Környezetvédelem- A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem definíciója Kerényi Attila nyomán: Környezetvédelem alatt olyan tevékenységi.

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem- A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem definíciója Kerényi Attila nyomán: Környezetvédelem alatt olyan tevékenységi."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem- A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem definíciója Kerényi Attila nyomán: Környezetvédelem alatt olyan tevékenységi rendszert értünk, amelynek célja a bioszféra megőrzése oly módon, hogy környezetünket, és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység szennyező és pusztító hatásától. Emellett mesterséges környezetünket úgy kell alakítanunk, hogy az harmóniában legyen a természeti környezettel, valamint a gazdasági tevékenységek végzése során tekintettel kell lenni az élő rendszerek tűrőképességére, amelyet a tevékenység során nem haladhatunk meg. A környezetvédelmi tevékenységeket két fő csoportba sorolhatjuk: elméleti - tudomány és az oktatás gyakorlati - gazdasági és fogyasztási tevékenységek tartoznak.

2 Környezet fogalma, a környezet elemei Természeti elemek: a talaj, víz, levegő, élővilág és táj. Mesterséges elemek: az épített környezet. A környezet elemeinek csoportosítása: I. Föld: alapkőzet, ásványi vagyon, barlangok, termőföld, talaj, domborzat II. Víz: felszín alatti, felszíni vizek III. Levegő: alsó légkör, felső légkör IV. Élővilág: 1. Növényvilág: erdők, gyepek, nádasok, mezőgazdasági növényzet 2. Állatvilág: vadon élő védett állatok, vadon élő nem védett állatok, védett háziállatok, nem védett háziállatok, 3. Mikroorganizmusok

3 Globális környezeti problémák Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés Energiaválság, nyersanyagok kimerülése A légkör globális problémái - Üvegházhatás, globális felmelegedés - Savas esők - Ózonréteg elvékonyodása - Elsivatagosodás Környezetszennyezés –Vízszennyezés –Talajszennyezés, talajpusztulás –Levegőszennyezés –Hulladék-elhelyezés Nukleáris veszélyek A biodiverzitás csökkenése Háborús konfliktusok

4 Római Klub  25 ország 70 tudósa - céljuk Földünk globális problémáinak vizsgálata, világmodellek kidolgozása  első állomás Forrester világmodellje volt 1971-ben, „A világ dinamikája”  Meadows és kutatócsoportja - „A növekedés határai”1972 A Római Klub tevékenysége az 1970-es években rendkívül nagy hatást gyakorolt a tudományos és közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait.

5 Római Klub: 1968.  Fő cél: globális problémák megoldása;  A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása;  Világmodelleket hoztak létre;  A várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés,élelmiszertermelés…

6 Római Klub hatása:  14 modellt hoztak létre (Mi történik,ha? modellek) ;  Modellekből javaslatokat, következtetéseket fogalmaztak meg, pl.: csökkenteni kell a meg nem újuló természeti erőforrások használatát, tudomány és technika alapján egy újabb és jobb világot hozhatunk létre;  Cél: népességkorlátozás, hatékony anyagfelhasználás a természet védelmével;  3 elméleti modell létezik: 1. Különböző forrásoknak nincsenek korlátai 2. Az erőforrásoknak vannak határai, de már késő cselekedni 3. Az erőforrásoknak vannak határai, de még lehet cselekedni.

7 Meadows világmodellek 1972. óta napjainkig közel 30 világmodell született- öt változó vizsgálata - népesség száma - ipari termelés - mezőgazdasági termelés - természeti erőforrások - környezetszennyezés mértéke Mindegyik változónál exponenciális a növekedés. Az exponenciális növekedéssel az emberiség zsákutcába jut A Meadows-modellek felhívták a közvélemény és a kormányok figyelmét az emberiség jövőjét leginkább veszélyeztető tényezőkre, a túlnépesedésből, a nyersanyagkészletek kimerüléséből, a fokozódó környezetszennyezésből adódó veszélyekre.

8 Mesarovic-Pestel modell Mihajlo Mesarovic és Eduardo Pestel 1974-ben publikálták modelljüket, „Fordulóponton az emberiség” címmel. A világot tíz különböző fejlettségű régióra osztották, ahol az egyes régiók almodelljeit a világproblémák kapcsolják össze egységes rendszerré. A modell alkotói arra a következtetésre jutottak, hogy egy világméretű katasztrófa bekövetkezése nem egy időpontban várható. Hangsúlyozzák az emberi tudat átformálásának, új magatartásforma kialakításának a szükségességét, a takarékosság, a természet kímélése és a jövő generációjáért érzett felelősség fontosságát.

9 Leontief-modell  Wassily Leontief egy globális input-output világmodellt alkotott meg,1976-ban „A világgazdaság jövője” címmel.  Nem tartja megoldhatatlannak az élelmezés, az energia- és a nyersanyagellátás, valamint a környezetvédelem helyzetét.  A modell két kiutat vázol: - Fejlődés csökkenése - Új világgazdasági rend kialakítása; liberalizáltabb kereskedelem, GDP-vel arányosan növekvő segélyezés

10 Timbergen-modell  Jan Timbergen„A nemzetközi rend átalakítása” 1977  szakértői véleményekre alapoz  Alapgondolata, hogy a világ jövőjének alakulása attól függ, hogy sikerül-e a fejlődésben mutatkozó egyenlőtlenségeket megszűntetni. Megoldás: reform a fejlődő országokban

11 Gábor Dénes és László Ervin világmodelljei Gábor Dénes szerint megfelelő takarékossággal, a tudományos és a technikai eredmények felhasználásával az energia- és nyersanyagprobléma megoldható, az élelmiszer-ellátás helyzetének javítása viszont a népesség szaporodásának korlátozását teszi szükségessé. László Ervin és munkatársainak jelentése „Célok az emberiség számára” címmel 1977-ben készült el. Arra keresik a választ, hogy melyek az emberiségnek azon közös céljai, amelyekért hajlandó áldozatot hozni. Következtetésük, hogy a célok megvalósítása érdekében világméretű együttműködésre, egy új és szabályozott világgazdasági rend megteremtésére van szükség.

12 Környezetvédelmi világkonferenciák  Stockholm,1972  Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975);  SO2-egyezmény; Helsinki, 1985  Ózonréteg védelme; Montreal, 1987.  NOX-egyezmény; Szófia, 1988.  Éghajlat-változási keretegyezmény; New York, 1992  Bázeli Egyezmény, 1989. Hulladékok nemzetközi szállítása  Riói Konferencia 1992  Johannesburgban, Fenntartható Fejlődés Világkonferencia 2002  Koppenhága Klímakonferencia 2009

13 ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972)  1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia;  113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta);  A konferencia mérföldkövet jelentett;  Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések.

14 Nyilatkozat az emberi környezetről  Az ember hozza létre, a környezet fizikai létét az ember határozza meg;  Az ember fejleszteni és elpusztítani is tudja a környezetét;  Globális szinten kell megelőzni a környezetszennyezést;  Az ember az intellektuális fejlődést elősegítheti.

15 Nyilatkozat az irányelvekről 26 irányelvet fogalmaztak meg, néhány fontosabbak közül:  Az embernek joga van a minőségi környezethez;  Term. Erőforrásokat meg kell őrizni;  Fenntartható fejlődés;  El kell kerülni az olyan szennyezőanyag használatát, amely az ökológiai egyensúly megbomlását eredményezi;  Szabvány, szemlélet, oktatás kialakítása;  A tömegpusztító eszközöktől meg kell védeni az embert és a környezetét;  Tudományos kutatás segítése…

16 Akcióprogram javaslat 180 akcióprogram született,a kiemelkedőbbek:  Településkörnyezet kialakításakor figyelembe kell venni a környezet védelmét;  Családtervezések megalapozása;  Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezeti szempontok figyelembevételével;  Talajminőség megőrzés;  Erdők, rezervoárok megőrzése;  Vegyszerek környezetkímélő alkalmazása;  Radioaktív hulladékok elhelyezése…

17 Szervezeti intézkedések  Jún.5. Környezetvédelmi Világnap;  UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program, Székhelye: Nairobi (Kenya fővárosa);  EU titkárságot hoztak létre Genfben;  WEM Monitoring rendsz. létrehozatala;  Kialakultak zöld mozgalmak;  Földi megfigyelő szolgálat jött létre.

18 III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.)  1975. augusztus 1.  Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni;  Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát;  Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.”

19 Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987)  Bizottság vezetője: Gro Harlem Bruntland (Norvégia miniszter asszony);  Bizottság tagjainak száma: 22;  Titkárság: Genfben;  A konferencia kezdete (1984): Genf;  A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

20 A Bizottság 8 kulcskérdése: 1.A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2.Energia és környezetvédelem; 3.Ipar 4.Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5.Emberi települések; 6.Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7.A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; 8. Nemzetközi együttműködés. Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott.

21 „Közös Jövőnk” jelentés  „ Our Common Future”;  1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban;  Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse;  Fenntartható fejlődés koncepciója;  Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez;  Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez;  Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.

22 ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája 1992. Rio de Janeiro  UNCED (United Nations Conference on Environment and Development) Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája;  Magyarországról jelen volt: –Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) –Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).

23 A konferencia dokumentumai: 1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről; 4. Kertegyezmény az éghajlati változásokról; 5. Egyezmény a biológiai sokféleségről.

24 1. A Riói Nyilatkozat (27 elv)  Fenntartható fejlődés elérése;  A környezetvédelem az élet minden szintjébe tevékenységébe épüljön be;  A környezeti ügyeket az összes állampolgár részvételével lehet megoldani;  Törekedni kell az elővigyázatosságra;  Környezeti hatástanulmányokat kell készíteni;  Minden természeti katasztrófáról értesíteni kell az államnak a lakosságot;  A nők szerepe létfontosságú;  Együtt kell működni a szegénység leküzdésében…

25 2. Feladatok a XXI. századra:  Első rész: a környezet és fejlődés általános problémáit tárgyalja;  Második rész: a környezet egyes elemeinek védelmével foglalkozik;  Harmadik rész: a társadalmi, gazdasági tényezőket tekinti át;  Negyedik rész: a végrehajtás, a megvalósítás eszközeit sorolja fel.

26 3. Nyilatkozat az erdők védelméről  Nem kötelező az ENSZ tagállamokra nézve, csak ajánlásokat tartalmaz;  Minden erdőtípusra kiterjed a védelem, de leginkább az esőerdők vannak a középpontban;  A fejlődő országokat indokolt támogatni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében;  A meglévő területek védelme mellett szükséges az erdőterületek növelése is;  Az országok területén elhelyezkedő erdőfelületért az adott ország a felelős.

27 4. Keretegyezmény az éghajlati változásokról  Savas esők problémaköre: a kén dioxid kibocsájtást 1980-hoz viszonyítva 1993-ra 30%-al kell csökkenteni;  Ózonlyuk problémaköre: 1988-as Montreali jegyzőkönyv alapján: a CFC-k használatát az 1986- os bázishoz viszonyítva 2000-re 50%-al kell csökkenteni;  Üvegházhatás problémaköre: szén - dioxid kibocsájtás csökkentése (a Kiotói- konferencián konkretizálják a százalékos csökkentési arányokat, mely 2005. Február 16-án lépet életbe).

28 VI. A „mai” konferenciák  A múltban elkezdett gyakorlatot egyre nagyobb nemzetközi összefogással, programokkal a globális érdekekért folytatják.  1997. A Kiotói – Konferencia;  2002. aug. 26- szept. 4. : Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország);  2005. febr. 16. életbelép a Kiotói- Jegyzőkönyv.

29 A Kiotói- jegyzőkönyv  1997.dec.11.: Kiotói-egyezmény;  141, köztük 38 fejlett ipari ország írta alá;  Kötelezettséget vállaltak a CO2 kibocsátás visszaszorítására (országonként különböző mértékben) ;  Emisszó-kereskedelem lehetősége.  2008-2012 időszak alatt az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok kibocsátását (CO2)  Új Zéland, Oroszország, Ukrajna, szinten tartás,  Magyarország 6%, EU együttesen 8%, USA 6%, Japán 7%,  Norvégia, Izland, Ausztrália – növekedhet,  USA a Kiotoi Egyezménytől visszavonult!  2005. febr. 16. életbelép

30 Koppenhága-”Klímacsúcs”  a 193 delegáció egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett tudomásul vett egy kevés konkrétumot tartalmazó, politikai nyilatkozatot.  2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést  a felmelegedést 2 Celsius-fokban kell korlátozni  a felmelegedés megfékezéséhez 2020-ig évente 100 milliárd dollárt ad a fejlett világ  a fejlődő országok 2010 és 2012 között az alkalmazkodáshoz 30 milliárd dollárt kapnak, ehhez pedig leginkább az Európai Unió járul hozzá.  A 192 országból érkező mintegy 1800 küldött 41 ezer tonna szén- dioxidot termelt, ami megegyezik egy 140 ezres város kibocsátásával.

31 A fenntartható fejlődés „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A Földet érő környezeti terhelés három tényező szorzata: a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP-vel * a GDP egységére jutó környezetterheléssel

32 Fenntartható fejlődés és alapelvei  A holisztikus megközelítés elve  Az integrációs elv  A tartamosság elve  A természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejűségi elve  A megelőzés és az elővigyázatosság elve  Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve  A helyi erőforrások hasznosításának elve  A környezet-adekvát hasznosítás elve  A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve  A nem anyagi értékek haszon elv  Az eltartó képesség szerinti használat  A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve  A szubszidiaritás elve  A koegzisztencia elve

33 A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek:  a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével;  a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg;  a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

34 Feladatok a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. 2. Az ember életminőségének javítása. 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése. 4. A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 5. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. 6. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. 7. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. 8. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. 9. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. 10. Globális szövetséget kell létrehozni.