Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöldmarketing Prof. Dr. Józsa László. A vállalati környezeti menedzsment eszközei  külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöldmarketing Prof. Dr. Józsa László. A vállalati környezeti menedzsment eszközei  külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek."— Előadás másolata:

1 Zöldmarketing Prof. Dr. Józsa László

2 A vállalati környezeti menedzsment eszközei  külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása;  hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás szennyezés- megelőzés, tisztább technológiák alkalmazása;  dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra;  ökokontrolling;  szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása;  ökológiai könyvvitel;  környezetbarát termékek;  életciklus elemzés;  ökomarketing;  környezeti jelentések.

3 A környezeti szabályozás A környezeti szabályozás alapvető feladata, hogy a környezet és a gazdaság érdekeit a társadalom érdekeinek megfelelően úgy alakítsa, hogy azok hosszú távon harmóniába kerüljenek a természettel.  A környezeti szabályozás célja:  A természeti javak takarékos felhasználása és a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése;  A környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása, a környezeti érdek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké való átalakítása.

4 A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái  Bizonyos esetekben kormányzati törvényhozói és végrehajtói szabályozás az eredményes, de az utóbbi időben elterjedtebb a közgazdasági eszközökkel történő piac szabályzás és más esetekben a magán- és önkéntes megoldások is szerepet játszanak.

5 A környezetszabályozás feladata  A környezetszabályozás stratégiai feladata az, hogy a gazdaság rövidtávú, a környezet ellenében ható folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ennek érdekében két célt kell követni:  Természeti tőkének oly módon és oly szinten való használását kell elérni, amely lehetővé teszi a hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását. A természeti tőkét a jelenben úgy kell használni, hogy a használat ne rontsa a jövő generációk lehetőségeit.  A környezetvédelem lehető leggazdaságosabb megvalósítását, a környezetpolitikák, szabályozási módok közötti költség hatékony választást kell elérni.

6 A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái:  Közvetlen törvényi- jogi eszközök Utasítás, tiltás, szankcionálás jelleggel közvetítik a környezeti terhelések kiváltói felé az alapvető környezetpolitikai elvárásokat.(Pl.: törvény, rendelet, emissziós- imissziós norma, előírások, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás).  Közvetett gazdasági- piaci eszközök Környezeti hatóságok érdekeltté, ösztönzővé igyekeznek tenni a környezet óvó termelői, intézményi, fogyasztói magatartást. (Pl.: környezetvédelmi adók, díjak, támogatások, adójellegű – fiskális: környezet szanáló, környezetvédelmi hozzájárulás – közvetlen környezet szabályozó: termékdíj, illetékdíj).  Vegyes típusú szabályozás Emisszió kereskedelem rendszerű szabályozás (elemei: légtér politika, emisszió kiegyenlítési rendszer, emissziós bankügyletek, együttes szennyezés kibocsátás).

7 A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái II.  Menedzsment technikák- módszerek A gazdálkodó szervezetek és egyéb intézmények egész tevékenységének, mint egységnek a környezet konform szempontok szerinti működését és értékelését biztosító eszközök. (Pl.: Környezeti hatásvizsgálás, öko- auditálás, öko- marketing).  Egyéb szabályozási eszközök Szubvenciók, jótállási kötelezettség, adókedvezmények, környezeti felelősség biztosítás, oktatás-képzés.

8 A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái III.  Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök Jogszabály által nem kikényszerített, rövidtávon gazdasági előnnyel nem járó környezetbarát termelői- fogyasztói magatartás. (Pl.: Önkéntes szakmai szerződések, fenntartható fejlődést hordózó szemlélet, vállalati környezeti teljesítésértékesítés)

9 A környezetvédelmi díjak szerepe  A környezetvédelmi díj nem más, mint a szennyezésért fizetendő ár.  A szennyezőknek fizetniük kell a környezeti „szolgáltatásokra” benyújtott igényeikért, amelyek részét képezik az egyéni költség-haszon számításoknak.  A környezeti díjaknak gazdaságpolitikai hatása: –az ösztönző hatás –a másik a redisztributív (újraelosztó) hatás a termelőknél.

10 A környezetvédelmi díjak típusai:  Kibocsátási díjak Ezeket a díjakat a szennyező anyagok levegőbe, vízbe, vagy a talajba történő juttatása, vagy zajártalom okozása miatt szabják ki a szennyezőanyagok mennyisége és minősége alapján. Abban az esetben hatékonyak, amikor a szennyezőknek lehetőségük van műszaki innovációra, ezen keresztül az emisszió csökkentésére, vagy a viselkedési mód megváltoztatására. Előnyük, hogy az összes valóságos szennyezésen alapulnak. A szennyezőknek ugyanis már az első kibocsátott szennyezőanyag egység után is fizetnie kell ellentétben a bírságokkal, ahol csak a normaérték után kell fizetni. E díjtípusra az ösztönző hatás nem kellően jellemző.

11 A környezetvédelmi díjak típusai II.  Termékdíjak Olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük miatt vagy pedig, mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat tartalmaznak. A termékekre kivetett díjak helyettesíthetik a kibocsátási díjakat, olyan esetekben, amikor a kibocsátás közvetlen pénzügyi szankcionálása nem lehetséges vagy túlzottan költséges. Erősen mérgező termékekre nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a tiltás a megoldás!

12 A környezetvédelmi díjak típusai III.  Betétdíjak (letét visszatérítés) rendszere Betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy a recycling pontba. Jutalmazza a helyes környezeti magatartást.(pl. italok csomagolóanyagai – üveg - letéti visszatérítési rendszere). Előnye, hogy növeli a hatékonyságot az újrafelhasznált hulladékok folyamatában, mivel ösztönzi a termékek újrafeldolgozását illetve biztonságos lerakását. A rendszer rugalmasan működtethető egy kiépített elosztó rendszer megléte esetén.

13 A környezetvédelmi díjak típusai IV.  Szolgáltatási, felhasználói díjak Ezeket a díjakat a szennyezőanyag vagy hulladék közüzemi kezeléséért, annak költségei fejében fizetik, ideértve az adminisztratív költségek fedezésére szolgáló díjakat.  Adódifferenciálás Ennek az eljárásnak az alkalmazása a „környezetbarát” termékek kedvezőbb árához vezet, illetve a szennyező termékeknél árnövelő tényező. Tehát az adódifferenciálás pozitív illetve negatív termékdíj. Az adódifferenciálás fő célja az ösztönző hatás. Ez az eszköz a költségvetés szempontjából általában semleges, amennyiben a plusz adók, illetve az adókedvezmények kiegyenlítik egymást.

14 Környezetterhelési díj (KTD) Az összes valóságos szennyezésen alapul az első mérhető kibocsátott egység után fizetni kell, melynek ösztönző hatása, minimális újraelosztó (redisztributív) hatása van. Javaslatok a környezethasználati díjak eredményes használatára:  Betétdíj árak reális meghatározása, mert ha pl. az üveg után túl magas a betétdíj, akkor megdrágítja a terméket, ha túl alacsony, akkor pedig nem érdemes visszavinni;  Ösztönzés környezetbarát termék gyártására: környezetbarát termék előállítása esetén jelentős kedvezmények járnak;  Természeti erőforrások árának növelése ökológiai hatékonyságra ösztönöz;  Innováció támogatása;  Alkalmazásuk révén kitágul a gazdaságpolitika eszköztára.

15 Környezeti kommunikáció - Nyilvános környezeti jelentés - fenntarthatósági jelentés  Az 1972-es Stockholmi konferencián fogalmazódott meg először az igény erre, azonban majd egy évtized telt el, amíg ez a kívánság törvényi szinten is megjelent az EU Szabad hozzáférés a környezeti adatokhoz című törvényében (90/313/EEC). Az EU5. Akció Program, a Rio-i Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről és az Agenda 21 a törvénynél átfogóbban közelíti meg és értelmezi a környezeti kommunikációt. Egy további lépés e tekintetben az Arhus-i Miniszteri találkozón született egyezmény, amely három alapvető kérdést szabályoz:  A magán és a jogi személyek jogát a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra;  A nyilvánosság részvételi jogát a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések meghozatalában;  A bírósági eljárásba való betekintést, amennyiben az első két jog valamelyike sérül;  Ez a nyilatkozat 2000-ben kiegészült egy megállapodással, ami a környezeti információk elektronikus úton való nyilvános hozzáférhetőségét teszi lehetővé.

16 Környezeti kommunikáció - Nyilvános környezeti jelentés - fenntarthatósági jelentés II.  A jelentések egyre részletesebbé válnak és egyre több területre (pl. egészség- és balesetvédelem, a vállalatok társadalmi felelőssége, stb.) terjednek ki és megjelentek az első ún. fenntarthatósági jelentések is.  A környezeti jelentések elkészítésénél a hazai vállalatok is egyre inkább figyelembe veszik a nemzetközi útmutatók (leginkább a Global Reporting Initiative, GRI útmutatója) által javasolt elveket, tartalmi elemeket.

17 Környezeti nyilatkozat  Környezeti nyilatkozat kiadását követeli meg az Európai Unió EMAS (Eco- Management and Audit Scheme) nevű rendelete, mely a következő tartalmi elemek alkalmazását írja elő:  A telephelyen folyó vállalati tevékenységek leírása;  A tevékenységek legfontosabb környezetvédelmi hatásainak leírása;  Összefoglaló adatok közzététele a szennyező anyagok kibocsátásáról, a hulladék termelésről, a nyersanyag-, energia- és vízfogyasztásról, a zajról és egyéb releváns környezeti hatásról;  A környezetvédelmi teljesítmény egyéb tényezőinek összefoglalása;  A vállalat környezetvédelmi politikájának, programjának és a menedzsment rendszer telephelyi megvalósításának bemutatása;  A következő jelentés kiadási határidejének megadása, az akkreditált környezetvédelmi tanúsító neve;  Az előző kiadás óta bekövetkezett változások.

18 A Global Reporting Initiative útmutatója a környezetvédelmi jelentésekkel kapcsolatbanJelenJövő kibocsátások megjelenítése a hatásláncok végigkövetése csak a vállalati működés vizsgálata a termék életciklusának végigkövetése és együttműködés az egyes szereplőkkel helyi hatások bemutatása helyi, regionális és globális hatások figyelemmel kísérése kvalitatív információ, legfeljebb input/output adatok kvantitatív információk arányának növekedése, hatások számszerűsítése, pénzügyi információk megjelentetése a múlt elemzése tervezés kvantitatív célokkal és hosszú távú vízió környezeti jelentés integrált pénzügyi, környezeti és társadalmi jelentés

19 Fenntarthatósági jelentés  A fenntarthatósági jelentéseknek ugyan sokszor még inkább PR feladatot kell betölteniük, azonban egy gondosan elkészített jelentés elsődleges feladata, hogy a tulajdonosok és többi érdekelt fél számára őszintén feltárja a társaság környezeti és társadalmi vonatkozású kockázatait és lehetőségeit, ezáltal lehetőséget adva az ezekre történő mielőbbi felkészülésre. A fenntarthatósági jelentésnek egy vállalat gazdasági, környezeti és társadalmi viszonyairól kell egy külső szempontból objektív képet adnia.  Azok a vállalatok, melyek tevékenységük során szoros kapcsolatba kerülnek a társadalommal, vagy társadalmi szempontból „kritikus” tevékenységet folytatnak (pl. dohányipar, szeszipar), jobban hajlanak társadalmi jelentések kiadására. Ezek abban különböznek a fenntarthatósági jelentésektől, hogy kiemelten kezelik a társadalommal, lakossággal kapcsolatos kommunikációjukat, kapcsolataikat, a többi témát csak érintik.

20 A Globál Jelentési Kezdeményezés Fenntarthatósági Jelentés Útmutató  Világos képet nyújt a szervezetek humán és ökológiai hatásairól, a beruházásokról, a beszerzésekről és a kapcsolatokról, a partnerségről;  Megbízható információkat nyújt a szükségleteknek és érdeklődéseknek megfelelően;  Információval rendelkezik, irányítja és támogatja a jelentéskészítő szervezetet, értékeli, folyamatosan javítja a teljesítményt;  A széles körben elfogadott jól kiépített külső jelentési elveknek megfelelően, amelyeket egyik jelentési periódustól a másikig következetesen alkalmaznak, biztosítva az átláthatóságot (transzparenciát) és a hitelességet;  Olyan forma megalkotásával, amely egyszerű és könnyen érthető, megkönnyíti az összehasonlíthatóságot más szervezet jelentéseivel;  Kiegészíti és nem helyettesíti az egyéb jelentési standardokat, például a pénzügyit;  Megvilágítja a gazdasági, környezeti, szociális elemek közötti kapcsolatot. Segíti az egyes szervezeteket a jelentéskészítésben, mivel:

21 Ökotérképezés Mikro-, kis- és középvállalkozások vezetőinek, illetve munkatársaiknak eszköz, akik egyszerű szemléletes és gyakorlatias módszert szeretnének alkalmazni:  A telephely környezeti felmérése és javítására;  Víz-, anyag- és energiafelhasználás optimalizálásához;  A keletkező hulladékok csökkentéséhez.  Emellett a módszer felhasználható az EMAS vagy az ISO környezetirányítási rendszerek bevezetésének első lépéseként. Az időközönként elvégzett Öko-térképezéssel a vállalat környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető.

22 Ökotérképezés II.  Az Ökotérképezés elvégzése során a műhely, telephely vagy üzem térképe segítségével, helyszíni bejárás során tárhatók fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok, energiafelhasználás problémái és megoldási lehetőségei.  Eredménye: intézkedési lista a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, melyeket a várható anyagi, környezeti haszon és a megvalósíthatóság szerint rangsorolnak.  Ennek eredményeképp a vállalat - egy Ökocsillagnak nevezett környezeti teljesítményértékelő rendszer segítségével - szembesül környezeti problémáival és a fejlesztési lehetőségekkel.  Ezen módszer alkalmazásához a non profit szervezetek pl. a KÖVET- INEM (KÖVET-INEM: Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület). segítséget nyújtanak kis és középvállalkozásoknak egyrészt a módszer oktatásával, másrészt az ökotérképezés lefolytatásával a vállalkozás telephelyén.

23 Ökotérkép és ökocsillag

24 Az ökotérképezés az alábbi területek felmérését jelenti:  Települési elhelyezkedés  Zavarások  Víz  Talaj  Levegő, zaj, szag, por  Energia  Hulladék  Kockázatok

25 Az ökotérképezés szakaszai: 1. Az első lépésben az üzem vagy telephely települési elhelyezkedésének térképét kell megrajzolni, vagyis az elhelyezkedését felülnézetben, feltüntetve a parkolókat, bejáratokat, a környező házakat, utcákat stb. 2. Ezután rajzoljuk meg a telephely térképét 3. Egyszerű jelrendszert alakítunk ki (2-3 jel elegendő) 4. A tényleges végrehajtás. A vállalat környezeti teljesítményét befolyásoló egyes területeket kell besorolni négyféle kategóriába, a problémamentestől a súlyos gondokat okozóig. 5. A lemásolt térképekre berajzoljuk az egyes területeken talált problémákat, jelekkel és szöveggel illusztrálva.

26 Az ökotérképezés szakaszai II.  A rajzokat dokumentumok engedélyek, számlák, fogyasztások, műszaki leírások) egészítik ki. Egyes területeken a szemrevételezést egyszerűbb mérések támasztják alá.  Az öko-térképeket egymásra rakva jutunk el a munkaprogramhoz, amely a fejlesztés lépéseit a problémák súlyosságának sorrendjében állapítja meg.

27 A zöldmarketing stratégia  A hagyományos marketing stratégia helyett napjainkban az ökomarketing az alternatíva a vállalatok számára.  Az ökomarketing a piacorientált vállalatirányításban az ökológia és az ökonómia harmóniáját teremti meg.  Itt sem mindegy azonban, hogy a vállalat milyen mélységig integrálja tevékenységébe a környezetvédelmi szempontokat.

28 A lehetséges stratégiák  Passzív: a változásokkal szemben érzéketlen stratégia, fenntartása esetleg rövidtávon lehet­séges, közép- és hosszútávon egyértelműen zsákutcába vezet.  Reaktív: a jogi és gazdasági változásokra utólag, követő jelleggel reagál, inkább a kényszer ereje dominál, mint a kihívások felismerése. A stratégia legfeljebb a közvetlen veszélyek elhárítását teszi lehetővé, átütő erőt semmi esetre sem biztosít.  Konfrontációs: a vállalat tisztában van a környezetvédelemben mutatkozó új tendenciákkal, ismeretekkel, és ezek követése, valamint alakítása érdekében nagy szerepet szán a piac alakí­tásának és érdekei érvényre juttatásának. Célkitűzése, hogy előtte járjon a tevékenységét eset­legesen korlátozó környezetvédelmi intézkedéseknek. A stratégia meglehetősen kockázatos, mivel ha nem sikerül megelőznie egy-egy konkrét szabályozási lépést, a vállalat jó híre, tekintélye jelentősen csorbulhat.

29 A lehetséges stratégiák II.  Proaktív: a környezetvédelemben rejlő lehetőségeket kihívásként értékeli és kihasználja piaci pozíciói erősítésére, image-ének javítására. A vállalati stratégiába beleépül a környezetvédelem kérdése, a cégfilozófiát és a teljes vállalati magatartást a felelős vállalati koncepció hatja át. Ezen stratégia érvényesítése nyújt elsősorban lehetőséget az ökomarketing alkalmazására. A környezetvédelem tehát a vállalatok teljes tevékenységi körének és marketingstratégiájának átgondolását követeli meg. Azok a vállalatok, amelyek ezt időben felismerik és azonosulnak a problémákkal, illetőleg megteszik a szükséges intézkedéseket, természetesen előnybe kerülnek a késlekedőkkel, valamint az elutasítókkal szemben.

30 A zöldmarketing 1. A marketingtevékenységek kiindulópontja a környezetvédelem, és a marketing eszközök mindegyikénél a környezeti megfontolások dominálnak. 2. Az ökomarketingben a környezetvédelmi megfontolásoknak éppen olyan lényeges szerepet kell kapniuk, mint a hagyományos tényezőknek, úgymint ár, minőség stb.

31 A zöldmarketing II. A zöldmarketing olyan felelősségteljes vállalati marketing tevékenység, amely a környezetvédelem kérdését a vállalkozás fejlesztési és növekedési lehetőségének tekinti és érvényre juttatja minden tevékenységi területen.

32 A zöldmarketing tárgya szerint lehet:  egydimenziós termékközpontú: egy termék felhasználás közbeni, vagy használat utáni elő­nyös környezeti hatásaira koncentrál (CFC-t nem tartalmazó aerosol, katalizátoros autók stb.)  többdimenziós termékközpontú: olyan komplex megközelítés, mely a terméket a környezeti tényezők szem előtt tartásával figyelemmel kíséri teljes életútja alatt, nemcsak egy-egy fázist emel ki.  imázsorientált: manapság a szűklátókörű termék-centrikusságnál lényegesen fontosabb a vállalkozás egészéről kialakított kép. Az élenjáró cégek politikáját a felelős vállalati koncepció jellemzi, melyet az imázsközpontú zöldmarketing-stratégiák ültetnek át a gyakorlatba.

33 A környezetbarát marketing fejlődési fázisai  A zöld marketing kialakulását az 1980-as évek végétől számítják. Fejlődésének kezdeti szakaszát a fogyasztói érdeklődés élénkülése jellemzi a környezetvédelmi kérdések iránt, melyet a vállalatok igyekeznek kihasználni, jóllehet sokszor maguk a cégek sincsenek teljesen tisztában a termékeik és tevékenységeik által okozott környezeti hatásokkal. Ekkorra a hagyományos marketing eszköztár már elveszíti befolyásolási képességét a zöld fogyasztók körében.  A fejlődés második szakaszában a törvényhozási és a szabályozási tevékenység erősödése figyelhető meg. A törvényeknek és irányelveknek való megfelelési szándék miatt a vállalatok deklarálják környezetvédelmi célkitűzéseiket és igyekeznek dokumentálni környezeti tevékenységük minden egyes lépését. Manapság ezen a fejlődési szinten áll a vállalatok túlnyomó része.

34 A környezetbarát marketing fejlődési fázisai II.  A környezetbarát marketing fejlődésének harmadik szakaszában a környezetvédelem a cégpolitika belső konzisztens területévé válik; a fogyasztók elvárják, hogy a vállalatok minden tevékenységében érvényre jussanak a környezetvédelmi szempontok. A zöldmarketing már régen több a környezetkímélő áruk eladásánál; a fogyasztó meggyőzésének eszköze, hogy nemcsak a termék, de maga a cég is környezetbarát. Ezt a szintet mindeddig csak a legkiválóbb környezeti tevékenységet folytató szervezeteknek sikerült elérniük.

35 Az ökomarketing célja és alkalmazhatósága  A környezeti előnyöket a környezettel nagyobb összhangban álló termékeken és szolgáltatásokon keresztül vásárlói- és versenyelőnyökké alakítsa.  Az adott termék által felmutatott környezeti előnyöket a fogyasztók olyan további, többlethaszonként (vásárlói előny) élik meg, amellyel a versenytárs termékek nem rendelkeznek (versenyelőny). A problémák e vonatkozásban két síkon jelennek meg. Egyrészt nem mindegy, hogy ez a pótlólagos haszon individuális (azaz a fogyasztás során az egyén számára közvetlenül is érzékelhető), vagy társadalmi (azaz a fogyasztás során közvetlenül nem érzékelhető, inkább a társadalmi megbecsültséggel és értékekkel összefüggő) természetű. Másrészt a költségtényezők is befolyásolják a szükséges lépéseket.

36 Az ökomarketing alkalmazhatóságára : Költségek Individuális haszon Társadalmi haszon Az ár és/vagy az elmaradt haszon költsége alacsonyabb ill. azonos nagyságú, mint a helyettesítő termékeknél az ökomarketing klasszikus megközelítése I a versenyelőnyök biztosítása társadalomorientált profil-meghatározás II versenyelőny és környezeti előny Az ár és/vagy az elmaradt haszon költsége magasabb, mint a helyettesítő termékeknél + racionalizálás + differenciálás III a versenyhátrányok leépítése - az ökológia marketingje - a környezetpolitika eszközei (pl. adók) IV Az ökomarketing kiindulópontjai A termékhez kapcsolódó környezeti előnyök

37 Az ökomarketing alkalmazhatósága  Az I. esetben, amikor a környezeti előnyök a fogyasztó számára személyes hasznot hoznak és mindez ráadásul kedvezőbb költségfeltételek mellett érhető el, mint a hagyományos termé­keknél (például energiatakarékos elektromos eszközök kedvező árú kínálata), ez egyértelműen versenyelőnyökhöz vezet, így a vállalat célja ezen versenyelőnyök megtartása lesz további hasonló előnyök kialakítása mellett.  A II. esetben a termék az egyén hasznát közvetlenül nem növeli, viszont olcsóbb, mint a helyettesítő termékek és ugyanakkor társadalmi, kollektív haszonnal jár. A vállalat ekkor kétféle módon közelítheti meg potenciális vevőit.  Egyrészt az árkedvezményre mint vásárlásserkentő eszközre, másrészt a termék használatával elérhető társadalmi elismerés, presztízs vonzó hatására alapozhat. Pl. a freonmentes dezodorok, vagy azok az újrafeldolgozott anyagokból készült termékek, amelyek minősége megegyezik a helyettesítő, ám nem környezetbarát termékek minőségével (pl. WC-papír).

38 Az ökomarketing alkalmazhatósága II.  A valóságban gyakran találkozhatunk a III. esettel, amikor a környezetet kevésbé károsító, egyéni többlethasznot hozó termékek csak többletköltségek árán fejleszthetők ki, ami azután az árukban is lecsapódik. A környezetbarát jelleg egyrészt egy jól kidolgozott kommunikációs politikával népszerűsíthető, másrészt célszerű megkülönböztetni a fogyasztókat fizetési hajlandóságuk szerint és a terméket ennek megfelelően, differenciáltan pozícionálni.

39 Az ökomarketing alkalmazhatósága III.  A IV. eset a kategóriába tartozó környezetbarátabb termék ugyanis sem nem olcsóbb, mint ártalmas társai, sem közvetlen egyéni hasznot nem jelent, így a fogyasztók a hagyományos termékeket fogják preferálni.  A vállalati ökomarketing át kell, hogy adja helyét egyrészt az állami szabályozásnak, amely törvények által előírhatja a környezetorientált magatartást (törvények, szabványok), illetve adókon és támogatásokon (különleges leírási lehetőségek, kedvező hitelek, K+F-támogatás, környezetvédelmi beruházások támogatása, zöld banki rendszer, stb.) keresztül kedvezményezheti a környezetbarát termékeket, másrészt az ökológia marketingjének, amely a fogyasztók tudatosságváltozásához és így egyfajta társadalmi nyomáshoz járulhat hozzá.  Ilyen eseteket találunk például a csomagolóanyagok esetén, amikor a többször felhasználható csomagolások drágák és kényelmetlenek eldobható társaikhoz képest.

40 Az ökomarketing előnyei  a vállalati image gyors és erőteljes javulása,  költség-megtakarítás lehetősége, az új piacok és új fogyasztói szegmensek megnyerése,  hosszú távon kedvezőbb nyereség-kitermelési-, az értékesítési csatornák tagjaival való javuló együttműködési lehetőség.

41 Az ökomarketing hátrányai  Kockázatos,  a fejlesztések tetemes költséget jelentenek,  a jogi szabályozás bizonytalansága, illetve ökológiai ismeretanyagunk állandó változása,  az újabb és újabb környezetvédelmi technológiák kifejlesztése a törvényhozás szigorodását vonja maga után, így a vállalatok sok esetben nem érdekeltek eredményeik közzétételében,  hiányzik a környezetbarát termékek iránti kereslet,  a környezetorientált termékmenedzsment jellegéből adódóan ellentmondásban van a vállalat hosszú távú nyereségorientáltságával.  a vállalaton belül esetenként tapasztalható ellenállást

42 A környezetbarát marketingstratégia kialakítása  A környezetbarát marketingstratégia eredményessége attól remélhető, ha a vállalat a lehető legkörültekintőbben tervezi meg a rendelkezésre álló marketing eszközök (marketing-mix) optimális kombinációját. Az alábbi tényezők kiemelt fontosságúak a siker elérésében:  nyílt, hiteles és őszinte kommunikáció a fogyasztókkal és a kritikusokkal;  eredendő előnyök felismerése és kihasználása;  a termékkel kapcsolatos fogyasztói igények folyamatos figyelemmel kísérése;  a „zöld” fogyasztás tiszteletben tartása: a fogyasztó nemcsak a terméktől, hanem az előállítási folyamattól is elvárja, hogy környezetkonform legyen;  a sikeres környezetbarát termék ne csak zöld legyen, hanem kellően hatékony, jól hozzáférhető és versenyképes árú;  a piac igényeihez való minél tökéletesebb alkalmazkodás; a piaci lehetőségek és rések teljes kiaknázása.

43 A környezetbarát marketingstratégia lépései 1. A marketing stratégia kialakításakor az első lépés a jelenlegi helyzet és a rendelkezésre álló lehetőségek felmérése. A helyzetfelmérés során célszerű, ha a vállalat elvégzi a marketing analízist. 2. Majd hozzáfoghat a zöld marketingstratégia kidolgozásához, melyhez a már jól ismert marketing-mix eszközök (termék, ár, értékesítés, reklám) állnak rendelkezésre.

44 Az előadás felhasznált forrásai  Kerekes Sándor és Kindler József: (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest  Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen.

45 Félévi beadandó feladat 1. Válasszon a következő listából egy terméket! - Cigaretta - Üdítőital - Mosószerek - Papíráruk - Mosogatószerek - Könyvek - Turizmus - Bioélelmiszerek - Háztartási gépek - Személygépkocsik

46 Félévi beadandó feladat II. 2. Vizsgálja meg a választott termékek piacát, s keressen „zöld” termékeket. 3. Elemezze a következőket: - Milyen tulajdonságokban tér el a „zöld” termék a hagyományostól? - Jobb vagy gyengébb az ökotermék a hagyományoshoz képest? - Eltérő vagy ugyanolyan márkanév alatt fut a kétféle termék? - Megfelelően jeleníti-e meg a csomagolás a bioterméket? - Hogyan viszonyul egymáshoz a „zöld” és a hagyományos termék ára? - Hasonló értékesítési csatornákon értékesítik-e a terméket?

47 Félévi beadandó feladat III. 4. Keressen egy, a „zöld” terméket bemutató reklámot és elemezze annak tartalmát (Racionális, emocionális vagy morális üzenetet tartalmaz-e?) fős megkérdezéssel elemezze, hogy milyen a „zöld” termék elfogadottsága vagy elutasítottsága, s miért (minőség, ár, kommunikáció, imázs, szokások etc)! A dolgozat terjedelme: kb karakter + max. 15 diás prezentáció Beadási határidő (elektronikusan (max. 5 MB) a címre (diák + írott anyag)): - Nappali tagozat: november (prezentálás: november 6. délelőtt) - Levelező tagozat: november (prezentálás: -) Csoportméret: max. 2 fő Értékelés: A>90%, B>80%, C>70%, D>60%, E>50


Letölteni ppt "Zöldmarketing Prof. Dr. Józsa László. A vállalati környezeti menedzsment eszközei  külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések