Minőségbiztosítás logisztikája Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Dr. Illés Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás logisztikája Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Dr. Illés Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás logisztikája Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Dr. Illés Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár

2 Minőség fogalmak „Az egyformaság és megbízhatóság előre látható szintje alacsony költségek mellett és a piacnak megfelelően” Deming „Megfelelés a követelményeknek” Crosby „Ami megfelelően használható” Juran A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket elégítsen ki ISO 8402

3 A kiválóság mértéke Az a fok, amennyire az áru és szolgáltatás találkozik a vevő vagy felhasználó pontos elvárásaival. Ebből a szemszögből, a minőség befolyásolja a termék vagy szolgáltatás árát és piaci részesedését A világ sokrétűségét, milyenségét az Élő és élettelen dolog, Fizikai jelenségek Szociális és történelmi folyamatok sajátosságai határozzák meg.

4 Minőség felfogása napjainkban Filozófiai értelemben A dolgok, tárgyak, jelenségek folyamatok objektív lényegi meghatározottsága a velük együtt járó lényeges tulajdonságok, sajátosságok összessége. A dolgokat a minőségük teszi azzá, amik. Ennek alapján határolódnak el más dolgoktól. Ezen meghatározás a fentiek alapján tehát a minőség természeti aspektusát, objektív oldalát fejezi ki. Műszaki-gazdasági értelemben Sokféle értelmezés alakult ki: A szakirodalom több oldalról közelíti meg A gyakorlati felfogások is igen sokrétűek.

5 A minőség három felfogása I. 1. Gyártói minőség 2. Piaci, fogyasztói, kereskedelmi minőség 3. Többféle fogalom egyidejű használatával kifejezve 1. Gyártói minőség - A minőséget a tényleges és az előírt érték vagy a tényleges és a határérték (felső ill. alsótűrés határ) összehasonlításával lehet megítélni. - Szabvány alapú minőség. Valamely gyártmány mennyiben felel meg az előírt követelményeknek (pl.: műszaki rajzban fektetett műszaki előírásoknak). - Tehát előírás szerinti minőség. - Ha ezen okmányok nem állnak rendelkezésre határozott minőségről nem is beszélhetünk

6 A minőség három felfogása II. 2. Piaci, fogyasztói, kereskedelmi minőség Kifejezi, hogy az adott termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó (vevő) igényeit. Jelölheti annak mértékét, hogy a fogyasztók tapasztalatai nyomán a termék milyen közkedveltségre tsz szert a vele azonos kategóriába sorolt többi termékhez képest. 3. Többféle fogalom egyidejű használatával kifejezve

7 Termékminőség I. Termelői: melyet a műszaki előírások által előirányzott tulajdonságok összessége jellemez. Fogyasztói: melyet a termék felhasználása folyamatában keletkező eredmények jellemeznek Objektív: az anyag mérhető tulajdonságait (fizikai, kémiai, stb) veszi figyelembe. Szubjektív: az adott terméket az igények kielégítésére való alkalmasságának a fokozatai szerint értékeljük. Funkcionális: rendelkezés szerinti hasznosság Nem funkcionális: típus, ár, stb…

8 Termékminőség II. Vertikális minőség: ha bizonyos szükségleteket a termékek nagyobb száma elégít ki, de egymástól eltérő nem azonos módon. Horizontális minőség: az egyes termékek hasonlóak, de egymástól jelentősebben eltérő igényeket, fogyasztói szükségleteket elégítenek ki. Statikus minőség: a minőség jellemzői révén megfogható jelenléte az adott pillanatban. Dinamikus minőség: a jellemzők hosszabb időszakon át a felhasználás folyamatában állandó értéken tartása, azaz a megbízhatóság.

9 Minőséghez kapcsolódó fogalmak I. Minőség (quality): A minőség fogalmát nem helyes önmagában használni összehasonlító értelemben a kiválóság fokának a kifejezésére, sem mennyiségi értelemben, sem műszaki értékelések esetében. Ezeknek a jelentéseknek a kifejezésére a minősítő jelzőt kell alkalmazni. - Relatív minőség, amikor az egységeket viszonyításos alapon a kiválóság foka szerint, vagy összehasonlító értelemben rangsorolják (nem téveszthető össze a fokozattal). - A minőség szintje mennyiségi értelemben műszaki értékelések esetén a „minőség mérőszáma”.

10 Minőséghez kapcsolódó fogalmak II. Minőségbiztosítás (quality assurance): A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségügyi követelményeket. A minőségbiztosításnak egyaránt vannak külsö és belső céljai. Belső minőségbiztosítás: a szervezeten belüli minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vezetőségben. Külső minőségbiztosítás: szerződéses vagy más kapcsolatban a minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vevőkben vagy másokban. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. Ha a minőségi követelmények nem tükrözik teljes mértékben a felhasználó igényeit, akkor előfordulhat, hogy a minőségbiztosítás nem ébreszt kellő bizalmat.

11 Minőséghez kapcsolódó fogalmak III. Minőségpolitika (quality policy): Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, felsővezetés által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. A minőségpolitika a vállalati politika egyik eleme és azt a felsővezetés hagyja jóvá. Minőségszabályozás (quality control): A minőségi követelményeknek teljesítése érdekében alkalmazott operatív eljárások és tevékenységek.

12 Minőséghez kapcsolódó fogalmak IV. Minőségügyi rendszer (quality system): A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés (struktúra), feladatok, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. Minőségellenőrzés (inspection): Valamely termék vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének a mérése, vizsgálata és az eredmény összehasonlítása az előírt követelményekkel az előírásoknak való megfelelőség meghatározása céljából.

13 Hogyan határozzuk meg a minőséget? A minőségi követelmények részletes leírásával. Szabványokra, műszaki irányelvekre, illetve műszaki feltételekre, hatósági előírásokra, kötelező rendeletekre való utalással. Nemzetközi vagy regionális szervezet szabványaira vagy szabvány jellegű dokumentumára való hivatkozással. A tervezési dokumentációban a műszaki követelmények és azok teljesítésének ellenőrzésére alkalmas módszerek megadásával. A kívánt tulajdonságokat megtestesítő minta megadásával. Előbbiek közül többféle együttes alkalmazásával.

14 Mi a minőségfokozat? „ A minőségfokozat azonos funkcionális felhasználású, de különböző minőségkövetelményeket teljesítő egységek.” A minőségfokozat olyan tulajdonságokra vagy árjellemzőkre megállapított kategória vagy rangsorolási mutató, mely azonos funkcionális felhasználásra szánt termékek vagy szolgáltatások különböző igénycsoportjait elégíti ki. A minőségfokozat tükrözi a minőségi követelményekben meglévő tervezett vagy elismert különbségeket. A hangsúly a funkcionális felhasználás és a költségek közötti összefüggésében van.

15 A minőségügy fejlődése 1887 Brit alsóház megszavazza, hogy minden Angliába importált árut származási nyilatkozattal kell ellátni. (Made in Germany) XX. Sz. eleje:  Termék mérhető tulajdonságainak ellenőrzése  Központi ellenőrző részleg (MEO)  Nincsenek statisztikai eszközök  Mintavételes ellenőrzés

16 Minőségügy fejlődése az USA-ban I. Taylor (1856-1915)  Tudományos menedzsment – Termelésirányítási módszer Napi feladatok Szabványos körülmények Sikerért magas bér  Tervezés – Végrehajtás különválasztása  Eredmény: USA a legtermelékenyebb  Hátránya: Minőség – Termelékenység egyensúlya felborul, a minőség visszaszorul

17 Minőségügy fejlődése az USA-ban II. II. vh. idején  NASA követelményeinek megfelelés  Statisztikai módszerek használata (Bell laboratórium 1920-as évek) Tömeggyártásban a termék minőségének ellenőrzése Folyamat tendenciára is következtetni lehet II. vh. Után  Hiánygazdaság

18 Japán minőségforradalom résztvevői I. Shewart (1891-1967)  Bell labor munkatársa 1920-1930  Gyártási hibák statisztikai elemzése Mintavételezés Valószínűségelmélet Ellenőrző grafikonok – teljesítmény nyomon követhetősége

19 Japán minőségforradalom résztvevői II. Deming (1900-1993)  Modern minőségmenedzsment megalapozója  1930-as népszámlálásban statisztika alkalmazása  Előadás sorozat Japánban 1950-  PDCA a legismertebb módszere  Felismerése: A munka „rendszere” dönti el, hogy a munkát hogyan végzik, márpedig rendszert teremteni csak a menedzserek tudnak. Minőségügyi döntést tehát a menedzsmentnek kell meghozni.

20 Japán minőségforradalom résztvevői III. 7 halálos betegség 1. Következetes célkitűzések hiánya 2. Rövidtávú profit fontosságának hangsúlyozása 3. Teljesítmény értékelése, érdemek rangsorolása avagy éves jelentés 4. Menedzsment mozgékonyságának hiánya 5. Látható számok használatával történő menedzselés 6. Túlzottan magas egészségügyi költségek 7. Túlzottan magas balesetbiztosítási költségek

21 Japán minőségforradalom résztvevői IV. Deming 14 pontja 1.Fogalmazzuk meg és tegyük nyilvánossá valamennyi alkalmazott számára a szervezet céljait és törekvéseit tartalmazó nyilatkozatot. A menedzsmentnek bizonyítania kell az e nyilatkozat iránti elkötelezettségét. 2.Tanuljuk meg az új filozófiát, ne csak a felső menedzsment, de mindenki más is. 3.Értsük meg az ellenőrzés célját a folyamat javítása és a költségek csökkentése érdekében 4.Vessünk véget annak a gyakorlatnak, amely az üzletet kizárólag az árcédula nyomán jutalmazza.

22 Japán minőségforradalom résztvevői V. Deming 14 pontja (folyt.) 5.Javítsuk állandóan és szüntelenül a termék és szolgáltatás rendszert. 6.Vezessük be a képzést. 7.Tanítsuk és intézményesítsük a vezető szerepet. 8.Száműzzük a félelmet, teremtsünk bizalmat, teremtsünk az újdonságokra ösztönző légkört. 9.Optimalizáljuk a teameket, a személyzet a cég céljainak és törekvéseinek valóra váltására irányuló erőfeszítéseit. 10.Küszöböljük ki a munkaerő hátráltatását.

23 Japán minőségforradalom résztvevői VI. Deming 14 pontja (folyt.) 11.a. Küszöböljük ki a termelés számszerű kvótáit. Helyette tanuljuk meg és intézményesítsük a javítás módszerét. 11.b.Küszöböljük ki a célkitűzések segítségével történő menedzselést. Helyettük ismerjük meg a folyamatokban rejlő lehetőségeket és azt, hogy hogyan javítsunk azokon 12.Távolítsuk el a korlátokat, amelyek megfosztják az embereket a jól végzett munka büszkeségétől. 13. Bátorítsuk mindekinél a tanulást és az önmaga tökéletesítését. 14. Cselekedjünk a változások végrehajtása érdekében

24 Japán minőségforradalom résztvevői VII. Deming lánc elemei:  Minőségfejlesztés  Termelékenység javulása  Költség csökkenése  Ár csökkenése  Piaci részesedés növelése  Munkahelyek biztosítása  Vállalati siker Deming díj 1951

25 Japán minőségforradalom résztvevői VIII. Juran (1904-)  A minőséget is tervezni kell  Minőség tervezés  Minőség szabályozás Egységet alkot  Minőség javítás  Külső-belső vevők megkülönböztetése  Quality Control Handbook 1951  Minőség spirál

26 Japán minőségforradalom résztvevői IX. Crosby  Pershing rakéták előállítása 1961  Nulla hiba – „Elsőre jót” elv  Kormány politika része lett az USA-ban Feigenbaum  TQC fogalma  Minőséget már a tevékenységek első szakaszába be kell építeni  Utólagos ellenőrzés nem elegendő  Minőség költségek csökkentése érhető el.

27 Japán minőségforradalom résztvevői X. II. vh. után  Gazdaság teljesen elpusztult  Gyenge minőségű termékek  Igény a szemlélet váltására  Amerikai szakemberek behívása (Deming és Juran)  1960-ra a Japán termék a jobb, mint az amerikai. Kaizen  Fejlesztési stratégia, aminek a vállalat minden dolgozója része.  A folyamatos javításba a szervezet minden szintjét és dolgozóját bevonja.

28 Japán minőségforradalom résztvevői XI. Ishikawa  Statisztikai technikákat alkalmaz a minőségfejlesztésben  Adatok gyűjtése és ábrázolása Shiba A probléma megoldás 7 lépése:  Probléma meghatározása  Adatgyűjtés  Adat elemzés  Ok-okozati elemzés  Megoldás, bevezetés  Eredmények értékelése  Szabványosítás

29 Minőség fejlődése Németországban I. 1. lépcső: II. vh. Utáni első évek Hiánygazdaság Minőségi differenciálás = szortírozás 2. lépcső: Kereslet. Kínálat kiegyenlítődése Átvevő igényeinek megfogalmazása (ár, minőség)

30 Minőség fejlődése Németországban II. 3. lépcső: Konkurencia harc Vevő hibátlan árut akar Minőség-ellenőrzés utólagos Minőségmenedzsment megjelenik 4. lépcső: Fogyasztói javak minősége összehasonlíthatóvá válik Vevő megtartásához minőségi termék 5. lépcső: Vevő újabb és újabb „elvarázslása”

31 Közös megállapítások Folyamatos javítások fontossága Vállalat vezetésnél a minőségi szempontok elsődlegessége Folyamatszervezés szükségessége Csoportmunka fontossága Oktatás, képzés szerepe Minőség mérés, folyamatos helyesbítés

32 Milyen tényezők irányítják a minőséget? A minőséget 9 tényező közvetlenül befolyásolja: Piacok (markets) Pénz (money) Vezetés (management) Emberek (men) Ösztönzés (motivation) Anyagok (materials) Gépek és gépesítés (machines and mechanization) Modern információs rendszerek (modern information methods) Növekvő követelmények a termékekkel szemben (mounting product requirements)

33 Mennyire jó a 99 %? Ha mások megelégednek azzal, hogy az idő 99%- ban jó minőséget teljesítenek, akkor az USA-ban: Óránként 20.000 postai küldemény veszne el. Minden nap majdnem 15 percig nem lenne biztonságos ivóvíz. Hetente 5000 hibás sebészeti műtétet végeznének. Mindennap két eltévesztett leszállás történne a legtöbb nagyobb repülőtéren. Minden évben 200.000 alkalommal írnának fel rossz gyógyszert. Minden hónapban majdnem 7 órányi ideig nem lenne elektromos áram.

34 Miért szükséges a minőség? Vezetési gyakorlatok  Jelenlegi technológia rugalmatlan  A vevőket és beszállítókat nem vonják be  Előrelátás rövid távon Emberi erőforrások  Az együttműködés hiányosságai  Rugalmatlan szervezet  Meredek hierarchia Világgazdaság  A rendszer és egyén ellentéte  Folyamatirányítás  Minta-összehasonlítás

35 A rossz minőség hatása a vállalat komplex hatékonyságára I. Eredményesség:  Versenyképesség romlik  Minőségi hibák mennyisége nő  Reklamációk száma nő  Kereslet csökken Gazdaságosság:  Árbevétel csökken  Értékesítés csökken  Ráfordítások nőnek  Nyereség csökken

36 A rossz minőség hatása a vállalat komplex hatékonyságára II. Fejlődőképesség:  Nem fejlődhet a vállalat  Nem növekedhet a vállalat Szociális klíma  Érdektelenség  Fegyelmezetlenség  Kapkodás  Elégedetlenség  Kapcsolatok romlása

37 A rossz minőség hatása a vállalat komplex hatékonyságára III. Működési biztonság:  Átfutási idő nő  Szállítási határidő csúszik  Árbevétel nem ütemes  Árbevétel tervezettől eltérő csökkenése  Pénzügyi egyensúlyzavar  Fölösleges kapacitás lekötés

38 A minőség meghatározása I. Számszerűsíthető jellemzők  Geometriai: - Méretek - Tűrések  Anyagi: - Vegyi összetétel - Fizikai jellemzők  Technológiai: - Hőkezelési - Hegesztési - Megmunkálási - Felületvédelmi előírások

39 A minőség meghatározása II.  Funkcionális: - pontosság - Teljesítmény - Sebesség - Fogyasztás - Hatásfok  Megbízhatóság: - jótállás - szavatosság  Élettartam  biztonságtechnika

40 A minőség meghatározása III. Nem számszerűsíthető jellemzők:  Esztétikai követelmények  Szerelési előírások  Funkciók  Használati  Karbantartási  Javítási  Üzembe helyezési Előírások

41 Milyen tényezők határozzák meg a minőséget? I. Külső tényezők  Társadalmi-, gazdasági-, politikai környezeti elemek  Tudományos, technikai és műszaki környezeti elemek  Piaci viszonyok  Termék minőségi imázsa  Egyéb tényezők

42 Milyen tényezők határozzák meg a minőséget? II. Belső tényezők  A vállalat belső strukturáltsága, szervezeti jellegzetességei  Gyártással összefüggő tényezők  Gazdálkodással összefüggő tényezők

43 Mi tesz sikeressé egy vállalakozást? A vállalkozás sikere a vevő által elismert minőség! Fogyasztói érzékenység („Maradj a fogyasztó közelében”) Piac érzékenység („Azzal foglalkozz amihez értesz”) Képesség (Alkalmazottait arra ösztönzi, hogy kiváló minőséget és értéket hozzanak létre a fogyasztó (vevő) számára)

44 Mi tehát az üzleti siker alapja? Gazdaságosan kielégíteni a vevők igényeit. Teljes vevői megelégedettség! Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell piacra vinni, melyek: Egy jól meghatározott igényt, alkalmazást vagy célt elégítenek ki. Teljesítik a vevők elvárásait. Megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak, Kielégítik a társadalom fogszabályi és egyéb követelményeit, Versenyképes áron, kellő mennyiségben állnak rendelkezésre, Nyereséggel gyárthatók.

45 Az anyagmozgatás fejlődésének története Súlyerő legyőzése, teher felemelése (emelőgépek) Nagy mennyiségű anyagok szállítása (szállítóberendezés) Nehéz fizikai munka megkönnyítése (gépesített anyagmozgatás) Rendszerteremtés (anyagmozgató rendszer)  Termelő berendezések kihasználása  Termék átfutási idejének csökkentése  Műveleti készletek csökkentése  Forgóeszköz lekötöttség csökkentése Termelés-piac komlex átfogása, az anyag és energia információáramlás összekapcsolása

46 Termelő vállalat anyagmozgató rendszerének struktúrája

47 RST műveletek út-idő összefüggései I.

48 RST műveletek út-idő összefüggései II.

49

50

51 A logisztika, mint integrált tudomány

52 Logisztikai műveletek

53 Logisztikai alapelvek A logisztika célja: (ún. 6M-elv) Megfelelő minőségű anyag Megfelelő időpontban Megfelelő helyről-helyre Megfelelő mennyiségben Megfelelő módon és eszközzel Megfelelő költséggel álljon rendelkezésre

54 A logisztikai célok A szállítási határidők rövidítése A szállítási pontosság fokozása Az átfutási idők csökkentése Rugalmasság létrehozása és fokozása A rendszer áttekinthetőség biztosítása, nagyfokú szállítóképesség elérése Termék minőség biztosítása Nemzetközi kooperációs lehetőségek fokozása

55 A vállalati logisztika felépítése

56 Logisztikai állapotváltozási mátrix Á l l a p o t v á l t o z á s MűveletHelyIdőMeny- nyiség Minő- ség Energia felhasználá s Információ változás Érték- változás Emisz -szió Szállításxx Rakodásxxxxxx Tárolás-rakodásxxxxxx A Csomagolásxxxxxxx ERKE képzés-bontásxxxxxx Gyűjtés, osztályozásxxxxxxx B Ellenőrzés, állapotfelügyelet xxx C Információ gyűjtés - áramoltatás - feldolgozás-tárolás xxxx Kommunikálás a rendszerrel xxx D Energia áramlásxx A:Anyagáramlás, B:Információáramlás, C:Értékáramlás, D:Energiaáramlás

57 A vállalati logisztikára ható tényezők

58 Logisztikai költségek Logisztikai teljesítmények költségráfordításai Logisztikai teljesítmények hiányából származó veszteségek ­ Beszerzési logisztika irányítása, költsége. ­ Szállítási költség. ­ Tárolási és rakodási költség. ­ Csomagolási költség. ­ Egységrakomány képzés és bontás költsége. ­ Termelési (szolgáltatási) logisztikai költsége. ­ Elosztási logisztika irányítási költsége. ­ Hulladékkezelés és újrahasznosítás logisztika irányítási költsége. ­ Termelő (szolgáltató) kapacitás kihasználtsága. ­ Készletek forgóeszköz lekötöttsége. ­ Reklamációs költségek. ­ Hosszú átfutási időből származó piacvesztés költsége. ­ Szállítási határidők késéséből, pontatlanságából származó veszteség. ­ Környezet károsításból származó járulékos költségek. ­ Logisztikai rendszerben bekövetkező minőségromlásból származó veszteség.

59 Logisztikai rendszer teljesítménye Mennyiségi teljesítmény jellemzők (db/ó; kg/ó; t/ó) Minőségi teljesítmény jellemzők szállítási, rakodási, tárolási, raktározási, gyűjtési - osztályozási, csomagolási, egységrakományképzési - bontási, munkahelyi kiszolgálás. anyagáramlás, szállítás minősége, szállítási, kiszolgálási határidők betartása, szállítás, anyagellátás pontossága, biztonsága, szállítás nagy gyakorisága, anyagáramlási kapacitások kihasználtsága, készletek alkalmazása, nagysága, átfutási idők nagysága, anyagáramlási eszközök várakozási idői, szállítások, kiszolgálások út-, idő- és energiaráfordítás, rugalmasság, környezeti hatások.

60 Logisztikai rendszer anyag- és információáramlása

61 Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja

62 Zárt logisztikai lánc anyag- és információ áramlása

63 Az anyagáramlási rendszer céljai

64 A logisztikai rendszer információs csatornái

65 A logisztikai rendszer információs rendszerével szembeni követelmények A megfelelő információ: amit a fogadó igényel, A megfelelő időpontban: az előírt időpontban meghozandó döntéshez az információ aktualizálható legyen, A megfelelő mennyiségben: a szükséges minimális, az optimális redundanciát tartalmazza, A megfelelő helyen: a fogadónál, A megfelelő minőségben: megbízhatóan, torzíthatatlanul, olyan részletességgel, ahogy a fogadónak szükséges

66 Az információ átfutásánál a hosszú várakozás okai Nem megfelelően lett meghatározva az információs igény, Nem világos a felelősségi kör, Az információk nem a feldolgozási igényel szerint érkeznek be, Hiányzik a koordináció, Gyakran üzemzavar fordul elő az információ áramlásban.

67 A vevők elégedettségének 3 fontos alkotórésze A VEVŐK ELÉGEDETTSÉGE Termék minőségeSzerviz minőségeSzállítás minősége Az egész termék minősége

68 Minőségbiztosítási logisztika Anyag- és információ áramlás kiterjesztése a minőségbiztosítási rendszerre, Minőségbiztosítás a logisztikában.

69 Anyag- és információ áramlás kiterjesztése a minőségbiztosítási rendszerre Anyagáramlás biztosítása a minőségellenőrzési helyeken, Az anyagáramlás szétválasztása az egyes minőségi osztályoknak megfelelően, A „javításra” visszairányított termék anyagáramlásának kialakítása.

70 Minőség hurok

71 Logisztika a minőségbiztosítás körben (Minőségbiztosításba integrált logisztika) I. Marketing és piackutatás  Piackutatásnál, marketingnél értékelni kell hogy a szóba jövő terméknél – figyelembe véve a piaci követelményeket – a megkívánt minőség a csomagolás, raktározás, szállítás, rakodás rendelkezésre álló módszereivel és eszközivel biztosítható-e. Terméktervezés  A termék tervezésénél, fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy a logisztikai folyamatban ne sérüljenek, ne csökkenjen az értékük.

72 Logisztika a minőségbiztosítás körben (Minőségbiztosításba integrált logisztika) II. Anyagbeszerzés  A beszállítók kiválasztásánál fontos feltétel a beszállított termék megfelelő minősége, a beszállítás megbízhatósága, a termék azonosítás színvonalas megoldása. Folyamattervezés és fejlesztés  A gyártástervezés részét képezi az anyagáramlás folyamattervezése, ennél fontos szempont a minőség biztosítása, a minőség követelményeknek nem megfelelő, selejtes vagy javításra kerülő termékek szállításának és tárolásának a megoldása.

73 Logisztika a minőségbiztosítás körben (Minőségbiztosításba integrált logisztika) III. Gyártás  A gyártási folyamat egészében: A logisztikai rendszer (anyag- és információáramlás) kövesse és integrálódjon a minőségbiztosítási rendszerbe, A logisztikai rendszerben jelentős szerepet kapjon a termék minőségének megóvása, A logisztikai rendszernek – lehetőleg automatizálási elemek felhasználásával – biztosítani kell a termék azonosítását és nyomonkövetését.

74 Logisztika a minőségbiztosítás körben (Minőségbiztosításba integrált logisztika) IV. Ellenőrzés és vizsgálat  Az ellenőrzés és vizsgálat elemeit vegye figyelembe az anyagáramlás kialakítása, lehetőleg minél több ellenőrzés és vizsgálat a logisztikai folyamatban kerüljön elvégzésre. Csomagolás és tárolás  A csomagolási mód megválasztásánál fontos szempont a termék minőségének a védelme,  A késztermék tárolásánál a termék sérülésének megakadályozása, bizonyos termékeknél a „first in, first out” elv betartása és az árukeveredés elkerülése a megoldandó feladat

75 Logisztika a minőségbiztosítás körben (Minőségbiztosításba integrált logisztika) V. Értékelés és elosztás  A kért minőségű termék kerüljön kiszállításra,  A szállítási határidő megbízhatósága maximális legyen. Felszerelés és üzemeltetés  Felszerelésnél a termék ne rongálódjon,  Az üzemeltetéshez szükséges anyag megfelelő időpontban, megfelelő költséggel rendelkezésre álljon. Szervizelés, karbantartás  A megfelelő minőségű anyagok, szerelvények folyamatosan biztosítva legyenek,  A tartalék alkatrészek, szerelvények megfelelő készletszinten, nyomon követhetően rendelkezésre álljanak.

76 Logisztika a minőségbiztosítás körben (Minőségbiztosításba integrált logisztika) VI. Selejtezés, hulladék-elhelyezés  Ki kell alakítani a leselejtezett egységek, hulladékok megfelelően osztályozott tárolási helyét.  Gondoskodni kell a leselejtezett egységek, hulladékok összegyűjtési és újrahasznosítási folyamatának kialakításáról.

77 Minőségbiztosítás a logisztikai rendszerben Minőségbiztosítás eszközei Megfelelő: Csomagolás, ERKE, Berakási mód, ER elrendezés a szállítóeszközön, Tárolóeszköz, Áruelrendezés a tárolóhelyeken, Termékazonosítás, bizonylatolás, Szállítóeszköz, anyagmozgató eszköz Minőségi zavarok Szállítás közbeni sérülés Rakodás, átadás, leadás közbeni sérülés Tárolás közbeni sérülés, minőségi romlás, Anyag, termékkeveredés Anyagáramlás (Minőségellenőrzés) Információáramlás (Termékfelismerés)

78 Termékminőség biztosítása a gyártási folyamat logisztikájában Nyersanyag tárolás Nyersanyag beszállítás Nyersanyag fogadás, raktározás Készáru kiszolgálás Készáru tárolás Csomagolás Munkahelyi kiszolgálás Technológiai folyamaton belüli anyagmozgatás Üzemrészek közötti anyagmozgatás

79 Minőségbiztosítás a raktározásban I. Termék sérülés Pozicionálási hiba First in - first out elv

80 Minőségbiztosítás a raktározásban II. Mozgatott tárgy magassági méretének jelentősége Csúszólap elhelyezkedése a mozgatóelemen Peremes tárgy elakadása tárcsás pályán Tárgy elakadása görgőspályán

81 Minőségbiztosítás a raktározásban III. Rakodólap maximális vetemedése

82 Az anyagkövetés egy modellje A közölt feladatok megoldása során a vezérlő elv a vevők, megrendelők elégedettségi foka.

83 Termékazonosítás a minőségbiztosításban I. Marketing és piackutatás  A piaci követelmények és a megkívánt minőség termékre vonatkoztatása  A konkurens termelők és termékek minőségi jellemzése  Adott termékek minőségi trendjének behatárolása  Termék típus, minőségi követelmény, piac kapcsolata

84 Termékazonosítás a minőségbiztosításban II. Anyagbeszerzés  Beszállítók kiválasztásának szempontjai adott termék és minőségi követelmény esetén,  Termékféleségenként és minőségi követelményenként a beszállítók bizonylatolt nyilvántartása,  Beszállítás megbízhatósága: Termékazonosítás biztonsága, Termék keveredésének kizárása, Szállítási határidők betartása, Minőségi követelmények garantálása

85 Termékazonosítás a minőségbiztosításban III. Anyagbeszállítás, átvétel Egyértelműen kezelhetők, tárolhatók, feldolgozhatók legyenek a következő információk:  Kinek a megrendelésére érkezett az áru,  Milyen típusú áruk érkeztek  Milyen minőségi előírások vannak az árura vonatkozóan,  Mikor érkezett az áru, honnan küldték,  Az áru átvételére vonatkozóan egyértelmű előírások,  Az áruk bizonylatolt átvételi módszerének a kidolgozása  Az átvételt követő anyag- és információ áramlás lehetséges eseteinek meghatározása

86 Termékazonosítás a minőségbiztosításban IV. Beérkezett áru tárolása Raktározási mód- és stratégia kidolgozása az áruféleségek azonosítására, a minőségi előírások teljesítésére és a raktár gazdaságos kialakítása és működtetése szempontjából: 1. Áruféleségekre vonatkozó minőségi előírások (kezelési mód, szavatossági idő, stb.), 2. Áruféleségek csoportosítása az áruk forgási sebessége alapján (raktári zónák, osztályok kialakítása, stb.), 3. Raktári állapot percre-kész nyilvántartása, e- és kitárolások percre kész nyilvántartása (számítógépes bizonylatolás), 4. A raktári anyag- és információ áramlás lehetséges eseteinek megadása a működtetési stratégiák alapján.

87 Termékazonosítás a minőségbiztosításban V. Gyártás A gyártás folyamat egészében az anyag- és információáramlási rendszer integrálódjon a minőségbiztosítási rendszerre 5. A minőség ellenőrzése és vizsgálata a logisztikai folyamatban kerüljön megvalósításra, 6. Biztosítva legyen a termék azonosítása és nyomon követhetősége, lehetőleg automatizált elemek segítségével, 7. Megvalósuljon az eltérő minőségű termékek megfelelő, eltérő kezelése, a keveredések kizárása, 8. A nem megfelelő minőségű termék azonosítása, megadott eljárással való kezelése,

88 Termékazonosítás a minőségbiztosításban VI. Folyamattervezés és fejlesztés Gyártástervezés, anyagáramlási folyamattervezés, a folyamaton belüli termékkövetési mód megadása:  Milyen elemekből épül fel a logisztikai lánc,  Ezen belül hol találhatók a minőséget befolyásoló elemek,  A logisztikai lánc elemeinél milyen információk alapján történik a termék azonosítása, milyen új információk keletkeznek,  Az információgyűjtés, továbbítás, feldolgozás, hozzáférés módszerei

89 Termékazonosítás a minőségbiztosításban VII. Értékesítés, elosztás  A megrendelések, raktárkészletek, gyártási kapacitások percre-kész nyilvántartása,  A megrendelések- és termékek, komissiók kialakítása, azonosítása,  Prioritások értelmezése termékek és felhasználók között,  Logisztikai célok teljesülése (6M)

90 Termékazonosítás a minőségbiztosításban VIII. Szervizelés, karbantartás  A hibás termékek beazonosítása: Milyen termékről van szó, Milyen hiba keletkezett, Mikor kerül felhasználásra, Mit lehet vele kezdeni,  Tartalék alkatrészek, szerelvények rendelkezésre állásának biztosítása, nyomon követhetősége: Raktári készlet nyilvántartása, A felhasznált alkatrészek azonosítása,  Milyen hiba javítására adták ki,  Mikor került beépítésre, milyen költségekkel.

91 Termékazonosítás nyomonkövetése, automatizálásának lehetőségei I. Manuális adatbevitel számítógépre

92 Termékazonosítás nyomonkövetése, automatizálásának lehetőségei II. Bizonylatokon lévő kódok leolvasása kézi kódleolvasóval

93 Termékazonosítás nyomonkövetése, automatizálásának lehetőségei III. Fix kód automatikus leolvasása

94 Termékazonosítás nyomonkövetése, automatizálásának lehetőségei IV. Automatikus kód leolvasás és írás

95 Minőségi hurok egy logisztikai vállalatnál

96 Minőségi követelmények a marketingben és a piackutatásban

97 Minőségi követelmények a logisztikai folyamat tervezésénél és fejlesztésénél

98 Minőségi követelmények a logisztikai folyamat tervezésénél és fejlesztésénél I.

99 Minőségi követelmények a logisztikai folyamat tervezésénél és fejlesztésénél II.

100 Minőségi követelmények a logisztikai folyamat irányítására és ellenőrzésére

101 Minőségi követelmények a logisztikai folyamathoz szükséges anyagok és eszközök beszerzésére

102 Minőségi követelmények a selejtezéssel hulladékgyűjtéssel- kezeléssel- és újrahasznosítással kapcsolatban

103 Minőségi követelmények a logisztikai folyamatok értékelésénél

104 Minőségi követelmények a műszaki szolgáltatásokkal és karbantartásokkal szemben I.

105 Minőségi követelmények a műszaki szolgáltatásokkal és karbantartásokkal szemben II.

106 Az ISO 9000-es szabvány tartalmi összerendelése I.

107 Az ISO 9000-es szabvány tartalmi összerendelése II.

108 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint I. A vezetőség feladatai Cél: A politika és a szervezet meghatározása Megvalósítás:  A minőségi politika és célok meghatározása  A szervezeti egységek felelősségének biztosítása  Erőforrások és személyi feltételek biztosítása  Vezetőség képviselete az ISO 9000 bevezetése során

109 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint II. A minőségi rendszer Cél: Dokumentált minőségbiztosítási rendszer bevezetése és felügyelete Megvalósítás:  A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja  Minőségbiztosítási, ellenőrzési technikák  Mérőberendezésekkel szemben támasztott követelmények

110 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint III. A szerződések vizsgálata Cél: Követelmények meghatározása Megvalósítás:  Eljárásokat kialakítani a szerződések felülvizsgálatához  Szerződésekből adódó követelmények meghatározása és dokumentálása  Az ellentmondások feloldása  A követelményeknek való megfelelés lehetősége

111 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint IV. Tervezési ellenőrzés Cél: Termék ill. szolgáltatás tervdokumentációjának ellenőrzése és jóváhagyása Megvalósítás:  Tervezési, fejlesztési tevékenység tervezése  Bemenetek és kimenetek tervezése  Tervek jóváhagyása  Tervek változtatása

112 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint V. Dokumentáció ellenőrzés Cél: Annak biztosítása, hogy minden alkalmazott megfelelő aktuális dokumentációt használjon Megvalósítás:  Dokumentáció kibocsátás előtti áttekintése és jóváhagyása  A megfelelő dokumentum elérhetősége  Érvénytelen dokumentumok kivonása  A dokumentáció módosítás ellenőrzése

113 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint VI. Beszerzés Cél: A beszerzett termékek minőségét biztosítani  Megvalósítás: A beszállítók értékelése, kiválasztása  Beszerzési dokumentáció elkészítése (specifikációk, vizsgálati dokumentációk)  A beszerzési bizonylatok felülvizsgálata és jóváhagyása  A beszállító minőség biztosításának felügyelete

114 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint VII. A vevők által beszállított termékek Cél: követelmények meghatározása Megvalósítás:  Eljárásokat kialakítani a szerződések felülvizsgálatához  Szerződésekből adódó követelmények meghatározása és dokumentálása  Az ellentmondások feloldása  követelményeknek való megfelelés lehetősége

115 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint VIII. Termékazonosítás és visszakövethetőség Cél: azonosítók alkalmazása és a visszakövethetőség biztosítása Megvalósítás:  Egyértelmű termék-hozzárendelés a gyártás és szállítás minden szakaszában  Az egyes termékek, illetve adatok/sorozatok összecserélését lehetetlené tevő azonosítás  Az azonosítók dokumentálása

116 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint IX. Folyamatirányítás Cél: A gyártás és szerelés minőségének biztosítása Megvalósítás:  Műveleti utasítások kidolgozása, gyártó-szerelő berendezések felügyelete  A munkafeltételek felügyelete, a minőségbiztosítási szabványok és tervek betartása  Felügyelet és irányítás erre alkalmas folyamat- és termékjellemzők alapján  Feljegyzést vezetni a minősített folyamatokról, berendezésekről és munkatársakról

117 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint X. Ellenőrzés és vizsgálat Cél: A megadott követelmények teljesítésének bizonylatolása vizsgálat útján Megvalósítás:  Beérkezési vizsgálatok Beszállított termék csak előzetes vizsgálat után használható  Gyártásközi ellenőrzés Termék ellenőrzés és azonosítás a minőségbiztosítási terv és utasítások szerint A gyártási folyamatok felügyeletét és irányítását dokumentálni kell  Végellenőrzés Termék kibocsátás csak az előírt ellenőrzés után lehetséges

118 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XI. Mérő- és vizsgálóberendezések ellenőrzése Cél: a mérő- és vizsgáló eszközök használhatóságának biztosítása Megvalósítás:  A szükséges pontosság biztosítása, mérőeszközök kiválasztása  Azonosítás, felügyelet, hitelesség és karbantartás  Alkalmazási, környezeti feltételek biztosítása  Az alkalmatlan vizsgáló és mérőeszközök elkülönítése

119 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XII. A vizsgálati állapot bizonylatolása Cél: A terméken végrehajtott vizsgálatok bizonylatolása Megvalósítás: A gyártás és szerelés során alkalmazott megjelölés lehet:  Pecsét  Függőcédula  Kísérőkártya  Vizsgálati jegyzőkönyv  Tárolóhelyre szállítás

120 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XIII. A nem megfelelő termék kezelése Cél: Elkerülni a hibás termékek tévedésből eredő felhasználását Megvalósítás:  Regisztrálás és jelentés  Az újramegmunkálás, az egyedi engedélyezés, az újrabesorolás, a visszautasítás ill. a selejt értékelése, elkülönítése és megjelölése  Esetleges ismételt vizsgálatok  Adott esetben a megrendelő tájékoztatása  Dokumentálás

121 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XIV. Korrekciós intézkedések Cél: a hibaokok kiküszöbölése, ismétlődésük megakadályozása Megvalósítás:  Valamennyi folyamat, egyedi engedély, minőségre vonatkozó feljegyzés, vevőszolgálati jelentés, reklamáció elemzése  Hibamegelőző intézkedések  A korrekciós intézkedések felügyelete  Eljárás módosítás a korrekciós intézkedések alapján

122 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XV. Kezelés, tárolás, csomagolás, szállítás Cél: Sérülések, károsodások és a felcserélés elkerülése Megvalósítás:  Tárolás Sérülések, károsodások megelőzése Áruátvétel és kiadás jogosultsághoz rendelése  Csomagolás Csomagoló, védő és megjelölési folyamat bevezetése Összecserélés elkerülése konzerválás  Kiszállítás Biztosítás és védelem

123 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XVI. A minőség dokumentálása Cél: a minőségre vonatkozó feljegyzések azonosítása, gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása Megvalósítás:Bizonylatok és minőségi jelentések készítése  A törvénybe foglalt követelmények teljesítéséről  A személyzet, az eljárások és berendezések minősítéséről  A hibaokokról és hibajavító intézkedésekről  A vizsgálatokról és kísérletekről  A hibák és kiesések elemzéséről az elemzés tartalmazza a beszállítások, a gyártás, a végbemérés, az üzembe helyezés és beüzemelés mutatószámait  A minőséggel kapcsolatban felmerült költségekről

124 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XVII. Belső auditálás Cél: a minőségbiztosítási rendszer hitelesítése Megvalósítás:  Átfogó rendszerkialakítása a tervezett és dokumentált belső minőség-felülvizsgálati rendszerről  A rendszer funkcióinak és hatékonyságának felülvizsgálata  A vizsgálati eredmények elemzése  Javaslatok a hiányosságok megszüntetésére

125 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XVIII. Oktatás Cél: megfelelő képzettségű személyzet biztosítása Megvalósítás:  Megfelelő tapasztalat biztosítása  Minőségbiztosítási módszerek, eljárások ismertetése  Oktatási intézkedések dokumentálása

126 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XIX. Vevőszolgálat Cél: A termékek gyakorlati használhatóságának biztosítása Megvalósítás:  Az igény-kielégítés teljesítésének felügyelete  A vevővel való kapcsolat és a karbantartás biztosítása

127 A minőségbiztosítás elemei a DIN/ISO 9001 szerint XX. Statisztikai módszerek Cél: Valós tényekre és adatokra támaszkodni Megvalósítás:  Vonalbejelöléses adatfelvételi lapok  Gyakorisági ábrák  Mintavételes rendszerek  Minőség ellenőrző kartonok  Regresszió- és korreláció számítás  Megbízhatósági elemzés  Kockázat elemzés

128 Auditálás 1. Auditok típusai tárgyuk szerint: Rendszeraudit Célja: A minőségügyi rendszer hatékonyságának vizsgálata a teljes rendszerre vonatkozóan. A rendszerauditok pl. a tanúsító szervezet által végzett minőségügyi auditok. Ezek a következők: Előaudit: Teljes körű minőségügyi rendszeraudit (mint tanúsítási audit), melynek célja a rendszer hiányosságainak, gyenge pontjainak feltárása, hogy azok kijavítása után megfeleljen a szabvány követelményeinek, azaz auditálható és tanúsítható legyen. Tanúsítási audit: Tejes körű minőségügyi rendszeraudit, amelynek sikeressége után következhet a tanúsítási eljárás, melynek eredményeként a tanúsító szervezet kiadja a tanúsítványt. Utóaudit: a tanúsító auditokon feltárt hiányosságok felszámolásának és a javító intézkedések hatékonyságának vizsgálatára végzett minőségügyi audit. Felügyeleti audit: a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a tanúsító szervezet által rendszeresen (évenként, félévenként) vagy valamilyen okból elrendelt soron kívüli, nem teljes körű minőségügyi audit.

129 Audit típusai tárgyuk szerint folyt. Kibővítő audit: A tanúsítvány érvényességi ideje alatt a tanúsító szervezet által a tanúsított cél felkérésére végzett minőségügyi audit, amely eredetileg tanúsított szervezet vagy tevékenység kibővítésére, illetve más szabványfokozatba való kiterjesztésére vonatkozik. Ismétlő audit: A tanúsítvány érvényességi ideje után végzett újabb teljes körű minőségügyi rendszeraudit a tanúsítvány érvényességének újabb periódusokra történő meghosszabbítása érdekében. Joint audit: Két akkreditált, független, egymással megállapodást kötő tanúsító szervezet által ugyanazon megbízónál közösen végzett teljes körű minőségügyi rendszeraudit, amelynek sikeressége után következhet a tanúsítási eljárás, melynek eredményeként a tanúsított cég mindkét tanúsító szervezet tanúsítványát megkapja

130 Auditok típusai céljuk szerint I. Belső audit: A vállalat belső munkatársai által (esetleg külső segítséggel) végzett audit. Fontos követelmény, hogy a belső auditot olyan személyek végezzék, akiknek nincs közvetlen érdekeltségük az auditált szervezet, funkció vagy személy tevékenységének eredményében. Külső audit: A felülvizsgálatot külső cég illetve annak megbízója végzi: A külső cég lehet maga a vevő vagy az általa megbízott harmadik fél. A külső auditot kezdeményezheti az auditált vállalat az általa kiválasztott és megbízott tanúsító szervezet felé, kezdeményezheti valamelyik vevő, illetve a vevő megbízásából valamilyen külső fél. Tanúsítási audit: A külső audit egyik fajtája, amikor az auditált cég akkreditált, független tanúsító szervezetre bízza a felülvizsgálatot a céllal, hogy megfelelőség esetén erről tanúsítványt kapjon.

131 Auditok típusai céljuk szerint II. Vevői audit: Abban az esetben amikor a beszállítónak van tanúsított minőségügyi rendszere, a vevő teljes mértékben megbízik a tanúsító szervezet auditjában és eleve lemond a vevői auditról. A vevői audit alapját többnyire az ISO 9000 szabványok képezik, de a vevő általában nem kíván teljes körű auditot végezni. Inkább azokra a szabványelemekre helyezik a hangsúlyt, amelyek a vevőnél igen fontos minőségi hatásúak lehetnek, vagy nagy anyagi kockázatot jelentenek. A vevői audit lefolytatásához többnyire jól kiforrott minőségügyi auditok adják a mintát

132 Kérdések, amelyekre a dokumentáció vizsgálat és az audit során választ kell kapniuk az auditoroknak Mit kell tenni adott tevékenység során? Kinek milyen feladata és hatásköre van? Hogyan kell a feladatot elvégezni? Mivel, milyen eszközökkel kell a munkát végezni? Hol kell elvégezni a munkát? Mikor kell elvégezni a munkát? Milyen gyakran kell a tevékenységet végezni? Milyen dokumentumok írják le a tevékenységet? Milyen feljegyzéseket kell készíteni a feladat elvégzése során?

133 A felülvizsgálat megtervezésének a menete

134 Az auditáltak feladatai Az auditterv megérkezése után az auditált cég egyes részlegeinek az alábbi feladatai vannak: Felelős személyek (általában az érintett szervezeti egység vezetője vagy hivatali helyettese) tájékoztatása az audit céljáról, terjedelméről, a résztvevőkről, A szükséges eszközök, dokumentációk előkészítése az audit csoport részére, Az audit csoporttal való együttműködés feltételeinek megteremtése (pl. megfelelő helység a bevezető megbeszéléshez, a tanúsítandó cégnél szükséges munkavédelemi, biztonsági követelmények betartásához szükséges védőfelszerelések) Az érintett személyek jelenlétének biztosítása az audit idejére, Szükség szerint az auditorok belső fuvarozása a nagyobb távolságban lévő különböző üzemek, telephelyek között

135 A felülvizsgálat végrehajtásának a menete

136 Bevezető megbeszélés Megbízó részéről résztvevők:  Legfelsőbb vezetés  Minőségügyi megbízott  Nagyobb szervezeti egységek vezetői  Tulajdonos képviselője (igény szerint) Tanúsító szervezet részéről:  Vezető auditor  Auditor  Szakértő (szükség szerint)  Gyakorló auditor (igény szerint)  Tanúsító szervezet felügyelője (Tanúsító szervezet felettese vagy akkreditálója megfelelő egyezés alapján)

137 Dokumentáció vizsgálat és a helyszíni ellenőrzés fő követelményei I. A minőségügyi rendszer dokumentált legyen, dokumentációs rendszer feleljen meg a szabvány követelményeinek, Minden minőségügyi követelmény egyértelmű és dokumentált legyen Minden ellenőrzés, vagy tétel, szolgáltatás azonosítható és nyomon követhető legyen, Minden ellenőrzés, mérés, vizsgálat nyomon követhető és mérőeszközzel végzett minőség-releváns mérés nemzeti és nemzetközi etalonra visszavezethető legyen, A folyamatok szabályozottak legyenek, azaz ellenőrző, értékelő, helyesbítő, (javító) és visszacsatoló elemek legyenek a folyamatokba beépítve,

138 Dokumentáció vizsgálat és a helyszíni ellenőrzés fő követelményei II. Hatáskörök és felelősségek egyértelműen legyenek meghatározva, Dokumentáltság: szigorú dokumentálási rend, naprakész állapot biztosítása, A vizsgált állapot, a nem megfelelőség egyértelműen felismerhető legyen, a nem megfelelő és megfelelő termékek elcserélődését meg kell akadályozni, A termék, szolgáltatás előélete visszakereshető legyen, Rendszerszemlélet: a minőséggel összefüggő minden terület be legyen vonva a minőségügyi rendszerbe, Rendszeres hiba feltárás, javító intézkedések bevezetése, megelőző tevékenység, folyamatos javítás.

139 Auditálás során megjelenő dokumentumok Megbízótól származó dokumentumok  Kézikönyv  Eljárások: munkaköri, technológiai, vizsgálati stb. előírások, bizonylatok. Auditoroknál szükséges dokumentumok  Előaudit jelentés,  Auditterv,  Kérdésjegyzék,  Előaudit jelentés,  Dokumentáció értékelése,  Előkészített eltérés lapok,  Szabványok,  Az auditot követő tennivalókhoz szükséges dokumentumok.

140 A rendszerdokumentáció átvizsgálása Főbb vizsgálati szempontok: A szabvány követelményei megtalálhatóak-e a dokumentáció követelmény rendszerében és a dokumentáció kialakítása megfelel-e a cég által előírt követelményeknek, A szakmai rész kielégítő részletességgel és pontossággal van-e megfogalmazva Nincs-e ellentmondás Kötelező érvénnyel vannak-e a szabályozások bevezetve.

141 Tanúsítási audit befejezésekor csatolt dokumentumok Az auditon talált eltérésekből felvett jegyzőkönyvek, az elrendelt javító intézkedések, a javítások elvégzésének és hatékonyságának az igazolása a megbízó minőségügyi vezetőjének és az auditoroknak az igazolásával, A jegyzőkönyvhöz szükség szerint melléklet kiegészítő szabályozó dokumentumok, bizonylatok, A tanúsító szervnél alkalmazott tartalmasan kitöltött kérdésjegyzék, A tanúsítvány kiállításához szükséges adatok a megbízónak, ill. azon szervezeti egységeinek és tevékenységeinek azonosítása, amelyre az audit, ill. tanúsítás vonatkozik. Ha a tanúsítványt több nyelven kéri a megbízó, akkor a tevékenységet a kívánt nyelvekre lefordítva is meg kell adni.

142 A dokumentáció vizsgálat és audit során kapott válaszok értékelése A kérdésre kapott válasz megfelel, a szabvány követelménye teljesül. A kérdésre kapott válasz nem teljesen megfelelő, de a szabvány követelménye alapvetően teljesül. A kérdésre kapott válasz nem teljesen megfelelő, a szabvány követelménye csak részben teljesült, dokumentált javításra van szükség. A kérdésre kapott válasz nem fogadható el, a szabvány követelménye nem teljesült. A javítás hatékonyságának ellenőrzésére utóauditot kell végezni.

143 Új szabványok alkalmazásának céljai ISO 9001:2000 A minimális követelményeket tartalmazza a vevők megelégedettségének eléréséhez és a termékre előírt követelmények teljesítéséhez ISO 9004:2000 A minőség-továbbfejlesztés általános célkitűzéseinek magasabb szintű megvalósítása – az ISO 9001:2000-es minimális követelményein túllépve, a két modell összehangolt alkalmazásával

144 A minőségirányítás továbbfejlesztésének általános célkitűzései 1. A forgalom, a haszon és a piaci részesedés növelése: Egyrészt a vevők, alkalmazottak, beszállítók, tulajdonosok és a társadalom elvárásainak kielégítése, Másrészt a vezetőség és az alkalmazottak jobb és hatékonyabb teljesítménye útján. 2. A veszteségek csökkentése valamennyi üzleti folyamatban: Nem megfelelő mértékű erőforrás-biztosításból eredő veszteségek, valamint A további veszteségek – mint pl. a piacvesztésből, a rossz piaci megjelenésből és a hírnév, a vevői panaszok, a növekvő termék felelősség, az emberi és pénzügyi erőforrások nem eléggé hatékony kihasználásából eredő veszteségek – megakadályozása a folyamatok véget nem érő továbbfejlesztésével

145 ISO 9001:2000 alapvető szabályai I. Vevőorientált szervezet: a szervezeteknek szükségük van a vevőkre, és éppen ezért fel kell mérniük azok jelenlegi és jövőbeli igényeit, azokat teljesíteniük kell és arra kell törekedniük, hogy „túlteljesítsék” a vevők elvárásait. Erős vállalatvezetés: a vállalat vezetői döntenek az egységes célkitűzésekről, a szervezeten belüli fejlődésről és a belső környezet kialakításáról. Ők teremtik meg azt a környezetet, amelyben a dolgozók teljes egészében a szervezeti célkitűzések megvalósulásáért fáradoznak. Dolgozók bevonása: egy szervezet létezését minden szintem a benne dolgozó emberek határozzák meg. A dolgozók teljes mértékű bevonásával lehetővé válik a képességeik kihasználása a szervezet céljainak elérése érdekében.

146 ISO 9001:2000 alapvető szabályai II. Folyamatorientált megközelítés: a kívánt eredményt gazdaságosabban el lehet érni akkor, ha az összetartozó eszközöket és tevékenységeket egy folyamatként kezelik. Rendszerközpontú irányítás: egy szervezet hatékony és gazdaságos működéséhez hozzájárul az egymással kölcsönhatásban álló folyamatok felismerése, megértése és irányítása egy kitűzött cél elérése érdekében. Folyamatos javítás: a folyamatos javítás a szervezet állandó célkitűzése. Döntések tényszerű megközelítése: a hatékony döntések alapja a rendelkezésre álló adatok és információk logikus és intuitív kezelése.

147 Az új szabvány bevezetésének szükségessége Nemcsak gyártó, hanem szolgáltató szervezetekre és intézményekre is érvényes lehessen ugyanazon szabvány. A korábbi szabvány nem a vevőből indul ki, nem foglalkozik eléggé a vevői megelégedettséggel. (minőségbiztosítás helyett minőségirányítás) A felhasználó és a vásárló igényeinek fejlődése. A TQM főbb alapelveinek beépítésének szükségessége. (folyamatorientált irányítás és szemlélet) A tanúsítás mellett a cél a teljesítmény javítása. Tegyék lehetővé integrált vállalatirányítási rendszerek létrehozását. (környezetirányítás, munkabiztonság, egészségvédelem, informatika) Nehézségek a 20 részből álló modellnél Nehézségek a kis- és középvállalkozásoknál

148 Mi a célja az ISO 9000:2000 változatnak? Kompatibilitás a jelenlegi verzióval, Kompatibilitás a többi irányítási szabvánnyal, Kompatibilitás a később kiadásra kerülő minőségi szabványokkal, Általános elfogadottság megszerzése

149 Miért jobbak az új szabványok? Nagyobb hangsúly a vásárlói igényeken, Előnyöket nyújt az összes érdekelt félnek, Összeegyeztethető a többi irányítási szabvánnyal, Folyamatmodell, Általános-egyszerű szóhasználat, Lehetővé teszi a szektorok szerinti kiegészítést.

150 Hogyan jobbak az új szabványok? Hangsúly a folyamatos (állandó) fejlődésen, Méri a vásárlói megelégedettséget, Nagyobb hangsúly az erőforrásokon, Információ, Kommunikáció, Infrastruktúra, Bármilyen nagyságú szervezet által alkalmazható.

151 A vállalat vezetése részéről Megfelelő szervezési intézkedésekkel a nagyobb mértékű együttműködés elősegítése, Kommunikáció, Célkitűzések meghatározása, Feladatok megtervezése és szétosztása (csoportmunka) Teljesítményarányos és korrekt személyi támogatási rendszer kialakítása, Teljesítményarányos bérezés, Különleges teljesítményekért prémiumok és kitüntetések, Javítási és javaslattételi rendszer felállítása.

152 A területi vezetők részéről Páratlan dicséret a jó teljesítményért, A saját szakterületen dolgozó munkatársak és a kisebb szervezeti egységek részére a felelősség nagyobb mértékű átruházásával és nagyobb cselekvési szabadság megadásával a munkahelyi feladatok színesebbé tétele, Saját intellektuális és kreatív képességek felhasználása a feladatok megoldásában, A csoportszellem és – hatékonyság növelése, A dolgozók bevonása és véleményének kikérése a fontos döntéseknél, A vállalat által kínált személyi támogatási eszközök megismertetése és tudatosítása.

153

154

155 Folyamatközpontú szemléletmód Horizontális termék-előállítási folyamat a projektirányítás révén VEVŐ EladásEladás F e jl e s z t é s BeszerzésBeszerzés E l ő k é s z ít é s G y á rt á s MinőségügyMinőségügy RaktárRaktár VevőszolgálatVevőszolgálat

156 Folyamat A folyamatok területeket átfogó feladatsorokat jelentenek, melyek az alábbiak szerint csoportosíthatóak: 1. Központi folyamat 2. Támogató folyamat 3. Irányítási folyamat

157 A folyamat jellemzői Mindenfajta önmagában álló vagy összetett tevékenység melynek eredményeként egy anyagi vagy szellemi termék vagy szolgáltatás létrejöttét eredményezi, és rendszerint egyedi vagy ismétlődő tevékenységekből tevődik össze. Értéknövelő tulajdonsága van, és egyetlen irányító személy felelőssége alá tartozik. Egy folyamatnak van egy mérhető be- és kimenete, értéknövelő és megismételhető.

158 A folyamatok meghatározásának lépései Az ügyvitelnek támogatnia kell a projektet. Egy dolgozónak az egész vállalatra kiterjedően koordinálnia kell a munkát (minőségügyi megbízott). Mindenfajta folyamatnak meg kell hogy legyen a „gazdája” (folyamatgazda). Folyamat- munkacsoportokat kell meghatározni

159 Minőségirányítás továbbfejlesztésének általános kérdései 1. A forgalom, a haszon és a piaci részesedés növelése:  Egyrészt a vevők, alkalmazottak, beszállítók, tulajdonosok és a társadalom elvárásainak kielégítése,  Másrészt a vezetőség és az alkalmazottak jobb és hatékonyabb teljesítménye útján. 2. A veszteségek csökkentése valamennyi üzleti folyamatban:  A nem megfelelő mértékű erőforrás biztosításból eredő veszteségek, valamint  A további veszteségek – mint pl. a piacvesztésből, a rossz piaci megjelenésből és a hírnév, a vevői panaszok, a növekvő termékfelelősség, az emberi és pénzügyi erőforrások nem eléggé hatékony kihasználásából eredő veszteségek – megakadályozása a folyamatok véget nem érő továbbfejlesztésével.

160 Folyamatszerkezet kialakításának lépései I. 1. Szakasz: Helyzetelemzés A folyamatok precíz lehatárolásával egy közös kiindulási alap megteremtése. Cél: Láthatóvá tenni a kapcsolódási pontokat a beszállítók és a termék további feldolgozói felé. A folyamatok újragondolása során minden szükséges folyamatszál figyelembe vétele, melyek:  Az operatív tevékenységet végző dolgozók kikérdezése.  A folyamat belső „tovább feldolgozási láncolatának” szétválasztása a vevőkkel való kapcsolódási pontoktól  Tevékenységek közötti sorrendiség felállítása

161 Folyamatszerkezet kialakításának lépései II. 2. szakasz: Elemzés A folyamat javítása a helyzetfelmérés kiértékelésével kezdődik, valamint a gyenge pontok feltárását követően, ezek kiküszöbölésére ill. javításukra helyesbítő tevékenységek kezdeményezése. 3. szakasz: Megvalósítás A folyamat lépésről-lépésre történő „újradefiniálása”.  Reálisan felmérhető az adott tevékenység érték teremtő szerepe,  Felismerhetővé válik az egyes tevékenységek egymástól való időbeni, szekvenciális és erőforrásbeli függőségi viszonya,  Meghatározásra kerülnek a folyamatokon belüli kívánt kapcsolódási pontok.

162 Folyamatokkal szembeni felelősség Minden esetben csak egy folyamatgazda létezik (több azonos folyamat esetén is) A folyamatgazda feladatai: Dokumentálja a folyamatot, Irányítja a belső/külső vevők és szállítók közötti kapcsolatokat, Összehozza az összes résztvevőt, Változtathat a folyamaton Erőforrásokat bocsáthat rendelkezésre, Méri a folyamat teljesítését, Megteremti a folyamat kézbentartásának a körülményeit, Javítja a folyamatot.

163 A folyamatdokumentáció alkotórészei I. Folyamatszerkezet: egy adott folyamat logikai, illetve időrendi elemeinek bemutatása egy folyamatábra segítségével. Folyamat-mutatószámok rögzítése: teljesítményindikátorok a minőségre, átfutási időre és költségre vonatkozóan: a folyamat- mutatószámok lehetővé teszik a folyamat hatékony szabályozását. A vevők elégedettségének mérése a mutatószámok meghatározásához tartozik. A mutatószámok meghatározásának eljárása rögzíti a folyamatindikátorokat, az adatforrásokat és a mérések gyakoriságát.

164 A folyamatdokumentáció alkotórészei II. Teljesítési megállapítások: minőségi megállapodások a folyamat eredményére vonatkozóan a belső megrendelő és szállító között (pl. határidők, minőség). Ide tartoznak a külső beszállítókkal kötött minőségi megállapodások is. Irányelvek: sok esetben már léteznek részletes előírások a munka tartalmára vonatkozóan.

165 A folyamat-dokumentáció célja I. A folyamatok menetének szemléletessé tétele  A logikai, illetve időbeli egymásutániság bemutatása,  Kritikus területek felismerése,  Gyenge pontok célirányos megszüntetése. Folyamaton belüli felelősség: az egyes munkalépések hozzárendelése a folyamatban részt vevő személyekhez (egyértelmű, dokumentált felelősségek) csökkenti a koordinációs ráfordításokat. A teljes folyamatért való felelősségnek egy személynél kell maradnia, ezzel is elősegítve a kész teljesítések beazonosítását.

166 A folyamat-dokumentáció célja II. Mérési rendszer: az egyes részfolyamatokra mutatószámokat (minőségi megállapodások, minőségcélok) lehet levezetni, amelyekkel mérni lehet a folyamat teljesítményét (minőség, idő, költségek). A mért folyamatteljesítmény segítségével aztán fel lehet tárni a folyamat gyenge pontjait. Minőségi teljesítési megállapodások: a szemléletesen működő folyamatokat alapul véve megállapodások köthetők a belső és a külső szállítókkal. Oktatás: a folyamat dokumentáció révén a dolgozók kellő áttekintést nyernek a saját tevékenységi területükről és az azzal határos területekről, illetve a vállalati történésekről.

167 A folyamat-dokumentáció célja III. A folyamatok menetének struktúrált leírása, mely minimálisra csökkenti a dokumentáció mennyiségét. A minőségügyi eljárási utasításokban megtalálható leírás gyakran el is maradhat, vagy szükség esetén „további érvényes dokumentumként”, karcsúsított formában megtartható.

168 A folyamatok dokumentálásának szempontja I. Érthetőség: a dokumentáció legyen rövid és tömör. A szöveges leírások erre a célra nem alkalmasak. Sokkal inkább megfelelők azok a folyamatábrák, amelyekből világosan kiderülnek az egyes munkalépések és azok függőségi viszonya a belső és a külső szállítókhoz, valamint a megrendelőkhöz. A tevékenységeket csak címszavakban kell bemutatni. Lehetőség szerint kerülni kell a szakkifejezések használatát.

169 A folyamatok dokumentálásának szempontja II. Részletesettség foka: éppen a több tevékenységet átfogó folyamatbemutatások esetében fontos, hogy azonos részletezettségi fokon készüljenek a leírások, különben nem kapunk áttekinthető folyamatszerkezeteket. A folyamatban részt vevő dolgozók részletesebb tájékoztatási igényét további, a folyamatleírással együtt érvényes dokumentumok segítségével (mint pl. munkautasítások) lehet lefedni. Az egyes tevékenységek mellett be kell mutatni a szervezésbeli kapcsolódási pontokat (feladatcsere a folyamaton belül) és a folyamatok közötti kapcsolódási pontokat (belső és külső szállítók).

170 A folyamatirányítás a következőket követeli meg 1. A folyamat fogalmásnak a megértését, 2. A dokumentálásra kerülő folyamatok meghatározását, a különféle folyamatok közötti szükséges kapcsolódási pontokat, 3. A különböző folyamatokhoz tartozó felelősségek rögzítését, 4. A folyamatok dokumentálását, 5. A folyamatok mérését, végül pedig 6. A folyamatok kézben tartását.

171 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása I. (1.) 1. Az eljárás célja: A Kft. és önálló vállalatai által gyártott, valamint forgalmazott késztermékek betárolásával, raktározásával, kiszállításával és disztribúciójával kapcsolatos anyag- és információ áramlási feladatok és tevékenységek leírása és azoknak a szabályozásoknak a megfogalmazása, amelyek biztosítják késztermékek árukezelésével szemben támasztott minőségi követelmények teljesítését. 2. Érvényességi terület: Ezen tevékenységek és műveletleírások érvényesek a kft. És önálló vállalat által gyártott vagy forgalmazott késztermékek kezelésére – a késztermék raktárba történő beszállításától a késztermék vevőknek vagy a vevők képviselőinek történő átadásig, illetve az esetleges szállítási reklamációk (vevőknek történő átadáskor észlelt) kezelésig.

172 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása II. (1.) 3. Fogalom meghatározások Konszignációs jegyzék: a csomagolási dokumentáció része. A táblázat a csomagolt késztermékek méreteire, tömegére, halmozhatóságára vonatkozó adatokat tartalmazza. Rakodási terv: A csomagolási dokumentáció része. A késztermék berakodására érvényes előírásokat tartalmazza alaptípusonkénti és a legáltalánosabban használt furaeszközönkénti bontásban. Osztályozás: A vegyesen beérkező termékek szétválogatása azonos típusra. Szállítási rakomány kialakítása: Azonos termékekből a kartonmegfogós targonca által egyszerre elvihető rakományok összehalmozása. Optimális helykihasználás: A termékek méretének, mennyiségének legjobban megfelelő tárolóhely kiválasztása. A több tárolóhelyen lévő, összetárolható termékek rendezése.

173 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása III. (1.) Zárolás: Minőségi kifogás miatt a termék kiszállításának a megakadályozása. Foglalás rakathelyre: A szállítólevélen szereplő termékek honnan adhatók ki? Jelzi a már korábban más diszpozíciókra lefoglalt, de még ki nem szállított termékeket is, FIFO elv: kiszállítás mindig a régebbi gyártásokból történjen, Diszpozíció: A vevő által megrendelt vevőnkénti, raktárankénti, terméktípusonkénti árulista, amely a termékek raktárból történő kiadását, a vevőhöz történő továbbítását és kiszolgálását szolgálja, a számlázás bizonylata.

174 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása IV. (1.) Járműméretek jegyzéke: Az általunk használt járművek rakhatóság szempontjából jellemző adatait – méret, terhelhetőség – tartalmazó lista. Terítő járat: A földrajzilag egymáshoz közel eső rendeltetési helyre továbbítandó rendszerint kisebb mennyiségű termékeket egy fuvareszközzel, előre meghatározott útvonalon, előre meghatározott lerakodási sorrendben továbbítjuk. Az ilyen árutovábbítást végző jármű a térítőjárat. Rakományjegyzék összeállítása: a diszpozíciók járművenkénti összerendezése. Árutovábbítás: A raktárból átvett késztermék elszállítása a rendeltetési helyre a termékek állagmegóvása mellett.

175 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása V. (1.) Fuvarlevél: A fuvardíjszámlálás alapbizonylata, a szállítási teljesítmény rögzítésére szolgál. AVISIO: Feladási értesítés Szállítmányozás: A fuvarozás és egyéb feladatok elvégzésének összessége. Fuvarozás: Konkrét árutovábbítás. Szállítmányozási megbízás: A fuvarozásra és egyéb feladatokra való írásos feladat meghatározása. Fuvarozás megbízás: A fuvarfeladatra való írásos megbízás. Rakjegyzék: A járműbe rakott termékek megnevezése ár nélkül.

176 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása VI. (1.) Fuvarkalkuláció: Konkrét szállítmányozási, fuvarozási feladat költsége. Rakodási terv: Az adott termék elhelyezésének módja és mennyisége az adott járműtípusra. CMR: A nemzetközi közúti fuvarozás fuvarlevele. Fuvarlevél: A fuvarozáshoz előírt okmány. CÍM: A nemzetközi vasúti fuvarozás fuvarlevele. TIR: Vám garancialevél. EV: Egyszerűsített vámokmány. EUR-1: Számlázási bizonylat. Vámhatározat: A vám és egyéb terhek kifizetésére felszólító számla. Halasztott vámfizetés: 15 munkanapon belüli vámtartozás kifizetése. Forgalombahozatali engedély: A KERMI vagy MEEI által kiállított szakvélemény.

177 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása VII. (1.) 4. Az eljárás leírása A folyamat működésének leírása a következő részfolyamatokból tevődik össze: Készáru betárolása, raktározása és kitárolása, Készáru gyáron belüli szállítása és belföldi disztribúciója, Készáru export fuvarozási folyamata, Készáru import fuvarozási folyamata.

178 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása I. (2.) I. Készáru betárolása, raktározása és kitárolása A raktározási tevékenységhez az alábbi szervezetek kapcsolódnak szorosan: Kompresszoros hűtőkészülék divízió LEISURE APPÉIENCES Kft. Marketing divízió Flymo Magyarország divízió Az említett szervezetektől kapott termelési, értékesítési tervek, illetve programok alapján készítjük a raktározási tervet, amely a csomagolt késztermékek ismert adatai figyelembevételével a tömbtárolásos, rakathelyes és állványos technológia alapján késül (MBU-26-26)

179 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása II. (2.) Beszállítás, betárolás: (MBU-26-27) Beérkezési módok: Sajátgyártású készterméknél:  Konvejor pályán  Platós targoncával Import készterméknél:  Kamionnal közúton  Vasúton

180 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása III. (2.) Osztályozás, betárolás (MBU-26-27) 1. Osztályozás (azonos termékek kézi rendezése) 2. Termékazonosítás kézi laser scannerrel ellátott PTC adatgyűjtővel, beérkezés regisztrálás, tárolóhely kijelölés. 3. Szállítási rakomány kialakítása. 4. Tárolóhelyre való szállítás – kartonmegfogós targoncával. Import termékeknél a fentiek a vámolást követően történnek. 5. Mennyiségi, illetve minőségi reklamációk kezelése (a reklamáció bejegyzése a fuvarlevélen, jegyzőkönyv felvétel) (MBU-26-31)

181 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása IV. (2.) Készletre vételezés (könyvelés) (MBU-26-28) 1. Kézi adatbevitel PC-be, üzemközi bevétjegyek, illetve import számlák alapján. 2. PTC-ről közvetlen bevitel PC-be. A bevitt adatok bekerülnek a NOVELL hálózatba. A bevitt adatok a társszervek részére online módon hozzáférhetőek, illetve kapcsolat hiányában a listák továbbíthatók.

182 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása V. (2.) Tárolás (MBU-26-29) 1. Optimális helykihasználás miatti rakhely rendezések. 2. Helyhiány esetén raktárak közötti rendezések (pl. bérelt raktárba történő kiszállítás). 3. Leltár: - esetenkénti, szúrópróbaszerű - reklamáció esetén (részleges leletár) - évente kétszer teljes körű. 4. A termékpontozást a Minőségbiztosítás végzi a már becsomagolt termékeken. Hiányosság esetén zárolás történik, melyről a min.bizt. Jegyzőkönyvben értesíti a Raktározási szervezetet. 5. Statisztikák, jelentések napi, havi, jelentések készítése és továbbítása a készletekről, mozgásokról, sérülésekről, stb. a készlet tulajdonosainak.

183 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása VI. (2.) Kitárolás és rakodás a közúti és vasúti szállítás esetén (MBU-26-30) 1. Szállítólevél érkezés: online számítógépes hálózatai Kézi (MD Bp.) 2. A szállítandó termék konkrét rakathelyre történő lefoglalása lehetőség szerint a FIFO-elv alapján, PC-n keresztül. 3. Szállítóeszköz érkezés: PC által készített foglalási lista, ill. kézi diszpó alapján a kijelölt helyekről megkezdődik a rakodás a rakodási tervek szerint. 4. Rakodás befejezés: mennyiségi és minőségi kontrol (MVU-26-31) 5. Kiadás könyvelés: a hálózatban PV-n automatikus könyvelés, majd diszpó nyomtatás. (MD Bp. kézi diszoó könyvelései PC-n) 6. Szállítmány átadás-átvétel: Belföldi szállítás esetén a szállítmányt a gépkocsivezető Export esetén a gépkocsivezető, a vasúti ügyintéző, illetve a vámszervek veszik –t. 7. A szállítást elrendelő szervekhez visszaigazolás a szállítás megtörténtéről online illetve kézi lekezelt diszpók továbbításával

184 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása VII. (2.) II. Készáru üzemen belüli szállítása és belföldi disztribúciója E folyamat a következő részfolyamatokból áll: Késztermék belföldi diszpozíciója, Import késztermék beszállítás, késztermék üzemen belüli szállítása. A részfolyamatok kis eltéréssel azonosak. A folyamat elemei a következők: 1. Éves fuvarozás és disztribúciós szerződések megkötése, szállítási igények és díjak rögzítése a Marketing divízió (MD) éves előrejelzése alalpján (MBU-26-02) 2. Az MD a vevő igényének megfelelően felveszi a rendeléseket, amelyről számítógépes diszpozíciót készít és posta járatával eljuttatja a Belföldi Szállítási Részleghez. 3. A kapott diszpozíciókat szétválogatja a fuvarozók és raktárak szerint és ezekről a szükséges mennyiségű dokumentációt fénymásolják (MBU-26-03)

185 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása VIII. (2.) 4. Diszpozíciós dokumentumok elosztása: Saját szállítás esetén egy példányt megtartani, a többi raktárba kerül, Vevői szállítás esetén az összes példány a raktárba kerül. 5. Késztermék szállítása történhet: Marketing divízió eladásai esetén: számítógéppel nyomtatott diszpozíciók szerint, Raktárak közötti mozgás esetén: írógéppel írott diszpozíció szerint, Import termékek beszállítása a Kft. Készáru raktárába az import szállítmányozó cég raktárából: Export-Import Szállítási Részlegtől kapott dokumentumok szerint, Késztermékek raktárból az üzemen belül egyéb helyre:  Modell üzembe  Vagonba rakáshoz történő szállítás esetén: az értékesítési szervezet diszpozíciója szerint.

186 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása IX. (2.) 6. A diszpozíciók szerinti helyszükséglet meghatározása a konszignációs jegyzék szerint kézzel végrehajtva (MBU-26-04) 7. Meghatározásra kerül (MBU-26-06), hogy Saját járművel vagy Szerződéses partnerrel történik a szállítás. Ha nem saját járművel történik a szállítás a tárgynapot megelőző nap délután fuvarmegrendelésre kerül sor. 8. Belföldi disztribúció esetén térítőjárat kerül megszervezésre, amely a következőkre terjed ki (MBU-26-07, MBU-26-07): Útvonalra, Helyigényre (MBU-26-01) Jármű típusra és jármű darabszámra, Időszükségletre, Szállítást végző megjelölésre (saját vagy partner fuvarozó), Rakománytervezésre. A tervezés manuálisan történik.

187 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása X. (2.) 9. Az üzemen belüli és bérelt raktárba történő kocsirakományú szállítás esetén kiválasztásra kerül: A fuvarozási mód, Járműtípus, Járműszám. A rakománytervezés célfüggvénye a maximális eszközkihasználás. Tervezési mód: manuális. 10. Belföldi disztribúció esetén, ha gazdaságos szállítás néhány tétel lehagyását szükségessé teszi, akkor felveszik a kapcsolatot az MD- vel, vagy a vevővel és egyeztetést végeznek. 11. A gépkocsivezető megkapja a rakományjegyzéket (diszpozíció), jelentkezik rakodásra, közreműködik a rakodásban. (MBU-26-08) 12. Ha a rakodásnál a rakodást végzők sérült árut észlelnek, akkor a raktárvezető gondoskodik a termék(ek) kicseréléséről. (MBU-26- 08.MBU-26-31) 13. Az árunak zárt tehergépjárművel rendeltetési helyre való szállítása (MBU-26-09)

188 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása XI. (2.) 14. Áru átvétele (MBU-26-10): Sérülés esetén, vagy szükséges dokumentációk (garanciajegy, használati utasítás) hiánya esetén jegyzőkönyv készül, Az átvevő eldönti:  Átveszi-e az árut, vagy  Nem veszi át és ilyenkor a kft. készáru raktárába visszaszállítják (MBU-26-11, MBU-26-31). 15. Áruátvétel a megrendelőnél (MBU-26-10): Kiskereskedelmi boltoknál áruátvétel és mozgatás kézzel, néhol rakodólapra kézi kocsival mozgatva, Nagykereskedelemben kézzel rakodólapra rakják a terméket és emelővillás targoncával szállítják be, A kft. belső viszonylatában a leszedés oldalsorítós targoncával történik, Bérelt raktárnál rakodólapra rakják és emelővillás targoncával szállítják be. 16. A szállítás befejezését követő napon a diszpozíciót visszajuttatják a kibocsátóhoz. (MBU-26-12) 17. Az elvégzett fuvarlevél igazolása (MBU-26-12), 18. Disztribúció esetén megállapításra kerül a fuvardíj és továbbítják a MD-nek, aki kiszámlázza a vevőnek (MBU-26-12)

189 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása XII. (2.) III. Készáru export fuvarozási folyamata Készáru export fuvarozási folyamata alatt a kft. És önálló vállalatai által gyártott és forgalmazott exportra szánt termékeinek a fuvarozási folyamatát értjük. A folyamat tevékenységének elemei a következők a folyamat működésének időrendi sorrendjében: 1. A kereskedelmi szervezetektől rendelkezésre bocsátott export éves értékesítési tervek alapján szállítási, fuvarozási szerződések megkötése éves viszonylatra vonatkozóan (MBU-26-15) 2. A kiszállítási igények heti bontása alapján, valamint az alkatrészek rakodási tervek figyelembevételével a fuvarozás megtervezése (MBU-26-16): Fuvarozási módok és jármű típusok 3. A fuvarozást végző vállalatok részére a szükséges fuvarmegrendelések megadása a fuvar lebonyolításához szükséges információkkal (MBU-26- 17) 4. A fuvarozást végző járművek megérkezése, jelentkezése rakodáshoz. 5. A kereskedelmi szervektől a berakodás befejeztével az árura vonatkozó szükséges okmányok számítógépes hálózaton keresztül: számla vagy rakjegyzék.

190 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása XIII. (2.) 6. Az export fuvarozáshoz szükséges okmányok kitöltése:  CMR, TIR, rakjegyzék, CÍM, bérmentesítési számla, stb. 7. Az export áru vámoltatása, az ehhez szükséges okmányok (EV) kitöltése. (MBU-26-18) 8. A kiszállítás végrehajtása, feladói okmányok továbbítása a kereskedelmi szervek részére, információszolgáltatás a pénzügyi műveletek részére. (MBU-26-19) 9. Feladási értesítés megküldése a fuvarozó cégeknek. (MBU-29-19) 10. A fuvarozó cégektől a tényleges fuvarköltséget tartalmazó számlák beérkezése, ezek nyilvántartásba vétele, azonosítása és leellenőrzése. (MBU-20 és MBU- 26-32)

191 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása XIV. (2.) IV. Készáru import fuvarozási folyamata (MBU-26-13) Készáru import fuvarozási folyamat alatt nem a kft.-nél előállított, hanem egyéb külföldi üzemei által készített és forgalmazott készáruk a kft. Raktáraiba történő beszállítását értjük, későbbi értékesítés céljából. A folyamat tevékenységének elemei a következők a folyamat működésének időrendi sorrendje szerint: 1. A kereskedelmi szervektől megkapott értékesítési tervek alapján szállítási, fuvarozási szerződések megkötése éves viszonylatra vonatkozóan. (MBU-26-21) 2. A fuvarozások tervezése a havi és heti megrendelések, valamint a gyártók készre jelentésének figyelembe vétele alapján (MBU-26-22)

192 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása XV. (2.) 3. A tervezett fuvarozások fuvarmegrendelése (MBU-26- 22) a gyártó és fuvarozó között meglévő közvetlen kapcsolat esetén nem szükséges 4. Feladási értesítés megérkezése: A fuvarozó vállalattól, Esetenként a gyártótól. 5. A feladási értesítés alapján a szállítással, a beékezéssel és az áruval kapcsolatos információk továbbítása a kereskedelmi szervek és raktárak felé. (MBU-26-23) 6.A termék valóságos beérkezésekor a vámolás előkészítése az érvényben lévő vámrendelkezés alapján.

193 Készáru betárolása, raktározása, kitárolása és szállítása XVI. (2.) 7. A vámeljárás végrehajtása (MBU-26-23) 8. Áruátadás a készáruraktárnak (MBU-26-24) 9. Reklamáció esetén kapcsolatfelvétel a fuvarozóval (MBU-26-31) 10. A fuvarozó vállalatoktól fuvarszámlák beérkezése, nyilvántartásba vételük, azonosításuk, ellenőrzésük (MBU-26-14 és MBU-26-23) 11. Vámhatóságtól érkező határozatok (vámszámlák) azonosítása, nyilvántartásba vétele és továbbítása a Pénzügyi Szervezet felé kifizetésre. (MBU-26-25)

194 Köszönöm a figyelmet!