Önértékelés, Tanfelügyelet, Minősítés Észrevételek és javaslatok Összeállította: Szakál Ferenc Pál NPK Országos Elnökségi tag Tanfelügyeleti és Minősítő.

Az előadások a következő témára: "Önértékelés, Tanfelügyelet, Minősítés Észrevételek és javaslatok Összeállította: Szakál Ferenc Pál NPK Országos Elnökségi tag Tanfelügyeleti és Minősítő."— Előadás másolata:

1 Önértékelés, Tanfelügyelet, Minősítés Észrevételek és javaslatok Összeállította: Szakál Ferenc Pál NPK Országos Elnökségi tag Tanfelügyeleti és Minősítő Szakértői Tagozat

2 Az új értékelési rendszerek előnyei

3 Önértékelés A belső ellenőrzés ösztönzése, megvalósulása Erősíti a pedagógusokban a reflektív szemléletet (mit miért) Áttekintjük, értelmezzük, frissítjük az intézményi dokumentumokat. Ezáltal ezeket ismertebbé, „sajátabbá” teszi. Az EU ajánlásnak megfelelően az ellenőrzés és értékelés alapjává válhat.

4 Tanfelügyelet A „külső szem” megjelenése új szempontokat ad. Fejlődési lehetőségeket (!) világít meg. Szankciómentes külső ellenőrzés és értékelés. Valódi szakmai (és nem törvényességi) ellenőrzés. A „mit” helyett a „hogyan”-t helyezi előtérbe. A szakértők számára is jó tapasztalatszerzési lehetőség. Konkrét ötletek, gyakorlatok leshetők el egymástól. Erősíti a pedagógusok reflektív szemléletét. Lehetőség a pedagógus és az intézmény külső bemutatkozására.

5 Minősítés A reflektív szemlélet erősítése. Kitér a múltra is. A pedagógus átfogóan be tudja mutatni teljes tevékenységét. Visszajelzést kap egy-egy életpálya-szakaszról. Emeli a szakma presztízsét. (Láthatóvá teszi milyen és mennyi munkát kell végezni, milyen sok és sokféle elvárásnak kell megfelelni.)

6 A szakértői munka

7 Szerződés Problémák: -Míg más mesterpedagógusi feladatot ellátók saját intézményüknek dolgoznak, a szakértőket az OH elszakítja az intézményüktől. -A szerződés egy-egy évre szól, de valójában nincs lehetőség visszautasítani a képzés miatt. -Innentől az OH kedve szerint módosíthatja egyoldalúan („Ultimátum”: Vagy aláírod, vagy visszasorolnak…) -Nem tisztázza a szerződés a munkavégzés pontos idejét.

8 Szerződés Javaslatok: -A szerződést nem írja elő jogszabály, más megoldás is kitalálható a megbízásra. -A feladatok ellátása bekerülhetne a szakértőként dolgozó Mesterpedagógusok munkaköri leírásába, a költségtérítést kaphatnák a fenntartótól (értelemszerűen a hozzá utalt forrásból).

9 Helyettesítés, státusz Problémák: A munkaidő-kedvezmény még szabályos státuszszámítás esetén is ellátandó feladatot, több szakértő esetén akár státuszt generál. A legtöbb szakértőt foglalkoztató fenntartó erről nem hajlandó tudomást venni. Ily módon az intézményvezetők ellenérdekeltek a szakértői munka vállalásának támogatásában, és a nevelőtestületeket is negatívan érinti. Ez a szakértők negatív megítéléséhez vezet.

10 Helyettesítés, státusz Megoldási javaslat: A 326/2013 Korm. rendelet 35.§ (2) bekezdés c) pontja szerint egyértelmű, hogy a szükséges státuszokat a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa alapján kell meghatározni. Ha a KLIK ezt betartaná, az már segítené a helyzetet. Emellé kell egy kiegészítés: „alsó határa és az esetleges munkaidő-kedvezmények” Nem várható el, hogy bárkinek bármilyen speciális feladata más valaki számára jelentsen többletfeladatot.

11 A szakértők feladathoz láncolása Problémák Elvileg a Mesterpedagógusi pluszfeladatok más módon is teljesíthetők, nem csak szakértői munkával. Ezek a feladatok heti 2 órában a kötött munkaidő neveléssel- oktatással le nem kötött részében látandók el a saját munkahelyen a saját munkahely hasznára. A szakértő is a munkaidejében dolgozik, de több feladatot lát el, és nem a saját intézményében, ugyanazért a bérért. Ez nem arányos. Szakértővé és szaktanácsadóvá válni jelenleg csakis az OH TÁMOP- os projektjeiben lehetett. A rendelet szerint aki ily módon lett Mesterpedagógus, az gyakorlatilag örökre kötelezte magát a szakértői-szaktanácsadói feladatok ellátására. Ezzel nemcsak az OH-hoz láncolta magát örökre, hanem jó eséllyel jelenlegi munkahelyéhez is, illetve vélhető, hogy állása elvesztése esetén mesterpedagógusi besorolását is elveszti. Tehát valójában nincs választása, muszáj aláírnia a szerződést, bármit is tartalmaz.

12 A szakértők feladathoz láncolása Megoldási javaslatok: Minden Mesterpedagógus (az innovatívak is!) legyen köteles szakértői/szaktanácsadói feladatokat ellátni legalább öt évig (a képzést az OH-tól ingyen kapja). A továbbiakban a Mesterpedagógus saját döntésén múlik, hogy milyen feladatot végez Mesterpedagógusként, évente vagy munkahelyváltás esetén változtathat. Másik javaslat: Négyévente egy év „pihenőidő” amikor a szakértő nem kap beosztásokat, csak részt vesz egy 30 vagy 60 órás megújító képzésen (vagy csak pihen…).

13 Kijelölés Problémák: Sok a távoli kijelölés. Sok az éppen csak nem 100km-es kijelölés (Csak km-t vesz figyelembe, közlekedési lehetőségeket nem.) Intézménytípusnak nem megfelelő kijelölések (pl. tanár óvodapedagógushoz) A rendszer újabban nem küld értesítést a beosztás változásáról.

14 Kijelölés Megoldási javaslatok: A kijelölés szempontja az legyen, hogy 50km-en belül van, vagy közhasznú járművel 1 órán belül. Ami efölött van, az számítson duplának, és legyen indoklás nélkül visszautasítható (az egy lehetőségen felül). Intézménytípusnak megfelelő legyen minden kijelölés (óvodapedagógushoz óvodapedagógus…stb.). Tapasztalat szerint nincs nagy különbség ha valaki elnökként vagy szakosként értékel. Ha a szakértő-2 sem lenne feltétlenül szakos, sokkal egyszerűbbé válna a kijelölés. Értesítések visszaállítása.

15 Költségtérítés Problémák: Az érthető, hogy a mindentől független alkalmankénti 10e Ft az állam szempontjából pazarlás. DE! A jelenlegi rendszer kizárólag szállást és útiköltséget ismer el, pedig más költségek is vannak: papír, írószer, internet, toner… Ezeket nem lehet 1-1 eljáráshoz kötni, de létező költségek. Gépjárműhasználatot, szállást indokolni kell. Gyors kalkuláció: Egy 24 oldalas tanfelügyeleti jegyzőkönyv egyszeri nyomtatása 24 lap, erre kétszer van szükség, és van nagyjából 2 ilyen, vagyis a tanfelügyelet minimum 100 lap, ami kb. 200 Ft. A minősítés kevesebb, átlagban vegyünk 150 Ft-ot, az 25 alkalommal évi 3750 Ft csak papírra. (Ez nagyon óvatos számítás!)

16 Költségtérítés Javaslatok: Legyen egy évente egyszeri, legalább 10eFt-os költségtérítés a szétaprózódó költségekre. 10e Ft-ig ne kelljen semmit indokolni, a szakértő dönthesse el, hogy mivel utazik.

17 Munkaidő Kalkuláció a minősítés munkaidő-igényére (1 pedagógus esetén): Eljárás szervezése:1 óra Pf előzetes értékelése: 6 óra Helyszíni látogatás:5 óra Végleges értékelés:2,5 óra Összesen:14,5 óra (1,8 munkanap) (A kalkulációhoz a lehető legrövidebb portfólióval számoltam, és teljesen problémamentes eljárással.)

18 Munkaidő Kalkuláció a tanfelügyelet munkaidő-igényére (1 pedagógus esetén) Szervezés:1,5 óra Dokumentumelemzés:8 óra Helyszíni ellenőrzés:8,5 óra Utómunkálatok:0,5 óra Összesen:18,5 óra (2,3 munkanap) (A kalkulációhoz a Kézikönyv által javasolt forgatókönyvet vettem alapul.)

19 Munkaidő Problémák: A rendelet szerint az OH a felszabadított tanítási napokra adhat megbízást. Ez napi 8 óra vagyis 36 héttel számítva évi 36 munkanapot jelent. A kalkulált munkaidő-igény alapján egy megbízás 2 munkanapnyi, így 25 megbízás 50 munkanapnyi feladat, ami jóval több, mint a kapott „kedvezmény”. És akkor még nem említettük a jogszabály és a szerződés értelmében lehetséges további feladatokat! A beosztások és a határidők miatt gyakran a szabadidejében illetve a szabadsága alatt is dolgozik a szakértő.

20 Munkaidő További probléma: Van ugyan heti egy felszabadított nap, de nincs heti 8 óra munkaidő kedvezmény! Ennek oka: Csak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő csökken, a teljes munkaidő 40, a kötött munkaidő 32 óra marad. Így a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része a lehetséges 6-10 óráról 14-re nő, a kötetlen munkaidő pedig megszűnik. Ráadásul a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő sem 8 órával csökken, mivel a maximumot (26) veszi alapul, holott már a minimummal (22) is teljes a foglalkoztatás. Akiknek nincs 18 órája (pl. vezetők) azoknak semmilyen munkaidő-kedvezménye nincs, nekik a szakértői munka „nettó” pluszmunka.

21 Munkaidő És még egy probléma: Az EU Bíróságának egy szeptemberben meghozott, minden tagállamra érvényes döntése szerint ha a munkavégzés helye nem egy bizonyos hely, akkor az utazás a munkaidő része. Íme egy létező, fél évre szóló beosztás oda-vissza utazási időigénye a legnépszerűbb internetes útvonaltervező adatai alapján autóval (A kiindulási hely Nagykőrös): Jászberény120km2,25h Kecskemét37km1h Kiskunfélegyháza88km1,5h Kiskunmajsa147km2h Boldog168km3h Pécel158km2,5h Tiszapüspöki120km2h Szigethalom180km2h Táborfalva72km1,25h Albertirsa34km1,25h Baja256km4h (csak ez számít duplának!) Összesen1380km22,75h (2,84 munkanap)

22 Munkaidő Javaslatok: Töröljék el a „munkaidő-kedvezmény” kifejezést! A szakértő a munkaidejében munkát végez az OH-nak. A szerződés rögzítse, hogy az OH kizárólag a felszabadított tanítási napokra adhat megbízást maximum 36x8 óra időtartamban. Több munkavégzésre a szakértő nem kötelezhető. Az OH és a minisztérium készítsen a tagozat által is elfogadott kalkulációt az eljárások munkaidő-igényére, és ez alapján határozzák meg az éves megbízások számát. Javaslatunk a mi kalkulációnk alapján: évi 18 megbízás (ami alatt 1 pedagógus minősítését, illetve 1 pedagógus tanfelügyeletét értjük). Minden intézményi delegálti megbízás legyen ebbe beszámítható. A szerződés rögzítse, hogy 18 megbízás esetén semmilyen további feladat nem írható elő, a jogszabályból töröljék az erre vonatkozó részeket. Számítson két megbízásnak minden dupla eljárás, és minden olyan eljárás, ami 50 km-nél messzebb, vagy közhasznú járművel 1 óránál messzebb van. Az ilyen megbízások legyenek korlátozás nélkül indoklás nélkül visszautasíthatók. Az utazás is számítson bele a munkaidőbe, ezzel arányosan csökkenjen a megbízások száma. Kapjanak a szakértők (mindenki!) ténylegesen heti 8 óra „munkaidő-kedvezményt”. (Ezt bővebben a következő dia fejti ki.)

23 Munkaidő Hogyan lehet a „munkaidő-kedvezmény” valóban heti 8 óra (pluszköltség nélkül)? A heti 8 óra a 40 óra 20%-a, ezt kell arányosítani a többi munkaidő-egységre: A teljes munkaidő (értsd, az intézménynek végzett munka): 32 óra Az OH által meghatározott, munkaköri leírásban elrendelt feladatok: 8 óra Kötött munkaidő: 26 óra Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: 18 óra (óvodapedagógus esetében 26, vezetőpedagógusnál 10, vezető óvodapedagógusnál 19) Így azok is kapnak „kedvezményt”, akiknek nincs 18 órájuk, pl. egy heti 4 órára kötelezett vezetőnek 3 órája lesz, és értelemszerűen további munkaideje is csökken (igaz, a feladatai nem…).

24 Auditorok Problémák: Az teljesen rendben van, hogy a szakértők ellenőrizzék egymás munkáját is. De külön auditorok képzése (ráadásul rosszul!) megosztja a szakértők közösségét. Külön probléma, hogy a nem auditor szakértők nem ismerik az ellenőrzési, értékelési szempontokat. A szakértők nem láthatják a róluk készült értékeléseket sem.

25 Auditorok Javaslatok: Ne legyenek külön auditorok, minden szakértő kaphasson alkalmanként ellenőrzési feladatot. Az ellenőrzés/értékelés szempontjait mindenki ismerhesse. A szempontok ne lehessenek ellentétesek az Útmutatóval, Kézikönyvvel, eljárásrenddel (pl. ajánlott forgatókönyv kötelezőként kezelése). A szakértők láthassák a róluk készült értékeléseket.

26 Intézmények

27 Intézmények Problémák Nagyon magas a látogatások és eljárások szervezése miatti helyettesítések száma (több mint 30 óra félévente), ami komoly probléma, mivel a pedagógusok többsége legalább 24 órával dolgozik. A vezetők ellenérdekeltek a Mesterpedagógusok alkalmazásában, több eset bizonyítja, hogy nem vesznek fel Mesterpedagógust. Logikátlan, értelmetlen beosztások is előfordulnak (pl. tanfelügyelet közvetlenül a minősítés után). A vezetőknek rengeteg pluszfeladatot jelentenek a rendszerek, ami igazából új vezetői státuszokat indokolna, de a KLIK a jelenleg kötelező státuszokat sem engedélyezi. A munkaközösség-vezetőknek sincs idejük a feladataikra.

28 Intézmények Javaslatok A státuszszámítási szabályok betartása a KLIK részéről, minden számított státusz betöltésének engedélyezése. A kötelező vezetői státuszok engedélyezése és betöltése. Új vetetői státuszok beiktatása a megnövekedett vezetői feladatok munkaidő-igénye miatt. Órakedvezmény a munkaközösség-vezetőknek (ami persze ismét státuszt generál…). Az idei tanfelügyeleti beosztások szempontja a meglévő portfólió volt. A tanfelügyelet e forrás nélkül is ellátható, vagy a vizsgált 3-4 dokumentum külön is bekérhető, így elkerülhetők az értelmetlen beosztások, és az, hogy egy pedagógusnak egy évben két komoly eljárása legyen.

29 Önértékelés

30 Önértékelés Problémák Pedagógusnál - és vezetőnél még inkább - túl sűrű a 2 éves ciklus. Az önértékelési munkacsoport ellenszolgáltatás nélkül kap rengeteg pluszfeladatot. Az nem megoldás, hogy ez a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében rendelhető el. Az órakedvezmény sem lenne megoldás, mert státuszt generálna, azt pedig nem kapunk, de nem is érdeke az intézménynek. Az intézményi elvárások megfogalmazására ajánlott forgatókönyv valószínűleg indokolt lenne szakmailag, de időben, emberi erőforrásban megvalósíthatatlan. Ezért – bár csak ajánlás – tovább erősíti az önértékelés negatív megítélését. A Kézikönyvből kiderül, hogy elvárásokat az intézmény határoz meg, ami ÖNértékelés lévén természetes is. Ehhez képest a Kézikönyv gyakran alkalmazza a külső elvárás fogalmát is. A külső elvárások megfogalmazása gyakran nem elvárás hanem olyan szempont, aminek csak a megvalósulását lehet keresni a dokumentumokban, nem a megfelelőjét.

31 Önértékelés Problémák A Kézikönyv szerint amit az önértékelési programban kell meghatározni vagy magától értetődő, vagy a Kézikönyv és/vagy jogszabály által meghatározott, vagy az online felület által determinált. Így ez a dokumentum nagyrészt fölösleges. Az interjú időigényes, ehhez képest kevés információt adó, és könnyen befolyásolható műfaj. A kérdőívek kapcsán már látszanak a problémák a szervezés tekintetében is, de a fő gond: A kollégáknak nincs elegendő információja (nincs idő egymás megfigyelésére!), a tanulók válaszai nem feltétlenül adekvátak szakmai szempontból, a szülőknek pedig szintén nincs elég információjuk. Formális, torz adatokat adó kérdőívek születtek máris (pl. csupa 5 pont). Az intézményvezető-helyettesek munkája 90%-ban vezetői munka, de csak pedagógusként kerülnek értékelésre. Az intézményértékelésnél sok apró vitatható elem van, így pl. a mérési eredményeknél az alsó és felső tagozatos pedagógusok munkája közötti eltérés vizsgálata. Két eltérő feladat, összehasonlíthatatlan.

32 Önértékelés Problémák Értelmetlen az intézményértékelésnél a pedagógus értékelések összehasonlítása, forrásként használata. A pedagógus értékelésének az eredménye az önfejlesztési terv. Terveket nem lehet összehasonlítani. A kérdőívek eredményének hasonlítása etikátlan. Elvárni, hogy egy nem önállóan gazdálkodó intézmény pedagógus közössége a saját szerepét vizsgálja az infrastruktúra helyzetének alakulásában, több mint cinizmus… A továbbképzési program és a beiskolázási terv egy eleve abszurd dokumentum, a források között nincs helye. Túlbonyolított, nehézkes az online felület (kódgenerálás, dokumentumok évhez rendelése, naptári évhez igazítás, dokumentumok validálása), csak a tanf-ben is érintetteknél működik. Sokakat zavar, hogy a felületre nem csak a végeredmény, a produktum kerül, hanem a gyűjtött adatok is. Joggal… A PSZE-vel való összefüggés magától értetődő. Ugyanakkor negatív, ha az önért. nem csak forrás, hanem az eredményt közvetlenül befolyásolja. Az önértékelés szerepe a minősítésben vitatható, mert bár segítheti a jó eredmény elérését, éppen emiatt csökkenhet a pedagógus őszintesége is, ami károsan hathat az önértékelés önfejlesztő hatására.

33 Önértékelés Javaslatok Intézmény, vezető és pedagógus esetében egyaránt ötéves ciklus. Vagy határozott, jól érzékelhető pénzbeni juttatással kell a munkacsoport munkáját honorálni, vagy – ha erre nincs lehetőség – ne legyen munkacsoport. A belső elvárások megfogalmazásához egyedüli szempont a 8/5/7 terület lehet, esetleg a táblázatok első „önértékelési szempontok” című oszlopával kiegészítve. Semmilyen további szempont, és pláne külső vagy általános elvárás nem jelenhet meg. Az önértékelési program megszüntetése, esetleg szükséges részei beépülhetnek a tervbe vagy az SZMSZ-be. Az óra/foglalkozáslátogatás legyen a elsődleges eszköz. A dokumentumelemzés lehet ennek a része, és mivel megbeszélés is kapcsolódik hozzá, ez a szakmai beszélgetés az interjút is kiváltja. Az óralátogatáshoz ne adjon szempontokat a kézikönyv, viszont minden intézmény dolgozza ki a saját 8 területen alapuló óralátogatási szempontsorát, ahol pontozzon is. Kérdőív pedig szintén ne legyen, csak az intézményértékelés esetében.

34 Önértékelés Javaslatok A vezetői értékelés terjedjen ki a vezetőhelyettesekre is, vagy legyen kidolgozva rájuk külön szempontsor. Az önértékelés eszközei közül maradjon ki az interjú, a pedagógus önértékelések figyelembe vétele és az infrastruktúra megismerése, továbbá a dokumentumelemzésben az elemzendő dokumentumok közül a továbbképzési program - beiskolázási terv. A felületen csak azok az elemek szerepeljenek, amelyek a további eljárásokban (tanfelügyeletben/minősítésben) szerepet kapnak. Tehát az intézményi dokumentumok, az intézményi elvárások és a végeredmény: az önfejlesztési tervek. Az önértékelési folyamat részeredményeit (pl. kérdőíves felmérést) a másik két rendszer ne használhassa! Az önfejlesztési terv legyen a tanfelügyelet egyik forrásdokumentuma, de közvetlenül ne befolyásolja a pontozást. Az önértékelés ne befolyásolja a minősítés eredményét!

35 Önértékelés Javaslatok Az önértékelés szükségességét az indokolja, hogy ezen alapulhasson az ellenőrzés. Ez azonban valójában nem indokolja egy ilyen bonyolult és kötelező rendszer bevezetését. Ezért – nem vitatva a projekt eredményességét és értékét – egy radikális javaslat is megvalósítható: Ne legyen kötelező rendszer, minden intézmény saját maga dolgozza ki a maga belső ellenőrzési rendszerét, és az erre alapozott önértékelési rendszerét. Ennek keretében készüljön ötévente minden pedagógusról, vezetőről és az intézményről önfejlesztési terv. Az egyetlen megkötés az legyen, hogy a saját rendszerüket a 8-5-7 területre mint szempontra alapozzák. Az online felületre csak az ellenőrzéshez szükséges intézményi dokumentumok, és az elkészült önfejlesztési tervek kerüljenek fel. Az OH által kidolgozott önértékelési rendszer és az online kérdőív csak ajánlás, illetve lehetőség legyen.

36 Tanfelügyelet

37 Tanfelügyelet Problémák Az informatikai felület nehézkes, bonyolult, nem felhasználóbarát (nem látszik egyszerre, gördítőlécek, validáció, naptári év, évhez rendelés). Időigényes, bonyolult folyamat a dokumentumok feltöltése. A portfólió megtekintésénél csak feltöltött dokumentumok nézhetők meg, így nem látható a profil és az önéletrajz. Ezzel szemben megjelennek azok a dokumentumok is, amelyek megtekintése a tanfelügyelethez nem szükséges. A feltöltendő dokumentumok között szerepel a továbbképzési program és beiskolázási terv. Ennek a dokumentumnak a jelen helyzetben a puszta léte is nevetséges. Nem szerepel viszont a feltöltendők között a házirend, pedig indokolt lenne. Az önértékelés „végterméke” az önfejlesztési terv. Ezért nem lehet az értékelés alapja a kérdőíves felmérések eredménye, csakis az önfejlesztési terv.

38 Tanfelügyelet Problémák A kérdőívek bevonásával – ha csak részben is – nyilvánossá válnak olyan adatok, amelyek nem a végeredményét képviselik egy folyamatnak. Ez önmagában is etikai aggályokat vet fel, és azt is eredményezheti, hogy nem lesznek hitelesek ezek az eredmények. A tanfelügyelet egyik alaptétele, hogy a saját pedagógiai programhoz, vagyis a belső elvárásokhoz viszonyítja a pedagógust, vezetőt, intézményt. Ehhez kellenek az egységes szempontok, a külső elvárások megjelenése viszont összezavarja ezt az elvet. Túl sok a szempont. Ennyi belső elvárást az intézményben dolgozók sem tudnak szem előtt tartani, a külső szakértő pedig képtelen feldolgozni, megjegyezni és a teljes eljárás alatt az értékelés alapjaként kezelni.

39 Tanfelügyelet Problémák A forgatókönyv elkészítése és egyeztetése bonyolult, időigényes és fölösleges. A minősítés elvan enélkül. A feltöltése végképp megmagyarázhatatlan. Az értékelésnél a készítés-jóváhagyás szisztéma azt sugallja, hogy egy magasabb rangú szakértő készíti az értékelést, a másik csak jóváhagyja. Fennáll a veszély, hogy a jóváhagyás csak formális lesz, így sérül az objektivitás, a konszenzusos értékelés formalitássá silányul. Két pedagógus esetén a vezető és a másik szakértő szerepe váltakozik, ami zavaros és fölösleges. A jegyzőkönyvek nagyon hosszúak, és nem jegyzőkönyvek. Nem az eljárásról szólnak, hanem a szakértők jegyzeteit tartalmazzák, ami iszonyú sok adminisztráció, de adatvédelmileg, etikailag is kifogásolható.

40 Tanfelügyelet Javaslatok Egyszerűbb, áttekinthető felület, a tárgyévre aktualizálás megszüntetése, a törölt dokumentumok tűnjenek el a felületről, a fölösleges és értelmetlen funkciók megszüntetése, megjelenő dokumentumok helyett egyszerűen lehetőség a portfólió megtekintésére. A feltöltendő dokumentumok köréből kerüljön ki a továbbképzési program és beiskolázási terv, helyette legyen ott a házirend. A kérdőíves felmérések eredménye ne képezhesse az értékelés forrását, csakis az önfejlesztési terv. Semmiféle „külső elvárás” ne szerepeljen a rendszerben, csakis értékelési területek, és egységes szempontok. A jogszabály is ezt írja!

41 Tanfelügyelet Javaslatok Az intézményi elvárásoknál a „kevesebb több” elvet kellene követni. Erre több megoldást is el lehet képzelni: – Drasztikusan (legalább negyedére) csökkenteni a szempontokat. – A területek közül csak 2-3 területet vizsgáljon a tanfelügyelet. – Évente csak egy-két területet vizsgáljon, minden évben másikat, négy év alatt kerüljön sor mind a 8-ra, és csak az 5. évben, az intézményellenőrzésnél szerepeljen egyszerre mind a 8. – Az intézmény válasszon ki minden évben területenként egy (!!!) számára kiemelten fontos szempontot, célt, elvárást, és ez a 8 szempont legyen az adott évben az adott intézményben a tanfelügyelet alapja.

42 Tanfelügyelet Javaslatok A forgatókönyv eltörlése. Elég csak a látogatott órák idejét egyeztetni, a többi megy az eljárás szerint. Egy ellenőrzési napon a szakértői csoportnak csak egy vezetője legyen. A feladatok elosztásáról a szakértők egymás közt meg tudnak egyezni. A vezető és a másik tanfelügyelő értékelés szempontjából egyenrangú kell hogy legyen, ez alaptétele a tanfelügyeletnek. Tehát csakis a feltöltés lehet a vezető feladata, az értékelést együtt kell elkészíteniük, hogy ezt technikailag hogy oldják meg, azt rájuk kell bízni. A jogszabály alapján nyugodtan lehetne úgy is szervezni a látogatásokat, hogy az egyik órán az egyik, a másik órán a másik szakértő van bent. Így lehetnének párhuzamos látogatások, ami jelentős időmegtakarítást eredményezne. A minősítésnél használthoz hasonló rövid, egyszerű jegyzőkönyv, ami az eljárással kapcsolatos adatokat tartalmaz, és nem a szakértők jegyzeteit.

43 Minősítés

44 Minősítés Problémák Túl sok az indikátor, és sok az ismétlődés. Egyes indikátorok irreális elvárásokat tükröznek (pl. online közösség létrehozása). Értelmetlen megfogalmazások is előfordulnak (pl. új módszerek használata). Túlzott az IKT hangsúlyozása. A szakértők nem értesülnek az eljárás eredményéről. A szakértők nem láthatják a róluk készült értékeléseket.

45 Minősítés Javaslatok Az indikátorok felülvizsgálata. A szakértők láthassák az eredményt. A szakértők láthassák a róluk készült értékeléseket.

46 Házunk tája… (A szakértői munka hibái)

47 Problémák (Kinek nem inge…) Munkahiszti: Sok a probléma, de nem kellene meglepődni azon, hogy dolgozni kell. Gondolkodásmentes szolgalelkűség („azért kell így, mert X.Y. a képzésen ezt mondta). Szakértői nagyképűség. Vezetői gőg. Lázadással „segítő” vezetők. Szakértői túlkapások (pl. javítás kérése tartalmi vagy formai okok miatt). Szövegértési problémák (pl. fejleszthető-fejlesztendő, ajánlott, javasolt, minta, célszerű…)

48 Javaslatok Vállaltad a munkát, ha tetszik, ha nem, ennek köszönheted, hogy Mesterpedagógus vagy  Hasznos és építő kritikával állj elő. Állítólag a szakma krémje vagyunk, úgy is kell viselkednünk  Gondolkodj, és merj kiállni az igazadért, csak azt hidd el, amit szabályzat, vagy jogszabály alátámaszt. Nem vagy egy 60 órás továbbképzés miatt több vagy jobb azoknál, akiket értékelsz, ugyanolyan pedagógus vagy. Azzal, hogy vezető lettél, feladatot és felelősséget kaptál, nem kitüntetést és előjogokat. A feladatban segíts, ne a dühöngésben. Pontosan ismerd az Útmutatót, Kézikönyvet, eljárásrendet, és ne mások utasítása alapján vagy hallomások alapján dolgozz. Ha kell, fejleszd a szövegértésedet, különösen a következő szavak vonatkozásában: ajánlott, javasolt, lehetőség, célszerű, választható. Ezek a szavak nem kétértelműek, nagyon is egyértelműen azt jelentik, hogy valakinek valamiben döntési lehetősége van, döntenie kell. Tanulj meg dönteni.

49 ÖSSZEGZÉS

50 Összegzés Az önértékelés-tanfelügyelet-minősítés hármasát rendkívül fontosnak tartjuk, ezért akarjuk elfogadottságukat, használhatóságukat erősíteni. Megértjük a rendszerekkel kapcsolatos anyagi nehézségeket, de azt valljuk, hogy az erőforrások hiányára nem megoldás a meglévő emberi erőforrások végletekig való kihasználása. Javasoljuk, hogy ha az ideálisnak vélt rendszer szükséges erőforrási nem teremthetők meg, kisebb, de még használható rendszer épüljön ki a lehetőségeknek megfelelően. Nagyra becsüljük a jogalkotók és a projektben résztvevők munkáját, és örülünk, hogy ebben részt vehettünk. Reméljük a rendszerek felülvizsgálata során szakmai tapasztalaton alapuló, jobbító szándékú javaslataink meghallgatásra találnak.