Tájékoztató előadás. A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok  2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével.

Az előadások a következő témára: "Tájékoztató előadás. A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok  2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével."— Előadás másolata:

1 Tájékoztató előadás

2 A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok  2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról  236/2013. (VI.30). Korm. rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről 236/2013. (VI.30). Korm. rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről  A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Ügyrendje A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Ügyrendje A fentiek mindegyike – egyéb információk mellett – megtalálható a www.mkik.hu honlapon a baloldali Teljesítésigazolási Szakértői Szerv menüpontban.www.mkik.hu 2

3 Módosított jogszabályok  Polgári perrendtartás: A kiemelt jelentőségű perek fejezet alá bekerült egy alfejezet, mely a TSZSZ szakvéleményére alapított pert külön eljárástípusként szabályozza.  Rendőrségi törvény: A szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes lebonyolítása céljából – jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén – a rendőrség magánlakásba is behatolhat.  Végrehajtási törvény: A TSZSZ szakvéleményére alapított perben a szakvéleményben megállapított összegre biztosítási intézkedést rendelhet el a bíróság.  Gazdasági kamarákról szóló törvény: Az MKIK – a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával – biztosítja a TSZSZ működését.  Igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény: A TSZSZ mint szervezet igazságügyi szakértői tevékenységet folytathat.  Közbeszerzési törvény: Közbeszerzési szerződések esetében is eljárhat a TSZSZ.  Építési törvény: A nemfizetési jelzés alapja lehet a TSZSZ szakvéleménye is. 3

4 A TSZSZ feladata, a szakértői eljárás tárgya -tervezés -építés beruházás -szerződést biztosító mellékkötelezettségek

5 A kérelmezőtől a szakértői eljáráshoz az alábbi dokumentumok kerülnek bekérésre:  Szerződés, szerződés módosítások, elfogadott ajánlatok, elfogadott költségvetések stb.  Engedélyezési és/vagy kiviteli tervek (mennyiségtől függően)  Korábbi részszámlák összegét és kifizetését táblázatos formában  Szerződésben, illetve a jogszabályokban meghatározott átadási dokumentumok.  Ezek közül kiemelendők az alábbiak: beépített anyagok megfelelőség igazolásai, szükséges vizsgálati jegyzőkönyvek (pl: nyomáspróba jgykv., érintésvédelmi jgykv. stb.), esetleges szakhatósági hozzájárulások, ha érintett, tételes elszámolás esetén felmérési napló stb.  A vitatott teljesítéshez kapcsolódó további dokumentumok (levelezések, helyszíni jegyzőkönyvek, stb.) (Ezek beszerzése a TSZSZ feladata, ha a helyszíni szemlén merül fel valamilyen releváns dokumentumigény, a szakértői tanácsnak záros határidővel lehetősége van bekérnie. Ennek időtartama beleszámít az eljárási határidőbe, nem hosszabbítja meg azt.) 5

6 Mi a TSZSZ Szakértői Tanács feladata? A rendelkezésre álló dokumentumok és a helyszíni szemle alapján annak megítélése, hogy a vállalkozó által elvégzett munka megfelel-e/milyen mértékben felel meg a szerződésben vállalt kötelezettségének, a teljesítés – minőségi és mennyiségi szempontból – szerződésszerűen történt-e.. 6

7 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: A szakvélemény – a külön jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül: a)a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, (kérelemben a kérelmező adja meg felsorolásszerűen) b)az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, (ha van, akkor figyelembe véve). c)az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és (ha van, akkor figyelembe véve). d)a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. A szakvéleményben csak a kérelmezett teljesítéssel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni. A szakértői véleményben a ténymegállapításban ismertetni kell a ténylegesen elvégzett munkákat, meg kell határozni mennyiségeiket, illetve a leigazolt teljesítés értékét (feltüntetve az eddig kifizetett összegeket is).. 7

8 Mivel nem foglalkozik a TSZSZ eljárás? Az ügyrend 5.2. pontja felsorolja ezeket. Ez úgy értelmezendő, hogy pl. tervellenőrzésre, elkészült munka minőségi osztályba sorolása vonatkozásában önmagában nem bízhatja meg a kérelmező a TSZSZ- t. Ugyanakkor, ha a teljesítésigazolás vonatkozásában ilyen kérdés felmerül (pl. valamelyik munkanem nem I. minőségi osztályú, vagy pl. statika, tűzvédelem, stb. problémák merülnek fel), akkor azokat véleményeznie kell a Szakértői Tanácsnak, de csak azokat amelyek vitásak. 8

9 Kötbér kérdése Az eljárás során a Szakértői Tanács jogi kérdésekkel nem foglalkozik. A törvényben megfogalmazott, a Szakértői Tanács által megválaszolandó kérdések között sem szerepel, hogy a késedelmes teljesítéssel a szakértői eljárás során foglalkoznia kellene a szakértőknek. Indokolt lenne ennek rögzítése a szakvéleményben, a szakmai ténymegállapítás (III/B.) pontban. 9

10 Az eljárás menete  Kérelem  Hiánypótlás  Befogadás  Szakértői tanács kirendelése (szerződés)  Helyszíni szemle  Szakvélemény készítése (szakértői tanács)  Szakvélemény megküldése(titkárság) 10

11 A kérelmező lehetőségei a szakvélemény megkapása után  Egyeztet a kérelmezettel  Kereset beadás (60 napos határidő)  Bírósági eljárás 11

12 A bírósági eljárás menete  Kereset beadása(kiemelt ügy)  Végzés a Tszsz szakvéleményben megállapított követelésről.  A kérelmezett ellentmondása esetén perré alakul  (kiemelt ügy de a „normál „bírósági eljárás keretében itt már meghallgatják a kérelmezett tanúit és vizsgálják a jog- minőségi és mennyiségi kérdéseket)  Közbenső intézkedés kérése  Biztosítási intézkedés kérése  Bíróság dönt 12

13 Gyakori kérdések 13

14 Ha a dokumentumokat megvizsgálva, vagy a helyszíni szemlét követően valamilyen dokumentumot még szükségesnek ítél, a szakértői tanács kérhet-e dokumentumokat a felektől? Ha az ügy eldöntése szempontjából szükségesnek tartja a szakértői tanács, adatszolgáltatást kérhet közvetlenül a felektől, elektronikus formában, határidő meghatározásával, az eljárási határidő figyelembevételével. 14

15 Kérhetnek-e be dokumentumot a szakértők az ellenérdekű féltől?  Az ellenérdekű fél csak a helyszíni szemle alkalmával kap értesítést arról, hogy ellene egy kérelem került benyújtásra, eljárás indult ellene. Az eljárás során nem tekinthető ügyfélnek, iratbetekintési joga nincs. Ennek ellenére célszerű, és a szakvélemény vitathatóságát csökkenti, ha a szakértők ismerik a másik fél véleményét, dokumentumait is.  A helyszíni szemle alkalmával van lehetőség arra, hogy az ellenérdekű fél dokumentumokat szolgáltasson. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, illetve ha az később kerül megküldésre, akkor azt annak határidejével együtt (ajánlott 5 nap). Ez azonban nem szolgálhat alapul határidő módosításra. 15

16 Kell-e helyszíni szemlét tartani a szakértői eljárás során?  Tervezéssel érintett teljesítés igazolás esetén nem, de kivitelezés esetében mindenképpen szükséges. A szemlén mind a három szakértőnek részt kell vennie, arról az ügyrend szerinti jegyzőkönyvet kell felvennie. Esetleges betegség miatti távollétet a jegyzőkönyvben kell jelezni.  Tervezésről szóló vita esetén az érintett felek meghallgatása szükséges, amelyről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni. 16

17 Mi értelme helyszíni szemlét tartani, ha olyan munkáról van szó, ami több hónap, esetleg több év elteltével már a helyszínen nem vizsgálható? A jogszabály szerint abban az esetben is meg kell tartani a helyszíni szemlét, ha már csak az állapítható meg, hogy a helyszín jelenlegi állapota nem alkalmas a kérdés eldöntésére. Ebben az esetben ezt kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. Ugyanakkor az eljárás során egyedül itt van lehetőség az ellenérdekű fél véleményének a megismerésére, amely a szakvélemény pontosabb megállapításait segíti. Van arra lehetőség, hogy a szakértők külön járják be a helyszínt (pl. ha közterületen, nyilvános helyen van), és azután egyeztető tárgyalást tartsanak a felekkel. 17

18 Mi van, ha a felek nem jelennek meg a helyszíni szemlén? A TSZSZ eljárása a minél gyorsabb ügyintézés és a szoros eljárási határidők betarthatósága érdekében elsősorban elektronikus kommunikációra épül. Éppen ezért nyomatékosan szoktuk kérni a kérelmezőt, hogy a kérelemben ellenőrzött, élő e-mailes elérhetőségeket adjon meg (a kérelmezett és a helyszín birtokosa részéről is). Ennek ellenére a TSZSZ titkársága az értesítések kiküldésekor igyekszik körültekintően megbizonyosodni róla, hogy minden fél megkapta az értesítést (e-mail, telefon, fax). Ezzel együtt előfordulhat, hogy nagyobb helyszíneken a megjelentek nem találkoznak, ilyenkor javasoljuk, hogy jelezzék ezt nekünk telefonon, és mi megpróbálunk telefonon egyeztetni a felekkel. 18

19 Mi történik, ha a szakértők a helyszíni szemlén nem tudnak bejutni a helyszínre (a birtokos nem engedi be őket vagy nincs is jelen)?  A Tszszt. szerint, amennyiben a helyszín birokosa nem tesz eleget a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a szakértői tanács ezt rögzíti a jegyzőkönyvben, és a fél kérelmére kezdeményezi a helyszíni szemle rendőrség közreműködésével történő megtartását. . 19

20 Pótmunka mikor számolható el: Ha írásos szerződés van róla. Ennek fogadható el véleményünk szerint minden olyan dokumentum, amely a szerződés kiegészítés formai követelményét teljesítik (pl: árazott költségvetés megrendelő részéről történő írásos jóváhagyása). Ha sem a mennyiség, sem az egységár az adott munkanem esetében nem került meghatározásra, abban az esetben csak annyi állapítandó meg a szakvéleményben, hogy a kérelmező által meghatározott munkanem valóban pótmunka-e (azaz a felek között létrejött szerződés műszaki tartalma egyértelműen nem tartalmazza), ténylegesen megvalósulásra került, ellenértékét nem kell meghatározni. Amennyiben nincs írásos szerződés, a szakvéleményben a szakértők érték hozzárendelése nélkül megállapítják,hogy a szerződötthöz képest a műszaki tartalom bővült. 20

21 Mi a teendő, ha a helyszíni szemle során olyan eltérés tapasztalható, amely építési engedély köteles lenne? Mindenképpen jelezni kell a szakértői véleményben. Ebben az esetben a teljesítés műszaki tényét a szakvéleményben jelezni kell, ahogy azt a körülményt is, hogy az megvalósulás a tervtől, szerződéstől eltér, építési engedély módosítását tenné szükségessé. Ebben az esetben a szakértői tanács az elvégzett munka értékét nem, vagy csak csökkentett értéken hagyja jóvá (kisebb eltérés esetében). A bizonyítási eljárás lefolytatása már a peres eljárás része. 21

22 Esettanulmányok: Már több, mint 80 eljárás került megindításra a TSZSZ-nél. Néhány eset a lezárult ügyek közül : Már lezárult a kivitelezés (útépítés), a teljesítésigazolás is kiadásra került, viszont nem történt meg a pénzügyi teljesítés – a kijelölt TSZSZ Szakértői Tanács kiadta a teljesítésigazolást. Már lezárult a kivitelezés (földmunka), az átadás-átvétel nem történt meg, a teljesítésigazolás nem került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a szerződés tárgyát képező munkák elvégzését, viszont nem volt teljes bizonyossággal megállapítható (dokumentumok (fotók, építési napló hiánya miatt), hogy a munkát a kérelmező végezte el. Lezárult kivitelezés (tetőszigetelés) után, a kérelmezővel szerződésben álló önkormányzat átvette a munkát és kiadta a teljesítésigazolást, majd a műszaki ellenőr visszavonta a teljesítésigazolást – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a szerződés tárgyát képező munkák elvégzését és kiadásra került a teljesítésigazolás. Már lezárult a kivitelezés (nyílászáró) – a felek a hiánypótlás alatt megegyeztek, TSZSZ szakvélemény nem készült. Már lezárult a kivitelezés (épületvillamosság) – a felek a helyszíni szemle alatt egyeztek meg, TSZSZ szakvélemény elkészült. Folyamatban lévő beruházásnál (generál-kivitelezés) elszámolási vita alakult ki a szerződött felek között – a kijelölt Szakértői Tanács megállapította a tényleges teljesítést, és az alapján adta ki a teljesítésigazolást. 22

23 Már lezárult a kivitelezés (vasútépítés földmunka), a teljesítésigazolás csak részlegesen került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye csak a szerződés tárgyát képező munkák elvégzését állapította meg, viszont nem volt teljes bizonyossággal megállapítható a munka mennyisége (nem volt mindkét fél által elfogadott geodéziai felmérés). Ezért a szerződés tárgyát képező, illetve a pótmunkák jelentős részére nem történt meg a teljesítés igazolás kiadása. Már lezárult a beruházás (generál-kivitelezés), az átadás-átvétel megtörtént, viszont a pótmunkák teljesítésigazolása nem került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a munkák elvégzését, viszont mivel nem volt aláírt szerződés/elfogadott árajánlat a pótmunkákra vonatkozóan, a teljesítés igazolás a vitatott pótmunkákra nem került kiadásra. Befejezés előtti beruházásnál (generál-kivitelezés) a felek nem tudtak megállapodni a műszaki tartalomhoz tartozó összegben, ezért a teljesítésigazolás nem került kiadásra – a TSZSZ szakértői tanács a dokumentumok ellentmondásai miatt (nem volt a műszaki tartalom egyértelmű) csak azt tudta rögzíteni, hogy a szerződés teljesítése megtörtént, a műszaki tartalom bővült, de az ellenérték összegét nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani. 23

24 Van-e utólag lehetőség a szakértői vélemény tartalmának módosítására?  A szakértői vélemény leadása és ellenjegyzése után a szakértői vélemény nem módosítható.  Amennyiben a későbbiekben a szakértői vélemény tartalmát bármely fél a kifogásolja, azzal kapcsolatban észrevételeket/panaszt tesz, ezt tájékoztatásul megküldjük a szakértői tanács tagjai részére. A szakértői vélemény kiegészítésére/módosítására azonban abban az esetben sincs lehetőség, ha egyértelmű (pl. számszaki) hibára hívják fel a figyelmet.  A szakértői eljárás keretében jogorvoslatra lehetőség nincs, az észrevételek megválaszolására a bírósági eljárás keretében a szakértői tanács elnöke a bíróságra beidézhető. 24

25 A szakértői vélemény elkészítésével kapcsolatos díjazás A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 Ft és nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot. A szakértői díj a Szervet illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30- 30%. 25

26  TSZSZ hol tart (hány ügy, milyen típusúak, általános tájékoztató)? Áprilisig 81 db kérelem érkezett be. Az ügyekből eddig 59 db zárult le. 5 ügy esetén a felek még az eljárás során megegyeztek. Az ügyek megoszlása: 79 %-a magasépítés, 12 % mélyépítés, 8 % útépítés és 1 % tervezés. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében összesen a vitatott összegek 70 %-át állapították meg a szakértők. 26

27 Az ügyek területi megoszlása helyszín és a kérelmezők szerint (megyére lebontva):  Bács-Kiskun 4  Baranya2  Budapest 19  Borsod-Abaúj-Zemplén1  Csongrád 7  Fejér 2  Győr-Moson-Sopron 3  Hajdú-Bihar 3  Heves 4  Jász-Nagykun-Szolnok1  Komárom-Esztergom 1  Nógrád 1  Pest 10  Somogy 5  Szabolcs-Szatmár-Bereg2  Vas 6  Veszprém2  Zala 4  Bács-Kiskun 2  Baranya1  Budapest 26  Csongrád 4  Fejér 7  Győr-Moson-Sopron 3  Hajdú-Bihar 2  Heves 1  Jász-Nagykun-Szolnok1  Komárom-Esztergom1  Nógrád 2  Pest 15  Somogy 2  Szabolcs- Szatmár-Bereg6  Tolna2  Veszprém2  Zala 3  Szlovákia1 27

28  A kamarából (MKIK) kizárás, mint szankció működik/működhet-e a nem fizetőkkel szemben? Működhet. A kérelmezőnek kell bejelentenie a kamaránál. Jelenleg még nincs ilyenről tudomásunk.  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) alapján a TSZSZ szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, törli a nyilvántartásból. 28

29  Azon ügyekben, ahol az eljárás megindítása után egyezség születik, a panaszos befizette az eljárási díjat, a testület megkezdte munkáját, a költségeket ki téríti meg? Miután a kérelem befogadásra került, a szakértői véleményt el kell készíteni. Amennyiben a szakértői tanács már megkezdte munkáját, de helyszíni szemle megtartására még nem került sor, s a felek megállapodnak, a szakértői véleményt (ebben az egy esetben!) helyszíni szemle megtartása nélkül kell elkészíteni. A szakvéleményben kell rögzíteni, hogy a felek megegyeztek. 29

30  Van-e joga a TSZSZ szakértőknek további adatokat bekérni: pl. MVH DARFÜ stb. az elszámolási adatok bekéréséhez ? A szakértői tanácsnak az eljárás során a TSZSZ-en keresztül a felektől van lehetősége adatokat/iratokat bekérni. Hatóságot adatszolgáltatásra kötelezni/kérni nem tudunk. Nyilvános adatbázisokat a szakvélemény alátámasztására, amennyiben ennek szükségét látja, ellenőrizhet a szakértői tanács. 30

31  Az elkészült munka minősége, osztályba sorolása lehet-e a Tszsz szakértők feladata ? Abban az esetben lehet a minőséget, osztályba sorolást vizsgálni, ha a teljesítésigazolás megtagadásának ez az oka. A szakértői tanács feladata ennek vizsgálata. A minőségi kifogás miatti megtagadás esetén a kérelmezett definiálja a kifogás okát (a helyszínen, dokumentumokkal, stb.). 31

32 Köszönjük a figyelmüket ! 32