Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogszabályváltozások 2010. Szabó Nikoletta jogi referens Szociális és Munkaügyi Minisztérium Balatonboglár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogszabályváltozások 2010. Szabó Nikoletta jogi referens Szociális és Munkaügyi Minisztérium Balatonboglár."— Előadás másolata:

1 Jogszabályváltozások Szabó Nikoletta jogi referens Szociális és Munkaügyi Minisztérium Balatonboglár

2 Új Polgári Törvénykönyv  A Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) könyvei a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) értelmében eltérő időpontban lépnek hatályba.  Az új Ptk. Első és Második Könyve május 1-jén, egyéb könyvei pedig január 1-jén lépnek hatályba.

3 Új Ptk.  Logikusabb felépítés  Könyvek, címek, fejezetek, paragrafuscímek  Könnyebb áttekinthetőség  Egyértelműbb, pontosabb meghatározások  Megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere  Társadalmi, gazdasági változások által eredményezett korszerűsítés elvégzése  Monista elv: átfogja a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek és a magánszemélyek magánjogi viszonyait  Családi jog szabályai bekerülnek a Kódexbe

4 Új Ptk. Az új Ptk. által bevezetett jogintézményi változások és a cselekvőképességi reform miatt a gyámügyi igazgatás vonatkozásában a jogszabályok felülvizsgálata és jelentős módosítása szükséges. Továbbá az új Ptk.-hoz kötődően a Ptké. tartalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítását. A Gyvt.- módosítás a gyámügyi eljárásban megteremti többek között a támogatott döntéshozatalból adódó, a támogatott és a támogató (hivatásos támogató) eljárásának törvényi alapjait.

5 Új Ptk. Cselekvőképesség reformjának előzménye: az ENSZ Közgyűlése december 13-án fogadta el a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezményt (2007. évi XCII. Törvény iktatatta be a magyar jogrendbe) Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 4-es Ajánlása a Cselekvőképtelen Nagykorúak Jogi Védelméről (szükségesség, arányosság elve) Készülőben: új ET ajánlás a gondnokságtól kevésbé korlátozó alternatívákról

6 Új Ptk. Az új Ptk. egyéni szükséglettől függő segítségnyújtási formákat határoz meg a cselekvőképesség érvényesítése érdekében. A nagykorú személyek számára az eddigi jogintézmények helyett olyan differenciáltabb rendszer válik hozzáférhetővé, amely a támogatással meghozott döntésekre és a jogkorlátozás lehető legszűkebb körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt.

7 Új Ptk.  Az új Ptk. ennek érdekében megszünteti a kizáró gondnokság és a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét,  a gondnoksági rendszer az egyén autonómiáját legmesszebbmenőkig tiszteletben tartó, a szereplők partneri együttműködésén alapuló rendszerré alakítja

8 Új Ptk. Gondnokoltak száma Gondnokság alá helyezettek száma fő fő fő Csel. képességet kizáró gondnokság alá hely. száma fő fő fő M.o.-on nagyon magas a gondnokság alatt állók száma Csehországban: össz fő  Szlovákiában: fő  Svédországban: fő

9 Új Ptk. lényegi változások  Előzetes jognyilatkozat lehetősége  Kevésbé korlátozó megoldások bevezetése: támogatott döntéshozatal, hivatásos támogatás  Kizáró és általánosan korlátozó gondnokság megszűnése  Cselekvőképesség csak meghatározott ügycsoportra korlátozható  Gondnokrendelés bírói hatáskörbe kerül  Kötelező felülvizsgálat 5 évenként

10 Új Ptk. Az új Ptk. Személyek Könyvéből adódóan a következő új és jelentős gyámhivatali hatáskörök jelennek meg és kerülnek részletesen szabályozásra a végrehajtási rendeletekben:  előzetes jognyilatkozat felvétele,  hivatásos támogató tevékenységének felügyelete, döntés az éves jelentése elfogadásáról,  a hivatásos támogató felmentésének kezdeményezése,

11 Új Ptk.  a korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka között felmerült vita esetén döntés a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyásáról, a gondnokolt jognyilatkozatának pótlásáról,  a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy gondnoka azonnali intézkedésének felülvizsgálata, döntés a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyásáról,

12 Új Ptk.-val összefüggésben módosuló jogszabályok  a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet,  - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,  - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet,

13 Új Ptk. –val összefüggésben módosuló jogszabályok  a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet,  a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet.

14 Új Ptk. Jogintézmények Értelmi képesség, pszichés állapot vagy szenvedélybetegség miatt támogatásra, illetve védelemre szoruló nagykorú személy döntéshozatalát a következő jogintézmények segítik:  előzetes jognyilatkozat,  támogatott döntéshozatal,  cselekvőképességet korlátozó gondnokság. Együttesen is alkalmazhatóak

15 Új Ptk. Előzetes jognyilatkozat C selekvőképesség jövőbeli korlátozása vagy ennek hiányában is belátási képessége csökkenése esetére  közokiratban,  ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy  a gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet akaratának egyes személyi és vagyoni viszonyaival összefüggő kinyilvánítása érdekében.

16 Új Ptk. Támogatott döntéshozatal támogató személy A bíróság határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek kinevezéséről határozhat.

17 Új Ptk. Támogatott döntéshozatal Támogató jogköre:  Jogosult a támogatott személy jognyilatkozatainak megtételekor jelen lenni, nyilatkozattételt elősegíteni  Aláírásával láthatja el a jognyilatkozatot, feltüntetve saját szerepét a jognyilatkozat megtételében  Megtámadási jog: Ha a támogatott személy a támogató részvétele és a jognyilatkozat megtételéről való tudomása nélkül köt szerződést v. tesz más jognyilatkozatot a támogató is jogosult a támogatott személy javára eljárva a megtámadási jog érvényesítésére

18 Új Ptk. Hivatásos támogató  Támogatott döntéshozatalhoz hasonló de cselekvőképességük korlátozására nincs szükség  Azoknak, akik személyi illetve vagyoni ügyeik intézése során segítségre szorulnak, de cselekvőképességük korlátozására nincs szükség és nem állnak senkivel olyan bizalmi kapcsolatban, h. megállapodás alapján támogatásban részesüljenek.  Bíróság hivatalból nevez ki  Hivatásos támogató jogköre = támogató jogköre  Meghatározott ügycsoportra nevezhető ki Érintett személyi kör: szociális kapcsolatokkal nem rendelkező, értelmi képességük, pszichés állapotuk, szenvedélybetegségük miatt segítségre szoruló személyek

19 Új Ptk. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság  akit a bíróság ilyen hatállyal, meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyez  a cselekvőképességében korlátozott személy - a választójog kivételével - cselekvőképes mindazon ügycsoportokban, amelyekre nézve a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.

20 Új Ptk. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki  értelmi képessége,  pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt vagy az ebből eredő, és  a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására egyes személyi vagy vagyoni ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képes és a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása károsodását okozná.

21 Új Ptk. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság ha a bíróság megítélése szerint más - rendelkezés személy károsodástól való megóvása érdekében nem vezetne eredményre  A cselekvőképesség korlátozására akkor kerülhet sor, ha a bíróság megítélése szerint más - cselekvőképességet nem korlátozó - rendelkezés az érintett személy károsodástól való megóvása érdekében nem vezetne eredményre. A cselekvőképesség korlátozására irányuló határozatnak szükség szerint orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló szakértői véleményen kell alapulnia.

22 Cselekvőképesség korlátozása  Célirányos segítségnyújtás (szükségesség, arányosság): nem sorol fel ügycsoportokat, jogalkalmazóra bízza annak egyénre szabott meghatározását  Orvosi modell helyett társadalmi modell : Az orvosi diagnózis alapján megállapított belátási képesség hiánya (fogyatékosság ténye) önmagában nem elég. Komplex értékelés szükséges: az egyén szociális helyzetének, környezetében lévő anyagi- és professzionális segítségnyújtási formák vizsgálata. Összetett szakértői vizsgálat szükséges (pszichiáter, gyógypedagógus, pszichológus szakvéleménye)  csak akkor indokolt, ha a személy károsodás veszélyétől való megóvása indokolja (szükségesség)

23 Új Ptk. Gondnokság Az új Ptk. nem tartja fenn a cselekvőképességet kizáró gondnokság jogintézményét, ezért aki a törvény hatálybalépésének időpontjában cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvény erejénél fogva cselekvőképességében általánosan korlátozottnak kell tekinteni. Ez az átmeneti rendelkezés addig érvényesül, amíg a bíróság a gondokság alá helyezés felülvizsgálata során jogerős döntést hoz a cselekvőképesség ügycsoportokra történő korlátozása vagy akár a gondnokság megszüntetése tárgyában.

24 Ptk-ból adódó Szt. módosítás A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik.  A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő.  Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezéshez adott beleegyezéséhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

25 Szt. költségvetési törvénnyel összefüggő változásai Az Szt. 92/K. §-a kiegészült a következő (6) bekezdéssel: „ Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.” Az Szt §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 92/K. § (5)–(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után normatív állami hozzájárulás nem igényelhető és nem számolható el.”

26 Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát, b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát.” 26

27 Módosultak az Szt. 127/A.§-ában szabályozott rendelkezések Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást köteles – a korábbi 2 év helyett – 5 éven keresztül folyamatosan megtéríteni a központi költségvetésnek. Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás 5 éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan megtéríteni. 27

28 A szabályok kiterjesztésre kerülnek a nem állami fenntartókra is, akképpen, hogy  ha a nem állami fenntartó által működtetett szociális szolgáltatót vagy intézményt jogutódlással egyházi jogi személynek adja át, vagy  a megszűnéstől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, az egyházi kiegészítő támogatás 5 évre számított átalányösszegét a nem állami fenntartó köteles a központi költségvetés részére megtéríteni. 28

29 Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 23.) Korm. rendelet 14.§-a szól:  feltételek fennállását a működést engedélyező szerv a működési engedélynek az egyházi fenntartó részére történő kiadása során hivatalból állapítja meg 29

30 Átadás egyházi fenntartónak  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegéről, és annak esetleges változásáról a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó normatívája ügyében illetékes igazgatóság dönt

31 A jegyzői munkateher csökkentése érdekében és a differenciált normatívák megszűnésével összefüggésben a jegyzői jövedelemvizsgálat szabályai átalakultak:  étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családi jövedelemszámítás megmarad, de a jegyzői jövedelemvizsgálat megszűnt,  és idősotthoni ellátás esetében is csak az ellátás igénybevételét megelőző hatósági jövedelemvizsgálat maradt meg, megszűnt évenkénti igazolás kiállítás. 31

32 Az Szt. 119/C. §-a módosult:  Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.  Az intézmény vezetője a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél.  A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről.  Ha a jegyző az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók.. 32

33 A szociális törvény jelenleg kötelező erővel korlátozza a személyi térítési díj összegét az ellátást igénybe vevő jövedelmének bizonyos százalékában. A módosítás révén lehetővé válik, hogy az ellátott vagy a helyette a személyi térítési díjat megfizető személy írásban vállalhassa az önköltségből számított intézményi térítési díj összegével megegyező személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben az ellátott mentesül a hatósági jövedelemvizsgálat kötelezettsége alól is. 33

34 § Intézményi térítési díj vállalás  Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett: Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

35 Az önkormányzati fenntartók jelzése alapján szükséges a szolgáltatási önköltség megállapításának határidejét március 1-jéről április 1-jére módosítani, mivel eddig az időpontig elfogadják a zárszámadást, így a tervezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. § Az Szt §-ának (9) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április” szövegrész lép. 35

36 A hatályos rendelkezések értelmében a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 25%-át étkeztetés, 20%- át házi segítségnyújtás esetén. A módosítás felemelte a terhelhetőségi korlátot mindkét szolgáltatás esetén 5%-kal. 36

37 A kettős finanszírozás elkerülése érdekében az idősek nappali ellátásának feladatai közül január 1-től kikerült az étkeztetés. Az a fenntartó, aki idősek nappali ellátása keretében eddig étkeztetést is biztosított és ezután is biztosítani kíván, az otthonközeli ellátás fajlagos összegének 65%-át hívhatja le, amennyiben szociális étkeztetésre is rendelkezik jogerős működési engedéllyel. 37

38 A szolgáltatások és szolgáltatók elmúlt években kialakult rendszere miatt – az önkormányzatok mellett egy több alternatív szolgáltató (civil, egyházi) van jelen a személyes gondoskodás rendszerében – a szolgáltatások igénybe vétele eltérő lehet. A párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében központi nyilvántartási rendszer kiépítése szükséges. Ennek érdekében a FSZH felhatalmazást kap a természetes személyazonosító adatok, valamint a TAJ számok kezelésére az országos nyilvántartási rendszerben. A rendszer kiépítése a kormányzati tervezési folyamatok jobb alátámasztását is biztosítja. 38

39  Szt. 58/A. §-ának (2) bekezdése, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy az intézmény működési feltétele és szolgáltatása, valamint intézményi térítési díja megfelel a jogszabályi előírásoknak. 39

40 Normatíva támogatásról új kormányrendelet Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet  visszatér ahhoz a korábbi megoldáshoz: a normatívát már működő intézmények esetén a tárgyévet megelőző évben, a költségvetési törvény benyújtását követően kell igényelni azzal, hogy az igénylést a tárgyévre tervezett jogcímekre lehet benyújtani, nem pedig a tárgyévet megelőző év jogcímeire, mint korábban,  amennyiben az elfogadott költségvetési törvény más jogosultsági feltételeket határoz meg, mint a benyújtott, a kérelem módosítható

41 Normatíva támogatásról 213/2009. Korm r.  igényléshez nem kell csatolni a működést engedélyező szervnek az utolsó ellenőrzésről készített igazolását;  mind az elszámolás, mind az ellenőrzés során megállapítható normatíva olyan jogcím után, amelyre igénylést nem nyújtottak be, feltéve persze, hogy arra a fenntartó a tárgyévben jogosult volt ;  szigorodnak az elszámolás elmulasztásának következményei: ha a fenntartó a Kincstár felszólítását követően sem teljesíti elszámolási kötelezettségét, a teljes tárgyévi normatívának a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is vissza kell fizetnie. ;

42 Normatíva támogatásról 213/2009. Korm r.  ellenőrizendő fenntartókat a Kincstár kockázatelemzéssel választja ki,  kiválasztott fenntartó valamennyi szolgáltatóját, intézményét le kell ellenőrizni a kockázatelemzéssel meghatározott időszakra,  kétévente minden fenntartót le kell ellenőrizni, az ellenőrizendő időszak pedig bármikor meghosszabbítható;  egyházi kiegészítő támogatás zárszámadás során történő korrekciója esetén követendő eljárásrendet, és az egyházi kiegészítő támogatás megtéríttetésének rendjét tartalmazza,

43 A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2010, január 1-jétől hatályos: Felváltotta a 188/1999. Korm. rendeletet. Lényegesebb tartalmi változások:  valamennyi szociális szolgáltató és intézmény engedélyezése alapvetően egységes szabályok szerint történik, (természetesen továbbra is megmaradnak azok a különbségek pl. a csatolandó iratok és az eljáró szakhatóságok terén…) 43

44  bentlakásos intézményeknél az „elvi” működési engedélyezési szakasz megszűnik, egyszakaszos az eljárás  engedélyezés ügyintézési határideje az általános 22 munkanap lesz, amibe többek között a szakhatóságok ügyintézési határideje és a módszertani intézmények szakvéleményezésének határideje nem számít bele. A tárgyi feltételek megfelelőségében bizonytalan fenntartóknak azonban lehetőségük van előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni, amely az elvi működési engedélyhez hasonlóan hat hónapig használható majd fel. 44

45  hatáskör-egységesítés: ha egy integrált intézmény bármelyik telephelyén nyújt bentlakásos szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatást, minden telephely esetében a szociális és gyámhivatal rendelkezik majd hatáskörrel;  a közalkalmazotti kinevezés, illetve a munkaszerződés másolatát kell benyújtani, vagy a fenntartó (intézmény) és a jövőbeli alkalmazott együttes nyilatkozatát arról, hogy a működési engedély kiadása esetén munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítenek;  két alágazat között egységesítésre kerültek a határozott idejű működési engedély és az ideiglenes működési engedély (az intézmény nem felel meg minden feltételnek, de az engedély jogszabály alapján kiadható) szabályai is 45

46  valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény kap tanúsítványt, amelyet jól látható helyen ki kell függesztenie, elősegítve az ellátást igénybe venni szándékozók tájékozódását;  megszűnt a működési engedély ismételt kiadása, minden változás esetén a működési engedély módosítására kerül sor;  felelős fenntartói tervezés érdekében, a tapasztalatokra támaszkodva meghatározásra került, hogy a működési engedély módosítása mikor kérhető: szociális szolgáltatók, intézmények esetében főszabályként naptári negyedévenként egyszer, fenntartóváltozás esetén naptári évenként egyszer stb. 46

47  pontosításra kerültek a bejelentési kötelezettség és a szolgáltató, intézmény megszüntetésének szabályai is, különös tekintettel az ellátásra köteles állami fenntartók esetén;  Bírság: új szankciók pl. : az új ellátottak felvételének megtiltása a hiányosságok megszüntetéséig, a működési engedély hivatalból történő módosítása, ennek akkor van jelentősége, ha a fenntartó pl. adatváltozás miatt elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását: nem kell felszólítani, hogy utólag kérje a módosítást, a pontatlanság hivatalból kiküszöbölhető;  jövőben a működési engedély kiadása, módosítása, visszavonása iránti kérelmet űrlapon kell benyújtani, amely egyszerűsíti mind a fenntartók, mind a hatóságok munkáját; ezek adattartalmát a rendeletek mellékletei rögzítik; 47

48 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet A módosítás főbb pontjai:  Meghatározza a férőhely fogalmát: a működési engedélyben meghatározott legmagasabb napi ellátotti létszám. a működési engedélyben meghatározott napi ellátotti létszám kapacitás; cél, hogy nappali ellátásnál a megállapodások száma több lehessen, mint a férőhelyek száma  Az egyszemélyes szolgáltatások esetében elegendő lesz a képviselő-testület hivatalának szervezeti és működési szabályzata, továbbá nappali ellátások esetében érdek- képviseleti fórum működési szabályzata nem lesz előírás.  Nem állami fenntartású szociális intézmény esetén a fenntartónak folyamatosan rendelkeznie kell a nappali ellátás és a bentlakásos intézményi ellátás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel.

49 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Amennyiben a nappali intézményben ellátott szociális foglalkoztatásban vesz részt, a nappali intézményre vonatkozó szakmai létszámnormákat – az intézményvezető kivételével – nem kell alkalmazni.  Alapgyógyszerkészletre irányadó szabályok módosultak: eseti és rendszeres gyógyszerkészlet került kialakításra.

50 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Szűkebb terjedelmű módosítás volt a lakóotthonok tárgyi követelményeinek változása  Hatályon kívül helyeződtek az integrációs szabályok nagy részei  Hangsúlyos változások a létszámelőírásoknál

51 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Egyes munkakörök megszüntetésre kerültek,  Alapszolgáltatások területén ellátotti létszámhoz igazodó vetítések  Azon munkaköröknél, ahol alternatíva szerepel - pl. ápoló és szociális gondozó -, az intézmény-, szolgáltatásvezető hatásköre a konkrét munkakör meghatározása. Az ápoló, gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkakörök átcsoportosíthatók a rájuk meghatározott és együttesen számított létszámminimumon belül azzal, hogy az így meghatározott ápoló, gondozó létszám nem csökkenhet az intézmény számára előírt ápoló, gondozó létszám 50%-a alá

52 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Házi segítségnyújtásban 9 fő ellátottra kell 1 fő szociális gondozót alkalmazni.  Támogató szolgáltatás: képzésre való bejelentkezés határideje 2 hó-ról 4 hó-ra hosszabbodik, DE a foglalkoztatás kezdő időpontjától számítva 2 éven belül el kell végezni a tanfolyamot (4 év helyett)

53 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet  Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e valamilyen alapszolgáltatást  Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről.

54 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet  Hajléktalan személyek ellátását biztosító szolgáltatások, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás esetén az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.  Bentlakást nyújtó intézmény esetén – az intézmény férőhelyeinek 10%-áig – az a személy is ellátható, aki az intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

55 55


Letölteni ppt "Jogszabályváltozások 2010. Szabó Nikoletta jogi referens Szociális és Munkaügyi Minisztérium Balatonboglár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések