Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összefoglaló a szegedi CASCADOSS rendezvényről Juhász Géza Péter CASCADOSS projektrésztvevő 2009. február 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összefoglaló a szegedi CASCADOSS rendezvényről Juhász Géza Péter CASCADOSS projektrésztvevő 2009. február 27."— Előadás másolata:

1 Összefoglaló a szegedi CASCADOSS rendezvényről Juhász Géza Péter CASCADOSS projektrésztvevő február 27.

2 Főbb események 2009 január 27-28, GRASS tanfolyam 2009 január 29-30, Műhelymunka- tanácskozás

3 A műhelymunka-tanácskozás programja Megnyitók (Dr. Csendes Tibor ill. Dr. Mezősi Gábor) CASCADOSS ill. HUMBOLDT projekt bemutatása Általános, nyílt forráskódú GIS-hez köthető gondolatok Általános OSS GIS előadások, kapcsolódó hallgatói előadások Konkrét projektek Hallgatói szekció E-közigazgatás és a nyílt forráskód (itthon ill. az EU- ban)

4 Dr. Kristóf Dániel: A HUMBOLDT projekt bemutatása, eddigi eredményei és nyílt forráskódú stratégiája Adatharmonizációra és szolgáltatások integrálására alkalmas keretrendszer kifejlesztése Megbízó: Európai Bizottság FP6 – Aeronautics and Space (GMES) Célkitűzések: A téradatok alkalmazási területeken, nyelveken, határokon átívelő használata Közös infrastruktúra a transzformációs igények kiszolgálására Három különböző szoftvertermé k: Keretrendszer (Framework) (szoftverkomponensek együttese, amelyek téradat-harmonizációra alkalmas szoftverek építésére használhatóak fel) Eszköztár (alkalmazások gyűjteménye, amelyek a térinformatikai szakértők adatharmonizációs tevékenységének minden munkafolyamatát támogatják) Esettanulmány (konkrét végfelhasználói szoftverek, amelyek kiszolgálják az egyes esettanulmányok speciális igényeit)

5 Dr. Szabó Szilárd: Térinformatika és a harmonikus társadalomfejlesztés összefüggése Földrajzi Információs Rendszer, Térbeli információs Rendszer, Térbeli Intelligencia Rendszer Nyílt szoftverek, nyílt (könnyen elérhető, ingyenes) adatok, nyílt alkalmazások --> nyitott társadalom Nálunk a tértechnológiák korszerű eredményei lassan terjednek el ill. ha elterjednek sem vagyunk felkészültek a társadalmi hatásokra Pályázat: azon technikai eredmények feltárása, melyek a tér, az információ (intelligencia) és az ember (társadalom) viszonyát a közeljövőben radikálisan átalakítják segíteni innovatív ötletek, start-up vállalkozások, kezdeményezések felbukkanását és megerősödését

6 Dr. Remetey-Fülöpp Gábor: A HUNAGI közösség és a CASCADOSS A HUNAGI közösség bemutatása HUNAGI tevékenysége és lehetőségei Felmérés a HUNAGI tagsága és partnerei körében a NYFSZ-ről: Használ nyílt forráskódú szoftvereket? Milyen feladatokra? Milyen előnyeit látja? Milyen korlátozó tényezőket lát a használat során? Milyen további kérdéseket tegyünk fel a HUNAGI közösség számára? Következtetések ● Linux op. rendszer, OpenOffice, PostgreSQL, PostGIS, GRASS, QGIS ● legyen közös magyar webhely a lehetőségeket vázolván ● több fórum, konferencia (lehetőségeket, nehézségek) ● a felsőoktatásban előtérbe szükséges helyezni ● adatok

7 Dr. Siki Zoltán: Produktív környezetben használt, nyílt forráskódú komplex térinformatikai megoldások Nyílt forráskódú koncepció Nyíltforrású programok kialakulása Nyíltforrású programokhoz kapcsolódó szervezetek (OSGeo, Open Source Geospatial Foundation) OSGeo projektek (Web, Desktop, Könyvtárak) Windows és nyílt forrású programok (szerver és kliens oldal) Apache Webserver, UMN Mapserver, QGIS magyarországi helyzet (elszigetelt, de növekvő számú felhasználó, főként oktatási intézmények, de cégek is. Kezdeményezés: Példa: KVVM-OKIR

8 Dr. Virágh János: A "CASCADOSS LiveDVD" bemutatása A GRASS tanfolyam „alapanyaga” Linux (Fedora 8) disztribúción alapul Szabad forrású GIS programokat mutat be GRASS, QGIS, Thuban, Jump, Kosmo, uDig... Továbbá: PostgreSQL, PostGIS, matematikai szoftverek Kapcsolódó, lehetséges teendők: oktatási célú felhasználás felhasználói közösség építése

9 Dolleschall János: Geoinformatika Linux alatt (gvSIG, SAGA) A LiveDVD nagyon hasznos termék, mely mindent magába foglal, amire egy geoinformatikusnak szüksége lehet GIS alkalmazások: Google Earth, GPS eszközök, GIS rendszerek, szoftverek (pl. GRASS, QGIS, gvSIG, SAGA) Számtalan hasznos nem GIS szoftvert tartalmaz: Wine, szoftverfejlesztő eszközök, képszerkesztő programok (pl. Gimp), internetes eszközök (böngészők, kliensek, FTP kliens, torrent kliens), multimédia eszközök ( lejátszók, dvd írók), OpenOffice

10 gvSIG Földrajzi adatok kezelése, szerkesztése Felhasználóbarát kezelői felület Open Source Ismeri a legtöbb vektor és raszter formátumot Layer hozzáadása: dgn, dwg, dxf, gml, kml, shp, Image (jpg, tif, img, stb.) Új layer létrehozása: shp vagy dxf

11 gvSIG digitalizálá s

12 gvSIG geoprocessing filte r

13 SAGA System for Automated Geoscientific Analyses Ingyenes; C++ nyelven íródott Úgynevezett geotudományos módszer könyvtárakat (geoscientific methods libraries) tartalmaz, melyek elérhetőek GUI-ból, parancssoros módból vagy scripten (python) keresztül Raszter, vektor és táblázatos adatok Sok export – import lehetőség Az adatok megjeleníthetőek térkép formában, 3D-ben vagy diagramok formájában

14 SAGA Néhány funkció: Interpoláció szintvonal vagy magassági pont adatokból, pl. Nearest Neighbor, IDW, Spline Geostatisztikai funkciók, pl. szomszédsági elemzések, regresszió analízis, krigelés, krigelés variogram illesztéssel Képfeldolgozási funkciók raszter adatokon, pl. cluster analízis, irányított osztályozás, szűrések, szegmentáció, vegetációs index Georeferencia, referencia pontok létrehozása Konverziók, pl. pont → vonal, vonal → pont, poligon → vonal, stb. Szimulációs modellek, pl. tűz terjedése, szénciklus Felszín elemzés: morfometria, hidrológiai elemzések

15 SAGA (INTERPOLÁCIÓS MÓDSZEREK)

16 Csendes Bálint: Digitális domborzatmodellezés nyílt forráskódú szoftverekkel (Ilwis és a SAGA) ILWIS: Integrated Land and Water Information System TIN-t nem használ Néhány különleges pont interpolációt tud (moving average, moving surface, trend surface) Hidrogeográfiai eljárásai jelentik az igazi erősségét SAGA: A TIN-eket is tudja kezelni Univerzális, globális és lokális interpolációkat használ Szimulációk, modellezések, térbeli analízisek rendkívül széles tárát nyújtja

17 Saga 3D View

18 Dr. Mucsi László: Interaktív Barlang Térkép, OpenSource GIS Alapon A Hajnóczy barlang interaktív térképe Apache Webserver UMN Mapserver Rosa Applet A barlang 3D-s bejárásának lehetősége Tanszéki költözés miatt átmenetileg nem elérhető

19 Dr. Molnár Attila: OSS szoftverek a VinGIS, szőlőkataszterben EU tagságból adódó kötelezettség (a támogatásra jogosult mezőgazdasági parcellákat, beleértve a szőlőültetvényeket - (1493/1999 EK rendelet a borpiac közös szabályozásáról 11–15. cikke ) a szerkezetátalakítási támogatás miatt - térinformatikai rendszerben (térképi alapon) kell nyilvántartani) 119/2003. (XI.27.) FVM rendele t OS szerver oldali szoftverek Apache webszerver PHP alkalmazásszerver PgSQL adatbázisszerver OpenSSL a hálózati biztonsághoz OS kliens oldali megoldások Open Jump vagy QGIS a távoli szerkesztési feladatokhoz

20 Juhász Géza Péter: Nyílt forráskódú megoldások a TeIR-ben TeIR bemutatása (a szőlőkataszterhez hasonlóan, szintén Korm.rendelet háttérrel működik) professzionális kartográfiára nincsen opensource megoldás fejlesztésekhez használunk (UMN Mapserver-- >Pmapper, Fusion) a kihívást egyelőre nem az alkalmazásokban, hanem az adatbeszerzésben látjuk felvetett kérdés: UMFT pályázatokban volt példa nyfsz GIS-re? Közbeszerzésben?

21 Simonyi Gábor: Nyílt forráskódú térinformatika önkormányzatoknál Nyílt forráskódú térinformatikát használó kiscég (Apache, PHP, UMN Mapserver - PMAPPER keretrendszer-, QGIS) Ügyfelek főként kis önkormányzatok ( lakosságú csak egy) Összetett GIS funkciókra nincsen szükség A QGIS fejlődésével párhuzamosan az SHP állományok profi szerkesztése is megvalósul

22 Soós Dániel: UMN Mapserver és a Grass használata a Geológiában. GRASS és GeoMedia összehasonlítása (GRASS Előnye: ingyenes, könnyen programozható Hátránya: bonyolult kezelő felület, kényesebb kezelhetőség -beállítás és futtatás-) Webes alkalmazás az alábbi adatokkal: Fúrási adatbázisok, Geofizikai megkutatottság, Geológiai megkutatottság

23 Speiser Ferenc: Környezeti Információs Rendszer. r KoMo projekt Fenntartható Fejlődésért Környezeti és Informatikai Kooperációs Kutató Központ GVOP K+F Projekt „Környezetvédelem és technológiák" kutatási téma Környezet(szennyezés)i adatok mérési módszereinek kidolgozása, majd mérése (monitorozása). MOKKA politikai atlasz (poltikai és társadalomstatisztikai geoadatbázis) EOVK projekt: D-e-Meter projekt (földminőség és egyéb kritériumok)

24 Szabó Péter: Az OSS lehetőségei a szegedi képzésben GanttProject Projektmenedzsment MapServer, GeoServer, GeoNetwork OSArcIMSWeb-GIS PowerSimModellezés és szimuláció GRASS, ILWISErdasTávérzékelés QGIS, SAGA, ILWIS, HidroSIGArcGIS 9.2, Erdas (LPS)Domborzat modellezés QGIS, uDIG, gvSigArcView 3.2, ArcGIS 9.2, ErdasTérbeli, környezeti elemzések QGIS, uDIG, gvSig ArcView 3.2, ArcGIS 9.2 Digitális térképek előállítása Alkalmazható OS szoftverJelenlegi szoftverGIS funkció

25 Szittner Károly: Nyílt forráskódú szofverek az e- közigazgatásban – „Az e-közigazgatás többé már nem csupán egy politikai játékszer, hanem a kormányzás alapvető eszköze az európai közigazgatások modernizációjának elősegítésére” – (Vivian Reding, Információs Társadalomért és médiáért felelős EU biztos, április 25.)

26 Az internet-használat Európában Rendszeres internet-használók aránya á k az internetet hat ó s á ü é z é ForrásEurostat2008 Capgemini2007 Rendszeres internet-használók aránya % Legalább egyszer küldött már elektronikus űrlapot a közigazgatásnak % Forrás: Eurostat 2008 Cap Gemini 2007

27 Központosított közbeszerzés nyílt forráskódú szoftverekre és szolgáltatásokra A Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnál, miután a felsőoktatási intézmények számára megkötötték a szabad forráskódú szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatásokra a keretszerződést, előkészítés alatt áll a szabad forráskódú szoftverekre vonatkozó központosított beszerzés A tervezett fő alkalmazási irányok: operációs rendszerek irodai szoftverek biztonsági szoftverek adatbáziskezelők Fejlesztőeszközök Valamint az ezek használatához szükséges szolgáltatások, illetve képzés

28 A szabad szoftvereket, nyílt szabványokat támogató jogi környezet I. 195/2005 (IX. 22) Korm. rendelet 27. § (1) Az informatikai célrendszerek tervezése és megvalósítása során törekedni kell a) az informatikai célrendszerek egymás közötti műszaki együttműködésére az informatikai célrend- szerek közötti kommunikáció, adatcsere, adatelérés, alkalmazás integráció és azok biztonsága terén, b) az informatikai célrendszerek egymás közötti adatjelentéstani (szemantikai) együttműködésre a kicserélt adatok feldolgozása terén, metaadat, fogalmi modellezés, adatelem, valamint tranzakció- és eseménykezelés vonatkozásokban, valamint c) az informatikai célrendszerek és az ügyféloldali informatikai eszközök együttműködésének olyan megvalósítására, amely a közigazgatáson belül lehetőleg egységes feltételek szerint biztosítja az ügyféloldali informatikai eszközök legszélesebb körű felhasználhatóságát. (2) Az együttműködésre megfogalmazott követelmények teljesítése érdekében az informatikai célrend- szerekben az (1) bekezdés szerinti területeken a közzétett mértékadó szabványokat és más műszaki előírásokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együttesen: szabványokat) célszerű alkalmazniuk. (3) A szabványok közül előnyben kell részesíteni a nyílt és a nemzetközi szabványokat, valamint a piaci támogatással bíró, széles körben elterjedt alkalmazású szabványokat. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak alapján a miniszter összegyűjti, közzéteszi és frissíti azoknak a szabványoknak a listáját, amelyeket az informatikai célrendszerek közötti együttműködés egységes rendszer szerinti megvalósítása céljából figyelembevételre javasol. A miniszter az egyes szabványok egységes alkalmazásának biztosítására, valamint megfelelő szabványok hiányában ajánlást bocsát ki az (1) bekezdésben meghatározott tárgykörben.

29 A szabad szoftvereket, nyílt szabványokat támogató jogi környezet II. 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól 2. § (1) A hatóság az elektronikus ügyintézés során az ügyfél elektronikus dokumentumnak minősülő beadványát (a továbbiakban: beadvány) akkor fogadja be, ha a beadvány olyan formátum alapján készült, amely formátumra vonatkozó követelményeket nemzetközi szabványügyi szervezet vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamely szakosított intézménye tette közzé, vagy e követelmények ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetőek, továbbá az a formátum, amely alapján a beadvány készült széleskörűen elterjedt, és biztosítja, hogy a beadványt egyértelműen és azonos tartalommal értelmezhessék. 3. § (3) Az (1) bekezdésben meghatározott miniszterek az egyetértés gyakorlása során a következő elveket érvényesítik: a) elősegítik a közigazgatási informatika rendszerei közötti együttműködést, valamint azok egységes használatát, amelynek részeként különösen vizsgálni kell azt, hogy a közzétenni kívánt új formátum nem helyettesíthető-e már korábban közzétett formátummal; b) más megoldások alkalmazása előtt előnyben részesítik a nyílt és a nemzetközi szabványokat;

30 Néhány szabad forráskódú alkalmazás a központi közigazgatásból

31 SzKK felmérési tapasztalatai II. Miért nem választott szabad szoftvert?

32 SzKK felmérési tapasztalatai I. Miért választotta a szabad szoftvert?

33 Mégis, miért nem halad látványosan? Idő Költsé g Régi megoldás Forrás COSPA jelentés Új megoldás Költséghatékonyság (megtakarítás) Karbantartási szükséglet

34 Hajtóerők A nyílt forráskódú megoldások csökkentik a szállítóktól való függést, ha van megfelelően felkészült saját fejlesztő Ha a termék mögött áll egy szállító, az garantálja a termék hosszú életképességét és állandó fejlesztését A licencelési politikából kifolyólag a zárt forráskódú rendszerek licenc-díja sokkal magasabb, mint a nyílt forráskódúaké A nyílt forráskódú szoftverekhez viszont nehezebb megfelelő támogatást találni Magyarországon – és az drágább is Magyarország kis piac, a lokalizált verzióra jellemzően nincsen vállalkozó az open közösségben A nyílt szabványok az alkalmazások zavartalan együttműködésnek előfeltételei, és méginkább azok lesznek a jövőben. Érdemes a további projekteket ennek ismeretében megkezdeni

35 Székács Szabolcs: OSOR.eu Az Európai Bizottság IDABC programja IDABC: Interoperable Delivery of European eGovernment Services to Public Administrations, Businesses and Citizens EU program, ami az IT lehetőségeit felhasználva támogatja: Határokon átnyúló közszféra általi szolgáltatások nyújtását az EU állampolgárai és vállalatai számára. Közigazgatások határokon átnyúló együttműködését Büdzsé: 40 projekt finanszírozása, mintegy 30 millió EUR éves költségvetés

36 Székács Szabolcs: OSOR.eu Központi találkozóhely – egy platform – ahol a közintézmények szabadon megoszthatják egymással nyílt forráskódon alapuló IT megoldásaikat és ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, jobb eGov szolgáltatások nyújtásának érdekében. Célkitűzések Obszervatórium– közigazgatás OSS tapasztalatainak terjesztése (good practice) Tárház – a közszféra által finanszírozott OSS megosztásának és közös kifejlesztésének elősegítése Információs tárház – a nyílt forráson alapuló fejlesztések, illetve közösségekkel kapcsolatos információ megosztása.

37 Mikus Dezső: Az INSPIRE helyzete Magyaroszágon Az INSPIRE nem tesz megkötéseket a nyílt forráskódú megoldások mellett vagy ellen

38 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Összefoglaló a szegedi CASCADOSS rendezvényről Juhász Géza Péter CASCADOSS projektrésztvevő 2009. február 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések