Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszíni vízrendezés. Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszíni vízrendezés. Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából."— Előadás másolata:

1 Felszíni vízrendezés

2 Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából optimális vízgazdálkodási helyzet kialakítása, ehhez szükséges feltételek megteremtése.  Káros víztöbblet hatásainak kiküszöbölése  Természetes csapadék helyben való hasznosítása

3 Alapfogalmak Növények víztűrő képessége: Vízbőség miatt felszíni vizek képződnek, illetve talajvízszint emelkedik (belvíz) Víz:levegő arány eltolódik a víz javára (növény befullad, elpusztul) Víztűrő képesség: mennyi ideig képes a növény egyedpusztulás nélkül a fulladáspont körüli állapotot. Függ: fajtól illetve fajtától, fenofázistól, növény magasságától, vízborítás magasságától, lég- és vízhőmérséklettől.

4 Alapfogalmak Gépek üzemelése szempontjából optimális talajnedvesség: Tavaszi talajelőkészítéskor Növényápolási munkák idején Betakarítási munkák idején

5 Alapfogalmak Optimális talajvízmélység: Az a mélység, amely mellett a gyökérzónában a növény igényének megfelelő víz:levegő arány alakul ki. 1. Sekély gyökérzetűek (gyepek, egyes zöldségnövények) 2. Közepesen mély gyökérzetűek (burgonya, kukorica, gabonafélék) 3. Mély gyökérzetűek (répafélék, kender, napraforgó, lucerna) 4. Igen mély gyökérzetűek (szőlő, gyümölcsfák)

6 Optimális talajvízmélység 1. növénycsoporté: laza talajon cm közép kötött talajon cm kötött talajon cm 2. növénycsoporté: laza talajon cm közép kötött talajon cm kötött talajon cm 3. növénycsoporté: laza talajon cm közép kötött talajon cm kötött talajon cm 4. növénycsoporté: laza talajon cm közép kötött talajon cm kötött talajon cm

7 Belvízrendezés műszaki feladatai Folyószabályozás során létrehozott mentesített oldalon belvíz fordulhat elő. A töltések megakadályozzák, hogy a belvíz a folyóba folyjék vissza. Az ily módon domborzatilag zárt síkvidéki vízgyűjtőkön vízrendezési műveket (csatorna, tározó) építünk, melyeken keresztül a belvizet a folyóba vissza lehet vezetni.

8 Belvízrendszerek Gravitációs rendszer: ha a befogadó legnagyobb vízállásai alacsonyabbak, mint a belvízrendszer főcsatornájának mértékadó vízszintje. Szivattyús rendszer: befogadó legnagyobb vízszintje magasabb, mint a belvízfőcsatorna mértékadó vízszintje, árhullámok levonulása hosszabb ideig tart, belvízrendszer nagy kiterjedésű. Vegyes rendszer: LNV magasabb, mint a mértékadó vízszint, de a KÖV alacsonyabb.

9 Belvízrendszerek Fajlagos kiépítettség (q) (l/s*km 2 ) Csatornasűrűség (km/km 2 ) Főművek Üzemközi művek Üzemi művek

10 Belvíz kialakulásának okai Meteorológiai tényezők: Csapadék mennyisége, intenzitása Hóréteg vastagsága, hóolvadás intenzitása Lég- és talajhőmérséklet Párolgás mértéke Földrajzi és talajtényezők: Domborzat Talajok vízgazdálkodási tulajdonságai Hidrológiai tényezők: Adott terhelést megelőző helyzet Talajvíz mélysége Hozzá- és elfolyás Hidrogeológiai viszonyok Földhasználattól függő tényezők Művelési ág Talaj állapota (művelés módja, minősége, vetés) Öntözés Befogadó állapota, vízállása Műszaki létesítmények állapota

11 Belvíz keletkezése Néhány cm mélységű és néhány m2 kiterjedésű tócsák Belvízfoltok Belvízfoltláncok Csatornában való vízmozgás

12 Belvíz-veszélyeztettség Kategóriarelatív gyakoriság I.<0,05 (24800 km 2 ) II.0,05-0,10 III.0,11-0,20 IV.>0,20 (1860 km 2 ) } km 2

13

14

15 Belvíz okozta károk Talajra gyakorolt hatás (alacsonyabb talajhőmérséklet, lassú fölmelegedés, szétiszapolódás, szerkezetrombolás, tápanyag-kimosódás, tömörödés, másodlagos szikesedés) Talajművelésre gyakorolt hatás (később végezhető, rosszabb minőség, nagyobb üzemanyag-felhasználás) Talajerő-gazdálkodásra gyakorolt hatás (több tápanyag, trágyázás optimális időpontja eltolódik) Növényállományra gyakorolt hatás (vetés késik, rövidebb tenyészidő, növényápolási munkák eltolódnak, rosszabb minőségű termés, nagyobb gyomosodás, betakarítási munkák nehezebben végezhetők, növényállomány kipusztul, terméscsökkenés)

16

17 Felszíni vízrendezés művei Levezetőrendszer (csatornahálózat) Tározók műtárgyak

18 Csatornahálózat Táblacsatorna: minden tábla határán, útmenti árkok is Mellékcsatorna Főcsatorna és hullámtéri csatorna Övcsatorna Külvízcsatorna Csatornák keresztszelvénye általában trapéz alakú, de lehet csésze vagy összetett szelvényű is.

19

20 Tározók Célja a keletkező felszíni vizek károkozás nélküli lefolyásának szabályozása vízvisszatartással. Állandó üzemű tározók: záró, szabályozó és egyéb művekkel vannak felszerelve, év nagy részében fel vannak töltve, így mezőgazdasági termelés nem folyik rajtuk. Ideiglenes üzemű tározók: elsődlegesen mezőgazdasági művelésű terület, célja a belvízmentesítés.

21 Tározók Természetes tározók: holtágból kialakított tározók, mély fekvésű lapos területek, homokdombok közti mélyedések (pl. tározófüzérek) Mesterséges tározók: gátakkal körülvett terület, legelők övgátolása

22

23 Műtárgyak Műtárgyak: vízgazdálkodásban alkalmazott olyan építmények, amelyek a csatornák, tározók üzemeltetésében nélkülözhetetlenek. Lehetővé teszik a víz lefolyásának szabályozását, víznek alacsonyabb térszínről magasabb térszínre való emelését.

24 Keresztező műtárgyak Feladatuk a csatornák csatornákkal vagy közlekedési pályákkal való keresztezésének megoldása. Átereszek Bújtatók Hidak

25 Szabályozó műtárgyak Feladatuk a víz lefolyásának szabályozása. Tiltók Zsilipek Csőzsilipek Beeresztők

26

27 Esés-összpontosító műtárgyak Olyankor alkalmazzák, mikor a terep esése nagy, így a csatornában kialakuló vízsebesség meghaladja a kritikus értéket, a csatorna anyagát erodálná. Fenéklépcsők Surrantók

28

29 Gépi emelés műtárgyai Vízrendezési (belvíz) szivattyútelepek Öntözési szivattyútelepek Kettős működésű szivattyútelepek

30 Felszíni vízrendezés tervezése Felszíni vízrendezés tervezésével egyidejűleg táblásítás, úthálózat tervezése is Tervezéshez alapadatok (talajtani, vízrajzi, geodéziai stb.) szükségesek. Befogadó kiválasztása (víz minél rövidebb úton jusson a befogadóba, bevezetés lehetőleg gravitációs legyen) Csatornahálózat vonalvezetése: alkalmazkodjon a birtokhatárokhoz, mélyedésekhez, optimális esése legyen, gépekkel karbantartható legyen

31 Méretezés alapja Fajlagos vízhozam (q): területegységről időegység alatt levezetendő vízmennyiség (l/s*km 2 ). Alapja a mértékadó vízhozamnak. A belvíz származhat: csapadékból öntözővízből talajvízből fakadóvízből folyók árvizéből q = q cs + q ö + q t + q f + q á Mértékadó vízhozam Q=q*A Qösszes vízhozam (l/s, m 3 /s) Avízgyűjtőterület (ha, km 2 ) qfajlagos vízhozam (l/s* ha; l/s* km 2 )

32 Létesítmények üzemeltetése Védekezés előtti teendők Védekezés I. fokú készültség II. fokú készültség III. fokú készültség rendkívüli készültség karbantartás


Letölteni ppt "Felszíni vízrendezés. Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából."

Hasonló előadás


Google Hirdetések