Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar energiapolitika „öntudatlanul sodródunk-e tovább a megsemmisülés irányába, vagy pedig megpróbálunk sorsunk urává válni” Bencsik János ENPOL Hétfő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar energiapolitika „öntudatlanul sodródunk-e tovább a megsemmisülés irányába, vagy pedig megpróbálunk sorsunk urává válni” Bencsik János ENPOL Hétfő."— Előadás másolata:

1 Magyar energiapolitika „öntudatlanul sodródunk-e tovább a megsemmisülés irányába, vagy pedig megpróbálunk sorsunk urává válni” Bencsik János ENPOL Hétfő Január 9.

2 Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása. A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. A strukturális problémák nem oldhatók meg abban a rendszerben, amelyben keletkeztek. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A váltót át kell állítani a globalizációról a lokalizációra!

3 Pokoli körülményeket teremtettünk magunk számára Pusztító szenvedélyeinkkel és jéghideg közönyünkkel mi magunk – külön-külön – és együttesen -, emberek idéztük elő. A szeretet melegségét szinte „tökéletesen” felszámolta a pénzhatalom ridegsége. Gondolatainkkal, szavainkkal, tetteinkkel és mulasztásainkkal olyan földi klímát teremtettünk, amely egyszerre perzsel és okoz fagyhalált. A szeretet melegét, mely az emberi lét optimális hőmérsékletét biztosítja, megállíthatatlannak tűnő módon szorítja ki kollektív érzelemvilágunk globális felmelegedése. Az Anyatermészet válasza, az általunk ismert környezet dinamikus, és számunkra kiszámíthatatlannak tűnő változásával arra hívja fel a figyelmünket, hogy ha továbbra is így éljük az életünket, akkor elveszünk.

4 Pokoljárásunknak sorscsapások (sorsfordító események) sorozata vethet véget Mely természeti katasztrófák, sztrájkok, tömegmegmozdulások, fegyveres konfliktusok formájában fog az emberiség számára „segítséget nyújtani” az ébredéshez. A Világrend alaptörvénye, hogy jelen életünk kereteit korábbi tetteink, szokásaink, akarati megnyilvánulásaink állítják elő. Amennyiben a jelenleginél barátságosabb létkörülményeket képzelünk el magunk és gyermekeink számára, akkor gyökeresen meg kell változtatnunk eddigi szokásainkat, új életrendet kell kialakítanunk. Nincs másról szó, mint visszatérni a normálishoz, és az életünket a csillagok mozgásához a (teremtés rendjéhez) igazítani. „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”

5 Fenntarthatóság felé való átmenet A környezet feltételét, és egyben korlátját is jelenti a társadalom jólétének és a gazdaság fejlődésének. Legfőbb cél tehát a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. A fenntarthatóság felé való átmenet a tartós közérdekűség biztosításával lehetséges. Tárgya a létalapok – természeti és humán erőforrások, ökoszisztéma szolgáltatások – megóvása. A fenntarthatóság a társadalmi és ökológiai közérdekűségen alapszik, ezért középpontjába az embert és a közösséget – nem a gazdaságot - kell helyezni.

6 Rezilencia: egészséges életösztön + innováció A globalizáció egységesíti a termelést, a fogyasztói szokásokat, egyszerűbb és butább gondolkodási és viselkedési szokásokat eredményez. Megszünteti a családi hagyományokra alapozott, megértett és elsajátított, gyakorlatban alkalmazott tudás használatának értékét és elismertségét. A rezilencia egy ökoszisztémának az a képessége, hogy tűrni képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne eközben, fölhasználva ehhez meglévő ellenőrző, javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát. Tudatos, intelligens alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, mely igényli az innovációra irányuló képesség és készség meglétét. A fenntarthatóság megkövetelte integráció az egész társadalmi, környezeti, gazdasági rendszer egyidejű fenntarthatóságát, és teljes körű társadalmi beágyazottságát igényli.

7 Értékőrzés és értékkövetés I. Befektetés a humán tőkébe: vissza kell találnunk a család, a gyermek, az idős, elesett emberek tiszteletéhez, a pazarlás helyett át kell térnünk a takarékos, értékvédő fogyasztásra. Helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését. Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő – önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó – életérzés megerősödése szükséges. Fel kell értékelődnie a helyi termékeknek, vállalkozásoknak, a lokális közjó tiszteletének.

8 Értékőrzés és értékkövetés II. Befektetés a természeti tőkébe: természeti kincseink megőrzése és tartamos használata. Meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk. Befektetés a gazdasági tőkébe: a többszörös gazdasági függőség oldása és a nemzeti vagyon gyarapítása. A hitelezőinktől, a külpiacoktól, a transznacionális befektetőktől, uniós támogatásoktól való függésünk mérséklése. A helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének kialakítása. A természeti erőforrások – víz, energia, ásványvagyon, termőföld, erdő – állami kontrolljának erősítése.

9 A fenntarthatóság intézményei A mai Magyarországon az üzleti érdekek és tervek megelőzik a társadalmi szempontokat érvényesíteni képes koncepciókat és stratégiákat. Kétségbeejtő méreteket öltött a fejlesztési tervek, szektorális és regionális programok összehangolatlansága. Olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek ösztönzik a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatják a közjavakkal történő gazdálkodás ésszerűvé válását, az átláthatóságot és számonkérhetőséget. A Kormánynak erős és egységes etikai kultúrát kell kialakítania, melyhez összehangolt irányításnak kell társulnia. A megvalósítás felelősségét csak olyan közbizalmat építő, példát mutató intézményre szabad bízni, amely rendelkezik kellő befolyással a többi résztvevő intézmény koordinálásához. Mindezek alapja a szilárd politikai konszenzuson alapuló tartós közbizalom!

10 Elsődleges nemzeti érdek: alkalmazkodás Magyarország az általa előidézett kibocsátások és az ország teherbíró képességének megfelelő mértékben teljesíti a nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés keretében rögzített kötelezettségeit. Miután a kedvezőtlen folyamatok Magyarország általi érdemi befolyásolására kevés esély mutatkozik, ezért a sikeres alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése az elsődleges cél. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia

11 Szakmai, piaci, tudományos, természetvédelmi közösségek bevonása A minisztérium mellett működő szakmai munkacsoportok kontrollja Független szakértők által végzett nyitott végű stratégiai környezeti vizsgálat a korai fenntarthatósági riasztó funkció biztosítása érdekében Független szakértők által végzett gazdasági megvalósíthatósági tanulmány a költségvetési és végfelhasználói hatások modellezésére Az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalásának kikérése Tárcán belüli és tárcák közötti közigazgatási egyeztetések lefolytatása A stratégia közjogi erőre emelés a Kormány és Országgyűlés általi elfogadással A stratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek elkészítése Stratégia alkotás folyamata

12 Beazonosítottuk az energiagazdálkodási kockázatokat A természeti, a társadalmi és a gazdasági egyensúly egyaránt megbomlott. A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a természeti és társadalmi erőforrások elégséges mértékű megújulását. Veszített súlyából az energiaellátás közszolgálati jellege. Az elhasználódott infrastruktúra – erőműpark + hálózat – ellátásbiztonsági kockázatot jelent és konzerválja az alacsony hatékonyságot. A feltörekvő piaci szereplők rövid- és középtávon túlértékelik a megújuló energiaforrások szerepét.

13 További kockázatokat is láttunk Az energetikai piac koncentráltsága magas – a közösségi tulajdon szintje alacsony. A liberalizációval a végfogyasztói árak nem csökkentek. Az ártámogatások jelentős részben a befektetők profitját növelték. A távfűtés elveszítette versenyképességét. Elmélyült az energiaszegénység.

14 Arra jutottunk, hogy az intézményrendszer megerősítésére van szükség Energetikai stratégiaalkotás feltételeinek megteremtése Döntéshozói kompetencia kialakítása minisztériumi szinten A szabályozói hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás megteremtése. Energetikai információkhoz történő szabad hozzáférés biztosítása. A hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása. Nagy múltú energetikai gépgyártási kultúránk újraélesztése

15 Fontosabb peremfeltételek Klímapolitika - fenntarthatóság Fosszilis készletek rendelkezésre állása Geopolitikai viszonyok alakulása Európai Uniós kötelezettségek Technológia fejlődése Hazai és nemzetközi demográfiai mutatók Globális gazdaság alakulása Hazai gazdaság teljesítőképessége

16 15 Forrás:Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 9.sz p Mt CO 2 Szén-dioxid kibocsátás 2010 Magyarország 51 millió tonna

17 Magyarország 5.1 tonna szén-dioxid/fő

18

19 Klímaváltozás – a megelőzés kedves utópia Az üvegházhatású gázok koncentrációjának kritikus szintje 450 ppm. A jelenlegi szint 390 részecske/millió. A trendek szerint 2017-re elérjük a kritikus szintet től kizárólag csak nulla kibocsátású erőművek, épületek, üzemek, közlekedési eszközök épülhetnek, illetve kerülhetnek forgalomba után elvesztjük annak esélyét, hogy a hőmérséklet globális emelkedését 2 Celsius fokra korlátozzuk.

20 4 Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: WorldEnergyOutlook 2010, BPEnergyoutlook2030 Kőolajigény (Mb/nap)Földgázigény (Bcf/nap)Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) A világ energia igényének alakulása 2030-ban 4 Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: WorldEnergyOutlook 2010, BPEnergyoutlook2030 Kőolajigény (Mb/nap)Földgázigény (Bcf/nap)Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) A világ energia igényének alakulása 2030-ban

21

22

23

24

25 CCGT erőműépítés Németországban 25 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz p MW

26 A német erőműpark alakulása, Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz p MW

27

28 Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 függetlenedés az energiafüggőségtől dokumentumot A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● megújuló energia a lehető legmagasabb arányban ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása

29 Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

30 Energiahatékonyság

31 ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket; ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia

32 A következő lépések az energiatakarékosság terén Az Energiastratégia energiatakarékossági céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Kormány általi jóváhagyása és végrehajtása – októberben megtörtént! Épületenergetikai Stratégia elkészítése Iparfejlesztési cselekvési tervek kidolgozása (GOP-programok) „Zöld” szakképzési és oktatási rendszer felépítése (TÁMOP – programok) Fenntartható energiagazdálkodási törvény megalkotása

33 ZBR Panel program

34

35

36 Állami ESCO létrehozása A nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyta egy állami ESCO cég alapítását és az annak finanszírozását biztosító Újratöltődő Hitel Alap létrehozását. A „régi-új” vállalkozás a költségvetési intézmények energetikai korszerűsítését lesz hivatott koordinálni, tervezni, finanszírozni. A beruházás költségét az ESCO cég biztosítja, a beruházás tőke- és kamatköltségét a felújított épület tulajdonosa, kezelője az energiafogyasztás csökkenéséből származó megtakarításból törleszti. Az energia-megtakarításból származó haszon teljes mértékben állami és önkormányzati kézben marad.

37 Innovatív finanszírozási mechanizmus Egységes Éghajlatvédelmi Alap létrehozása (Kiotói kvóták, ETS, ESD), nemzeti önrész biztosítása érdekében. Cél, köztes pénzintézet közreműködésével egyesíteni a kohéziós forrásokat, a nemzeti önrészt, valamint a banki hitelkonstrukciókat. Dekarbonizációs fejlesztések – épületenergetika, közlekedés, agrárium – finanszírozása. Szabványosított, normatív alapon működő, piacképes intézményrendszer. „Testre szabott”, kombinált - indikátorok és megtérülés alapján számított - finanszírozási termékek: hitelgarancia, kamattámogatás, vissza nem térítendő támogatás milliárd forint megmozdítása 2020-ig: 800 ezer lakás korszerűsítése – 30 ezer stabil munkahely

38 Forrásátcsoportosítási javaslat Most, hogy a Kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontossá válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében. A magas energiaköltségek a szakmai feladatok finanszírozási lehetőségeit korlátozzák. Vidéki kistelepülések oktatási, leendő járási székhelyek egészségügyi, közigazgatási épületeinek felújítására, használhatóvá tételére lesz szükség. Az épületenergetikai beavatkozások érdemben segíthetik a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítását. A feladatok ütemezett megvalósítása érdekében a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon a még rendelkezésre álló uniós alapok jelentős – 160 milliárdos - forrásátcsoportosításra tettünk javaslatot.

39 Megújuló energia használat térnyerésének elősegítése

40 Peremfeltétel Az ország területén gazdaságosan kitermelhető megújuló energia az éves energiafelhasználás 36%- át lenne képes biztosítani. Amennyiben az ország 10 %-án ártéri gazdálkodásra térnénk át, akkor 45 %-át. A hazai megújuló energiák elsősorban hő ellátási célra alkalmasak.

41 Hőtermelés- és szolgáltatás Kiemelt szerepe lehet a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia hasznosításának. Ki kell használni a kapcsolt energia termelésben rejlő előnyöket. Meg kell akadályozni a támogatások extraprofittá történő konvertálásának lehetőségét. Lehetőség a vidéki munkahelyek létrehozására. Ezért is szükséges a távhőfejlesztési cselekvési terv elkészítése!

42 Az új támogatási rendszer Az éves szinten rendelkezésre álló 42 milliárd forint fordítható a távhő szolgáltatók támogatására, melynek a távhő rendszerek struktúraváltását kell ösztönöznie. A támogatás folyósítását a MAVIR végzi az elkülönített számla terhére; a támogatási igény bejelentését követő hónapban. A támogatás folyósítását és a jogosultságot a MEH folyamatosan ellenőrzi. A szolgáltatók és termelők hőkörzeti szintű vizsgálata a tüzelőanyag szerkezetváltás megvalósulása érdekében. Pontos mérési és szigorú elszámolási rendszer bevezetése. Mindez a lakossági terhek 20 milliárdos mérséklésével jár együtt!

43 Megújuló energiaforrások támogatása Villamosenergia termelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával

44 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatása A három pillérű támogatási konstrukció alapelemei Teljes támogatási összeg Zöldáram termelés (bázisár) Zöldhő termelés Fix 15 éves futamidőre nyújtott (vissza nem térítendő támogatás esetén csökkentett) - technológiánként - méretkategóriánként differenciált Barna tarifa Biomassza és biogáz esetében a már megtérült, de magas változó költséggel rendelkező (alapanyag ár) és nemzetgazdasági okból (munkahely, vidékfejlesztés) fenntartani indokolt erőművek, valamint a szén-biomassza vegyes tüzelés. Bónusz felár Megújuló bázisú elektromos energia termeléséhez nyújtott kötelező átvételi támogatás. Biomassza, geotermia esetében a jelenleginél várhatóan alacsonyabb (kizárólag kapcsolt hőtermeléssel együtt biztosítja a megtérülést) Társadalmi, nemzetgazdasági előnyök átvételi árban történő elismerése ( leghátrányosabb térségben történő fejlesztés, technológiai innováció, hulladék kezeléshez történő hozzájárulás, kiszabályozásra való alkalmasság) Hasznos hőtermelés (távhő) során nyújtott bónusz támogatás

45 Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok Az átvételi ár tipizált mintaprojektek vizsgálatával kerül meghatározásra. Az adott méretnagysághoz, előállítási módozathoz, technológiai típushoz rendelt, jogszabályban összegszerűen rögzített átvételi ár kerül alkalmazásra. Felértékelődik az optimális megvalósítási helyszín. Kogenerációra alkalmas technológia társadalmi hasznosságának elismerése.

46 Szigorú fenntarthatósági előírások Zárt rendszerű faanyag igazolási és ellenőrzési rendszer kialakítása - kitermeléstől a felhasználásig. Biomassza esetében területi potenciálok kerülnek meghatározásra. Kiemelt szempont, hogy az új erőműi blokk keresletével együtt az összesített biomassza kereslet ne haladja meg az ellátási körzet biomassza potenciálját. Felső kapacitáshatár és minimális hatásfok kerül megállapításra.

47

48

49 A megújulók támogatása Németországban 49 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 8 sz p a megújulós villany támogatási illetéke, €c/kWh

50 Kiegyenlítő energia költsége

51 Támogatási kockázatok Németországban a magas támogatási igényű technológiák ugrásszerű elterjedése 7.5 %-kal megemelte a villamosenergia árát – versenyképességi korlátként jelentkezett Spanyolországban a villamos átviteli rendszer szabályozhatatlanságát eredményezte Bulgáriában és Csehországban a lakossági tarifák megemelkedését okozta – megfizethetőségi korlát Ezért a fogyasztói árakra nyomást gyakorló támogatási igénynövekedés korlátozása érdekében indokolt a rendelkezésre álló támogatási források és az NCST szerinti növekedés együttes figyelembe vételével, támogatás kiosztási kvóták meghatározása.

52 USZT energetikai projektek országos megoszlása Forrás: NFÜ, október 11-i állapot Eddig 80 milliárd Ft További 40 milliárd Ft Mindez összesen 200 milliárdos megrendelés az építőipar számára!

53 ÚSZT fotovoltaikus fejlesztések 151 sikeres pályázat 6.9 milliárd forint támogatás 11.5 MW névleges teljesítmény tonna/év szén- dioxid kibocsátás csökkentés 2010-es 0.88 MW teljesítmény 13 szorosára növekszik

54

55 Atomenergia békés célú használata

56 A következő lépések a hazai atomenergia részesedésének jövőbeli fenntartása terén Az Energiastratégia hazai nukleáris kapacitással kapcsolatos céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők Paksi Atomerőmű üzemidejének hosszabbítása Az Országos Atomenergia Hivatal a blokkok üzemidő-hosszabbításhoz szükséges üzemidő- hosszabbítási programot jóváhagyta. A 1. blokk esetében az üzemidő-hosszabbítás iránti kérelem benyújtásának határideje 2011 decembere. A blokkok üzemidő-hosszabbításának engedélyezése esetén az üzemidő 2032-ig és 2037-ig szól Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény augusztus 3-án hatályba lépett változásai miatt szükséges végrehajtási rendeletek megalkotása Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (stressz tesztek) végrehajtása és kiértékelése – Kormány tegnap megtárgyalta és a jelentést elfogadta!

57 A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek rangsorolása az erőművi földgáz igény szempontjából Anti-atom - NCsT Anti-atom – NCsT+ Atom – Szén - NCsT Atom - NCsT+ A megvalósításra kijelölt „közös erőfeszítés” forgatókönyv

58 Szén-dioxid kibocsátás alakulásának lehetséges forgatókönyve atomerőmű nélkül 2000 MW-os erőművi blokk kibocsátási adatai Gázerőmű esetén Szénerőmű esetén Atomerőmű esetén CO 2 kibocsátás 6,49 millió tonna (+13% ) millió tonna (+25%) 0 tonna

59 A hatékony alternatív energiaforrások hiányában a Dalai Láma őszentsége támogatja a nukleáris energia békés célú felhasználását, mint a gazdag és szegény országok közötti szociális és gazdasági szakadék áthidalásának egyik leghatékonyabb eszközét. „Olyan alternatív erőforrások, mint a nap és a szél még nem hasznosíthatóak kellő hatékonysággal a fejlődő országok rohamosan növekvő energiaigényének gyakorlatban is megvalósítható kielégítéséhez. Ezért helytelen dolog csupán egyetlen nézőpont alapján döntéseket hozni.”

60 Kapcsolódás az európai energetikai hálózathoz

61 A következő lépések az EU energiapiachoz való kapcsolódás terén Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése: Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m 3 /év a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m 3 /év Európai piac Orosz import Csanád: 4,5 Mrd m 3 /év Hazai kitermelés: 1,8-2,0 Mrd m 3 /év Összfogyasztás: 12 Mrd m 3 /év Bereg: 20 Mrd m 3 /év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m 3 /év Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m 3 /év Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m 3 : 4,6 Mrd m 3 EFS, 1,2 Mrd m 3 stratégiai)

62 Az Észak-Déli Gázkorridor keretében megépülő terminálok bekapcsolhatják hazánkat a globális cseppfolyós földgáz (LNG) kereskedelembe 2010-ben a piaci LNG ár folyamatosan alacsonyabb volt, mint az olaj-kapcsolt áron beszerzett orosz földgázé Olaj-kapcsolt orosz gázár Indonéziai export LNG ár Henry Hub ár (USA) Gázpiaci árak 2010-ben Német piaci gázár

63 Megtett intézkedések Román-magyar gáz interkonnektor átadása Osztrák-magyar gáz interkonnektor felbővítése Horvát-magyar gáz interkonnektor átadása Horvát-magyar áramhálózati határkeresztezés átadása Szlovák-magyar gáz interkonnektor építésére vonatkozó megállapodás aláírása – a Kormány kiemelt beruházássá nyilvánította MVM gázkereskedelmi üzletág létrehozása Kizárólagos nemzeti tulajdonú áram-, valamint gáztőzsde létrehozása Mol üzletrész visszavásárlása Az uniós elnökség alatt a magyar érdekek markáns pozicionálása!

64 Hazai szénkészleten alapuló energia termelés és vegyipar

65 Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv A hazai ásványvagyon környezetbarát – energetikai, építőipari, vegyipari, gépipari, gyógyászati, mezőgazdasági célú - kitermelésére és hasznosítására való felkészülés menetrendjének és módszertanának kialakítása ● Az évtizedeken át szisztematikusan végzett próbafúrások geológiai, geofizikai és geokémiai adatainak digitális katalogizálása ● A meglévő tudásbázis, szakmakultúra és infrastruktúra megőrzése és fejlesztése ● Az esetleges bányanyitások geológiai-, gazdasági-, pénzügyi feltételrendszerének forgatókönyv elemzései ● A hatékony nem-konvencionális kitermelési technológiák adaptálása és fejlesztése

66 A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: ● Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék ● Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel ● Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása)

67 Szén a világban A világ széntermelése 1999 és 2009 között 54 százalékkal növekedett A globális villamosenergia termelésben a szénalapú előállítás 40 százalékot képvisel A szénalapú energiatermelés jelentősége továbbra is növekedést mutat A szén ára is emelkedő tendenciával bír

68 Szén a világban – felhasználás Szén alapú villamosenergia-termelés Forrás: IEA WEO 2010 A legnagyobb igény-növekedés Kínában várható, aminek – noha az ország jelentős belső tartalékokkal rendelkezik – komoly hatása van a szén kereskedelmére és árára is. Szén vízi kereskedelme, millió tonna 2009 Forrás: Verein der Kohlenimporteure, Annual Report 2010 Kínai igények

69

70 Szén az EU-ban EU-27 termelés*: Szén: 134 millió tonna Lignit: 397 millió tonna Import: 181,5 millió tonna *2010, forrás: EURACOAL market report Európai készletek: a fosszilis készletek 80%-a szén a szén készletek 70%-a Lengyelországban van, míg a lignit készletek nagy része Németországban.

71 Szén az EU-ban Európa világviszonylatban negyedik helyen áll szénfogyasztásban (Kína, USA, India) A villamosenergia termelés 26 százaléka szén és lignit alapú Lengyelországban 90 százalék Franciaországban 4 százalék Németország keresi a kiutat az „atomdöntés” csapdájából Az európai fosszilis készlet 80 százalékát a szén és a lignit adja

72 Magyarországi reális kitermelési lehetőségek A hazai lignit és szénelőfordulások felülvizsgálata és értékelése alapján a hazai reális szénkitermelés lehetőségei a következőek: 1.Mátra-Bükkaljai lignitmezők – leggazdaságosabb kitermelési lehetőség 2.Mecseki feketeszén előfordulások – jó minőség és kedvezőtlen adottságok 3.Borsodi-Ózdi barnaszén medence – alacsony minőség és szétszórt elhelyezkedés 4.Ajka-II szénmező – alacsony fűtőérték és vízveszély 5.Bakony északi pereme – közepes fűtőérték és kicsiny földtani készlet 6.Tatabánya - Nagyegyháza – jelentős előfordulás, közepes minőség, vízveszély 7.Toronyi lignit – társadalmi támogatottság hiánya A bemutatott szén-előfordulási helyeken lévő kitermelhető szénvagyon mennyisége 4,6milliárd tonna – reális hozzáférés 3.3 milliárd tonna – ebből szén 500 millió tonna A gazdaságosság egy további kérdés, amit a gazdasági, piaci, társadalmi folyamatok, bányászati technológiák, felhasználási célok determinálnak.

73 Szén-dioxid leválasztás Megvalósíthatóság szempontjából a leválasztási, szállítási és tárolási költségek a mérvadók Jelenleg csak prototípus árakról beszélhetünk: euro/tonna Jelenlegi szén-dioxid kvótaár: euro/tonna, de volt már 20 euro/tonna felett is A kvótaárak emelkedni fognak (EU ETS), 2015-re euro/tonna tartományba fognak lépni A CCS technológia éretté válásával 2020-ra már gazdaságilag is „felnőtt korba léphet” Magyarországon már középtávon versenyképes lehet a nagyhatásfokú gázerőművekkel szemben is! Létrehoztuk egy szász-magyar kutatási együttműködés kereteit!

74 Lehetőség: tiszta szén technológiák, avagy a szén és a CO 2 mint nyersanyag? Például: metanol előállítás CO 2 -ból (Oláh György – CCR technológia), gázosítás (föld alatti UCG, Fischer-Tropsch eljárással szintézisgáz), CO 2 mikrobiológiai hasznosítása algákkal… A szuperkritikus paraméterekkel rendelkező szénerőművek hatásfoka elérheti az 50 százalékot is. A völgyidőszaki elektromos energia hasznosítása tovább javíthat a gazdaságossági mutatókon. A szén tömeges alkalmazása elsősorban a villamos energiatermelésben és a vasgyártásban ismert. Ma is széles körű és újra elterjedőben van a szén vegyipari nyersanyagként való hasznosítása. A szénből minden termék előállítható, mint a szénhidrogénekből, tehát a villamos energián kívül mesterséges földgáz, műanyagok, műtrágyák, kenőolajok, benzin vagy dízelolaj. A tiszta széntechnológia alatt egy sor különböző eljárást és technológiai láncot értünk, amelyeknek a céljuk azonos, minél kisebb környezeti lábnyomot hagyni akár szilárd, akár cseppfolyós akár légnemű formában a szén felhasználása során.

75 Szabályozó intézmény

76 Állami árhatóság Új, egységes árképlet került kialakításra a gáz-, az áram- és a távhő szolgáltatás területén. Hasonló folyamatot indított el a Kormány a vízszolgáltatás és a hulladékszállítás esetében is. Az új szabályozás felére csökkentette a szolgáltatói profitot, megszüntette az indokolatlan költségelemek használatát. Ezzel egy egyszeri, de jelentős áremelkedést lehetett megakadályozni. Folyamatban van a Magyar Energia Hivatal feladatkörének kiszélesítése, és a szabályozó erejének megnövelése.

77 Éghajlatvédelem/önvédelem

78 A fenntarthatóság kulcsterületei az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása az energiafüggésünk csökkentése vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése a lakosság környezet tudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása

79 „töréspontok” stratégia versus részletszabályok

80 Alternatív megközelítésben Rezsibefagyasztás helyett: szolidaritási elem / tömbtarifa Atomerőmű fejlesztés: nagyobb nyilvánosság + parlamenti kontroll Energiahatékonyság: innovatív finanszírozási mechanizmus + állami intézményrendszer Közintézmények (+ távhő) fűtése: helyi megújuló energiával Megújuló kapacitás növelése: szivattyús-tározós erőművel Mátra térsége: lignit alapú erőmű fejlesztése Mecsek: feketeszén energetikai és vegyipari célú hasznosítása Vízenergia hasznosítás: lehetőségének érdemi, vízkormányzással együtt történő vizsgálata Állami tulajdonban lévő energetikai holding: átláthatóságának növelése

81 …és még néhány apróság…

82 A rend előbbre való, mint a rendszer A Rend az egész rendjét, az isteni teremtés rendjét hordozza magában. Ehhez képest a rendszer egy beszűkült részlet, mely csak töredékességében tartalmazza a Rend ismertetőjegyeit. A közjót szolgáló kormányzásnak nagyobb nyitottságra és megértésre van szüksége egyéni és közösségi életünk minden szintjén. Szükség van a bátorságra, de társulnia kell mellé a körültekintésnek, hogy a bátorságot időnként felül ne írja a vakmerőség.

83 Minden magyar felelős minden magyarért Egy nemzet tagjai egyben kockázatközösséget is alkotnak, ezért megkerülhetetlen az igazságosság szempontjainak érvényesítése. A terhek igazságos megosztása viszont csak a mértékletesség és méltányosság erényével együtt alkalmazható. Mindenkire akkora terhet lehet róni, amekkora elviselésére egészségi állapota és felkészültsége alkalmassá teszi. Megkerülhetetlen az egyéni és kollektív önismeret és az arra épülő egészséges önbizalom, a múltunkból érkező segítség. De ott kell mellette lennie a hitnek, és a hitre alapuló bizalomnak is, hogy a közösségem (a fajtám) is kiáll mellettem. Ez utóbbi kettő egységet kell alkosson, melynek összetartó ereje a szeretet melege. A politikai közéletből (is) hiányzik a bizalom, a hit, a szeretet melege…


Letölteni ppt "Magyar energiapolitika „öntudatlanul sodródunk-e tovább a megsemmisülés irányába, vagy pedig megpróbálunk sorsunk urává válni” Bencsik János ENPOL Hétfő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések