Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Hol tartunk… Mérleg Eredménykimutatás Üzemi (üzleti)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Hol tartunk… Mérleg Eredménykimutatás Üzemi (üzleti)"— Előadás másolata:

1 Számvitel S ZÁMVITEL

2 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk… Mérleg Eredménykimutatás Üzemi (üzleti) eredmény

3 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Rendkívüli bevételek és ráfordítások Ezek függetlenek a vállalkozás tevékenységétől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. 71

4 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Rendkívüli bevételek Például: tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke utólag igényelhető támogatások összege térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott értéke (halasztott bevételként kell kezelni a passzív időbeli elhatárolásoknál ­a rendkívüli bevételeket csökkentem a passzív időbeli elhatárolások javára­, a rendkívüli bevételek közé történő újbóli elszámolása az eszköz költségként történő elszámolásával egyidejűleg arányosan történik meg) elengedett kötelezettségek összegei visszavásárolt saját részvény névértéke (tőkeleszállításkor), bevont vagyonjegyek névértéke előző évekkel kapcsolatosan visszatérített társasági adó, a ráfordítások között elszámolt adók visszatérített összege 71

5 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Rendkívüli ráfordítások Például tulajdonosoknál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy könyv szerinti értéke térítés nélkül átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke visszavásárolt saját részvények beszerzési értéke (tőkeleszállításkor) ellenérték nélkül adott részvény, vagyonjegy névértékének megfelelő összeg jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetett összege bevont vagyonjegyek könyv szerinti értéke 72

6 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Adózás előtti-, adózott-, mérleg szerinti eredmény Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai. B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény (  A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások. D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (  C  D) - Társasági adó. F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés. G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE) 72-73

7 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Értékelés Cél a vagyontárgyaink értékének meghatározása, azaz annak meghatározása, hogy milyen egységáron szerepeltessük őket beszámolónkban. Ez egyszerűnek tűnik… Beszerzési ár (amennyiért megvehetjük) Eladási ár (piaci ár) Előállítási ár (amennyibe az előállítás kerül) Jövedelemtermelés szempontjából releváns érték A vagyontárgyak értéke az időben változik

8 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, A Számviteli tv. szerint… 1995-ig a vagyontárgyakat értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kell szerepeltetni „leértékelni kötelező, felértékelni tilos!” piaci ár „A” eszk.„B” eszk.„C” eszk.„D” eszk.„E” eszk. értékvesztés 76

9 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, A Számviteli tv. szerint… 1996-tól leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos vagyonkör esetén lehet. Ez a befektetett eszközök bizonyos köre vonatkozik. piaci ár „A” eszk.„B” eszk.„C” eszk.„D” eszk.„E” eszk. értékvesztés értékhelyesbítés felértékelés = értékhelyesbítés Mi a helyzet a forgó eszközökkel? 76-78

10 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, A Számviteli tv. szerint… 2001 óta beszélhetünk visszaírásról 1.Beszerzés 1000 eFt-os áron eFt-os értékvesztés elszámolása (piaci érték: 600) 3.Piaci érték 700 eFt-ra emelkedik 4.Piaci érték további 500 eFt-tal emelkedik BeszerzésÉrtékvesztésVisszaírásVisszaírás + értékhelyesbítés Piaci ár I. Piaci ár II. Piaci ár III. Beszerzési érték értékvesztés (400) terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírás (100) visszaírás (300) értékhelyesbítés (200) 78-79

11 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, A Számviteli tv. szerint… 2004 óta beszélhetünk a pénzügyi instrumentumok körében a valós értéken történő értékelés lehetőségéről. A valós érték a piaci érték, a tőzsdén jegyzett érték, tőzsdén kívül kialakult érték stb. A pénzügyi instrumentumokat fel kell osztani ez esetben Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi eszközök –Kereskedési célú pénzügyi eszközök (csak) –Értékesíthető pénzügyi eszközök (vegyes) –Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (nem) –Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (nem) Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi kötelezettségek –Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek (csak) –Egyéb pénzügyi kötelezettségek (nem) Határidős és opciós ügyletek, swap ügyletek (csak) 79

12 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bekerülési v.s. könyv szerinti érték Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerülésekor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez a beszerzési költségen, vagy az előállítási költségen számított érték. –Beszerzési költség (besz. ár) Minden ráfordítást tartalmaznia kell ami az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembehelyezéséhez az aktiválásig felmerül és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. –Előállítási költség Azokat a ráfordításokat tartalmazza amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése során közvetlenül merültek fel, tehát nem más mint a termék közvetlen önköltsége. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük

13 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a vállalkozásba történő bekerülésükkor –beszerzési áron (beszerzési költségen) –vagy az előállítás közvetlen önköltségén kell értékelni. Elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, kitettségtől, a műszaki fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe. Ezen eszközök bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani (költségként elszámolni) amely években várhatóan azokat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására hatást gyakorolnak. Mindkét eszköztípus esetében a vállalkozónak kell döntenie abban, hogy a bekerülési értéket hány év alatt, és milyen módszerrel számolja el a vállalkozás költségként. 82

14 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése A fordulónapi mérlegértéket (nettó értékét) úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékből levonjuk a fordulónapig elszámolt értékcsökkenést. Ezt az értékelést egyedileg kell elvégezni. Bruttó érték (bekerülési költség) - Halmozott értékcsökkenési leírás = Mérlegérték (nettó érték) Értékcsökkenési leírás módszerei –Lineáris –Degresszív –Progresszív –Teljesítményarányos 83-84

15 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Terven felüli értékcsökkenési leírás Ha a futamidő során valamilyen előre nem látható okból az adott eszköz értéke lecsökken, azt terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. 85

16 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Visszaírás Ha a vállalkozás befektetett eszközeire terven felüli értékcsökkenési leírást (vagy készleteire értékvesztést) számolt el, de időközben az eszköz piaci értéke meghaladta annak könyvszerinti értékét akkor a különbözetet az egyéb bevételek javára a befektetett eszközök között visszaírásként jóvá kell írni. Ha a különbözetre a terven felüli értékcsökkenési leírás vagy értékvesztés nem nyújt fedezetet, akkor az e fölötti részt a vállalkozás a megfelelő mérlegtételeknél, mint értékhelyesbítést számolhatja el. 85

17 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kiegészítő melléklet A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljes körű, szerves része a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlenebb és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell. 87

18 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kiegészítő melléklet Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire, összefüggéseire. Három részből áll: –Általános rész (a vállalkozást és a beszámoló egészét magyarázza) –Specifikus rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések –több tételre sorolható, megváltozó besorolás, bef. eszközök változás, écs. változás értékhelyesbítések, zálogjogok, mérlegen kívüli tételek stb. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések –K+F költségei, önköltség számítás, költségnemek stb. –Tájékoztató rész 87-89

19 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Cash-flow A vállalkozás éves pénzeszközállományának változását és annak körülményeit mutatja be. Pénzforgalmi szemléletmódban készül. A Cash-flow kimutatás felépítése: I.Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash-flow) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash-flow) III. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash-flow) 90

20 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Cash-flow kimutatás fajtái Direkt cash-flow Az alapbizonylatokból, analitikából, szintetikából indulunk ki. Megkeressük azokat a gazdasági eseményeket, amelyek pénzmozgással jártak és ezek hatását összesítjük. Indirekt cash-flow Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ezt korrigáljuk az olyan bevételekkel, illetve és ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették. 90

21 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Számviteli cash-flow I. Működési cash-flow 1.Adózás előtti eredmény± 2.Elszámolt amortizáció + 3.Elszámolt értékvesztés (+) és visszaírás (-)± 4.Céltartalék képzés (+) és felhasználás (-) különbözete ± 5.Befektetett eszközök érétkesítésének eredménye (+:-, -:+)± 6.Szállítói kötelezettség változása (↑:+, ↓:-)± 7.Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása (↑:+, ↓:-) ± 8.Passzív időbeli elhatárolások változása (↑:+, ↓:-) ± 9.Vevőkövetelés változása (↑:-, ↓:+) ± 10.Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása (↑:-, ↓:+) ± 11.Aktív időbeli elhatárolások változása (↑:-, ↓:+) ± 12.Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - 13.Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés - 91

22 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Számviteli cash-flow II. Befektetési cash-flow 14.Befektetett eszközök beszerzése - 15.Befektetett eszközök eladása + 16.Kapott osztalék, részesedés + 91

23 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Számviteli cash-flow III. Finanszírozási cash-flow 17.Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kib. bevétele + 19.Hitel és kölcsön felvétel + 20.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21.Véglegesen kapott pénzeszközök + 22.Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) - 23.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése- 24.Hitel és kölcsön törlesztése- 25.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek- 26.Véglegesen átadott pénzeszközök - 27.Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± 91

24 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hátralévő percek és következő foglalkozások Összesen 1080 percet töltünk együtt a félév során, ebből még nagyjából 185 perc van hátra, ez már nem túl sok idő… Példatár –Szintézis –Gazdasági események hatása a beszámoló egyes mellékleteire Vizsga: –Tételsor –Mutassa be a gazdasági események hatását a tárgyévi (2013. december 31-i) mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás egyes soraira. Nem kell a teljes kimutatásokat bemutatni csak az érintett sorokat, de beleértve a részösszegeket is (pl. mérlegnél a főcsoport, csoport összegeinek változását is).


Letölteni ppt "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Hol tartunk… Mérleg Eredménykimutatás Üzemi (üzleti)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések