A közlekedés építésföldtana Építés- és környezetföldtan 4.

Az előadások a következő témára: "A közlekedés építésföldtana Építés- és környezetföldtan 4."— Előadás másolata:

1 A közlekedés építésföldtana Építés- és környezetföldtan 4.

2 A közlekedéshálózatok legfontosabb típusai a közúti és vasúti hálózat, a légi közlekedés, valamint a vízi közlekedés. Az ezekhez szükséges mérnöki létesítmények (úthálózat, hidak, alagutak, kikötők, repülőterek) megépítésének módja a környezetében fellelhető kőzetek tulajdonságaitól függ. Ezeknek a hálózatoknak a létesítményei hosszú idejű és különösen nagy mértékű terhelésnek vannak kitéve. Ezért az alapozó mérnökgeológiai vizsgálatok kiemelten fontosak a létesítés során.

3 1. Útépítés Az útpálya vonalas létesítmény. A tervezés az út geometriai hossztengelye, az ún. pálya-tengely alapján történik. Az út pályatengelyére merőleges metszetek a keresztszelvények, amelyek alapvetően befolyásolják az út forgalombiztonságát és az építési költségeket. Az utat tervezés és építés szempontjából alépítményre és felépítményre osztjuk. Az alépítményhez tartozik a földmű a rézsűivel, a támfalak, bélésfalak, borítófalak, valamint a vízelvezető berendezések. A felépítményhez soroljuk a pályaszerkezetet és az úttartozékokat (vezetőoszlop, korlát, jelzőtáblák stb.). Az útpálya szerkezeti elemei (S ZAKOS 2012 nyomán)

4 Úttest aszfalttal fedett járófelülete Pályaszerkezettel ellátott út Földút Javított földút

5 A földmű Az út földműve a pályaszerkezetet alátámasztó, a pályaszerkezet típusa szerinti szilárdsági -, állékonysági -, használhatósági -, tartóssági követelményeket kielégítő tulajdonságokkal előállított talaj/kőzet/egyéb anyagú szerkezet, melyet a helyben található talajra építettek. Földmű kialakítása a legfelső talajréteg eltávolítását követően

6 Út-pályaszerkezeti alaprétegek Az utak alaprétegeinek az a szerepe, hogy a teherelosztó hatást biztosítsanak és ezáltal a földműre olyan terhelés jusson, amely abban maradó alakváltást nem okoz. Az alapréteg relatíve nagy vastagságú, ezért igyekeznek olcsó, helyi anyagokat felhasználni. Az egyes pályaszerkezeti rétegek a földmű fagyvédő/javító/szűrő/tisztasági rétegeként, illetve a pályaszerkezet alap-, (közbenső és kopórétegeként) kerülnek beépítésre. Kötőanyag nélküli pályaszerkezeti réteg készítése zúzottkő szétterítésével

7 Aszfaltrétegek Az aszfalt a bitumen és ásványi anyagok természetes, vagy mesterséges keveréke. Csoportosíthatjuk az előállítás technológiája szerint (permetezéses-szórásos eljárással készülő, keveréses-terítéses eljárással készülő), valamint az előállítás hőmérséklete szerint (hideg eljárásos, félmeleg eljárásos, alacsonyabb hőmérsékleten gyártott, melegeljárásos és forró eljárásos aszfaltok) Útburkolat készítése melegeljárásos aszfalt használatával

8 Domborzatkiegyenlítő pályaelemek Alagutak Az alagutakkal kapcsolatos mérnöki munkák megkövetelik a létesítmény és kőzetkörnyezetének szerkezeti- és anyagszerkezeti tulajdonságainak alapos ismeretét. Ezeknél a létesítményeknél a földtani és a szerkezetépítő mérnöki ismeretek együttes használatára van szükség. 1. Nyitott építési módszerek: Ilyenkor a földalatti műtárgy teljes alapfelülete felett ideiglenesen eltávolítják a talajt. 2. Zárt építési módszerek: Csak a műtárgy külső kontúrja kerül kifejtésre, tehát a műtárgy körüli (feletti, melletti) talajtömeget nem távolítják el. Hidak A hidak olyan építmények, melyek egy közút vagy vasút forgalmát valamilyen akadály (völgy, út, vízolyás) felett átvezetik, ily módon részei az átvezetendő útnak

9 2. Vasúti pályaépítés Földmunkák A vasútépítkezések során egy-egy vonalon a töltések és bevágások kialakítása néha többmillió m 3 föld megmozgatását teszik szükségessé. Ekkor alakítják ki az ágyazatot, melynek feladata, az aljak útján átadódó terhelés átvétele és nagyobb felületre elosztva egyenletesen tovább adni az alépítménynek. A jó anyagból lévő és megfelelően kialakított ágyazat az aljaknak biztos, de rugalmas alátámasztást ad. Vágányfektetés A vágány kialakításához az elkészült, tömörített alsó ágyazatra a kitűzésnek megfelelően kihordják és a tervezett aljközöknek megfelelően zsinór mellett rendezik a vágányelemeket. A vágány irányszabályozása a vasútépítés befejező művelete, amelyet emelőrudakkal ún. rukkolással végezték a kezdeti időszakban.

10 Köszönöm a figyelmet!