Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sportpedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés Szak, Lovasrekreáció-szervező szakirány NYME AK Dr. Konczos Csaba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sportpedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés Szak, Lovasrekreáció-szervező szakirány NYME AK Dr. Konczos Csaba."— Előadás másolata:

1 Sportpedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés Szak, Lovasrekreáció-szervező szakirány NYME AK Dr. Konczos Csaba

2 A rekreáció Az elfogadott nemzetközi értelmezésben : – a szabadidő-eltöltés kultúrája. a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi. Eredeti szociológiai értelmezésében: – a munkavégző képesség helyreállítását, újratermelését tekintették elsődleges feladatának. Nevezik az életminőség tanának is.

3 A rekreáció A szabadidőben, – a tevékeny pihenés érdekében végzett kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott – fáradtság, feszültség feloldása, – a testi-lelki teljesítőkészség és – képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember.

4 Totális értelmezésben – a civilizációs fejlődés kihívásaira adott választevékenység, amit elsősorban szabadidőnkben végzünk. Társadalmi funkciója – a munkavégző képesség megteremtése, helyreállítása és növelése. Egyéni motivációja – a felüdülés, felfrissülés és szórakozás, (de átélhető egészséghelyreállító, - megőrző vagy - fejlesztő tevékenységként is). Célja és eredménye – társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól-megélt minőségi élet.

5 Eszközül – a drámai katarzis élményétől – a szórakozás legkülönbözőbb válfajain, a táncon, a játékon és a hobbitevékenységeken át a sport legkülönfélébb változatait is felhasználjuk. Ennek értelmében azokat az – egyéni és társadalmi érdekeket (szükségleteket) kielégítő – (pozitív) magatartásformákat nevezzük rekreatívnak, amelyek az ember jó – szomatikus, pszichés és szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő- és az optimális teljesítőképesség – meg-, ill. újratermelése, valamint – megújítására irányulnak.

6 Szellemi vagy mozgásos (fizikai) tevékenység? A rekreációs tevékenységek helyes felosztásánál leginkább azt kell figyelembe venni, hogy – a fizikai, vagy a szellemi hatások dominálnak-e? A szellemi rekreáció – a kultúra, szórakozás és művelődés formáit használja fel – a testi-lelki jólét, a pihenés eszközéül. A mozgásos rekreációhoz – a szabadidőben nem kényszerből végzett fizikai, testi tevékenység tartozik. Összességében megállapítható, hogy a rekreáció célja a „mással való foglalkozás”! (Fritz, 2011 )

7 A pedagógia A nevelés tudománya, – a személyiségfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja, elemzi. A szó görög eredetű (etimológiája): – (páis= gyerek, agein= vezetni, nevelni) Gyermekkísérő rabszolga (paidagogosz). Már az ókor jeles filozófusai is foglalkoztak a nevelés kérdéseivel, Önálló, elismert tudománnyá azonban csak a XIX. században lett.

8 A pedagógia Nem csupán saját gyakorlatát vizsgálva, hanem más tudományok eredményeit is felhasználva fogalmazza meg törvényszerűségeit. Elsősorban azon tudományok megállapításaira épít, melyek az emberrel foglalkoznak – pl.: pszichológia, fiziológia, filozófia, – de szoros a kapcsolata más szaktudományokkal is. E tudományok eredményeit is felhasználva elsősorban – a nevelés célját, – lehetőségeit, s – tartalmát, próbálja elméleti úton normákként - a gyakorlat számára megfogalmazni.

9 A pedagógia, mint tudomány A nevelés gyakorlatát vizsgálva – elsősorban az egyes jelenségek leírása, analizálása révén törvényszerűségeket állapít meg, a megoldási módokra vonatkozó A kétféle megközelítés elválaszthatatlan egymástól. A pedagógia komplex fogalom, mely – mind az elméletet, mind a gyakorlatot magában foglalja, s éppen – a gyakorlat igazolja vissza a normák helyes vagy helytelen megfogalmazását.

10 A pedagógia, mint tudomány A pedagógiai törvényszerűségek orientációs segítséget adnak a gyakorló pedagógus számára, – hiszen igazoltan általános érvényűek. A konkrét helyzetre vonatkozóan azonban saját tapasztalataira is szüksége van, – hiszen a tudományok az egyes esetekre nem adnak "recepteket".

11 A nevelés társadalmi hasznossága A nevelési folyamat az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike. Az ember – biológiai életképességének, – antropológiai adottságainak, – szociális életképességének, – általános és speciális képességeinek, – életvezetési és önfejlesztő (önművelő, önnevelő) képességeinek termelése és újratermelése A nevelés – célirányossága, – rendszeressége, – szakszerűsége, – szervezettsége, – intenzitási foka.

12 A nevelés képességfejlesztés, – azoknak az egyéni képességeknek az intenzív fejlesztése, – amelyek a mindenkori társadalmi lét fenntartásában és továbbfejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Ebben az összefüggésben a képesség szót a lehető legtágabb értelemben használjuk, – a társadalmilag releváns életnyilvánításra (tevékenységre, magatartásra, attitűdre) való alkalmasság értelmében. A képességek társadalmi relevanciája – nem önkényes ítéletek és akciók útján, hanem – az adott kultúrkörben kikristályosodott értékrendszer és érvényesítésének tapasztalatai alapján, társadalmi közmegegyezés szerint alakul ki.

13 A rekreáció és a pedagógia kacsolódási pontjai A rekreációs tevékenység nem pusztán – életmódbeli, lelki-egészségügyi vonzatokkal jár, hanem – pedagógiai kérdéseket is felvetnek. A szemléletformálás és a viselkedési minták átszármaztatása – a testnevelésnek, – a versenyszerű sportolásnak és – a rekreációs tevékenységeknek egyaránt fontos funkciója. A felnövekvő nemzedék ez irányú pedagógiai kezelése – a családnak, – a társadalmi-szociális környezetnek, – az iskolának, – a sportegyesületi nevelőmunkának egyaránt feladata.

14 Az UNESCO Szabad Idő Kartája 6. cikkely,1970, Genf „Minden embernek joga van annak megtanulására, hogy miként használhatja fel szabadidejét. A családnak, az iskolának és a környezetnek kell őt felkészíteni a szabadidő felhasználásának leghasznosabb módjára. Az iskolákban – a tanórákon, a tanfolyamokon és gyermekelőadásokon, – fiatalokhoz, felnőttekhez szóló előadásokon kell megteremteni azokat a viszonyokat, amelyek közepette fejleszthetik képességeiket, ismereteiket és ügyességüket.”

15 Ha a szocializációs környezet, a család, az óvoda majd az iskola, nem alakít ki helyes értékrendet, – nem építi be az emberek mindennapjába, szokásaiba az egészséges életmód, életvitel értékrendjét és automatizmusát, – nem alakítja ki az egész életre kiható rendszeres és tudatos fizikai aktivitás igényét, akkor az még tudatos és jól szervezett programokkal is csak részben pótolható. PEDAGÓGIAI DEFICIT! Közös feladatunk és felelősségünk – a megfelelő értékrend kialakulásának elősegítése, – a sportolás és rekreáció, – az aktív szabadidő-eltöltés értékeinek közvetítése.

16 A pedagógia szerepe a rekreációban A nevelés társadalmi rendeltetése, hogy – az emberi haladás lényegi vívmányait – mindenki számára hozzáférhetővé tegye. A modern, demokratikus, humanista nevelésnek – az értékek, a vívmányok szintézisének álláspontjára kell helyezkednie. Az általános tankötelezettség bevezetése, – az alap-, közép- és felsőfokú iskolázottság fokról fokra növekvő hozzáférhetősége lassanként oldja, de korántsem szünteti meg – az egyéni érvényesülés, – az autonóm személyiséggé válás gazdasági és szociokulturális korlátait.

17 Alapfogalmak A nevelés az emberi társadalomra jellemző örök kategória, fejlődésének alapfeltétele. Mióta ember létezik, a felnőtt társadalom feladata a felnövekvő generációk felkészítése a társadalmi létre. Minden olyan személyiségjegyet ki kell alakítani az ifjakban, melyek segítségével képes a társadalmi beilleszkedésre, a társadalom folytonosságának, és fejlődésének biztosítására. A nevelés személyiségformálás, mely konkrét emberi tevékenység során következik be, alapvetően értékközvetítő folyamat.

18 Alapfogalmak A nevelés alapvetően értékközvetítő folyamat. Érték: Az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be: – Hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. – Az egyén fejlődését is elősegíti, azaz individuális (önfejlesztő) funkciót is betölt. A nevelés végső célja az autonóm erkölcsiség (moralitás) kialakítása: – a társadalom által elvárt magatartási formákat, tevékenységeket nem külső hatásra, hanem – hivatástudatból, belső késztetés alapján végzi az egyén.

19 Alapfogalmak Az oktatással egy meghatározott művelődési anyag feldolgozása során a nevelési feladatok egy részét valósítjuk meg. Az oktatást a nevelés legfőbb eszközének tekinthetjük. Az oktatás nem csupán ismeretszerzés, hanem egyúttal személyiségformálás is. Az oktatás magában foglalja a tanítást és a tanulást. A tanulás irányításának is nevezhetnénk, ahol a pedagógus legfőbb feladata a tananyag aktív elsajátíttatása.

20 Alapfogalmak Képzésen az oktatási folyamat azon részét értjük, amelyben – a jártasságok és készségek kialakulnak, – a képességek fejlődnek az elsajátított ismeretek alkalmazása során. Az általános képzés révén – az ismeretek olyan rendszeréhez jut a nevelt, olyan jártasságai, készségei, tulajdonságai alakulnak ki, melyek – alkalmassá teszik a mindennapi életre, a társadalmi beilleszkedésre. A szakképzés egy speciális, adott szakma, hivatás feladatainak ellátására való felkészítés. A szakképzés alapjait az általános képzés teremti meg.

21 Alapfogalmak A nevelési cél meghatározása a pedagógia központi kérdése. A cél, nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer. A pedagógiai tevékenység egészét meghatározzák a célok. A nevelőnek mindig meghatározott elvárásai vannak. Ezeket állandóan szem előtt tartva próbálja a nevelteket egyre magasabb szintre juttatni.

22 Alapfogalmak A nevelési célnak kettős funkciója van: – egyrészt előírja a neveltek számára a szükséges követelményeket; – másrészt a nevelők számára megfogalmazza a feladatokat. A nevelési célokban mindig – a társadalmi elvárások fogalmazódnak meg – a személyiség szubjektív szükségleteinek figyelembevételével.

23 Alapfogalmak A nevelés területei: – Értelmi nevelés – Politechnikai nevelés – Erkölcsi nevelés – Esztétikai nevelés – Testi nevelés

24 Alapfogalmak Az értelmi nevelés során kettős feladatot kell megoldani. – Egyrészt korszerű ismeretek segítségével el kell mélyíteni a műveltséget és tudományos világképet kell kialakítani, – másrészt az ismeretek elsajátítása révén – az értelmi erőket kell fejleszteni megfigyelés, emlékezet, képzelet, észlelelés, figyelem, problémamegoldó gondolkodás. Ennek a feladatnak a megoldása – a mit és hogyan tanítsunk kérdéskörét veti fel.

25 Alapfogalmak Az értelmi neveléshez szorosan kapcsolódik a politechnikai nevelés, képzés. A politechnikai nevelés során sokirányú műszaki ismereteket és alapvető munkajártasságokat és készségeket alakítunk ki. Ismereteket szereznek a neveltek a természettudományi törvényszerűségek gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről, mint a modern termelés tudományos alapjairól, Mindezek segítenek egy általános műszaki szemléletmód kialakulásában.

26 Alapfogalmak Az erkölcsi nevelés során az erkölcsi normáknak megfelelő magatartásformák kialakítása a feladat. Az erkölcs társadalmi tudatforma. Az emberek közötti viszonyt, az emberi magatartást szabályozza és minősíti. Tartalma történelmileg változó. Az erkölcsi nevelés feladatának problémái között megemlíthetjük, hogy sokszor vitatott maga az adott kor erkölcsi normarendszere. Az írott normarendszer mellett, vele párhuzamosan él az erkölcsi gyakorlat, s ezek sok esetben eltérnek egymástól.

27 Alapfogalmak Az esztétikai nevelés fő feladatai, hogy képessé tegyük a nevelteketaz – esztétikai befogadó képességre, – az ítélőképességre, – az aktív cselekvő alkotótevékenységre. A valóság megismerésének egy lehetséges formája a tudományos és a mindennapi megismerés mellett – az esztétikai megismerés. Az esztétikai megismerés alapja – az esztétikai élmény. Az élmény hatására pozitív személyiségváltozás következhet be. Az esztétikum megértése, birtokbavétele, az ítélőképesség fejlődése mellett fontos, hogy a nevelt képes legyen – a reprodukálásra, – az önálló alkotásra is

28 Alapfogalmak A testi nevelés a nevelt egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges A ma emberének életmódja nagyon kedvezőtlen hatással van az egészségre. A test edzése, az ellenálló képesség fejlesztése, testi és szellemi teherbíró-képesség növelése elengedhetetlen követelmény. Feladat a mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény kialakítása. A testedzése a pszichikus funkciókra is hatással van. A testi nevelés végső feladata az egészséges életmód szükségleteinek kialakítása.

29 Alapfogalmak Az eszközrendszeren azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket értjük, amelyek a nevelés feladatainak megvalósítására alkalmasak. A nevelési cél változása előbb, vagy utóbb módosítja az eszközrendszert is. A cél- és eszközrendszer között azonban kölcsönhatás van. A cél és eszközrendszer összefüggésének problematikája, hogy – az egyes eszközök között egyenlőtlen fejlődés következhet be; – gyorsabban következik be a célok változása, mint az eszközök fejlődése; – a megjelenő új eszközök alkalmazásának nincsenek meg a személyi, tárgyi feltételei.

30 Alapfogalmak Taneszköznek tekintünk minden olyan tárgyat, mely – az oktatás céljának elérését segíti. A tanítás-tanulás folyamata a korszerű iskolában a – humán tényezők és a – tárgyi környezet egységében szerveződik. A differenciált taneszköz-rendszer elterjedése lehetővé teszi – a nevelt aktivitását, – az önálló ismeretszerzés és feldolgozás magasabb szintjének elérését. Kellő ismeretekre és jártasságokra tegyenek szert azok alkalmazásával kapcsolatosan – mind a pedagógusok, – mind a neveltek.

31 Alapfogalmak A módszer fogalmán – a pedagógus illetve pedagógusközösség olyan – tervszerű és szervezett – eljárásait, tevékenységeit értjük, amellyel – egy adott pedagógiai feladatot megold. A módszerek – nem mesterkélt eljárások, hanem – a neveltek tevékenységébe beillesztett pedagógusi tevékenységek. A módszerek – szorosan összefüggnek egymással, – rendszert alkotnak, – bonyolult kölcsönhatásban érvényesülnek.

32 Alapfogalmak Nem beszélhetünk – jó, eredményre vezető, hatékony, vagy – rossz, eredménytelen, káros módszerről. Beszélhetünk azonban – rosszul, alkalmazott módszerről, vagy – jól alkalmazott módszerről. Minden módszer jó, ha helyesen, az adott helyzetnek megfelelően alkalmaztuk.

33 Alapfogalmak Direkt és indirekt módszerek: – a direkt módszerek esetében a pedagógus hatásairól, – az indirekt módszerek esetében a közösség, a kortársi csoportok hatásáról van szó, – mindkét esetben nevelői irányítás mellett. A módszerek fajtái: – a szokások kialakítását szolgáló, beidegző módszerek (követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés), – a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei (elbeszélés, tények, jelenségek, műalkotások bemutatása, személyes példa), – a meggyőződés formálás módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája.

34 Pedagógia a szociokulturális rendszerben Alapfogalmak: - szocializáció - nevelés - művelődés A teljes, a kifejlett emberi-társadalmi létezésben, emberi ténykedésben a „szerves egész” mindegyik alkotóeleme fontos, jelentős, értékes, nélkülözhetetlen. Az ember formáló tényezők magát az emberi életet alakítják, ami egy komplexum, sajátszerű komponensekkel, dimenziókkal, funkciókkal. Ezek elsajátítása differenciáltan történik meg.

35 A szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. Mai „kultúrfokon” csak a szocializáció útján lehetetlen. Szakszerű, tudatos, tervezett, rendszeres előkészítés szükséges. A mai ember nem „belenő” a társadalomba, hanem „bevezetik” őt abba. Van egy szociokulturális meghatározottság. A közvetlen környezet statikus fogalom,ennek dinamikája a mindennapi élet A közvetlen környezetben lezajló mindennapi élethez kötött folyamat. Funkciója az egyén mindennapi életképességének a kialakítása.

36 A nevelés Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem spontán, véletlen, hanem tudatosan vezetett, társadalmilag szabályozott és nem az egyed, hanem a társadalom fenntartásához szükséges képességek elsajátítása az elsőrendű feladat. A képességek fejlesztése nem csoport, hanem társadalomérdekű tevékenység. A szubjektum (cselekvő egyén) társadalmilag szükséges értékteremtő képességeinek intenzív fejlesztését szolgálja. A társadalmilag szükséges tevékenységeket pedagógiailag megszervezett módon építi be a saját rendszerébe. Cél az egyén társadalmi cselekvőképességének fejlesztése.

37 A művelődés Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem tapasztalati, hanem tudatos – külön erőfeszítést igénylő elsajátítás. A neveléstől különbözik, hogy nem kötelező, hanem önkéntes tevékenység. Az általános műveltségnek - az egyéni érdeklődés által meghatározott irányban való - öntevékeny továbbépítése. A művelődés terjedelmét, irányát és szintjét az egyén érdeklődése szabályozza.

38 Egymásra épülve A szocializáció elsősorban az egyed, a nevelés elsősorban a társadalom, a művelődés elsősorban az egyéni műveltség reprodukcióját szolgálja. A művelődés feltételezi a képességek iskolázottságának egy minimumát, a képességek iskolázása feltételezi az egyén mindennapi életképességének - szocializáltságának – egy minimumát. Mindegyiknek van valamely hozzárendelt intézménye: család, iskola, műv. intézmények.

39 A sportpedagógia tudományelméleti alapjai Sportpedagógia és sporttudomány Sportpedagógia és neveléstudomány Interdiszciplinaritás Sportpedagógiai alapfogalmak Kutatásmódszertani alapvetések

40 A tudománnyá válás A tudomány fejlődés belső tendenciája: - eredmény + tapasztalat = elméletképzés. A külső társadalmi hatások - fogadókészség. Minden tudomány valamely kultúrterület szellemi leképezésére szolgáló eszmerendszer. A kultúra azon képességek, teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese. A testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában.

41 A sport, ill. a sporttudomány A sport jellemzői alapján a modern társadalom életstílusához hozzátartozik, kiváltképpen a szabadidő keretében kifejtett tartalmával és különösképpen a tömegkommunikációs eszközök közvetítésének segítségével. Széles értelemben a sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző sport előtagú, un. szubdiszciplinákat. - sporttevékenység, mint az emberi mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és társadalomi jelenség. Szűkebb értelemben a sport általában a teljesítménysportra, versenysportra értendő.

42 Az önálló sporttudomány Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként, a testkultúrának leképzésére szolgáló eszmerendszer. Tárgya, az ember cselekvőképességének és teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új összefüggések feltárása. Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása, ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a társadalom totális fejlődésének elősegítése. Tudományos jellege: - multidiszciplináris - multikultúrális - holisztikus szemléletű - integráló, feltáró, rendszerező, normatív - fejlesztő (növelő, művelő, nevelő) - elmélet és gyakorlat fejlesztés.

43 Orvosi, természettudományi alapok sportbiológia sportorvostan sportbiomechanika sporttechnika Társadalom és magatartás és Politikai, gazd.tud. neveléstudományi alapok alapok sportantropológiasportpolitika sportpszichológiasportjog sportpedagógiasportgazdaságtan sportszociológiasportmenedzsment Kultúrelméleti alapok sporttörténet ősszehasonlító sporttudomány sportinformatika sportfilozófia

44 Sportvonatkozású tématerületek mozgás sportjáték edzés a sportban oktatás a sportban (didaktika) sportoktatási sportoktatás a sportoktatás tanuláselméletek sportoktatás gyakorlat tudomány elméletei a sportban gyakorlat Sportközeli tématerületek (példák) célok személyek hivatásterületek szabadidősportoknők sportjasporteszközök egészségsportok idősek sportja élsport

45 Sporttudomány - sportpedagógia A sportpedagógia a sporttudomány egy sajátos pedagógiai aspektusa ( a sport mint emberi teljesítménynövelő tevékenység, eleve művelő, nevelő jellegű). A sportpedagógia a sporttudomány önálló szubdiszciplínája (határtudomány a sporttudomány és a neveléstudomány között). A sportpedagógia a neveléstudományhoz, a sportban rejlő pedagogikum révén kapcsolódik. A személyiség a tevékenységben, a tevékenység által fejlődik. A sport igényli és lehetővé is teszi a sportoló ember öntevékenységét. A sportpedagógia – pedagógiai jellegű tudomány, amelynek tárgya a sport, a sportolásban résztvevő. A sportpedagógia kutatási célja a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémák megoldása.

46 Neveléstudomány - sportpedagógia A pedagógia általános legátfogóbb törvényszerűségeinek, elveinek alkalmazása. A sportoló személyiségének sokoldalú, céltudatos és tervszerű fejlesztése (nevelése). Csak a sportra jellemző sajátos pedagógiai helyzetekre vonatkozó pedagógiai problémák összefüggéseinek, törvényszerűségeinek és megoldásainak feltárása. Anyagi és szellemi jellegű értékeket termel. Szocializációs folyamatot segít elő. Az egyén mozgáskultúráját, viselkedéskultúráját fejleszti. Az egyén és a társadalom egészségi állapotának színvonalát növeli. Teljesítőképesség növelő, általános és egyedi szinten. A versenyképesség fejlesztését segíti elő.

47 A sportpedagógia feladata A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni. A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk. Definiálva: a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.

48 Sportpedagógiai alapfogalmak Mozgás, mozgásos/fizikai aktivitás, mozgásos cselekvés Testgyakorlás, testi nevelés, testnevelés, játék, sport Egészség, jó közérzet, fittség

49 Az egészségkultúra és a testkultúra alapfogalma – egyben értékkategóriája - a mozgásos aktivitás. Testi jelenség, általában aktivitást jelent - szenzomotoros kutatás: kommunikációs képződmény, amely az ember és a környezete közötti információcsere és szabályozás által keletkezik. - a biomechanika az izületi mozgásokat vizsgálja, mint belső változások - jelenségtan a magatartás külső megjelenéseként kezeli a mozgást, amely a viselkedés egy formája - sportpszichológia a mozgásos cselekvést pszichomotoros összefüggésben vizsgálja (motiváció, terv, döntés, végrehajtás, visszajelzés stb.). mozgás képzés > képességfejlesztés mozgásfejlesztés > szenzomotoros folyamatok mozgás nevelés > képzési eszköz, ill. mozgásra nevelés

50 A testgyakorlás céltudatos emberi tevékenység a testgyakorlatok ennek a fejlesztő folyamatnak az eszközei. A testi nevelés a szélesebb értelmezésű személyiségfejlesztés részeként, a nevelés feladatrendszerén belül, a fizikumra hangsúlyozott hatásrendszert jelenti, ami rendszeres, céltudatos, tervszerű nevelő célú hatásrendszer. A testnevelés alatt pedagógiailag átgondolt, tantervileg megformált, didaktikailag felépített, módszertanilag kimunkált tantárgyat értünk. A játék alapvető mozgásos jelenség, szervezett cselekvések egy speciális játékideál általi összehangoltsága (dologi struktúrákkal, társas magatartásmódokkal jellemezhető és szabályokhoz kötött). A sport társadalmi, kulturális jelenség, amely önként vállalt, jellemzője a céltudatosság. Tágabb értelemben szórakoztató időtöltés, amely növeli az ember mozgáskultúráját, szűkebb értelemben az előbbi tevékenység rendszeres, versenyszerű űzése a teljesítménynövelés céljából.

51 Az egészség alapvető értékkategória az emberi életminőséget javítani szándékozó minden tudományágban, a sportpedagógiában az egészség célérték is egyben. A szervek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jólét, egyensúlyi állapot, melynek fenntartása a kibillenés megelőzését (prevenció), folyamatos karbantartását (rekreáció) igényel - instabil tényező. A tökéletes közérzet az egészség összetevőinek harmóniája: - életvitel, munka – pihenés aránya, szórakozás - aerob edzettség, egészséges táplálkozás, testápolás - élvezeti szokások, nemi élet - társas kapcsolatok, világnézet, vallás. A fitnessz általánosságban jelzi az ember életképességét, mint aktuális állapotot valamely adott cselekvés elvégzéséhez. Minden személyiségdimenzióban, minden cselekvésterületen megjelenik. A sportban jelentős a testi ill. a motorikus fitnessz.

52 Az ember mint társadalmi és természeti lény A sportpedagógia mint tudomány jellegét alapvetően határozza meg az, hogy egy – a társadalmi közeg nélkül nem létező – jelenséget vizsgál. A sportot végző ember nem csupán társadalmi lény, hanem egyben biológikum, a természeti környezet szerves része. A sport olyan fizikai aktivitás, amely feltételezi az élettani működéseket, a fizikum aktivitását, a képességhatárok igénybevételét. Az emberben a társadalmi és természeti feltételek egységben benne rejlenek: - sajátos emberi tevékenység - céltudatos gyakorlás, gyakoroltatás - konkrét társadalmi viszonyok között - szomatikus fejlettség, mozgatórendszer - testalkat, testösszetétel, BMI, - nemek közti különbség, fittségi szakaszok

53 A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a sportban Kommunikatív hatású, közösségteremtő. A szocializálódás egyik jelentős területe. Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai irányítás mellett felfokozott érvényű. Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz, egészség, test imázs). Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában beállott változások. Közösségfejlesztő hatás: - közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás - csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés) - az egyén teljesítménye és a közösség sikere - szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság - edzéseken túli közös élmények, hagyományok kiépítése, ápolása.

54 A pedagógus szerepe a szocializációban A szervezeti élet kialakítása, tisztségek, feladatkörök, szerepek stb. Követelmények, feladatok kijelölése, az arányos terhelés biztosítása. A teljesítés lehetőségének, a siker örömének biztosítása Az értékelés (a közös siker) közösség előtti megvalósítása (az egyéni teljesítmény szerepének hangsúlyozása). Perspektívák nyújtása (közeli/távoli célok). Közösségi hagyományok létrehozása, ápolása. A közösségen belül az egyénekkel való törődés, szakmai foglalkozás, az azon felüli jó kapcsolatok kiépítése, az összhang biztosítása.

55 A sport életmódformáló funkciója A szükségletek kielégítése tevékenység segítségével történik. Biológiai indíttatású és magasabb rendű szükségletek. Az utóbbi kialakításában már a környezet és a neveltetés is fontos szerepet játszik. A szükségletek kielégítésére – csak az emberre jellemző – értékpreferálás alapján kerül sor. A sport az ember életében az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló alkalmas eszköz. Feltétel: megfelelően „értékmagasnak” kell lenni az egyén számára, hogy tudatosan válassza a szükséglet kielégítésére. A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a sporttevékenység, a testkultúra elemei nem kielégítő módon épültek be az emberek életmódjába. Különböző szabadidő-eltöltési szokások rangsorolása, az inaktivitás problémája, inaktív részvétel a sportban.

56 Tevékenységekfiúlány Szépirodalom olvasása4775 Tánczene hallgatása3441 Színház1332 Kirándulás2026 Tánc1324 Mozi1815 TV-nézés1815 Sportolás24 9 Séta 714 Tudományos művek olv.10 4 Beszélgetés 5 6 Barkácsolás22 - Rádióhallgatás 4 5 Hangverseny 3 5 Tanulás 2 5 Folyóirat olvasás2,81,9 Társasjáték1,80,6 Újságolvasás 1 1

57 Szabadidős tevékenységek - magatartásmódok Motivációs bázis: - az egyéni életstílus kialakulásának folyamatában a kialakult készségek szokásrendszerré formálódnak, s ily módon tartós (életre szóló) ösztönző erőt képviselnek. A mozgásos magatartást is : - belső értékrend által vezérelt igények, megszilárdult szokások, rendszeressé vált tevékenységek váltják ki, - nem automatikusan és ösztönösen alakul ki, hanem tudatos és folyamatos nevelőmunka eredménye, - az öntevékeny cselekvéshez kialakult szokásrendszer kell (amelyeket megkönnyítik a pozitív viszonyulások, attitűdök) A szociális makró és mikró környezet: - a családban kialakult sportszerető légkör (látens módon is), - a testnevelés óra és a testnevelő tanár. Az életrend : - az egyén mindennapjaiban rendszeresen visszatérő tevékenységek köre (a helyes életrend legfontosabb feltétele az egészség megtartása).

58 Konfliktushelyzetek, stresszhatások A társadalmi értékek rendszerében a sportnak, nincs állandó jellegű helye, népszerűsége, jelentősége, az általa betöltött társadalmi szerepe is mindig más. Befolyásoló tényező a sportpolitikai szemlélet, az adott sportágnak és társadalmi elismertetésének konfliktusa kihat minden egyes résztvevőjére. A konfliktus hordozója a sportból eleve fakadó versenyszemlélet. Az egyénnek egyidejűleg több szerepe (státusza) is van. Az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai, mint konfliktushordozók. A teljesítményorientált tevékenységhez kapcsolódó szubjektív sikerélmény vagy kudarc mértéke tehát az egyén igényszínvonalának realitásától függ. Aminek az alapja a helyes önismeret, a teljesítménymotiváltság – sikervágy – igényszínvonal stabilitása. Az egyénnek önmagával szembeni kudarcot és konfliktust jelenthet a klasszikus hármas kapcsolatrendszerének megbomlása. Vajon felfogható-e mindezek következtében a sporttevékenység sorozatosan ható stresszornak?

59 Folyamatosan ható stresszor a sporttevékenység? Pszichés ártalmak, személyiségtorzulás? A stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke és párhuzamos az élet intenzitásával. A stressz fokozódik az idegfeszültség, a testi sérülés, a fertőzés, az izommunka alkalmával. A stressz nemcsak felfokozottságot jelent, hanem annak hatására kialakuló védekező mechanizmust is, ami növeli az ellenállást a stresszt okozó un. stresszor-ágensekkel szemben. A szervezet alkalmazkodik (adaptációs szindróma), az izommunkához un. fajlagos adaptáció alakul ki, ami fogyasztja az adaptációs energiát, tehát csak mennyiség kérdése, hogy károssá válik-e. A sportban a fajlagos adaptáció a szervezet edzettsége. Félelem (a várható feladat terhelő helyzetei, stresszor táptalaj). Felfokozottság (megerőltetés hatására, érzelmi túlfűtöttség, dopping). Stressz (a felfokozottság, a feszültség egy módja). Hátráltatja a teljesítményt (igénynívó és teljesítmény differenciája).

60 Az érdeklődés, irányultság fejlesztése, ébrentartása Az érdeklődés a személyiség specifikus irányultsága, meghatározott dolgokra való összpontosultsága. Sportágak kedveltségi rangsora Fiúk Lányok 1.úszás1. úszás 2.kosárlabda2. tenisz 3.labdarúgás3. RSG 4.sí4. sí 5.atlétika5. atlétika kajak, kézl., röpl.,röpl., kajak, lovaglás, keleti sp., tenisz,cselgáncs, tájfutás, body-b.,torna, vívás,tollaslabda, stb.

61 A sport iránti érdeklődést kiváltó tényezők Biológiai funkciószükséglet, mozgásvágy. Teljesítmény emelésének igénye, siker és élményéhség. Önértékelés és mások értékítéletének igénylése, elismertetésre törekvés, saját teljesítménnyel kapcsolatos értéktudat. Intenzív lelki élmények átélésére törekvés. Kollektív együttműködés, az emberi magatartás etikai vonatkozásai, társak iránt megnyilvánuló felelősségtudat. Valamely sportág felszólító jellege. Az egyén környezetében meglévő személyes példa. Az érdeklődés lehet: – terjedelme szerint, hogy mi mindenre terjed ki, – hatékonysága szerint, hogy mennyire mozgósítja az egyént a cselekvésre – labilitása szerint, hogy mennyire stabil (megtartása uo. pedagógiai feladat, mint a kialakulásának elősegítése).

62 Igénynívó, önértékelés Az igényszint korábban elért eredmények, ill. az ezt követő értékelések során alakul ki és a következő teljesítmény elérésére, túlszárnyalására való törekvésben nyilvánul meg. Az egyének igénynívója között különbségek vannak, a tekintetben, hogy a várható eredményre reálisan, vagy irreálisan utal-e. A reális szinten tartásban szerepe van az önismeretnek (önmagáról alkotott vélemény), önbizalomnak (önmagába vetett hit), önértékelésnek. Standard és aktuális igénynívó. Az egyén teljesítményét mindig mint sikert vagy sikertelenséget éli át – függetlenül annak objektív értékétől -, de csak abban az esetben, ha az adott területen önmaga által kitűzött céljai, önmagával szemben támasztott követelményei vannak.

63 Képesség, értéktudat A sikertelenség élménye nincs összekötve meghatározott objektív teljesítménnyel, inkább az adott (aktuális) igénynívónak van alárendelve. Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint együttesen határozzák meg az elkövetkezendő teljesítményt. A legtöbb embernél a törekvési szint magasabb a teljesítmény szintjénél. Ha az igénynívót a teljesítmények sorozatosan kielégítik, akkor az az eredeti felett állandósul (standarddá válik).

64 Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: – önuralom – helyes önértékelés – szabályok, követelmények ismerete, elfogadása – közösséghez való alkalmazkodás képessége A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

65 A rekreátor pedagógiai szerepe Atya: lelki vezető, a bizalmas Mester: szaktudás birtoklója, közvetítője Hivatalnok: a közösség nevében hivatalosan értékelő, továbbhaladásról döntő Csendbiztos: fegyelmező, rendfenntartó A rekreátorban a tanár és az edző karaktervonásai egyesülnek A rekreátor munkája sportcéloknak rendelődik alá de sportolni tudó, vágyó emberekkel van kapcsolatban, mondhatjuk nevel, ezért pedagógiai értelmezése lehetséges és szükséges

66 A hivatás választás szakaszai A pályaválasztási döntésig tartó élményszerző, előkészítő szakasz A képzés időszaka A pályavitel szakasz, a pályakezdés évei 1. a kaotikus pedagógiai élmények időszaka – Saját nevelése, szomszéd, rokon stb. a pedagógiai jellegű élmények feldolgozása – A pedagógus és orvos pályák kapcsolódnak korai pályaválasztáshoz (Szilágyi 1984) – A késői vagy kényszerű pályaválasztás sem gátló tényező a pályához fűződő pozitív érzelmek vagy a teljes identifikáció kialakításában 2. ….a hallgató munkájának, a munka tudatosságának, a megfelelő öntevékenységnek, a felmerülő nehézségek legyőzésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a képzés tartalmi követelményeit, megszabott menetét, alkalmazott eljárásokat, belsőleg elfogadja, hivatásának későbbi gyakorlása szempontjából megokoltnak tekintse (Zibolen, 1971).

67 A hivatás választás szakaszai év (praxissokk, „konstanzi kád” szindróma): – Első látásra megoldhatatlannak tűnő konfliktusok átélése – Módszertani bizonytalanság (hibázás) – Az elméleti anyaggal való birkózás, átültetése a gyakorlatba – Érzelmi zavarhelyzetekbe kerülés évtől a pályavitel igen pozitív: – magabiztos érett szakember – Bevált eljárások működő stratégiákká állnak össze – Egyéni stílus jellemzi – Nyitottság, fogékonyság a szakmai kérdések iránt év között (rutin): – Korábban bevált módszerek gépies alkalmazása – Friss ötletek hiánya – Kevésbé igényli az érzelmi kapcsolatot – Az igazi kiégés kezdetét jelentheti

68 A rekreátorral szemben támasztott követelmények Szakmai felkészültség. – Képzés, továbbképzés. Pedagógiai felkészültség. – Elméleti képzettség, gyakorlati érvényülése. – Nem elég az „ösztönös pedagógia”. Erkölcsi követelmények. – Felelősség vállalás a testi épségért, egészségért, életükért. – „Morális teher”. – A nevelő munka egyik sajátossága az, hogy alig-alig ellenőrizhető. Általános műveltség. – A műveltség hivatalos terjesztője, aki nevel.

69 Sajátosságok A rekreátorok többsége sporton nevelkedett. A társadalom értékrendjének alacsonyabb fokán található a fizikai aktivitás (presztízs) Katonás, férfias, durva „világ”. Tekintélyelv. Különleges interaktív kapcsolatok. A rekreátor és tanítványai kapcsolatát meghatározó tényezők: – A sporttevékenység élteti, mérőeszköze a siker. – Kölcsönös függőségen alapszik, a rekreátor munkájától függ a siker; a végrehajtástól függ a rekreátor eredményessége. – Bármikor felmondható, nincs kötelezettség vállalás, „munkaszerződés”.

70 Az interakciók jelentősége Módszerek az interakciók sajátosságának feltárására: – Flanders-féle kategóriális megfigyelési rendszer – Flanders-féle módszer Cheffers által módosított változata – Mosston-féle módszer A szaktudás (pedagogical content knolidge) a képzés során saját szemléletté alakul át, mintegy belső rendszer a tanításról (teachers representation)

71 A tanári szemlélet sajátos struktúrája Középponti rész: A tanulásról, a tanításról vallott nézetek, interakciókról, a fejlesztés lehetőségeiről, a lehetséges tanulói hibákról, ezek javítási módjairól kialakult felfogás. Perifériális rész: Tanítási stílusok sémái (különböző természetű tananyaggal függenek össze, alakulnak ki), az interakció alapkategóriáin belül megragadható cselekvések, az oktatás metodológiája.

72 Tanítási stílusok A tanítást-tanulást elősegítő sémák (Mosston, 1994). Jellemző a tantárgyhoz való kötődés és nem a tanári egyéniséggel való kapcsolat (Ashworth, 1994). A tanítási stílusok nem képviselik a tanári reprezentációt (felfogás, szemlélet). Spektrum elmélet (a tanár és tanuló döntéseinek egymáshoz viszonyított arányai) irányai: – Reproduktív stratégia (a tanár hoz minden döntést, a tanuló végrehajt, reprodukál). – Produktív modell (a döntéshozatal súlya a tanuló felé tolódik el (újszerű ismereteket, tudást produkálnak).

73 A sporttevékenység mint oktatási folyamat Didaktikai alapfogalmak – Tanulás (szűk értelmezése): a verbális tanulással azonosítja (emlékezet fejlesztését, szövegek megértését, definíciók megtanulását, az ismeretek elsősorban kognitív elsajátítását jelenti. – A megfogalmazás hibái: A gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek, képességek kialakítása nem képezte a tanulás tárgyát. A személyiségfejlesztés elkülönül a tanulástól. A tanuló passzív, reproduktív szereplő.

74 A tanulás Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, értelmi, akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is (Ballér, 1981). A tanulás folyamata mindig verbális kommunikáció révén, szenzoros és motoros összetevőkkel, szociális mezőben zajlik (Báthory, 1992). A tanulás a pszichikum módosulása a külső tényezők hatására…(NAT 1995). Az információ, ill. készség különböző típusainak elsajátítása Pszichológiai lexikon, 1997). Tanítás tanár helyett tanulás tanuló.

75 Az oktatási folyamat …e folyamatban a műveltségi javak aktív feldolgozása, hatékony elsajátításának megvalósulása mellett kialakul a tanulók autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása is....a folyamat minden esetben interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata. (Réthy, 1998)

76 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése Makrostruktúrája: – ismeretszerzés – alkalmazás – rendszerezés – rögzítés – ellenőrzés – értékelés (Nagy Sándor)

77 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése Mikrostruktúrája: – a figyelem felkeltése, – a motiváció biztosítása, – célok ismertetése, – a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése, – az előzetes ismeretek felidézése, – az előzetes tudás előhívása, a rögzítés, – az alkalmazás, – a teljesítmény mérése, értékelése (Nagy Sándor)

78 Didaktika Az oktatás szó kifejezi a tanítás és a tanulás együttesét, melynek fókuszában a tanuló, sportoló áll. A „Mit tanítunk?” és a „Hogyan tanítunk?” kérdésekre a választ csak a középpontban álló személyiség pszicho-pedagógiai sajátosságainak figyelembevételével lehet megadni.

79 A szabadidős sportok oktatásának alapfogalmai A motoros tanulás Olyan belső folyamat, mely kapcsolatban áll a gyakorlással, tapasztalással és viszonylag tartós változásokhoz vezet a készségszintű viselkedésben. (Schmidt, 1988) A viselkedéses teljesítmények fejlődése, alkalmazkodása, tökéletesítése, illetve valamely mozgásos feladat megoldása a folyamat optimális szabályozásával. (Nádori, 1989) A mozgásos cselekvés A testnevelés és sportoktatás folyamata

80 A szabadidős sportok oktatásának alapfogalmai A mozgásos cselekvés – Komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység A mozgás – A cselekvés megjelenési formája, külső érzékelhető megnyilvánulási formája. (Báthori, 1985)

81 A szabadidős sportok oktatásának alapfogalmai A testnevelés és sportoktatás folyamata: – egy mozgásos cselekvés elsajátítása, – egy mozgáskészség kialakítása. Szakaszai: 1.Az ismeret átadás és feldolgozás szakasza (durva koordinációs fázis) 2. Az alkalmazás szakasza (finom koordinációs fázis)

82 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai A motoros cselekvéstanulás kiindulópontja a mozgásképzet (ideomotoros) belső kép A megértés sajátosságaiból adódó feladatok: – Előképzettség Mozgástapasztalatok, mozgáskészlet – Értelmi képesség Terminológia használat – Vizualitás Tér, idő, dinamika – Mozgásképzet A tudatosított figyelem kapcsolja össze a kinesztetikus információkat a külső információkkal

83 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai Alapfeltételül a motoros képességek megfelelő színvonala szolgál – Mozgáskészség kialakulásának folyamata – Motoros képességek fejlődése Célgyakorlatok Rávezető eljárások

84 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai A folyamat egészében kiemelt szerepet játszik a gyakorlás – Gyakorlás az ismeret átadás és feldolgozás szakaszában Első próbálkozás, elsődleges gyakorlás, durva koordináció – Gyakorlás az alkalmazás szakaszában Gyakorlás „gyakorló helyzetben” – Cél a finom koordináció kialakítása Gyakorlás „feladat helyzetben” – Cél a finom koordináció megszilárdítása

85 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai Az intellektuális ismeretek: – a feladat ismertetése – a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat – hibajavítás – az értékelés interpretálása – a balesetvédelem – a felhasználási módok ismertetése – a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

86

87 Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése – Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) – Komplex metodika (Báthory, 1992 ) – Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

88 Az oktatási stratégiák felosztása Célközpontú – Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt Szabályozáselméleti – Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál Tanári dominanciájú – Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve Tanulói dominanciájú – Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

89 Direkt (deduktív) tanítás A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly – Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. – A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. A tanári tevékenység főbb lépései A feladat ismertetése Előzetes tapasztalatok felidézése Gyakoroltatás Ellenőrzés, értékelés

90 Indirekt (induktív) tanítás A hangsúly a nevelési célokra kerül: – önállóságra nevelés – probléma megoldó készség – kreativitás – önkifejezésre késztetés – együttműködésre tanítás – motiválás., aktivizálás A tanári tevékenység főbb lépései: – a feladat kijelölése – gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) – a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása – ellenőrzés, értékelés

91 A tanulási stratégiák A strukturált tanulás – A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. A tanulói tevékenység főbb elemei: – A feladat megértése – Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával – Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával – Gyakorlás azonos és változó körülmények között – Az eredmények külső és belső értékelése

92 A tanulási stratégiák Nyitott vagy nyílt tanulás – A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!) – A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok: Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat Céljukat tekintve – A kiindulási ponttól nyitott Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai – A célhoz vezető úton nyitott Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik A tanulói tevékenység főbb elemei: – A feladat értelmezése – Próbálkozások, a helyes megoldás keresés – Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása – Külső értékelés utáni belső átélés

93

94

95 Módszerek, eljárások A stratégia komplex metodika. A metodika módszerek, eljárások együttese. Bármilyen stratégiáról beszélünk az építő köveket a tipikus és sajátos akció formák, cselekvések, azaz metodikai eljárások alkotják. A stratégiai cél iránytűként befolyásolja az eljárások struktúrájának kialakítását és a szervezési módok megválasztását!

96 A módszerek didaktikai értelmezése A módszer nem más, mint az egyes didaktikai feladatok realizálását biztosító speciális eljárások (Nagy, 1968) A tanulók ismeretszerzését segítő oktatásban a pedagógus által alkalmazott egyes módok ismétlődő közös elemeiből spontán módon szerveződő vagy célszerűen szerkesztett eljárások együttese. (Pedagógiai Lexikon, 1997) Az oktatási folyamatnak állandó ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek felhasználásra. (Falus, 1998)

97 A módszerek felosztása és alkalmazása Tipikus metodikai eljárások: – Verbális: magyarázat, utasítás – Vizuális : közvetlen bemutatás, közvetett szemléltetés – Gyakorlati: segítségadás, gyakoroltatás – Összetett: hibajavítás A motoros cselekvésoktatásban alkalmazott eljárások: – Utánzás és hasonlat – Rávezető ill. kényszerítő helyzetek teremtése – Játékos cselekvéstanulás (nyitott stratégiákban)

98 Oktatási módszerek a rekreációban A szóbeli kifejezés módszerei – Magyarázat – Elbeszélés – Beszélgetés A szemléltetés módszere – Bemutatás – Film – PC A gyakoroltatás Az önálló munkák felhasználása Az ellenőrzés, értékelés A hibajavítás A segítségadás

99 A nevelés módszerei a rekreációban Az eljárásoknak azon körét nevezzük nevelési módszereknek, amelyeket a mozgásos cselekvésoktatás közben hangsúlyozottan nevelési céllal alkalmazunk. Nevelési célzatú beszélgetések Személyes példamutatás, eszménykép Követelésszokások kiépítése gyakoroltatással Ellenőrzés – önellenőrzés Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás Büntetés

100 Foglalkoztatási formák Az oktatási stratégiát nem csak a módszerek és eljárások, hanem a szervezési módok és formák is képezik. A foglalkoztatás szervezeti formái: együttes és egyéni. (Báthory, 1985) Interakciós formák: a frontális, az egyéni, a páros és a csoportos munkaformák. (Rieder, Fischer, 1986) Az oktatás szervezési módjai ill. munkaformái az egyéni munka, a párban folyó tanulás, és a csoportmunka. (Nádasi, 1998)

101 A fő munkaformák Kialakításának egyedüli szempontja: azonos, vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók: – Az osztályfoglalkoztatások (mindenki azonos feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni – A csapat-foglalkoztatások ( minden csapat más feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) Együttes, csoport, egyéni

102

103 A mozgástanítás és tanulás pedagógiai kérdései Motiválás – Szerepe az oktatási folyamat megindításakor Differenciálás – Áthathatják a folyamat egészét Ellenőrzés és értékelés – Kifejthetik hatásukat az elsajátítási folyamat kimenetelénél

104 Motiváció A motiváció: egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító interaktív tevékenység. A tanulási tevékenységre mozgósító különböző pedagógiai elvárások összessége, melyekkel – a tanítási-tanulási folyamatban felébreszthető a tanulási kedv, – a kitűzött célok eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a tanulóban. A motoros tanulás folyamata erős emóciók kíséretében zajlik. Gyermek és ifjú korban az affektív tényezők dominálnak, felnőtt korban előtérbe kerülnek a kognitívak.

105 Érzelmi szintek Befogadás: az affektivitás első szakasza. Reagálás: egy fokkal magasabb affektivitást jelez. Értékelés: előnyben részesítés. A motiválás eszközei a mozgástanítás és tanulás folyamatában: – Igényes magyarázat (tartalom, forma) – Szemléltetés (példamutató) – Önálló feladatok adása

106 Differenciálás Az egyének megismételhetetlen egyediségek, olyan sajátos biológiai, pszichikus és szocializációs struktúrákkal, amelyek csak rá jellemzők. (Lappints, 1997) A különbségtevés az egyének egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. (Pedagógiai Lexikon, 1997) A tanulást dinamizáló legfontosabb tényező. (Báthory, 1997)

107 A differenciálás szintjei Makroszintű differenciálás: a társadalmi össztudás elosztása a képzési fokok rendszere segítségével (mindegyik képzési fok meghatározott tudásprofilt és tudásmennyiséget hordoz. Mikroszintű differenciálás: a képzési fokokon belüli a képzésben résztvevők közötti tudáselosztással egyenlő ( a résztvevő választhatja meg a tudástípust és a tudásmennyiséget irányultság és szellemi kapacitás alapján. Didaktikai differenciálás: a pedagógiai célok különböző utakon, módokon és eszközök segítségével történő megvalósítása a különböző individumok esetében.

108 A differenciálás elvi és gyakorlati kérdése ELVI: Minden – a folyamatban résztvevő – eljusson a tőlük elvárható maximális teljesítményig, de az egységesen elsajátított alapvető kultúrális javak bázisán. GYAKORLATI: D. a célokban Követelmények – értékelés D. az anyagban Módszerek és eljárások alkalmazása D. érdekében Munkaformák megválasztása Gyakorlási idő biztosítása Motiválás, aktivizálás Rekreátori szerepvállalás, viselkedés

109 Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai folyamatban betöltött releváns helye és szerepe tény! Adatgyűjtés – Az értékelés alapját a mért adatok képezik – A különböző mérőeszközök és eljárások adekvát teljesítménymérést tesznek lehetővé Teszt – Az ellenőrzést a sporttudomány által meghatározott kritériumok alapján összeállított teljesítménypróbák és tesztek segítik Tanulás-cél-orientációs tesztek Norma-orienmtációs tesztek

110 A játék tanításának didaktikai lépései A játék didaktikai céljának ismertetése, a nevelési cél megfogalmazása. A játék címének közlése. A játék lefolyásának ismertetése. A játékot leginkább meghatározó játékszabályok közlése. Az eddig elmondottak visszakérdezése (a lényeges, meghatározó részekre vonatkozóan). Próbajáték (amennyiben szükséges): – új játék tanulása esetében, – bonyolult játékszabályok esetében, – egy-egy játékszituációt modellezve. A játék elindítása. A játék aktív vezetése, irányítása. A didaktikai és nevelési célok aspektusából. A játék megállítása, egy-egy játékszituáció elemzése (amennyiben szükséges): – balesetveszély esetében, – a „meg nem értés” esetében. A játék befejezése. A játék értékelése: – pozitív tartalommal, – általános dicsérettel, – konkrét dicsérettel, – ok feltáró következtetésekkel, – a jövőbe mutató fejlődési lehetőségek megmutatásával.

111 A rekeráció kompetencia szempontú megközelítése A kompetenciák általános értelemben valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak. Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.

112 A kompetenciák összetevői Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik. Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják. Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier). Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok. Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

113 A kompetencia fogalmának előfordulási területei Informatika/műszaki terület Humánpolitika Menedzsment/gazdaságirányítás Pedagógia/pszichológia A leegyszerűsített lényeg azonosnak tekinthető: – Kompetencia = attitűd + tudás + képességek integrálása az alkalmazásban A készségek (a cselekvés eszközjellegű, tanult komponensei) a képességekben „működnek”.

114 A motoros kompetencia Magukba foglalják a motoros képességeket és készségeket, melyek az adott szituációnak megfelelően mobilizálódnak. Egy viszonylagos „szerkezet”, ami a környezeti hatások összességéből és az egyén rendelkezésére álló erőforrásokból adódik. A rendszer dinamikus és multistabil, azaz bizonyos határok között alkalmazkodik a körülményekhez a működőképesség fenntartása érdekében.

115 A motoros kompetencia A motoros teljesítményeknél a sportmozgásoknál a kompetencia mindig edzettség valamint szituáció függő. Versenyszituáció; az ellenfelek kompetenciája erősen befolyásoló. A „csúcson” a motoros képesség különbségek már alig mérhetők, mégis van győztes. A kompetencia szint különbözőségei a motiváltságra, az akarati/koncentrációs tényezőkre, a küzdőképességre vezethető vissza.

116 A pedagógiai cél-és feladatrendszer a kialakítandó kompetenciák függvényében A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni. A cél egy elérendő állapot. A feladat valamilyen akciót igénylő folyamat. A „rekreációs edzéstan” céljait optimális fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapi magas színtű, optimális (de harmonikus) cselekvő és teljesítőképesség igénye szabja meg.

117 A rekreátor fő feladatai A szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása, kiemelt szerepben a mozgás. Az élettani alkalmazkodóképesség színvonalának emelése. A fizikai és a szellemi teherbíró képesség fejlesztése. Testi képességek fejlesztése. Mozgásműveltség kialakítása, fejlesztése. A testi fejlődési rendellenességek, elváltozások korrekciója. Mozgás és játék igény, sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. Szemléletmód és életmód alakítása, a mozgás iránti attitűd kialakítása

118 Irodalom Bábosik I. (2004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest Bíróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Pécs Falus I. (2007): Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Friedrich W. Kron (2003): Pedagógia. Osiris Kiadó Gombocz J. (2008): Sportolók nevelése. (A pedagógia és a sportpedagógia alapkérdései) Budapest Miller A. (2014): Kezdetben volt a nevelés. Pont Kiadó


Letölteni ppt "Sportpedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés Szak, Lovasrekreáció-szervező szakirány NYME AK Dr. Konczos Csaba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések