Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ INTERAKTÍV TÁBLA ALKALMAZÁSÁNAK PEDAGÓGIAI ÉS DIDAKTIKAI ALAPJAI Gunaras, 2016. Előadó: Major Lenke Gunaras, 2016. január 11.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ INTERAKTÍV TÁBLA ALKALMAZÁSÁNAK PEDAGÓGIAI ÉS DIDAKTIKAI ALAPJAI Gunaras, 2016. Előadó: Major Lenke Gunaras, 2016. január 11."— Előadás másolata:

1 AZ INTERAKTÍV TÁBLA ALKALMAZÁSÁNAK PEDAGÓGIAI ÉS DIDAKTIKAI ALAPJAI Gunaras, Előadó: Major Lenke Gunaras, január 11.

2 BEVEZETŐ

3 AZ OKTATÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MODELLJE A rendszer meghatározott cél érdekében működő egység, melynek elemei szervezetten kapcsolódnak egymáshoz. Rendszerek: iskola-rendszer, követelmény-rendszer, vállalatirányítási rendszer, elektromos rendszer… Az oktatási rendszert olyan többfunkciós rendszerként írjuk le, amely egyszerre többféle társadalmi feladat ellátásában képes részt venni.

4 AZ OKTATÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MODELLJE A bonyolult rendszerek irányítási körfolyamataiban négy alapszakasz különíthető el: ‒célképzés ‒tervezés ‒intézkedés (tanítás, tanulás) ‒értékelés célképzéstervezés tanítás, tanulás értékelés

5 tanulók, tanárok személyisége, felkészültsége anyagi erőforrások (felszereltség, eszközök) szociokulturális háttér tartalom, tantervek, iskolai programok BEMENET téma-tartalom az óra általános célja műveletek, feladatok sratégiák, módszerek, eszközök, munkaformák, értékelés TANÍTÁS, TANULÁS a tanuló személyiségében bekövetkező változások: ismeretek, készségek, képességek, attitűd, magatartás KIMENET (EREDMÉNY) visszacsatolás szabályozás AZ OKTATÁS FOLYAMATA

6 A (tanítás-tanulás) rendszerszemléletű modellje: Célok, tartalom, értékek (műveltség, kultúra, tudáskészlet) TÁRSADALOM Tanítási, tanulási folyamat Változások a tanulóban BEMENETI TÉNYEZŐK FOLYAMAT TÉNYEZŐK KIMENETI TÉNYEZŐK Tanulók Tananyag Pedagógus AZ OKTATÁS FOLYAMATA visszacsatolási körök

7 AZ OKTATÁSI RENDSZER ELEMEI

8 Az oktatási rendszer három (négy) alapvető tényezője: TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ AZ OKTATÁSI RENDSZER ELEMEI tanítás- tanulás folyamata

9 TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ tanítás- tanulás folyamata TANULÓ

10 tanuló tanulvezetett alkalmaz- kodik figyel és megfigyel gondozottjátszikfejlődik

11 észlelés emlékezés számolás nyelv, beszéd intelligencia tanulás pályaorientáció jövőkép jövőlehetőség teljesítmény érdeklődés attitűd fiú-lány szocio- ökonómiai státus specifikus képességek általános értelmi képesség

12 a tanulók képességek szerinti csoportosítása: – a gyakorlatban sajnos nem mindenki kapja meg a szükséges színvonalú oktatást: a hátránnyal indulók lemaradása általában tovább nő; – önbeteljesítő jóslat: nem megfelelő értékítélet, az énkép torzulása, a motiváció gyengülése; a különböző képességű tanulók együtt nevelése: – befogadás, inkluzivitás: magába foglalja a bármifajta hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek közösségben nevelését, az oktatás fő áramába való bekapcsolását individualizáció, perszonalizáció, kompenzáció, mastery learning, projektoktatás, csoportmunka… LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

13 TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ tanítás- tanulás folyamata TANÁR

14 A tanítói-tanári foglalkozással és szerepekkel kapcsolatos kutatások középpontjában sokáig a pályához köthető tulajdonságok álltak. A mindenkori ideális tanári szerepet, pályaképet az adott korra jellemző szakmai elvárások, a tanítókép, gyermekkép, a társadalmi elfogadottság határozták meg. A tanítói szerep leírására nagyon sok lehetőség van: ‒minta ‒példakép ‒a tudás átörökítője. A PEDAGÓGUS SZEREPE

15 Szerző: Bárány Ignác Cím: Tanítók könyve : rendszeres kalauz a nevelés és tanítás vezetésére, az elemi iskola tantárgyainak kezelésére s a tanítóknak az irodalom terén való haladására / írta Bárány Ignác a pesti kir. kath. férfitanító-képezde tanára. Megjelenés: Pest : Lauffer Vilmos tulajdona Dátum: 1866

16 A TANÍTÓRA JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK: A tanító elsősorban PÉLDAKÉP a gyerekek számára; A tanító irányt mutat, SEGÍTŐ szerepet tölt be a gyerekek nemesítő szándékú nevelése során; A tanító NEVELŐ, feladata, hogy hozzásegítse a gyerekeket, hogy ideális emberrekké, jó polgárokká és erkölcsös, vallásos személyekké váljanak; A tanító TUDÓS és SZAKEMBER, aki széleskörű elméleti és gyakorlati tudással és ismeretekkel rendelkezik, melyek által kifogástalanul képes hivatásának megfelelni: nevelni és tanítani. A tanító idealizált személy, minden tekintetben TISZTELETRE-MÉLTÓNAK és TÖKÉLETESNEK kell lennie, a gyerekek és a társadalom felé egyaránt.

17 1.Személyes rátermettség: – önismeret; – önállóság; – érzékenység; – törekvés és bizalom. 2.Tanári kompetencia (szakmai hozzáértés): – tanulási szükségetek meghatározása, tervezése; – tanulási stratégiák megvalósítása; – felmérés; – megfigyelés-elemzés-értékelés; – szakmai önfejlődés. A PEDAGÓGUS MESTERSÉG ALAPELEMEI

18 tanítás- tanulás folyamata TANANYAG

19 Az oktatás célrendszere kapcsolatot teremt az adott társadalom értékrendje, szükségletei és az iskolai gyakorlat között. A közösen elfogadott értékek képezik az alapját a tantervek követelményrendszerének. Ebből tevődik össze egy-egy tantárgy konkrét célrendszere (tartalom, módszerek, eszközök, követelmények). társadalmi értékek, normák oktatási célok tantervi célok tantárgyi követelmé -nyek tanítási részcélok AZ OKTATÁS CÉLJAINAK KIVÁLASZTÁSA

20 A tanulóktól elvárt tudást követelményekben fejezzük ki, ezzel hidat képezve a célok és az eredmények között. Így a követelményekből kikövetkeztethetjük a tanulásszervezés aktuális feladatait és módszereit (pl. milyen tantárgyakat tanítsunk, milyen tananyagot, mikor kezdjük, meddig folytassuk, hogyan stb.) CÉLKÖVETELMÉNYEK TANULÁSI EREDMÉNYEK AZ OKTATÁS CÉLJAINAK KIVÁLASZTÁSA

21 A tantervi követelmények meghatározásában jelentős előrelépést jelentett a Benjamin Bloom (1956) által kidolgozott taxonómia. Bloom a pedagógiai célokat három csoportba sorolja: 1.AFFEKTÍV (érzelmi) tanulással összefüggő követelmények: befogadás válaszadás, reagálás értékek kialakítása értékrendszerek kialakítása. BLOOM ELMÉLETE

22 2.PSZICHOMOTOROS (mozgásos) követelmények: –utánzás (mozgások másolása) –manipulálás (pl. felesleges mozdulatok kiküszöbölése, korrekció) –artikuláció (mozgások koordinálása) –automatizálás (rutin, spontán mozgások) 3.KOGNITÍV (értelmi) követelmények: mit és milyen szinten kell megtanulni: –ismeret (emlékezés, felismerés, felidézés) –megértés/jártasság (értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás) –alkalmazás/készség (ismert és új szituációban történő alkalmazás, problémamegoldás) –magasabb szintű ismeretek/képesség: analízis, szintézis, értékelés. BLOOM ELMÉLETE

23 A tanítás tartalmának kiválasztása minden korban más kérdés alapján történik, attól függően, mit tartunk a kiválasztás szempontjából meghatározónak: a kulturális örökséget, a gyermeket vagy a jelen szükségleteit. Mindez kihat többek között a tantárgyak alakítására, valamint a tanítás időtartamára. A TANANYAG FORRÁSA EGYEZTETETT OKTATÁSI CÉLOK Alaptanterv, kerettantervek és szakmai tervek célkitűzései

24 EGYEZTETETT OKTATÁSI CÉLOK Alaptanterv, kerettantervek és szakmai tervek célkitűzései A társadalom elvárásai: szocializáció, munkaerőképzés, társadalmi mobilitás elősegítése, kulturális funkció Az iskolafenntartók elvárásai: tankötelezettség teljesítése, munkaerő utánpótlás A szülők elvárásai: nevelési célok, továbbtanulási felkészítés, tantárgyi tudás a képességek maximális szintjén Tanulók elvárásai: a tananyag tanulhatósága, teljesíthető követelmények, segítő módszerek A TANANYAG FORRÁSA

25 Ralph Tyler (1949) részletesen leírta a tananyagkiválasztás szempontjait, három forrás és két szűrő alapján. A forrásokból következtethető ki a tananyag, a szűrők segítségével pedig eldönthető, hogy a kiválasztott tananyag milyen mértékben tanítható. A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA Tanulók igényei (forrás) Társadalmi szükségletek (forrás) Műveltségi területek (forrás) Nevelésfilozófia (szűrő) Tanuláspszichológia (szűrő) Tyler-racionálé

26 TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ tanítás- tanulás folyamata A tanítás-tanulás folyamata

27 Pedagógiai értelemben a tanulás az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása, képességek kifejlesztése. A TANULÁS FOGALMA

28 TANULÁSELMÉLETEK ókor, középkor: ‒memoriter (hagyományosan azt tekintették tanulási tevékenységnek); XVII. század: ‒szemléltetésen alapuló megismerés; XX. század eleje: ‒cselekvés pedagógiája (munkaiskola, reformpedagógiák, játék).

29 tanítás- tanulás folyamata aktív tudásközvetítő passzív befogadó a valóságból kiemelt egység tanulás: zárt, lienáris, mechanikus folyamat tanítás: kívülről vezérelt, félelem-motivációval terhelt folyamat módszer: frontális eszköz: írott tankönyv HAGYOMÁNYOS DIDAKTIKAI HÁROMSZÖG

30 AZ OKTATÁSI RENDSZER ELEMEI AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN

31 Neolitikus forradalom (statikus világkép) Mezőgazdasági forradalom (dinamikus világkép) Tudományos forradalom (tudományos világkép) Ipari forradalmak (energia- centrikus világkép) Digitális forradalom (információ- centrikus világkép) A FEJLŐDÉS FORRADALMAI

32 INFORMÁCIÓS FORRADALMAK BESZÉD (50 ezer éve) ÍRÁS (i.e. 4000) KÖNYV- NYOMTATÁS (XV. század, Guttenberg) TÁVKÖZLÉS (1837: Morse, 1876: Bell…) SZÁMÍTÓ- GÉP (ENIAC: 1945)

33 Célok, tartalom, értékek (műveltség, kultúra, tudáskészlet) TÁRSADALOM Tanítási, tanulási folyamat Változások a tanulóban BEMENETI TÉNYEZŐK FOLYAMAT TÉNYEZŐK KIMENETI TÉNYEZŐK AZ OKTATÁS FOLYAMATA

34 Az információs társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Az információ-technológiának központi szerepe van a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Fontosabb jellemzői: –az információ önálló értékké válik; –középpontjában az információfeldolgozó technológia áll; –a tudás érvényességi ideje a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken; –állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, az ismeretterületek közti mobilitás az egy szakma elsajátításának követelménye helyett. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

35 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM - PARADIGMAVÁLTÁS Ipari társadalom tények, adatok tanítása lezárt, végleges, „tankönyvi” tudás iskolában, zárt, homogén csoportokban való tanulás a „bölcs a színpadon” frontális tanítás Tudás alapú (információs) társadalom készségek és kompetenciák fejlesztése tudáshálózatok által támogatott LLL tanulás folyamata tanulás rugalmas, heterogén csoportokban a „mellérendelt segítő” konstruktivista tanulás

36 TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ tanítás- tanulás folyamata TANULÓ

37 VETERÁN ( ) BABY BOOM ( ) X ( ) Y ( ) Z ( ) GENERÁCIÓS SZAKADÉKOK α (2010-)

38 Veterán generáció ( ): –már nem aktív munkaerő-piaci generáció; –egy munkaadónál, egy szakterületen dolgoznak egy életen át; –értékes tudást és tapasztalatot halmoztak fel; –a háború és a világválság gyermekei; –olyan környezetben nőttek fel, amelyben az alkalmazkodás a siker záloga; –tisztelik a kétkezi, fizikai munkát; –nagy tekintélye van az életkorhoz köthető tapasztalatnak. GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK

39 Baby boom generáció ( ): –a demográfiai robbanás gyermekei; –új utakra, tudásra, információra, cselekvésre vágynak, karriert építenek; –fegyelem, tisztelet és kitartás jellemzi őket, alázattal végzik munkájukat; –kötődnek a munkahelyhez, az íróasztalukhoz, fontosak számunkra a státuszszimbólumok, amely a hierarchiában betöltött szerepekhez köthetők; –tudásuk, tapasztalatuk, bölcsességük, munka- fegyelmük nagy érték; –tartanak attól, hogy az utánuk következő nemzedékek elveszik a munkájukat, mert olyan készségekkel rendelkeznek, amikkel ők nem, vagy csak részben. GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK

40 X generáció ( ): –elődeiknél magasabban iskolázottak, sokuknak két vagy több diplomája is van; –már két-jövedelmű családokba születtek, ahol a válás is megszokott jelenség volt; –a nők tömegesen csatlakoztak a munkaerő-piaci folyamatokba; –a "kulcsos gyerekek" generációja önálló, találékony és önellátó nemzedék, akik a munkahelyen is értékelik a szabadságot és a felelősséget; –az első generáció, akik már kamaszként is találkozott számítógépekkel, ők pedig - lassan vagy gyorsabban - megtanulták kezelni azokat; –a munkaerőpiacon versenyképes fizetés, korlátlan munkaidő és a korátlan munkahelyi stressz várta őket. GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK

41 Y generáció ( ): –a fiatal (Youth) generáció; –nyitottak az újdonságokra, befogadóak, gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat; GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK ‒netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek; ‒társadalmi kapcsolataikat egy időben élik meg a valós és a virtuális világban; ‒bátrak, kezdeményezőek, kevésbé kételkedőek saját képességeikben, korlátaikban; ‒nem a hagyományos irodai munkakultúrát képviselik, hanem a mobil és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégzik feladataikat, létrehozva virtuális közösségeiket;

42 Y generáció ( ): –a munkaerőpiacon komoly kihívást jelentenek az X generáció számára, mert más képességekkel rendelkeznek, új szintet képviselnek hozzájuk képest; –a számítógépekkel együtt nőttek fel, igen gyakorlatiasak, és remekül eligazodtak az interneten; –fordított szocializációs generáció: az előző generációk a szüleiktől és nagy szüleiktől tanultak meg mindent, tőlük kapták meg azt a tapasztalati tudást, amely generációról generációra szállt. Az y generáció a legfontosabb tudást, amely a digitális újkorban szükséges saját maga által és kortársaitól szerzi meg. Sőt, ő tanítja az előző generációkat a digitális világ eszközeinek használatára. GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK

43 Z generáció ( ): –a világ első globális nemzedéke, ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen, és divatirányzaton nőnek föl; –a legkisebb létszámú, a legoktatottabb, a legkisebb családba született, a legidősebb anyák nevelik és az előző generációkhoz képes a hosszabb várható élettartammal rendelkeznek; –ők már teljes egészében beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák; GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK ‒állandó kapcsolatban vannak egymással, állandó, korlátlan és azonnali hozzáférésük van a világhálóhoz;

44 Z generáció ( ): –a szocializáció ebben a korosztályban virtuális térben történik, virtuálisan naponta akár több száz emberrel is kommunikálnak, a közösségi oldalakon ezernél több baráttal rendelkezhetnek, a való életben zajló kommunikációt azonban stresszhelyzetként élik meg; –jellemző rájuk a párhuzamos cselekvés (egyszerre játszik, tanul, eszik és blogol…), –ösztönösen olyan képességekre, készségekre tesz szert, mint a többfeladatos működés/feldolgozás (multitasking), az együttműködő tanulás (hálózatban) vagy az önszabályzó tanulás; –mindezekre a készségekre az iskolán kívül, szabadidejében tesz szert, kizárólag önszabályozó módon, illetve hálózatban korcsoportjától tanulva. GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK

45 Alpha generáció (2010-): –„csendes, vagy alfa" generáció; –a legtovább fognak élni az emberiség történetében, a legmagasabb iskolai képzettséggel rendelkeznek majd és teljes mértékben a világháló részei lesznek; –ők lesznek a legmagányosabb nemzedék, akik folyamatos hálózati kapcsolatban állnak majd egymással, de egykék lesznek és egyedül fognak élni; – GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK a generáció olyan problémákra kell, hogy megoldást találjon, mint a környezetszennyezés, globalizációs ártalmak és a társadalmi öregedés.

46 GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK - DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Mindenki valamilyen digitális nemzedék tagja, csak más digitális eszközt használ: aktív értelmiségi szerep olvasásíráskönyvtárhasználatszakmai közösség művelődés, kulturális élet aktív online szerep információáramlás produktivitás (blog, közösség) könyvtárhasználat (adatbázisok) közösségi portálok, fórumok multimédia, virtualitás

47 Amire a digitális bennszülötteket fel kell készítenünk: ‒ a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerése; ‒ a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének alapszintű megértése; ‒ az információs technológia interaktív használata során bizonyos etikai elvek tiszteletben tartása (a közösségben való viselkedés szokásrendszere); ‒ digitális biztonság (fizikai és szoftveres biztonság, elővigyázatosság); ‒ tudatos eszközhasználat a művelődésben, tanulásban; ‒ digitális egészség és közérzet (fizikai és mentális egészség, közérzet). ‒ digitális hozzáférés (részvétel a társadalmi, közösségi folyamatokban és tevékenységekben). DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁROK

48 TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ tanítás- tanulás folyamata TANÁR

49 A PEDAGÓGUSOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN DIGITÁLIS REMETÉK teljesen elzárkóznak DIGITÁLIS FELFEDEZŐK elkezdték az ismerkedést az IKT-s eszközökkel DIGITÁLIS NOMÁDOK alacsony szintű számítógép és internethasználók DIGITÁLIS TELEPESEK az információs társadalom ideális polgárai DIGITÁLIS HONFOGLALÓK az internet az egyetlen információforrás

50 hagyományos szerep ismeretátadó előadó a tanuló másodlagos a tanuló fölött áll a tanulók nem kommunikálnak új szerep facilitátor résztvevő a tanuló személyisége kiemelten fontos empatikus, segítő magatartás fontos a tanulók közötti kapcsolat A PEDAGÓGUS SZEREPÉNEK ÁTALAKULÁSA

51 A tanári pálya: –a humán szféra foglalkozásainak egyike; –megjelenik benne a mások problémáira való érzékenység, együttérző, segítő szándék; –asszimetrikus kapcsolat: a másik ember szolgálásán, segítésén alapul; –hosszú távú, intenzív, érzelmileg megterhelő kapcsolat jön létre a „segített” féllel; –magányos foglalkozás: a tanító az osztályteremben egyedül oldja meg a felmerülő helyzeteket. A PEDAGÓGUS, MINT SEGÍTŐ

52 Új Kép, sz. 05_segito-pedagogia A PEDAGÓGUS, MINT SEGÍTŐ

53 tanító motiváló, cseleked- tető empatikus, segítő megerősít, fejleszt, értékel ismeri és használja az új rend- szereket felkészült rugalmas, tanulás- szervező szakértő

54 tanítás- tanulás folyamata TANANYAG

55 A XX. század második felében a társadalom átrétegeződött: megnőtt a szellemi energiák aránya az izomerővel szemben. A középfokú képzés általánossá válásával az egész felnövekvő generáció részt vesz az iskolai képzésben. A hagyományos, ismeret alapú pedagógiai kultúra ma már nem képes felvenni a versenyt az exponenciálisan növekvő, egyre bonyolultabbá váló ismeret- mennyiséggel, annak átadásával, közvetítésével. A hagyományos pedagógiai gyakorlat egyre kevésbé alkalma arra, hogy biztosítsa az optimális készségek és képességek elsajátítását. Az elsajátítandó tartalmak tanítása helyett az értelmi, a szociális készségek, képességek szándékos fejlesztésére van szükség. A TANÍTÁSI CÉLOK ÁTALAKULÁSA

56 spontán tanulás: ÉLET ISKOLÁJA szándékos tanulás: ISMERET ISKOLÁJA cselekvő tanulás: CSELEKVÉS ISKOLÁJA segítő pedagógia: KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS PEDAGÓGIAI RENDSZEREK - PARADIGMAVÁLTÁS

57 A kompetenciák fejlesztése a tanítás új célja, amit a befogadás mellett szándékos cselekvő, tevékeny tanulás valósít meg a tárgyakkal, a személyekkel, a külvilággal, a külső tudással létrejövő kölcsönhatások által. Nagy József a fejlesztés 4 területét sorolja fel: – személyes kompetencia – kognitív kompetencia – szociális kompetencia – speciális kompetencia (szakmai képzéshez szükséges) A TANÍTÁSI CÉLOK ÁTALAKULÁSA József Nagy KOMPETENCIA = ALKALMASSÁG, ÜGYESSÉG

58 KOMPETENCIÁK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN problémamegoldás multi- diszciplin aritás csapatmunka, kooperáció LLL

59 A tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlennek ítélt kulcskompetencia-területek a következők: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia KULCSKOMPETENCIÁK

60 DIGITÁLIS KOMPETENCIA - TÉRKÉP gondolkodási készségek GONDOLKODÁS beszéd, beszédértés SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ olvasás, írás, számolás, egyéb alapkészségek ALAPMŰVELTSÉG digitális technológia és kommunikációs eszközök használata IKT-KÉSZSÉGEK információs szükséglet meghatározása és megfogalmazása információ helyének meghatározása és hozzáférés információ értékelése, rendszerezése, felhasználása kommunikáció és etikus felhasználás egyéb információs készségek INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG

61 több dimenzió komplexitáskapcsolatokkontextus A DIGITÁLIS KOMPETENCIA JELLEMZŐI

62 TANÁR TAN- ANYAG. TANULÓ tanítás- tanulás folyamata A tanítás-tanulás folyamata

63 TANULÁSELMÉLETEK ókor, középkor: memoriter; XVII. század: szemléltetésen alapuló megismerés; XX. század: cselekvés pedagógiája XX-XXI. század: KONSTRUKTIVIZMUS

64 A tanulás a tudás rendszerének folyamatos változása, gazdagodása. A tanítás célja a tudásrendszer építése, a tanuláshoz megfelelő környezet létrehozása, a tanuló és a természetes tanulási környezet összekapcsolása (sokszor ezért eredménytelen az iskolai tanulás). A tanuló maga építi fel, konstruálja saját belső tudását. A gyerekek nem ismeretek nélkül születnek, hanem sajátos elképzeléseik vannak a környezetről, melyek alapján értelmezik a körülöttük lévő világot. Minden tevékenységüknek, tanulásuknak ez jelenti az alapját. KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA

65 ‒A Földön élnek az emberek, de csak a tetején. Van egy abszolútt függőleges irány, amerre a dolgok esnek lefelé, de az nem a Föld középpontja felé történik, hanem ez az irány az űrben van. Éppen ezért oldalt és alul nem lehet élni a Földön, csak felül. KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA

66 Fordított szemlélet: a tanuló saját maga határozza meg fejlődésének útvonalát, nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében is aktív résztvevőnek számít. Külső kényszerítő hatások nélkül kell megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát. KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA tanuló kutató

67 tanítás- tanulás folyamata segítő, alkalmazkodó aktív; konstrukció interdiszciplináris tanulás: aktív, öntevékeny folyamat tanítás: belülről vezérelt, teljesítmény-motivációval kísért folyamat módszer: interaktív eszköz: IKT A KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIAI HÁROMSZÖG

68 előadás: „ülj le és hallgasd” → tanulóközpontú, együttműködő tanítási-tanulási stílus tudás egyedüli forrása → a tananyag szervezője tanári szerepek irányított tanulás/passzív szerep → (ön)irányító, aktív tanulás tanulói szerepek AZ OKTATÁSI RENDSZER FEJLŐDÉSÉVEL JÁRÓ VÁLTOZÁSOK

69 TANÍTÓ TANULÓ TANANYAG/ TARTALOM OKTATÁS- TECHNOLÓGIA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI MODELLJE

70 AZ ÚJ TECHNOLÓGIA ÁLTAL GAZDAGÍTOTT TERÜLETEK ismeretek megszerzése ismeretek feldolgozása ismeretek alkalmazása ismeretek átadása önállóság, felelősség kifejlesztése együtt- működés interkulturális oktatás motiváció

71 ÚJ KÖRNYEZET, ÚJ ELVEK nemzetközi és kultúraközi kommunikáció valós idejű interaktív tanulás általános kompetenciák önirányított és önszervezésű tanulás aktív tanulás és tanulási stratégiák a tanulási környezetek konstruálása tanulóközpontúság tanítás helyett tanulás

72 A digitalizáció a kezdetben helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalomfeldolgozást és kommunikációt napjainkra hálózati kommunikációs formákká alakította. Létrejött a bárhol, bármikor lehetséges tanulási forma, amely lehetővé teszi a tér- és időbeli kötöttségek nélküli tanulást. Az oktatás interaktívvá, az eszközök határtalanná váltak. A tanuló és a tanító közötti határ elmosódik. A diákok együttműködő módon, a kortárs csoportok hálózatában alkothatnak és cserélhetnek tartalmakat. A „download generació” számára az internet a személyes tanulás színterévé vált. VIRTUÁLIS OKTATÁSI TÉR

73 KORSZERŰ OKTATÁSI INTÉZMÉNY alternatív pedagógiai módszerekmodern eszközök, korszerű tanulási technikajátékos, kreatív tanulásmegújulás és szemléletváltásvonzó tantervmodern iskolamódszertandiákközpontúság, eredetiségvirtualitás, interaktív képzés

74 A TANULÁS HÁLÓJA

75 Az aktívtábla használata számtalan lehetséget kínál a pedagógiai kultúra megújítására: a frontális osztálymunka megújítása; korszerű és sokoldalú szemléltetés → kompetenciaalapú tanulás; a tanárok és a diákok egyaránt használhatják → a diákok aktív részesei az órának; interaktív tanórák; megnő az egy diákra fordítható idő; sokoldalú megközelítés, különböző képességek és készségek fejlesztése; alkalmazásképes tudás kialakítása az IKT segítségével. INTERAKTÍV TÁBLA AZ OKTATÁSBAN

76 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "AZ INTERAKTÍV TÁBLA ALKALMAZÁSÁNAK PEDAGÓGIAI ÉS DIDAKTIKAI ALAPJAI Gunaras, 2016. Előadó: Major Lenke Gunaras, 2016. január 11."

Hasonló előadás


Google Hirdetések