Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PEDAGÓGUSOK ÚJMÉDIA-HASZNÁLATA VIII. Nemzetközi MÉDIA Konferencia, 2015. 10.01 Balatonalmádi Paksi Borbála, Schmidt Andrea.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PEDAGÓGUSOK ÚJMÉDIA-HASZNÁLATA VIII. Nemzetközi MÉDIA Konferencia, 2015. 10.01 Balatonalmádi Paksi Borbála, Schmidt Andrea."— Előadás másolata:

1 PEDAGÓGUSOK ÚJMÉDIA-HASZNÁLATA VIII. Nemzetközi MÉDIA Konferencia, Balatonalmádi Paksi Borbála, Schmidt Andrea

2 Az adatfelvétel ideje2014 tavasza Területi lefedettségországos Célpopuláció magyarországi közoktatási intézményekben fő állásban, pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok MintakeretOSAP 2013 október 1.-i adatai alapján ( fő) Mintaválasztás módja Kétlépcsős, területi elhelyezkedés, fenntartó, és feladat-ellátási hely típusa szerint rétegzett, véletlen mintavétel Nettó minta132 intézmény, 962 pedagógus Elméleti hibahatár95%-os megbízhatósági szinten ±3,2% Adatgyűjtési eljárás Személyes megkeresés, kevert (face to face + önkitöltős) technika Súlyozásrétegkategóriák szerint mátrix-súlyozás A kutatás módszertani jellemzői

3 Vizsgált kérdések a)A magyarországi pedagógusok infokommunikációs tapasztalatai és vélekedései – A pedagógusok internet-használati gyakorisága – Mire használják az internetet? – Milyen eszközöket használnak? – Mennyire elterjedt az internet és a modern infókommunikációs eszközök használata az oktatásban? – Hogyan vélekednek az internet és a modern infókommunikációs eszközök használatáról, illetve tanórai alkalmazásáról? b)Megpróbáljuk a magyarországi oktatási intézményrendszert a fenti jellemzők mentén szegmentálni.

4 Az internethasználat elterjedtsége a pedagógusok körében Összehasonlító adatok forrása: Eurostat, 2013 A pedagógus társadalomban is van egy kisszámú populáció (3,4%) akik ritkábban, mint hetente használják az internetet, azaz internethasználat tekintetében nagyon alacsony jártassággal rendelkeznek. Ez főnyi gyakorló pedagógust jelent.

5 A legalább heti rendszerességgel internetezők aránya a pedagógusok és a lakosság körében Összehasonlító adatok forrása: Eurostat, 2013

6 Internethasználat területei *a pedagógusok 5 fokozatú skálán adták meg a válaszaikat, ahol az 1-es azt jelentette, hogy az adott célra „egyáltalán nem használja”, az 5-ös pedig azt, hogy „nagyon gyakran”. Az ábrán szereplő érték ezek átlaga. ** a lakossági adatok az mutatják, hogy az adott célra a megkérdezettek hány %-a használja az internetet. + a lakossági adatfelvételben a „játék” és az „egyéb szórakozás” egy tételben szerepeltek. ++ a lakossági adatfelvételben a „közösségi oldalak” és az „ , skype, viber stb” felhasználási célok helyett a „kommunikáció, érintkezés más emberekkel” szerepelt. A lakossági adat forrása: ICT Report, 2012

7 A magáncélú és munkavégzés során való internet- használat gyakorisága a pedagógusok körében (a kérdésre válaszolók %-ában) A pedagógusok 2,8%-a (populációs szinten fő) semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik az internethasználat terén, és további 11,3% (populációs szinten ezer fő) nem használja heti rendszeresség- gel munkája során. A munkatapasztalat az esetek többségében nem jelenti az internetnek az oktatás területén való használatát: 62% nem használ az oktatásban internetet.

8 Az internetezéshez használt eszközök *a pedagógusok 5 fokozatú skálán adták meg a válaszaikat, ahol a 0 azt jelentette, hogy az adott eszközt „egyáltalán nem használja” az 5-ös pedig azt, hogy „jellemzően használja” Az ábrán szereplő érték ezek átlaga. ** a lakossági adatok az mutatják, hogy az adott eszközt a megkérdezettek hány %-a használja internetezéshez. A lakossági adat forrása: NRC, Ariosz, 2014

9 Internethasználattal kapcsolatos vélekedések - előnyök *a pedagógusok 5 fokozatú skálán adták meg a válaszaikat, ahol az 1-es azt jelentette, hogy „egyáltalán nem ért egyet”, az 5-ös pedig azt, hogy „teljes mértékben egyetért”.

10 Internethasználattal kapcsolatos vélekedések - veszélyek *a pedagógusok 5 fokozatú skálán adták meg a válaszaikat, ahol az 1-es azt jelentette, hogy „egyáltalán nem ért egyet”, az 5-ös pedig azt, hogy „teljes mértékben egyetért”.

11 Internet tanórai használatával kapcsolatos vélekedések *a pedagógusok 5 fokozatú skálán adták meg a válaszaikat, ahol az 1-es azt jelentette, hogy „egyáltalán nem ért egyet”, az 5-ös pedig azt, hogy „teljes mértékben egyetért”.

12 Internet tanórai használatával kapcsolatos vélekedések Összességében az internet tanórai használata tekintetében a válaszolók nagyobb része (60%-a) kedvező véleményt fogalmazott meg, egyharmaduk pedig egyértelműen „nagyon vonzónak” tartja. A pedagógusok másik egynegyede semleges álláspontra helyezkedik, s csak 15%-uk elutasító.

13 A tablet tanórai használatával kapcsolatos vélekedések

14 IKT használat apján kialakított klaszterek Amennyiben a pedagógusok infókommunikációs technológiákkal kapcsolatos tapasztalataival és vélekedéseivel kapcsolatos kérdések (53 item) mentén klaszteranalízis segítségével próbálunk a pedagógusokon belül a különböző csoportokat létrehozni, akkor 33 csoportképző itemet tudunk azonosítani. A modellben maradt 33 változó alapján – 8 iterációs fázison keresztül – kirajzolódott két csoport markánsan elkülönül – az internethasználat gyakorisága, – a mobil eszközök (laptop, az okostelefon, illetve a táblagép) használata, – az internethasználat célja (kivétel az egyéb szórakozás, és a vásárlás), – az internet, illetve az internet tanórai felhasználásának várható pozitív hatásaival való egyetértés, – a tabletek oktatási célú felhasználásával kapcsolatos vélemények alapján.

15 IKT használat apján kialakított klaszterek A pedagógusok 70%-át tudtuk besorolni. súlyozatlansúlyozott besorolt esetek eloszlása % klaszter gyakorlott optimisták ,8% bizonytalanok ,2% besorolt esetek száma összesen % nem besorolt esetek száma299292

16 A klaszterek individuális és intézményi jellemzői 27 elemű változószetten Bináris regressziós elemzést végeztünk a különböző egyéni, illetve intézményi jellemzők együttes szerepének vizsgálatára. 8 szignifikáns tényezőt találtunk: BS.E.WalddfSig.Exp(B) Érzelmi intelligencia összpontszám -0,0370,0129,35110,0020,964 A kérdezett életkora 0,0560,0217,29010,0071,058 Óvodában dolgozik (0-nem; 1-igen) 1,5700,42413,72810,0004,808 Felső tagozatban dolgozik (0-nem; 1-igen) 0,5200,2424,60210,0321,682 Szakmai kapcsolatok: Főként intézményen kívüli (ref: főként intézményen belüli) -2,3820,8577,72510,0050,092 Baráti kapcsolatok (ref: főként intézményen belüli) 12,79820,002 Baráti kapcsolatok: fele-fele arányban intézménye belüli ill. kívüli -1,1990,35011,70910,0010,302 Főként intézményen kívüli -0,6620,3383,82510,0500,516 Szociális index 0,2530,1194,50110,0341,288 A többi változó kontroll alatt tartása mellet nem jutnak szignifikáns szerephez olyan, a lakossági adatokban szignifikáns mintázódásokat eredményező tényezők (NRC, Ariosz, 2014), mint a lakó- vagy munkahely urbanizációs szintje, vagy a kvalifikáció különböző mutatói (képzettségi szint, tanulmányi átlag, nyelvtudás), vagy az, hogy van-e a kérdezettnek 18 éven aluli gyermeke.

17 Az IKT használattal kapcsolatos tapasztalatok és vélekedések mentén létrehozott klaszterek becslésére épített modell klasszifikációs táblázata Mért értékek Becsült értékek Klaszterek Helyes besorolás (%) Gyakorlott optimisták Bizonytala nok klaszterek Gyakorlott optimisták ,8 Bizonytalanok ,7 Összes % 73,4 A regressziós becslés során szingifikánsnak mutatkozó individuális és szervezeti jellemzők mentén 73,4%-os találati aránnyal meg tudjuk mondani, hogy az IKT használattal kapcsolatos tapasztalatok és vélekedések alapján ki melyik csoportba tartozik, ami 15%-os javulást jelent ahhoz képest, mintha a módusz alapján történik a becslés. Különösen a „gyakorlott optimisták” besorolása sikeres.

18 A pedagógusok IKT használattal kapcsolatos tapasztalatait és vélekedéseit kifejező klaszterek intézményre aggregált értékei, valamint az IKT használat szempontjából releváns egyéb intézményi jellemző mentén Klaszter 12 Interaktív/digitális tábla használata a tanárok körében 1,291,79 A tanárok internet használata az órai felkészüléshez 1,992,86 A tanárok internet használata a tanórán 1,442,05 A diákok internet használata a tanuláshoz tanórán 1,291,77 A diákok internet használata az órai felkészüléshez 1,872,37 A diákok internet használata egyéb célból tanórán 2,623,26 Mennyire vonzó az internet általában a pedagógusok számára 3,253,81 A „bizonytalanok” csoportjába tartozók aránya86,220,8 Voltak-e taneszközt érintő fejlesztések0,680,75 A „gyakorlott optimisták” csoportjába tartozók aránya12,764,5 Voltak-e technikai eszközt érintő fejlesztések0,660,79 Besorolt intézmények száma (16 intézmény nem besorolható)46109 %30%70% Az iskolák szegmentálása Az egyik csoportba (1. klaszter) azok az iskolák tartoznak, ahol általában a tanárok és a diákok körében egyaránt kevésbé jellemző az internet használata, kevésbé jellemző az intézményben a taneszközöket, és technikai eszközöket érintő fejlesztések, s jelentősen nagyobb arányban van jelen a „bizonytalanok” csoportja. Ebbe a csoportba tartozik az iskolák 30%-a. A nagyobb csoportban (2. klaszter) a „gyakorlott optimisták” vannak jelen.

19 Szervezeti érdekeltségek A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSA Viselkedéskutató Társadalom- tudományi és Szolgáltató Kft. TUDOMÁNYOS HÁTTÉR ELTE PPK BCE Viselkedéskutató Központ MTA TK Szociológiai Intézet FINANSZÍROZÁS Telenor Magyarország Zrt. Társadalmi Felelősségvállalási Program

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "PEDAGÓGUSOK ÚJMÉDIA-HASZNÁLATA VIII. Nemzetközi MÉDIA Konferencia, 2015. 10.01 Balatonalmádi Paksi Borbála, Schmidt Andrea."

Hasonló előadás


Google Hirdetések