Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ellenőrzési Konferencia Munkaügyi ellenőrzés Budapest, 2014. június 17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ellenőrzési Konferencia Munkaügyi ellenőrzés Budapest, 2014. június 17."— Előadás másolata:

1 Ellenőrzési Konferencia Munkaügyi ellenőrzés Budapest, június 17.

2 Tematika címszavakban!  Mit ellenőrizhet, és mit ellenőriz a munkaügyi felügyelő?  A leggyakoribb ellenőrzött jogszabályi rendelkezések?  Mit tartson nyilván? Avagy milyen legyen az adminisztráció és mire figyeljen?  Milyen munkaszerződést alkalmazzak?  A Munkaügyi Hatóság konkrét ellenőrzései a évi ellenőrzési terv alapján  Konzultáció

3 Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés? Írásba foglalás, életkori feltételek, munkaszerződés tartalmi elemek, írásos tájékoztatási kötelezettség (Mt § is) Bejelentési kötelezettség (létesítés, megszüntetés) Védett csoportokra vonatkozó rendelkezések (nők fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek) Munka és pihenőidő Munkabér és védelme Igazolások kiadása, elszámolás Munkaerő kölcsönzésre és a tevékenység végzésére Teljesítménykövetelmény- előzetes eljárás lefolytatása, követelmény közlése Külföldiek foglalkoztatása

4 Néhány szám! Egy országos ellenőrzés – munkaidő, pihenőidő – október: –Ellenőrzött munkáltató: 811 –Szabálytalan munkáltató: 85 % I. negyedév –Ellenőrzött munkáltató: 5918 –Szabálytalan munkáltató: 58%

5 Ezt soha ne feledje, ha munkaviszonyt létesít! Írásba foglalás – Minden esetben? Munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka Mit takar a tájékoztatási kötelezettség? Bejelentés - legkésőbb mikor? Milyen jogviszonyt válasszak? Kerülje a színlelt szerződést!

6 A munkaszerződés tartalma Mibe kell megállapodni? – nélkülözhetetlen elemek: Alapbér Munkakör Tartama: munkaszerződésben kell meghatározni – ha nem határozatlan időre jön létre Munkahely: (munkavégzés helye) munkaszerződésben kell meghatározni – ha nem: az a hely ahol a munkáját szokás szerint végzi Munkaidő – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidős foglalkoztatásra jön létre Próbaidő Munkaviszony kezdetének napja – ha nem foglalták írásba a munkaszerződés megkötését követő nap

7 Megállapodás Ami fontos lehet! Hosszabb rendes munkaidő 12 óra (készenléti munkakör); beosztás napi 24, heti 72 óra (Mt. 99. § (3) Közlekedés – napi 24; heti 60 óra Megállapodás osztott munkaidőről – Mt § Megállapodás alapján a munkaközi szünet 60 perc – Mt § (3) Megállapodás alapján kizárólag teljesítménybérként megállapított alapbér – Mt § (3) Kizárólag teljesítménybér esetén garantált bér kötelező megállapítása –legalább az alapbér fele – Mt § (6)

8 Megállapodás Ami fontos lehet! Bérpótlék/bérpótlékok alapbéresítése – Mt § (1) Bérpótlék/bérpótlékok helyett havi átalány – Mt § (2) Munkabér elszámolása egyenlőtlen munkaidő- beosztás, órabéres díjazás esetén – főszabálytól eltérő megállapodás –Mt § (1) Munkabér fizetés – készpénz vagy utalás – Mt § (1)

9 Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Miről kell tájékoztatni? a)Napi munkaidő b)Alapbéren túli munkabér, egyéb juttatások c)Munkabérről való elszámolás módja, a bérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja d)Munkakörbe tartozó feladatok e)Rendes szabadság mértéke, számítási módja, kiadás szabályai f)Felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályai g)Munkáltató KSZ hatálya alá tartozik e? h)Munkáltatói jogkör gyakorlója a) – c); e) – f) elegendő a rendelkezésekre való hivatkozás is!

10 Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Külföldi munkavégzés esetén Miről kell tájékoztatni? 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a külföldre utazást megelőzően 7 nappal a)Külföldi munkavégzés helye, tartama b)Pénzbeli és természetbeni juttatások c)Díjazás és egyéb juttatás pénzneme d)Hazatérésre irányadó szabályok

11 Bejelentés – Mikor? évi XCII. tv.(Art.) 16. § (4) a) A bejelentést a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

12 Bejelentés – Mikor? évi LXXV. tv.(Eftv.) 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni.

13 Kerülni! Jelenléti íven a munkavégzés kezdete: óra Bejelentés: óra Bejelentés: az ellenőrzés megkezdése után (ellenőrzés kezdete felkerül a jegyzőkönyvre!)

14 Tanuljunk mások hibáiból! Jogesetek

15 Súlyos baleset kapcsán megállapított munkaviszonyok! Egy baleset kapcsán került feltárásra - őstermelő már több mint fél éve szabálytalanul foglalkoztatott 7 fő munkavállalót A munkavállalók foglalkoztatása során a munkaviszony lényegi elemei megvalósultak: –őstermelő által meghatározott helyen és időben, –általa meghatározott munkát, rendszeresen, irányítása mellett, díjazás ellenében, személyesen végezték

16 A kertészetben is be kell tartani a fiatal munkavállalókra vonatkozó jogszabályi előírásokat! A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi felügyelők munkavégzés közben találtak három fiatalt, akik paprikát palántáztak. A munkavállalók személyi azonosságuk megállapításakor kiderült, a fiatalok 14 év alattiak! A társaság ügyvezetője előadta, hogy a felvételkor nem figyelt a munkára jelentkező fiatalok születési dátumára, de testi fejlettségük alapján idősebbnek nézte őket.

17 A kertészetben is be kell tartani a fiatal munkavállalókra vonatkozó jogszabályi előírásokat Az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött nappali tagozatos diák az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszonya létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Fenti rendelkezésekre figyelemmel az iskolai szünetben foglalkozatni kívánt diákoktól felvételkor kérni szükséges az iskolalátogatási igazolást és a szülő (törvényes képviselő) írásos hozzájáruló nyilatkozatát.

18 Vigyázat! Ez tévhit! Ha van egy főállású munkaviszony, akkor másik munkaviszony nem lehet!? További munkaviszony másik munkáltatónál nem tiltja semmi! DE! fiatal munkavállaló, egészségügy, fuvarozás – munkaidő összeszámítási kötelezettség!

19 Ne árulja el magát! Avagy Dokumentumokból is következhet a jogsértés!

20 Munkaköre: portás, vagyonőr Vélhetően készenléti jellegű a munkakör Munkaidő-beosztás és nyilvántartás szerinti napi munkaidő 24 óra; hétvégén is van munkavégzés Fentiek alapján: munkaidő-keret szükséges (tartam, kezdő, befejező időpont) megállapodás szükséges: napi munkaidő mértéke 12 órára, beosztás szerinti napi munkaidő 24 óra, heti 72 óra Műszakpótlék, de legalább éjszakai bérpótlék jár, munkaszüneti napi munkavégzésért emelt bér

21 Munkaköre: bolti eladó Ajtón kifüggesztett nyitva tartás: H - V-ig Ajtó előtt tábla: helyben sütött friss pékárú Munkaszerződésben – általános munkarend szerinti foglalkoztatás; Írásos tájékoztató – alapbérén felül más juttatásra, pótlékra nem jogosult

22 Folytatás Előkészítő-befejező munkavégzés – külső árúk berakodása, polcok feltöltése, friss pékárú kisütése, tehát a munkaidő nem nyitástól zárásig tart! Jelenléti ív szerint? Munkaidő-keret szükséges – vagy hétvégi munkavégzés, ez pótlékolt bér! Munkaszerződés szerint általános munkarend – ez hétfőtől – péntekig tartó munkavégzést jelent! Tájékoztató – nincs pótlék!

23 Célszerű áttekinteni dokumentumainkat! Sok-sok régi munkaszerződés – új Mt., új rendelkezések Régi munkaszerződés – sok-sok módosítás – egységes szerkezet? Rendben lévő dokumentációval esélyt adok magamnak! Ha van egy megfelelő keretem – lehetőségem van bizonyítani a jogszerűséget!

24 Munkaviszony létesítése Ellenőrzés E tárgykörben jelenleg mit ellenőriz a munkaügyi hatóság? Írásba foglalás Kötelező tartalmi elemek megléte Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Bejelentési kötelezettség (létesítés, megszűnés/megszüntetés) Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásnak engedélyezése Köt. 5. § (3)-(6) rendelkezések Harmadik országbeli állampolgár, EGT tag állampolgára foglalkoztatás bejelentése

25 Munkaviszony létesítése Ellenőrzés A tárgyhoz tartozó további Met. rendelkezések: A Met alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka

26 Munkaviszony létesítése Ellenőrzés Kivétel – nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik Vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzett munka Kkt., Bt. Tagjának személyes közreműködése, Kft. tagjának mellékszolgáltatáskénti személyes közreműködése Közérdekű önkéntes tevékenység (2005. évi LXXXVIII. tv - Köt.) Szövetkezet tagjának a szövetkezet részére személyes közreműködése, ha azt vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján végzi

27 Munkaviszony létesítése Ellenőrzés A felügyelő joga – hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére Színlelt szerződés vizsgálata is!

28 Helyszíni ellenőrzés Munkavégzés közben talált személyek milyen minőségben vannak ott? – pl.: családtag/rokon, vállalkozó, munkavállaló, kölcsönzött munkavállaló, csak segít, „erre járt és beugrott beszélgetni”?! Milyen jogviszony van a felek között?

29 Milyen viszony/jogviszony van a felek között? Családi, rokoni – meddig közeli hozzátartozó? Szívességi munka – Mik az ismérvei? Vállalkozói, megbízási – nem színlelt? Munkaviszony, egyszerűsített munkaviszony – írásos munkaszerződés, bejelentés? Szakmunkástanuló – szerződés az iskolával, tanulószerződés? Diák – nappali tagozatos? Szülői engedély, iskolalátogatási igazolás?

30 Hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,

31 Segítő családtag évi CLVI. Törvény 218. § (2) bekezdése 2. pontja január 1-től hatályon kívül helyezte az évi LXXX. Törvény 4. § g) pontját ---- ez tartalmazta a „segítő családtag” fogalmát Tehát, a törvény e fogalmat már nem ismeri! Mi van utána?

32 Segítő családtag Ezt a fogalmat felejtsük el! től segítő családtagi formában nem jöhet létre biztosítási jogviszony Egyéni vállalkozó, egyéni cég, Kkt., Bt. Tagjának közeli hozzátartozója aki személyesen és munkabérért dolgozik más forma – pl.: Efotv. Vagy! Bizonyítani kell, hogy nincs munkabérfizetés – családon belüli ingyenmunka

33 Családtag foglalkoztatása Ellenőrzi a munkaügyi hatóság? Magánszemélyek esetében általában nem, ide értendő az egyéni vállalkozó, őstermelő is Magánszemélynek lehet segíteni társaságnak nem! Probléma esetén – bizonyítani, hogy a munkavégzés ellenszolgáltatás nélkül történt; a társaság a családé;

34 Milyen viszony/jogviszony van a felek között? Vállalkozói, megbízási – nem színlelt? Gyanút kelt: Gépjárművezető – aki a vállalkozói igazolványán kívül mást nem vitt a vállalkozásba Kőműves, ács – megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban dolgozik más munkáltatónál, szabadságon van Más munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló, aki a fogadó munkáltatónál dolgozik – színlelt munkaerő kölcsönzés

35 7001/2005. (MK 170) FMM-PM együttes irányelv Elsődleges minősítő jegyek: A tevékenység jellege, munkakör meghatározása Személyes munkavégzési kötelezettség Foglalkoztatási kötelezettség- munkáltató, rendelkezésre állási kötelezettség – munkavállaló Alá-fölérendeltségi viszony

36 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv Másodlagos minősítő jegyek Irányítási, utasításadási, ellenőrzési jog Munkavégzés időtartamának, munkaidő beosztásának meghatározása Munkavégzés helye Munka díjazása Munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása Biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása Írásbeliség

37 Polgári jogviszony vagy munkaerő- kölcsönzés? Vizsgálati szempontok: A munkavégzés hol és milyen módon történik? – a megrendelő munkavállalóival együtt, egy szervezetbe vagy elkülönülten? Szakmailag ki irányítja a munkát? Ki adja a szakmai utasításokat, Ki ellenőrzi az elvégzett munkát, Ki adja az utasításokat? Hol tartják nyilván, Ki vezeti a munkaidő-nyilvántartást? Milyen szerződést kötöttek a felek, tartalma? Mi a munka eredménye, mennyiben különül el? Milyen a bérezés? Ki mennyit kap? Van e különbség a munkavállalót adó cégnek kifizetett és a munkavállalónak fizetett bér között? (különbözet)

38 Csirkepakolás eseti megbízási szerződéssel! Az éjszakai ellenőrzés megállapítása szerint negyven fő munkavállaló csirkéket pakolt gépkocsira. Telepvezetői nyilatkozat: –a csirkék pakolásához a társaság állandó alkalmazottai mellett alkalmi munkásokat is foglalkoztatnak. –A munkát már második napja végzik, a pakolás – óráig tart, munkabérként a társaság órabért fizet. –A társaság nevében szóban állapodott meg minden munkavállalóval a két napi munkavégzésről, írásos munkaszerződést nem kötöttek. (Írásos munkaszerződés megkötésének hiányáról nyilatkoztak a munkavállalók is.) A munkaügyi ellenőrzés folytatásaként a társaság ügyvezetője a munkavállalókkal megkötött eseti megbízási szerződéseket mutatott be.

39 Csirkepakolás eseti megbízási szerződéssel! Jelen esetben a megbízási szerződéssel foglalkoztatott (megbízott) munkavállalók (megbízottak) a munkáltató (megbízó) által meghatározott helyen és időben, a munkáltató által irányítottan, munkabér ellenében végezték el a munkát. Előzőek alapján a felek közötti jogviszonyra a munkaviszony elemei a jellemzőek. A felek közötti jogviszony minősítésénél a felügyelők egy szempontként azt is figyelembe vették, hogy a csirkepakolást a társaság állandó munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói is végezték és hozzájuk vettek fel a meg növekedett többletmunka elvégzéséhez további munkavállalókat.

40 Folytatás A munkavállalók munkájukat személyesen voltak kötelesek ellátni. Munkáltatójukkal való viszonyukra a függőség volt a jellemző, munkavégzésüket a telepvezető irányította, ellenőrizte, adott utasításokat a munkavégzésre vonatkozóan. A munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását szintén a munkáltató határozta meg. Az esetben tipikus alkalmi munkavégzésre került sor.

41 Könyvkötők kezdetben, munkaviszonyban, majd vállalkozási jogviszonyban! Ellenőrzés a nyomdában, megállapítás: a munkáltató 2 fő munkavállalót határozott időtartamra szóló vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott. A munkavállalói nyilatkozatok: A megelőző év decemberéig a nyomdában, könyvkötő munkakörben dolgoztak. Rokkantnyugdíjazásuk után munkaviszonyukat a társaságnál megszüntették, majd rövidebb napi hat órás munkaidőben, határozott idejű vállalkozási szerződéssel dolgoztak tovább. A munkavégzésük idejét, időtartamát a munkáltatóval előzetesen egyeztetik, havi munkaidejük változó, de általában hetente négy napot rendszeresen dolgoznak. Munkavégzésüket – hasonlóan a korábbi időszakhoz – művezető irányítja, teljesítményükről munkalapot vezetnek. Munkavégzésük személyhez kötött, a munkáltató ellenőre és a kiadó folyamatosan ellenőrzi munkájuk minőségét.

42 Folytatás A Munkaügyi Hatóság a felek jogviszonyára a következő jegyeket állapította meg: A felek viszonyában a függőségi viszony, a munka díjazása nem a vállalt feladat határidőben történő elvégzésétől függött, hanem a teljesítménybér, mint alkalmazott bérforma valósult meg, a munkavégzés teljes időszakában fennállt a munkáltató széleskörű utasítási joga, jellemző volt a rendszeresség, a rendelkezésre állás, a munkavállalók konkrét munkakörben (könyvkötő) dolgoztak, személyhez kötött volt a munkavégzés (a munkáltató az ő munkavégzésükre tartott igényt rokkantnyugdíjazásuk után is), a munkavállalók betagozódtak, részei voltak a munkáltató szervezetének (munkaviszonyban dolgozókkal alkottak egy csoportot). A felek viszonyára jellemző kritériumok együttes fennállása a munkaviszony tartalmi jegyeit hordozza, ezért az munkaviszonynak minősül.

43 Amit a munkaidő – pihenőidő szabályairól mindenképpen tudni kell!

44 Miért fontosak a fogalmak? Ha nem ismerjük nem tudjuk alkalmazni! Ismeret hiánya miatt sokat hibázhatunk! Például: ha nem tudjuk - a munkaidő része az előkészítő, befejező tevékenység is – elmarad a túlóra és pótlékának kifizetése!

45 Ez is munkaidő! Előkészítő vagy befejező tevékenység: Minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni

46 Előkészítő vagy befejező tevékenység Például: pénztáros – kassza nyitás-zárás; vendéglátás – napi zárás; járművezető – jármű műszaki átvizsgálása; dokumentáció üzlet – tej, pékárú behordása, polcok feltöltése, pékárú kisütése; élelmiszerüzem, mikroelektronika, gyógyszergyártás, stb.– fekete – fehér öltöző

47 Előkészítő vagy befejező tevékenység Minden átöltözés ide tartozik? Általában nem! Ahol a technológia része! Kötelező, mert másképpen a munkavégzés helyére be sem lehet menni!

48 A napi munkaidő Általános teljes napi munkaidő: 8 óra Hosszabb teljes napi munkaidő: 12 óra Rövidebb teljes napi munkaidő: pl.: 6 óra Részmunkaidő: pl.: 4, 6, 7 óra

49 Hosszabb teljes napi munkaidő Megállapodás feltételei? 1.készenléti munkakört lát el 2.a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója

50 A munkaidő-beosztás szabályai A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg – egyoldalúan Nem egyoldalúan Rendelkezhet róla: Munkaszerződés KSZ Üzemi megállapodás Rugalmas munkaidő – munkaidő beosztás jogának részbeni átengedése – törzsidő-peremidő Kötetlen munkarend – a munkaidő-beosztás jogának teljes átengedése ( )

51 Kötetlen munkarend Új szabály Hatálya:

52 Az új rendelkezés A munkáltató a munkaidő-beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

53 Mely szabályokat nem kell alkalmazni a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében? a munkaidő-keretre; a munkaidő keret lejárta előtti munkaviszony megszűnésekor alkalmazott eljárásra; a munkaidő-beosztásra; a vasárnapi, munkaszüneti munkavégzésre; a napi pihenőidőre; a heti pihenőnapra; a heti pihenőidőre; a rendkívüli munkaidőre; az ügyeletre, készenlétre vonatkozó előírások, továbbá a rendes, a rendkívüli és a készenlét nyilvántartására vonatkozó előírásokat

54 A munkaidő-beosztás szabályai Általános munkarend: heti öt nap, hétfőtől péntekig beosztott munkaidő Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: munkaidőkeret, elszámolási időszak, alkalmi munka – munkaidő-keret nélkül is lehet egyenlőtlen a munkaidő-beosztás

55 Mikor közlöm? Hét nappal korábban, egy hét időtartamra Hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó A kiadott beosztás feltételekkel módosítható!

56 Mi a módosítás feltétele? A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást – legalább 4 nappal korábban módosíthatja Feltétel: a munkáltató gazdálkodásában, működésében előre nem látható körülmény merül fel A munkáltató bizonyít! Célszerű írásban!

57 Ha a munkavállaló kéri a módosítást? A munkavállalók megegyezése esetén - munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés címén nem kell a munkáltatónak pótlékot fizetni! Dokumentálásra figyelni!

58 Hogyan adom ki a beosztást? Írásban kell közölni! Pl.: kifüggesztem a munkavégzés helyén, öltözőben, stb. Lehet egybe is? A beosztás egyben munkaidő-nyilvántartás is

59 Összefoglalva Beosztás szerinti munkaidők minimummaximum készenléti Napi 4 óra12 óra24 óra Heti 48 óra72 óra megállapodni! +1 óra a téli időszámítás kezdetén Napi munkaidőbe beszámít a munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munka, továbbá az ügyelet teljes tartama, ha a munkavégzés tartama nem mérhető Heti munkaidőbe beszámít a munkaidő beosztástól eltérő munkavégzés, továbbá az ügyelet tartama alatti rendkívüli munkavégzés

60 Hogyan alkalmazható az egyenlőtlen munkaidő-beosztás? Munkaidő-keret alkalmazásával Elszámolási időszak alkalmazásával Alkalmi munkavégzés esetén VAGY! Pótlék fizetéssel!

61 Mit tesz lehetővé az egyenlőtlen munkaidő-beosztás? Tevékenységhez igazodó rugalmasabb munkaidő- beosztást Pihenőnapok összevont kiadását Gazdálkodást a munkaidővel Átlag munkaidő számítást Kevesebb túlóra pótlék kifizetést – más pótlékok megtakarítása nem lehetséges!

62 Mire jó a munkaidő-keret? Van e jelentősége, hogy azzal vagy anélkül?

63 A munkaidő keret A munkáltató a teljesítendő munkaidőt munkaidő keretben is meghatározhatja Hogyan számolom ki a keretben ledolgozható munkaidő? Július hó: 31 nap 8 szombat – vasárnap nincs hétköznapra eső munkaszüneti nap 23 munkanap 23 X 8 =184 óra – ez osztható be 4-12 óráig

64 Általános munkarend HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntekszombatvasárnap Heti pihenőnap Heti 5Nap Hétfőtőlpéntekig

65 Munkaidő beosztás keretbe vagy keret nélkül? HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntekszombatvasárnap Heti pihenőidő Heti pihenőidő

66 Munkaidő beosztás keretben egyenlőtlen munkaidő HKSZCSPSZOVÖSSZ 12 pihenő nap Kiegyenlítő nap Kiegyenlítő nap 8pihenő nap 20 Átlag: 40 ó/hét Átlag Max.: 48 óra/hét

67 Hogyan közlöm? A munkaidő-keret tartamát közzé kell tenni A közzététel, nem jelent egyénileg átadott írást - De! névszerinti meghatározást igen! Közzététel – kifüggesztéssel, jól látható helyen! Írásos tájékoztatóba

68 Mi számít rendkívüli munkaidőnek? a)Munkaidő beosztástól eltérő b)Munkaidő kereten felüli c)Elszámolási időszak - alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő d)Ügyelet tartama

69 Rendkívüli munkaidő Teljes munkaidő esetén 250 óra/év KSZ 300 óra/év Arányosan: Évközben kezdődött munkaviszony Határozott idejű munkaviszony Részmunkaidős

70 Annak látszik, de mégsem rendkívüli munka?! A munkavállaló saját döntése alapján bent marad munkaideje lejárta után – Pl.: edzőterem, szakmai versenyre gyakorol, internethasználat Hogyan derül ki? Épp akkor van munkaügyi ellenőrzés Mágneskártyás beléptetés Őrszolgálat is rögzíti a munkahely elhagyást Kulcsok leadási idejének rögzítése Számítógép üzemideje

71 Annak látszik, de mégsem rendkívüli munka?! A munkavállalók egymás között elcserélik (megváltoztatják) a már kiadott munkaidő- beosztást Körültekintő szabályozás, dokumentálás – segíthet elkerülni a kínos magyarázkodást, a jogsértést!

72 Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeihez tartozik a pihenőidők szabályainak betartása is!

73 Munkaközi szünet Ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama: a)6 órát meghaladja 20 perc b)9 órát meghaladja további 25 perc A felek megállapodása, vagy a KSZ legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is biztosíthat

74 Munkaközi szünet Mikor adom ki? A munkavégzés megszakításával Legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni Több részletben is lehet, – a 3-6 órás szabálytól ekkor el lehet térni, de az előző időszakban kiadott részlet legalább 20 perc

75 Fogalom Nem munkaidő – többek között: Munkaközi szünet – kivéve: készenléti jellegű munkakör Tehát fő szabály szerint, munkabér nem jár! A munkáltató dönthet úgy – munkaidőben tartozik – ez esetben munkabér jár!

76 Mikor és mennyit lehet dohányozni? Munkaközi szünet dohányzásra is módot ad A munkaközi szünetet igénybe kell venni, a munkaidő megszakításával A munkáltató a munkaközi szünet szabályainak betartására kötelezett! És aki nem dohányzik, hamarabb haza mehet? Mindenki számára elfogadható megoldás megkeresése, mindenkinek az érdeke!

77 Napi pihenőidő Napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, ami egybefüggő Legalább 8 óra (nyári időszámítás kezdetén 7 óra) osztott munkaidőben megszakítás nélküli több műszakos Idényjellegű készenléti munkakörbe Készenlétet követően – ha nem volt munkavégzés – nem jár pihenőidő

78 Heti pihenőnap Hetenként kettő Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén egyenlőtlenül is beosztható, tehát összevont kiadás Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kötelező Kivéve: Megszakítás nélküli Több műszakos Idényjellegű tevékenység Van e korlát? – az egészséges biztonságos munkavégzés követelménye!

79 Heti pihenőnap Havonta legalább egyet vasárnapra kell beosztani Kivéve: Szombat – vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló

80 Heti pihenőidő Heti pihenőnapok helyett, hetenként 48 óra megszakítás nélküli Havonta egy alkalommal vasárnapra Kivéve: Szombat – vasárnap részmunkaidőben Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén hetenként legalább 40 óra és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli. Munkaidő keret, elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra.

81 Önellenőrzés? Jobb tudatosan!

82 Hogyan állapítsam meg? A vállalkozásban alkalmazott munkaidő beosztás megfelel e a jogszabályi rendelkezéseknek? Nem kerülhető meg a modellezés! Időigényes, de elkerülhető a meglepetés! Példa

83 Modell munkaidő-beosztás Napi munkaidő: – óráig Két nap munka – két nap pihenő 4 havi munkaidő-keret (február – május)

84 Havi adatok Február hó: Munkanapok száma: 20 nap Ledolgozható rendes munkaidő: 160 óra Heti pihenőnapok száma: 8 nap Hétköznapi munkaszüneti napok száma: 0 Beosztás szerinti munkanapok száma: 14 Beosztás szerint ledolgozott munkaidő: 168 óra Beosztás szerinti szabadnapok/pihenőnapok: 14

85 4 havi összesítő 4 havi összesítő: Munkanapok száma: 83 nap Ledolgozható rendes munkaidő: 664 óra Heti pihenőnapok száma: 35 nap Beosztás szerinti munkanapok száma: 58 nap Ledolgozott/ beosztott munkaidő: 696 óra Beosztás szerinti szabadnapok/pihenőnapok: 61 Heti átlag munkaidő: 40,9 óra

86 Megállapítások Jelen modell munkaidő beosztásból megállapítható, hogy: –Munkaidő-kereten felüli munkavégzés: 32 óra, amelyre a rendes munkabéren felül + 50% túlórapótlékot is fizetni kell. –Havonta minimum egy vasárnapra eső heti pihenőnap biztosított. –A heti minimum két pihenőnap biztosított. –A heti átlag munkaidő bőven belefér a törvényes maximum 48 órába (40,9 óra)

87 Szabadságra vonatkozó rendelkezések Kiadása Tervszerűen, vagy spontán?

88 Egybefüggő 14 nap A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

89 Mit vehetünk figyelembe az egybefüggőségnél? Szabadságos napok, továbbá: –Heti pihenőnapok: 2 nap/hét –Heti pihenőidő: egybefüggő 48 óra –Munkaszüneti nap –Szabadnap/kiegyenlítő nap (egyenlőtlen munkaidő- beosztás szerinti) Eltérő megállapodást tárgyévre kötni! Figyelem! Eltérő megállapodás – KSZ csak javára; munkaszerződés mindkét irányba

90 Ami könnyebbé teszi a főszabály alkalmazását! Főszabály! Esedékesség évében Október 1-én, vagy követően kezdődött munkaviszony esetén az esedékesség évét követő év március 31-ig Munkavállaló oldalán felmerült ok miatt meghiúsult kiadás – ok megszűnésétől számított 60 napon belül Esedékesség évében kiadott, ha megkezdődött és a következő évben kiadott rész nem haladja meg az 5 munkanapot

91 Új megállapodási szabály! Ez is segít/segíthet! A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Hatály:

92 Akkor mire állapodhatunk meg? Alapszabadság mértéke 20 munkanap Életkor alapján járó pótszabadság átvitelére! a)25 életévtől+1 b)28.+2 c)31.+3 d)33.+4 e)35.+5 f)37.+6 g)39.+7 h)41.+8 i)43.+9 j) Hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben, amelyben először betölti a meghatározott életkort

93 Mire jó a szabadságolási terv? Bizonyítom – akadályok miatt nem tudtam a jogszabály alapján készült terv szerint kiadni a szabadságot! „Ezt terveztem, ami okoknál fogva nem valósult meg!” – Okok felsorakoztatása! A tervszerűséggel elkerülhetem a szabadságos napok torlódását! Kiszámíthatóság; érdekek kölcsönös figyelembevétele

94 Mit tartalmazzon a szabadságolási terv? Például: Ha a 15 nap nem tartható – mit az eljárás? Egybefüggő 14 nap – megállapodás Igény a rövid tartamú szabadságokra (1 napok) – több részletben való kiadás Tervezett leállások – mikor? Havi időarányos szabadság kiadása

95 Nyilvántartás szabályai Mit kell nyilvántartani?

96 A munkáltató nyilvántartja: A rendes és rendkívüli munkaidő A készenlét A szabadság tartamát A napi munkaidő 12 órára emelése Napi 24 óra, heti 72 óra munkaidő Közlekedés – napi 24 óra munkaidő megállapodások

97 Mit ellenőriz a munkaügyi felügyelő? Met. 3. § f) – a munkaügyi ellenőrzés kiterjed: A munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartására Tehát, minden vonatkozó rendelkezést! Munkaviszonyra vonatkozó szabály: jogszabály, KSZ, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság határozata

98 Milyen legyen a nyilvántartás? Formáját a munkáltató határozza meg Naprakész – ne utólag vezessék Valósságnak megfelelő legyen Munkaidő kezdete – vége Megállapítható legyen pihenőnapok, szabadnapok, távollétek oka Hitelesség - aláírások

99 Hol legyen? Munkaügyi Hatóság – eseményszerűen, hitelesen a munkavégzés helyén lehet vezetni! Eseményszerűen vezetni a munkavégzés helyétől távol nem lehetséges!

100 Jellemző szabálytalanságok? Nincs; valóságtartalma megkérdőjelezhető Kettős nyilvántartás Kis füzet – ami mindent elárul! Munkaidő kezdete vége – a jelenlét regisztrálása Naprakészség hiánya Hitelesség – aláírások, helyszíni vezetés hiánya

101 Beléptető, ami egyben nyilvántartás Vajon minden esetben jó ha a beléptető adatai egyben a munkaidő- nyilvántartást is szolgálják? A munkavállaló nem csak munkavégzés céljából mehet be munkahelyére – pl.: valami bennmarad, amire szüksége van Műszak után ügyet intéz, szabadidős programon vesz részt, szakszervezeti gyűlés, internetezik, stb. Járatos buszra, vonatra, stb. vár. Nem az utcán, mert télen hideg van! Hamarabb érkezik munkahelyére, mint a munkavégzés kezdete

102 Beléptető, ami egyben nyilvántartás A beléptető adataiból megállapítható a valós munkaidő?, a napi pihenőidő, heti pihenőidő, szabadság, valós túlmunka? A hibák elkerülhetők körültekintő szabályozással, utasításokkal Önmagában a beléptető az Mt. szerinti adatok nyilvántartására nem megfelelő, sőt a munkáltatónak nem is mindig kedvező!

103 Néhány fontos szabály a munkabérre vonatkozóan!

104 2014. I negyedév munkaügyi ellenőrzése szerint! Jogsértéssel érintet munkavállalók megoszlása: Munkabér és védelme 19% Ettől csak a nyilvántartás több: 25%

105 Mi a gyakori jogsértés? Minimálbér, garantált bérminimum Határidőn túli bérfizetés Dokumentált, ledolgozott időnek megfelelő munkabér elszámolás Bérpótlékok Munkaviszony megszűnéskori elszámolás

106 Kinek jár a garantált bérminimum? A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak Munkaügyi Hatóság egy kérdésre adott válaszában leírta a Kúria álláspontját („Álláspontjuk szerint”)

107 Kúria jelenlegi álláspontja A garantált munkabérre jogosultság, akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Álláspontjuk szerint ez az értelmezés áll összhangban a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (Mt.) 12.§ (1) és (3) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel, mely szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség.

108 Folytatás Előző azt jelenti, hogy a garantált bérminimum megállapíthatóságának két feltétele van: egyrészt, hogy a munkakörre legyen előírt vagy elvárt középfokú iskolai végzettség vagy szakképzettség, másrészt pedig, hogy az e munkakört ellátó munkavállaló rendelkezzen is az általa ellátott munkakörre előírt vagy elvárt középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel.

109 Folytatás A Kúria azt is kimondta, hogy a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató a gyakorlatban általánosan végzettségi, illetve szakképesítési követelményt alkalmaz. A középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget nem igénylő munkát ellátó, de magasabban kvalifikált személy tehát garantált bérminimumra csak akkor tarthat igényt, ha az adott munkakörre a munkáltató előírja (pl. pályázati feltételekben, munkaköri leírásban) a magasabb végzettséget, illetve képesítést vagy az adott munkakörre túlnyomó többségben magasabb végzettségű/képzettségű személyt alkalmaz. Ez utóbbi esetben is csak annak a dolgozónak jár a garantált bérminimum, aki e magasabb végzettséggel, képzettséggel rendelkezik.

110 Bérpótlékok Mikor, milyet? A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ne így! Pl.: órabér 600.-Ft; 6 óra túlóra Elszámolt munkabér = 3X600.-FT =1800.-Ft Helyesen: 6X600+3X600 =5400.-Ft

111 Éjszakai bérpótlék Ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja: + 15% Kivéve – ha műszak pótlékra jogosult

112 Műszakpótlék Ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, óra közötti időtartamra +30% (műszakpótlék)

113 Vasárnapi bérpótlék Rendes munkaidőben kizárólag e feltételek alapján elrendelt munkavégzés – több műszakos tevékenység keretében, készenléti munkakörben dolgozó munkavállalónak kereskedelem + 50% pótlék Indokolás szerint csak akkor jár a pótlék, ha a vasárnapi munkavégzésre csak kivételként kerül sor ! Nem jár, ha a munkakör sajátossága miatt rendszeres a vasárnapi munkavégzés.

114 Munkavégzés vasárnap Nem jár vasárnapi pótlék – aki a munkaköre, vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre Pótlék jár: többműszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör, kereskedelem

115 Mit jelent a kizárólagosság? Például: Étteremben, benzinkúton, cukrászdában a munkavégzés elrendelhető –Rendeltetése folytán e napon is működő –Több műszakos –Kizárólag szombat-vasárnap részmunkaidőben –Kereskedelmi tevékenység Rendeltetése folytán működőként nem jár a vasárnapi pótlék, tehát e módon rendelem el a munkavégzést!

116 Mit jelent a kizárólagosság? Több műszakos munkarend szerint üzemelő nyomda, forgácsoló üzem, stb Kizárólag a több műszak okán tudja elrendelni a munkavégzést Tehát, fizetni kell a vasárnapi pótlékot.

117 Ki dolgozhat munkaszüneti napon rendes munkaidőben? a)Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkakörben b)Idényjellegű c)Megszakítás nélküli d)Több műszakos tevékenység keretében e)Készenléti jellegű munkakörben f)Kizárólag Szo-V részmunkaidőben g)Társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához –szolgáltatás jellegéből eredően- e napon szükséges munkavégzés esetén h)Külföldön történő munkavégzés során i)A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

118 Munkaszüneti napi pótlék A pótlékfizetés nem függ az elrendelés módjától! Ellentétben a vasárnapi munkavégzéssel! A munkaszüneti napi munkavégzés (rendelkezésre állás) ténye már pótlékfizetést von maga után! Rendes munkaidőben +100%

119 Nem megoldás! Rendkívüli munkavégzés elrendelése sem, mivel munkaszüneti napon csak az túlórázhat, aki egyébként rendes munkaidőben is dolgozhat!

120 Ha vasárnapra esik? Húsvét- és pünkösdvasárnap – úgy járunk el, mint a munkaszüneti napon március 15; november 1. Munkavégzés esetén a 100% pótlék jár, De! a vasárnapi pótlék nem jár

121 Munkaszüneti napi díjazás - nincs munkavégzés A munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesül a munkavégzés alól – távolléti díja illeti meg órabéres, teljesítménybéres munkavállalót, havidíjas megkapja havidíját, tehát neki nincs keresetkiesése

122 Állásidő Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) a munkavállalónak alapbért kell fizetnie Kivéve: elháríthatatlan külső ok Pl.: vihar okozta áramkimaradás; stb.

123 Munkáltató engedélye Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás Felek szabadon megállapodhatnak, hogy a munkavállaló mikor mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól Díjazásban is meg kell állapodni Pl.: igazolt, de nem fizetett távollét; 4 óra igazolt távollét, melyet a munkavállaló később ledolgoz – nyilvántartás – ez nem rendkívüli munkaidő!

124 Állásidő díja + bérpótlék Az állásidőre járó díjon felül bérpótlék is jár, ha a munkaidő beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult a munkavállaló Nincs elháríthatatlan külső ok, tehát a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkát biztosítani, ezért az állásidőt fizetnie kell Pl.: éjszakai műszakban órakor elfogyott az anyag – – óráig a +30% műszakpótlék is jár az alapbéren felül

125 Alapbéresítés Vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai bérpótlékokat magába foglaló alapbérben is megegyezhetnek a felek Tehát a bérpótlék külön megfizetése mellőzhető, ha az alapbér megállapításakor figyelembe vették azokat a körülményeket, amelyek bérpótlékra jogosítanak és az alapbérben ezeket elismerik (megfizetik). Ez esetben a munkavállalónak már külön bérpótlék nem jár! Figyelem! - Nem minden pótlékra érvényes! A rendkívüli munka pótléka nem építhető az alapbérbe!

126 Bérpótlék és az átalány A felek munkaszerződésben Bérpótlék helyett átalány is megállapítható Tehát a bérpótlékok esetén teljes körűen megengedi az eseti elszámolás helyett az átalány megállapítását – az általános magatartási szabályok betartása mellett! – nem lehet visszaélésszerűen alkalmazni! Készenlét, vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot egyaránt magába foglaló havi átalányt állapíthatnak meg

127 Mit tartalmaz az átalány? Rendkívüli munka rendes bére + túlóra pótlék= átalány Helyes így? NEM! Átalány csak a bérpótlékot foglalhatja magába!

128 Trafik? Vasárnap és munkaszüneti napon? NMH MMI kérdésre adott válasza: „ Megítélésünk szerint a trafiküzlet, amely dohány és egyéb a jogszabály által engedélyezett termékeket forgalmaz, az általánosan elfogadott társadalmi igény következtében munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak minősül.” Ha rendeltetése folytán, akkor vasárnapi pótlék nem jár, munkaszüneti pótlék igen, továbbá munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés is elrendelhető. Általánosan elfogadott társadalmi igény – pl. kenyér, tej, pékárú, stb. munkaszüneti napon történő vásárlása is!

129 Budapesti – vidéki plázák? Kúria – májusi döntése – budapesti bevásárló központok rendeltetésüknél fogva vasárnap is működőnek minősülnek Ez azt jelenti – nem jár vasárnapi pótlék, mert nem a kereskedelmi tevékenység okán rendelik el a munkavégzést, hanem rendeltetése folytán! A döntés még a régi Mt. értelmezésén alapult! Új Mt. rendelkezései kapcsán a kérdést a Kúria még nem vizsgálta

130 Budapesti – vidéki plázák? Munkaügyi Hatóság álláspontja Közömbös, hogy a kereskedelmi egység plázában vagy azon kívül van Amennyiben előzőtől függne – indokolatlan versenyelőny a plázában üzemelővel szemben

131 Elszámolás szabályai A munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni Kifizetett munkabér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást kell adni – tárgyhót követő hó 10. napjáig Milyen legyen a tájékoztatás? A munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja

132 Elszámolás módosítása A munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja - a téves többletkifizetésről is tájékoztatni kell a munkavállalót!

133 Egyenlőtlen munkaidő beosztás - Havibéres díjazás a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbér jár

134 Egyenlőtlen munkaidő beosztás - Órabéres díjazás A munkabért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével kell számolni és kifizeti. eltérő megállapodás lehetséges! Pl.: a ledolgozott munkaidő szerint jár a munkabér – ez a megoldás az egyenlőtlen munkaidőhöz igazodó egyenlőtlen munkabért jelenti!

135 Mikor számolunk el? A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Tehát, megnézem mennyit kellett volna dolgoznia (rendes munkaidő) és a valóságban mennyit dolgozott?

136 Hogyan fizetek? Munkabért készpénzben, vagy utalással kell kifizetni - A tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig Utalás esetén- a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen Munkabér kifizetése a munkavállalónak költséget nem okozhat

137 Munkabérfizetés készpénzben Eltérő megállapodás hiányában - : ha a bérfizetés napja heti pihenőnapra/pihenőidőre, munkaszüneti napra esik ezt megelőző munkanapon Bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kifizetni, vagy a munkavállaló tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén (munkáltató költségére) Szabadság megkezdése előtti munkanapon: Szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes Igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért

138 Munkabérfizetés készpénzben A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli. A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

139 Munkabér és védelme Ellenőrzés Hatályos Met. szerint: Jogszabályban, KSZ-ben, kiterjesztett KSZ-ben megállapított munkabér mértékére, munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartására Alapbér mellett bérpótlékok is, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés megfizetése, állásidő, távolléti díj fizetés esetei, minimálbér, garantált bérminimum, elvárt bérfejlesztés, a munkabér védelmére vonatkozó minden rendelkezés Joghelyek szerint: az Mt. 136–137. §, 138. § (4)–(6), 139–145. §, 146. § (1)–(3), 147. § (1)?, 153–165. § foglalt rendelkezések megtartására terjed ki

140 65. Az alapbér Mt. 136–137. § Alapbér meghatározása - legalább a minimálbér Alapbért időbérként meghatározni Teljesítménybérként és kombinált bérként is megállapítható a munkabér Teljesítménybér – amely a munkavállalót kizárólag számára meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg Teljesítménybér megállapítása - munkaszerződésben

141 65. Az alapbér 138. § (4)–(6), Teljesítménykövetelményt alkalmazása előtt írásban közölni Megállapítása- - a teljes munkaidő ledolgozása és a követelmény 100%-os teljesítése esetén a minimálbért elérje Garantált bér megállapítása kötelező; mértéke: legalább az alapbér fele

142 66. A bérpótlék 139–145. § A bérpótlékokra vonatkozó minden rendelkezés!

143 67. Díjazás munkavégzés hiányában 146. § (1)–(3) Állásidő fizetése Munkáltató által engedélyezett távollét és annak díjazása Távolléti díjjal fizetett távollétek, DE! A betegszabadság már nem!

144 67. Díjazás munkavégzés hiányában 147. § (1) Állásidő + bérpótlék, ha beosztása alapján arra lett volna jogosult

145 alcímek rendelkezései 153–165. § 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum 70. A munkabér védelme 71. Eltérő megállapodások Az alcímekben foglalt minden rendelkezés!

146 Kimaradt!, vagy mégsem? 68. A távolléti díj számítása, DE! Munkaügyi hatóság egy kérdésre adott válasza: „A Met. 3. § (1) bekezdése értelmében a távolléti díj kiszámítására vonatkozóan hatóságunknak nincs hatásköre. Kérdése viszont érintheti a Met. 3. § (1) g) pontja szerinti a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések”

147 Munkabér és védelme Ellenőrzés Munkabér védelme – elsősorban: időbeni fizetés, írásos elszámolás; rendelkezik e időben a fizetésével a munkavállaló (utalás esetén), levonások jogszerűsége; állásidő fizetése, vagy helyette fizetés nélküli szabadságra „küldés”; munkaviszony megszűnésekor elszámolás megtörténte;

148 Ezt nem árt tudni! 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató (többek között) c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, kivéve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót,

149 DE! Van mentesülési lehetőség! Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

150 2014. Évi Munkaügyi ellenőrzési irányelv és terv

151 Munkaügyi ellenőrzés elvei Kiemelt feladat: Munkaszerződés, bejelentés Munkavállalók anyagi és munkával kapcsolatos érdekeinek biztosítása, különösen – munkabér, pihenőidő, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartás

152 Munkaügyi ellenőrzés elvei Legalább az ellenőrzések 10% személy és vagyonvédelem Legalább az ellenőrzések 5% javítási tevékenység Bejelentés hiánya 80% utóellenőrzés Évente legalább egyszer (akcióellenőrzés, célvizsgálat) az adott megye sajátosságára tekintettel

153 2014. évi országos ellenőrzési terv március - április Védett munkavállalók foglalkoztatásának célellenőrzése Kik tartoznak e körbe? –Nők, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek

154 2014. évi országos ellenőrzési terv június - július A munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés

155 2014. évi országos ellenőrzési terv október - november A munkabérrel kapcsolatos szabályok célellenőrzése

156 Ellenőrzési esetek Kereskedelem – munkavégzés H – V ; szóban közölt munkaidő-beosztás; Előkészítő és befejező tevékenység (nyitás előtt – zárás után) nem került feltüntetésre a jelenléti íven – hamis munkaidő-nyilvántartás

157 Ellenőrzési esetek Kereskedelem – nagyáruház – biztonsági szolgálat Hamis munkaidő-nyilvántartás – többletórák nem kerültek feltüntetésre

158 Ellenőrzési esetek Kertészet – munkaidő kezdete nem került feltüntetésre Munkaidő-beosztás hiánya Munkaközi szünet nem biztosított Nem fizette meg a garantált bérminimumot

159 Ellenőrzési esetek Kereskedelem – ruházati üzlet Munkavégzés: H – P naponta 8 óra, szombaton 4 óra Munkaidőkeret hiánya Szombati rendkívüli munkavégzésért járó pótlékolt bért nem fizette meg

160 Ellenőrzési esetek Trafik 24 órás nyitva tartás Munkaidő-nyilvántartás szerint a munkavállaló munkaideje óráig, majd ugyanazon a napon óráig Jogsértés: –két munkavégzés között nem telt el 11 óra napi pihenőidő (3,5 óra) – ez itt kérdéses! Adott napi munkaidő vége és a másnapi munkakezdés között! –napi munkavégzés meghaladta a 12 órát (4, óra; egybefüggő 24 órán belül)

161 Ellenőrzési esetek Kereskedelem Nyitva tartás: – óráig, váltás nincs, napi munkaidő megegyezik a nyitvatartási idővel Tehát a napi munkaidő 16 óra

162 Ellenőrzési esetek Pékség Hiányos munkaidő-nyilvántartás (munkaidő kezdete és vége hiányzik) 12 órát meghaladó napi munkaidő


Letölteni ppt "Ellenőrzési Konferencia Munkaügyi ellenőrzés Budapest, 2014. június 17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések