„COMPLIANCE”, vagy ORVOS - BETEG KAPCSOLAT Az orvos oldaláról epilepsziás betegek kezelése során nyert tapasztalatok alapján Dr Halász Péter Medical Tribune.

Az előadások a következő témára: "„COMPLIANCE”, vagy ORVOS - BETEG KAPCSOLAT Az orvos oldaláról epilepsziás betegek kezelése során nyert tapasztalatok alapján Dr Halász Péter Medical Tribune."— Előadás másolata:

1 „COMPLIANCE”, vagy ORVOS - BETEG KAPCSOLAT Az orvos oldaláról epilepsziás betegek kezelése során nyert tapasztalatok alapján Dr Halász Péter Medical Tribune konferencia 2010 október

2 Terminus technikusok és ami mögöttük van A „compliance” szemléleti háttere a beteg „engedetlensége” okainak feltárása. Morális szinezetű kategória Az „adherence” már differentiáltabb és a beteget autonom lénynek fogadja el Beyond "compliance" is "adherence". Improving the prospect of diabetes care. K E LutfeyK E Lutfey and W J WishnerW J Wishner Department of Sociology, Bloomington, Indiana University, Indianapolis, USA. Diabetes Care 2010 Abstract The purpose of this study is to evaluate existing research in the area of patient "compliance," to endorse reconceptualizing "compliance" in terms of "adherence," and to discuss the benefits of such a change for medical practitioners. This study ritically reviews existing medical, nursing, and social scientific research in the area of patient "compliance." We assert that the literature reviewed is flawed in its focus on patient behavior as the source of "noncompliance," and neglects the roles that practitioners, the American medical system, and patient-practitioner interaction play in medical definitions of "compliance." The term "compliance" suggests a restricted medical-centered model of behavior, while the alternative "adherence" implies that patients have more autonomy in defining and following their medical treatments. We suggest that while the change in terminology is minor, it reflects an important paradigmatic shift for thinking about the delivery of health care. By enabling practitioners to more accurately identify patients' social and economic constraints and to provide them with more efficient educational and financial resources, this type of change will improve patient care. In general, by moving o a more social paradigm for understanding patient behavior, practitioners can expand the types of explanations, and therefore the types of solutions, they have for therapeutic adherence. A korszerű medicina – krónikus betegségeket illetően – orvos-beteg partner viszonyban gondolkodik Partner viszony csak kölcsönös bizalmon alapulhat Az orvoslásban megrendült bizalom egyik fontos konzekvenciája az adherencia romlása !

3 Mi van a „non-compliance” mögött? Az együttműködés elősegitése A kapcsolat mindig legalább két sikon folyik: a) az objektiv jelenségek sikján (tudás) b) érzelmi/lelki sikon (bizalom, biztonság) Az orvos részéről: Megérteti a helyzetet a medicina oldaláról, ua nem csak az orvostudományt hanem a beteget szolgálja („orvosnyelv” kontra érthető nyelv) Ismételten és részletekben elmagyarázza a gyógyszerszedés részleteit Tisztázza a beteg félelmeit, fenntartásait és igyekszik ezeket eloszlatni ill megérteni Megérti és megbeszéli a „betegséghelyzet” problémáit Empathikus a krónikus gyógyszerszedés nehézségeivel és kisiklásaival Elérhető a beteg számára, sürgősséggel is Tudatositja a saját érzéseit és magatartását befolyásoló pszichológiai tényezőket A beteg részéről: Bizalmat szavaz az orvosnak, ua megkisérli megérteni/megismerni a saját betegségét Folyamatosan nyiltan visszajelenti állapotát, közvetiti a kételyeit is Egyenrangú partnerként viselkedik Találkozások szervezése („készülés” időpont meghatározása)

4 A diagnózis és a kezelés folyamata Az orvosnak világosan el kell mondania mit mondanak a beteg kivizsgálási adatai, ennek alapján milyen kilátások vannak a gyógykezelésre és ezt milyen úton akarja elérni Meg kell mondania mit sikerült felderiteni és mi van még homályban Meg kell egyezniük a kölcsönös együttműködésben A kezelés egy folyamat állandó korrekciókkal – nagyon sok mulik a beteg és az orvos kapcsolatán és egymás kölcsönös informálásán ÉN! ÉN? MI Elbeszélnek egymás mellett

5 Munkamegosztás az orvos-beteg (és orvos-orvos) kapcsolatban Az egészségmegőrzés és a betegségek felfedezése az orvos feladata? Felelőségünk az egészség megőrzésében, a betegségek korai felfedezésében és a gyógyulásban (rehabilitációban) Az egészség a beteg ügye, a betegség az orvos ügye? Átadjuk az életünket az orvosoknak? – medikalizáció (a preventiv egészségügy a híd) Ellenkező tendencia: alternativ medicina, természetgyógyászat Én döntök a saját életemben – de minek az alapján?? Jelenkori dillemák: Kihez forduljak? Kiben bizzak? Másodvélemény intézménye Képzett beteg –tudatos beteg Egykézben – többkézben - a specializáció áldásai és hátulütői ( sok bába közt elvész a gyermek!) – elidegenedés

6 A betegek igénye/hozzáállása megváltozott Egészségügyi és orvosi ismeretek terjedése – igény a betegség megértésére Az orvost kényszeriti: - a felvilágositásra és magyarázatra - saját tevékenysége megindoklására - mélyebb ismeretek elsajátitására pld prognózis megitélése és ismertetése A „képzett beteg” nehezebb, de jobb partner nemcsak hite van, hanem belátással rendelkezik Partneri viszony civil öntudattal rendelkező emberrel lehetséges csak Főlérendelt viszony helyett mellékrendelt viszony UA. csak személytelen „felvilágositás” helyett tanács és irányitás (elkötelezettség) is szükséges

7 A korszerű medicina új feltételrendszereket teremtett : Magasan technicizált Specializált részismeretek nem állnak egy kezelőorvos rendelkezésére Az egyes részismeretek sokszor integrációra szorulnak, ki legyen a beteg gazdája? Háziorvos? gondozó orvos? (chr betegség esetében) Orvos/segitő csapat? Hogyan kommunikáljanak? Egymással ?és a beteggel?

8 Az orvos közvetitő a társadalom és beteg között Mind a társadalom, mind a beteg érdekét szolgálnia kell Példa: gépjármű vezetés epilepsziával üzemorvos szerepe a munkáltató és a beteg érdekeinek együttes figyelembe vételével

9 Kivel és hogyan kommunikáljon az orvos? Csak a beteggel? A beteggel és a családdal? A betegség érinti a családot is?!

10 Adherencia az epilepszia betegség különböző periódusaiban A diagnozis idején: - a pszichés ellenállás kérdése - a betegség karrier árnyéka - a gyógyszerektől való félelem A nem roham mentes beteg esetében - bizalom vesztés/elkeseredés - a további próbálkozások lehetőségei - műtét? Tartósan roham mentes állapotban - önkényes gyógyszerelhagyás veszélye - az életbe való visszatalálás dillemái Pubertásban - viszony a családdal és a serdülővel - a lázadás és önállóság igény kezelése A természetgyógyászati igény kezelése A konzillium ill „második vélemény” igényének kezelése

11 Krónikus neurológiai megbetegedések  Az élet jelentős periódusain át kisérik a beteget  Pszichés és szociális hátrányokkal járnak  Preventiv szemléletü medicinális+pszicho- szociális gondozást igényelnek  A betegek jogaik érvényesitésére saját képzettségük és ellátásuk prioritásának javitására önsegitő szervezeteket hoznak létre. Medicinális- laikus segitő együttmüködés alakul ki.

12 Közös sajátságok Hosszú évekre nyúló kórfolyamat A lefolyás nem egyenletes: tüneti csomópontok, krizishelyzetek - a kezelés időről-időre módositást igényel Járóbetegként kezelhető szakaszok és hospitalizációt igénylő epizódok váltakoznak A megbetegedés jelentősen befolyásolja az életvitelt és szociális hátrányokkal jár Pszicho-korrekciós módszerek használatát igényli Ujrafogalmazza a betegségfogalmat és az orvos, de a beteg szerepét is A specializált ellátás és adatbázis megteremti a kutatás feltételeit

13 A krónikus neurológiai megbetegedések ellátása speciális ellátási formát igényel: Szakellátás háziorvosi és pszichiátriai sajátságokkal Egy beteg – egy orvos Ideálisan időszakos v. inditó hospitalizáció és szakgondozás ugyanabban az intézményben Holisztikus, pszicho-szociális kérdésekre rálátó, azokban kezdeményező, ellátás (kapcsolat a helyi kommunális gondozással??!!) Pszicho-edukáció feladatköre Kapcsolat a betegszervezetekkel

14 Az ellátás helye az ellátó rendszerben A speciális szakellátás akkor lehet definitiv és hatékony, ha szakértelmet és müszerezettséget és tapasztalatot tömöritő regionális szakintézményben összpontosul (az összes neurológiai specialitás közös asszisztenciával és helységrendszerrel gazdaságosabban működtethető) A speciális szakellátás oda-vissza (internetes) kapcsolatot kell fenntartson a háziorvosi ellátással A helyi és regionális ellátás közötti – félúti – sem szakértelemben, sem műszerezettségben kellő ellátást nyujtani nem tudó, ua. jelentős személyi kapacitást használó rendelőintézeti ellátás felesleges, redundáns és pazarló. (Három láb helyett két láb!)