PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ SZOCIOTHERÁPIÁS FOLYAMATA Doba, 2014. szeptember 17.

Az előadások a következő témára: "PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ SZOCIOTHERÁPIÁS FOLYAMATA Doba, 2014. szeptember 17."— Előadás másolata:

1 PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ SZOCIOTHERÁPIÁS FOLYAMATA Doba, 2014. szeptember 17.

2 Az Európatanács ajánlásai tagországai rehabilitációs tevékenységéhez (Strassbourg, 1992. 10.06.). Az ajánlásban alapelveket, célokat, módszereket definiáltak. –Alapelvek: A lehető legkorábbi időpontban meghatározott részletes diagnózis Az összetett rehabilitációs terv elkészítése A speciálisan szükséges kezelések sorozata A megbízható rehabilitációs technikák

3 –Célok: A rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása a társadalmi, gazdasági részvételre lehetőség a legteljesebb fokú függetlenségre legnagyobb mértékű önmagára támaszkodás esélyeinek megteremtése ne játsszanak a társadalomban másodlagos szerepet minél aktívabb szerepük legyen a rehabilitációs folyamatban

4 –Módszerek: A rehabilitációt segítő nemzeti programok A személy teljes részvételét segítő eszközök a rehabilitációs eljárásban Az érintettek számára megadni a lehetőséget a rehabilitáció korai megkezdésére A betegség, károsodás okát vagy okait a felismeréskor azonnal megszüntetni, vagy a legcsekélyebb fokra csökkenteni

5 A rehabilitáció definíciója WHO (World Health Organization): olyan szervezett segítség, amelyre egészségükben, testi, szellemi épségükben, tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulhatnak a társadalomban, a közösségükbe történő visszailleszkedésük érdekében. –A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkozási és szociális intézkedések tervszerű, összehangolt együttese –Egyénre szabott alkalmazás, amiben a rehabilitálandó tevőleges részvétele nélkülözhetetlen.

6 A rehabilitáció feltételei: –A rehabilitációs munkacsoport (pszichiáter, klinikai szakpszichológus, szociális munkás, pszichiátriai szakápoló, gyógyfoglalkoztató, gyógytornász, egyéb, szocioterápiákra specializálódott szakember (zene, tánc, művészetterápeuta). –A rehabilitálandó személy A betegség (bizonyos kórképeknél rehabilitáció komolyan nem jöhet szóba) A motiváció támasztotta feltételek (a beteg motivációja nélkül rehabilitáció legfeljebb látszateredményekkel jár)

7 A pszichiátriai rehabilitáció módszerei (lényegében minden terápiás módszer egyben a rehabilitációt is szolgálja, például a farmakoterápia, a pszichoterápia, stb.). A közösségi keretek között folytatott rehabilitációt célzó foglalkozásokat összefoglalóan szocioterápiáknak nevezzük. –Intézeti feltételek között a rehabilitáció számára optimális közeget a terápiás közösség valósítja meg. Ehhez szervesen kapcsolódnak az: –Ergoterápiás módszerek Munkaterápia Foglalkozásterápia –Művészeti terápiák –Fizioterápiás módszerek alkalmazása

8 Terápiás közösség Munkaterápia Foglalkozás terápia Nagy csoport

9 Munkaterápia Ahogyan minden terápiás eljárás során sajátos eszközöket használunk fel a betegek megfelelő sajátos testi és lelki működésváltozásának előidézésére, úgy a munkaterápia esetében a sajátos eszköz a munka: Valamely fizikai vagy szellemi használati érték, termék előállítására irányuló és legmagasabb fokon céltudatos, sajátos társadalmi kapcsolatokkal járó fizikai vagy szellemi tevékenység. A munkaterápia különbözik a betegek dolgoztatásától, a munka csak akkor terápiás hatású, ha:

10 a végzője arra a rehabilitációja céljából rászorul. Nem jelent tehát munkaterápiát a rehabilitáció valamelyik fokán dolgozó vagy munkaképes egyének munkavégzése. egy termék létrehozására irányuló célszerű tevékenység. Így nem munkaterápia a kedvtelésből, szükségtelenül és céltalanul végzett festegetés, vagy társadalmilag hasznavehetetlen dolgok előállítása. egészségügyi személyzet irányítja, a terápiás össz- terven belüli, orvosi indikáció, a hatása szerinti célszerű adagolás és a gyógyulási folyamat állandó nyomon követése által. A beteg önkéntesen, aktívan a gyógyulását akarva vesz benne részt. Ez ad rehabilitációs kilátást és akadályozza meg, hogy az egészségügyi dolgozók által irányított kényszermunkává fajuljon.

11 A munkaterápia alapvetően különbözik - a később ismertetendő - foglalkozásterápiáktól azáltal, hogy: használati értéket hoz létre kívülről támasztott követelmények alapján teljesítmény-centrikus tevékenység a beteget elsősorban a társadalmi elvárásokkal szembesíti.

12 A munkaterápia nem „a” rehabilitáció, hanem csak a folyamat része, a rehabilitáció rokona, a további rehabilitáció nélkülözhetetlen feltétele, amely azt teszi lehetővé, hogy a többnyire megváltozott munkaképességű személy a képességeinek megfelelő munkához és pozitív szerepekhez jusson a társadalomban, hogy legalább részben önfenntartását és egyéni boldogulását meg tudja találni. A munkaterápia gyógyító hatása sokirányú terápiás alkalmazásra nyújt lehetőséget és minden alkalmazott formája jó hatással van a betegekre.

13 Sajátos egységet alkotó hatásait a következőképpen csoportosíthatjuk: Fizikai és élettani hatása értelmében a munkaterápia a fizioterápiának egy különleges formája. Hatására szervezetünknek valamennyi tevékenysége (anyagcsere, étvágy, vérkeringés, belső szervek működése) megváltozik. Élettani hatása pszichésen is megnyilvánul, sőt gyakran egymagában idéz elő nagymértékű javulást. Általános lélektani hatással is rendelkezik. Bevezetése alapvetően megváltoztatja a betegellátó osztályok környezetét is.

14 Ahol munkaterápiát végeznek gyakorlatilag mindenütt kollektívában végzik és a munka csoportterápiás hatása különösen kedvező feltételt teremt a pszichoterápia számára. A munka a kölcsönös függést és a segítés bizonyos fokát követeli meg, különösen közös munkák esetén. Így nagyban hozzájárul a társas kapcsolatok helyreállításához. A beteg megtanulja, hogy társaival és vezetőjével együttműködve egy feladatnak rendelje alá magát, arra kitartással összpontosítsa energiáit, kiegyensúlyozott körülményeket teremtsen maga körül, méghozzá kóros kommunikációs módok nélkül.

15 Fejlődik a beteg valóságérzete, az önmagáról alkotott véleményének helyessége tisztul, megtanulja magát a csoport és a saját teljesítménye tükrében helyesen értékelni, ami megelőzi a képességeinek túl- vagy lebecsülését. A közösség formáló ereje megmutatkozik abban, hogy a csoporthatás képes átépíteni a munkaellenes beállítódást, és lényegesen könnyebbé és eredményesebbé teszi a betegek vezetését. A munkaterápia bevezetésével a foglalkoztatott számára a munkacsoport válik a primer közösséggé.

16 A munkaterápia abban is megnyilvánul, hogy a személyiség egészséges irányú fejlődését, gazdagodását idézi elő. Magasrendű szociális érzelmeket kelt, elfogadtatja a beteggel, hogy a társadalom megkívánja a tagjaitól a társadalmi célok megvalósításában, termelésben való részvételt, és a társadalmi tevékenység eredményeinek elvégzése mellett az építésében is a közreműködést. A hasznosság tudata egy alkotó közösség tagjaként hasznos dolgok létrehozására ösztönöz.

17 Létrejön a munka élménye, annak átélése, hogy mit végez, hogy mit miért tesz, a felelősségérzet és az akaraterő mozgósítása a nehézségek leküzdésére. A munka örömének élménye is megteremtődik, amelynek következtében a beteg szívesen tartózkodik a munkaterápián, büszke helyzetére és használja a munkával szerzett pénzt. Kivédi a másodlagos fogyatékosságokat pl. ápolatlan külső megszokását, a magához és jövőjéhez való helytelen beállítódást.

18 Az új betegek részére heti egy alkalommal részletes tájékoztatás történik az intézetről, házirendről, napirendről, gyógykezelésről, gyógyítási folyamatról és a gyógyító teamról. A tájékoztató után a foglalkoztató tanár megmutatja az egyes munkahelyeket, munkákat, bemutatja az ott dolgozókat. A beteg a felajánlott lehetőségek közül választhat.

19 A beteg munkacsoportba osztásakor be kell mutatni a csoporttagoknak illetve az egyes munkaterápiás tevékenységeket. A munkaterapeuták részéről fontos a gyógyítás eszközéül szolgáló munka egyénileg történő és fokozatos adagolása, amely történhet:

20 a munka nehézségének (könnyű vagy nehéz, egyszerű vagy bonyolult, különféle keménységű anyagok feldolgozása, a munka tempójának növelése, a mozgások nehezítése, bonyolultabb feladatok) változtatásával a munkaidő hosszúságának (fokozódó hosszúságú munkanap, csökkenő hosszúságú és ritkuló szünetek) változtatásával magasabb munkaképességet igénylő munkahelyre áthelyezés által.

21 A munkakövetelményeket mindig a beteg állapotához kell egyénileg hozzámérni: a túl magas és az alacsony követelményekkel járó tevékenység egyaránt káros, hasztalan. Míg a testi betegségeknél a munkát a terhelhetőség foka határozza meg, és óvatos adagolást kíván, addig a pszichés zavarok gyógyításánál tartsuk a beteget a lehetséges teljesítménye felső határán, és helyezzünk nagy súlyt az érzelmi életet, magatartást és a személyiséget fejlesztő mozzanatokra, ebben a fő szerep a munkaterapeutáé.

22 Munkaterápia eszköztára Mezőgazdasági tevékenységek: Növénytermesztés (kertészeti munkák) Park karbantartás

23 Ipari tevékenységek: Barkács műhely (világjáték teszt készítése) Kerámia műhely (világjáték teszt készítése) Könyvkötő műhely Papírhulladék válogató műhely Fonalgombolyító műhely Bőrvarroda Textilvarroda Lábtörlőfonó műhely Rongyszőnyeg szövő műhely Takaróvarró műhely Szőnyegszövő műhely

24 A terapeutának érteni kell ahhoz a szakmához amit végeznek (pl.: könyvkötészet), másrészt gyógyfoglalkoztató segédasszisztensi képesítéssel is rendelkeznie kell. Fontos ez, mivel a beteg állapotának a legkisebb változásait is érzékelnie kell, ezen kívül rendelkezzen jó konfliktuskezelő képességgel. Tudnia kell megfelelően értékelni, illetve minősíteni a beteg munkáját és viselkedését a terápiás műhelyben „csoportszituációban”. Az értékelésnél fontos, hogy a műhelyen belül beszéljék meg közösen mindenki egyéni teljesítményét és közösen állapítsák meg a terápiás jutalmat. (Az összeg 100 Ft-ól 4.000 Ft-ig terjedhet.)

25 Egy másfajta értékelés a „Minősítő lap”, melyet havonta töltünk ki a betegekről. Ez tájékoztató a team számára és bekerül a beteg kórrajzára. Havonta nyomon követhető a beteg állapotváltozása. A skála pontot mér, amelyben áttételesen a teljes gyógyítás tükröződik, de a beteget a csoportban végzett munkában jellemzi. Szempontjai a pszichiátriai betegekhez igazodnak. Kezelhetősége és egyszerűsége a munkaterápiás gyakorlat igényeit elégíti ki.

26

27

28 A munkaterápiás hatás két forrásának megfelelően két dimenzióra tagozódik: a munkavégzés viselkedés. Mindegyik dimenzióban hat kategória egy öt fokozatú beosztásban jellemzi a beteget. Az egyes fokozatokhoz 1-5-ig számok vannak sorolva. Ezt a számot a lap szélén jelöljük. Dimenziónként az elérhető legmagasabb pontszám 30, a minimális 6. A kategóriák kissé eltérnek a munkapszichológiában használatos kategóriáktól. Ezt az eltérést a vizsgálati alanyok állapota magyarázza.

29 A munkavégzés dimenziójában a teljesítmény mellett, ami a mennyiség értékelésére szolgál, a munkát a minőség is alapvetően jellemzi. Mind a termelésben, mind a betegeknél fontos a munkabírás, a munkatempó és az önállóság. A munkaidő becslésének akkor van értelme, ha a beteg maga választja meg a rendelkezésre álló időből a munkával töltött időmennyiséget.

30 A viselkedés dimenziójában a betegek olyan személyiségvonásai iránt érdeklődünk, amelyek a társadalmi beilleszkedés, főként a munkaköri beilleszkedés szempontjából lényegesek: a munkához való viszony mellett, a társaihoz, a vezetőjéhez és a munkahelyéhez való viszony is szerepet kap. A kommunikáció I. rovatban a beszédben megnyilvánuló szociábilitást mérjük. Ez a formai elem csak a kommunikáció II. rovattal együtt ad használható értéket, mely a kommunikáció adekvációs fokát is jelzi.

31 A minősítő lap használata a mindennapi gyakorlatban többféle lehet: a munkaterápiába lépő betegeknél kitölthetjük az első nap után a munkaterápia különböző fázisain lévő betegeknél meghatározott időpontban végezhetjük el a felmérést. elbocsátás előtt a rehabilitációs prognózishoz a minősítő lapokat használjuk fel, amelyeket egymás utáni sorrendben töltünk ki, alkalmasint indikációs kívánság szerint is élhetünk vele. A minősítő lapokat a munkaterápiás nővérek (terapeuták) töltik ki, hisz ők, akik a beteggel vannak egész nap, nyomon követik a munkateljesítmény és a viszonyulás legapróbb változásait is.

32 Foglalkozásterápia A foglalkozásterápia célja: személyiségfejlesztés, rendeződés, kiegyensúlyozódás, egyéni képességek kibontakoztatása, a magatartás pozitív befolyásolása. Teljesítmény helyett élményre törekszik, a társas viselkedési formák begyakorlására teremt alkalmat.

33 Nagycsoport Dialógus a betegek és a személyzet között. Az ülés hű tükre annak, hogy milyen élet folyik a betegek körében. Az osztály életéről ad képet.

34 Betegönkormányzat: a betegek felelősség vállalásának újratanulása, a másokért végzett munka megtanulása. A felelősségre építő szervezetek és csoportok hozzájárulnak a betegek társadalmi beilleszkedéséhez. Segít kiépíteni a szükségletet a betegekben, hogy erőfeszítéssel forduljanak a saját életük rendezése felé és felelősséggel tartozzanak önmaguknak.

35 Terápiás kiscsoportok: Újbeteg csoport: Célja a kezdeti szorongás oldása és a tájékoztatás személyiségi jogokról betegjogokról betegpénztári szabályzatról házirend – napirend ismertetése foglalkozásterápia és a munkaterápia mint gyógymód rövid ismertetése betegönkormányzat működésének ismertetése Könyvtár - könyvkölcsönzés munkavédelmi – tűzvédelmi előírások ismertetése egyéb, a betegek részéről felmerülő kérdések megbeszélése

36 Mindezen tájékoztatást egy nyilatkozat aláírásával igazolják a betegek. Ezután történik a munkaterápiás műhelyek megtekintése és a szabad tevékenységválasztás.

37 Kimozdító csoport: Tevékenység központú terápia. A passzivitásból eljuttatni a beteget az önálló tevékenységig. A munkaterápiára történő felkészítés. Orientációs tréning: Célja: a fennmaradt értelmi képességek megerősítése. Ezt a csoportot térben-időben tájékozatlan betegek alkotják.

38 Játékcsoport : Célja: az alkotókedv felkeltése. Hatása: oldódik a szorongás figyelem-összpontosítás felgyülemlett energiák levezetése önkontroll önfegyelem szociabilitás (adekvát szociális viselkedés) Ötletzápor: Dementálódás megakadályozására, élénkítésre, az érdeklődés felkeltésére szoruló betegeknél.

39 Gesztusterápia: Orlic-módszer Mozgásukban, testtartásukban zavart, valamint mimika- és gesztusszegény betegeknél. A test tudatosítása, önmaga tudatosítása. Szabadinterakciós kiscsoport: Érzelmi feszültségek kezelésének tanulása, gyakorlása a rehabilitáció reményében.

40 Szociális ügyességi csoport: Bevásárlás, saját ügyeinek intézése. Hatása:visszailleszkedési modell a kinti életbe

41 Szabadidős tevékenységek és légköralakító nyílt foglalkozások: A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésében segít. Zenés-táncos mulatságok Ünnepélyek szervezése (karácsony) Sportversenyek (házi bajnokságok) Szellemi és tájékos vetélkedők kirándulások Könyvkölcsönzés a könyvtárszobában. Csendes nyugodt hely, így lehetőség van a napi sajtó olvasására, levélírásra. Kapcsolattartás hasonló intézményekkel (pszichiátria betegek sport- és kulturális találkozóján részvétel)

42 Művészeti terápiák Valamely társadalmi jelenséget, a kultúra egyik-másik területét vagy termékét használja fel csoportterápia formájában. Valamilyen műalkotás létrehozása vagy élvezete kapcsán kialakuló esztétikai élmény terápiás felhasználása.

43 Aktív művészetterápiák: Művészeti igényű alkotások létrehozására irányul, ahol azonban a játékos és teremtő mozzanatok a jelentősek, az elkészült mű színvonala másodrendű kérdés. Zeneterápia aktív:kommunikációban gátolt, kapcsolatszegény betegeknél zenére festés:segít az érzelmi egyensúly megteremtésében

44 Polcz Alaine játékos kreatív csoport Lelassult, gátolt betegek kimozdítása. Egyszerű feladattól haladva a nehezebb felé. Szintén alkalmas a munkaterápiára történő felkészítésre. Énekcsoport: Mentálisan leépült és depressziós betegeknél. Élményközpontú. Pozitív érzelmi állapotok rögzítése, karbantartása. Hatása: a közösséghez tartozás élménye, derűsebbé válik a lélek.

45 Biblioterápia: Zárkózott, nehezen kommunikáló, érzelmileg sivár emberek kezelésére alkalmas módszer. Meghatározott tematika szerint – irodalmi szemelvények felolvasása, közös megbeszélése az önismeret elsajátításának céljával. A felhasznált művek a következő személyiségvonásokat érintik: Alacsony frusztrációs tolerancia Rendezetlen interperszonális kapcsolatrendszer Bűntudat Távlat és cél nélküli életfelfogás Szűk élmény feldolgozási repertoár.

46 Köszönöm a figyelmüket!