Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László."— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László

2 KÖVETELMÉNYRENDSZER Óraszám: 8 Tantárgy típusa: A Kredit: 6 Órák látogatása: nem kötelező Számonkérés módja: 100 pontos írásbeli vizsga, 50%-50%-ban elmélet és számítási feladatok Vizsga időtartama: 90 perc Vizsgán használható: számológép, toll Vizsgára jelentkezés módja: GTR

3 Tankönyvek: –Baranyi A. – Pataki L. – Tanner E: Pénzügyi menedzsment. KRF jegyzet, 2005 –Misinszki J-né – Tóth E.: Pénzügyi menedzsment példatár. KRF jegyzet, 2005

4 TANTÁRGYI TARTALOM 1. A pénzügyi menedzsment (pénzügyi vezetés) helye, szerepe a vállalkozások szervezetében 2. A pénzügyi tervezés 3. A kockázati tőke szerepe a vállalkozások finanszírozásában 4. A követelés-állomány menedzselése 5. A pénzügyi menedzsment elemzéssel összefüggő feladatai 6. A projektfinanszírozás (Project financing) 7. Döntés a tőkeszerkezetről 8. A kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás fő kérdései 9. Az ideiglenesen szabad pénzeszközök felhasználásának lehetőségei – befektetés- menedzsment 10. A Financial Forecast System (FFS) bemutatása

5 1. A PÉNZÜGYI MENEDZSMENT (PÉNZÜGYI VEZETÉS) HELYE, SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETÉBEN Pénzügyi vezetés PénzgazdálkodásLBR

6 Jó pénzügyi vezetés: használható információk biztosítása a megalapozott döntéshozatalban Jogszabályi előírásoknak való megfelelés Pénzügyi vezetés feladatai: Döntések pénzügyi hatásainak elemzése és értékelése Tervezett tevékenységhez és működéshez szükséges pénzeszközök biztosítása Források védelme megfelelő pénzügyi ellenőrzés segítségével Későbbi tevékenységek és működés pénzügyi kereteinek megteremtése Ellenőrzést szolgáló információk szolgáltatása Végrehajtott tevékenység pénzügyi értékelése és jelentése

7 ADAT – INFORMÁCIÓ Történeti áttekintés: –XIX. század közepéig: egyedüli főszereplő a tulajdonos-igazgató –Ipari forradalmat követően: vezetési szerepek megoszlása, kialakult a vezetői munkamegosztás 3 fős vezetés: igazgató, főmérnök (termelés szervezése), főkönyvelő (gazdasági és adminisztratív irányítás) Majd: vezetői feladatok kiszélesedése XX. század első fele: megjelent a pénzügyi vezetés, mint önálló részleg, ekkor a pénzügyi vezetés feladata: a szükséges tőke megszerzése, biztosítása és a vállalat likviditásának fenntartása

8 Nőtt: a vállalkozások működésén belül a pénzügyi terület súlya → pénzgazdálkodás Pénzgazdálkodás értelmezése: pénzügyi műveletek kézbentartása és szabályozása, pénzforgalom, likviditás, cash flow, banki kapcsolatok, vevői és szállítói pénzügyi kapcsolatok, számlakibocsátás és számlaellenőrzés, vállalati működtetés finanszírozása

9 LBR: a pénzügyi vezetés mint szakmai tevékenység ezzel jellemezhető –L: likviditásmenedzsment (kiadások és bevételek összehangolása összegszerűen és lejáratukat tekintve is) –B: bonitás (pénzügyi elemző és szervező munka, amellyel a vállalkozás pénzügyi megfelelőségét biztosítják) –R: rentabilitás (jövedelmezőség fenntartása) LBR megvalósítása stratégiai feladat, de ugyanakkor operatív, azonnali beavatkozásokat, napi műveleteket megkövetelő szerep is, vagyis a pénzügyi vezetés egyszerre tölt be stratégiai és operatív funkciókat.

10 Pénzügyi vezető fogalma: a nemzetközi gyakorlatban a cég első számú gazdasági döntéshozója A vállalkozások Szervezeti és Működési Szabályzatukban szabályozzák, hogy a pénzügyi vezetőknek milyen döntésekben van egyetértési vagy vétójoguk.

11 A pénzügyi menedzsment szerepe kivételes a vállalati helyzetekben. Válságkezelés, pénzügyi válságok kezelése –Csőd, felszámolás, megszűnés LBR-lépések: Veszteséges ágazatok felszámolása Kihasználatlan erőforrások eladása A vállalkozás és a vezetés karcsúsítása Reorganizáció (erőteljes és radikális)

12 KÉRDÉSEK 1. Fogalmazza meg röviden, milyen a jó pénzügyi vezetés! 2. Melyek a pénzügyi vezetés fő feladatai? 3. Hogyan változott a XX. század első felében a pénzgazdálkodás fogalmának értelmezése? 4. Mit értünk az LBR rövidítés alatt? 5. Mik az LBR lépések?

13 2. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS Pénzügyi terv, tervezés Befektetés Rövid távú pénzügyi tervek Üzleti terv Dinamikus likviditási terv

14 2.1. A pénzügyi tervezés fogalma, feladata A pénzügyi tervezés: az a folyamat, illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi tervezés feladata a vállalkozások pénzügyi egyensúlyának biztosítása Múlt – jelen – jövő Épít: termelési, beruházási, beszerzési, költségtervek adataira – becslésen és számításon alapul A pénzügyi tervezés eredménye a pénzügyi terv

15 A pénzügyi terv a vállalkozás mérlege eredménykimutatása és egyéb kimutatásai felhasználásával, illetve makroökonómiai és ágazati előrejelzések figyelembevételével készült olyan összeállítás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját A vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladata a döntés!

16 A vezetői döntések lehetnek: Befektetési döntések (hosszú távú) Finanszírozási döntések (rövid távú) A befektetés: a vállalkozás pénzeszközeinek lekötése nyereség elérésének reményében Lehetőségek elemzése – befektetetési alternatívák – finanszírozás A pénzügyi tervezés : a befektetési és finanszírozási döntések együttes hatásának végiggondolása

17 2.2. A pénzügyi terv funkciói, jellemzői A pénzügyi tervek funkciói: Informáló funkció (vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzet kilátásairól) Orientáló funkció (a vállalkozás szervezeti egységeinek megmutatja a tevékenységek közös irányát) Ellenőrzési funkció (hosszú távú tervek – terv és tény adatok elemzése, összehasonlítása)

18 A pénzügyi tervezés középpontjában állhat: Az árbevétel növelése A költségek csökkentése A termelési tényezők hatékonyságának növelése A befektetések jövedelmezősége A finanszírozás tervezett módja Az osztalékpolitika A pénzügyi terv részei: Előrejelzett mérleg Előrejelzett eredménykimutatás Pénzeszközök forrásait és felhasználását részletesen bemutató kimutatás Pénzforgalom kimutatás

19 A finanszírozás forrása lehet: Külső és Belső eredetű A finanszírozás forrása lehet: Nyereség Pénzintézeti hitel Értékpapír-kibocsátás Vagyontárgyak értékesítése Szállítói hitelek Más vállalkozóktól kölcsönvett hitelek Magánszemélyek kölcsönnyújtása

20 Hatékony pénzügyi tervezés követelményei: Előrejelzés Optimális pénzügyi terv Komplexitás (vállalkozás egészére koncentrál) Kontrol (teljesülés figyelemmel kísérése)

21 2.3. A pénzügyi tervezés munkafázisai Munkafázisok: Információgyűjtés (mleg, ekimut, szviteli tv. szerinti) Bázisvizsgálat (infók feldolgozása) Tervvariánsok összeállítása Végleges terv elkészítése A tevékenység összehasonlítása (a pénzügyi tervben kitűzött célokkal)

22 2.4. A pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés a pénzügyi tervezés alapja. Ezen elemzés célja információt szerezni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azokról a folyamatokról, eredményekről és problémákról, amelyek a vállalkozást jellemzik A pénzügyi tervezés szemléletmódjai: Állományi szemlélet (egy-egy adott időpontban elemeznek - mérleg) Forgalmi szemlélet (egy-egy időtartamra vonatkozóan elemzik a pénzügyi-gazdasági folyamatokat – eredménykimutatás, cash flow)

23 2.5. A pénzügyi tervek (tervezés) fajtái A rövid távú pénzügyi tervek jellemzői A rövid távú pénzügyi tervezés arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze a kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú terv a vállalkozás operatív terve.

24 A rövid távú pénzügyi tervezés középpontjában a következő finanszírozási kérdések állnak: Mérleg előrejelzése Eredménykimutatás előrejelzése Éven belüli lejáratú bankhitelek felvétele Egy évet meg nem haladó pénzáramlás előrejelzés Forgóeszközök éven belüli finanszírozása

25 Statikus finanszírozási tervezés Leggyakrabban 5 időpontra készül: Január 1-jére és Negyedévek utolsó napjára Kétféleképpen lehet előrejelezni: Közvetlenül a mérlegfőösszeg nagyságrendjének megállapításával vagy A mérleg összetevők értékének egyenkénti megállapításával

26 A mérleg eszköztételeinek előrejelzése Eszközök mérlegsorainak egyenkénti tervezése Készleteknél: Nyitókészlet + Beszerzés – Értékesítés = Zárókészlet A források tervezése A jegyzett tőke és a tőketartalék változásai ritkák, tervezésükre ritkán kerül sor Az esetek döntő többségében a státusz forráshiányt mutat

27 Dinamikus finanszírozási tervezés A dinamikus likviditási mérleg A statikus likviditási mérleg adatait, mint nyitóállományi adatokat kezeljük és módosítjuk azokkal a változásokkal, amelyeket az üzleti tervben szereplő gazdasági események fognak kiváltani - fokozatról-fokozatra görgetni kell! Az éves likviditási terv Bevételek tervezése Kiadások tervezése Fizetendő adók tervezése Egyéb kiadások tervezése

28 A cash flow-kimutatás Bruttó cash flow: adózott eredmény + értékcsökkenési leírás A bruttó cash flow alapvetően három célt szolgálhat: Forgóeszközök bővítése Befektetett eszközök bővítése Kifizetések a tulajdonosok számára (osztalék, részesedés)

29 A hosszú távú pénzügyi tervek A hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői Hosszú távú döntést igényelnek többek között a vállalkozás tőkeszükségletének biztosítási módja, a tartós eszközökbe vagy más társaságok értékpapírjaiba történő befektetések, egy éven túli lejáratú bankhitelek, a kötvénykibocsátás Célkitűzések: Értékesítés növelése Költségek, ráfordítások csökkentése Termelési tényezők hatékonyságának növelése Befektetések tervezett módja Osztalékpolitika

30 Üzleti terv Üzleti terv: a vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi területre fogalmaz meg stratégiát, ennek részét képezi a pénzügyi terv Pénzügyi terv részei: Előzetes jövedelemterv Fedezeti pont elemzés Pénzforgalmi terv Előrejelzett mérleg Pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve Mérleg és eredménykimutatás hosszú távú előrejelzése

31 2.6. A rövid távú pénzügyi tervezés és a pénztár A likvid eszközök menedzsmentjének általános kérdései Pénzkészlet alacsonyan tartása Bevétel és kiadás csupán forgalmat mutat ki, önmagában nem elég elemezni

32 A rövid távú tervezés és a szükséges forgóalap Mit lehet tenni, ha a pénztári előrejelzés hiányt igazol? Tartós forrásokat szükséges még bevonni Rövid lejáratú hitelt kell felvenni Forgóalap szükséglet: biztonsági részhalmaz, amely a tartós forrásoknak a lekötött tárgy eszközökön felüli volumenként a forgóeszközök egy részét finanszírozza

33 Pénztári előre jelzési menedzsment: pénzügyi állapotokat vetítünk előre és lehetséges deficiteket mérlegelünk Pénzügyi ciklus: a termelési tényezők árának kiegyenlítése és az értékesítési árbevételek teljesülése közötti időtartam Pénzügyi mobilitás (újra átértékelés egy váratlan eseménykor) követelményei: Likviditás: még le nem kötött erőforrás készletet tételez fel Rugalmasság: erőforrás készlet, még le nem kötött, tárgyalás révén tőkepiacról bevonható

34 KÉRDÉSEK 1. Ismertesse a pénzügyi tervezés fogalmát! 2. Mik a vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladatai a pénzügyi tervezés területén? 3. Melyek a pénzügyi terv funkciói, jellemzői? 4. Sorolja fel a pénzügyi tervezés munkafázisait! 5. Milyen pénzügyi tervek léteznek? 6. Mi a célja a rövid távú pénzügyi tervezésnek? 7. Mit jelent a statikus finanszírozási tervezés? 8. Mire szolgál a dinamikus likviditási mérleg? 9. Melyek a hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői? 10. Mit jelent a forgóalap szükséglet? 11. Mi a pénzügyi mobilitás két követelménye?

35 FELADATOK (5) 2/1) Egy vállalkozó év elején üzembe helyezett egy Ft bruttó értékű gépet. (folytatás fólián!) 2/2) Egy gazdasági társaság februári pénzforgalmi (likviditási) tervét az alábbi adatok alapján készíti: (folytatás fólián!) 2/3) Egy vállalkozás szeptember havi tényleges árbevétele Ft, az októberi tervezett árbevétele pedig Ft. (folytatás fólián!)

36 2/4) Egy ipari tevékenységet folytató vállalkozás adott üzemegységéről az alábbi információkkal rendelkezünk: (folytatás fólián!) 2/5) Számítsa ki a tervévi adózás előtti eredmény minimálisan szükséges összegét a következő adatok ismeretében! (folytatás fólián!)

37 3. A KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN Kockázati tőke Kockázati tőketársaság Kilépési lehetőségek

38 3.1. A kockázati tőke fogalmának értelmezése, főbb jellemzői A kockázati tőke fogalma, története A kockázati tőke: a vállalkozásoknak olyan finanszírozása, amikor a befektető a pénzével beszáll a vállalkozásba és osztozik annak mind a nyereségében, mint esetleges veszteségében Sokáig az innováció finanszírozásával kapcsolódott össze, majd fokozatosan elszakadt tőle, így a finanszírozás köre is kibővült

39 A kockázati tőke főbb jellemzői 1. a tőkét nyújtó tulajdonosi részesedést kap 2. a kockázati tőkét nem kell visszafizetni, kamatot sem kell fizetni, mint a hitel esetében 3. olyan vállalkozás is hozzájuthat, amely nem kapna hitelt, mert pl.: nem hitelképes 4. kockázati tőkekivonáskor nem jelent terhet, csak a tulajdonos személye változik meg 5. kamat és tőketörlesztés híján gyorsan képes növelni a saját tőkéjét, tőkeereje és hitelképessége nő

40 6. kockázati tőkét nyújtók nagy kockázatvállalók, így magas szakmai hozzáértéssel és üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek 7. kockázati tőke hiánypótló szerepet vállal, mert olyan befektetéseket vállal, amely: Hosszú időtartamú lekötést igényel Megtérülésük lassú, bizonytalan és kockázatos Bevétel előre nem tervezhető megbízhatóan 8. érdekeltségük leginkább az általuk tulajdonolt vállalkozás felértékelődésében, így a tőkenyereség (árfolyam-nyereség) elérésében van 9. „termék”: a kockázati tőkével létrehozott vagy megerősített vállalkozás, ezt értékesíti és kiveszi a befektetett tőkéjét és keletkezett hasznát

41 3.2. A kockázati tőke Törvény A kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg A kockázati tőkealap-jegy (tőkejegy): a kockázati tőkealap nevében, javára és terhére kibocsátott, meghatározott vagyoni jogokat biztosító átruházható értékpapír

42 Kockázati tőketársaság (tőketársaság): a kizárólag kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az előírásoknak megfelelően alapított és működő részvénytársaság Jegyzett tőkéjük nem lehet kevesebb 500 millió forintnál Fő tevékenysége: kockázati tőkebefektetések végzése Kft.-ként vagy rt.-ként működhetnek

43 Bizonyos befektetéseket tilt a törvény, ezek: Ingatlan vásárlása (kockázati tőketársaság székhelyét kivéve) Tulajdoni részesedés szerzése: alapkezelőben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési alapkezelőben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték-szervező tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben Tőzsdére bevezetett részvények megszerzése A be nem fektetett pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló bankbetétben tarthatja

44 3.3. A kockázati tőke ágazat helyzete hazánkban A kockázati tőke forrásai A kockázati tőkének 3 különböző kategóriája van Magyarországon: 80-as évek végén indult meg állami kezdeményezéssel Különleges kockázati tőkebefektetés az erőteljes befektetői magatartást tanúsító kereskedelmi bankok alkotják A hazai kockázati üzletág különleges jogállású szereplője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBDR )

45 A kockázati tőkebefektetések szempontrendszere A befektetés sarokpontja a befektetett tőke megtérülésének prognosztizálhatósága A kockázati tőkebefektetők döntéseinek időtávja néhány héttől akár néhány hónapig is terjedhet Információk segítik a befektetőket: Független könyvvizsgálói jelentés KSH és egyéb hivatalos statisztikák Szaksajtóban megjelenő hírek Saját értékelő jelentések Személyes kapcsolatrendszerből származó információk

46 Leggyakoribb befektetési célpontok: Szolgáltatói szektor KereskedelemFeldolgozóipar Elektronika, híradástechnika, műszergyártás Élelmiszeripar Kifejezetten diszpreferált területek: Mezőgazdasági termelőtevékenység

47 A befektetések folyamatának áttekintése Előzetes értékelés Gondos vizsgálat Feltételek kialkudása Szindikálás Ajánlati levél Szerződés előkészítése SzerződéskötésBefektetés

48 3.4. A kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusai „Magvető” finanszírozás: nagyon kockázatos forma, hiszen ilyenkor még alig vannak termelésre vonatkozó értékelhető adatok Induló finanszírozás: ekkor jut összegben is komoly szerephez, olyan vállalkozásokat segít, amely még nem kezdte meg az értékesítést, közvetlen cél a termelés és az értékesítés beindítása, kockázat itt is jelentős

49 A vállalkozás korai szakaszának finanszírozása: akkor alkalmazzák, ha a vállalkozás már befejezte a gyártmányfejlesztést és az ipari méretű termelés mellett a piaci értékesítés beindításához van szükség további forrásokra; fő nehézsége, hogy a fejlődési szakasz időben hosszú, ezért számos kockázatnak van kitéve és igen forrásigényes A fejlesztő pénzalap: lehetőséget biztosít az ígéretes piaci lehetőségek gyors kihasználására

50 Áthidaló finanszírozás: a tőkepiacra lépést segíti elő; alacsonyabb kockázata van Vezetői kivásárlás (MBO): kockázati tőke alapok által támogatott vállalat felvásárlásokat jelenti A menedzsmentbe való „bevásárlás”: menedzserek vásárolnak kockázati tőke segítségével elegendően nagy tulajdonrészt, így vezetőpozíciót szerezhet a cég irányításában

51 A „megfordítás” finanszírozása: „tőkeinjekciót” nyújtanak üzleti nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak azért, hogy helyreállítsák a vállalkozás jövedelmezőségét Jegyzett részvények vásárlása: hazánkban még nem jutott szerephez; tőzsdén történő részvényvásárlást jelent Tőkekiváltás: a kockázati tőkés megvásárolja egy vállalkozás már meglévő részvényeit egy másik kockázati befektetőtől

52 3.5. A kockázati tőkefinanszírozások egyéb jellemzői Fontos jellemző: nem veszi át a vállalat irányítását a vállalkozótól, csak tőkét ad hozzá

53 3.6. A kilépés lehetőségei A tőkebefektetésben ebben a sajátos ágában az egyik igen jelentős kockázata éppen abban áll, hogy a kellő időben meglesz-e a lehetősége a kivonulásnak, lesz-e olyan vevő, aki megfelelő árat fizet a kérdéses tulajdonhányadért A kilépések többnyire az addig képződött és a jövőben várható jelentősebb mértékű veszteség elhárítását célozzák, nem pedig az elvárt profitnagyság realizálását tőkenyereség formájában

54 Kilépések formái: a) Értékesítések szakmai befektetőknek (a makrogazdasági körülmények általános javulását segítheti elő) b) A tőzsdei értékesítés (gazdasági és jogi nehézségekbe ütközhet, kevéssé valószínű ez a forma) c) A többi tulajdonos általi kivásárlás (leggyakrabb kilépési mód, de szétaprózódhat a tulajdonosi struktúra, nehéz az érdekeket összeegyeztetni) d) Egyéb technikák (vezetői kivásárlások, vezetői bevásárlások)

55 3.7. A befektetések megtérülései A megtérülések becslése nehéz Külföldi befektetők helyzetét nehezíti, hogy az anyaországban megszokott minimum 10-15%- os hozamelvárás a magasabb országkockázat miatt hazánkban legalább 20% körül lenne

56 3.8. A pénzügyi közvetítők szerepe a kockázati tőkebefektetésben A tanácsadó cégek A bankrendszer szerepe A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) szerepe és kapcsolata más szervekkel

57 3.9. A biztonság szerepe a kockázati tőkebefektetések esetében Rendkívül fontos a befektetéseik várható biztonsága Az országválasztásban is van kockázat, már ennek kiválasztásakor is figyelembe kell venni Termelési kapcsolatok szereplőinek fizetési és szállítási fegyelme Stb.

58 KÉRDÉSEK 1. Definiálja a kockázati tőke fogalmát! 2. Hasonlítsa össze a kockázati tőkefinanszírozást és a hitelnyújtást! 3. Mekkora jegyzett tőke szükséges hazánkban egy kockázati tőketársaság megalapításához? 4. Milyen befektetéseket tilt a hatályos törvény a kockázati tőketársaságok számára? 5. Melyek hazánkban a kockázati tőkebefektetők leggyakoribb célpontjai? 6. Ismertesse a kockázati tőkebefektetés folyamatának szakaszait! 7. Sorolja fel a kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusait! 8. Mi a lényege a „magvető” finanszírozásnak? 9. Milyen kilépési lehetőségei vannak egy kockázati tőkebefektetőnek? 10. Milyen tényezők lehetnek hatással egy tőkebefektető kockázatára?

59 4. A KÖVETELÉS-ÁLLOMÁNY MENEDZSELÉSE Vevőkövetelés Hitelezési politika 5C módszer Vevőállomány mutatói Faktoring funkciói, típusai

60 4.1. A követelésállomány menedzselésével kapcsolatos alapfogalmak A hitelezési politikák típusai Az eszközállományon belül nagy jelentőség van a követeléseknek, ezen belül is a vevőkkel szemben fennálló követelések Utólagos fizetés esetén tulajdonképpen hitelezési jogviszony jelenik meg, az eladó hitelez a vevőnek, amíg ki nem egyenlíti a tartozását – áruhitel vagy kereskedelmi hitel

61 A vevőállomány nagyságát befolyásolja: A szállítás időtartama A szállítói számla elküldésének időtartama Az áru vevő által történő átvételének időtartama A választott fizetési módok Megállapodás az egyes fizetési módokon belül az ellenérték kiegyenlítésének időpontja A bankon keresztül történő fizetés teljesítési időszükséglete A készpénzes értékesítés aránya Hitelezési politikák: Szigorú és Engedékeny

62 Szigorú hitelezési politika: Rövid fizetési határidőt szabnak Erőltetik a készpénzes fizetéseket Fizetési határidő lejárta után nagyon hamar jogi útra terelnek Engedékeny hitelezési politika: Nem kívánnak készpénzes fizetéseket Meglehetősen hosszú fizetési határidőket is elfogadnak Fizetési határidő letelte után is türelmesek, késleltetve tesznek csak jogi lépéseket Késedelmi kamat felszámításának lehetőségével ritkán élnek

63 Szigorú hitelezési politika esetében előfordulhat, hogy a vevők átpártolnak másik szállítókhoz, de ez a vevőállomány egészséges szelekcióját is jelenti, ez kedvezőleg hat a vállalkozásra, de csökkenhet a cég árbevétele Engedékeny hitelezési politika esetén a likviditás romolhat, s a likviditás hiányának költségeit is viselni kell; gyakorta kell hiteleket is igénybevenni; faktorálást is igénybe kell venni esetleg

64 A hitelezés feltételei: A hitelezési időszak hossza Az engedmény (skontó) mértéke Az engedmény igénybevételére jogosító időszak Engedményre példa: 1% engedményt ad a vállalkozás azoknak a vevőknek, akik a számla kiállításától számított 8 napon belül fizetnek. Akik nem élnek ezzel, azoknak az esedékességkor a számla teljes összegét ki kell fizetniük

65 A vevők várható fizetőképessé- gének értékelése Fizetőképesség és fizetési hajlandóság A vevő partnerek minősítése során tehát elsősorban nem egyedi vevőkben érdemes gondolkodni, hanem vevő kategóriákban Hitellimitek (eltérőek), hitelezési feltételek azonosak Vevők minősítése: 5C rendszer

66 5C módszer: Character – Magatartás: fizetőkészség, a múltban hogyan tett eleget a fizetési kötelezetségeinek Capacity – Képesség: várhatóan fog-e tudni esedékességkor fizetni – fizetőképesség Capital – Tőkeerő: tőkeerő, pénzügyi erő – mutatók Collateral – Biztosítékok: a vevő által felkínált biztosítékok, azok jellege és értéke Conditions – Körülmények: a vállalkozás gazdálkodásának körülményei

67 A vevőállomány minősítésére felhasználható főbb módszerek, mutatók Vevőállomány átlagos futamideje (átlagos vevőállomány / egy napra jutó értékesítési árbevétel) Vevőállomány reagálási foka (vevőállomány változása (%) / értékesítési árbevétel változása (%)) Beszedések tapasztalati mátrixa (bevételek tervezése)

68 4.2. A faktoring A faktoring története (olvasmány) A faktoring fogalma, jogi keretei A szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodás szerint meghatározott fizetési haladékkal rendelkező számlakövetelések ellenérték fejében harmadik félre, a faktorra, történő engedményezése

69 A faktoring funkciói Hitelbírálat (megvizsgálja: pénzügyi helyzet, likviditás, tőkeerő, múltbéli kötelezettségeik teljesítése, átlagos fizetési futamidő, cég hírneve, stb.) Finanszírozás Fizetési kockázat átvállalása funkció (kizárólag gazdasági jellegű) Nyilvántartás, adminisztráció (összeg, határidő) Egyéb funkciók

70 A faktoring típusai A faktortársaságok által megvásárolt követelések többnyire rövid lejáratúak, futamidejük nem haladja meg a napot Csendes vagy titkos faktoring (a megállapodás csak a kockázat viselésére és finanszírozására vonatkozik, a nyilvántartás és a behajtás az eladó feladata marad)

71 Finanszírozási faktoring (75-90%-át a faktor esedékesség előtt piaci kamatlábon megelőlegezi az eladónak, vagyis refinanszírozza a kereskedelmi hitelt) Lejárati faktoring (kötelezettség arra, hogy a lejáratkor kifizeti az eladónak az ellenértéket, attól függetlenül, hogy a követelés befolyt-e hozzá vagy sem) Teljeskörű faktoring (finanszírozás, kockázatátvállalás és nyilvántartás – teljeskörű szolgáltatás) Ügynökségi faktoring (a faktor megvásárolja a kintlévőségeket, majd a szállítót ügynökének nevezi ki ezek behajtására)

72 Behajtási faktoring (a faktor a követelést csak behajtás végett veszi át) Garancia és vételi faktorálás Esplit faktoring Nemzetközi faktoring Export és importfaktoring (futamidő általában hosszabb, mint belföldön) Kölcsönös export- és importfaktoring Direkt exportfaktoring Direkt importfaktoring

73 A faktoring ügylet költségei Költségek: Faktoring díj (szolgáltatások függvénye) Finanszírozásért felszámított kamat Egyéb költségek

74 A faktoring szereplői SzállítóVevőFaktor Szállítóval szembeni kockázat: Hitelképesség Megvásárlandó követelések minősége (megtérülési idő) Hitelértékelési tevékenység (ha nem végez, nagyobb vesztesége lehet) Hitelmenedzsment (régi adósság – nehéz behajtás)

75 A faktoring Magyarországon ig csak a MNB végezhette 1986-ig a faktoring meglehetősen szűk körben, kizárólag külkereskedelmi áruügyletek vonatkozásában létezett 1987-től a faktorálás a nagyobb bankok hitelosztályain is csak melléktevékenység volt

76 KÉRDÉSEK 1. Hogyan keletkezhet egy vállalkozásnak más vállalkozásokkal szemben követelése? 2. Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a szigorú/engedékeny hitelezési politika alkalmazása? 3. Mi a lényege az 5C elnevezésű szempontrendszer alkalmazásának? 4. Sorolja fel és röviden ismertesse a kereskedelmi hitelezés feltételeit! 5. Sorolja fel a faktorálás típusait! 6. Milyen funkciókat foglalhat magában a faktoring tevékenység? 7. Milyen költségek merülnek fel a faktoring eljárás során?

77 FELADATOK (6) 4/1) Egy termelő vállalkozás első félévi (182 nap) átlagos forgóeszköz állománya Ft. Az értékesítés nettó árbevétele Ft. Számítsa ki a forgási sebességet! 4/2) Egy cégnél a készletbeszerzés Ft, ami a tervévben 5%-kal nő. A bázisévben a szállítók futamideje 15 nap, ami várhatóan nem változik. Állapítsa meg a finanszírozásba bevonható szállítói követelések átlagos állományát a tervévre!

78 4/3) A bázisévben a készletbeszerzés Ft. A szállítók futamideje 25 nap. A beszerzés terv szerint 10%-kal nő, a szállítók futamideje változatlan. Hány Ft eszközállományt finanszíroz a tervidőszakban a szállítóállomány? 4/4) Egy Bt.-hez áprilisban a vevőktől a következő összegek folytak be: 2-án Ft 7-én Ft 26-án Ft A vevőállományra vonatkozó fordulatszám a hónapra 1,2. Állapítsa meg, hogy a státusz terv összeállításánál áprilisban a vevőállományt a finanszírozandó eszközök között milyen értékkel kell szerepeltetni! Mennyi a vevők futamideje (átlagos beszedési idő)?

79 4/5) Egy gazdasági társaság Ft értékben árut szállított vevőjének. A szerződés szerint az ellenérték megfizetésének napja a teljesítést követő 45. nap. A szállító teljesített, a vevő az eladó követelését nem vitatja. A szállítónak (eladó) pénzre van szüksége, ezért követelésének faktorálását kéri számlavezető bankjától. A bank hajlandó a követelést megvásárolni. A fizetés esedékességéig még 22 nap van hátra. A bankkal kötött faktor- szerződés szerint a kamatláb 24%, és a bank a bruttó összegre vetítve 1,5% egyszeri kezelési költséget számít fel. Az év napjainak számát 360 nappal számoljuk. Mennyit ír jóvá a faktorbank a faktoreladó számláján?

80 4/6) Egy Kft EUR értékben szállított gépet egy amerikai cégnek. A fizetési határidő 2 év. A magyar cégnek a követelés lejárata előtt pénzre van szüksége. A forfetírozó cég vállalja a forfetírozást. A követelést eladó céget a következő költségek terhelik EUR-ban: egyszeri kezelési költség1,5% folyósítási díj0,5% kamat14% biztosítási díj7.000 EUR A követelés lejártáig 250 nap van hátra. (Az év napjainak száma 365 nap.) a) Hány EUR-t írnak jóvá a Kft. számláján? b) Mi történik, ha lejáratkor nem tud fizetni az amerikai cég?

81 5. A PÉNZÜGYI MENEDZSMENT ELEMZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI Költségváltozási jelzőszám Költségelemzés, költségoptimum Gazdasági hatékonyság, jövedelmezőség, termelékenység Altmann-módszer Fedezeti összeg

82 5.1. A költség-gazdálkodás elemzése Egyre fontosabbá válik a termelési költségek elemzése A költségek csökkentését csak tudatos, racionális költséggazdálkodás végrehajtásával lehet megvalósítani Az elemzést a költségek összetételével érdemes kezdeni Költség, jövedelem, bevétel fogalma Költségnem (5. szlaosztály), költséghely (6. szlaosztály), költségviselő (7. szlaosztály)

83 Elemi és összetett költségek Közvetlen és közvetett költségek Állandó és változó költségek Költségváltozási jelzőszám (termelési költségek változása (%) / költségjellemző változása (%)) Költségjellemző lehet pl.: terület, hozam, dolgozói létszám, stb. Állandó és változó költségek közelítő elhatárolása Változó költségek lehetnek: Arányosan változó Degresszíven változó Progresszíven változó

84 Állandó költségek reagálási foka mindig 0 Jól működő vállalkozás esetében az összes költségen belül a degresszív költségek dominálnak Költségremanencia (költségvisszamaradás): ha a termelés mérete beszűkül, visszaesik, akkor az összes költség sem fog olyan mértékben visszaesni mint a méret, vagyis a cég nyeresége erősebben zuhan majd, mint amekkora zuhanást a méretcsökkenés indokolna

85 Költségoptimum: a termelés azon szintje (mérete), amely mellett a vállalkozás nyeresége a legnagyobb. Ez nem az a pont, ahol összességében a legkevesebb az összes költség!

86 5.2. Az általános költségek elemzésének módszerei Az általános költségek tervezési és elemzési módszerei: Bázis szemléletű költségtervezés, elemzés (bázis az előző időszak, %-os változásban adják meg) Értékelemzési módszer (a tervezett megtakarítást elemzéssel támasztják alá) Nulla bázisú költségtervezés, elemzés (0-ról indítják az általános költségeket)

87 5.3. A vállalkozások éves beszámolójának elemzése Egyik legfontosabb feladat a vállalkozások éves beszámolójának elemzése Mérlegelemzés Bázis- vagy tervadatokhoz viszonyítva terveznek Vertikális mutatók (pl.: számláló és nevező a mérleg eszközoldaláról származik) Horizontális mutatók (pl.: számláló a forrás- és nevező az eszközoldalról származik)

88 Legalább 3 év adatai tekinthetők értékelhetőnek Kedvező és kedvezőtlen vagyoni helyzet Törekedni kell, hogy a mutatók statikussága a dinamikusság felé mozduljon el

89 Információforrások Bankok és vállalkozások egymásnak adott referenciái Kereskedelmi partnerektől beszerzett információk Hitelképességet vizsgáló és nyilvántartó ügynökségektől beszerzett információk Hitelképességi kiadványok Tőzsdén jegyzett vállalkozások éves jelentései Sajtóközlemények, bejelentések Mérlegadatok idősorai Tőzsdei vélemények Vállalkozás könyvviteli adatai Vállalkozás „meglátogatásakor” nyert információk

90 5.4. A vállalkozási tevékenység hatékonyságának és jövedelmezőségének megítélése Gazdasági hatékonyság: a hozamok és a hozamok érdekében eszközölt ráfordítások egymáshoz való viszonya határozza meg az adott tevékenység gazdaságosságát Bruttó termelési érték, Nettó termelési érték, Bruttó jövedelem, Nettó jövedelem

91 5.5. A vállalkozások jövedelmezőségének vizsgálata Jövedelmezőség ROE, ROA, ROI mutatók

92 5.6. Az éves beszámoló elemzésének modern módszerei Pénzügyi helyzet előrejelzése Altmann-módszer (csődelemzés)

93 5.7. Az eredményelemzés módszerei Eredménykimutatás elemzése

94 KÉRDÉSEK 1. Mit jelent a költségvisszamaradás fogalma? 2. Mikor beszélhetünk költségoptimumról? 3. Mit jelent a vertikális elemzés fogalma? 4. Hogyan határozható meg a Bruttó Termelési Érték összege? 5. Honnan szerezhetnek egy cégről információkat? 6. Milyen mutatókkal lehet elemezni a mérleget és az eredménykimutatást?

95 KÉPLETEK Likviditással kapcsolatos mutatók Likviditási ráta (általános képlet) Likviditási III. mutató Likviditási II. mutató Likviditási I. mutató (gyorsráta) Pénzeszközarány

96 FELADATOK (6) 5/1) Egy vállalat következő adatait ismerjük: Saját tőke20 MFt Hosszú lejáratú kötelezettség10 MFt Lízing kötelezettség 6 MFt Kamat kötelezettség2,5 MFt Amortizáció 4 MFt Adózás előtti eredmény 8 MFt Mennyi a vállalat eladósodási mutatója és mekkora a kamatfedezeti mutató?

97 5/2) Számítson ROE, ROA, ROI, likviditási mutatókat és számolja ki a tőkearányos jövedelmezőségeket a következő adatokból! Adózás előtti eredmény eFt Saját tőke eFt Összes forrás eFt Készletek eFt Követelések eFt Pénzeszközök eFt Rövid lejáratú kötelezettségek eFt Hosszú lejáratú kötelezettség eFt

98 5/3) Egy vállalkozás mérlegéből és eredmény- kimutatásából néhány adatot kivettünk (adatok eFt- ban): (folytatás fólián!) 5/4) Egy gazdasági társaság számviteli nyilvántartásából az alábbi adatok ismertek: (folytatás fólián!)

99 5/5) Egy vállalkozás mérlegéből és eredménykimutatásából vett adatok következők: Nettó árbevétel Ft Adózott eredmény Ft Forgóeszközök Ft Összes kötelezettség: Ft ebből:hosszú lejáratú Ft rövid lejáratú Ft Saját tőke Ft Összes forrás Ft Számítson a hitelképességgel összefüggő mutatókat!

100 5/6) Egy rt. ifjúsági divatruházat gyártásával foglalkozik. A vállalkozás számviteli beszámolójából az alábbi információk állnak rendelkezésre: (folytatás fólián!)

101 6. A PROJEKTFINANSZÍROZÁS (PROJECT FINANCING) (nem kell!)

102 7. DÖNTÉS A TŐKESZERKEZETRŐL (nem kell!)

103 8. A KIEGYENSÚLYOZOTT PÉNZGAZDÁLKODÁS FŐ KÉRDÉSEI (nem kell!)

104 9. AZ IDEIGLENESEN SZABAD PÉNZESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI – BEFEKTETÉS MENEDZSMENT PénzpiacKockázat

105 9.1. A vállalkozások pénzigénye és a pénzpiaci befektetések általános kockázatai A készpénz tartása szükségszerű Munkabérek készpénzzel való kiegyenlítése Pénzpiaci befektetési lehetőségeknél végig kell gondolni a kockázatot Pénzpiac: rövid lejáratú befektetések piaca, egy része értékpapír jellegű befektetést, másik része banki betét vagy egyéb formát ölt

106 A pénzpiaci befektetések kockázatai Minden pénzügyi döntés közös jellemzője a kockázat – bizonytalan jövőbeni pénzáramokkal járó kockázatos választásokkal kell szembenézni Piaci kockázat (árfolyam csökkenhet) Nemfizetés kockázata Újrabefektetés kockázata Árfolyam kockázat Inflációs kockázat

107 A befektetések általános jellemzői Múltbéli adatok alapján: minél kockázatosabb egy befektetés fajta, ellentételezésként annál magasabb a várható hozam Alacsony kockázat esetén: bármikor lehet számítani rá, veszteség nélkül ki lehet szállni Nem lehet mindig a legjobb lóra tenni! Nem lehet mindig a legjobb lóra tenni! Időnként felül kell vizsgálni a befektetéseket

108 9.2. A pénzpiaci befektetések típusai Rövidtávú befektetések: klasszikus formája a számlabetét Kamatozó betét: magasabb kamat, lekötés ideje nagyon változatos

109 Diszkont kincstárjegy Egy évnél rövidebb futamidejű Állampapír Kamatot nem fizet Névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba Lejáratkor a névértéket fizetni vissza Diszkont összege: a névérték és a vételár különbsége

110 A Kamatozó Kincstárjegy Névértéknél alacsonyabb, diszkont áron lehet jegyezni Lejáratkor névértéken lehet megvásárolni

111 A Kincstári Takarékjegy 1 és 2 éves futamidő Államkötvény Postahivatalokban is

112 Kincstári Takarékkötvény Fix, lépcsős kamatozás (fütamidő végéhez közeledve nagyobb a kamat) Állampapír

113 Nyíltvégű befektetési alapok Kényelmes és egyszerű konstrukció Alapkezelő céget bízzák meg a befektetések megvalósításával Portfoliót alakítanak ki A különböző alapok által kínált lehetőségek Adózás A befektetési alapokban rejlő kockázatok

114 KÉRDÉSEK 1. Mit takar a pénzpiac fogalma? 2. Sorolja fel a pénzpiaci befektetések kockázatait! 3. Milyen futamidővel kerülnek a diszkont kincstárjegyek kibocsátásra? 4. Ismertesse röviden, hogy mit tud a kincstári takarékkötvényről!

115 FELADATOK (13) 9/1) Kis Alma 150 Ft/db opciós díj fejében vételi opciót vásárol a CCC részvényre Ft/db árfolyamértéken. Az opció lejáratának időpontjában a CCC részvény árfolyama Ft/db. Éljen-e opciós jogával Kis Alma? a) éljen opciós jogával, mert 20 Ft nyeresége van részvényenként b) ne éljen opciós jogával, mert se nyeresége, se vesztesége nem keletkezik c) ne éljen opciós jogával, mert 20 Ft vesztesége van részvényenként d) éljen opciós jogával, mert akkor az opciós díjból 130 Ft/db megtérül

116 9/2) Nagy Virág 150 Ft/db opciós díj fejében eladási opciót vásárol a DDD részvényre Ft/db árfolyamértéken. Az opció lejáratának időpontjában a DDD részvény árfolyama Ft/db. Éljen-e opciós jogával Nagy Virág? a) éljen opciós jogával, mert az opciós díjból 130 Ft/db megtérül b) éljen opciós jogával, mert 20 Ft nyeresége van részvényenként c) ne éljen opciós jogával, mert se nyeresége, se vesztesége nem keletkezik d) ne éljen az opciós jogával, mert 20 Ft vesztesége van részvényenként

117 9/3) Határozza meg, hogy mekkora tényleges reálkamatot ér el az a megtakarító, aki havi 1%-os kamatos kamatozású betétben helyezte el a pénzét, évi 12%-os inflációs ráta mellett. a) nullát b) 1,06% c) 0,6% d) 1%

118 9/4) Egy vállalkozó eFt hitelt vesz fel egy banktól 146 napra, a fizetendő kamat 198 eFt. Mekkora a bank által alkalmazott éves kamatláb? (A bank a kamat összegének meghatározása során az év napjainak számát 365-nek veszi.) a) 13,55% b) 15,05% c) 16,50% d) 18,00%

119 9/5) Örökölt egy évjáradékot. 10 éven keresztül, minden év végén kapna 200 eFt-ot. Önnek azonban azonnal szüksége lenne 600 eFt-ra, ezért úgy dönt, hogy eladja a járadékot. Egyik ismerőse 800 eFt-ot ajánl fel azonnali fizetéssel, egyik rokona pedig 840 eFt-ot, amelyből azonnal fizetne 600 eFt-ot és egy év múlva 240 eFt-ot. Melyik ajánlatot fogadná el, ha a 10 év körüli befektetések elvárt hozama évi 20%-os? a) Az ismerősét, mert az ajánlata többet ér. b) A rokonét, mert az ő ajánlata ér többet. c) Az ismerősét, mert azonnal fizet. d) Egyiket sem, mert az értékpapírpiacon többet kaphatna érte.

120 9/6) Egy eFt-os befektetés nettó pénzhozama a befektetés napjától számított egy év múlva eFt, két év múlva eFt, három év múlva eFt. Mekkora a befektetés belső megtérülési rátája? a) 20% b) nagyobb, mint 20% c) kisebb, mint 20% d) a megadott adatokból nem lehet kiszámítani

121 9/7) A SZALONNA szaloncukor gyártó kft eFt értékű szezonárut szállított le karácsony előtt egy vevőjének. Fizetési kondícióként a szállítást követő 45. napban állapodtak meg. A vevő azonban felajánlja, hogy a határidő előtt 20 nappal eFt-ot fizet. Az aktuális pénzpiaci kamatláb 10,5%. (Az évet 365 nappal vegye számításba.) Milyen döntést javasolna vezetőjének az ajánlattal kapcsolatban és miért?

122 9/8) Egy gazdasági társaság kötvény kibocsátását tervezi. Az értékpapírt elsősorban a kisbefektetőknek szánják. A kötvény névértéke Ft. Lejárata 3 év. A kibocsátó a kölcsönt a futamidő végén egy összegben törleszti, de az esedékes kamatokat minden év végén kifizeti. A kötvény éves névleges kamatlába 13%. A befektető által elvárt hozam megegyezik a piaci kamatlábbal, amely évi 10%. A kötvény eladási árfolyama 96%. Számítsa ki a kötvény kibocsátás napjára vonatkozó elméleti árfolyamát, szelvényhozamát és a nettó jelenértékét!

123 9/9) Egy vállalkozás csokoládét szállított egy rt-nek és fizetés helyett elfogadott egy eFt értékű kereskedelmi váltót. A váltó kiállításának napja március 5. A fizetés esedékessége (a váltó lejárata) október 24. A váltóbirtokos 150 nappal a lejárat előtt a váltót a számlavezető bankjával leszámítoltatja. A hitelintézet által alkalmazott diszkontláb 18%. Az üzleti bank ugyanezt a váltót 100 nap múlva a jegybankkal viszontleszámítoltatja. A MNB által alkalmazott rediszkontláb 16%. A bankok a leszámítolási ügyletek után kezelési költséget nem számítanak fel. (Egy évet 365 nappal számoljon!) Számítsa ki a váltóbirtokos vállalkozásnak folyósított összeget és a hitelintézet váltóleszámítolásból származó eredményét!

124 9/10) Valamely kötvény esetében a kamatfizetés minden évben év végén, a törlesztés pedig a lejárat időpontjában a kamatfizetéssel egyidőben történik. Az éves kamat Ft. A kötvény névértéke Ft, a vételi árfolyam Ft, a piaci kamatláb 12%, a futamidő 3 év. Határozza meg a) a névleges kamatláb mértékét! b) a kötvény árfolyamát az első kamatfizetés előtt egy nappal! c) a kötvény árfolyamát a második kamatfizetés után egy nappal!

125 9/11) eFt megtakarítását betétként helyezi el, a lekötési idő 1 év, a kamatláb 16%/év. Határozza meg, hogy mekkora a felnövekedett érték, ha a kamatozás évenként, félévenként, illetve negyedévenként történik!

126 9/12) Egy rt következő adatait ismerjük: - törzsrészvényeinek száma db (feltételezzük, hogy másfajta részvényei nincsenek) - adózott nyeresége az adott évben Ft - osztalékra tervezett fordítani részvényenként Ft Mennyi a társaságban az 1 részvényre jutó a) osztalékfizetési ráta? b) az újrabefektetési ráta?

127 9/13) Egy lineáris kamatozású kötvény névértéke Ft. Lejárata 5 év. A promptpiaci árfolyama Ft. A kibocsátó évi 20% kamat kifizetését és a hitel összegének egyenletes ütemű törlesztését ígéri. Az értékpapír futamideje alatt a piaci kamatlábak a következőképpen alakulnak: 1. évben:15% 2. évben:16% 3. évben:16% 4. évben:18% 5. évben: 18% Számítsa ki a kötvény nettó jelenértékét!

128 10. A FINANCIAL FORECAST SYSTEM (FFS) BEMUTATÁSA (nem kell!)


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések