Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Életbiztosítási kalkulus (I.) Alapfogalmak: Halálozási valószínűség (q x ): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét Túlélési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Életbiztosítási kalkulus (I.) Alapfogalmak: Halálozási valószínűség (q x ): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét Túlélési."— Előadás másolata:

1 Életbiztosítási kalkulus (I.) Alapfogalmak: Halálozási valószínűség (q x ): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét Túlélési valószínűség: p x = 1 – q x → Annak valószínűsége, hogy ha valaki megélte x-ik évét, akkor megéli x+t-iket is: p x,t = p x *p x+1 *…*p x+t-1 Kihalási rend (l x ): halálozási valószínűségekből képzett számsor, az induló l 0 = es populációból mennyien lesznek életben x éves korukban: l x+1 = p x *l x KSH halandósági táblájában vannak a fenti fogalmakra adatok x éves korukban elhunytak száma: d x = l x – l x+1 [ q x =d x /l x ]

2 Életbiztosítási kalkulus (II.) Nettó díj: a kockázati díjrészt jelenti Bruttó díj: nettó díj + biztonsági pótlék + vállalkozói díjrész (költségek) Biztonsági pótlék: a kockázat változékonysága vagy pontosabb statisztikai meghatározásának lehetetlensége miatt alkalmazott díjpótlék  Életbiztosításoknál nincs  DE: halálozási valószínűségek az országos halandósági táblából, pedig főleg jobb anyagi helyzetben lévők kötnek éb-t, az ő halálozási valószínűségeik jobbak az átlagosnál Technikai kamatláb: a biztosító által a díjtartalék után fizetendő garantált hozam  A Pénzügyminisztérium szabályozza a maximumát, ami óta 2,9% Ekvivalencia elv: E(PV(bevételek)) = E(PV(kiadások))

3 Életbiztosítási kalkulus (III.) Feltételezzük:  Biztosítási összeg 1 Ft  Biztosítási esemény év végén következik be (évvégi pénzáramok) 1. példa: Mennyi egy 22 éves férfi egyéves kockázati életbiztosításának egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb 0 és a biztosítás összege 1?  Ekvivalencia elv → biztosítás egyszeri díja = várható kiadások jelenértéke  Halálozási valószínűség q 22 → a várható kifizetés 1*q példa: ua., mint 1., de kétéves díj  Megoldás: 1*q *p 22 *q példa: ua., mint 2., de a technikai kamatláb i  A diszkontfaktor legyen v = 1/(1+i)  Megoldás: 1*q 22 *v + 1*p 22 *q 23 *v 2

4 Kommutációs számok lxlx d x = l x – l x+1 CxCx DxDx Kihalási rend x éves korukban elhunytak száma Elhalálozottak diszkontált száma Élők diszkontált száma d 0 *v 1 l 0 *v d 1 *v 2 l 1 *v d 2 *v 3 l 2 *v  0d x *v x+1 l x *v x

5 Számítás a kommutációs számokkal Egyéves díj: C x /D x = (d x v x+1 )/(l x v x ) = (l x – l x+1 )v 1 /l x = q x v 1 Két éves díj: (C x + C x+1 )/D x = (d x v x+1 + d x+1 v x+2 )/(l x v x ) = = q x v 1 + d x+1 v 2 /l x = q x v 1 + (l x+1 /l x )*(d x+1 /l x+1 )v 2 Vegyük észre, hogy l x+1 /l x = p x és d x+1 /l x+1 = q x+1 Általános felírás: Vezessük be az M x = C x + C x+1 +…+ C ω kommutációs számot Egy x éves személy n éves kockázati éb-nak nettó egyszeri díja: (M x – M x+n )/D x M x – M x+n megmutatja diszkontált formában, hogy várhatóan hányan halnak meg a biztosítási időszak végéig

6 Elérési és vegyes éb. egyszeri díja Mennyi egy 22 éves férfi 1 éves elérési éb-nak egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb i és a biztosítás összege 1? p 22 *v = D 23 /D 22 Kétéves díja: p 22 *p 23 *v 2 = D 24 /D 22 Általánosan: D x+n /D x azaz hányan lesznek életben a biztosítási időszak végén A vegyes éb egyszeri díja = az elérési + kockázati éb egyszeri díja: (M x – M x+n + D x+n )/D x

7 Járadékbiztosítás díjkalkulációja Járadékbizt. ~ elérési bizt.-ok sorozata Példa: Mennyi egy 60 éves nő 3 éves időleges előleges járadékának nettó egyszeri díja, ha a járadéktag 1 Ft és a technikai kamatláb i? A biztosítónak akkor keletkezik kifizetése, ha a biztosított év elején életben van A szerződő az első évben biztosan kap pénzt, mert az mindjárt a szerződéskötéskor esedékes A többi évben csak akkor, ha megéli: 1 + 1*p 60 *v + 1*p 61 *v 2 Vagy kommutációs számokkal felírva: (D 60 + D 61 + D 62 )/D 60 Egy újabb kommutációs szám: N x = D x + D x+1 +…+ D ω Az életjáradék nettó egyszeri díja: N x /D x n éves időleges járadék nettó egyszeri díja: (N x – N x+n )/D x

8 Term fix díjkalkulációja (I.) Nettó egyszeri díja: 1*v n  Ez nem éb., mert nincs benne halálozási, elérési kockázat v n az n éves diszkontfaktor: az n év múlva esedékes 1 Ft ma mennyit ér Az n éves term fix nettó rendszeres díja  Most pontosan tudjuk, mennyi lesz a biztosító kifizetése (1*v n )  A bevételeit pedig ~ egy n éves előleges időleges járadékot, DE: most nem a biztosított kapja a járadéktagot, hanem a szerződő fizeti a biztosítónak  n éves időleges járadék nettó egyszeri díja (N x – N x+n )/D x

9 Term fix díjkalkulációja (II.)  Felírjuk az ekvivalencia egyenletet:  v n = P*(N x – N x+n )/D x, ahol P az n éves term fix nettó rendszeres díja  P-vel való szorzás: a biztosító bevételei nem 1 Ft-os összegű biztosítás, hanem P Ft-os  Kifejezve P-t adódik: v n *D x /(N x – N x+n ) Megjegyzés: a többi életbiztosítás rendszeres díjánál is ugyanez az eljárás  1) nettó egyszeri díj  2) ekvivalencia egyenlet, kiadások jelenértéke = nettó egyszeri díj  3) kifejezzük P-t

10 N YUGDÍJBIZTOSÍTÁS Biztosítástanban a nyugdíjbiztosítás (nyb) szigorú értelemben nem felel meg a köznyelvben használt nyb-nak Biztosítástani értelemben az életjáradék a nyb Életjáradék esetében pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz a járadéktag értéke és hogy mennyit kell befizetnünk érte Köznyelvi értelemben minden olyan biztosítási formát, amely egy bizonyos életkor elérésével kifizetést ígér a biztosítottaknak nyb-nak nevezünk

11 Nyugdíjtervek A nyb mindig valamilyen nyugdíjterven alapszik Jogilag kötelező szerződésbe foglalni a nyugdíjtervet A szerződés lehet  kollektív szerződés, ha munkáltatói tervről van szó  törvény, ha állami, kötelező nyugdíjról van szó  alapszabály nyugdíjpénztárak esetén A nyugdíjtervek tartalmaznak  Egy ellátási célt: milyen színvonalú szolgáltatást céloz a szervező (explicit v. implicit)  A fedezendő kockázatokat: Elsősorban a nyugdíjkorhatár elérése (öregség) De lehetnek egyéb fedezett kockázatok is (pl. halál (özvegység, árvaság), rokkantság, betegség)

12 Nyugdíjtervek Állami nyugdíjterv  Az ellátást fizetheti a helyi vagy központi kormányzat  Általában valamilyen minimális ellátást céloznak (létminimum)  Akkor működik jól, ha a társadalom legnagyobb részére kiterjed  Általában adóból vagy járulékból finanszírozzák felosztó-kirovó alapon (lehet tőkefedezeti is, de nem jellemző) Nem állami nyugdíjak  Munkáltató vagy önálló jogi személy (pénztár) nyújtja  Általában az állami nyugdíjak helyettesítésére, kiegészítésére

13 Felosztó-kirovó rendszer (I.) Más néven: pay as you go (PAYGO) Finanszírozási típust jelent: az aktuálisan befolyó járulékokból folyósítják a nyugdíjakat Jellemzően állami nyugdíjterveknél használják Kereső tevékenységet végzők száma * járulékalapot képző átlagjövedelem = nyugdíjasok száma * átlagnyugdíj Legnagyobb problémája, hogy érzékeny  A befizetők számára  Az átlagos befizetés nagyságára  A nyugdíjasok számára

14 Felosztó-kirovó rendszer (II.) Az 1. pillér Magyarországon is felosztó-kirovó finanszírozású  Életkilátások javulása + a születések csökkenése (öregedő társadalom)  Alacsony aktivitási ráta A rendszer leváltását nehezíti, hogy a kormányzatok nem szívesen teszik explicitté a kényelmes implicit államadósságot  Implicit államadósság: ha ebben a pillanatban megszűnne az állami nyugdíjrendszer, akkor az állami kötelezettségek mekkora mértéket tennének ki jelenértéken

15 Tőkefedezeti A befizetések tartalékok formájában a tőkepiacon kerülnek befektetésre A rendszer hatékonyságának alapja a tőkepiaci eredmény Jellemzően a magán nyugdíjterveknél használják A legnagyobb kockázat a tőkepiaci teljesítményben van Magyarországon (a 2. és) a 3. pillér, azaz (a magán nyugdíjpénztárak) és az önkéntes nyugdíjpénztárak tőkefedezeti típusúak

16 Szolgáltatással meghatározott Más néven: defined benefit (DB) A szolgáltató egy bizonyos ellátási szintet garantál A befektetési és a hosszú élet (longevity) kockázata a szolgáltatóé – nem minden esetben vállalja mindkét kockázatot De ha igen, akkor  Az ellátási szint előre rögzített  A nyugdíj csak a jövedelemtől és a munkában töltött időtől függ Állami ny.rsz.: általában szolgáltatással meghatározott, felosztó-kirovó finanszírozással Magán nyugdíjtervek: munkáltatói terveknél fordul elő szolgáltatással meghatározott rendszer Magyarországon az 1. pillér szolgáltatással meghatározott

17 Hozzájárulással meghatározott Más néven: defined contribution (DC) Csak azt rögzítik, hogy a tagoknak mekkora hozzájárulást kell teljesíteniük A befektetési és a longevity kockázat a biztosítotté Tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel szokták kombinálni Lehetnek hibrid tervek is  Pl. elsősorban hozzájárulással meghatározott nyugdíjak, de biztosítanak egy minimumot (DC, DB keveréke, vagy másképp DC minimum garanciával)

18 Névleges hozzájárulással meghatározott (I.) A hagyományos állami nyugdíjrendszerek (PAYGO–DB) fenntarthatósága világszerte probléma Egy alternatíva: névleges hozzájárulással meghatározott (notional defined contribution, NDC) rendszer Felosztó-kirovó finanszírozás, de a tagok a járulékokat egy „névleges” egyéni számlára fizetik be Névleges, mivel a számla csak számviteli célokat szolgál  Valójában a befizetéseket a jelenlegi nyugdíjasoknak kifizetik A számlához egy virtuális hozam kapcsolódik – általában valamilyen makroökonómiai változó(k)hoz kötik  Leggyakrabban a gazdaság átlagos bérnövekedési üteme  De gyakran infláció és a GDP növekedési üteme is

19 Névleges hozzájárulással meghatározott (II.) Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjat egy annuitásként határozzák meg  Az egyéni számla hozamokkal növelt „egyenlege” és a várható hátralévő élettartam alapján A nyugdíjkalkulációhoz unisex korspecifikus várható élettartamot használnak (néhány évente frissítik) A rendszer két nagy előnye a PAYGO–DB-vel szemben:  A biztosítottra ösztönzőleg hat: befizetéseit és annak hozamait nyomon tudja követni az „egyéni számláján”  A demográfiai folyamatokra kevésbé érzékeny: figyelembe veszi az aktuális várható élettartamot

20 Elemzési mutatók Függőségi ráták  Fiatalkori: 0-14/15-64 évesek  Időskori: 65+/15-64 évesek  Teljes függőségi ráta: az előző kettő összege Helyettesítési ráta: első nettó nyugdíj/utolsó nettó kereset Fedezettség: minden pillanatban képes a kötelezettségeinek teljesítésére  A rendszer nemcsak a mostani nyugdíjak fizetésére képes, hanem a jövőbeli kötelezettségek jelenértékére is megfelelő fedezettséget biztosít  DC rendszerek a konstrukciójukból fakadóan mindig fedezettek  DB rendszer lehet fedezett és fedezetlen is Ha fedezetlen, akkor a szolgáltatás előbb-utóbb vagy csökkeni fog a nyugdíjtervhez képest, vagy a szolgáltató befizetésre kényszerül

21 Pillérek értelmezése VilágbankILOOECDEU Direktíva 1. pillérÁllami, felosztó- kirovó, szolgáltatással meghatározott Egy minimum szegénység ellen, általánosan elérhető, indexált adóbevételekből Állami ellátások Állami szolgáltatással meghatározott, általában adóból 2. pillérMagánkezelésű, kötelező, befizetéssel meghatározott Kötelező, állami, felosztó-kirovó, elfogadható helyettesítési arány Kötelező munkahelyi, Önkéntes munkahelyi Magánkezelésű munkáltatói szerződésen alapulva 3. pillérÖnkéntes, egyéni számlás, magánkezelésű Fedezett, befizetéssel meghatározott, magánkezelésű, kiegészítő, munkahelyi vagy egyéni Kötelező egyéni, önkéntes egyéni Egyéni megtakarítási és járadékszolgál- tató formák

22 Hazai nyugdíjrendszer 1. pillér: állami ellátás (TB)  kötelező  felosztó-kirovó  DB  fedezett szükséglet: alap (2. pillér: magánnyugdíjpénztár  kötelező (pályakezdő)  tőkefedezeti  DC  fedezett szükséglet: alap) 3. pillér: önkéntes nyugdíjpénztár (+egyéb)  önkéntes  tőkefedezeti  DC  fedezett szükséglet: magasabb igény

23 Befizetések és kifizetések közti viszony A biztosításmatematikai korrektség (ekvivalencia elv) és a szolidaritási elv között trade-off van Szolidaritás elve: redisztribúció – a nyugdíjrendszerekben jellemzően van egy elosztási funkció  Gazdagoktól a szegények felé (általában van egy minimálnyugdíj)  Férfiaktól a nők felé (lásd unisex várható élettartam használata)  Mo-on, állami nyugdíjnál: degresszió: az egyre magasabb jövedelmek egyre kisebb arányát veszik figyelembe a nyugdíjak meghatározásánál Egyenértékűség elve: várható értéken annyi anyagi javat és szolgáltatást kapjon az intézményrendszertől, amennyit várható értéken oda befizet (a szolidaritási részen felül) Átláthatóság elve: legyen minél világosabb, hogy mi mennyibe kerül, illetve a pénzével mi történik Egyéni tudatosság elve: az egyén hozzájárulásait a hosszú távú igényeinek felmérése alapján, tudatosan tegye meg


Letölteni ppt "Életbiztosítási kalkulus (I.) Alapfogalmak: Halálozási valószínűség (q x ): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét Túlélési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések