Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZAKÉRTŐI FELKÉSZÍTÉS 2013.10.15.. A Kamara közjogi jogosultságai SZVK kidolgozása, gondozása Mesterképzés, vizsgáztatás Pályaorientációval összefüggő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZAKÉRTŐI FELKÉSZÍTÉS 2013.10.15.. A Kamara közjogi jogosultságai SZVK kidolgozása, gondozása Mesterképzés, vizsgáztatás Pályaorientációval összefüggő."— Előadás másolata:

1 SZAKÉRTŐI FELKÉSZÍTÉS

2 A Kamara közjogi jogosultságai SZVK kidolgozása, gondozása Mesterképzés, vizsgáztatás Pályaorientációval összefüggő feladatok ellátása Szintvizsga Szakmai versenyek szervezése, koordinálása WorldSkills, EuroSkills versenyek Felnőttképzés területén közreműködik a gyakorlati képzés ellenőrzésében A kamara gondozásában lévő szakképesítésekben ellátja a törvényben meghatározott feladatokat

3 Szakképzési és Önkormányzati Szabályzat Tárgya: szakképzési feladatok ellátása és ezek végrehajtásának országosan egységes keretbe foglalt szabályozása Területei: TSZ, EM nyilvántartás, felügyelet Gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzése Gyakorlati képzőhelyek nyilvántartása Vizsgabizottságba történő felkérés, delegálás Szakmai versenyek szervezése, lebonyolítása Mesterképzés, vizsgáztatás Átvett szakképesítések korszerűsítése MFKB illetve pályaorientációs feladatok

4 MKIK szakképzési feladatai Szakképzési feladatok ellátásának irányítása, felügyelete Kormányzati és egyéb szakmai szervezetekkel történő együttműködés, kapcsolattartás Szakképzési feladatokhoz kapcsolódó egységes dokumentum rendszer, tanügyi dokumentumok és eljárási rendek kialakítása Országos és nemzetközi versenyek szervezése és lebonyolítása Szakmai rendezvények szervezése és lebonyolítása ISZIIR működtetése, fejlesztése Névjegyzék és az ahhoz kapcsolódó adatbázis kezelése Szakértői pályázatok kialakítása Pályaorientációval kapcsolatos feladatok Feladatok ellátásához szükséges források biztosítása

5 BOKIK feladatai tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, nyilvántartása, vizsgabizottsági elnökök és tagok delegálása, tagi névjegyzék nyilvántartása, kezelése, országos és nemzetközi szakmai versenyek szervezésében és lebonyolításában való közreműködés, szintvizsga szervezése és lebonyolítása, munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer működtetésével kapcsolatos területi szintű feladatok, mesterképzés és -vizsgáztatás szervezése, bonyolítása, kapcsolattartás és együttműködés a szakképzés helyi szereplőivel, az ISZIIR-ben a területi adatok rögzítése és karbantartása, szakmai munkát kísérő anyagok, dokumentumok véleményezése, helyi szinten ellátja a kormányzati és egyéb szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartást, együttműködést, illetve az ezzel járó feladatokat és képviseli a gazdaság érdekeit a szakképzés területén,

6 Szakképzés jogi szabályozása. Értelmező rendelkezések és fogalmak Egészségügyi alkalmasság Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely Tanév Tanítási év Első szakképesítés Gyakorlati képzés Összefüggő szakmai gyakorlat Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2.§ évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4§.

7 Iskolarendszerű szakképzés intézményei szakközépiskola, szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is az állami felnőttképzési intézmény, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. A felsőoktatási intézmények már nem szerepelnek a szakképző intézmények között a felsőfokú szakképzésnek a szakképzésről szóló törvényből történő kikerülése miatt.

8 Felsőfokú szakképzés A szakközépiskola az Szt. alapján felsőfokú szakképzésben képzést utoljára a 2012/2013-as tanévben indíthatott. Az Szt. 56. § (2) bekezdése értelmében az együttműködési megállapodást a kamarának ellen kell jegyeznie, ha szakközépiskola az egyik szerződő fél. A fentiek alapján: ha a szakképző iskola az egyik szerződő fél a kamarának ellen kell jegyeznie az EM-t. ha a felsőoktatási intézmény az egyik szerződő fél a kamarának nem kell ellenjegyeznie az EM-t

9 Szakközépiskola Elsődleges funkció: a szakirányú képzés és továbbtanulás biztosítása. Közismereti képzéssel párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik és négy középiskolai évfolyama van. Az iskola a tanulókat szakmai érettségire, felsőoktatásba történő belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére és az érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel.

10 Szakközépiskola Szakképző évfolyamok száma: a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet: Amennyiben a tanuló a szakközépiskola ágazati képzésének megfelelő szakirányban folytatja tanulmányait a szakképző évfolyamon a szakképzési évfolyamok száma egy. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképző évfolyamok száma kettő.

11 Szakiskola Feladata: diákjainak felkészítése szakmai vizsgára, illetve arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába. A szakiskolát végzett tanulók érettségit adó szakközépiskolában tanulhatnak tovább kétéves programban. Évfolyamok száma: három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az OKJ-ban meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.

12 Szakiskola A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése–oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott, készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

13 Országos Képzési Jegyzék jellemzői Az új szabályozás szerint összevonásra kerültek a 31-es és a 33-as szintű szakképesítések, mert nincs jogi alapja a tizedik évfolyamra épülő szakképesítéseknek. Szakképesítés-kimenetek számának csökkenése, modulok számának csökkenése, modulok összevonása = egyszerűbb struktúra. Az OKJ-ban a gyűjtő jellegű, hét számjegyű (önmagában meg nem szerezhető) szakképesítések megszűntek. Ezen szakképesítésekhez tartozó ún. szakképesítés-szakiránya fő soron szerepelnek, amennyiben igény van rájuk. A szakképesítés-elágazások megszűntek, melynek következtében alap-szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések maradtak.

14 Országos Képzési Jegyzék jellemzői A szakközépiskolák a kilencedik évfolyamtól szakmai képzést is folytatnak a közismereti képzéssel párhuzamosan, beiskolázás a kimenetnek megfelelő ágazatra történhetnek, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék határoz meg. Az érettségihez kötött szakmunkás végzettségek egységesen 52-es szintre kerültek, a technikus pedig egységesen 54-es szintű lett. A felsőfokú szakképesítések kikerültek a jegyzékből, mert e képzések szervezése teljes egészében a felsőoktatási intézményekhez kerül. A szakközépiskola az Szt. alapján felsőfokú szakképzésben képzést utoljára a 2012/2013-as tanévben indíthatott. Az OKJ minden szakképesítés esetében külön jeleníti meg a kizárólag iskolai rendszerű képzésben, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben is, valamint a kizárólag iskolarendszeren kívüli képzésben oktatható szakképesítéseket. Felnőttképzési óraszámok fixálása

15 Országos Képzési Jegyzék jellemzői Az OKJ mellékleteiben meghatározásra kerültek: szakmairányok, szakközépiskolai ágazatok és betölthető munkakörök agrárágazatba tartozó szakképesítések bekapcsolódási lehetőség az érettségire épülő szakképzésbe mesterképzéssel + 5 év szakmai gyakorlattal

16 Képzési formák - szvk 2012/2013. tanév 2+2 képzési forma OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: /2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. Rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: /2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet szvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet 2012/2013. tanévben utoljára indított képzési forma

17 Szakmai és Vizsgakövetelmény Az Szt.7. § (1) bekezdése értelmében az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. Szerkezeti változás az új törvényi szabályozás szerint: A szakképesítések követelménymoduljai külön kormányrendeletben kerülnek kiadásra Az SZVK csak a szakmaspecifikus tartalmat rögzíti. Ezáltal csökken az SZVK terjedelme és megszűnnek a duplikációk.

18 Szakmai és Vizsgakövetelmény Az új szabályozási rendszer: egyszerűsíti a szakmai egyeztetéseket, gyorsítja a változások bevezetését, megszűnteti a széleskörű és időigényes jogszabály-egyeztetési kötelezettséget.

19 Szakképzési kerettanterv Az iskolarendszerű szakképzés új, jogszabályban kiadott alapvető dokumentuma. Magába foglalja a közismereti és szakmai részterületeket is. Minden intézmény számára kötelezően alkalmazandó, mely alapján tantervet és tanmenet kell készíteni. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra.

20 Szakképzési kerettanterv Szakközépiskolák tekintetében ágazati kerettantervek is kiadásra kerülnek. Szakképzési kerettanterv tartalmazza: szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, szakmai tantárgyak meghatározását, tantárgyi követelmények évfolyamonkénti meghatározását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait, az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. A tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90 %-ának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.

21 A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei Az új törvényi szabályozás elemei: a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó minimális és maximális csoportlétszám feltételei Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai mellett a szakképzési kerettanterv alapján is folyik Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. kivétel: speciális szakiskolai képzésben résztvevő tanuló. 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

22 A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll, az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része, előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége, új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok, szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-ban előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

23 Szakmai képzés ingyenessége Alapelv: az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja. Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében szakiskolai képzésben 5 tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben 3 tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, a szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

24 Szakmai képzés ingyenessége szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel ( től) a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Kivétel: az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

25 Szakmai képzés ingyenessége Az ingyenesség másik oldala: azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele térítésmentes, a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést nem kérhet. A tilalom új eleme: ilyen hozzájárulást nem is adhat a gyakorlati képzést szervezőjének a tanuló, vagy rá tekintettel a szülő. Illetékes területi kamara: Ellenőrzési és szankcionálási jogkör. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzéstől végső soron eltiltható. A költségtérítés összegét 5 munkanapon belül vissza kell fizetni.

26 Gyakorlati szintvizsga Szt. 28.§ (4). Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Szt. 28.§ (3). „…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.”

27

28 Felnőttoktatás Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló - sajátos elfoglaltságához, - egyedi életkörülményeihez, - meglévő ismereteihez és - életkorához igazodó képzési forma. Képzésszervezési formái: nappali, esti, levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti

29 Felnőttoktatás A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés nem köthető. Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés Az esti, a levelező oktatás és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre együttműködési megállapodás köthető, azon szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti képzésre együttműködési megállapodást megkötő gyakorlati képzést folytató szervezet költségeinek megtérítésére a 84. § (4) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt.

30 Életkori határok az iskolarendszerű szakképzésben A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 60. §. (2) „a tanuló attól az évtől kez­dődően, amelyben 8 évfolya­mos általános iskola esetén 16., középiskola és szakiskola ese­tén 21. életévét betölti, kizáró­lag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„ Ez a 21. életévre vonatko­zó új „életkor szabály" szeptember l-jén lépett hatályba szeptember 1-jéig továbbra is a közoktatás­ról szóló évi LXXIX. tör­vény 52. §. (1) bekezdé­sét kell alkalmazni. „a nappali rendszerű is­kolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tan­évet,amelyben betölti a 8 év­folyamos általános iskola esetén a 16., középisko­la és szakiskola esetén a 22 életévét....”

31 Életkori határok az iskolarendszerű szakképzésben A tanulók a 2012/2013-as tanévben még a régi szabályok szerint kerültek beiskolázásra. A 2013/2014-es tanévtől már a Nemzeti köznevelésről szóló törvény új szabálya­it kell alkalmazni. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7) „ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”

32 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása A tanuló gyakorlati képzés keretében: a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható /Munkavédelmi tv előírásai alapján/. A gyakorlati képzést szervező köteles: a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit elsajátíttatni munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni, (a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll)

33 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása Minden alkalommal meg kell ismételni a munkavédelmi oktatást: A változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében minden új helyszínen, ha a gazdálkodó szervezet olyan új technológiát vezet be, ha új gépet helyez üzembe, amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során kapcsolatba kerül. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott SZVK és a szakképzési kerettanterv alapján.

34 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg. A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

35 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor: az elméleti képzési napokon, a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező, a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

36 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása A gyakorlati képzést folytató szervezet: a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.

37 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása Befejező szakképző évfolyam: az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni, az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit, a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen továbbra is részt vehet, a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni. egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg a tanulót

38 Tanulószerződés kötésére jogosultak köre Tanulószerződés a tanulóval: az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.” Tanuló tanulói jogviszonyban álló aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található. nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie Szintvizsga kötelezettség Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés

39 Tanulószerződés kötésére jogosultak köre A tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél: részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás) más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak köre olyan szervezetekkel, amelyek - egészségügyi, - művészeti, - közművelődési, - oktatási és szociális ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában működik: költségvetési szerv, alapítvány, egyesület egyházi jogi személy. Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők

40 Tanulószerződés kötésére jogosultak köre TSZ kötés további feltétele: az említett szervezetek mindegyike szerepeljen a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában a törvény valamennyi vonatkozó előírásának, ezen kívül a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban előírtaknak kell hogy megfeleljen. ha vállalja, hogy alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet a gyakorlati képzés megvalósítása során.

41 Tanulószerződés megkötése Gazdasági kamara szerepe a TSZ kötésben Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében köthető A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából. A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig, de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni. Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé.

42 Gyakorlati képzés A tanulók gyakorlati képzés megvalósulhat: iskolai tanműhelyben vagy külső vállalati gyakorlati képzőhelyen tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, tanuló) együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, iskola) alapján.

43 TSZ kötés ellenőrzési szempontjai Ellenőrizni kell: a szintvizsga kötelezettséget, illetve eredményességét Szt. 28.§ (3), (4). a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1) egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét, eredményét, pályaalkalmassági vizsgálatnak meglétét, eredményét, Szakiskolai képzés évfolyamát

44 TSZ nyomtatványminták TSZ sablon_ után kötött TSZ esetében TSZ módosítás_ után kötött TSZ módosítása TSZ átvezetés sablon_ január 1-jét megelőzően régi sablonnal megkötött TSZ módosítása – hatályba lépés visszamenőleges Január 1-jét követően régi sablonnal megkötött szerződések hatályos jogszabályoknak való megfeleltetése TSZ mód január 1-jét megelőzően régi sablonnal megkötött TSZ módosítása – hatályba lépés visszamenőleges

45 Nyilvántartásba történő felvétel A gazdálkodó szervezetnek gyakorlati képzési, illetve tanulószerződés kötési szándékát írásos formában a területileg illetékes kamara felé jelenteni kell. Kérelem beérkezése. A nyilvántartást vezető szerv (kamara) közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerinti úgynevezett bevezető ellenőrzése Gyakorlati képzéshez szükséges személyi és tárgyi eszközök vizsgálata

46 Nyilvántartásba történő felvétel Oktatókkal szemben támasztott követelmények: megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik ( től), és büntetlen előéletű /A gyakorlati oktatónak büntetlen előéletéről nyilatkoznia kell./ Tárgyi eszközök: Gépek, berendezések, szerszámok vizsgálata az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében felsoroltak szerint történik. Amennyiben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés feltételeinek megfelel, arról egy kamarai határozatot kap.

47 Tanulói mulasztások A gyakorlatorientált szakképzés alapelve: a szakmai gyakorlati képzés a teljes képzés hangsúlyos részét képezze, amelynek teljesítése a tanuló számára kötelező Az új szabályozás rendelkezései szerint különválik a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről, illetve a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről való mulasztások szabályozása. A hiányzás megengedett mértékének túllépése a tanulóra nézve súlyos következménnyel jár (évfolyamismétlésre kötelezi), ezért hiányzások pontos, egységes rögzítése elengedhetetlen.

48 Tanulói mulasztások Ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-t, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. TSZ esetén az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-t, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-t. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

49 Tanulói mulasztások Ha a tanuló mulasztása a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.

50 Tanulói mulasztások A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A mulasztást igazolni kell a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet.

51 Foglalkozási napló Tanügyi dokumentum. /Gyakorlati képzés kísérő dokumentuma/ Vezetése kötelező és kiemelt jelentőségű. Bejegyzéseinek összhangban kell lennie az egyéb tanügyi dokumentumokkal A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell: a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

52 Tanulószerződés megszűnése A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei: A tanulószerződés megszűnik ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, a tanuló halála napján

53 Tanulószerződés megszűnése A szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés megszűnik: közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

54 Tanulószerződés megszűnése A tanulószerződés felmondással való megszüntetése: felmondással vagy Bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított. azonnali hatályú felmondással történhet. A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni.

55 Tanulószerződés megszűnése Azonnali hatályú felmondás esetei: bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, Azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntethető a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

56 Tanulószerződés megszűnése A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Vita esetén az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező szervezetnek kell bizonyítania. A felek az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A gyakorlati képzést szervező szervezetnek a tanulószerződés megszűnéséről értesíteni kell a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást köteles kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

57 Tanulószerződés szüneteltetése Teljesen új szabályozás, melyet a korábbi törvény nem érintett. A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a tanulószerződés is szünetel Ebben az esetben passzív módon él a tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is. Tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés kizárt és logikátlan, Ez alatt az időszak alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a tanuló nem kötelezhető a gyakorlati képzőhelyen történő megjelenésre, hanem a tanulót sem illetik meg a tanulószerződésből eredő jogosultságok

58 Együttműködési megállapodás Az együttműködési megállapodás megkötésének feltételei a korábbi szabályozáshoz képest szigorodtak. Együttműködési megállapodás köthető: a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig, összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor

59 Együttműködési megállapodás A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon. feladata vizsgálni, hogy mely feladatokhoz állnak rendelkezésre az együttműködő félnél a feltételek. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, melyre a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

60 Együttműködési megállapodás Költségvetési szervek részére től TSZ kötési lehetőség kiterjesztése, mégis is megmaradt részükre az EM kötés lehetőség, hogy a képzés jellegétől függetlenül a gyakorlati képzés egészére is köthető együttműködési megállapodás ezen intézményekkel. Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.

61 Együttműködési megállapodás kötés ellenőrzési szempontjai Az EM megkötése csak a törvény által előírt feltételek teljesülése esetén lehetséges. Több tényező együttes ellenőrzése szükséges, mielőtt nyilvántartásba vételre kerül Alapeset: Szt. 56. §. (1) bekezdés Továbbiakban szükséges még ellenőrizni: A szintvizsga meglétét, amennyiben szükséges Kiegészítő gyakorlati képzési időt (teljesített + aktuális) A gyakorlati képzőhely típusát Pénzbeli juttatás kötelezettségét A gyakorlati képzés típusát - Ö: Szt 56. § (1) b) pontjának megfelelő gyakorlat - KIEG: Szt 56. § c) pontjának megfelelő gyakorlat -E: Szt 56. § a) vagy d) pontjának megfelelő gyakorlat

62 Létszám növekedés és csökkenés az EM-ben Létszámnövekedés: Új tanuló felvétele esetében az együttműködési megállapodást módosítani kell Az EM függelékének 1.3.-as táblázatban növeli az 1.1.-es táblázat tanulói létszámát. Amennyiben az 1.3. tábla tanulólétszáma változik, akkor ellenőrizni kell az 1.1. táblázat létszámát is, mert ha két táblázat ellentmond egymásnak, a rendszer jelezni fogja az ütközést. Így ezt javítani kell. Mindig az 1.3. táblázat létszáma a mérvadó. Létszámcsökkenés: Ha a tanuló másik képzőhelyre kerül az EM-t módosítani kell, mert az másik EM-ben lesz rögzítve Azon a tanulók miatt, akiknek a képzése véget ért, az EM-et nem kell külön módosítani, azonban a következő, bármely egyéb adatot érintő EM-módosítással együtt az 1.1-es táblázatban a tanulói létszámot is módosítani kell. Együttműködési megállapodások módosítása során a rendszer figyeli az egyes tanulókhoz tartozó képzési időt, és kiemelt színnel jelöli azokat, amelyek már lejártak.

63 EM nyomtatványminták EM sablon_ után kötött EM esetében EM módosítás sablon_ után kötött EM módosítása EM átvezetés sablon_2013; EM_mód január 1-jét megelőzően régi sablonnal megkötött EM módosítása – hatályba lépés visszamenőleges Január 1-jét követően régi sablonnal megkötött szerződések hatályos jogszabályoknak való megfeleltetése

64 Tanulókat megillető juttatások A tanuló pénzbeli juttatása: tanulószerződés alapján, továbbá együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. Pénzbeli juttatás mértéke: a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata. A szorzó: a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. 7 kategória: a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

65 Tanulókat megillető juttatások A pénzbeli juttatást félévente kell emelni a TSZ-ben meghatározott szempontok alapján ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 63. §. (2) és (3) bekezdése az irányadó.

66 Tanulókat megillető juttatások Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első félévében Ft. Sikeresen teljesített félévek esetén az emelés mértéke Ft. A tanulót az első szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték. Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam első félévében: Ft második félévében: = Ft Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam első félévében: Ft / 2 = Ft második félévében: = Ft Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam első félévében: Ft Ft = Ft második félévében: Ft Ft = Ft

67 Tanulókat megillető juttatások Bukás befejező szakképző évfolyam: Az előző törvényi szabályozás szerint a tanuló az általa egyébként nem teljesíthető szakmai vizsgáig (azaz a tanulószerződés elviekben megvalósuló megszűnéséig) kapta juttatását. Az új rendelkezések szerint a jövőben a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult. Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a következő tanév első tanítási napjától jár. Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-s a tanuló esetén: csak banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

68 Tanulókat megillető juttatások A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

69 Tanulókat megillető juttatások Példa: Kőműves szakképesítés. TSZ kötés: Gyakorlati képzés kezdő napja: Képzés várható befejezésének ideje: Sikeres szakmai záróvizsga: Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított juttatás időarányos része. Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint. Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el. Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni Ft x = /12 = (61.226/30) x 10 = Ft.

70 Tanulókat megillető juttatások A tanuló részére a Munka Törvénykönyve alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályai figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére. A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni.

71 Tanulókat megillető juttatások Pénzbeli juttatás EM esetén: Tanuló részére csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás, havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél. Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár. pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell. tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.

72 Tanulókat megillető egyéb juttatások Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz felelősségbiztosítás A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

73 Kártérítési felelősség Kártérítési felelősség szabályai: a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk megtérítését, valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg. A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz szándékosság esetén nincs korlátja. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell érvényesíteni.

74 Felelősségbiztosítás A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni. Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet A tanulói felelősségbiztosítás célja: Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítése (klasszikus) másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása.

75 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése Második és további szakképesítés Szt. 2§. „már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg” „figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek” „Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés”

76 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése Szt. 29. § (1) bekezdése / től/ „az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés” Köznevelésről szóló tv 2. § (1) bekezdése „az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés- oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.”

77 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 42. §-a (2) /2012 végén elfogadott módosítás/ „tanulószerződés a tanulóval – a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.”

78 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése A második szakképesítés esetében az elméleti képzés nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem az. a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek), a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minősül, mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve, nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszámítás sem.”

79 Felsőoktatási szakképzés A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlatának biztosítására Az együttműködési megállapodást meg kell kötni: ha a szak, a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hathetes vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg. Oktatási Hivatal: nyilvántartási kötelezettség Együttműködési megállapodás csak olyan szakmai gyakorlóhellyel köthető amelyet az országos gazdasági kamara felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyi jogosultsággal rendelkező szervezetként nyilvántartásba vett.

80 Felsőoktatási szakképzés A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során: éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása során legfeljebb egy heti munkaidőkeret lehet elrendelni, a hallgató számára legalább 12 óra tartalmú pihenőidőt kell biztosítani, próbaidő nem köthető ki.

81 Külföldi gyakorlat A külföldi gyakorlat ideje alatt: tanulószerződés megszüntetése vagy igazolatlan hiányzásként történő dokumentálása nem alkalmazható. Ilyen irányú törekvések a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény rendelkezéseivel ellentétesek. Az Szt. 54. §-ának (1) lehetőség a tanulószerződés szüneteltetésére, de csak abban az esetben, ha a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 56. §-ának (3) bekezdése értelmében szünetel a tanuló tanulói jogviszonya. Mivel a külföldi gyakorlat alatt a diák tanulói jogviszonya nem szünetel, így a tanulószerződés sem szüneteltethető.

82 Külföldi gyakorlat Megoldási javaslat: az érintettek közösen dolgozzák ki a külföldi gyakorlaton töltött idő és a szakirányú gyakorlaton szerzett tapasztalatok beszámításának módját, módszerét és szakmai feltételeit. A külföldi szakmai gyakorlat csak abban az esetben valósulhat meg ha az a tanuló az iskola és a gyakorlati képző közös elhatározása, vagy legalább a gyakorlati képző beleegyezése alapján vesz részt.

83 Tanulószerződés módosítás, javítás A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles bejelenteni a területileg illetékes kamarának. Módosítás: Ha a szerződéses feltételekben a felek jogait vagy kötelezettségeit érintő lényeges változás történik. Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani. Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás

84 Tanulószerződés módosítás, javítás Javítás: Elírás Helytelen információ Tévesen feltüntetett adat Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó. Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni.

85 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapcsolódási pontjai a kamara szakképzési tevékenységéhez Együttműködési megállapodások esetében az egyik szerződő fél az iskola. Az állami fenntartásba került, Klebelsberg Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák esetében már nem elegendő az intézmény vezetőjének aláírása az együttműködési megállapodások megkötéséhez. Minden KLIK-be integrálódott szakképző iskola adószáma, statisztikai számjele, székhelye, törzsszáma azonos a KLIK adataival, képviselőjük a megyeközponti tankerület vezetője, Budapesten a Szakképzés- szervezési Főosztály vezetője. a KLIK megyeközponti tankerületi igazgatójának is alá kell írni a megállapodást. az iskola adószáma helyett a KLIK adószámát szükséges feltüntetni, amely a következő: Iskola neve kötelező elem, kapcsolattartó az iskola igazgatója

86 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "SZAKÉRTŐI FELKÉSZÍTÉS 2013.10.15.. A Kamara közjogi jogosultságai SZVK kidolgozása, gondozása Mesterképzés, vizsgáztatás Pályaorientációval összefüggő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések