INNOVÁCIÓ ÉS ADAPTÁCIÓ Mayer József. Kezdjük egy analógiával… Miért van erre szükségünk?

Az előadások a következő témára: "INNOVÁCIÓ ÉS ADAPTÁCIÓ Mayer József. Kezdjük egy analógiával… Miért van erre szükségünk?"— Előadás másolata:

1 INNOVÁCIÓ ÉS ADAPTÁCIÓ Mayer József

2 Kezdjük egy analógiával… Miért van erre szükségünk?

3 Képzés és tehetséggondozás: ez a „nagypolitika szintje”! 1) Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felsőfokú képzés erősítése, kiemelten a műszaki és természettudományok terén. 2) Kreatív, innovatív szakembereket kibocsátó szakképzés fejlesztése. 3) Interdiszciplináris szemléletmód erősítése a felsőoktatásban. 4) A vállalkozói, üzletvezetési, projektvezetési, szabadalmi, pályázati, innováció menedzsment, stb. ismeretek oktatásának általánossá tétele, erősítése a gazdasági, a kutatói és közszolgálati képzésekben egyaránt. 5) Tehetségazonosítás és fejlesztés az iskolarendszerű oktatásban, tematikus tehetséggondozás, elitképzés. 6) Nemzeti Tehetség Program hálózatos fejlesztése. 7) A teljes oktatási vertikumban a kreativitás és vállalkozói attitűd erősítése – és az ezt elősegítő pedagógusképzés.

4 Miért kell rendszerben gondolkodnunk minden szinten? Van rá feleletünk!

5

6 Miért cél a rendszerszerű működés? Erre lesz később egy válaszunk! (Mégpedig: hol válik el a „tehetséggondozás” a köznevelési rendszerben a „magától értetődően” jelenlévő pedagógiai feladatoktól?)

7

8 Régi fogalom új tartalommal: az innováció Miért kell ezt a fogalmaz alaposan átgondolni a CSEÖH-ben? Míg az innováció korábbi modellje az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson és a gyakorlati bevezetésen át vezető lineáris utat tekinti jellemzőnek, a fogalom mai értelmezése az innovációs folyamat iteratív és körkörös jellegét hangsúlyozza, továbbá az interakciókat és a kölcsönös tanulást helyezi a középpontba. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés mellett felértékelődtek az innováció egyéb forrásai, így különösen a termékek fogyasztóinak és a szolgáltatások igénybe vevőinek a viselkedése és elvárásai. Háttérbe szorult az innováció fogalmának korábbi, döntően műszaki-technikai megközelítése, és a fogalom a gazdaság és a társadalom számos olyan területén felértékelődött Innovációról nem csak akkor beszélünk, ha teljesen új megoldás születik, hanem akkor is, ha a kérdéses megoldás egy adott szervezet számára új, vagy érdemben megújult, és egy adott szervezetet tesz eredményesebbé a piacon vagy képessé jobb minőségű szolgáltatások nyújtására. 8

9 Mire épül(het) az innováció? Ezt miért is „firtatjuk”? Azért, mert el kell tudnunk választani a köznevelési rendszer kötelező feladataitól! Alapvető fontosságú azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek az innovációs folyamatok hordozói lehetnek Mit tudunk itt az iskolák belső világáról? a. Az innovációs politika hiánya vagy esetlegessége! Pedig e politika számára alapvető fontosságú azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek az innovációs folyamatok hordozói lehetnek. Az alábbi tényezőket érdemes kiemelni: 1. az oktatási rendszer helyi szereplőinek innovációs törekvései, Lásd a részleteket a szekciókban! 2. az oktatáskutatáshoz való kapcsolódás (megismerés, befogadás, alkalmazás, együttműködés, tudás- továbbadás) 3. Interdiszciplináris kapcsolatok előtérbe helyezése (komplex programok, komplex/integrált tantárgyak, eltérő képzettségű szakemberek együttműködése stb.) 4. A sajátos szervezési megoldások terjedése (integráció, új módszerek, új szervezeti szintű együttműködések, (pl. hálózatok( pl. új típusú munkaközösségek : döntések utáni társadalmi hatások elemzése az iskolákban pl. az integráció helyi fogadtatása) az info-kommunikáció kívül és belül (technológia, stratégia) 9

10 Nézzük a gyakorlati tennivalókat!

11 Nemzeti Tehetség Program célkitűzései és a legfontosabb(nak tartható) CSEÖH- munkatársi feladatok 11

12 A tehetséggondozás „szereplői köre” Egy újabb feladat: a koordináció létrehozása és/vagy erősítése a szereplők között Kormányzati és önkormányzati szervek Oktatási intézmények Egyetemek és főiskolák Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Magyar Tehetséggondozó Társaság Tehetségpontok Tehetségtanácsok Pedagógiai intézetek Alapítványok Civil szervezetek, szülők, szülői szervezetek Sportegyesületek 12

13 Nézzük ezt egy kicsit bonyolultabban! 13

14 EGY TÉRSÉGI TEHETSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATI PROGRAM Pedagógiai Szakmai és Pedagógiai Szakszolgálat Miskolci Egyetem Debreceni Egyetem Megyében működő TST Iskolán kívüli tehetséggondozó civil szervezetek Egyházi Intézmények Megyei Tehetségsegítő Tanács (társadalmi összefogás) Állami fenntartó Egyházi fenntartó Önkormányzatok Megyében létrejött Tehetség Pontok Pedagógiai Szakszolgálat Tehetségkoordinátor Tankerületek tehetségkoordináló és tanácsadó tevékenysége Tanácsadás, továbbképzés TehetségazonosításTehetséggondozás Tehetséggondozó tankerületi munkaközösségek működtetése tehetségfejlesztő szakértők Óvodák Általános és középiskolák, kollégiumok, felsőoktatás Intézményi és tankerületi tehetséggondozó műhelyek, iskolán kívüli színterek Mentori hálózat Támogató programok Partneri hálózat Monitoring

15 Köszönöm a figyelmüket és folytatjuk a szekciókban ! 15

16 Szekció I. 16

17 Nézzük és vitassuk meg az adaptáció kérdését! 17

18 Egy másik kulcsfogalom: a tudás A Frascati Kézikönyv fordítói „ismeretanyagnak” fordították az angol „stock of knowledge” fogalmát… Tágabb innovációs perspektívában azonban a tudás szélesebb értelmezésével kell számolnunk, amely magába foglalja annak nem kodifikált és nem is kodifikálható formáit. („ünnepei tudás” és „hétköznapi tudás”) A modern innovációs gondolkodásnak megfelelően, kiemelt szerepe van az ún. tacit tudásnak, azaz a tudás azon formájának, amely a gyakorlatba ágyazottan létezik, és amelynek megosztása vagy átadása a tapasztalati tanulás sajátos formáit igényli 18

19 Az K+F+I elemek befogadásának, fejlesztésének és fenntartásának feltételei egy intézmény számára Hol lesz ebben a CSEÖH szerepe? A(z új) tudás befogadásának, alkalmazásának és továbbfejlesztésének képessége, illetve az erre való alkalmassá tétel – és az originális tudás+ fejlesztés létrehozásának képessége (creating and applying knowledge) az emberek képessé tétele arra, hogy innováljanak, (empowering people to innovate) – involválódás! A meglévő/szunnyadó innovációs energiák felszabadítása, (unleashing innovation) az innováció felhasználása a globális/ lokális/ glokális kihívások megválaszolására, (addressing global and social challenges through innovation): kommunikáció – és médiaképesség 19

20 Mire kell ügyelnünk? Nyilván arra, hogy egy adott intézmény/szervezet hogyan viszonyul az „innovációhoz”! 20

21 Termék-innováció Új vagy jelentősen megújított termék (vagy szolgáltatás). Magába foglalja a technikai jellemzők, összetevők, felhasznált szoftver vagy funkcionális sajátosságok, megújítását, mint pl. a termék felhasználóbarát jellege. pl. új curriculum, egy tanulást / tehetségfelismerést/gondozást/fejlesztést segítő szoftver megalkotása. Kérdés: a befogadás és alkalmazás 21

22 Szervezeti innováció Új szervezeti megoldás alkalmazása szervezetben vagy külső kapcsolatokban. Pl. tanárok közötti munka-megosztás új formája Ez az egyik kulcskérdés! Erről sokat kell(ene) beszélnünk! 22

23 Folyamat-innováció Új vagy érdemben megújított folyamat vagy módszer. Mindez magába foglalja az alkalmazott technikai megoldások, eszközök és/vagy szoftverek alkalmazásában bekövetkező érdemi változásokat. pl. új vagy érdemben megújított pedagógiai vagy tanulás- menedzsment megoldás bevezetése egy intézményben 23

24 Marketing innováció Új marketing megoldás, ami magába foglalhatja a termék dizájnjának, csomagolásának, terjesztésnek, a reklámnak vagy az árazásnak a megváltoztatását. Az oktatásban ez lehet egy oktatási szolgáltatás új típusú árazása, vagy egy új felvételi stratégia. 24

25 Két probléma, amelyet nehéz leküzdeni A hazai oktatásügy egyes csoportjainak tudástermelése egymástól izolált, s az egyes csoportok közötti tudásmegosztás általában nem működik megfelelően - és az iskolák? a.Tervezés (pl. munkaterv) b.Kivitelezés (az egytanáros modell abszolút túlsúlya) c.A hagyományos munkaközösségek zártsága Az oktatásról való tudás szélesebb társadalmi közvélemény számára történő eljuttatása, az oktatásügyi témák társadalmi kérdésekké tétele, megvitatása, s ezzel a társadalmi szereplők bekapcsolása a.pl. a szülők professzionális tudásának hasznosítása b.Szkepticizmus és elutasítása a média világával szemben 25

26 Ami gond… A tanároknak alapos ismeretekre van szükségük az általuk tanított szakterületen folytatott legújabb kutatások eredményeiről Ismerniük kell a legújabb kutatási eredményeket arra vonatkozóan, hogy valamit hogyan lehet megtanulni, illetve megtanítani. A szaktárgyi és pedagógiai tudományok területén végzett interdiszciplináris kutatások ismerete és az eredmények alkalmazása alapot nyúj(hat)tanak ahhoz, hogy a tanár olyan tanítási módszereket fejlesszen ki, amelyek sikerrel alkalmazhatóak különböző tanulók esetében is. 26

27 Hol lehet áttörni a szemléletet vagy feltörni az osztályterem ajtaját? A négy út stratégiája, amelyet érdemes megfontolni 1.Off –line tevékenység az iskolákban, ahol a pedagógus elszigetelten dolgozik 2.On –line, amikor már tevékenység által tanulnak és képesek magukat (is) értékelni – tudásközösségek születnek 3.A technológiai rendszerek előnyeinek a kihasználása – infokommunikációs előnyök felismerése és felhasználása 4.IKT alapú tevékenység – új típusú közösségek létrejötte Mi a különbség? A sebesség, amely tükrözi az innováció ütemét és intenzitását 27