot meg nem haladó összegéig lehet figyelembe venni (de minimis támogatásnak minősül!).

15 Minimum járulékalap: x 1,5 x 12 hó x 29 % x foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (elmaradott térségnél 1,5 helyett 1) 2007: Mivel a sávos adókulcs alkalmazása nem minősül választásnak, ezért akár utólag, önellenőrzéssel is alkalmazható. 2008: NEM (APEH tájékoztató) évtől: 10 %-os kulcs alkalmazható 50 millió forintig További feltételek: - Az adóalap 2008-ban és 2007-ben legalább a jövedelemminimum összegével egyezik meg - ÁHT szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok - Az így igénybevett kedvezmény összegével egyező lekötött tartalékot kell képezni, amit beruházásra, korában munkanélküli személy, megváltozott munkaképességű személy vagy pályakezdő foglalkoztatására kell feloldani.

16 Nyilatkozat a jövedelemminimum alkalmazásáról 1: nem kell alkalmaznia 2: adózás előtti eredmény vagy adóalap eléri a jövedelemminimum összegét, illetve a közbenső mérleg választása esetén a évi beszámoló és a I. félévi beszámoló különbözeteként adódó adózás előtti eredmény eléri az erre az időszakra eső jövedelemminimum összegét. 3: adózás előtti eredmény vagy adóalap egyike sem éri el a jövedelemminimum összegét, illetve a közbenső mérleg választása esetén a évi beszámoló és a I. félévi beszámoló különbözeteként adódó adózás előtti eredmény nem éri el az erre az időszakra eső jövedelemminimum összegét és úgy dönt, hogy nem tesz nyilatkozatot és a jövedelmminimum alapján határozza meg a fizetendő adót.

17 4: adózás előtti eredmény vagy adóalap egyike sem éri el a jövedelemminimum összegét, illetve a közbenső mérleg választása esetén a évi beszámoló és a I. félévi beszámoló különbözeteként adódó adózás előtti eredmény nem éri el az erre az időszakra eső jövedelemminimum összegét és úgy dönt, hogy tesz nyilatkozatot és a nem a jövedelemminimum alapján határozza meg a fizetendő adót, hanem az eredetileg számított adóalap után.

18 Nem kell alkalmazni a jövedelemminimum szabályt:  Előtársaság időszakban és az azt követő évben  az MRP-nek,  a közhasznú társaságnak,  a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak,  a vízitársulatnak,  az alapítványnak, közalapítványnak,  a társadalmi szervezetnek,  a köztestületnek,  az egyháznak,  a lakásszövetkezetnek,  a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek  az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak,  a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek  Ha elemi kár sújtotta az adóévben vagy a megelőző adóévben

19 Elemi kár: elemi csapás okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (Tao. 4. §. 4. pontja: értékesítés nettó árbevétele csökkentve az értékesítéshez kapcsolódó fogyasztási és jövedelemadóval) legalább a 15 %-a. Elemi csapás különösen: jégesőárvízbelvízfagyhomokverésaszály hó-, jég- és széltörés viharföldrengés természeti vagy biológiai eredetű tűz

20 Elemi csapás igazolása: - A kár tényét igazoló okmány pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv - Adózó által kiállított jegyzőkönyv, ezt a kár keletkezését követő 15 napon meg kell küldeni az illetékes adóhatóságnak. A határidő elmulasztását követően igazolási kérelemnek nincs helye. A feltételek teljesülése esetén egy adott elemi kár alapján két adóévben is mentességet kap az adózó, azaz egy olyan évi kár, amelynek mértéke meghaladta a évi árbevétel 15 %-át 2007-re és 2008-ra is mentességet ad.

21 Jövedelem-minimum : +összes bevétel (tehát az egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételek is) - eladott áruk beszerzési értéke - eladott közvetített szolgáltatások értéke +/- kedvezményezett átalakulás, eszközcsere, eszközátruházás miatti elszámolások az így megkapott érték 2%-a Az aktivált saját teljesítmény nem része! Eladott közvetített szolgáltatás áru, tehát változatlan formában tovább adott igénybevett szolgáltatás tartozik ide. Építőipar: ha az egészet szolgáltatásként számlázom tovább akkor az eladott közvetített szolgáltatás, de ha én terméket adok el, akkor nem az.

22 1. Lépés : adózás előtti eredmény megállapítása társasági adóalap megállapítása hagyományos módon társasági adóalap megállapítása hagyományos módon jövedelem-minimum kiszámítása jövedelem-minimum kiszámítása 2. Lépés: teljesül-e valamelyik állítás adózás előtti eredmény > jövedelem-minimum társasági adóalap hagyományos módon > jövedelem-minimum 3. Lépés Igen => adóalap a tényleges adóalap Nem => választási lehetőség van: Nem => választási lehetőség van: a) jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak a) jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak b) a tényleges adóalapot választja és nyilatkozatot tesz b) a tényleges adóalapot választja és nyilatkozatot tesz A nyilatkozat alapján az adóhatóság ellenőrzésre választhatja ki az adózókat, ha feltételezhető, hogy az adózás elkerülése volt a cél.

23 Választással a tényleges adóalap utáni adózás  Nyilatkozattétel a bevallást kiegészítő nyomtatványon, a bevallással egyidejűleg  jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, azaz 500 e Ft mulasztási bírsággal sújtható, ha nem adja be az APEH felszólítását követően sem (és késedelmét nem menti ki) valamint 100 e Ft bírsággal sújtható ha hibásan adja be. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.  Az APEH kockázatelemzéssel 30 napon belül ellenőrzésre választja ki azokat az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy bevétel eltitkolás vagy szabálytalan költségelszámolás történt.

24  Az adózónak kell bizonyítania a kétségbevont gazdasági események valódiságát, a ráfordítások vállalkozás érdekében való felmerülését.  Ha jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani, akkor az adóhatóság az alapot becsléssel állapítja meg.  HA a vállalkozásból származó jövedelem nem nyújt fedezetet a tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra, az APEH a magánszemélyt felhívja a bevallásának kiegészítésére.  Az ellenőrzést 1 éven belül kell lefolytatni.

25 A kiegészítő nyilatkozat néhány kérdése: - Az iroda elkülönül-e a társas vállalkozó lakásától - Termékelőállítási, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység bevétele külön-külön - Szolgáltató tevékenységből a bérleti díj, a közvetített szolgáltatás, a szakértői díj bevétele - Igénybevett szolgáltatások értéke összesen, ebből bérleti díj, reklámszolgáltatás, tanácsadás, telefonszolgáltatás - Személyi jellegű egyéb kifizetésekből saját gépkocsi használat, megbízási díj, külföldi napidíj, szállás, oktatás, reprezentáció, adómentes természetbeni juttatás - Cégautók száma és üzemeltetési költsége - Kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összes bevétel és ráfordítás - Elhatárolt veszteségből a jogelődnél keletkezett rész - Adott-kapott kölcsönök napi átlagos állománya - Pénzkezelési szabályzatban rögzített napi készpénz záróállomány maximális értéke - A vállalkozás tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok, nyaralók száma

26 A jogszabályi hely július 1-én lépett hatályba, ezért csak a II. félévre kell alkalmazni. 1. Arányosítás módszerével (kódkockába:1) 2. Megosztás módszerével, közbenső mérleggel (2) a) II. félévre nem kell alkalmaznia a jövedelem- minimum utáni adózást b) II. félévre alkalmaznia kell a jövedelem-minimum utáni adózást b1) jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak b2) a tényleges adóalap után adózik és nyilatkozatot tesz

27 Arányosítás módszere 2007 = I. félév II. félév I. félév: évi hagyományos adóalap x 181/ II. félév: évi jövedelem-minimum x 184/365 Átalakulás esetén a működés naptári napjai alapján kell a számítást elvégezni.

28 Megosztás módszere Közbenső mérleg: fordulónap könyvvizsgálat nem kötelező könyvvizsgálat nem kötelező I. félév: tényleges adóalap a közbenső mérleg alapján II. félév: 2007-re megállapított jövedelem- min I. félévi jövedelem-minimum I. félévi jövedelem-minimum közbenső mérleg alapján közbenső mérleg alapján

29 2. Megosztás módszerével, közbenső mérleggel a) II. félévre nem kell alkalmaznia a jövedelem- minimum utáni adózást, mivel II. félévére még egyszer jogosult megvizsgálni, hogy kell-e alkalmaznia a jövedelem- minimum módszerét vagy sem évi beszámoló évi beszámoló I. félévi közbenső mérleg II. félévi adózás előtti eredmény, II. félévi adózás előtti eredmény, ha ez nagyobb, mint a II. félévre számított jövedelem-minimum, akkor a tényleges adóalap után adózik.

30 2. Megosztás módszerével, közbenső mérleggel b) II. félévre alkalmaznia kell a jövedelem-minimum utáni adózást, mert II. félévi adózás előtti eredmény kisebb, mint a II. félévre számított jövedelem-minimum. b1) jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak b2) a tényleges adóalap után adózik és nyilatkozatot tesz

31 Példa:I.II Tényleges adózás előtti eredmény Tényleges adóalap Minimum adóalap Lehetőségek: 1. Nyilatkozattétel és 1000-et veszi adóalapnak 2. Minimumadó, arányosítással 1000 x 181/ x 184/365 = az adóalap 3. Minimumadó megosztással 3.1. második döntés II. Félévben 250 > 200 ezért nem kell mégsem a minimumadót alkalmazni, tehát 1000 az adóalap Példa ugyanaz, de Minimum adóalap második döntésnél is kell a minimumadó 700>600 Minimum adóalap = 1.100

32 Példa ( H rész, arányosítás, 1-es kódkocka) 1. Adóév egészére megállapított adóalap ig naptári napok száma ig naptári napok száma és 3. sorok arány(két tizedesjegy) 0, ig arányos adóalap 1600x0, Adóév egészére jöv.minimum től napok száma és 3. sor aránya 0, től számított jöv.minimum 1690x0, Adóév adóalapja (5+9) 1.645

33 Példa ( I rész, közbenső mérleg, 2-es kódkocka) 1. Beszámoló alapján kiszámított adóalap Közbenső mérleg alapján számított adóalap Beszámoló alapján a jövedelemminimum Közbenső mérleg alapján jöv.minimum sorból a 4.-et meghaladó rész Adóalap (2+5) 1627

34 Ad.e.e.adóalap Éves min. jövedelem I. félévi Min.jöv. II. félévi Min.jöv. Éves min.jöv

35 1.800> 700=>3 vagy 4 3: 800 az adóalap 4: 600 az adóalap és nyilatkozat , adóalap: -600 (korlátlan ideig elhatárolható) ,adóalap: > -100=>3,adóalap: -40 (-120 korlátlan ideig elhatárolható, de vizsgálandó, hogy engedély köteles –e) ,adóalap: -120 nincs adófizetési kötelezettség

36 De minimisek adatszolgáltatás Fontos: a 0629-ben bemutatott támogatásokat nem kell még egyszer bemutatni Új jogszabály lépett hatályba: 1998/2006/EK rendelet - 3 egymást követő adóévben - Nem haladja meg a 200 ezer eurót - Közúti szállításnál a 100 ezer eurót (ide nem értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a saját áruját) - Ha egy támogatás érvényesítésével átlépné az összeghatárt, akár a támogatás részben sem érvényesíthető.

37 Fontos, hogy egy adott beruházáshoz igénybevett de minimis támogatások aránya nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást (Észak-alföld 50 %) A számításnál figyelembe veendő adatok: ben és a ben érvényesített de minimis támogatások ,2007, ig odaítélt adórendszeren kívüli támogatások. Forintra történő átváltás: -közvetlen támogatás esetén a kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyam - Adórendszeren belüli támogatás: i MNB árfolyam

38 A de minimis támogatás típusai: - Készpénz formájában nyújtott támogatás - Kamattámogatás - Adókedvezmények - Tőkeinjekció - Kockázati tőkebefektetési intézkedés - Hitelekből álló támogatás - Kezességvállalás Nem sorolható ide: - Halászati de minimis - Agrár de minimis ( a mellékletben mezőgazdasági termékek elsődleges termelése, feldolgozása, forgalmazása)

39 Különadó alanyai A különadó alanyai: társas vállalkozások, azaz a társasági adó alá tartozó szervezetek, kivéve - Előtársaság - MRP szervezet - Közhasznú társaság - Vízitársulat - Alapítvány, közalapítvány - Társadalmi szervezet - Köztestület - Egyház - Lakás-, iskolai-, szociális szövetkezet - Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár - Felsőoktatási intézmény

40 A különadó alapjának meghatározása Adózás előtti eredmény + külföldön megfizetett ráfordításként elszámolt adó + ráfordításként elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás véglegesen átadott pénzeszköz véglegesen átadott pénzeszköz térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke és az átvevő által meg nem fizetett áfa térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke és az átvevő által meg nem fizetett áfa + ellenérték nélkül átvett, ráfordításként elszámolt kötelezettség + térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke

41 - Bevételként elszámolt kapott (járó) osztalék (kivéve ell. külföldi társ.) - Bevételként elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás véglegesen átvett pénzeszköz véglegesen átvett pénzeszköz térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke - Ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak a bevételként elszámolt összege - Térítés nélkül kapott szolgáltatás bevételként elszámolt összege - alapkutatás, az alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében, vagy az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, (nem csökkentheti a kapott támogatás összegével) - a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bekerülési értékét meghaladó része.

42 2007. évre vonatkozó módosítások További csökkentő tételek  a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség a megszerzett társaság tagjánál, ha a tag alkalmazni kívánja e csökkentő tételt,  a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaság tagjánál az átalakulás következtében kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladóan a társaság jogutódjában szerzett részesedés bekerülési értékeként az adóévben elszámolt bevétel, ha a tag alkalmazni kívánja e csökkentő tételt,  kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó része,  a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést a társas vállalkozás az értékesítését megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,

43 További növelő tételek  a társas vállalkozás jogutódlással történő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, a társas vállalkozásból történő kiválás a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, (kivéve kedvezményezett átalakulás)  a korábbi években csökkentő tételként figyelembe vett összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként összeg,  a korábbi években csökkentő tételként figyelembe vett összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként összeg,  a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.

44 2008-tól hatályos, de évre is alkalmazható további korrekciók 1. Részesedés mérlegfordulónapi értékelésekor a devizaárfolyam változása alapján elszámolt, nem realizált árfolyamkülönbség 2. Forintról devizára vagy devizáról forintra történő áttérés miatt az eredménytartalékba elszámolt átszámítási különbözet az áttérést követő adóévben 3. Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, aktivált saját teljesítményként, költségként, ráfordításként elszámolt összeg

45 Az adó kiszámítása Az adó mértéke: a pozitív adóalap 4 % -a Adókedvezmény nem érvényesíthető. Elszámolása: 89-es főkönyvi számla

46 Céltartalék Csökkentő tétel:  a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel,  a bányászatról, a villamos energiáról szóló törvényben előírt, valamint a környezet védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, továbbá - legfeljebb az igénybe vehető támogatás mértékéig - erdőgazdálkodónál az erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék. Növelő tétel:  kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre (kötelező a képzése, garancia, végkielégítés, környezetvédelem) és a jövőbeni költségekre (lehetőség a képzése) képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás.

47 Értékcsökkenés Növelő tétel : - a számvitelben elszámolt értékcsökkenés (ideértve a kis értékű tárgyi eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenését is) - az állományból való kivezetéskor, átsoroláskor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag értékét meghaladó része, ha az értékcsökkenés el lett számolva az adózás előtti eredmény terhére. Csökkentő tétel: - a Tao tv. szerinti mértékkel, a bekerülési értékre elszámolt értékcsökkenés - az állományból való kivezetéskor, átsoroláskor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag értékét meghaladó része, ha az értékcsökkenés el lett számolva az adózás előtti eredmény terhére.

48 Nem számolható értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre - a Sztv. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (földterület, telek, erdő, beruházás, 2007-től képzőművészeti alkotás, régészeti lelet) - a Sztv. szerint nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, Kivéve: - a maradvány értéket elért eszköz, (így a csökkentő tétel lehet magasabb összegű is, mint a növelő tétel) - terven felüli értékcsökkenés vagyoni értékű jog korlátozottan érvényesíthető eredménytelen kísérleti fejlesztés aktivált értéke olyan eszköz, amire nem lehet, nem szabad (kivéve beruházás) szellemi termék, tárgyi eszköz elháríthatatlan külső okból történő megrongálódása, beruházás is

49 Néhány speciális leírás (évenként változtatható):  A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető a közúti személyszállításhoz használt járműveknél (autóbusz, villamos, trolibusz, taxi)  Tenyészállatra érvényesíthető a 14,5 %-os kulcs is (általánosan a számvitelben elszámolt értékcsökkenés érvényesítendő, de korábban használatba nem vett eszköznél 50 % is lehet)  Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz esetén 100 %értékcsökkenési leírást érvényesíthet, ha a tárgyi eszközt a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Gép, berendezés esetén a bekerülési érték 1 %-a Jármű esetén a bekerülési érték 3 %-a a) csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében és a 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe.

50 Csoportmentesség: az eszközhöz kapott más támogatás és e kedvezmény együttes mértéke nem haladhatja meg a bekerülési érték 75 %-át. Az eszközt az üzembe helyezést követő 5 éven keresztül kell üzemeltetni. További feltétel, hogy legalább 25 %-ban saját forrásból kell finanszírozni (beleértve a hitelt is). Szállítási ágazatba sorolt adózó nem érvényesítheti, (de mezőgazdasági igen). Akkor is igénybe vehető, ha az adózó a megelőző 3 évben már kimerítette a 100 ezer eurós (de minimis) keretet.

51 Néhány speciális leírási kulcs: e Ft alatt egy összegben elszámolható e Ft alatt Sztv. szerint, akár 2 év alatt - 33 %-os kulcsúaknál Sztv. szerint - Bérbe adott épület 5 % - Bérbe adott tárgyi eszköz 30 % - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás hosszú élettartamú épület 3 % - Általános rendeltetésű számítástechnikai gép 50 % - Film- videogyártás 50 %, idetartozó épület 15 % - Korábban még használatba nem vett 33% vagy 14,5 % alá tartozó tárgyi eszközök esetén 50 % - Idegen ingatlanon végzett beruházás 6 % - Hulladéktároló 20 % - Önálló támrendszer 15 % - Melioráció 10 %

52 Fejlesztési tartalék Az adózó döntése szerint csökkentheti az adóalapot a december 31-ig az eredménytartalékból a lekötött tartalékba fejlesztési tartalék címén átvezetett összeg. Maximum adózás előtti nyereség 25 %-a ( %), adóévenként 500 millió Ft. Nem akadálya az átvezetésnek az eredménytartalék negatívvá válása. (Azonban a kifizethető osztalék mértékét korlátozza.)  Feloldás a lekötés adóévét követő 4 adóévben beruházásra, kivéve apport, térítés mentesen kapott eszköz. (Immatjavakra nem).  nem lehet olyan eszközre feloldani, amelyre nem lehet vagy nem szabad értékcsökkenést elszámolni. DE amit 2004-ig képeztünk, az a régi szabályok szerint oldható fel.  Szankció: késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzés szabályai szerint. DE! bevallani a következő 29-esben kell (17. sor) a lekötés évében hatályos mértékkel megállapított társasági adó összegét, befizetni a feloldást követő 30 napon belül.  A feloldás után az eszköz számított nyilvántartási értékében elszámolt értékcsökkenésnek tekintendő.

53 Követelések értékvesztése és visszaírása Számvitel szerint kötelező az elszámolás:  MF-on fennálló  MK-ig nem rendezett  Tartós, jelentős különbség a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg között TAO szerint: a ráfordításként elszámolt értékvesztés növeli az adóalapot, és nincs a 2, 5, 25 %-os csökkentési lehetőség. Visszaírás csak az éves beszámolót készítőknek kötelező, ha:  Tartós, jelentős különbség a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg között. A társasági adó alapját csökkenti a bevételként elszámolt visszaírás.

54 Behajthatatlan követelés A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés leírása esetén nincs se növelő, se csökkentő tétel. KIVÉVE: (3. sz. melléklet, nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításként adóalap növelő) –bíróság előtt nem érvényesíthető követelés (Ptk. a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket, azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. –elévült követelés Maradt növelő tétel az elengedett követelés ráfordításként elszámolt összege. Csökkentő tétel a tárgyévben behajthatatlanná vált követelés leírásakor, vagy kivezetésekor az előző években értékvesztésként leírt összeg. Csökkentő tétel követelés értékesítésekor a könyv szerinti értéket meghaladó többlet bevétel, max. korábbi értékvesztés még nem érvényesített része. Devizában keletkező behajthatatlan követelés kivezetése a könyvszerinti árfolyamon történik.

55 Az adózás előtti nyereség 50%-áig érvényesíthető levonások 1. Elismert piacon (tőzsde) elért nyereség 50 %-a, ha a vétel és az eladás is a tőzsdén történt, illetve a kibocsátónál került beváltásra. Ugyanígy a veszteség 50%-a növelő tétel. 2. Kapcsolt vállalkozástól kapott és fizetett kamat nyereségének 50 %-a, de kisvállalkozás nem kell alkalmazhatja. Ugyanígy a veszteség 50%-a növelő tétel (kivéve kisvállalkozás), azonban ha január 31-ig értesíti a kapcsolt vállalkozásait, hogy nem teszi be növelő tételbe, akkor nem kell. 3. Kapott jogdíj bevételként elszámolt összegének 50 %-a. (szabadalomnak, a know-hownak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának használatáért, kapott ellenérték. 4. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egység átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka.

56 Osztalék illetve tulajdoni részesedés kivezetése címén elszámolt bevétel Csökkenti az adóalapot:  a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel,  a tagnál a kivezetett részesedésnek a könyv szerinti illetve bekerülési értékét meghaladóan elszámolt bevétel, ha jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás vagy kedvezményezett átalakulás történt, 2007-től továbbá ha a bejelentett részesedés értékesítésre került és előtte legalább 2 évig folyamatosan birtokolta (2008-tól 1 év)  a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a bekerülési értékét meghaladó része,  az adózó által az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, feltéve, hogy a részesedést december 31-ét követően, a kibocsátó jegyzett tőkéjének emelése alapján teljesített pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása révén szerezte, a kibocsátó kis- és középvállalkozásnak minősült és nem volt az adózó kapcsolt vállalkozása, valamint az átruházására a megszerzése évét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor.

57 Rendkívüli bevételhez kapcsolódó csökkentő tételek Csökkenti az adóalapot:  visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás,  véglegesen átvett pénzeszköz  térítés nélkül átvett eszköz, kapott szolgáltatás esetén az átadónál kimutatott könyv szerinti vagy bekerülési érték (2007-től áruminta is)  átvállalt tartozás,  az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, stb.) külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását; (például tagi kölcsön elengedése)

58 Nem csökkenthető az eredmény: - A jogszabály, nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás térítés nélküli eszközátvétel összegével (kivéve áruminta) - Rabbat - Skonto

59 Rendkívüli ráfordításokhoz kapcsolódó növelő tételek Csökkenti az adóalapot: visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,  véglegesen átadott pénzeszköz  térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás könyv szerinti vagy bekrülésiértéke (2007-től kivéve áruminta)  Átvevő által meg nem térített áfa  átvállalt kötelezettségnek a ráfordításként elszámolt összege,  Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás Kivéve, ha - Állami vállalat privatizációja során…. - Műsorszolgáltató Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként - Jogszabály, nemzetközi szerződés alapján történt (pl. közmű üzemeltetésre, ültetvény átadása termőfölddel szövetkezetnél) - Szerződésen alapuló utólag adott engedmény (rabbat) - Skontó max. a késedelmi kamattal arányosan

60 Adóellenőrzéshez, önellenőrzéshez, jogerős határozathoz kapcsolódó korrekciós tételek Növelő tétel: a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az Art, TBJ szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege (kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik) Csökkentő tétel: az előbbiek elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, (2008-tól az adóévben vagy) korábban növelő tételként figyelembe vett összeg. Növelő tétel: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg, vagy adóévi költségnövekedésként elszámolt összeg Csökkentő tétel: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként elszámolt összeg, vagy adóévi költségcsökkenésként elszámolt összeg) Csak számvitelileg nem jelentős hiba esetén alkalmazandó!

61 Szakképzés miatti csökkentő tételek Az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér  24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi,  12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, Legfeljebb 12 hónapon át a befizetett társadalombiztosítási járulék:  a sikeres szakmai vizsgát tett - az előző pontban említett - szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén,  korábban munkanélküli személy  a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott személy,  a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, ha hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg. ha hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg.

62 Devizához kapcsolódó korrekciós tételek 1. Az év végi értékeléshez kapcsolódóan az adózó  döntése szerint, devizás befektetett pénzügyi eszköz, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékeléséhez kapcsolódó árfolyamnyereség csökkenti, árfolyamveszteség növeli az adóalapot.  az eszköznek, kötelezettségnek a kikerülésekor a megelőző adóévekben adózás előtti eredmény korrekciójaként elszámolt összeggel vissza kell korrigálni az adóalapot, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét el kell számolni. 2. A forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben növeli, a tőketartalék növekedésként elszámolt különbözet csökkenti az adóalapot.

63 De minimisek az adóalapban 1. az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózónál a szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom, növényfajta oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költsége, ha az nem minősül az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségének; 2.az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben max. 5 fő és az adóév utolsó napján nincs adótartozása, (nem számítható be aki az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezte).

64 3. alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig; de nem csökkentheti az adózás előtti eredményt a költségből a fejlesztés céljára vagy a költsége ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy kapott támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen működő, és ott a fentieket végző adózóa fent meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, ami az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.

65 4. az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a korábban még használatba nem vett ingatlan, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke; Összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Abban az adóévben alkalmazható, amely egészében valamennyi tagja az adózón kívül kizárólag magánszemély. Nem alkalmazható: - az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, - hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta. DE 2007-től választható a csoportmentesség is!

66 Képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó csökkentő tétel Az adózó választása szerint a kormány által jogszabályban kijelölt művészeti zsűrik által kibocsátott művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert  képzőművészeti alkotás beszerzési értéke, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka, vagy  kortárs (a naptári év első napján élő) képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben.

67 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása miatti csökkentő tétel A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,

68 Adomány Adomány: a közhasznú szervezet részére közhasznú tevékenység támogatására, egyház részére, közérdekű kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy - a jogügyletre vonatkozó dokumentum, körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt, - az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás; Az adomány összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és növelni kell vele az adóalapot.

69 Csökkentő tétel az adomány, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány  teljes összege és tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,  másfélszerese és tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.  A fentiek együttesen nem haladhatják meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát.

70 Egyéb csökkentő tétel  A helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg 100 %-a, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, feltéve, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott NETTÓ adótartozása. (Nem köztartozása !)  Az adózó az adóalap megállapításánál alkalmazhatja a 4. § 36. pontjának és a 7. § (1) bekezdése e) pontjának december 31-én hatályos rendelkezéseit, ha az épületet, építményt december 31-ig üzembe helyezte. (10 %- os értékcsökkenés)  EVA tv. hatálya alól év közben a Tao tv. hatálya alá került adózóánál az Eva tv. szerinti korrekciók  q) a műemlékké nyilvánított ingatlannak az állam által garantált hitel igénybevételével történő helyreállítása, felújítása esetén az elszámolt kamat, de legfeljebb az adózó adózás előtti eredménye, feltéve, hogy az adózó az ingatlant az eszközei között tartja nyilván,

71 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás miatt adóalap növelő Az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra:  az áfa nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;  a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

72  az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;  a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;  az a költség, ráfordítás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;  az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja;  A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.  2007-től a Gt által előírt saját tőke/jegyzett tőke arány vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés

73 Alultőkésítés Növeli az adóalapot a kapott kölcsön, váltótartozás (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben elszámolt - kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre (napi átlagos állományra) jutó arányos része, (saját tőke: a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állománya).  évtől: minden olyan tartozásra, amely után kamatot kell fizetni, így például a csoportos számlavezetési megállapodás keretében a vállalatcsoport tagjai által egymásnak likviditási céllal adott kölcsön is. 2005/78. Adózási kérdés Abban az esetben, ha a társaság saját tőkéje és annak napi átlagos állománya negatív (annak háromszorosa is negatív), akkor a kötelezettség adóévi napi átlagos állományára jutó kamat teljes összege növeli az adóalapot (a nullához viszonyítva, arányosítás nélkül).

74 Kapcsolt vállalkozások közötti ár Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy - az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és - a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint - rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

75 b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna től: A tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fenti előírásokat a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása és a jogutód nélküli megszűnés miatt nem pénzben történő vagyonkiadásra is alkalmaznia kell, ha a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

76 A szokásos piaci árat meghatározása: A szokásos piaci árat meghatározása:  összehasonlító árak módszerével, (független felek, az összehasonlítható eszköz értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon);  viszonteladási árak módszerével, (független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal);  költség és jövedelem módszerrel, (az önköltség szokásos haszonnal növelt értéke);  egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az előzőek alapján nem határozható meg. Nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság e bevallás benyújtásáig köteles rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság e bevallás benyújtásáig köteles rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

77 2005/55. Adózási kérdés a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség  1. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet értelmében egyszerűsített nyilvántartás készíthető, amennyiben a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot.  Keretszerződés esetén, amikor a szerződés futamideje nem meghatározott, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján létrejövő ügyletek összértéke nem meghatározható.  2. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 172. § (4) bekezdése értelmében a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség nem teljesítése, valamint a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adózó 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A PM rendelet értelmében az adózónak a nyilvántartásokat szerződésenként kell elkészítenie (kivéve, ha azok tárgyuk alapján összevonhatóak).

78 Kedvezményezett átalakulás  23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha  a) a jogügylet révén a jogelőd tagja(i), részvényese(i) legfeljebb a jogutód által az átalakulás keretében kibocsátott részvény(ek), üzletrész(ek) együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez(nek), valamint  b) szétválás, részleges átalakulás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,  c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

79 Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás és részleges átalakulás esetén a jogutód nem köteles adózás előtti eredményét módosítani végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összeggel. Ennek feltétele: a jogutód társasági szerződése tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás, részleges átalakulás esetén a jogutód) a választását - a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt, valamint a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve - az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is től nem kell növelni az eszköz kivezetésekor a könyv szerinti értékkel és csökkenteni a számított nyilvántartási értékkel

80 Az adó mértéke A pozitív adóalap 16 százaléka, illetve a feltételek teljesítése esetén a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék. A 10% alkalmazása de minimis támogatás. A támogatástartalom az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 5 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka. A de minimis támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az érvényesítet adómértékkel számított értékkel egyenlő.

81 Adókedvezmények Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség. Amennyiben a fizetendő adó úgy került meghatározásra, hogy az adókedvezmények teljes körűen figyelembe vételre kerüljenek, de adó hiányában nem lehet a teljes összeget kimeríteni, akkor ezt a döntést ellenőrzés, önellenőrzés során is figyelembe kell venni.

82 Az adókedvezmények igénybevételének szabályai A társasági adó mértékéig igénybe vehető az adókedvezmények - beruházási, - szövetkezetekre vonatkozó - kárpótlási jegyhez kapcsolódó - befektetési. Az előzőek szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 80 százalékáig - érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény. Az előzőek szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 80 százalékáig - érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény. Az előzőek szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény. Az előzőek szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény. Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe. Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

83 Kutatás, kísérleti fejlesztés, szoftverfejlesztés Az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának (adóév utolsó napján kis-és középvállalkozás 15 %) megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben érvényesíthet, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben - adó hiányában - nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. szoftverfejlesztő: egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező, szoftvereket, adatállományokat, adatbázisokat, szakértői rendszereket, robottechnikát és döntési modelleket kutató, tervező vagy fejlesztő magánszemély, aki az említett tevékenységek érdekében, a számítógép operációs rendszerének ismeretében programokat, rutinokat ír, tesztel, vizsgál; De minimis kedvezmény.

84 Kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot, amennyiben december 31-e után történt a hitelszerződés megkötése. (Előző időszakban kötött szerződés esetén max. 5 millió Ft.) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. (a december 31. utáni) DE 2007-től választható csoportmentesség is!

85 2007. évi egyéb módosítások 1. Az adózó - ha regisztrációra kötelezett személy és az adóévi (éves szintre számított) árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot - az állandó képviselőjétől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás díj 15 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. (de minimis) 2. Az adóévben (éves szintre számítva) legfeljebb 25 millió forint árbevételt kimutató állandó képviselő adózó és az (éves szintre számítva) legfeljebb 4 millió forint árbevételt kimutató regisztrációra kötelezett személynek minősülő adózó, ha adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását, a adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre az adóévben a számviteli előírások alapján az eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenés és az igénybe vett internetszolgáltatás költsége együttes összegének 10 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. (de minimis) 3. A szövetkezet a szövetkezetekről szóló évi X. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. (de minimis).

86 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "Társasági adó és különadó bevallás. Előlap Gazdasági forma bejelölése: - Speciális vagy egyéb - Adóelőleg megállapításához azonosítás mezőgazdaság vagy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések