HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS Tausz György SZENTENDRE 2014.

HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS Tausz György SZENTENDRE 2014

Ez a könyv több mint 6 ezer alkalmazható praktikát, ötletet, tippet tartalmaz 14 témakörben! ÁLLATTARTÁS AUTÓZÁS BARKÁCSOLÁS EGÉSZSÉGÜGY GASZTRONÓMIA HÁZTARTÁS HOBBI ILLEMTAN KERT LAKÁS NÖVÉNYEK RUHÁZAT SZÉPSÉGÁPOLÁS VARRÁS

Előszó Tisztelt Olvasó! Nem mindennapi könyvet tart a kezében. Ez a lexikon újdonságnak számít Magyarországon, a magyar könyvpiacon. Tartalmát tekintve felülmúlja a háztartás témakörében eddig megjelent kiadványokat. A kötet jóval szélesebb körben mutatja be a háztartás rejtelmeit, az alkalmazható megoldásokat. Bizonyára hasznos lehet kezdőknek és haladóknak, nőknek és férfiaknak egyaránt. A lexikonban leírt számos tipp és tanács nemcsak segíti a házimunkát, hanem ötletet is ad a megoldásra, felsorolja a használható eszközöket, bemutatja a legkönnyebb, leggyorsabb munkavégzést. Könyvünk célja, hogy felhívja a háztartással foglalkozók figyelmét a hagyományos és korszerű eljárásokra, háztartási eszközökre és vegyszerekre, azok helyes használatára, a konyha vezetésével kapcsolatos teendőkre, az ételek elkészítésének módjára. De nem maradtak ki az autózással, az állatokkal, az egészség ápolásával, a kerttel, növényekkel kapcsolatos témák sem. Kiemelt figyelmet szenteltünk az illem kérdéseinek is. A könyv 1500 címszóval, 6 ezer tippel, ötlettel segít megismerni a háztartás titkait, trükkjeit. Kezelése egyszerű, mivel betűrendbe szedve közli a címszavakat. Egy-egy címszó alatt olvasható az adott téma részletes leírása, magyarázata, az ötletek ismertetése. A lexikon anyagát közel 100 év gyűjteményeiből állítottuk össze. Az ismeretek hűen tükrözik a kor változásaiban a maradandóságot: az egyszerűséget, a megoldások mindennaposságát. Bizonyára lesznek olyan javaslatok, tanácsok is, melyek elavultnak tűnnek. Ennek ellenére érdemes kipróbálni őket. Szeretnénk, ha sikeresen forgatná és használná ezt a kötetet, hogy megkönnyítse az otthoni munkáját.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA Tausz György SZERKESZTETTE Statkiewicz Sonja BORÍTÓTERV Tausz Irina FOTÓK Tausz Irina, Tausz György Statkiewicz Sonja KIADJA Tausz Design Stúdió Kft. Szentendre Kiadásért felel a cég vezetője

Első rész

ABLAKDÍSZÍTÉS (növényekkel) Az ablakpárkány növényeit májusban már kitehetjük a szabadba. Ültetéskor vegyük figyelembe a növények hő- és fényigényét! Déli ablakokba kimondottan meleg- és napfénytűrő virágokat ültessünk. Az északi oldalra az árnyékot kedvelők kerüljenek. A növények számára a keleti és délkeleti fekvés a legelőnyösebb. A legkritikusabb ablakok a nyugatiak, illetve délnyugatiak. Az erős fényt és meleget csak a legedzettebb növényeink viselik el. A széljárás erőssége is megszabhatja a virágok kiválasztását. Szeles helyre törékeny növényeket (futómuskátlit, begóniát) ne ültessünk. Nem minden szobanövény szereti a szabadtéri elhelyezést. Trópusi eredetű növényt (broméliát, orchideát, tarka levelet) ne tegyünk ki az ablakpárkányra. A kényesebb virágokat kiültetéskor (kihelyezéskor) fokozatosan szoktassuk a szabad levegőhöz, mivel a külső feltételek erősen különböznek a lakás körülményeitől! A déli és nyugati ablakpárkányokra kitett növényeket naponta, forró napokon pedig többször is öntözzük. Az Északi oldalon a kétnaponkénti öntözés is elegendő. A tápanyagokat a virág igényeinek megfelelően tápoldattal pótoljuk. Ha virágcserepet, ládát helyezünk ki, akkor építsünk kívülről stabil korlátot, hogy a legerősebb szél se tudja kiemelni onnan. A cserepek alá tegyünk tálcát, hogy a kifolyó vizet felfogja. A ládák színe mindig harmonizáljon a környezettel, ne legyen feltűnő, a virágok így jól érvényesülnek.

ABLAKGITT (készítése) Ablakgittet teljesen száraz, iszapolt krétából és lenolajkencéből (firnisz) készíthetünk. Akkor kapunk jó anyagot, ha 10 deka olajat vagy kencét 80 deka krétával gyúrunk össze. A krétát mindig szitáljuk az olajba, és minden adag beszórása után alaposan keverjük át. Ha már bekevertük a teljes mennyiséget, az egészet gyúrjuk át, hogy egyenletes, puha és könnyen kezelhető anyagot kapjunk. Ha rövid időn belül nem fogy el, csomagoljuk be nedves ruhába, és víz alatt tároljuk. A nyers lenolajból készült gitt nehezebben, a firniszből készült gyorsan szárad. Ha az olajon és krétaporon kívül míniumot és talkumot adunk a masszához, a gittet vasablakok tömítéséhez is használhatjuk. Segítségével jól rögzíthetjük az üvegtáblákat a fémkeretekben.

ABLAKGITTELÉS ( házilag) Az új, vagy megtisztított hornyot lenolajkencével alaposan olajozzuk be, és készítsünk gittágyat, majd az üveget helyezzük bele. A gittet felhasználás előtt gyúrjuk át, hogy képlékeny legyen. Alakítsunk ki belőle kis hurkákat, és nyomjuk a horonyba. Hogy az üveg stabilan álljon a horonyban, 20 cm-ként háromszögletű üvegszögekkel vagy üvegszorító léccel is rögzítsük. A szegek beverésekor helyezzünk kartonpapírt az üveg felületére, hogy ne sérüljön meg. A gittágyba helyezett üveget kívülről lejtősen gitteljük le, és gittkéssel simítsuk végig, hogy sima legyen. A kést időnként nedvesítsük meg. Ügyeljünk a sarkokra! A kiálló felesleges masszát pedig vágjuk le. A gitt nem mázolható azonnal. Meg kell várnunk, amíg legalább a felszíne megszárad. A teljes száradáshoz egy hónap szükséges. A maradékot légmentesen zárható dobozban vagy víz alatt tartsuk.

ABLAKJAVÍTÁS (házilag) Ha az ablakgitt kiszáradt, töredezik, célszerű gyorsan pótolni a hiányzó részeket, mert később nagyobb károk is származhatnak belőle. Ilyenkor legjobb átvizsgálni a teljes gittelést. A laza részeket vésővel szedjük ki, és gitteljük újra. Vigyázzunk, nehogy megsértsük a keret anyagát, vagy belevéssünk az üvegbe! Ha az ablaküveg sérült, távolítsuk el, és üvegezzük újra. Ha darabokra, szilánkokra tört, az üvegdarabok kiszedéséhez húzzunk bőrkesztyűt. A megtisztított ablakkeretet pedig ellenőrizzük, hogy a keret részei egymáshoz derékszögben csatlakoznak-e. Az észlelt eltérést szüntessük meg, mert később a mozgás az üveg törését okozhatja. Ha a faanyag kiszáradása miatt az ablakkeret sarkainak összeeresztése kilazult, a csapolásokat újítsuk meg. Ehhez emeljük ki belőle az üveget, szereljük le a szögletvasakat és üssük szét a csapolásokat. Tisztítsuk meg az illeszkedő felületeket, majd vonjuk be ragasztóanyaggal. Ismét állítsuk össze a keretet, a csapolásokat fúrjuk át 10 mm átmérőjű fafúróval. A furatokba üssünk fadugókat, és szereljük vissza a szögletvasakat. A munka végeztével mindig ellenőrizzük a derékszöget! Ha festés után szorul vagy rosszul záródik az ablakkeret, kaparjuk le a festéket a keret széleiről, csiszoljuk le, majd vékonyan fessük át újból. Hagyjuk teljesen megszáradni, csak azután csukjuk be! Előfordulhat, hogy a keret szabad oldalán az alsó vagy a felső sarok eláll. Ilyenkor a felső elálló sarok vízszintes szárán lévő sarokrészt (közvetlenül a csap tövénél, a kihajlási oldalon) fűrészeljük be, és enyvezett kis ékekkel egyenesítjük ki (húzzuk a helyére). Az ékeket a keret felületével csiszoljuk egybe. A kiegyenesített keretre új, vetemedésmentes takarólécet szögeljünk.

ABLAKKERET (mázolása) Csak jól előkészített, megfelelően alapozott keretet mázoljunk. Ha a keret nem volt még festve, sovány (10% lakkbenzinnel vagy terpentinnel hígított) festékkel vonjuk be. Lehetőleg olyan színű festékkel alapozzunk, amilyen a végső szín lesz. A felvitt alapréteget egy napig hagyjuk száradni, azután csiszolópapírral enyhén csiszoljuk át, majd poroljuk le. Ha már festett felülettel van dolgunk, az alapozás művelete elmaradhat. A mázolást meleg, száraz időben végezzük. Ilyenkor a festék gyorsan megszárad, és az ablakot beragadás nélkül zárhatjuk. Ha mégis be kell csuknunk, a félig száraz ablakkeretet vékonyan zsírozzuk be a záródó felülete mentén. Az ablakkilincset vagy a fogantyúkat festés előtt szedjük le. De leszerelés nélkül is megvédhetjük a vasalásokat, ha bekenjük őket vazelinnal, esetleg zsírral. Az üveget is védjük a festéktől. A széleit fedjük be papírcsíkkal vagy öntapadós szalaggal. Még a festék teljes száradása előtt húzzuk le a védőréteget! A festést mindig a vízszintes felületekkel kezdjük, csak utána térjünk át a függőlegesre. Ügyeljünk a sarkokra is, azokat külön ecsettel fessük be. A legvégén mázoljuk le az ablakpárkányt.

ABLAKKERET (tisztítása)) Az ablakmosást mindig a kerettel kezdjük, így elkerülhetjük a kétszeres tisztítást. A mázolt (lakkozott) ablakkeretet vízzel hígított denaturált szeszbe (egy liter víz, 2 dl denaturált szesz) mártott, alaposan kicsavart ronggyal töröljük tisztára. Száraz flanelruhával fényesítsük. A légypiszkot tisztítószeres, nedves (kicsavart) ruhával dörzsöljük le. Legkönnyebben frottírruhával jön le a piszok. Ha a folt már régi, használjunk folyékony súrolószert vagy szalmiákszeszt. Mellőzzük az erős tisztítószereket! Ezek nemcsak a piszkot dörzsölik le, hanem a festék (lakk) felső rétegét is vékonyítják, így az veszít a fényéből. A mázolt ablakkeretet az erős napfény és az eső káros hatása ellen olajozással védjük. Keskeny ecsettel vigyünk fel lenolajat a keretre, majd puha ronggyal dörzsöljük bele. Vigyázzunk, hogy az üvegtáblát ne kenjük össze! A viaszolt fakeret tisztításával legyünk óvatosak. Csak langyos, mosószeres vízzel mossuk le, vagy a padlóhoz, bútorhoz használatos folyékony viasszal töröljük át. Puha ronggyal fényesítsük. Az alumínium keretet elegendő forró, mosószeres vízzel lemosni. Az erősen szennyezett felületet viszont finom fémszivaccsal töröljük át, majd lúgos, meleg vízzel mossuk le (egy liter víz, 4 evőkanál lúg) és puha ruhával töröljük szárazra. Újra fényes lesz és eredeti fényében fog csillogni. A megfeketedett alumínium keretet félbevágott citrommal varázsolhatjuk újjá. A felületeket alaposan dörzsöljük be vele, majd nedves ruhával töröljük át. A fém visszakapja eredeti fényét. Súrolóport ne használjunk, mert megkarcolja! Az elhanyagolt fémkeretet csak ezüst politúrral fényesítsük.

ABLAKMOSÓ (gépkocsiban) Az ablakmosó fúvókákat rendszeresen tisztítsuk és ellenőrizzük a folyadék irányát. A berendezés szóró furatai állíthatóak, szélvédő felületére irányíthatóak. A vízsugarat a fúvóka elfordításával változtassuk. Az ablaktörlés csak akkor lesz tökéletes, ha a víz a törlőlapátok által leírt körcikk felső részére irányul. A fúvóka tisztításához használjunk vékony tűt! A víztartályt töltsük fel tiszta vízzel, melybe ajánlatos ablaktisztítót is keverni, mert a tiszta víz nem elegendő a szélvédő gyors, intenzív lemosásához. Piszkos vizet viszont ne öntsünk a tartályba, árt a szivattyúnak, és a fúvókákat is eltömíti. Ne használjunk olyan tisztítószert, amelyik zavaró nyomokat hagy a szélvédőn. Télen keverjünk fagyálló folyadékot a mosóvízhez, a külső hőmérséklettől függő arányban. Vigyázzunk, hogy az ablakmosó berendezés az első nagyobb lehűlésnél ne fagyjon be, mert utólag nehéz felolvasztani és működésbe hozni. Időnként ellenőrizzük a folyadék szintjét. A hiányt szükség szerint pótoljuk.

ABLAKMOSÓ BŐR (ápolása) Ablaktisztításhoz, gépkocsi mosásához érdemes szarvasbőrt használni, mivel nem képződnek belőle apró szálacskák, bolyhok, kevésbé okoz elektrosztatikus feltöltést, és igen tartós. Az ablakmosó bőrt a törlőruhával azonos módon alkalmazhatjuk, de használat előtt dörzsöléssel alaposan puhítsuk meg. Ha új bőrrel dolgozunk, először áztassuk be langyos vízbe, hogy a kikészítéséhez használt vegyszerek kioldódjanak belőle. Szarvasbőrrel vegyszeres tisztítást ne végezzünk, mert a vegyszertől elveszíti rugalmasságát, megkeményedik. Használhatunk viszont ecetet és denaturált szeszt. Ha a munkát befejeztük, a bőrt sós, gyengén ecetes meleg vízben mossuk ki, majd tiszta vízben alaposan öblítsük. Ne csavarjuk, hanem csak jól nyomkodjuk ki, majd gondosan kihúzkodva, felakasztva szárítsuk, így puha marad. Tűző napra, forró kályha, radiátor közelébe ne tegyük, mert a forró levegő csökkenti a bőr természetes zsírmennyiségét.

ABLAKMOSÓ GUMI (használata) Ha nagy üvegfelületet kell lemosnunk, használjunk ablakmosó gumit. Ezzel könnyebben és gyorsabban moshatjuk le az ablaktáblákat. Ha pedig az ablaktörlőt nyéllel is megtoldjuk, még a nehezen elérhető üvegeket is megtisztíthatjuk. Fontos, hogy bő vízzel, mosószer nélkül mossuk. A vizet az ablakmosó gumival távolítsuk el úgy, hogy a gumi élét egy kissé nyomjuk rá az üvegre, és felülről lefelé, a bal szélétől jobbra haladjunk. Ne várjunk, míg az üveg megszárad, hanem mindjárt kezdjünk hozzá a második lemosáshoz, az öblítéshez. Az öblítővízbe öntsünk néhány evőkanál alkoholt, hogy ne maradjon csíkos az ablak. Az öblítővizet is az ablaktörlő gumival távolítsuk el. Munka közben a gumi élét többször töröljük le tiszta ronggyal, hogy a piszkos lé ne kerüljön vissza az üvegre. Ha nagyon koszos az üveg, szalmiákszeszből és ecetből (egy vödör víz, egy deci szalmiákszesz, egy deci ecet) készítsünk mosóoldatot, azzal mossuk le a szennyeződést, majd bő vízzel öblítsünk. A vízbe tegyünk denaturált szeszt.

ABLAKPÁRKÁNY (fényesítése) A horgany- vagy horganyzott ablakpárkányt petróleum, ecet és finom súrolópor keverékével tisztítsuk és fényesítsük. Keverjünk össze fél liter petróleumot fél deci ecettel, és az előzőleg már a párkányra szórt súrolóport a folyadékkal jól dolgozzuk össze, majd törlőronggyal alaposan dörzsöljük át vele az egészet. Ezt követően bő vízzel mossuk le, és töröljük szárazra a felületeket. A fekete foltokat petróleumos ronggyal távolítsuk el, és fémtisztítóval vagy hámozott főtt burgonya levével fényesítsük. Ha a tisztítást negyedévenként megismételjük, párkányunk egész évben tiszta és fényes lesz. Hosszú időre megoldható a fémpárkányok karbantartása, ha az ablakokkal együtt azokat is lemázoljuk, de mindig utoljára hagyjuk ezt a munkálatot!

ABLAKSZIGETELÉS (házilag) Ha az ablak nem zár tökéletesen, a hornyok között kisebb- nagyobb rések vannak, akkor tömíteni, szigetelni kell. A hézagokat leggyorsabban öntapadós réstömítővel tudjuk elzárni, és megakadályozni a hornyok közötti légmozgást, a hideg beáramlását. A kisebb rések lezárására a legegyszerűbb megoldás a poliészter habcsík. Könnyen felragasztható, de nem tartós, hamar deformálódik. Évenként kell cserélni. Légzáró képessége is gyenge. Ha a hézagok nagyobbak, használjunk gumiprofilokat. Az ilyen gumik rendkívül lágyak, rugalmasak, az ablakok zárásakor nem okoznak feszültséget a tok és a becsukott szárnyak között. A réseket tökéletesen zárja. Ha öntapadó szigetelőt használunk, azt mindig zsírtalanított, mázolt felülethez nyomkodva ragasszuk fel, mert csak így tapad. Fontos, hogy pontosan mérjük ki, és jól illesszük a helyére. A védőfóliát ne húzzuk le róla teljesen, mert a ragasztó megsérülhet, összeragadhat. Legjobb azt fokozatosan eltávolítani. Jó és viszonylag olcsó szigetelő a lágy, rugalmas szilikonos massza. A résekbe könnyen belenyomható, szilárdulása után formatartó. Ha a tok és a szárnyak közé nyomjuk, felveszi az ablak alakját, ezáltal tökéletesen zár. De csak száraz, tiszta, és zsírmentes felületeken tapad! Hogy a szárnyak ne ragadjanak össze, a szigetelőmasszára szikkadásig mindig tegyünk teflonszalagot, vagy fedjük be vékony műanyag fóliával.

ABLAKTISZTÍTÁS (nyáron) Ablaküveget legjobb felhős, száraz időben tisztítani. Erős napfényben az üveg foltos és homályos lesz. A fagyos idő sem alkalmas ablakmosásra, mert a víz ráfagy. Ha mégis meg kell tisztítanunk, akkor használjunk denaturált szeszt. Az ablakot először bő vízzel mossuk le, szabadítsuk meg a rárakódott portól, piszoktól, és csak ezt követően tisztítsuk. Szárazon sohase töröljük a piszkos üveget, mert összekarcoljuk. Az ablaktáblák akkor lesznek a legtisztábbak, ha csak tiszta vízzel, mosószer nélkül mossuk őket, és az öblítővízbe néhány evőkanál alkoholt teszünk. Még hatásosabb, ha a vízhez egy kevés sót is keverünk. Soha ne használjunk szappant, mert ráköt az üvegre. A mosáshoz előnyös a szarvasbőr használata, de jó az olyan mosókendő is, amely nem hagy apró szálakat, bolyhokat az üvegen. Áttörléséhez használhatunk összegyűrt újságpapírt, így szép fényes lesz. Ha nagyon piszkos az üveg, szalmiákszeszből és ecetből (egy vödör víz, egy deci szalmiákszesz, egy deci ecet) készítsünk mosóoldatot, azzal mossuk le a piszkot, majd bő vízzel öblítsük. Az öblítővízbe tegyünk denaturált szeszt is. A lemosott ablaküveg így hamarabb szárad, és tükörfényes lesz. Főleg hideg és fagyos időben hatásos módszer. A festés utáni nyomokat hígítóval vagy terpentinnel távolíthatjuk el a legkönnyebben. A megszáradt foltokat először mindig oldjuk fel, majd ronggyal dörzsöljük le. Ne kaparjuk éles tárgyakkal az üveget, mert megkarcoljuk. Viszont használhatunk borotvapengét vagy festékkaparót.

ABLAKTÖRLŐ (gépkocsiban) A gépkocsi ablaktörlőjét csak vizes szélvédőn indítsuk be. A folyadék hiánya az üveg karcolódását és a törlőlapátok gumirészeinek nagyfokú kopását idézheti elő. Kevés eső esetén se használjuk az ablaktörlőt, mert a víz mennyisége még nem elegendő a törléshez. Ilyenkor kapcsoljuk be az ablakmosót. A berendezés kellő mennyiségű vizet permetez a törlőlapátok alá, működésük így zavartalan lesz. A szélvédőre száradt szennyeződéseket, illetve a ráfagyott jégszemcséket szivaccsal vagy kefével szedjük le, nehogy kárt tegyenek a törlőkben. A gumiprofilokat rendszeresen ellenőrizzük. A kopott vagy sérült gumikat azonnal cseréljük ki. A megfelelő látási viszonyok biztosításához kifogástalan törlőlapátokra van szükség. A törlők gumirészeit ajánlatos évente cserélni. Ha a lapát csuklópántjai szorulnak és korrodáltak, ne csak a gumikat, hanem a teljes egységet cseréljük ki, de mindig azonos típust szereljünk fel, mert a lapátot a jármű szélvédőjéhez igazítva alakították ki. Ha útközben romlik el az ablaktörlő, kisebb eső esetén átmenetileg helyettesíthetjük egy kettévágott almával vagy burgonyával. Nedves felületükkel kenjük be kívülről a szélvédőt. Ekkor egy átlátszó réteg képződik az üvegen, amiről az esőcseppek leperegnek, és így kilátunk a gépkocsiból.

ABLAKÜVEG (jégoldás) Ha az ablaküveg belső oldalát víz, alkohol és glicerin keverékével (3 dl víz, 6 dl alkohol, 5 evőkanál glicerin) bedörzsöljük, nem jegesedik be. A hatás akkor lesz tartós, ha a tél folyamán ezt többször megismételjük. Ha viszont az ablaküveg már befagyott, a jeget, illetve a jégvirágot sós vízzel (egy liter víz, 10 dkg só) vagy timsóoldattal töröljük át. A jég néhány perc alatt elolvad és lejön. Az így kezelt ablaküveg hosszú ideig fagymentes lesz. Megoldható a jégtelenítés denaturált szesszel vagy fagyálló folyadékkal is. Utána a jégtől megszabadított üveget ronggyal vagy újságpapírral dörzsöljük le, majd töröljük szárazra. A jeges üvegfelületet kemény tárggyal tisztítani nem szabad, mert hajszálkarcolások keletkezhetnek! Az összekarcolt üveg a lakásban nem esztétikus, a járműveknél pedig a fénytörés miatt balesetveszélyes. A jég oldására forró vizet se használjunk. A hő hatására a hideg üvegtábla könnyen elpattanhat.

ABLAKÜVEG (párásodás) Hideg időben nem párásodik be az üveg, ha belső felét glicerinbe vagy fagyálló folyadékba mártott ronggyal vékonyan áttöröljük, majd száraz, puha ruhával fényesre dörzsöljük. Az áttörlést időnként meg kell ismételni! Úgyis megelőzhetjük a páralecsapódást, ha az üveget szappanos vízzel lemossuk, leöblítjük, és megszárítjuk. Ezután tiszta ronggyal áttöröljük. De glicerinszappannal közvetlenül is bekenhetjük az üvegtáblát, de 10 naponként meg kell ismételnünk. A párásodást szellőztetéssel is megelőzhetjük. A légcsere csökkenti a levegő páratartalmát, így nem csapódik le az üveg belső falára. A pára mindig az ablakon jelenik meg, mivel ez a lakás leghidegebb pontja. A fürdőszobában a tükör párásodását is megelőzhetjük, ha tömény lúggal bekenjük, vagy nedves szappannal bedörzsöljük, majd tiszta vászonnal, illetve szarvasbőrrel áttöröljük. Ha a párásodás már megtörtént, szellőztetéssel vagy hajszárítóval tüntessük

ABUTILON (gondozása) A trópusokról származó cserjés növény. Kerti és szoba változatai kedveltek. Harang alakú virágai sokszínűek (fehérek, sárgák, piros). Nyáron és ősszel virágoznak, ha jól tartjuk, télen is hoznak virágot. A növénynek nagy a levegő- és fényigénye. Nyáron szabadba, napos, esetleg félárnyékos helyre állítsuk, bőségesen öntözzük. A fejlődés időszakában ajánlatos tápoldatozni. A fiatal abutilon oldalhajtásait visszametszéssel alakítsuk szép formás növénnyé. Ősszel a fagyok beállta előtt megfelelő világos, hűvös helyiségbe tegyük, ahol 6-10 C° is elegendő számára. Öntözését ilyenkor mérsékeljük, de a talaja ne száradjon ki. Tavasszal az elvirágzás után vágjuk vissza és tápdús földkeverékbe ültessük át. Szaporítható tavasszal vagy nyáron dugványról, mint a muskátli. De magról is nevelhetünk új növényt. A fiatal magoncot vagy dugványt néhány hétig világos, napos helyen tartsuk a lakásban, majd cserepekben tegyük ki a kertbe vagy az erkélyre

ACETÁT (mosása) A rostos acetát szálból készült textilanyagok eléggé kényesek. Ezért legjobb, ha kézzel mossuk. A gépi mosásnál kímélő mosást alkalmazzunk alacsony hőmérsékleten, hidegen öblítsük. Ne csavarjuk, ne nyomkodjuk, centrifugázni is csak akkor szabad, ha a ruha címkéje szerint megengedett. A fölösleges vizet törölközőbe göngyölve távolíthatjuk el. Szárításához ne használjunk szárítógépet se. Az anyagot hagyjuk megszáradni magától. Ha lehet, akasszuk vállfára. Langyos vasalóval nedvesen vasaljuk a hátoldalán. A foltok tisztításához acetont, alkoholt és ecetsavat ne használjunk, mert ezek a szerek kikezdik a szövetet.

ACETON ( tisztításra) Az aceton nagyon hatékony oldószer. Jól használható zsírfoltok, ragasztók eltávolítására és különböző lakkok, festékek hígítására. Acetát szálból készült anyagot azonban nem tisztíthatunk vele, mert az acetát feloldódik benne. A körömlakk lemosására, a műköröm oldására az aceton tartalmú körömlakklemosó a legjobb. Viszont ez az oldószer nem alkalmas folttisztításra, mert olajjal kevert, és így foltot hagy. Az aceton a pillanatragasztó kitűnő oldószere. Ha a pillanatragasztó hozzátapadt a bőrünkhöz, vagy a ragasztás nem sikerült tökéletesen, a ragasztót acetonnal feloldhatjuk. Ilyenkor az oldószerből tegyünk egy kis adagot a vattára, és kenjük be vele a ragasztót, az feloldódik és megszűnik a tapadása. Ha bőrünket kezeljük, legyünk óvatosak, mert az aceton zsírtalanítja a bőrfelületet, ezért az könnyen felszakad, felreped. Használata után szappannal mindig mossunk kezet, és kenjük be bőrápolóval, hogy helyreálljon a bőr eredeti állapota, és megszűnjön a szárazsága. Ha a textilanyagból acetonnal távolítjuk el a ragasztót, többször kenjük be az érintett felületet, miközben dörzsöléssel rétegről rétegre szedjük ki a foltot. Először a külső, majd a belső oldalon végezzük el a műveletet. A tisztítással vigyázzunk, mert az acetontól kifakulhat az anyag. Ha fára, padlóra, parkettára stb. került a ragasztó, először mindig acetonnal lágyítsuk meg, és ezután próbáljuk eltávolítani kefével, spatulával, vagy pengével.

AEROSZOLOS PALACK (kezelése) A palack használatakor először vegyük le a zárókupakot, majd a porlasztószerkezet tetején levő fejet lenyomva, a kifúvót irányítsuk a lefújandó felületre. A szórást legjobb függőleges helyzetből, 25-30 cm-es távolságból végezni. Néhány szer esetében tökéletes porlasztás csak úgy érhető el, ha a palackot használat előtt alaposan felrázzuk. Az olyan aeroszolos szerek használatánál (festék, lakk), melyek eltömíthetik a porlasztószerkezetet, a munka befejeztével célszerű a szórófejet kitisztítani. Ehhez a palackot fordítsuk fejjel lefelé, a szórófejet nyomjuk be, és addig hagyjuk benyomva, amíg abból tiszta gáz nem jön. Ilyenkor a hajtógáz végzi el a tisztítást. A palackot 20 C° körüli hőmérsékleten tároljuk. Túlnyomás miatt 35-40 C° felett már robbanásveszély áll fenn. Ezért nem szabad kitenni sugárzó hő hatásának, vagy a teli palackot nyílt lángnál használni. A palackot tilos szétnyitni, kifeszíteni, kilyukasztani

AFELANDRA (gondozása) Brazíliában honos, örökzöld cserje. Nálunk a leggyakrabban előforduló fajtája az “aphelandra squarrosa”. Fehér erezetű leveleivel és sárga virágaival mutatós szobanövény. Tartsuk világos és meleg helyen. Szereti a 25 C°-ot meghaladó hőmérsékletet is. A tűző napot nem viseli el. Főleg déltájban védjük a naptól. Télen a 10-15 C° is elegendő számára. A virágképződés csak megfelelő körülmények között indul be. Virágzásig kétnaponként öntözzük. A száraz levegőt nem tűri, ezért leveleit is permetezzük. Virágzás után a nyugalmi időszakban ritkábban kapjon vizet, de a földjét mindig tartsuk nedvesen. Öntözésre lehetőleg lágy vizet használjunk. Tavasztól őszig kéthetenként tápoldatozzuk. Minden tavasszal ültessük át humuszos földkeverékbe. Átültetésnél növeljük a cserép méretét. Fejdugványokkal szaporítható. Tavasszal gyökereztessük tőzeg és homok keverékében. A gyökerek megjelenésekor ültessük át. Ha a földtől 10-15 cm-re lemetsszük, új hajtásokat fejleszt, elágazik. A metszést januárban végezzük.

ÁFONYA (kertben) Az áfonya nemcsak az erdőben, a kertben is kitűnően érzi magát. Azon kívül, hogy a bokron finom gyümölcs terem, még a kertet is díszíti. Nyáron szépen virágzik, ősszel pedig vesszői sárgára, pirosra színezik a kertet. A bokrokat ősszel érdemes telepíteni., az a legbiztosabb. A konténeres növények viszont – a fagyok kivételével – egész évben ültethetők. Az áfonya a napos, szélvédett, déli fekvést igényli. Humuszban gazdag, levegős és savanyú talajt (4-5 pH) kíván. A meszes talajokat nem tűri. A bokrokat legalább 60 centiméter mélyre és 1.5 m tőtávolságra ültessük. A talajt komposzttal, istállótrágyával, vagy tőzeggel takarjuk be. A jobb beporzás érdekében legalább két különböző fajtájú növényt neveljünk. Így nagyobb és több gyümölcs terem. Telepítésre két illetve hároméves, dús gyökérzetű, jól fejlett, egészséges hajtások a legalkalmasabbak. Mivel az áfonya gyökérzete a talajban sekélyen helyezkedik el, gyakran kell öntözni, de csak kevés vízzel. Az állóvizet a gyökerei nem viselik el. A bokrokat évente metszeni, idővel ifjítani kell. Az első években vágjuk le a hajtásvégeket. Későbbiekben pedig minden egymáshoz közel növő hajtást távolítsunk el, hogy a bokor belsejébe elég levegő és fény jusson. Ilyenkor vágjuk le a beteg, sérült vesszőket is. Az ápolás legfontosabb része a trágyázás. Minden évben mulcsozzunk érett istállótrágyával, vagy komposzttal. Az áfonya a harmadik évtől ad számottevő termést. Ezután a megnövő, bokrosodó növény éveken keresztül gazdagon terem. A bokrok májusban virágoznak, a bogyók 70 nap után érnek be. Leveleit, hajtásait és bogyóit fogyaszthatjuk. Termése kellemes, savanykásan édes. A kerti bogyók az erdeinél valamivel édesebbek. Készülhet belőle szörp, ivólé, bor. Eltehetjük lekvárnak, dzsemnek, befőttnek. Levele salátának is kiváló. Pikáns íze miatt a vadhúsok egyik legismertebb ízesítője. Felhasználhatjuk süteménybe, tortába. Bogyóit nyersen belekeverhetjük a joghurtba. A frissen szedett áfonyát hűvös helyen (pincében) pár napig, hűtőben 2-3 hétig is tárolhatjuk. Nagyon jól lehet fagyasztani, felengedve az íze olyan, mint a friss gyümölcsé. Gyorsfagyasztással hónapokig is eltartható. Szárítva egy évig is eláll. Kiváló gyógynövény. Leveleiből és terméséből tea készülhet, mely elősegíti a fogínygyulladás, gyomorbajok, epe- és hólyagproblémák, valamint a hasmenések gyógyulását.

ÁFONYAFOLT (eltávolítása) A folt tisztítását azonnal kezdjük meg, mert a friss folt, mosással is eltávolítható. A vízbe mindig tegyünk szalmiákszeszt vagy bóraxot. Ha a folt régebbi (és az anyag engedi), akkor legalább egy órán keresztül hagyjuk meleg vízben (a vizet cseréljük), majd enzimes mosószerben mossuk ki. Ha halvány folt maradna, akkor bóraxos oldatban is áztassuk, majd újból mossuk ki. A színes gyapjúszövet foltjait először szappanoldatban áztassuk, de egy-két evőkanálnyi szalmiákszeszt is adjunk hozzá. Ha a folt már kellő ideig ázott, langyos, szappanos vízzel alaposan mossuk ki. A nem forrázható textíliák tisztításához használjunk citromlevet vagy ecetet. A foltot ezek egyikével alaposan itassuk át, majd néhány perc múlva langyos vízben öblítsük ki. Ha az anyag festett, először mindig végezzünk próbatisztítást. A nehezen eltávolítható foltnál erősen hígított szalmiákszeszt (egy liter víz, tíz evőkanál szalmiákszesz) használjunk. Az oldattal enyhén dörzsöljük be a foltot, majd hideg vízzel öblítsük. Fehér anyagok esetében a megmaradt festékanyagot hidrogén-peroxiddal vagy hipóval fehérítsük.

AFRIKAI IBOLYA (szaporítása) Sokféle virágszínben pompázó növény. A kelet-afrikai Usambara- hegységben honos. A hazai ibolyánkkal nincs rokonságban. A lakásban világos, meleg helyen tartsuk, de érje napfény is, mert ez a virágzására kedvező hatású. A nagyon erős napsugárzástól azonban védjük. Lehetőleg olyan helyre tegyük, ahol csak reggeli vagy a késő délutáni nap éri. Hőmérsékleti igénye 18-20 C°. A virágképződéshez 20 C° feletti hőmérséklet szükséges. A földlabda lehűlését nem viseli el! Rendszeresen öntözzük, talaja ne száradjon ki. Nyáron esetenként vízzel permetezzük. Ősszel, amikor a virágzás ismét megindul, a permetezést hagyjuk abba és csak szükség szerint öntözzük. A leveleket ne érje víz, mert megfoltosodnak. Évente ültessük át tápdús, laza szerkezetű, kissé savanyú földkeverékbe. Szaporításának egyszerű módszere a levél gyökereztetése. Éles késsel válasszunk le egy egészséges levelet a növényről. A szára legalább 5 cm hosszú legyen. A levelet dugjuk nedves földbe 45 fokos szögben. Takarjuk be a cserepet lyukacsos műanyag zacskóval, s helyezzük világos, szűrt fényre. Itt addig tartsuk, amíg a gyökerek nem alakulnak ki. A gyökérzet öt-hat héten belül megjelenik, majd kis hajtások bújnak elő. Amikor a sarjnövényen már 4-5 levelet találunk, vágjuk le az anyalevelet, emeljük ki az egészet a földből, szedjük szét a töveket, majd egyenként cserepezzük be őket. A levéldugványt vízben is gyökereztethetjük. A levelet levélnyéllel állítsuk vízbe, majd tegyük meleg helyre. A vizet kétnaponta cseréljük. Amikor a gyökeresedést követően már a kis levelek is kifejlődtek, ültessük át tápdús, laza virágföldbe, és neveljük tovább.

AGANCS (tisztítása) Ha a lakásunkban agancsot tartunk, feltétlenül ápoljuk, tisztítsuk, hogy megóvjuk a szennyeződéstől, kiszáradástól, repedésektől. Otthon elegendő rendszeresen portalanítani. Használjunk puha rongyot, esetleg ecsetet vagy tollseprűt. Nedves ruhával ne törölgessük, főleg vízzel ne mossuk le, mert magába szívja, s ettől hajszálrepedések keletkezhetnek benne. A makacs szennyeződést alkoholos vattával távolítsuk el róla. Utána a felületét mindig gyorsan töröljük szárazra. Tisztításához savas, lúgos szereket ne használjunk, mert ezek károsítják az agancs anyagát. Lehetőleg ne tegyük ki erős napfénynek, fűtőtest közelébe se helyezzük. Túlságosan kiszárad, és repedések keletkezhetnek rajta. Viszont sokáig jó állapotban tarthatjuk, ha évente kétszer mandulaolajjal átdörzsöljük az egész felületét. Az agancsból készült dísztárgyainkat is óvnunk kell a nedvesedéstől és a hőtől. Könnyen deformálódnak, szétrepednek. Ezeket is érdemes időnként átdörzsölni lenolajjal.

ÁGSEPRŰ (kezelése) Az udvar, a járda és az úttest jól tisztítható vékony nyírfa- vagy fűzvesszőből összeállított seprűvel. A szemét anélkül is összesöpörhető vele, hogy a földet összehordaná. A behavazott járda, úttest és lépcső is takarítható vele. A néhány centiméteres hó gyors eltávolítására a legalkalmasabb eszköz. Használat előtt a seprűt mindig áztassuk be, vagy mártsuk vízbe, hogy megszívja magát. A száraz seprű töredezik, és gyorsan elkopik. Használat után a vesszőseprűt tisztítsuk meg. A tisztítás lehetőleg szárazon történjen. Időnként azonban vízzel is lemoshatjuk. Felakasztva, meleg helyen szárítsuk. De tűző napra ne tegyük. Nyirkos, nedves pincében tároljuk, nyéllel lefelé állítva

ÁGY (tudnivalók) Csak olyan ágyat vásároljunk, amely segíti a pihenést, biztosítja a test szabad mozgását, testhelyzetünk kényelmes változtatását. A divatos, vagy az alacsony áron kínált áru nem biztos, hogy megfelel a pihenés követelményeinek. A jó ágy legalább 2 méter hosszú és 90 cm széles. Magassága is fontos (70-75 cm), mert megkönnyíti a felkelést és a lefekvést. A magassága akkor megfelelő, ha szélén ülve a talpunkra tudunk támaszkodni. A matrac legyen kemény és puha egyszerre. A vízszintes aljzatra helyezett szivacsmatrac pedig biztosítsa a gerinc számára a legmegfelelőbb testhelyzetet, és vegye fel az emberi test vonalát, súlyát. Ilyen ágyban az alvás mindig pihentető lesz. Célszerű évente ellenőrizni az ágybetét állapotát, és ha kell, cseréljük, vagy forgassuk át hosszában, illetve a másik oldalára. Lényeges, hogy egyenletes nyomáseloszlást tegyen lehetővé, és ne legyen rajta süppedés. Az sem mindegy, hogy milyen párnát, takarót használunk alváskor. Ezek helytelen kiválasztása jócskán csökkentheti a pihenés minőségét. A legegészségesebb, ha a matrac huzata, az ágynemű, a takaró természetes anyagból készült. Az éjjeli izzadságot (mivel mindenki verejtékezik) csak a természetes anyag tudja felszívni.

AGYAGEDÉNY (tartósítása) Az agyagedény tartósságát növelhetjük, ha külső felét egyenletesen és vékonyan asztalosenyvvel bekenjük, és teljes száradás után lenolajjal is bevonjuk. Az új mázas edényt konyhai használat előtt ajánlatos sós, ecetes vízben kifőzni, hogy a még meg nem kötött mérgező ólomsó a mázból kiolvadjon. Ha ezt elmulasztjuk, az edény könnyen okozhat mérgezést, amennyiben savanyú ételt főzünk benne. A jól kifőzött edényt mosogassuk el, majd sütőben, vagy napon szárítsuk. A már használatba vett agyagedényeket főzés után mosogatószeres vízben mosogassuk el, hideg vízben öblítsük, és a jól bevált gyakorlat szerint szárítsuk. A nem konyhai agyagedényeknél (tárgyaknál) nem kell alkalmazni a fent említett eljárást. A szokásos módon kezeljük, ápoljuk a tárgyakat. Az odasült, vagy az edény falára száradt ételt áztatás után finom súrolóporral távolítsuk el, majd mossuk le bő vízzel. Ha az edény magába szívta a zsírszagot, és emiatt nem lehet használni, tegyük nagyobb edénybe, és erős ecetes vízben főzzük ki, majd egy napig áztassuk hideg vízben. A zsírszag teljesen eltűnik! Ha az edény kellemetlen szagú, hideg vízzel teli edénybe állítsuk, a vízbe tegyünk szódát és szappant, majd negyed óráig főzzük. Ha az edény nagy, szódás vizet forraljunk benne. Azután többszöri öblítés után a napon szárítsuk. A főzésre rendszeresen használt agyagedényeket évente legalább egyszer ajánlatos fertőtleníteni.

ÁGYÁS (kialakítás) A kiskertben az ágyások rendezését még az előző év őszén kezdjük el a termény betakarításával, a növényi maradványok eltávolításával, a talaj felásásával. Kora tavasszal, amikor a föld már fagymentes és eléggé száraz, folytassuk az új ágyások kialakításával, a régiek megszüntetésével, a kert átrendezésével. Kiépíthetünk állandó, illetve ideiglenes ágyásokat. Az állandóakat minden évben ugyanott, ugyanolyan szélességben és hosszában hagyjuk. Építhetünk közöttük utakat is. Lényeges, hogy legalább 60 cm szélesek legyenek. Az ágyások nagyságánál vegyük figyelembe, hogy mindkét oldalról könnyen megművelhetők legyenek. Az ideális méret a 120-150 cm. Átjárókat legalább 8-10 méterenként alakítsunk ki. Az ágyásokat külön nem kell kiemelnünk, mivel a letaposott utak miatt úgyis kimagasodnak. A már megművelt talajra ne lépjünk, ne tapossuk le, mert tömör lesz, és az ültetés sem lesz könnyű! Ha mégis rá kell lépnünk, a talajra helyezzünk deszkát, és azon járjunk. Ágyásainkat érdemes körbekeríteni farönkkel, kövekkel, gyeptéglával stb. Kertünk így nemcsak hasznos, hanem szép is lesz. A kert rendezésekor, a növények elhelyezésénél mindig figyeljünk az uralkodó szélirányra is, hogy ne okozzon kárt a termőrétegben, illetve a növényzetben.

ÁGYNEMŰ (gondozása) A legegészségesebb a természetes anyagból (pamut, selyem, pamut és len keverék) készült, jól szellőző, vékony, könnyű ágynemű, amelyik felszívja a párát, izzadságot. Igen jó a viszkóza anyag is, ami a selyemre emlékeztet, de gondozása jóval egyszerűbb. Kiváló a gyapjú (takaró és paplan) ágynemű, mivel a hidegben a szükséges meleget megőrzi, melegben a felesleget eltávolítja. Kezelése, tisztítása, mosása azonban nagyobb figyelmet igényel. Ágyneműnket rendszeresen, naponta szellőztessük. Legjobb a nyitott ablakba, vagy szellős, félárnyékos helyre tenni. A szellőztetés felfrissíti és levegőssé teszi az ágynemű mélyebb rétegeit is. A dunyhákat, tollpárnákat, paplanokat tűző napon ne levegőztessük, mert a toll kiszárad és törékennyé válik! Ha a szellőztetést befejeztük, a toll- és pehelypárnákat jól rázzuk fel, majd puha kefével alaposan keféljük le. Párnát, paplant porolni nem szabad! A porolás a tollakat töri, a varrást, illetve a steppelést rongálja. Takarítás előtt az ágyneműt mindig rakjuk el, vagy gondosan takarjuk le. A tollat, pelyhet ajánlatos ötévenként tisztítani. Az angint legalább tízévenként cseréljük. Közben két-három mosás után preparáljuk, különben a toll és a pehely keresztülbújik rajta. Időnként a gyapjú- és vattaágyneműt is tisztítanunk kell. Ezeket legjobb vegytisztítóba adni. Otthon csak a műszálas töltésűeket mossuk

AGYRÁZKÓDÁS ( teendők) Ha fejünket kisebb ütés éri, nem biztos, hogy mindjárt kiderül az agyrázkódás ténye. Ilyenkor is érdemes odafigyelni a balesetre, mert enyhe esetben is jelentkezhet fejfájás, elsápadás, rosszullét, hányás stb. Az esetek jelentős részében a tünetek néhány órán, egy-két napon belül teljesen megszűnnek. Ha 2-3 nap múlva sem múlnak el, érdemes felkeresni a háziorvost. A betegség kezelése viszonylag egyszerű: teljes nyugalmat kell biztosítani, minél több fekvéssel, alvással. A baleset után néhány napig legjobb, ha ágyban pihenünk. Az ágyon feltámasztott felsőtesttel feküdjünk. A fejünkre az első napokban tegyünk jeges borogatást is. A fejfájás akár hetekig is fennmaradhat. Ha felmerül a súlyosabb agyrázkódás gyanúja, sőt eszméletvesztés is beáll (még ha rövidebb időre is), sürgősen hívjunk orvost. Az agyrázkódás súlyosságától függően sor kerülhet kórházi megfigyelésre is.

AJAK (kezelése) Ajkunk mindig szép, puha és rugalmas marad, ha esténként bekenjük éjszakai krémmel. A krémet helyettesíthetjük uborka lével is. A felszeletelt uborkát helyezzük az ajkunkra, hagyjuk rajta, hogy beszívódjon. Ha ajkunk sápadt, javítsuk a vérellátását. Naponta egy percen át puha fogkefével gyöngéden masszírozzuk. Egy kevés citromlével is bedörzsölhetjük, élénkebb és pirosabb lesz. A kezelést mindig a száj enyhe krémezésével fejezzük be. A tűző naptól, széltől, fagytól ajkunk könnyen kiszárad, kicserepesedik. Mielőtt az utcára megyünk, mindig használjunk védő krémet, de csak száraz szájra kenjük fel. Ha ajkunk cserepes, bőrfoszlányok jelennek meg, ne harapdáljuk, ne csípjük le a bőrkéket, ne nyálazzuk, ne mossuk alkohollal, ne kenjük be glicerinnel, mert ezek csak gátolják a gyógyulást! Ilyenkor egy gézlapocskát kenjünk be gyógykenőccsel, és lefekvés előtt tegyük az ajkunkra. Reggelre ismét ép és egészséges lesz. Elősegítheti az ajak gyógyulását a méz is. Ha vékonyan bekenjük vele, puha és sima lesz. Napozás során is figyeljünk rá, mert ugyanúgy leéghet, mint bármely testrészünk. A napon nem árt fényvédő és tápláló krémet használni. Ha egész nap rúzsozott ajakkal járunk, este a festéket feltétlenül távolítsuk el. Újabb festéket csak az előzőtől jól megtisztított ajakra szabad felvinni. A rúzs eltávolításához használjunk lemosó krémet.

AJÁNDÉKOZÁS (illemtana) Az ajándék a figyelem és a szeretet kifejezője. Ezért csak megfontoltan, jól átgondolva vásároljunk. A gondolkodás nélkül kiválasztott ajándék gyakran az ellenkező hatást váltja ki. Vigyázzunk arra is, hogy ajándékozással illetlenséget se kövessünk el (a nem dohányosnak cigarettát, szivart ne vegyünk, a nyelvet nem beszélőnek idegen nyelvű könyvet ne ajándékozzunk). Lehetőleg egyénre szabott legyen. Így szerezzük a legnagyobb örömet az ajándékozottnak. Ajándékunk akkor lesz igazán sikeres, ha ismerjük a megajándékozott kívánságát, hobbiját. Az ajándékot szívesen kell fogadni és meg kell köszönni, akkor is, ha nem személyesen adták át. Csak akkor utasítsuk vissza, ha az illemszabályokba ütközik. Nem illik a kapott ajándékra megjegyzést tenni, csalódást mutatni. Az ajándékozó jelenlétében illik kicsomagolni. A becsomagolt ajándékot megköszönés után nem illik félretenni. Virágot, édességet, könyvet bárkinek, bármikor adhatunk, még alkalom sem kell hozzá. Családon belül pedig mindent lehet ajándékozni, ami örömöt okoz. A virágnál fontos, hogy helyesen válasszuk ki a növényt (szín, fajta), és betartsunk néhány illemszabályt (páratlan szám). Az ajándékba kapott virágot azonnal csomagoljuk ki és tegyük vízbe. Használt tárgyat nem illik ajándékba adni, de műtárgyakat, értékes porcelánokat, antikvár könyvet mindig ajándékozhatunk. Minden esetben gondosan és szépen csomagoljuk be. A szép csomagolás emeli az ajándék értékét. Csomagoláskor vigyázzunk, hogy ne maradjon a csomagban árcédula, blokk.

AJTÓBEÁLLÍTÁS (tippek) Ha az ajtó lesüllyed, nehezen csukódik, tegyünk a diópánt csapjára egy, vagy több lapos karikát, hogy az ajtószárny megemelkedjen, és újra megfelelően csukódjon. A kissé megereszkedett diópánt további süllyedését úgy akadályozhatjuk meg, hogy a tokba közvetlenül a diópánt szárnya alatt két szöget verünk, vagy facsavart hajtunk. Ha az ajtószárny megereszkedése nagyobb mérvű, a diópántok érintkező felületeit a szükséges irányban reszeljük ferdére. Nyitáskor az ajtó megemelkedik, nem súrolja a padlót, záráskor pedig visszaáll a helyére. Ha javítás után az ajtó nem zárható, mert a zárnyelv a zárlemez nyílása alá vagy fölé kerül, a zárnyelv nyílását lapos reszelővel reszeljük nagyobbra. Csuklópánttal felerősített ajtó esetében a meglazult pántot utánhúzással próbáljuk megjavítani. Ha ez már nem segít, akkor a csavarfuratokba enyvezzünk tömör fatipliket, azokba rögzítsük a csavarokat. Az ajtószárny levételéhez, illetve visszaemeléséhez mindig használjunk emelőt! Ez lehet egy nagy erős csavarhúzó vagy ék alakú keményfa.

AJTÓKILINCS (fényesítése) Az erősen oxidálódott és foltos sárgaréz kilincset jól tisztíthatjuk sóból és ecetből, illetve citromléből és sóból készített oldattal. Öntsünk belőle keveset egy puha rongyra, és az egész kilincset dörzsöljük vele át. Alaposan öblítsük le, végül egy másik ruhával töröljük szárazra és fényesre. Elkerülhetjük a gyakori tisztítást, ha a rézkilincseket száraz, puha ronggyal naponta átdörzsöljük. A frissen tisztított rézkilincsek szép fénye hosszú ideig megmarad, ha fényesítés után vékonyan bevonjuk színtelen lakkal. A lekopott lakkréteget ajánlatos azonnal pótolni! Megfeketedett alumínium kilincseket félbevágott citrommal dörzsöljük fényesre, utána meleg vízzel mossuk le. Puha ruhával töröljük szárazra.

AJTÓMÁZOLÁS (gondosan) Csak jól előkészített, megfelelően alapozott felületet mázoljunk. A gondos előkészítés előfeltétele a tartós mázolásnak. Ha az ajtó nem volt még festve, sovány (10% lakkbenzinnel vagy terpentinnel hígított) festékkel vonjuk be, majd alapozzuk, melyet lehetőleg olyan színű festékkel végezzünk, amilyen a végső szín lesz. Ha már festett felülettel van dolgunk, az alapozás művelete elmaradhat. Az ajtó felületét részletekben fessük le. Sima ajtó esetén kezdjük a baloldalon fent, folytassuk jobbra mellette, majd újból a baloldalon. Egyszerre kb. 40- 50 cm-s részt fessünk be. A festéket vékonyan hordjuk fel. A festés mindig függőleges irányba történjen, majd vízszintes mozgással oszlassuk el. Végül könnyű, (nyomás nélküli) függőleges ecsethúzásokkal simítsuk el a festéket. Ügyeljünk, hogy az egyes részek között simák és észrevétlenek legyenek az átmenetek. Ha betétes ajtót festünk, mindig a belső mezővel kezdjük, majd az ajtólap keretével fejezzük be. A kilincset és a könnyen leszerelhető vasalásokat mázolás előtt szedjük le. De leszerelés nélkül is megvédhetjük őket, ha a vasalásokat bekenjük vazelinnal, esetleg zsírral.

AJTÓZÁR (javítása) A zárszerkezet életét meghosszabbíthatjuk, ha karbantartjuk, működő felületeit időnként bekenjük gépzsírral, vagy beolajozzuk. Jó a grafitpor is, nem ragad bele a por és a piszok! A zárakat ritkán kell javítani, de ha mégis elromlanak, javításukhoz pótalkatrész alig kapható, ilyenkor az esetek többségében a szerkezetet ki kell cserélni. Mivel a lakásajtók többségét az ajtószárnyban beépített bevéső zárral szerelik fel, a karbantartást vagy javítást csak a zárszerkezet kiszerelése után végezhetjük el. Csak utána jöhet a szerkezet tisztítása, bezsírozása. Ha a zár nagyon piszkos, áztassuk be az egészet petróleumba. Ha az ajtók és az ajtószárny átfestésekor a zárfelületre festék kerül, a festéket a teljes száradás után kaparjuk le a mozgó alkatrészekről és a nyílások éleiről, majd hígítóba mártott rongydarabbal dörzsöljük át. Ha az ajtóba beépített hengerzár akadozik, időnként a kulcs zárba helyezése nehézségbe ütközik, először próbáljuk meg a hengerzár forgónyelvét, illetve a kulcsokat megtisztítani, ha ez sem jár eredménnyel, inkább cseréljük le a hengerzárat. A cserénél vigyázzunk, hogy a zárbetét ne lógjon ki a kilincscím síkjából, mert így könnyen összeroppantható. Amennyiben a kilincs lenyomásakor a zár nyelve beragad a homloklemezbe, és nem tudjuk kipiszkálni, legjobb a nyelv lejtős lapján kicsit befúrni, hogy a furatba beakasztott lyukasztóval a nyelvet kifeszíthessük. A környék megtisztításával, a nyelv beolajozásával megakadályozhatjuk, hogy újra beragadjon. A zárak működését mindig nyitott ajtónál ellenőrizzük.

AKKUMULÁTOR (gondozása) Az akkumulátort télen-nyáron karban kell tartani. Nyáron a magas hőmérséklet, a nagy páratartalom, télen a hideg és a fagy miatt. Az elmulasztott gondoskodás az akkumulátor korai elöregedését okozza. Az akkumulátor mindig száraz és tiszta legyen. A pólusokat és a csavaros kupakokat rendszeresen takarítsuk le. Erős sóképződéskor a telepet szereljük ki, úgy mossuk le, különben a lehulló só a motortérben rozsdásodást okozhat. Kiszerelésekor a sarukat ne feszegessük, ne ütögessük, mert a cellafedelek megsérülnek. Ha nem tudjuk a sarukat leszedni, mosószeres vízzel mossuk át őket, ettől meglazulnak, könnyen leszedhetők lesznek. Visszaszerelés előtt a pólusokat és a saruk érintkező felületeit csiszoljuk át, majd kenjük be savmentes zsírral. Havonta egyszer ellenőrizzük az elektrolit szintjét. Utántöltésre desztillált vizet használjunk. A cellákba csak annyi vizet töltsünk, hogy a folyadékszint a lemezek felett legyen. Időnként ellenőrizzük a sav sűrűségét is, mert ebből pontosan megállapíthatjuk az akkumulátor töltöttségi fokát. Ha az akkumulátort hosszabb ideig nem kívánjuk használni, töltsük fel és tegyük el fedett, száraz, fagymentes helyre. A telepet töltés nélkül ne tároljuk, mert a lemezek károsodnak. Különösen veszélyes lemerült telepet fagypont alatti hőmérsékleten tartani. Az elektrolit már -5 C°-on megfagyhat. Az üzemelésből tartósan kivont akkumulátoroknál számolni kell azzal, hogy tárolás közben kismérvű, de folyamatos áramveszteség lép fel. Ezért három hónap után ismét töltsük fel, és ellenőrizzük az elektrolit szintjét, illetve a savsűrűséget. A helyesen kezelt akkumulátor bármikor üzembe állítható. Ha a telepet kisütöttük, a kisütést követően haladéktalanul töltsük fel. Kisütött akkumulátort áramtöltés nélkül tárolni nem szabad, mert a lemezek károsodnak.

AKKUMULÁTOR (töltése) Ha az akkumulátor töltése elégtelen, vagy a kimerülés jelei mutatkoznak (az indítómotor kínlódik, a fényszóró fénye jelentősen csökken, a műszerfal lámpái elhalványulnak), külső áramforrásból mindenképpen töltsük fel. Vegyük ki a gépjárműből. Ellenőrizzük a cellák záró dugaszait. Ha a szellőzőfuratok eltömődtek, tisztítsuk meg. A csavaros záródugókat vegyük le. A töltést a lakásban mindig nyitott ablaknál végezzük, mivel a művelet közben robbanásveszélyes gáz fejlődik. Ezért a közelben a nyílt láng használata és a dohányzás is tilos! A töltő rákapcsolásakor ügyeljünk a helyes polaritásra. A töltés nagysága mindig az akkumulátor kapacitásának 1/10 legyen amperben. Ezzel az áramerősséggel a töltést a gázfejlődés megindulásig végezzük. A töltési idő általában 12 óra. Ez alatt eléri a jól feltöltött (1,28 kg/dm3) akkumulátor savsűrűségét. Amennyiben a kívánt mértéket nem sikerült elérnünk, a töltés áramerősségét növeljük. Ha az akkumulátor túlmelegszik, a töltést szüneteltessük, vagy a töltőáramot csökkentsük olyan mértékben, hogy a folyadék hőmérséklete 50  C alatt maradjon. Töltés után ellenőrizzük az elektrolit szintet, szükség esetén töltsük fel a cellákat desztillált vízzel. A teljesen lemerült akkumulátor feltöltésére gyorstöltést is igénybe vehetünk. A telep egy óra alatt rendbe hozható. A rendszeres utántöltésnél nem ajánlatos ezzel a töltési módszerrel élni, mivel a nagy terhelés miatt a telep gyorsabban tönkremegy.

AKRILANYAG (mosása) Az anyagot gyakrabban kell mosni, mivel könnyen beszívja a szagokat, hordása egy idő után kellemetlenné válik. Kézzel és géppel is mosható alacsony hőfokon, de előtte mindig ellenőrizzük a ruha címkéjét, hogy eldöntsük a tisztítás módját. Hideg vízben öblítsük. A felesleges vizet nyomkodva távolítsuk el. Amennyiben szükséges, igazítsuk formára. A könnyebb textíliát nedvesen akasszuk fel, a nehezebb anyagot törülközőre fektetve szárítsuk. A száraz bolyhos akrilt puha kefével keféljük át. A centrifugázás nem ajánlott! Langyos vasalóval, még nyirkosan, kifordítva (baloldalon) vasaljuk.

AKRILKÁD (tisztítása) Az akrilkád könnyen tisztán tartható, mert felülete tökéletesen sima, nem lyukacsos. Ennek ellenére ne hanyagoljuk el a tisztítását. Az erősen beszennyeződött akrilkád tisztítása nem könnyű feladat. A kádat minden nap, de használat után mindenképpen mossuk ki. A tisztításhoz ne használjunk durva súrolószert, mert összekarcoljuk vele a felületét. (Nem minden akrilkádtípus javítható!) Kerüljük az agresszív tisztítószereket. A nehezen leszedhető piszkot is csak enyhe, folyékony súrolószerrel távolítsuk el. A fürdővíz leeresztése után legjobb mosószeres oldattal átmosni a kád teljes felületét. Ha szükséges, még higított klóros fehérítővel is átdörzsölhetjük. Az öblítés mindig bő vízzel történjen. A kádat minden tisztítás után töröljük szárazra. A makacs szappanfoltokat dörzsöljük le lakkbenzinnel, majd öblítsük le mosogatószeres oldattal, végül tiszta vízzel. Ha vízkőlerakódást tapasztalunk, a foltra nyomjunk rá fél citromot, majd töröljük le. A kádat tanácsos időnként fertőtlenítő hatású szerrel is átmosni, hogy az elszaporodott baktériumok elpusztuljanak.

Az akvarell papíron, oldható festékanyaggal készül. A vízfestmény nagyon kényes, különös gondoskodást kíván. Ezért a lakásban ajánlatos üveg mögött tartani. Így kíméljük meg őket a legjobban, nem porosodnak, nem piszkolódnak. Ha az akvarelleket üveg nélkül tartjuk, időnként poroljuk le. A képeket víz nem érheti! Nedvesen nem tisztítható! A port finom ecsettel töröljük le. Ha a kép nagyon piszkos, a tisztítást bízzuk szakemberre. Ne próbálkozzunk kenyérbéllel, radírgumival, mert tisztítás után nyomokat hagynak hátra! Az üveg tisztításánál is legyünk óvatosak, nehogy a képre víz, tisztítószer kerüljön. Az üveget csak nedves ronggyal töröljük le.

AKVÁRIUM (tudnivalók) Az akvárium méretét aszerint határozzuk meg, hogy milyen halakat, milyen mennyiségben kívánunk telepíteni. A halak vízigénye és oxigénszükséglete döntően a medence méretétől és az állomány nagyságától függ. A vásárolt vagy készített akváriumot betelepítés előtt sós vízzel fertőtlenítsük, szagtalanítsuk, majd alaposan öblítsük. A medence alját 2-5 cm vastagságban töltsük fel termőfölddel és kétujjnyi tisztára mosott kvarchomokkal. Termőföldnek réti föld, homok és porrá tört agyag keveréket használjunk. Az egyes anyagokat előzetesen tisztítsuk meg. A medence aljában a talajt lejtősre alakítsuk ki, hogy az akváriumba került hulladékot könnyebben eltávolíthassuk. A növények beültetése előtt az akváriumot töltsük fel 20-24  C-os csapvízzel. A vizet ne öntsük közvetlenül a talajra, mert azt felkavarja. A talajt takarjuk le nedves papírral, és arra öntsük a vizet, majd a papírt óvatosan távolítsuk el. A medencét sohase töltsük színültig vízzel, mert a halak kiugorhatnak belőle. Legjobb az akváriumot üveglappal lefedni. Az akváriumba töltött vizet hagyjuk beérni. Egy hét alatt olyan élőlények jelennek meg, melyek jelenléte a vízben biológiai szempontból fontos. Az érett víz áttetsző, kissé sárgás színű. Zavaros víz akváriumi célra nem használható. Az akváriumba nemcsak víz, hanem növényzet is kell, mert ezzel tudjuk biztosítani az oxigéntartalmat. Túl sok növényt azonban ne ültessünk, mert éjszaka a növény is fogyasztja az oxigént, emellett akadályozza a halak mozgását. Fontos, hogy a betelepítésre szánt növényeket egyszerre tegyük az akváriumba, mert így a biológiai egyensúly könnyebben létre jön. A növényeket mindig a vízzel már megtöltött medencébe ültessük. Óvatosan készítsünk árkot a gyökérzetnek, és abba helyezzük el őket. Ültetéskor ültető villával a gyökérnél enyhén szorítsuk le a növényt, így nem úszik el. Ha lehet, az akváriumot lakásunk legvilágosabb helyére tegyük. De ne állítsuk tűző napra. Legalkalmasabb hely a keleti vagy délkeleti fekvésű ablak, mert itt a medence sok fényt, de kevés meleget kap. Még elfogadható a nyugati és délnyugati fekvés is. Ha olyan égtájra néz a lakás ablaka, ahol túl sok a nap, állítsuk a medencét valamivel távolabb az ablaktól. Ha pedig nem tudjuk az akváriumot természetes fénybe helyezni, inkább tegyük sötétebb helyre, és mesterséges fénnyel pótoljuk a hiányzó világosságot. De vigyázzunk a fénymennyiségre, mert ha kevés a fény, a vízben a barna algák szaporodnak el, ha túl sok, zöld algák jelennek meg tömegesen. Az akváriumot 80-100 cm magasra, stabil helyre tegyük. Alá puha filcet vagy hungarocellt helyezzünk. A medencét mindig felülről világítsuk meg. Lehetőleg azonos méretű, és egymással békésen viselkedő halakat telepítsünk az akváriumba. Ha új halat vásárolunk, kérdezzük meg a szakembert, hogy a hal milyen tulajdonságokkal rendelkezik, milyen tartást igényel. A halak a szabadban csapatosan élnek, ezért lehetőleg 4-6 egyedet vásároljunk, így a halak viselkedése, mozgása az akváriumban teljesen természetes lesz. Ha kezdők vagyunk az akvarisztikában, először mindig kevés hallal foglalkozzunk, és ne vegyünk kényes halfajtákat sem, betelepített halaink inkább legyenek színesek és mozgékonyak. A halakat egyenletesen etessük, csak annyit adjunk nekik, amennyit azonnal elfogyasztanak, különben az eleség bomlani kezd, és mérgezi az akvárium vizét. A táplálék megválasztásánál helyezzük előtérbe a változatosságot.

AKVÁRIUM (kezelése) A víz hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizzük, hogy a halak számára mindig megfelelő legyen. Ha szükséges, fűtsük vagy hűtsük a vizet. Jó, ha a medence vizébe hőmérőt helyezzünk. A halakat egyenletesen etessük, csak annyit adjunk nekik, amennyit azonnal elfogyasztanak, mert különben az eleség bomlani kezd, és mérgezi az akvárium vizét. Az akváriumból hetente legalább egyszer iszaplopóval távolítsuk el a hulladékot. Havonta végezzünk nagytakarítást. Az erősen bealgásodott üvegfalat zsilettpengével tisztítsuk meg. A növényekről szedjük le a letört, elkorhadt leveleket, hajtásokat. Ha a víz felszínén zsírszerű réteg (porréteg) jelenik meg, az úszónövényzet eltávolítása után a felszínen húzzunk végig egy itatóspapírt. A porréteg eltűnik. Ha a gondos kezelés ellenére a víz zavarossá válik, pusztulnak a növények, az akváriumot teljesen ürítsük ki. A halakat rakjuk át egy másik edénybe, majd a növényzetet távolítsuk el. Ezután mossuk át a homokot, és telepítsük újra az akváriumot. Ha halaink nem ragadozók, tartsunk a medencében különféle csigákat. Tisztítják az akváriumot. A lakás takarításánál az akváriumot ne mozgassuk, ha nem szükséges ne helyezzük egyik helyről a másikra, mert a medence mozgatása felkavarja a homokot, rongálja a növényzetet, és zavarja a halak nyugalmát.

ALABÁSTROM (tisztítása) Az alabástrom rendkívül porózus, ezért a szennyeződést azonnal távolítsuk el róla, mert később már nehéz lesz kiszedni a piszkot. Tisztításához langyos szappanos víz és szalmiákszesz keveréket (egy liter víz, egy evőkanál szalmiákszesz) használjunk. Utána egy puha ruhával töröljük szárazra. Csillogó lesz. A zsír- és olajfoltokat benzinbe vagy alkoholba mártott ronggyal dörzsöljük ki. Nedves ruhával töröljük tisztára. Szárítsuk, fényesítsük. Ha a tárgy megsárgult, elvesztette a fényét, mossuk le terpentinnel. Hagyjuk megszáradni, utána puha ronggyal vagy szarvasbőrrel fényesítsük. Eredeti szépségében fog ragyogni. Az alabástrom díszeket ne áztassuk, ne öblítsük bő vízben, tisztításukhoz maró anyagot se használjunk. Az anyag felülete könnyen károsodhat, elveszíti fényét. Alabástromvázába vizet ne öntsünk, átszivárog rajta! Az anyag ragasztható, ha eltörik, megreped! Készítsünk megfelelő gittet. Törjünk fel két tojást. A fehérjét 10 gramm porrá oltott mésszel kenőcsszerű anyaggá keverjük ki, öntsünk hozzá egy deci vizet, majd gyorsan szórjunk bele 50 gramm gipszet. A ragasztó egy órán belül köt! Ragasztás előtt a széttört felületeket tisztítsuk meg a portól, piszoktól, zsírtól. Ezután a gittet kenjük fel vékonyan a darabokra. Ügyeljünk arra, hogy a ragasztó tökéletesen beborítsa a felületeket. A törött darabokat pontosan illesszük össze, rögzítsük. Ha a tárgy több darabra tört, egyszerre ne rakjuk össze. Előbb a fő darabokat, majd a további részeket ragasszuk egymáshoz. A varrat mentén kitüremkedett anyagot töröljük le, de ne maszatoljuk el! A tárgyak ragasztásánál fontos, hogy mindig hagyjunk elegendő időt a száradásra, kötésre!

Ha gondot okoz a kályha, kandalló begyújtása, a problémát gyorsan és biztonsággal megoldhatjuk alágyújtóssal. Az alágyújtós készítéséhez szerezzünk be valamilyen olajos vagy viaszos alapanyagot (nyers paraffin, gyantaszurok, kátrány, pakura), majd olvasszuk meg, keverjünk hozzá azonos mennyiségben fűrészport, és egészítsük ki szénporral. A szénpor ne legyen több, mint az összmennyiség 10 %-a. A keverékből gyúrjunk olyan méretű briketteket, hogy egy-egy begyújtáshoz elegendők legyenek. Ha a kályha, illetve a kandalló huzata rossz, 5 % salétromot is tegyünk a fűrészporhoz. Az anyag erős oxigénleadása következtében a begyújtás sikeres lesz. A briketteket előre készítsük el, és tároljuk száraz helyen. Ha jó briketteket gyártottunk, akkor egy-egy begyújtáshoz egy darab is elegendő.

ALAPOZÓ FESTÉS (tippek) Alapozás előtt mindig vizsgáljuk meg a faanyagot. A durva szennyeződéseket távolítsuk el. A nagyobb hibákat asztalosmunkával javítsuk ki, majd az egész felületet csiszoljuk simára. Ha nyers fával dolgozunk, legfontosabb feladatunk a fa szívóképességének megszüntetése. Ehhez festékhígítót használjunk. Az átitatott fát 24 óráig hagyjuk száradni. Ha viszont a faanyag nedves, sem telíteni, sem tapasszal átvonni nem lehet! Ha a fa felülete egyenetlen, tapaszolással javítsuk ki. A késtapaszt fémlappal vékonyan kenjük fel a faanyagra, és gondosan simítsuk el. Ha a tapasz megszáradt, csiszolópapírral csiszoljuk át. A csiszolást mindig szálirányban kezdjük, majd keresztirányban fejezzük be. Az alig látható egyenetlenséget híg festékréteggel tüntessük el. Ha szükséges, a teljes felületet vonjuk át simítótapasszal, amely egyenletes kemény bevonatot ad a faanyagnak. Az átvonást addig ismételjük, amíg sima felületet nem kapunk. Egy-egy réteg felvitele között várjuk meg az előző réteg teljes száradását. A lecsiszolt port a következő réteg festése előtt nedves ruhával töröljük le. Ezután kezdődhet az alapozás és a mázolás. Ha a faanyag még nem volt festve, először sovány (lakkbenzinnel vagy terpentinnel hígított) festékkel vonjuk be. A felvitt alapozó réteget 24 óráig hagyjuk száradni, majd enyhén csiszoljuk át. Lehetőleg olyan színű alapozó festéket használjunk, amilyen a végső szín lesz! Ha festett felületet mázolunk, először távolítsuk el a régi festéket. Csak megtisztított, sima felületre hordjuk fel az új festéket, közben ügyeljünk arra is, hogy ne legyenek csíkok. Ha megfelelően hígított festéket használunk, akkor az ecset okozta nyomok maguktól is eltűnnek. A nagyobb tárgyakat legcélszerűbb fektetett helyzetben mázolni, mert így az alapozás és a mázolás könnyebb, a felkent festék pedig jobban elsimul.

ALKOHOL (tisztításra) A háztartás számos területén használhatjuk. Nélkülözhetetlen ruhatisztításnál, mosásnál, takarításnál, mosogatásnál, bútorápolásnál, a foltok eltávolításánál, festésnél stb. Az ablaküvegek akkor lesznek tökéletesen tiszták, ha az öblítővízbe néhány evőkanál alkoholt keverünk. Ha pedig a kristálytárgyakat mosogatás, öblítés és száradás után alkohollal áttöröljük, ragyogni fognak. A márványról a zsíros és olajos folt eltüntetése sem okoz gondot. A foltos részt egyszerűen bekenjük alkohollal, majd nedves ruhával letöröljük, és utána fényesítjük. A piszkos, foltos, gyűrött bársonyt is könnyen felfrissíthetjük alkohollal, ha egy puha kefét alkohol és víz keverékével benedvesítünk, majd óvatosan végigkeféljük az egész anyag felületét. Levegős helyen felakasztva szárítsuk! Az alkoholt sikeresen alkalmazhatjuk a folttisztításnál. Eltávolíthatjuk vele az ajakrúzst, kávéfoltot, sörfoltot, filctoll nyomot, fűfoltot. Az esetek többségében az anyag foltos részét be kell áztatni az oldatba, majd átdörzsölni. Vannak tárgyak (elefántcsont, szemüveglencse), melyeket csak alkohollal szabad tisztítani. Ezeket először dörzsöljük át alkohollal, majd vattával töröljük szárazra. A nehezen megközelíthető helyeken a lerakódásokat fültisztítóval vagy pálcikára tekert vattával tüntessük el. Ha az alkohol váratlanul ruhára kerül, azonnal mossuk le hideg vízzel, mert a folt gyorsan megbarnul. Jobb és biztosabb megoldás, ha glicerines hideg vízzel átitatjuk az alkoholnyomot, utána ecetes vízzel öblítjük. Ha fényezett bútorra ömlött, nyomban itassuk fel, különben fehér foltot hagy. Ezután bútorfényezővel dörzsöljük át a foltos helyet és környékét. A szőnyegről is gyorsan tüntessük el az alkoholt. Először ecetes vízzel (fele-fele arányban ecet és víz) kezeljük, majd itassuk fel, végül tiszta vízzel mossuk le, szárítsuk meg!

ALAMANDA (lakásban) Brazíliából származó kúszócserje. Kisebb változata a lakásban is nevelhető, jól viseli a szoba levegőjét. Trombita alakú virágai nyáron és ősszel nyílnak. A növény minden része erősen mérgező! Szereti a világos, napos helyet. Virágai a napfény felé fordulnak. Egyenletes melegen tartsuk. A tűző naptól óvjuk. Ideális hőfok számára a 20  C. Télen se tegyük nagyon hűvös helyre. Fagyérzékeny növény! Tavasztól őszig bőven öntözzük. Csak télen mérsékeljük a víz mennyiségét. Inkább hagyjuk a föld felszínét kissé kiszáradni. Őszig kéthetenként tápoldatozzuk. A növekedés időszakában magas páratartalmat igényel. Leveleit naponta permetezzük. Szükség szerint ültessük át. Erre lehetőleg a hajtás kezdete előtt kerítsünk sort. Átültetéshez tőzeg alapú földkeveréket használjunk. Ha bokros növényt szeretnénk kialakítani, a hosszú hajtásokat novemberben alaposan vágjuk vissza. Dugványokkal nyáron, 26 C  -nál magasabb talajhőmérsékleten szaporíthatjuk. A fiatal hajtásokat legjobb a kertészetekben megvásárolni. A huzatot nem bírja, a pajzstetvek elszaporodnak rajta.

ÁLLATSZAG (csökkentése) Ha állatot tartunk a lakásban, a szagukat nem tudjuk teljesen eltüntetni, viszont erőssége csökkenthető gondozásukkal, környezetük tisztán tartásával. A megfelelő körülmények között tartott állatoknál a szagok elfogadhatóvá válnak, megszokjuk őket, és csak a kirívókat észleljük. Ahhoz, hogy a lakásban a szagok elfogadhatók legyenek, tisztán kell tartanunk az állatok fekvőhelyét, vackát, ketrecét, etető tálát. A madárkalickákat hetente kétszer, a rágcsálók ketreceit heti egy alkalommal takarítsuk ki. A macskaalmot, vagy tálcáján a homokot akár naponta többször is cserélhetjük. A kutyák esetében rendszeresen tisztítsuk a fekvőhelyet, párnát vagy pokrócot, takarót. A kutyát évente legalább kétszer fürösszük, de ne vigyük túlzásba. Ha a lakásban a szag a kelleténél erősebb, sűrítsük a takarítást, de ilyenkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy mi váltja ki a kellemetlen szagot (fülbetegség, fogproblémák). Előfordulhat, hogy valamelyik állat a szőnyegen, vagy a padlón hagyta a névjegyét.

ÁLLATSZŐR (eltávolítása) Könnyen eltávolítható az állatszőr ruhánkról, ha tenyerünket gyengén megnedvesítjük, és egy irányban ledörgöljük vele a ruhára tapadt szőrt. Ha nedves kefét használunk, szintén egy irányban keféljük át vele a ruhánkat. Munka közben a kefét többször tisztítsuk. Ha kutyát, macskát tartunk, az állatokat lehetőleg a szabadban keféljük le, hogy a lakásba minél kevesebb szőr kerüljön. Érdemes kedvencünk szőrét nedves ruhával naponta áttörölni. Az állatszőrt a szőnyegből porszívózással és nedves ruhával távolíthatjuk el. A szőnyeget először alaposan kiporszívózzuk, majd puha, nedves ruhával vagy szivaccsal áttöröljük. Ha kutya vagy macska van a háznál, gyakrabban, de legalább hetente egyszer takarítsuk le a szőnyeget.

ALMABOR (készítése) A legegyszerűbb almabort is csak jobb fajta, érett és nagy cukortartalmú almából érdemes készíteni. De az ilyen bor alkoholtartalma is mindössze 6 %. Hosszabb ideig nem áll el. Eltarthatóságát többszöri átfejtéssel, kénezéssel, tartósítószerekkel növelhetjük. Igen fontos a tiszta, gyors feldolgozás, mert az alma természetes cukortartalma nagyon alacsony, hajlamos az ecetesedésre. Ezért az erjesztéshez csak kotyogóval ellátott hordót használjunk, mert így a musthoz nem fér hozzá a levegő, nem ecetesedik. A lé kinyerése után mindig mérjük meg a cukortartalmát. Érett állapotban feldolgozott egy liter gyümölcslében 120 g cukor van. Az édességet, és egyben az alkohol fokát cukor hozzáadásával növelhetjük, a túlzott savanykásságot pedig mérsékelhetjük. A mustot olyan helyiségben erjesszük, ahol a hőmérséklet állandó, és 10 °C fok felett van. Az erjedés 3-6 hétig tart. Gyorsíthatjuk a folyamatot, ha borseprőt, szőlőtörkölyt, szőlőmustot teszünk az almaléhez. A bort csak akkor töltsük a hordóba, ha az erjedés teljesen megszűnik, és a lé tisztulni kezd. Január hó végén fejtsük le egy másik hordóba, melyet kb. három hónap múlva ismételjünk meg.

ALMAFOLT (eltávolítása) Az almafoltot a ruhából mindig frissen távolítsuk el, mert később már nehéz kitisztítani. A folt kiszedését akkor is kezdjük el, ha még nem látszik! Az alma csak mosás után hagy sárga nyomot. A friss folt pamutból és vászonból legkönnyebben forrázással tüntethető el. A textilanyag szennyezett részét addig tartsuk forró víz (gőze) fölé, amíg a folt el nem tűnik róla. Utána mossuk ki az anyagot. A nem forrázható textíliák esetében a foltot citromlével vagy ecettel kezeljük. A folyadékot a foltos részbe jól dörzsöljük bele, majd langyos vízzel öblítsük ki. A régebbi almafoltot hígított citromsavval itassuk át. Néhány perc múlva az átitatott anyagrészt langyos vízzel alaposan öblítsük ki. Ha az anyag bírja, a még látszó foltot háztartási ammóniával vagy bóraxszal tüntessük el.

ALMASZÜRET (tudnivalók) Az almát még a teljes érés előtt szedjük le. Az alma akkor érett, ha nap felőli oldala színesedni kezd, magja megbarnul, és szára könnyen leválik. A teljes érés tárolás során következik be. Ekkor nyeri el színét, ízét, zamatát. A korán szüretelt alma nem érik be, ízetlen marad, és a legtöbbször ráncosodik, fonnyad. A későn szedett pedig megkásásodik, zamatát elveszíti, sőt túlérve elrohad. Ne szüreteljük nedves, harmatos állapotban, esős időben és forró napsütésben. A nyirkos és a felhevült termés hamar romlik. Szedéskor ne szakítsuk, hanem könnyedén csavarjuk le. Vigyázzunk arra, hogy se a gyümölcsöt, se a termőrészt ne sértsük meg. Már szedéskor válogassuk. A hibás és sérült darabokat tegyük külön. Az almát legjobb bélelt szedőedénybe szüretelni, de mindjárt rakjuk át egyenként abba a rekeszbe, amiben tárolni fogjuk.

ALMATÁROLÁS (tippek) Csak teljesen egészséges, sérülésmentes almát tároljunk. Hosszabb időre, ömlesztve nagyobb mennyiségű gyümölcsöt ne tegyünk el. Az almát lehetőleg tiszta, szellőztethető, fagymentes pincébe helyezzük. Ha nincsen pincénk, kamrában, vagy északi fekvésű fűtetlen, hűvös helyiségben is tarthatjuk. Fontos, hogy a helyiségben biztosítva legyen az 1-5  C, és a 80-90 % közötti relatív páratartalom. A légnedvességet szellőzéssel, víz párologtatásával szabályozzuk. Az almát legjobb rekeszekben tárolni. A rekeszekbe csak egy sor almát tegyünk, ügyeljünk arra, hogy ne érjenek egymáshoz. Leghelyesebb, ha darabonként vékony selyempapírba csomagoljuk őket. Így a fertőzés veszélye is kisebb. Nyolc, tíz rekeszt is egymásra helyezhetünk. A rekeszeket fóliával takarjuk le. A fólia lassítja az érés és a bomlás folyamatát. Ha tárolás közben fonnyadást észlelünk, növeljük a tároló helyiség páratartalmát. A közlekedési utakat öntsük fel vízzel, vagy tálcán párologtassunk vizet. A gyümölcsöt 2-3 hetenként vizsgáljuk át. A romlásnak indult és túlérett darabokat azonnal távolítsuk el. A válogatásnál, átrakodásnál vigyázzunk, hogy az alma ne sérüljön meg.

ÁLMATLANSÁG (tudnivalók) Ha hajlamosak vagyunk álmatlanságra, lefekvés előtt 2-3 órával együnk utoljára, de akkor is csak könnyű vacsorát. Soha ne feküdjünk le tele gyomorral! Ilyenkor már ne igyunk erős feketekávét és teát sem. Viszont ihatunk egy pohár langyos tejet vagy egy pohár hideg sört. Mindkettő segíti az alvást. Könnyíti az elalvást az esti séta a szabad levegőn, a lazító tornagyakorlat, valamint a lefekvés előtti langyos zuhanyozás. Lehetőleg hűvös szobában aludjunk. Az ideális hőmérséklet 17-18  C. Este feltétlenül szellőztessünk. Meleg időben legjobb, ha éjszakára nyitva hagyjuk az ablakot. Huzatot azonban ne csináljunk. Elalvás előtt hallgassunk nyugtató zenét. Izgalmas olvasmányoktól tartózkodjunk, és mellőzzük az izgató tévéműsorokat is. Mindig azonos időben feküdjünk le és keljünk fel!

ALOE VERA (nevelése) Afrikai származású pozsgás gyógynövény. Narancsszínű virágai nyár elején jelennek meg. Különösebb gondozást nem igényel. Csak a túlöntözésre és a fagyra érzékeny. A világos, napos helyet és a szobahőmérsékletet szereti. Télen a lakásban hidegebb is lehet, de 10  C alá ne süllyedjen a hőmérséklet. Az aloé bírja a száraz levegőt. A szobában átteleltetett növényt május végén kihelyezhetjük a kertbe napos vagy félárnyékos helyre. De előbb mindig félárnyékba tegyük, később már elviseli a forró napot és a szelet is. Szeptember végén vigyük vissza a lakásba. Talajban nem válogat. A legjobb számára a jó vízáteresztésű, érett talaj, amiben homok is van. Kiültetéskor adjunk neki érett marhatrágyát. Minden évben tavasszal ültessük át. A helyes öntözés nagyon fontos! Mindig akkor locsoljuk meg, amikor száraznak érezzük a cserép földjét. A talajt jól itassuk át, de az alátétedényben soha ne álljon víz. Legegyszerűbben sarjleválasztással szaporíthatjuk. A növény nedvét sokféle célra használhatjuk. A legjobb hatása a friss leveleinek van. Enyhíti a bőrgyulladásokat, remekül segít a száraz arcbőrön. Kiváló a bőrpír, leégés, égési sérülések kezelésére. Emésztési problémák esetén is sikeresen alkalmazható. A hatóanyagot közvetlenül a levélből nyerhetjük. A növényről vágjunk le egy idősebb levelet, majd a levét (gélt) nyomjuk rá a kezelendő bőrfelületre, melyet előtte megtisztítottunk.

ALPAKKA (tisztítása) Az alpakkából készült tárgyakat forró, szappanos vagy mosószeres vízzel tisztítsuk, majd sok vízzel öblítsük, puha ronggyal fényesítsük. Még hatásosabb, ha a szappanos vízhez szalmiákszeszt is keverünk (1 liter víz, 1 evőkanál szalmiákszesz). Ha az alpakka foltos, 10%-s ecetbe mártott puha ruhával dörzsöljük át, vízzel öblítsük. Ha a foltok mégis megmaradnak, akkor alkohol, krétapor és szalmiákszesz keverékével távolítsuk el. Lemoshatjuk a tárgyakat burgonya főzőlevével is. A foltok teljesen eltűnnek. Súrolószerrel sose tisztítsuk, mivel könnyen karcolódik. Kerüljük az erősebb vegyszereket is, mert maradandó nyomokat hagyhatnak rajta. Ritkán használt alpakka tárgyainkat száraz helyen tároljuk. Csomagoljuk háztartási alufóliába vagy selyempapírba, védjük az oxidálódástól.

ALUDTTEJ (gyorsan) Ha gyorsan szükségünk van aludttejre, néhány csepp ecettel vagy citrommal nyers tejből két-három perc alatt előállítható. Legjobb mindjárt bögrében készíteni. Tejfölből is készülhet aludttej. A nyers tejbe literenként egy evőkanál tejfölt tegyünk. Keverjük jól össze, majd öntsük bögrékbe, állítsuk őket meleg helyre, hogy a tej megaludjon. Néhány óra múlva kész az aludttej. Meggyorsíthatjuk a folyamatot, ha a tejfelbe savanyú tejet oltunk. A legegyszerűbb, de a leglassúbb megoldás, ha a friss tejet meleg helyre rakjuk (fűtőtest közelébe), és állni hagyjuk, 1-2 nap múlva aludttej lesz belőle.

ALUFÓLIA (sütéshez) A vékony alumíniumlemezből készült háztartási fólia jól használható sütéshez, főzéshez, valamint élelmiszerek csomagolásánál, fagyasztásánál. Ne tegyünk viszont alufóliába savtartalmú gyümölcsöt, mert a sav kikezdi. Csak sértetlen, ép fóliával dolgozzunk, mert csak így biztosítható az anyagok légmentes zárása. Ha húst sütünk, az alufólia belső oldalát kenjük be vékonyan olajjal vagy zsírral, így elkerülhetjük, hogy rásüljön a fólia a húsra. A húst lazán csomagoljuk be, különben a sütéskor keletkező gőz szétfeszíti a fóliát. A csomagolás legyen légmentes, nehogy a benne képződő gőz és ízanyag a sütés során elillanjon. Forró sütőbe helyezzük a becsomagolt húst. Tegyünk alá tepsit, hogy a sülő hús leve arra folyjon. Ropogós lesz húsunk, ha a lezárt fóliát a sütés befejezése előtt kicsomagoljuk, s így sütjük még néhány percig. Ha a csomagolt húst parázsra tesszük, a parázsra is tegyünk fóliát. A csomag tartalma kevésbé ég oda. Ha a puhább vagy a lágyabb húst kedveljük, készítsünk dupla csomagolást, és a húst tepsiben vagy serpenyőben süssük ki. Ha a sütőt alufóliával béleljük ki, sütés után nem kell a sütőt mosni, elég a fóliát lecserélni! Ha pedig a tepsit borítjuk be, nem ragad le a tészta, piskóta. A megsült tésztát azonban még langyosan vegyük ki a tepsiből, és mindjárt szedjük le róla a fóliát is, mert különben a rátapad.

ALUMINIUMEDÉNY (tisztítása) Alumínium edényt forralással és fertőtlenítő hatású mosószerrel tisztítsunk. Az alumínium könnyen karcolódik, és a karcolások mélyedéseiből igen nehéz a szennyeződéseket eltávolítani. Lúgos szereket ne használjunk, mert a lúg megtámadja a fémet. Ajánlatos a többi zománcozott edénytől elkülönítve mosogatni. Ha nagyon zsíros az edényünk, előbb újságpapírral dörzsöljük le, majd forró vízzel öblítsük. Amennyiben sikálnunk kell, használjunk finom fémgyapotot vagy súrolóanyagot. Durva kőporral sohase tisztítsuk, és késsel se próbáljuk levakarni a szennyeződéseket. Ha az edény elszíneződött, főzzünk benne rebarbarát vagy almahéjat, így a foltok eltűnnek a felületéről. Ha viszont az alumínium megszürkült, félbevágott citrommal dörzsöljük fényesre. A nyers paradicsomtól is megtisztul. Alumínium edényben ne főzzünk, és ne tároljunk savanyú ételeket. De ne főzzünk benne héjas burgonyát sem, mert az edény megfeketedik. Az alumínium felületére a vízkő könnyen kicsapódik. Ezért időnként tanácsos a vízkőtől is megtisztítani. A vékony követ súrolással szedjük le, a vastagabb vagy a nehezen elérhető réteget vízkőoldóval oldjuk.

ALVÁZVÉDELEM (utólag) Az alvázvédő anyag épségét évente legalább egyszer ellenőriztetni kell, mivel még a legjobban védett alváz is megsérülhet a felcsapódó kövektől, a felverődő sártól, hótól. Az ellenőrzést mindig előzze meg nagynyomású, forró vizes alsó mosás. Ha hibát észlelünk, azonnal javíttassuk ki. A gépkocsi rendszeres mosásával, ápolásával meghosszabbíthatjuk az alvázvédő anyag élettartamát, és megóvhatjuk a fenéklemezt a korróziótól. Különösen a téli hónapokban ajánlatos gyakrabban mosni az alvázat. Az új kocsit is érdemes kiegészítő védőréteggel ellátni, jóllehet az alvázat gyárilag is bevonták védőanyaggal, de annak vastagsága nincs mindig arányban az üzemeltetés, illetve a tárolás körülményeivel. Az alvázvédelmet a gépkocsi 0 kilométeres állapotában és a tél beállta előtt tanácsos elvégeztetni. Ha a gépkocsi alváza erősen korrodált, a védelem már nehezen oldható meg, mivel csak a tiszta fémfelületre felhordott védő bevonat tartós. Ilyenkor a védelmi munka megkezdése előtt ajánlatos először kémiai rozsdátlanítást végezni.

AMARILLISZ (gondozása) Az amarilliszt novembertől februárig hajtathatjuk lakásban. A hagymát akkor ültessük el tőzeggel kevert általános virágföldbe, ha a csúcsán megjelennek a hajtáskezdemények. Ügyeljünk arra, hogy a hagyma felső harmada ültetéskor ne kerüljön a föld alá. A cserepes növényt állítsuk világos, 18-20  C helyiségbe. Legjobb, ha napos ablak elé kerül. Mikor a virágrügy és a virágszár elérte a 15-20 cm magasságot, a levegő hőmérsékletét 22-23  C növelhetjük. Amint kibontotta szirmait, állítsuk hűvösebb helyre, így a virágzás tartósabb lesz. A virágrügy megjelenéséig a növényt csak annyira öntözzük, hogy a talaj nyirkos maradjon. Ha a növény fejlődésnek indul, kezdjük el a rendszeres locsolást, de ne öntözzük túl. Hagyjuk, hogy az öntözések között a föld kiszikkadjon. Elvirágzás után fokozatosan csökkentsük a víz adagolását. A locsolást szeptemberben hagyjuk abba. Havonta legalább kétszer tápoldatozzuk. Ha a levelek elszáradnak, szeptemberben a hagymát vegyük ki a cserépből, hagyjuk pihenni száraz, sötét, hűvös (16  C) helyiségben. Legalább hat-hétig pihentessük, csak utána fog ismét virágozni.

AMERIKAI KÖVIRÓZSA (gondozása) Közép-Amerika, Mexikó szárazabb vidékeiről származik, pozsgás növény. Alakja és élénk színe miatt kedvelt dísznövény. Napfényigényes, a teljes napfényben fejlődik a legjobban. A kertben is csak olyan helyre tegyük, ahol sok napsütés éri. Cserepét legjobb a talajba süllyeszteni. A lakásban szellős helyen tartsuk. Jól tűri a száraz szobalevegőt. Télen a növény elviseli a hideget is. 10  C-nál azonban ne legyen hidegebb. A kertből még a fagyos éjszakák előtt vigyük a lakásba. Mérsékelten öntözzük. Öntözéshez csak langyos vizet használjunk. Csak akkor kapjon nedvességet, amikor a talaja már szikkadt. Vigyázzunk, hogy a rozettákra ne kerüljön víz, mert rothadást okozhat! A virágzás időszakában kéthetenként tápoldatozzuk. A kövirózsát a fejlődési idő kezdetén, tavasszal ültessük át tőzeg alapú földbe. A fiatal növényt évente, az idősebbeket szükség szerint cserepezzük át eggyel nagyobb méretű agyagcserépbe. Többféle módon szaporítható. Megoldható levéldugványról, az oldalrozetták leválasztásával, valamint magvetéssel. A növényben a legnagyobb kárt a túlzott öntözés, a hideg víz és a lisztharmat okozhatja.

AMMÓNIA (folttísztításra) A háztartásban leginkább az ammónia vizes oldatát használjuk szalmiákszeszként. Jó oldószer, és kiváló folttisztító. Alkalmas a legkülönbözőbb pecsétek eltávolítására. A gyümölcsfoltok és a vér eltüntetésében szinte nélkülözhetetlen. Kiszedhető vele valamennyi zsír- és olajfolt is. Néhány esetben hígítás nélkül is használhatjuk, gyakrabban azonban hígítva vagy más vegyszerrel együtt alkalmazzuk. Sikereket érhetünk el vele a régebbi foltok kezelésénél. Minden tisztítás után alaposan mossuk ki a kezelt anyagot, hogy ne maradjon benne vegyszer. Színes árukból, festett szövetekből foltok eltávolítására viszont nem mindig alkalmas, mert a színeket megtámadhatja. A tisztítás előtt legjobb próbatisztítást végezni. A műszálas és szintetikus anyagból készült ruhák esetében is legyünk óvatosak, mert az egyiket károsíthatja, a másikra hatástalan. Szalmiákszesszel csak jól szellőztethető helyiségben és gumikesztyűben dolgozzunk! Munka után az üveget mindig dugaszoljuk be.

AMPULLA (feltörése) Ha bármilyen méretű ampullát (leforrasztott üvegedény) kell feltörnünk, először mindig rázzuk fel, hogy a benne lévő oldat tökéletesen keveredjen, majd készítsük elő a kinyitáshoz szükséges reszelőt. Az ampullát vegyük bal kezünkbe, és a hengeres rész görbületénél hüvelykujjunkkal támasszuk meg, majd a köröm felett reszelővel karcoljuk be az üveget. Ezt követően az ampulla felső részét a karcolással ellentétes irányban pattintsuk le, de előtte csavarjuk be vattába vagy gézbe. Ha felnyitottuk, az oldatot a lehető legrövidebb időn belül használjuk fel, hogy ne szennyeződjön, ne károsodjon. Főleg a gyógyszeres oldatoknál fontos a gyors, csíramentes felhasználás. Felnyitása előtt ellenőrizzük a tartalmát és a mennyiségét. Az ampulla üvegfalán megtalálhatók a szükséges információk. Gyógyszeres kezelésre csak jól olvasható feliratú ampulla használható fel.

ANANÁSZ (szaporítása) Ha ananászt vásárolunk, a csúcsán található levélrozettát ne dobjuk ki, mert a növény szaporítására felhasználhatjuk. Szép dísznövényt nevelhetünk belőle. Ezért lehetőleg egészséges, nagyméretű csúcsrozettás gyümölcsöt vegyünk. A növény szaporításához a gyümölcs felső részét a levelekkel együtt 2 cm vastagságban vágjuk le, majd a szárcsonkot éles késsel tisztítsuk meg a gyümölcs rostos maradványaitól. A vágási felületet mártsuk faszénporba, hogy meggátoljuk a baktériumos és a gombás fertőzéseket. Amikor a seb már megszikkadt, a hajtáscsúcsot ültessük be egyharmad rész tőzeg, kétharmad rész homok keverékével megtöltött cserépbe. A cserepet helyezzük legalább 25  C-os melegre, és húzzunk rá fóliazacskót. A növény 6-8 hét alatt gyökeresedik meg. Ha növekedésnek indult, tegyük napos, meleg helyre. Legjobb az ablak közelében elhelyezni. Nyáron a szabadba is kitehető, de ilyenkor árnyékoljuk, bőségesen locsoljuk. Melegben nem árt néha a levélrozettába is vizet önteni. A fejlődő növényt 15-18  C-on teleltessük, és mérsékelten öntözzük. A téli túlöntözés a levéltő rothadásához vezethet.

ANGÓRA SZŐR (tisztítása) Tisztítható mosás nélkül is, ha először forró korpával vagy rozsliszttel bedörzsöljük, azután a bőrős oldalán erősen kiporoljuk. Végül egy ritka fogú fésűvel óvatosan kifésüljük. Szépen megtisztul az angóra úgy is, ha mosószódát feloldunk forró vízben, és amikor már kihűlt, beletesszük a prémet, óvatosan nyomogatjuk benne, majd az alsó részét kikeféljük. Öblögessük addig a hideg vízben, míg a víz tiszta nem marad. A bőrt kicsavarni nem szabad, csak csurgassuk le. Hűvös helyen, lassan szárítsuk. Ha a prém tiszta, elegendő a nyári tárolás előtt a szabadban kiporolni vagy kirázni, és puha szálú, sűrű kefével végig simítani. Az így eltett angóra a tárolás alatt mindvégig friss marad.

ANGYALTROMBITA (kertben) A növény a trópusi területeken őshonos. Kora nyártól késő őszig folyamatosan, gazdagon hozza a csüngő virágait. Bokros, sötétzöld lombozata rendkívül dekoratív a teraszon, erkélyen, vagy a kertben. Gondozásakor legyünk óvatosak, mert minden része (gyökere, szára, levele, virága, magja) igen mérgező. A védett, napos helyet szereti. A tűző naptól azonban óvni kell. Nyár elején, ha módunkban van, a kertbe napos helyre ültessük ki. Rövid ideig képes elviselni az enyhe fagyot. Télen világos, fagymentes helyen, gyér öntözéssel tartsuk. Ha magasabb hőmérsékleten teleltetjük, már egészen korán virágzik. A növény nem szárazságtűrő, ezért bőségesen kell öntözni. Hetenként 1-2 alkalommal tápoldatozzuk, a lombozata egészségesen fog növekedni. Tavasszal érdemes megmetszeni, hogy formát adjunk neki. Ilyenkor ültessük át tápanyagban gazdag földkeverékbe. Zöld dugványról könnyen szaporítható. Roppant gyors növésű, a lakásban 3-5 évnél tovább nem igen tartható, mert olyan terebélyes lesz, hogy nem tudunk neki megfelelő helyet biztosítani. Ezért célszerű utánpótlást nevelni, és négyévenként felfrissíteni növényünket.

ÁNIZS (fűszerezésre) A Földközi-tenger vidékéről származik. Nálunk elsősorban fűszernövényként termesztik. Édesen aromás fűszer. Illata kissé a köménymagra emlékeztet. Használhatjuk egészben, de megőrölve is fűszerezhetünk vele. Mivel gyorsan elveszti aromáját, előre csak a szükséges mennyiséget őröljük meg. Fűszerezéskor ügyeljünk a mértékre, mert a magvak erősen aromásak. A túladagolás tönkreteheti az ételt. Érdekes ízt kölcsönöz az ételnek. Ízletessé teszi a vadas ételt, mártásokat és főzelékeket. Nélkülözhetetlen sütemények, kompótok, pudingok és likőrök készítésénél is. Magról szaporíthatjuk. Mivel meleg és tápigényes növény, a magvakat a kertben napos helyre, jó tápanyagú földbe (25 cm sortávolságra, egymástól 2 cm-re, 2 cm mélyre) vessük. A termőhelyet még tél előtt készítsük elő. Áprilisban ültessünk. A növény tenyészideje hosszú, legalább négy hónap. Az ernyőket augusztustól csak akkor vágjuk le, ha bennük a magok már kemények és szürkés zöldek. A learatott növényt terítsük szét, szárítsuk, majd néhány nap múlva morzsoljuk ki. A kinyert fűszert légmentesen zárható edényben tároljuk, különben értékes aromája elillan.

ANTIK BÚTOR (ápolása) A régi bútorokat elegendő tiszta, puha ruhával portalanítani és áttörölni. A nehezen hozzáférhető helyeket puha szőrű, vastag ecsettel tisztítsuk. Tollseprűt ne használjunk, mert a bútor könnyen megsérülhet. Antik bútort vizes, nedves ronggyal se töröljünk. A nedvesség a fényezést tönkreteszi, a port pedig a résekbe tömíti. Időnként ajánlatos viaszos, lehetőleg színtelen, vagy a bútor színével, azonos pasztával fényezni, különben megváltozik a fa jellegzetes színe. Kerüljük az ismeretlen összetételű fényesítőket, bútorápoló szereket. Nyers tejjel is felfrissíthetjük bútorainkat. A portalan bútort tejbe mártott rongylabdával addig dörzsöljük, amíg teljesen száraz és fényes nem lesz. A tej nemcsak fényes felületet ad a bútornak, hanem a szennyeződéseket is eltávolítja. Ha a bútoron vékony repedések jelentek meg, viasszal tömítsük ezeket. A viasz az apró pórusokat és hézagokat kitölti, vékony, egyenletes, jól átdörzsölve fényes hártyát képez a bútoron. Óvjuk a közvetlen hőtől és napfénytől, mert károsodhat. Ha megsérült, hívjunk szakembert.

ANTIK EZÜST (tisztítása) Ha azt szeretnénk, hogy ezüst tárgyaink mindig újszerűek maradjanak, rendszeresen kell gondoznunk őket. Legjobb idejében megakadályozni rajtuk az ezüst szulfit kialakulását. De ne tisztítsuk túl az antik ezüstöt, mert vonzereje éppen enyhe patinájában rejlik. Ha ezüst tárgyaink csak kissé foltosak, puha pamut kendővel dörzsöljük át őket, csillogni és ragyogni fognak. Ha dörzsöléssel nem sikerül megtisztítanunk, használjunk ezüsttisztító folyadékot. A folyadék alkalmazásával azonban legyünk óvatosak. Köves vagy gyöngyös ezüst tárgyaknál ne használjuk. Antik ékszerek és tárgyak tisztítására sem ajánlott! A nagy tisztaságú ezüst vagy antik ezüst dísztárgyakat szappanos vízzel is lemoshatjuk, így megőrzik szépségüket. Fontos, hogy mindig puha ruhával töröljük szárazra őket. Ha ezüst tárgyainkat nem használjuk, illetve ékszereinket nem viseljük, tegyük el légmentesen zárt, száraz helyre. Megőrzik fényüket és nem is karcolódnak össze. Ha antik tárgyaink használat, illetve hordás közben veszítenek sötét színezetükből, és előtűnik rajtuk az ezüst eredeti, világos színe, csak puha ruhával törölgessük, és kerüljük gyakori mosogatásukat.

ANTILOPCIPŐ (ápolása) Használat után a sáros és piszkos cipőt erős kefével jól keféljük le és portalanítsuk. Ha a cipő megázott, nedvesen húzzuk sámfára, vagy tömjük ki papírral és szárítsuk meg. A foltokat finom csiszolópapírral tüntessük el. Fehér antilop átdörzsölésére finom porított cinkfehér és krétapor azonos arányú keveréket használjunk. Legjobb a port vászonból készített porzóból rászórni a cipőre. Színes antilopcipőkhöz a port zsírban oldható anilinfestékkel színezzük. Ha cipőnk bezsírosodott, kifényesedett, száraz konyhasóval vagy finom csiszolópapírral dörzsöljük át és bolyhosítsuk. A kitisztított és felújított cipőt naponta keféljük le. A zsírosodás így hosszú időre elkerülhető. Az antilopcipő tisztításánál kerüljük a folttisztítókat, a vegyszereket, mert a bőr felületén helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek.

ANYAGOK (beavatása) Néhány természetes szálból készült textilanyagot (pamut, len) szabás előtt be kell avatni, vagyis meleg vízbe kell beáztatni, különben az első mosásnál összemegy, és kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Ha viszont a textilanyag műszálat is tartalmaz, nem kell beavatni, mert mosás után sem változik a mérete. A beavatást úgy végezzük, hogy a textilanyagot 40-50  C-os forró vízbe tesszük, hagyjuk benne kihűlni. Ezután az anyagból kinyomkodjuk a vizet, jól kihúzzuk és kiterítve szárítjuk. Kissé nedvesen vasaljuk. A textília vízbe helyezésekor vigyázzunk, hogy a víz teljesen ellepje, ne maradjanak száraz részek az anyagon, mert tönkretehetjük.

APRÓMARGITVIRÁG (gondozása) Különböző egynyári virágokkal társítva erkélyládába, kőedénybe, vagy virágtálba ültethetjük. Kiváló dézsás növény. A kertben is nevelhetjük. Ha nincs helyünk teleltetni, elvirágzás után szedjük ki a földből és dobjuk ki. Nyáron világos, napos, meleg helyre állítsuk. Télen hűvös, de fagymentes, világos helyiségben tartsuk. Fontos, hogy több órán keresztül kapjon fényt. Bőséges öntözést igényel, de télen csak mérsékelten locsoljuk. Nagy melegben naponta kétszer is kell vizet adni neki. Tavasztól őszig kéthetente tápoldatozzuk, hogy folyamatos legyen a virágzása. Tavasszal ültessük át tőzeg alapú virágföldbe. Ilyenkor a gyökérlabdát vágjuk körbe, és a lombozatot is visszavághatjuk egyharmadára. A nyár folyamán az elvirágzott virágokat távolítsuk el.

ARAB KÁVÉCSERJE (gondozása) Etiópiából származó örökzöld. Itthon szobanövényként nevelhetjük. Fa vagy cserje alakban növekszik. A többéves növényen illatos fehér virág is megjelenik a nyári hónapokban. Kávébab azonban szobai körülmények között ritkán képződik. Lakásban tegyük világos, napos helyre. De óvjuk a tűző naptól. Szereti viszont a kora tavaszi és az őszi napsütést. Egyenletes melegen tartsuk. 21  C körül fejlődik a legjobban. Ha a lakásban ennél melegebb van, szellőztessünk, de ne tegyük ki a növényt huzatnak. Téli időszakban tartsuk valamivel hűvösebben, 16  C-on. Mérsékelten öntözzük lágy vízzel. Legjobb, ha a talaját egyenletesen nyirkosan tartjuk. Télen a földjét hagyjuk egy kissé kiszáradni, csak utána öntözzük meg. A kemény, hideg víz káros számára! A száraz levegőt nem kedveli. Nyáron hetente legalább kétszer, a nagy forróságban naponta permetezzük a leveleit. A növekedési időszakban hetente, télen elegendő hathetenként tápoldatozni. A fiatal növényt akár évente is átültethetjük tavasszal. Idősebb példányok átültetésére azonban ritkábban kerítsünk sort. A növényt tőzeg alapú virágföldbe tegyük. A kávécserjét magról és dugványozással szaporíthatjuk. A magvakat először mindig áztassuk be, szedjük le a héját, azután ültessük tőzeggel és homokkal kevert talajba. A kereskedelemben kapható nyers kávé nem alkalmas ültetésre! Dugványozáshoz félfás hajtásokat szedjünk. A gyökereztetésére a legjobb a tavaszi vagy a nyári időszak.

ARÁLIA (gondozása) Japánban honos, fényes levelű örökzöld cserje. Európában több mint száz éve ismert. Hidegtűrő növény, szabadban és lakásban egyaránt tartható. Egész évben világos, levegős és hűvös helyet kíván. Nyáron 12-18  C-os helyiségbe tegyük. Kitűnően érzi magát a keleti vagy északi ablakok előtt. Télen 8-10  C körüli hőmérsékleten tartsuk. A közvetlen napsütést nem tűri. Magasabb hőmérsékleten és gyenge fényben levelei elsárgulnak és lehullnak. A szabadban félárnyékos vagy napos helyre helyezzük. Az erősen fejlődő növényt naponta öntözzük és permetezzük. Kéthetenként tápoldattal locsoljuk. Téli időszakban mérsékelt öntözést kíván, de leveleit időnként mossuk le, vagy vízzel permetezzük. A fiatal növényt évente ültessük át tápdús földbe. Az arália megfelelő helyen sokáig díszíthet. Ha a növény túl nagyra nőne, tavasszal vágjuk vissza. Szaporítható magról vagy dugványról, de otthoni szaporítással nem érdemes foglalkozni. Száraz, meleg helyen atkák támadhatják meg. Fertőzés esetén atkaölő szerrel védekezzünk.

ÁRAMÜTÉS (teendők) Áramütés esetén legsürgősebb teendőnk, hogy a sérültet az áramkörből kiszabadítsuk. Ha lehetséges, az áramkört azonnal szakítsuk meg kapcsolóval, a csatlakozó kihúzásával, a biztosíték eltávolításával, vagy a vezetékek elvágásával. A sérülthöz ne nyúljunk, mert az áram minket is megrázhat. Ha az áramot nem tudjuk kikapcsolni, kíséreljük meg eltávolítani a vezetéket, vagy a készüléket, ill. próbáljuk meg elhúzni a sérültet a helyszínről. A mentésnél többszörösen biztosítsuk magunkat. Lábunkra húzzunk gumicsizmát, álljunk száraz deszkára vagy gumiszőnyegre, vegyünk fel gumikesztyűt. A sérültet fémmel semmi esetre se közelítsük meg. Nedvesség esetén pedig különösképpen legyünk óvatosak, mert a víz még a rossz vezetőkből is jó vezetőket csinál. Rendkívüli esetekben rövidzárlatot kell előidéznünk. Mentés után a sérültet fektessük le. Felsőtestét kissé emeljük meg, ruházatán lazítsunk, majd takarjuk be. Ha eszméletén van, adjunk neki folyadékot, de félig fekvő helyzetben kell maradnia. Ha a sérült ájult, nem lélegzik, alkalmazzunk mesterséges légzést. Sürgősen hívjunk orvost.

ARANYCSIPKE (tisztítása) Az értékes régi aranycsipkét sohase mossuk vízben. Vegyileg se tisztítsuk. Mosására legjobb az alkohol, vagy a benzin. Fektessük az aranycsipkés holmit fehér vászondarabra, azután alkoholba mártott, tiszta, puha kefével mossuk tisztára. A kefét ne nyomjuk erősen, mert megsérülhet! Ha lemostuk, tiszta vászondarabbal töröljük szárazra. Ha benzinben tisztítjuk, állítsuk néhány órára benzinnel töltött, befedett edénybe. Ha jól átázott, nyomkodjuk ki és öblítsük át tiszta benzinnel is, majd alaposan rázzuk ki. Fektessük finom vászon közé, így még a maradék piszok is eltűnik belőle. Kiterítve szárítsuk.

ARANYÉKSZER (ápolása) Közismert, hogy az arany nem oxidálódik, de a belőle készült ékszerek könnyen piszkolódnak, foltosodnak. A legtöbb esetben puha ruha, vagy szarvasbőr elegendő a tisztításához. Egy puha fogkefével ledörzsölhetjük a nehezen elérhető részeket és a köveket is. Jó megoldás, ha a köves ékszereket egy éjszakára alkoholban áztatjuk, ezáltal megtisztulnak. A gyakrabban hordott aranytárgyakat szappanos vízzel mossuk le, melybe literenként csöpögtessünk néhány csepp szalmiákszeszt is. Öblítsük le denaturált szeszben. Hagyjuk megszáradni, majd puha ruhával fényesítsük. Így még a legmakacsabb szennyeződések is eltűnnek. A régen használt ékszereinket újjá varázsolhatjuk, ha magnéziumoxid és 10%-s ammóniaoldat keverékével kezeljük, majd langyos vízzel öblítjük. Puha ruhával megszárítjuk. Ha nem viseljük ékszereinket, leghelyesebb minden darabot egyenként becsavarni puha szarvasbőrbe, vagy selyempapírba. Fontos, hogy az egyes darabok ne érjenek össze, ne karcolják meg egymást.

ARANYÉR (kezelése) Aranyér bántalmaknál gondoskodjunk a mindennapos puha, könnyű székletről. Együnk sok főzeléket, gyümölcsöt, kompótot. Kerüljük a túlzott fűszerezést. Szükség esetén igyunk naponta egy pohár felmelegített keserűvizet éhgyomorra, vagy szedjünk enyhe hashajtót. Naponta alkalmazzunk langyos ülőfürdőt zsálya, cickafark, csalán és kamilla felhasználásával. Fürdés után kenjük be a végbélnyílást és környékét aranyérkenőccsel. Székelés után a végbélnyílást minden esetben mossuk meg langyos, szappanos vízben, mert a visszamaradó bélsárgyulladást idézhet elő. Ha kínzó tünetek (viszketés, fájdalom) jelentkeznek, alkalmazzunk aranyérkúpot és kenőcsőt. Nemcsak a tüneteket kezeli, hanem gyógyhatású is. Vérzés esetén feltétlenül keressük fel kezelőorvosunkat. Üléshez rugalmas gumipárnát használjunk, akkor is, ha az aranyér még nem okoz panaszt.

ARANYGALUSKA (készítése) Az aranygaluska tésztáját készíthetjük kovásszal és élesztővel is. A legegyszerűbb, ha élesztőt használunk, melyet langyos, cukros tejben futtassunk fel. Fontos, hogy középkeménységű tésztát dagasszunk. Akkor jó, ha a massza elválik az edény falától. Ha a tészta jól megkelt, olvasztott vajba mártott kanállal szaggassuk a galuskákat lábasba vagy tepsibe. Ha egy sor betelt, rakjuk a következő sort. A legfelső sorban már csak margarint tegyünk a tésztára. A formát háromnegyedig töltsük meg, és kelesszük újra, amíg már csak egy ujjnyi hiányzik az edény peremétől. A tésztát csak középforró sütőben süssük. 40 perc alatt elkészül. A sütőből kivett galuskákat ne vágjuk, hanem (két) villával szedjük szét, és így tegyük a tányérra. Legjobb hozzá a borsodó vagy tejsodó.

ARANYHÍMZÉS (tisztítása) Áztassuk öt percig hideg vízben a hímzést, majd könnyedén nyomkodjuk ki. Aztán tegyük kevés babaszappant tartalmazó langyos vízbe. Óvatosan nyomkodjuk ki, majd tegyük hideg vízbe három teljes órán keresztül. A vizet újból nyomkodjuk ki. Gombostűkkel kifeszítve szárítsuk meg. De csak akkor tisztítsuk, ha a fémfonál valódi, különben megfeketedik. Mosás előtt érdemes egy szálon próbát tenni. A régi, népies hímzéseket jobb benzinben mosni! A csipkét alkoholban is kimoshatjuk. A holmit helyezzük fehér vászonra, majd alkoholba mártott tiszta, puha kefével addig mossuk, míg meg nem tisztul. Ezt követően tiszta törülközőre fektetve szárítsuk. Aranyhímzést és csipkét vasalni nem szabad!

ARANYHÖRCSÖG (gondozása) Az aranyhörcsög tartásánál legyünk figyelemmel arra, hogy csak a száraz meleget kedveli. Óvjuk a hidegtől, a huzattól. Ne tegyük ablakhoz, ajtóhoz közel. Télen jól fűtött helyiségben tartsuk, ahol a hőmérséklet nem süllyed 18  C alá. Elhelyezésére legalkalmasabb egy 50 x 20 cm alapterületű, 25 cm magas terrárium, melynek teteje drótháló. Az állat alá apró faforgácsot vagy pormentes fűrészport helyezzünk, ne textíliát, mert a szétrágott anyagfoszlányok beragadhatnak az állat pofazacskójába, és a pusztulását okozhatják. A terráriumban az állatnak alakítsunk ki búvóhelyet, ami lehet fából, cserépből is. Ha nincs búvóhelye, forgácsból készít magának vackot. Az állat helyét a lakásban árnyékos, meleg részen jelöljük ki. Ne tegyük a világos ablakhoz vagy a napfényre. A nem megfelelő körülmények között tartott hörcsög nehezen szelídíthető meg, élete zaklatottá válik. Az állatot elsősorban gabonafélével (a rozs kivételével!) etessük. Étrendjéből nem hiányozhat a friss zöldség, gyümölcs sem. Ebből fedezi folyadékszükségletét. Vizet nem iszik! Kedveli a sajtot, túrót, szereti a száraz kenyeret, amely alkalmas a fogak koptatására is. A hörcsögöt mindig kora reggel és alkonyatkor etessük, mert nappal alszik. Magvakat főleg este, gyümölcsöt reggel adjunk neki. A táplálékot adagoljuk pontosan. ha túl sokat adunk, az állat a felesleget elraktározza. A terráriumot hetente kétszer takarítsuk, és havonta fertőtlenítsük.

ARANYLÁNC (tisztítása) Hordás közben az aranylánc is piszkolódik, a szemek eltömődnek, ezért időnként tisztítani kell. Legkönnyebben szappanos vízzel tisztíthatjuk, amihez néhány csepp szalmiákszeszt is cseppentsünk. A láncot tegyük egy tálba, öntsünk rá szappanos vizet, és hagyjuk ázni legalább egy órát. Utána a szemeket puha fogkefével tisztítsuk ki. Ha a szennyeződés nehezen távolítható el a szemek belsejéből, adjunk a vízhez kevés háztartási ammóniát is. Öblítsük langyos vízzel, puha kendővel szárítsuk. Végül szarvasbőrrel óvatosan dörzsöljük fényesre. Ékszerünk tisztításához használhatunk cigarettahamut és nedves sütőport is. Öblítsük alkoholban. Hagyjuk megszáradni. Ha nyakláncunk levétel után összecsomósodott, helyezzük egy darabka műanyag fóliára, majd csepegtessünk rá néhány csepp babaolajat vagy étolajat, és két nagyobb varrótű segítségével óvatosan bontsuk ki a csomót. Ha kicsomóztuk, csöpögtessünk rá szalmiákszeszt, és mossuk le szappanos vízzel. Puha ronggyal töröljük szárazra. A használaton kívüli láncoknál a csomókat elkerülhetjük, ha a láncvégeket összekapcsoljuk!

ARANYOZOTT BÚTOR (ápolása) Aranyozott bútorról a port tollseprűvel vagy finom ecsettel távolítsuk el. Ne használjunk nedves rongyot. Sohase dörzsöljük, mert a bevonat megsérülhet. Háztartási benzinnel próbáljuk a foltokat eltüntetni. A benzinbe mártott puha ruhát óvatosan érintgessük a foltos részhez. Addig csináljuk, amíg meg nem tisztul. Egy-egy foltot félbevágott hagymával is eltávolíthatunk. A hagymát óvatosan nyomkodjuk a foltos részre, majd puha ruhával töröljük át a bútort. Ha az aranyozás megsérült, festékkel nem pótolható, a javítást bízzuk szakemberre.

ARANYOZOTT KÉPKERET (tisztítása) Az aranyozott képkeretet csak finom ecsettel portalanítsuk. Ne törölgessük nedves ronggyal, szivaccsal, és ne használjunk mosószert. Különösen az aranyfüsttel bevont kerettel bánjunk óvatosan, nehogy lejöjjön az aranylemez. A piszkos, légyfoltos keretet denaturált szeszbe mártott, félbevágott hagymával tisztítsuk. Ne nyomjuk rá, ne dörzsöljük, csak érintgessük a rámához a hagymát. A folt, a piszok eltűnik. Mielőtt a képet a helyére akasztanánk, jól szellőztessünk ki. Ha a légypiszkot az előbbi módon nem tudjuk eltávolítani, akkor a rámát terpentinbe mártott puha ruhával töröljük át. Hagyjuk megszáradni, majd tiszta ronggyal óvatosan dörgöljük le. Ha az aranyozás megsérült vagy lekopott, aranyfüsttel javítsuk ki. A sérült helyet kenjük be tojásfehérjével, majd tegyünk rá egy aranylapocskát, és egy kis vattával óvatosan nyomkodjuk hozzá. Festéket ne használjunk, mert elüt az eredetitől, és foltos lesz a keret. Aranyfestékkel bevont keret esetében viszont használhatunk aranyfestéket.

ARANYOZOTT PORECELAN (tisztítása) Az aranydíszítéses porcelánt használat után azonnal mosogassuk el meleg vízben. Ha szükséges, tegyünk bele egy kevés szalmiákszeszt is (5 liter víz, egy evőkanál szalmiákszesz). A forró vizet mellőzzük! A mosogatást mindig kézzel végezzük. A porcelánt ne áztassuk, mert az aranyozás károsodhat. A ragacsos szennyeződéseket ne dörzsöljük súrolószerrel. A díszítés könnyen összekarcolódik. A porcelántárgyakat lehetőleg műanyag edényben mossuk el, mert így elkerülhetjük, hogy a mosogató falához koccanjon. Ha mégis fémes mosogatóban mosogatunk, az aljára mindig tegyünk puha ruhát. A kényes, díszes edényeket egyenként, óvatosan mossuk el, soha ne tegyünk egyszerre több darabot a mosogatóba. A mosott porcelánt mindig külön helyezzük el, tegyünk alá konyharuhát, és azon hagyjuk megszáradni. A porcelánedényeket ne tegyük egymásra, mert alsó karimájuk az esetek többségében nem csiszolt, így könnyen megkarolhatják az alattuk lévőket. A tányérok, csészealjak esetében szalvétát helyezzünk közibük.

ARANYTÁRGYAK (tárolása) Ha az arany ékszereinket nem hordjuk, tegyük el úgy, hogy mindig tiszták és újszerűek maradjanak. Aranytárgyainkat lehetőleg ékszerdobozban vagy bélelt ékszerkazettában tároljuk. Minden egyes tárgyat külön-külön csomagoljunk be, és így tegyük el. Vigyázzunk, hogy az egyes darabok ne érintkezzenek egymással, ne karcolják össze egymást. Különösen a köves ékszerekkel legyünk óvatosak. A csomagoláshoz mindig puha ruhát vagy szarvasbőrt használjunk. Papírba, szalvétába ne csomagoljunk. Mielőtt értékeinket eltennénk, vizsgáljuk át őket, és a hibákat (meglazult kövek, rossz kapocs) azonnal javíttassuk meg, hozassuk rendbe. Csak tiszta, foltmentes, fényes ékszert tegyünk a dobozba. Tárolás előtt az aranytárgyakat mindig tisztítsuk meg, a foltokat tüntessük el és fényezzük. Az ékszerdobozt, a kazettát lehetőleg száraz helyen és helyiségben tartsuk, hogy a nedvességtől védve legyen.

ARCÁPOLÁS (naponta) Arcunkat naponta legalább egyszer mossuk meg langyos, szappanos vízzel, vagy tisztítsuk meg arctejjel, illetve arcvízzel. Ha szappannal mosakszunk, lehetőleg lúgmentes pipere- vagy babaszappant használjunk. Az alaposabb tisztítást este végezzük. Reggel csak hideg vizet használjunk. A víz nemcsak tisztít, hanem üdít is. Mosdáshoz legjobb a lágy víz. Otthon a vizet bóraxszal lágyíthatjuk (öt liter víz, egy kávéskanál bórax). Arcunkról a vizet puha frottírtörülközővel itassuk fel. Bőrünket sohase dörzsöljük. Ha szükséges, puhító krémmel kenjük be. Vizes arccal ne menjünk ki az utcára, mert a nedves bőr igen hamar felrepedezik. Ha bőrünk zsíros, naponta legalább kétszer, meleg, szappanos vízben mossuk le. Hideg vízzel öblítsük, hogy a szőrtüszőkben lévő zsírtól megszabaduljunk. Amennyiben a szappanos kezelés következtében a bőr rugalmassága csökkenne, és túlságosan kiszáradna, arcunkat nappalra és éjszakára kenjük be hidratáló krémmel, a szappanos mosakodást pedig csökkentsük. Száraz arcbőrünket csak lágy vízzel mossuk, ne használjunk szappant, alkoholos arcvizet. Ilyen bőrnek jót tesz a lemosó krém vagy az arctej. Krém nélkül púdert ne használjunk, mert a száraz bőrnek a púder árt, fokozza a bőr szárazságát.

ARCFESTÉS (szerényen) Arcfestésnél a legnagyobb figyelmet karakterünk hangsúlyozására, egyéni vonásaink kiemelésére fordítsuk. Különösen lényeges a szem és a száj kiemelése. Már a kikészítés előtt döntsük el, hogy melyiket szeretnénk hangsúlyozni. De mindkettő előtérbe helyezése is előnyös lehet. Az arcon szánjunk fontos szerepet a szemöldök kezelésére és kikészítésére is. Az arcvonások egyensúlyának megteremtésében rendkívüli jelentősége van. Formája az egész arckifejezést befolyásolja. A festést nagy tükör előtt, teljes nappali, vagy mesterséges fényben, lehetőleg ülve végezzük. De mielőtt hozzálátnánk arcunk kikészítéséhez, jól tisztítsuk meg, vékonyan krémezzük be. Az alapozóból csak nagyon keveset használjunk, különben arcunk idősebbnek hat, mint amilyen a valóságban. Ne csak az arcra tegyünk belőle, hanem az állra, a nyakra és a dekoltázsra is. Ügyeljünk a kontúrok tökéletes eldolgozására. Az alapozó színe mindig legyen diszkrét és halvány! Sohase használjunk olyan színeket, amelyek nem illenek össze! A színárnyalatokat hozzuk összhangba a haj, a szem, az arcbőr természetes színével és ruházatunkkal. A körömlakknak és az ajakrúzsnak sem szabad eltérnie egymástól. Ha az arc hibáit akarjuk korrigálni, használjunk egy világosabb és egy sötétebb alapozót, illetve a kettő keverékét. A világos színnel kiemelhetjük, a sötétebbel tompíthatjuk az arcrészeket, a kettő keverékével a szépséghibákat tüntethetjük el. Az arcfestést a szem és a száj szépségének kiemelésével fejezzük be. A szemet elsősorban szemhéjfestéssel, az ajkat színével hangsúlyozhatjuk.

ARCFÜRDŐ (gőzben) Ha a bőrünk megfelelő hozzá, arcunk tisztítására, a vérellátás fokozására gőzfürdőt is alkalmazhatunk. Zsíros bőr esetében hetente egyszer, normál bőrnél havonta kétszer vegyük igénybe. Ha bőrünk száraz és érzékeny, a gőzfürdőt ne alkalmazzuk, mert káros lehet. A vizet különféle gyógynövényekkel dúsíthatjuk. Egy tálba tegyünk néhány evőkanál kamilla- vagy hársfavirágot, és öntsük rá a forrásban lévő vizet. Gőzölés előtt bőrünket lemosó krémmel, vagy tejjel tisztítsuk meg. A gőzölgő tál fölé legalább 20-25 cm-re hajoljunk, s közben húzzunk a fejünkre egy fürdőlepedőt, hogy a gőz ne távozhasson el. A gőzölés ne tartson tovább 10-15 percnél. Ha bőrünk zsíros, a gőzfürdő után arcunkat puha kendővel töröljük szárazra, és óvatosan távolítsuk el a mitesszereket, majd öblítsük le hideg vízzel, hogy a pórusok ismét összehúzódjanak. A kezelést krém felvitelével fejezzük be. Közvetlenül gőzfürdő után ne menjünk ki az utcára, mert könnyen megfázhatunk.

ARCPAKOLÁS (hetente) Ha arcbőrünk gyönge és érzékeny, akkor legjobb pakolást alkalmazni. A pakolás élénkíti, nyugtatja és kisimítja bőrünket, fokozza a vérellátást. Kortól és bőrtípustól függetlenül, hetente egyszer alkalmazzuk. A pakolást mindig letisztított bőrre vigyük fel, melegen vagy hidegen, a bőr típusától és a pakolás anyagától függően. A masszát úgy állítsuk össze, hogy könnyen kenhető legyen. A legjobb krém sűrűségűre elkészíteni. Ha arcunkat bekentük, fedjük be vattával vagy gézzel, ezáltal növekszik a test hőmérséklete, és a bőr jobban felszívja a hatóanyagokat. Feküdjünk hanyatt, és engedjük el magunkat. A pakolás általában 20-30 perc alatt fejti ki hatását, annál tovább ne hagyjuk a bőrünkön. Arcunkat langyos vízzel öblítsük le, majd megfelelő krémmel kenjük be.

ÁRNYÉKARÁLIA nevelése) A trópusokon őshonos növény. Szépségét a mintás levelek adják, melyek hármasával helyezkednek el a növény szárán. A kedvelt dísznövények közé tartozik. Egész évben igényli a meleget. A lakásban félárnyékos helyre tegyük. Kerüljük a közvetlen napsütést. Legjobban a szobahőmérsékleten érzi jól magát, de a 20  C feletti meleget is jól elviseli. Télen se legyen kevesebb 18  C-nál. Rendszeresen, de mérsékelten öntözzük langyos vízzel. Gyökereit tartsuk mindig nyirkosan. Nyáron kéthetente, télen kéthavonta tápoldatozzuk. Magas, páradús környezetre van szüksége. Melegben a leveleit permetezzük le vízzel, a cserepet helyezzük nedves kavicsra. A fiatal növényt évente ültessük át tőzeg alapú virágföldbe, de az előzőnél nagyobb cserépbe. A több éveset elegendő kétévenként újra cserepezni. Hogy a növény ne kopaszodjon fel, tavasszal ajánlatos megmetszeni. A szárakat mindig ferdén vágjuk le. Ha a növényt száraz helyen tartjuk, megjelenhetnek a takácsatkák, illetve a levéltetvek, melyek a leveleket, hajtásokat károsíthatják.

ÁRPA (szemhéjon) Ha a szemhéjunkon árpa keletkezik, naponta 3-4- szer tegyünk rá kamillás borogatást (egy csésze víz, egy evőkanál kamillatea), éjszakára párakötést. A meleg hatására két-három nap alatt beérik, a genny kifakad, a szemhéj begyógyul. A kívánt hatást termofor alkalmazásával és infrabesugárzással is elérhetjük. Az infrakezelésnél ügyeljünk arra, hogy a készülék a szemtől legalább 20-25 cm-re legyen, és a kezelés időtartama ne haladja meg a 15 percet. A termofort ne közvetlenül a bőrre tegyük, mindig tekerjük be törülközőbe, nehogy a bőr megégjen. A gennyes árpát ne nyomogassuk, mert továbbfertőződik! Ha egymás után több árpa keletkezik, okvetlenül forduljunk orvoshoz, házilag ne kezeljük. Ne kezeljük az ún. belső árpát és a jégárpát sem. Ezektől csak orvosi beavatkozással tudunk megszabadulni.

ÁRPAGYÖNGY (főzése) Az árpagyöngyöt úgy használhatjuk, mint a rizst. Jó köret és rizottó készülhet belőle, belefőzhetjük levesbe, készíthetünk vele töltött káposztát, székelykáposztát, illetve beletehetjük bármilyen töltelékbe. A sólet egyik fontos eleme. Az árpagyöngyöt a barna rizshez hasonlóan készítjük el. A kimért adagot először átválogatjuk, a nem odavaló szemeket eltávolítjuk, majd alaposan megmossuk. Főzés előtt érdemes egy-két órára beáztatni, hogy könnyebben és gyorsabban megpuhuljon. A megmosott és leszűrt árpagyöngyöt sós vízbe tegyük fel főni és lassú tűzön, lefedve forraljuk. Főzéséhez legalább 40 perc szükséges. Ha megfőtt, szűrjük le, öblítsük le és recept szerint használjuk fel. Ha levesbe tesszük, a leves legyen forró, de az árpagyönggyel is forraljuk fel. Ha köretnek készítjük, akkor először egy kevés forró olajban pirítsuk meg, majd engedjük fel, sózzuk meg és lefedve, szintén lassú tűzön főzzük. Időnként keverjük meg.

HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS Tausz György SZENTENDRE 2014.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS Tausz György SZENTENDRE 2014."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS Tausz György SZENTENDRE 2014.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS Tausz György SZENTENDRE 2014."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés