Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pedagógia Tanuláselméletek Orosz Ildikó. A tanulás  A tanulásnak nincs pontos tudományos definíciója.  A tanulás egyik meghatározása: „ A tanulás a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pedagógia Tanuláselméletek Orosz Ildikó. A tanulás  A tanulásnak nincs pontos tudományos definíciója.  A tanulás egyik meghatározása: „ A tanulás a."— Előadás másolata:

1 Pedagógia Tanuláselméletek Orosz Ildikó

2 A tanulás  A tanulásnak nincs pontos tudományos definíciója.  A tanulás egyik meghatározása: „ A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, nem csupán ismeretelsajátítás, és figyelem és az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.”

3 A tanulás fogalmának értelmezése  Szűk értelmezés Pszichikus folyamatok Tág értelmezés  érzékelés  észlelés  figyelem  emlékezés  képzelet  gondolkodás  érzelem  akarat  cselekvés

4 Hatékony tanulás jellemzője: minden pszichikus folyamat aktivitásának az eredménye, aminek következtében aktív és produktív tanulói magatartás alakítható ki. Nahalka szerint a tanulás szempontjából fontos összefüggések: a cselekvés és gondolkodás Piaget: A gondolkodási struktúrák kialakulásának előfeltétele a gyermek cselekvése. Interiorizáció -a gondolkodás kialakulása nem más, mint a tárgyakkal való külső cselekvésről a belső értelmi fogalmi műveletekre való átmenet. A kognitív fejlődés stádiumai:  szenzomotoros,  műveletek előtti  konkrét műveletek  formális műveletek

5 Tanuláselméletek Bruner (1974) szerint a tanulás fokozatai:  enaktív fokozat (cselekvéses tanulás)  ikonikus fokozat (képek segítségével)  szimbolikus tanulás (fogalmi-gondolati tanulás) Skinner (1973) szerint tanulhatunk:  cselekvés útján  tapasztalás által  próba- szerencse alapon.

6 Sémaelmélet (az emlékezetnek a tanulásban játszott szerepe) Bartlett (1932) - az emberi emlékezet olyan szerkezet, mely a tapasztalat, a tanultak aktív szervezésére képes, és ebben az aktív szervező munkában vesznek részt az emlékezeti sémák. Czigler (1987) szerint a sémavezérelt tanulás jellemzői:  Szelekció ( Csak azt tanuljuk meg, ami az éppen működő sémának megfelelő).  Absztrakció (A szelektált információ jelentéstartalma absztrahálódik, és ezzel az információ felszíni formája elvész )  Interpretáció (A jelentéstartalom a sémának megfelelő értelmezést nyer)  Integráció (Az így megmaradó információ inegrálódik az előzőleg kialakult, az adott esemény tanulásakor aktiválódott információval )

7 Sémaelmélet (az emlékezetnek a tanulásban játszott szerepe) Az információ raktározódása a következő körülményektől függ:  létezik- e az adott séma  aktiválódik-e a kérdéses séma  működik-e a fontossági hatás  kialakulnak-e új sémák, illetve módosulnak-e a meglévők.

8 Tanuláselméletek Tulving (1985) szerint az emlékezet hierarchikus rendszer és komponensei a következők:  procedurális emlékezet - legátfogóbb, igen bonyolult ingerek és válaszok kapcsolatainak a létrejöttét szervezi, megteremti a szervezet alkalmazkodó válaszolását a környezethez  szemantikus emlékezet - arra alkalmas, hogy a világról belső reprezentációt alakítson ki, a világra vonatkozó általános tudásunknak a hordozója.  epizodikus emlékezet - sajátossága az egyediség, a benne tárolt anyag szubjektív jegyekkel rendelkezik. Valaminek a megtanulása azt jelenti, hogy az új információ megtalálta a helyét ebben a rendszerben.

9 Tanuláselméletek Gage-Berliner (1984). Az emlékezet - információfeldolgozás. A szervezetet érő külső inger útjai :  rövid távú emlékező tározó ( short term sensory store) eltűnik vagy marad  rövid távú emlékezet (short term memory ) eltűnik vagy marad  működő memória ( working memory) A külső ingerekre a választ ez az emlékezet adja.  hosszú távú emlékezet ( long-term memory) - a működő emlékezet a megőrzött információt kódolt formában továbbíthatja ide.

10 Érzékelés és észlelés és a tanulás Comenius - a didaktika szenzualista forradalma  A szemléletesség elve : „...azok a dolgok, amelyek érzékszerveinkkel megragadhatók, azaz érzékszervek elé adassék”, mert a tanulók mély és maradandó ismereteket csak így szerezhetnek -írja C. az Orbis Pictusban.  A kétcsatornás ismeretközlés mindig hatékonyabb mint az egycsatornás.  Piaget. A szemléletesség tiszta és túlzott megjelenési formájában nem több mint a kép verbalizmusa. A szemléletesség csak akkor jó, ha a teljes személyiségre hat, cselekvésre és gondolkodtatásra készteti a tanulót.

11 A beszéd és a tanulás. Vigotszkij (1976):  A beszéd és a gondolkodás szorosan összefügg, az egyik fejlődése elősegíti a másikét. A nyelv tanulásával formális logikai elemek épülnek be az értelmi képességek struktúrájába. A beszéd- fontos komponens a tanulás-tanítás folyamatában. A tanulás intenzitását a valós kommunikációs helyzetek (tanulók kérdései, problémafelvetés, elejtett szavak, spontán közlésvágyuk, viták) növelik.

12 Érzelmi - akarati közeg a tanulás színtere E szféra a tanulás energetikai bázisa, ami főleg hatással van az:  elkezdésre és folytatásra (motiváció, szorgalom)  jövő tervek realizálására (aspiráció) irányuló lelki folyamatokban jelölhető meg. Lewin (1972) : A tanulás társas mezőben zajlik., szociális tanulás.

13 A tanulás típusai  Verbális  A belátásos, felfedezéses, problémamegoldó  Szenzoros (perceptuális)  Motoros (mozgás)  Szociális tanulás

14 Verbális tanulás Leggyakoribb, szövegekkel és jelekkel kell tanulni. Értelmes gondolkodva tanulást értünk alatta, tanulást a második jelzőrendszer szintjén. Leggyakoribb, szövegekkel és jelekkel kell tanulni. Értelmes gondolkodva tanulást értünk alatta, tanulást a második jelzőrendszer szintjén. Pszichofiziológiai alapja az asszociáció, amit meg kell haladni. Tanulásszervezési szempontból szükséges feltételek: megismerési (kognitív ) képességek és a gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, alkalmazás, alkotó alkalmazás) aktivitását kiváltani és magas szinten stabilizálni.

15 A belátásos, felfedezéses, problémamegoldó A belátásos, felfedezéses, problémamegoldó tanulás az asszociatív tanulás meghaladásának lehetősége. Jó út, hogy a tanulási feladatokat a problémamegoldás és felvetés analógiájára szerkesztjük. (Pólya György 1977). Tanulási feladatok felfedezésre ösztönöznek, bátorítják a tanulókat. Bruner 1968 felfedezéses tanulást problematikus helyzetek váltják ki: a tanulási cél eléréséhez nem állnak rendelkezésre a megfelelő információk egyformán hiteles információk között ellentmondás mutatkozik rendszer és szimmetria alkotásának a vágya ébred fel

16 Tanulási típusok  szenzoros (perceptuális ). Első jelzőrendszerbeli információkat tanulnak meg ( színeket, látványokat, formákat, zörejeket, hangokat, dallamokat, ízeket, illatokat stb.)  motoros (mozgás). (Artikulált, szubvokális beszéd, írástechnika, sorkövető szemösszetartó mozgások, szokáscselekvések, rajzolás stb. )  szociális tanulás Buda Béla, 1975,1980- lényege az érzelmi alapon történő azonosulás (identifikáció). Motorja az érzelmi ráhangolódás a megfigyelt másik személyiségre, a beleélés annak helyzetébe, átéli annak érzelmi állapotát, felidézi ugyanazokat az emóciókat, amelyek a megfigyelés idejében a másikban vannak. Buda Béla, 1975,1980- lényege az érzelmi alapon történő azonosulás (identifikáció). Motorja az érzelmi ráhangolódás a megfigyelt másik személyiségre, a beleélés annak helyzetébe, átéli annak érzelmi állapotát, felidézi ugyanazokat az emóciókat, amelyek a megfigyelés idejében a másikban vannak.

17 A tanulás Carrol - féle modellje J.B. Carroll, 1962,1963..A sikeres tanulás a a tanulásra fordított idő és a tanuláshoz szükséges idő hányadosával fejezhető ki. a tanulásra fordított idő Sikeres tanulás = a tanuláshoz szükséges idő a tanuláshoz szükséges idő Sikeres és gazdaságos, ha a hányados = 1.

18 Befolyásoló tényezők: A tanulásra fordított idő  a tanár által kiszabott tanulási alkalmak tartama és száma (opportunity to learn), optimális idő csak egyénekre kis csoportokra szabható meg  a tanuló kitartása, szorgalma, belső viszonyát fejezi ki a feladathoz

19 Befolyásoló tényezők: A tanuláshoz szükséges időt együttesen :  a tanuló általános tanulási képessége (intelligenciája),  a tanítás megértésének képessége, befolyásolja az előzetes tudás tanulás,( priori l lerarning), felmérése fontos tanulásszervezési feladat.  tanítás minősége, mely függ a tanítás szervezeti személyi és tárgyi tényezőitől.  Tanulási feladat - Amerikában valamilyen egységek, precízen meghatározott elsajátítandó követelményekkel.  Pedagógiai tevékenység szempontjából követendő- a tanulás idejét differenciáltan kezeljük, a tanítás minőségét minden módszerrel javítsuk: személyi, tárgyi, szervezeti.

20 Az iskolai tanítás elmélete Bloom nyomán A tanulás eredményességét meghatározza:  előzetes tudás (kognitív tulajdonság)- tanuló belső tulajdonsága  előzetes motiváció ( érzelmi - akarati tulajdonság) - tanuló belső tulajdonsága  tanítás minősége - külső tulajdonság.

21 Az iskolai tanítás elmélete Bloom nyomán A tanulás kimenetét, eredményességét meghatározó tényezők:  tanulási teljesítmény (mindig sajátos tartalma és szintje van)  tanulás gyorsasága (időtényező)  tanulás iránti motiváció

22 Motiválás A „motiváció tevékenységre késztető belső feszültség”, irányát tekintve kettős (Kozéki Béla, 1980,1985) :  valami kellemetlen elkerülése vagy  valami kívánatos elérése a cél. Örökletesen, a család, környezet, iskola hatására motívumokat, motívumrendszert sajátítunk el.

23 Motiválás Maslow, 1970 piramis, motívumhierarchia:  önmegvalósítás  megbecsülés  szeretetvágy  biztonságérzet  testi szükségletek kielégítése

24 Tanulási motiváció forrásai:  megbecsülés,  szeretetvágy,  biztonságérzés,  önmegvalósítás. A motiválás kisiskolás korban inkább affektív, ifjúkortól kezdve inkább kognitív jellegű.

25 Működési mechanizmus a tanulás és motiválás viszonyában  az iskolai életre, azon belül a tanulásra vonatkoztatott motiválás eredményesebb mint a tanulás túlzottan direkt és tantárgyakra leszűkített motiválása.  A motiválás legeredményesebb hatása az iskolában az érdeklődés felkeltése.  A tanulási teljesítmények és az érdeklődés között az összefüggés, a kölcsönhatás közepes erősségű.  Az iskolázással összefüggő affektív hatások a természettudományi teljesítmény % -át magyarázzák meg. (jelentős)

26 Működési mechanizmus a tanulás és motiválás viszonyában Következtetések:  A motívumtanulás a személyiségfejlődés részeként a érzelmi alapozás nélkül tantárgyi tanulásnál bonyolultabb, komplexebb körülmények között történik  A motiváció fontos előfeltétele a tanulási sikernek. Megfelelő - nincs tartós tanulás

27 Az iskolai motiválás fő területei Az ember az iskolából a tanulás iránti motivációt kaphatja. Távlati cél, hogy olyan motivációs rendszer alakuljon ki a tanulás iránt, amely az iskola után is rendszeresen funkcionál. Az iskola lehetőségeit tekintve két fő területet jelölhetünk meg:  iskolai tevékenységrendszert  tantárgyi tanulást. Igazán erős, kitartó motívumok kialakításához a tevékenységrendszer társadalmi irányultságát, társadalmi fontosságát is tekintetbe kell venni.

28 Az iskolai motiválás fő területei Gáspár László, 1977 szerint társadalmilag releváns iskolai tevékenységtípusok  tanulás  termelőmunka  közéleti-politikai tevékenység  szabadidős tevékenység Fontos tényező az iskola légköre, a szociális tanulás, a szülők elvárásai. Motiválás a tantárgyak keretein belül meghatározza:  a tananyag jellege  a tanár személye.

29 A motiválás tanulásszervezési jelentősége Tanulás szakaszai:  bemelegedési fázis  tanulási fázis  telítődési fázis. Folytatáshoz új helyzetet kell teremteni.

30 A motiválás tanulásszervezési jelentősége Kétféle tanítási stílust különböztetünk meg:  „A” stílus a kezdeti szakasz elhúzódását jelenti, jó megalapozást  Logisztikus görbe -a tanuló teljesítménye az idő függvényében.  „B” stílus idő pontos felhasználása, határozott és tervszerű tanári munka., gyors eredmény, és gyors telítődés.

31 A motiválás tanulásszervezési jelentősége A motiválás minden pedagógus állandó és folyamatos feladata, különleges jelentőségű az iskolai tanulás kezdetén, itt nem a szokásos ismeretközpontú tanítás a fő cél, hanem az iskola mint intézmény és a tanulás mint tevékenység megszerettetése.

32 Aktivizálás Aktivizáláson azokat a külső, pedagógiai eljárásokat, amelynek hatására a tanulásban részt vevő emberek pszichikus folyamatainak potenciálja (aktivációs szintje) növekszik: a cselekvés célra irányulása pontosabbá válik, a figyelem ébersége, a gondolkodás élessége, a motiváció hajtóereje, a memória integrálóképessége fokozódik. Amikor az iskolában aktivizálunk azt nemcsak a belső, a verbális tanulással kapcsolatos folyamatokra kell értenünk, hanem a különböző típusú cselekvésekre is.

33 Aktivizálás Minden progresszív nevelőmódszernek a lényege (Dunkin, 1987). Jellemzői:  a tanuló szükségletének és érdeklődésének figyelembevétele  a tudás alapjainak elsajátítása problémamegoldás révén  megfelelő alkalmak a kifejezéshez (expresszivitás együttműködés a nevelésben  Aktivitás a tanuló pszichikus részvétele a nevelésben.

34 Aktivizálás és tanulás  A tanulásszervezés sikeressége prognosztizálható, hogy milyen mértékben vagyunk képesek aktivizálni a teljes személyiséget a tanítás - tanulás során, ha a tanulási iránti motivációt az adott tanulási feladat kezdeténél képesek vagyunk létrehozni és annak végéig fenntartani, ugyanakkor a tanulással kapcsolatos pszichikus folyamatok (észlelelés, cselekvés, akarat, emlékezet, gondolkodás, érzelem stb.) intenzitását fokozni tudjuk, akkor jó reményeink lehetnek arra, hogy a tanulásszervezés céljainak megfelelően és a tanuló egyénre nézve sikeresen folyik.

35 Aktivizálás és tanulás Aktivizálás a tanulás minden típusára egyaránt alkalmazható. Kétféle tanulási idő  tanulásra fordított összes idő  intenzív, egyéni tanulásra fordított idő (time on task) csak % vizsgálatok alapján

36 A tanulói aktivitást befolyásoló tényezők  A tanulói aktivitás és tanítási módszer összefüggései kulcskérdés.  Az alkalmazott módszer megfelel-e a tanuló előzetes ismereteinek és aktuális tanulási szükségleteinek vagy sem.  A tanulói aktivitás szintjét erősen befolyásolja a tanulócsoport nagysága a taneszközök és a tanulásirányítás módja ( irányított tanulás, önálló tanulás - independent learning )  Fontos a tanulói önállóság fokozatos kialakítása.

37 Megerősítés A megerősítés a tanulás eredményére adott értékelő reagálás belső átélése. Az emberi tanulásban a megerősítés egy cselekedetre vagy produkcióra adott értékelő válasz. A megerősítés egy választ követő bármilyen esemény, amely növeli annak a valószínűségét, hogy a válasz újra megjelenik, amikor újra azonos helyzet áll fenn. (Hebb, 1978)

38 Megerősítés A megerősítés típusai (Bandura, 1977):  külső megerősítés  vikáriáns, helyettesítő megerősítés - a cselekedetek másoknál megfigyelt konzekvenciái  belső megerősítés alapvető szerepe van az önértékelő képesség kialakulásában

39 A tanári megerősítés módjai  pozitív  negatív  közömbös Hurlock (1925) kísérlete a három csoporttal. A tanulói produkció és a megerősítés közelsége, közvetlensége különösen kisiskolásoknál igen fontos. Nehéz egységben látniuk ha a két történés között nagy a kiesés.

40 A tanári megerősítés módjai A megerősítés lehet  strukturálatlan nem a tudást erősíti, inkább a kommunikáció folyamatosságát tartja fenn  strukturált módszerek - hatékonyabbak a tesztek mint a szóbeli feleletek Az első négy iskolai esztendőben a hatékony matematikai tudás kialakításához legalább 25 ezer megerősítésre van szükség. (Skinner (1973)

41 A tanulás pszichológiai megközelítésben (Niccky Hayes : Pszichológia) A csecsemő tanulása  Adaptáció - alkalmazkodás a fizikai környezet, a gyermeknevelési és étkezési szokások széles skálájához. Az alkalmazkodás és fejlődés nem okoz gondot mindaddig, míg rendben van a szociális interakció, a szükséges fizikai gondoskodás.  Tranzakció - a környezetben lévő személyekkel lebonyolódó kölcsönös kapcsolatfelvétel, a körülvevő szociális világot ezáltal ismeri meg, a szociális interakciók elsajátításának alapjai.  Együttjárások (kontingenciák) felfedezése. Lényege, hogy vannak események, melyek nagy valószínűséggel bizonyos tevékenységekkel együtt következnek be.

42 A tanulás pszichológiai megközelítésben (Niccky Hayes : Pszichológia ) A csecsemő tanulása  Diszkrepancia ( lényegbeli különbség, egyenetlenség, maghasonlás). Lelkesítő a csecsemő tanulására, ha elvárásaik és a valóságos események között kismértékű diszkrepancia van, vagyis minden az elvárásnak megfelelően történik, csak egy kicsit másképp.  Kompetencia ( illetékesség, jogosultság, szakértelem). A gyermeknevelés lényege pszichológiai szempontból, vagyis a gyermek fejlődésének töretlen kompetencia- és hatékonyságfejlődésnek kell lennie, ami felvértezi őt minden nehézséggel szemben, hiszen a tehetetlenség pusztító érzés.

43 Az emberi tanulás néhány formái: Asszociációs tanulás (Kondicionálás), arra törekszik, hogy bizonyos helyzetekben (kondíciók, erőnlét) esetén bizonyosfajta válaszokat váltson ki. Nem gondolkodásra serkentő művelet: feltétel, kikötés, állapot bizonyos külső események vagy ingerek megjelenésére megtanulunk automatikus válaszokat adni ( a gerincvelő lép működésbe).

44 Az emberi tanulás néhány formái: Alapvető fajtái:  Klasszikus kondicionálás  Egypróbás tanulás  Operáns kondicionálás

45 Az emberi tanulás néhány formái: Klasszikus kondicionálás - minden tanulás legprimitívebb formája - leghíresebb esete Pavlov (1927) kísérlete. Embereknél Menzies(1937) - vazokonstrikció- hideg hatására sápadás. Berregő hangra is, nem akaratlagos tevékenység. Fóbiák - az emberek normális életvitelét akadályozó szélsőségesen erős félelmek, klasszikus kondicionálás útján történik. Ellenszere- szisztematikus deszenzitizáció, melynek során a beteg fokozatosan megtanul ellazulni a félelmet kiváltó tárgy jelenlétében és az elárasztásos technika - a beteget addig tartják összezárva a rettegett tárggyal amíg a félelme meg nem szűnik. ( drasztikus, de működik).

46 Az emberi tanulás néhány formái: Egypróbás tanulás - túlélési reflex alapján, ami rosszullétet okoz azt hosszú időre megjegyezzük. Operáns kondicionálás - a tanulás lényege, hogy a cselekvés rövid időn belül kellemes érzésekkel kecsegtet, vagy kellemetlenség elkerülésével jár. Ezeket megerősítésnek hívjuk. Jutalmazás - pozitív megerősítés, a másik negatív megerősítés. Mindkettőnek azonnal a tanult viselkedés után kell következnie.

47 A tanulás egyéb formái: Utánzás és modellkövetés Bandura és Walters(1963) kísérlete : agresszivitás keljfeljancsival, élőben, filmen, rajzfilmen. A gyerekek az élő modellt utánozzák a legpontosabban, a filmek hatására az agresszió mennyisége önmagában növekedett, leginkább a hozzájuk hasonló modelleket utánozzák, továbbá azokat akiket tisztelnek és csodálnak.  Látens tanulás - a modelltől ellesett viselkedés nem feltétlenül jelenik meg azonnal, rejtve marad mindaddig amíg valami elő nem hívja valamilyen helyzet kapcsán.

48 Készségtanulás  Lényege, hogy ha már elég ügyesek vagyunk valamiben, akkor alig figyelünk oda rá A kezdők és gyakorlottak közötti különbség a cselekedeteikre való odafigyelésben van.  Automatikus cselekvések. A kézségek lehetnek nagyon különbözőek. Közös, hogy egyes elemeiknek automatikussá kell válniuk

49 Készségtanulás  Nagyagy ( cerberum) - gondolkodásunkért felelős. Bizonyos részei az érzékszervek felől, a testünkből érkező információkat dolgozzák fel, mások az akaratlagos mozgást irányítják.  Motors mező - ha testünk valamely részét megakarjuk mozdítani.  Szenzoros mező - a testi érzéseinket feldolgozó mező.  Kisagy ( cerebellum) - a készségek koordinálásáért felelős mező itt van, szintén az akaratlagos mozgások szervezésével foglalkozik, hogy a cselekvést felépítő mozdulatsorok zökkenőmentesen játszódjanak le.

50 Készségtanulás  Ha egy cselekvéssor automatikussá válik, az irányítás a nagyagyból átkerül a kisagyba. Készségeink automatizálásának legfontosabb eszköze a gyakorlás úgy fizikai, mint mentális képességek esetén.

51 Az intelligencia Az intelligencia Alice Heim pszichológus: „ Az intelligencia a helyzetek lényegének a megragadása és a lehető legjobb válaszreakció kiválasztása” „ Az intelligencia a helyzetek lényegének a megragadása és a lehető legjobb válaszreakció kiválasztása” Intelligencia-tesztek - kellő gyakorlással eredményei is befolyásolhatók

52 Az intelligencia Az intelligencia Temperamentum és lehetőségek  Az átöröklés útján magunkkal hozott tulajdonságok csak lehetőséget jelentenek amit azután élményeink és tapasztalataink alakítanak tovább. Ugyanaz a temperamentum jelentősen különböző személyiségvonásokhoz vezethet attól függően, hogy környezet hogyan reagál az egyénre. Egyébként is a pszichés fejlődésünk egész életünk végéig tart.

53 Intelligencia - elméletek: Az intelligencia mint sokrétű képesség Hét különböző tulajdonság kombinációja (Gardner(1986)): Nyelvi intelligencia - nyelvhasználat Zenei intelligencia - zeneszeretet, zenei előadókészség, zeneszerzés Matematikai - logikai intelligencia – számolás, logikai gondolkodás Tér intelligencia - ábrázolás-művészet, téri tájékozódás Testi-kinesztetikus intelligencia - fizikai készségek ( sport, tánc, egyéb mozgások) Interperszonális intelligencia - emberekkel való szociális és empátiás viszonyok Intraperszonális intelligencia - saját magunk és képességeink megértése.

54 Intelligencia - elméletek: A felsorolt rétegek egymástól függetlenül működnek. A felsorolt rétegek egymástól függetlenül működnek. A legtöbb intelligensnek nevezett ember a hétből egy vagy két tulajdonsággal bír kiválóan, a többiből átlagos vagy az alatti. Gardner nem vette figyelembe a szociális hatásokat.

55 Az intelligencia háromrétű elmélete Intelligencia tényezői, Sternberg (1986): 1. Környezeti 2.Tapasztalati 3.Komponenciális intelligencia réteg

56 Az intelligencia háromrétű elmélete. 1.Környezeti ( kontextuális) intelligencia Az adott társadalom, vagy kultúra határozza meg, hogy bizonyos intelligens cselekvés milyen megítélés alá esik. Az adott társadalom, vagy kultúra határozza meg, hogy bizonyos intelligens cselekvés milyen megítélés alá esik.

57 Az intelligencia háromrétű elmélete. 2.Tapasztalati ( experimentális ) intelligencia Tapasztalataink kétféle módon hatnak intelligenciánkra : elsajátított automatikus készségeinken, másrészt az adott helyzet kiértékelésének, a megfelelő cselekvés kiválasztásának képességén keresztül.

58 Az intelligencia háromrétű elmélete. 3.Komponenciális intelligencia réteg, melynek összetevői:  tudásra, tanulásra való képesség,  feladatmegoldó képesség (problémamegoldás, számolás),  tervezés és döntéshozatal (magasabb rendű képesség).

59 Az intelligencia háromrétű elmélete. A komponenciális intelligencia a modern intelligenciatesztek célpontja. A különböző társadalmak különböző intellektuális érdemeket értékelnek nagyra és így az intelligens ember megítélése társadalmanként változik.

60 III. Az intelligencia - határozó, nem főnév Rose, Kamin és Lewontin ( 1984) szerint amikor valakit intelligensnek nevezünk arra gondolunk, hogy az illető képes intelligensen, reá jellemző módon végrehajtani valamit. Szerintük az intelligencia hozzáállás nem önálló képesség. Az intelligens cselekvéseket mindig környezeti feltételeikkel együtt értelmezik.

61 Tanulásra hatással lévő biológiai ritmusok Napi ritmus - cirkadián A testhőmérséklet, a vércukor, a hormonok, a vérnyomás rendszeres emelkedése és csökkenése. Hangulatunk és feladatmegoldó képességünk e ciklusnak megfelelően ingadozik. A testhőmérséklet, a vércukor, a hormonok, a vérnyomás rendszeres emelkedése és csökkenése. Hangulatunk és feladatmegoldó képességünk e ciklusnak megfelelően ingadozik.

62 Tanulásra hatással lévő biológiai ritmusok Napi ritmus - cirkadián  óra között - drámaian lecsökken.  Késő este és kora délután - mélypontok, elálmosodunk (szieszta).  óra között a legjobb a teljesítőképesség.  „Jet lag” hatás - éjszakai műszak, távoli utazás esetén ( ingerlékenység, rossz döntéshozó képesség, gyatra teljesítmény.)

63 Tanulásra hatással lévő biológiai ritmusok Holdhoz kötődő Évszakos.Télen a nappali fény hiánya okozta depresszió. Az agyban lévő piciny tobozmirigy okozza, homlokunk középvonal mögött (az ókori görögök a lélek lakóhelyének tekintették, és más vallások is misztikus jelentőséget tulajdonítanak nekik). A tobozmirigyek működése összefügg a nappalok hosszával és a testet olyan vegyületek termelésére ösztönzi, melyek jókedvre hangolnak és energikussá tesznek.


Letölteni ppt "Pedagógia Tanuláselméletek Orosz Ildikó. A tanulás  A tanulásnak nincs pontos tudományos definíciója.  A tanulás egyik meghatározása: „ A tanulás a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések