A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet DR. SZINTAY ISTVÁN intézetigazgató egyetemi tanár STRATÉGIAI ELMÉLETEK.

Az előadások a következő témára: "A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet DR. SZINTAY ISTVÁN intézetigazgató egyetemi tanár STRATÉGIAI ELMÉLETEK."— Előadás másolata:

1 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet DR. SZINTAY ISTVÁN intézetigazgató egyetemi tanár STRATÉGIAI ELMÉLETEK

2 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIAI ELMÉLETI IRÁNYZATOK Egyetlen cél (profit maximalizálása) Több cél (plurális) FOLYAMAT- ORIENTÁLT KLASSZIKUS IRÁNYZAT EVOLÚCIÓS IRÁNYZAT TÁRSADALMI IRÁNYULTSÁGÚ FolyamatDiszkrét

3 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet KLASSZIKUS IRÁNYZAT - CHANDLER 1. Egy iparág, egy funkció, egy telephely Növekedés  elkülönült igazgatási szervezet 2. Földrajzi terjeszkedés  centralizáció és standardizáció igénye Osztálystruktúra kialakulása  területi egységeket összefogó irányítási központ

4 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet KLASSZIKUS IRÁNYZAT (Chandler, Sloan, Ansoff, Porter) a gazdasági társaságok célja a maximális profit elérése a gazdasági társaságok, intézmények működése determinisztikusan leírható a holisztikus megközelítés a belső és külső dolgok kapcsolata megteremthető, a tendenciák jól vizsgálhatók és meghatározhatók, az evolúciós fejlődés irányai és mértéke jelezhetők a jövő tervezhető, ennek a központi eleme a stratégiai tervezés, ahol a STRATÉGIA: a CÉG, az INTÉZMÉNY alapvető fontosságú, hosszú távú céljainak (ez kezdetben mindig a profit növelése) a megfogalmazását, valamint a célok teljesüléséhez szükséges akciók sorozatát, az erőforrások ehhez rendelt allokációját jelenti a stratégiai terv realizálása a vezetés projektálási feladatain keresztül teljesedik ki

5 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet KLASSZIKUS IRÁNYZAT A klasszikus elmélet képviselői a stratégiát két szinten értelmezik: üzleti egységek szintjén, az ún. üzletági versenystratégia, illetve az egész vállalat szintjén. Az üzletági versenystratégia lényege, hogy egy céget olyan önálló, stratégiai üzleti egységekre kell felbontani, amelyek önálló termékkel, szolgáltatással, saját technológiai rendszerrel, piaci versenytársakkal, megfelelő nagyságrenddel rendelkeznek.

6 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet A vállalati stratégia lényege pedig nem más, mint az üzletágak portfolió menedzselése, annak az eldöntése, hogy milyen piaci szegmensekben, milyen tevékenységet folytassanak, szüntessenek meg, illetve a cég versenyképessége érdekében milyen keresztirányú, úgynevezett funkcionális stratégiai akciókat kezdeményezzenek: a cégépítés, az üzletági stratégiák támogatására. KLASSZIKUS IRÁNYZAT

7 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet KLASSZIKUS IRÁNYZAT - CHANDLER 3. Vertikális integráció szükségessége  elkülönült funkciók szerint rendeződő, specializált osztályokból felépülő struktúra + erős központi hivatal 4. Termékdiverzifikáció megjelenése, nemzetközi terjeszkedés  Multidivízionális struktúra

8 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet KLASSZIKUS IRÁNYZAT - PORTER ÉRTÉKLÁNC PORTER az értéklánc (értékteremtés folyamata) vonatkozásában a kompetenciákra helyezi a hangsúlyt. - A kompetenciák, azon képességek, erőforrások, amelyekkel előnyt szerezhetek, vagy előnyben vagyok a versenytársakkal szemben. - A stratégia értelmezésénél egy árnyaltabb meghatározást ad: egyedi értékes pozíciók kiépítése, amely több tevékenységet foglal magába (pozícionálás), inkompatibilis tevékenységek közötti választási lehetőség biztosítása, tevékenységek integrálása, amely a tevékenységek rendszerére épített versenyelőnyt hoz létre.

9 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet KLASSZIKUS IRÁNYZAT - PORTER ÉRTÉKLÁNC Ezen értelmezésnél a környezeti hatásokat már erősen érvényesíti, a környezeti „Gyémántok” bevezetésével, melyeket négy kategóriába sorol: versenytársak az adott üzleti területen, keresleti feltételek, kapcsolódó üzleti területek, infrastrukturális ellátottság. Mindezek alapján a cég stratégia akcióit szintén négy területen értelmezi: Portfolió menedzselés, ami az üzletágak közötti sorrendek kialakítását, azok sorsára vonatkozó döntéseket jelenti. Újrastrukturálás / pozíció váltások végrehajtása, például rossz üzleti egységek feljavítása. Képességek / készségek transzfere. Megosztott tevékenységek integrálása.

10 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet FOLYAMATORIENTÁLT IRÁNYZAT (Miles, Snow, Mintzberg, Galhraithy, Bruce, Burns) Az elméleti irányzat valamennyi képviselői egyetértenek a teljes racionalitás, és a tökéletes piac fogalmának elvetésében. Mintzberg, Simon korlátozott racionalitás elvéből kiindulva kimondja, hogy az eltervezett, kidolgozott – ezt nevezi meghirdetett stratégiának – és a megvalósuló stratégia között jelentős különbség lehet az érintett személyek, csoportok, a szervezet magatartásai, a szervezett szabályozottsága függvényében. Vagyis a folyamatorientált, adaptív felfogás nagy szerepet tulajdonít a kulturális, magatartási, értékrendi elemeknek.

11 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet FOLYAMATORIENTÁLT IRÁNYZAT - MINTZBERG Mintzberg 5P elmélete szerint a stratégia: a terv(Plan) a csel(Play) viselkedési minta (Pattern) pozíció (Position) jövőkép (Perspective) összességének tekinthető, amelynek során nem az optimális, hanem a kielégítő jó megoldást keressük. Ez a dolog akkor tud működni, ha a struktúra érdekviszonyai és az egyén gondolkodási, értékrendi elemei megfelelő kompromisszummal összhangba hozhatók. A folyamatorientált stratégiai elméleteknél ez a típusú megközelítés jól megfigyelhető, és az adaptív stratégiák különböző rendszerezésével mutatható be.

12 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet FOLYAMATORIENTÁLT IRÁNYZAT – MILES ÉS SNOW A szervezettípusok aszerint különülnek el egymástól, hogy milyen választ adnak az ún. vállalkozói, az engineering és az igazgatási problémákra. Miles és Snow megközelítésében: a vállalkozói probléma megoldása a szervezet működési területének (domain), a termék(ek)nek és a célpiacoknak vagy egy piaci szegmensnek a konkrét meghatározását jelenti az engineering probléma megoldásakor a szervezet „operacionalizálja” a vállalkozói probléma megoldását azzal, hogy kiválaszt egy megfelelő technológiát a termékek előállítására és elosztására, valamint kialakítja (vagy módosítja) az információs, kommunikációs és ellenőrzési, irányítási kapcsolatokat a technológia megfelelő működésének biztosítása érdekében; az igazgatási probléma megoldása pedig az előző két probléma sikeres megoldásában szerepet játszó tevékenységek racionalizálását és stabilizálását jelenti, beleértve azoknak a folyamatoknak a kialakítását és alkalmazását, amelyek képessé teszik a szervezetet a fenti problémák folyamatos, egyre magasabb színvonalú megoldására, azaz az innovációra.

13 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet FOLYAMATORIENTÁLT IRÁNYZAT MILES ÉS SNOW Működési Kör Termék- piaci kombinációk Szűk, specializált Széles, diverzifikált Stabil, állandó VÉDŐKOCKÁZAT- MEGOSZTÓ Dinamikus, változó INNOVÁTORKUTATÓ ELEMZŐ

14 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet A KÖRNYEZETI STABILITÁS ÉS A VÁLLALATI MEGFELELÉS

15 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIA ÉS STRUKTÚRA STRUKTÚRA: Azon alá- és mellérendelt szervezeti egységek összessége, illetve az azokhoz kapcsolt tartós szabályok együttese, amely lehetővé teszik az egységek rendezett működtetését, a szervezeti célok elérését, az erőforrások ésszerű felhasználását, az emberileg vagy anyagilag nem kívánatos következmények kiküszöbölését. STARTÉGIA: A szervezet alapvető céljainak kitűzése, azoknak a terveknek és programoknak a meghatározása, amelyek lehetővé teszik a célok elérését, továbbá az erőforrások elosztását, hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon a környezetéhez.

16 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIA ÉS STRUKTÚRA FÜGGŐSÉGI MODELL Kapcsolati koncepciókA függőség természeteA függőség foka 1. Kapcsolódási koncepció stratégia  struktúra erőstől a determinisztikusig 2. Szétválási koncepció a) stratégia  struktúra b) stratégia struktúra c) struktúra  stratégia nagyon gyenge  közepestől az erősig 3. Kölcsönös függőség koncepciója a) stratégia  struktúra  stratégia b) stratégia  struktúra erős

17 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIA ÉS STRUKTÚRA FÜGGŐSÉGI MODELL 1.Kapcsolódási koncepció A külső és belső tényezők együttese a stratégiai kontextus hatásmechanizmus. Filozófia  üzletág  stratégiai kontextus  stratégia 2.Szétválási koncepció Nincs determinisztikus kapcsolat a)Korlátozott függőség: a struktúrát más tényezők is befolyásolják (pl. vállalati méret, növekedési képesség) b)A két tényező teljesen független c)Struktúra határozza meg a stratégiát

18 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIA ÉS STRUKTÚRA FÜGGŐSÉGI MODELL A szétválás koncepciója eredményezte a DUÁLIS STRUKTÚRÁK elméletét: Működési (elsődleges) struktúra  Stratégiai (másodlagos) struktúra 3. Kölcsönös függőség koncepciója: a) szekvenciális b) szimultán

19 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIAI ÖSSZETEVŐK KAPCSOLATA Kettős stratégiai magatartás: 1. indukált 2. önálló

20 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIA ÉS STRUKTÚRA SZINTETIKUS MODELLJE

21 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIA ÉS STRUKTÚRA SZINTETIKUS MODELLJE A stratégia és struktúra kölcsönhatása dinamikus, különböző esetekben eltérően (mérték és irány) kapcsolódnak. Pl. Védekező szellemű vállalat: stratégia  struktúra Mivel az önmozgás nem megengedett, a szabad kapacitások nem tudnak érvényesülni, fokozatosan a stratégia szerepe döntővé válik  a struktúra elmerevedik. Pl. Útkereső szellemű vállalat: struktúra  stratégia Önálló törekvések szabad utat kapnak, a szervezeti autonómia az önmozgás lesz a meghatározó, a struktúra lesz a meghatározó, a struktúra fog változni mozgatva a stratégiát