Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ipari létesítmények Budapest, energiahatékonysági törvény bemutatása Tóth Tamás főosztályvezető Budapest, 2015. szeptember 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ipari létesítmények Budapest, energiahatékonysági törvény bemutatása Tóth Tamás főosztályvezető Budapest, 2015. szeptember 25."— Előadás másolata:

1 Ipari létesítmények Budapest, energiahatékonysági törvény bemutatása Tóth Tamás főosztályvezető Budapest, szeptember 25.

2 Tartalom június 7-étől hatályos az energiahatékonyságról szóló évi LVII. Törvény (törvény), mely az energiahatékonyságról szóló 2012/27 EU irányelv (EED) rendelkezéseit ültette át a hazai jogrendszerbe (a fogyasztással és méréssel kapcsolatos rendelkezéseket az ágazati jogszabályok ültették át). Milyen új, EED-ből fakadó feladatok kapcsolhatóak a Hivatalhoz? – Közvetlen regulátori feladatok: Fogyasztásméréssel kapcsolatos kérdések: 9 és 11. cikk (pl. fogyasztásmérés, térítésmentes hozzáférés a mérési és számlainformációkhoz) Létesítmény szintű költség-haszon elemzési módszertan kidolgozása és a költség-haszon elemzések jóváhagyása, felmentés nyújtása: 14. cikk (5)-től Gáz és villamos hálózatok energiahatékonysági potenciál felmérése: 15. cikk (2) – Közvetett kapcsolódás: 7. cikk => alternatív szakpolitikai intézkedések (javaslatok pl. ÖMR) – célérték teljesítésének nyomon követése Energiahatékonysági honlap működtetése: 12., 17. és 18. cikk Energetikai auditok: 8.cikk – A Hivatal további javaslata: Nemzeti Energetikusi Hálózat kiépítése

3 A jogalkotó céljai az ipari szereplőkre vonatkozóan 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv: az EU mind az ipari-, mind a szolgáltatói szektor területén jelentős energia-megtakarítási potenciált feltételez. Az energetikai audit az egyes iparági szereplők versenyképességének előmozdítását, valamint az energiatudatos vállalatirányítás elterjedését is hivatott szolgálni.

4 Az ipari létesítmények és az energiahatékonyságról szóló törvény I.létesítmény szintű költség-haszon elemzés készítése (pl. 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmény tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén II.nagyvállalatok számára előírt energetikai auditálási kötelezettség a vállalati tevékenység energetikai jellemzőinek megismerése céljából

5 I. Létesítmény szintű költség-haszon elemzés

6 Költség-haszon elemzés módszertanának kidolgozása/1. Mikor szükséges CBA-t végezni? A Hivatal a létesítmény szintű költség-haszon elemzés módszertanát dolgozza ki (folyamatban), ez még az országos elemzés elkészítése után módosulhat (utóbbi nem a Hivatal feladata) ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNY ÁLTAL VÉGZETT KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) KritériumCBA-hoz köthető eseményCBA célja >20 MW teljes bemenő hőteljesítmény Új, hő alapú villamosenergia- termelő létesítmény tervezése Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként való üzemeltetés megéri-e >20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítmény Villamosenergia-termelő létesítmény jelentős felújítása >20 MW teljes bemenő hőteljesítmény, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmény Tervezés vagy jelentős felújításA hulladékhő gazdaságilag indokolt igényt kielégítő felhasználása, valamint a létesítmény távfűtési/hűtési hálózathoz csatlakozása megéri-e Új távfűtési/hűtési hálózat tervezése; Már meglévő távf./h. hálózatba >20 MW teljes bemenő hőteljesítményű új energiatermelő létesítmény tervezése/jelentős felújítása A közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználása megéri-e

7 Költség-haszon elemzés módszertanának kidolgozása/2. További feladatok Kivételek a CBA alól – Lásd a jogszabályi rendelkezéseket Atomerőmű és csúcserőművek CO2 tárolókhoz közeli elhelyezkedés Küszöbértékek a hő mennyiségére és a távolságokra – MATÁSZSZ javaslat alapján CBA módszertan kidolgozása – Folyamatban, a Hivatal egyeztet az érintettekkel CBA-k jóváhagyása hosszú távon => Nemzeti Energetikusi Hálózat végezné (jelenleg a Hivatal feladata a jóváhagyás, felmentés)

8 II. Energetikai auditálási kötelezettség

9 A Hivatal feladatai az energetikai auditálási kötelezettséggel összefüggésben Vezeti az energetikai auditálásra jogosult személyek és szervezetek névjegyzékét Vezeti a regisztráló szervezetek névjegyzékét és felügyeli az energetikai auditálással kapcsolatos, az energiahatékonysági törvényben meghatározott tevékenységüket (ennek keretében jóváhagyja például a szakmai vizsga tartalmára és eljárásrendjére vonatkozó szabályzatot, továbbá felügyeli a felkészítő tanfolyamokat és a szakmai vizsgákat) Ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését, valamint az elvégzett auditok megfelelőségét (a jogszabályi megfelelőséget évente vizsgálja az auditok statisztikailag jelentős hányadánál)

10 Energetikai auditálási kötelezettség A nagyvállalatok négyévente kötelesek energetikai auditálást végeztetni Kivétel: EN ISO szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszer működtetése Kapcsolódó és partnervállalkozásokra vonatkozó speciális szabályok Határidő: december 5. (az első audit elvégeztetésének határideje)

11 II/1. Ki köteles energetikai auditálást végeztetni?

12 Nagyvállalatok I. Ki minősül nagyvállalatnak? A kis- és középvállalkozások, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (kkv. törvény) alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás. A fent hivatkozott törvényben meghatározott értékek megállapítása során a kapcsolódó vállalkozások és a partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni.

13 Nagyvállalatok II. Ki minősül nagyvállalatnak? Vizsgálandó kritériumok Lehetséges változatok Foglalkoztatotti létszám < 250 fő ≥250 fő <250 fő≥250 fő Éves nettó árbevétel ≤ 50 M EUR>50 M EUR≤50 M EUR<50 M EUR≤50 M EUR>50 M EUR Mérlegfőösszeg ≤ 43 M EUR >43 M EUR≤43 M EUR>43 M EUR≤43 M EUR>43 M EUR KKVNagyvállalat

14 Nagyvállalatok III. Ki minősül nagyvállalatnak? Nagyvállalatnak minősül a kkv törvény 3. § (4) alapján az a vállalkozás is, melyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése- tőke vagy szavazati joga alapján- külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. A fenti feltételeknek megfelelő vállalkozás sem minősül azonban nagyvállalatnak abban az esetben, ha megfelel a kkv törvény 19. § 1. pontjában szereplő valamely feltételnek (pl. amennyiben évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatoknak van 25 %-ot meghaladó tulajdonrésze a vállalkozásban).

15 Kapcsolódó vagy partnervállalkozások KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁS egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol (függetlenül pl. a tulajdoni hányadtól, szavazati jogtól) vagy egy vállalkozás egy másik vállalkozásban más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja. PARTNERVÁLLALKOZÁS nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak és amelyben más vállalkozásnak, illetve amelynek más vállalkozásban (kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen) a tulajdoni részesedése legalább 25 %

16 Kapcsolódó vagy partnervállalkozásra vonatkozó speciális rendelkezések A kapcsolódó és partnervállalkozásoknak nem kell külön EN ISO tanúsítványt küldeniük a Hivatalnak, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került. A kapcsolódó és partnervállalkozásoknak nem kell energetikai auditálást végeztetniük, amennyiben a végsőenergia-fogyasztásuk nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5 %-át (az érintett kapcsolódó vagy partnervállalkozásoknak és a cégcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatának nyilatkozatot kell küldenie a MEKH részére arra vonatkozóan, hogy fennállnak az 5 %-os felmentési küszöb feltételei).

17 Átmeneti időszakra szóló rendelkezések  A kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat a december december 5. közötti időszakban a törvényben és a végrehajtási rendeletében szereplő, az energetikai auditorokra vonatkozó követelményeknek (a szakmai vizsga kivételével) megfelelő, de a névjegyzékben nem szereplő személlyel végeztette el az auditálást.  A Hivatal december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

18 II/2. Ki jogosult energetikai auditálási tevékenység végzésére?

19 Ki végezheti el az energetikai auditot? Energetikai auditálásra jogosult személyek és szervezetek  Energetikai auditálást az energiahatékonysági törvényben, valamint a végrehajtási rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő személyek és szervezetek végezhetnek (pl. végzettségre vonatkozó előírások, kötelező szakmai vizsga).  A tevékenység végzésének egyik feltétele, hogy az auditálást végző személy vagy szervezet szerepeljen az auditori névjegyzékben (a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet egy regisztráló szervezethez kell benyújtani, mely a kérelmeket megvizsgálja és észrevételeivel ellátva továbbküldi azokat a Hivatalnak).  Regisztráló szervezet a törvény alapján kizárólag köztestület lehet és a regisztráló szervezeti tevékenység végzéséhez MEKH engedély is szükséges.

20 Regisztráló szervezetek A regisztráló szervezet megvizsgálja, hogy a beérkezett kérelmek megfelelnek –e a jogszabályi feltételeknek A megfelelő kérelmet továbbítja a Hivatal részére A jogszabályi feltételeknek nem megfelelő kérelmet csak a kérelmező kifejezett kérésére továbbítja a MEKH részére energetikai auditorok/auditáló szervezetek kérelmének vizsgálata A regisztráló szervezet köteles a szakmai vizsgára való felkészülést segítő felkészítő tanfolyamot szervezni és a tanfolyamot meghirdetni Jelentkező esetén évente legalább egy felkészítő tanfolyam lefolytatása kötelező felkészítő tanfolyam A regisztráló szervezet köteles az energetikai auditálási tevékenység végzéséhez szükséges szakmai vizsgát megszervezni és lebonyolítani Jelentkező esetén negyedévente legalább egy szakmai vizsga lebonyolítása szükséges szakmai vizsga

21 Az energetikai auditálási tevékenység engedélyezésének folyamata Szakmai vizsga teljesítése (kérelem benyújtásának előfeltétele) Kérelem benyújtása a regisztráló szervezetekhez és a regisztrációs díj megfizetése Regisztráló szerv ellenőrzi és továbbítja a MEKH felé a benyújtott kérelmeket Hivatal elbírálja a beérkezett kérelmeket Az auditori tevékenység végzésére jogosító határozat kiadása (jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem esetén) Auditor és a regisztráló szervezet értesítése a névjegyzékbe vételről 5 munkanap 3 munkanap Követelményeknek nem megfelelő bejelentés esetén a névjegyzékbe vétel megtagadása 5 munkanap Auditor/Auditáló szervezet Regisztráló szervezet Hivatal

22 II/3. Az energetikai audit tartalmi követelményei

23 Energetikai audit minimális tartalmi követelményei I. Alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása Fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározása Energiapazarlási pontok megkeresése és bemutatása Költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárása és elemzése, megújuló energiaforrások és fejlettebb eljárások/ berendezések alkalmazási lehetőségeinek bemutatása

24 Energetikai audit minimális tartalmi követelményei II.  mért és visszakövethető adatok (energiafogyasztás és a terhelési profilok)  épületek, épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálata  lehetőség szerint életciklus-költség elemzés  arányos és reprezentatív audit  részletes és hiteles számítások az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozóan  energiahatékonysági potenciál számszerűsítése  intézkedések meghatározása az alábbi beavatkozási kategóriák alapján (beruházást nem igénylő, támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő, csak támogatással reális) Nem kötelező elem az alábbiakról történő tájékoztatás:  ajánlások megvalósításának lépései  támogatási és finanszírozási programok  meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési hálózatra való csatlakozás lehetősége

25 Energetikai audit teljessége  Az energetikai audit egy olyan komplex vizsgálat, amely az épületek, folyamatok, és logisztikai rendszerek veszteségeit tárja fel és ad megoldást a rendszerek energiafogyasztásának csökkentésére.  Az auditnak tehát ki kell terjednie az alábbi területekre:  a tulajdonolt, vagy a technológiai tevékenység végzéséhez használt épületek  a tevékenység technológiai folyamatai  szállítás és közlekedés

26 Kötelező energetikai auditok ellenőrzése Érintett nagyvállalatok tájékoztatása az energetikai auditálási kötelezettségről (2015. október) A teljesítés ellenőrzése: a nagyvállalatok felhívása nyilatkozattételre (rendelkezik –e EN ISO szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszerrel vagy energetikai audittal) Kötelező energetikai auditok jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése: a MEKH a tárgyévet megelőző évben elvégzett auditok statisztikailag jelentős hányadát ellenőrzi

27 Tájékoztatás A Hivatal honlapján a beérkező kérdések alapján folyamatosan aktualizál egy tájékoztatót, amely az alábbi elérési úton érhető el: kérdéseiket folyamatosan várjuk az

28 A villamos energia és földgáz hálózatok energiahatékonysági potenciáljának felmérése

29 1. feladat: Értékelés készítése a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciálról, ezen belül a mikro-energiagenerátorok vonatkozásában fennálló lehetőségekről 2. feladat: Konkrét intézkedési, beruházási terv, ütemterv készítése a villamos és a gáz infrastruktúrák költséghatékony energiahatékonysági fejlesztéseinek megvalósítására Villamos energia területFöldgáz terület Átviteli hálózatokSzállítóvezetékek Elosztó hálózatokElosztóvezetékek RendszerirányítókSzállítási rendszerüzemeltető Erőművek csatlakozásaiFöldgáztermelők „Mikro erőművek”Földgáztárolók

30 A célérték teljesítésének nyomon követése

31 A Hivatal a hazai energiastatisztika felelőse – Országos energiamérleg elkészítése – A felügyelt ágazatokkal kapcsolatos információk a Hivatal rendelkezésére állnak Új feladat, ami szerves része az energiastatisztikának: – a célérték teljesítésének nyomon követése

32 Vállalati önkéntes megállapodások rendszere AZ EDD 7. cikkben (törvény 12. §) meghatározott célérték elérésének egyik lehetséges eszköze. A Hivatal megbízásából készült egy tanulmány a nagyvállalati önkéntes megállapodási rendszer bevezetésének lehetőségeiről. A javaslat alapján az energiahatékonysági beruházásokat megvalósító nagyvállalatok támogatásban részesülhetnének (pl. adókedvezmény formájában). Előnyei: o energiahatékonysági célérték teljesítése alacsony fajlagos (Mrd Ft/PJ) beruházási költség mellett o alacsony támogatási intenzitás (kb. 34%-os)

33 Nemzeti Energetikusi Hálózat

34 A Hivatal javaslata Nemzeti Energetikusi Hálózat (NEH) Miért van rá szükség?: energetikusok hiánya a helyi önkormányzatoknál, KKV szektorban => szakértelem és információ hiánya gátolja az energiahatékony megoldások elterjedését Lehetséges feladatok: Hatósági: pl. költség-haszon elemzések jóváhagyása Nem hatósági, például: – Energetikai szaktanácsadás, ingyenesen nyújtott energiainformációs szolgáltatás a KKV szektor, önkormányzatok számára – Közreműködés a helyi energetikai fejlesztési tervek, stratégiák kidolgozásában – Pályázatok elkészítésének támogatása

35 A NEH létrehozásának előnyei Csökkenteni lehet a KKV, valamint a helyi önkormányzati szektor energiaköltségeit – Önkormányzatok: legalább 5-10% (~5-10 Mrd Ft/év) megtakarítás Az energetikai tanácsadás révén megfelelő felkészülés az energetikai pályázatokra A NEH működtetése révén keletkezett új megtakarítás beleszámolható az évente elérendő 1,5%-os energia-megtakarításba

36 Energiahatékonysági honlap

37 Energiahatékonysági honlap tartalma Az energiahatékonysági honlap az alábbi témakörökben nyújt tájékoztatást: Az energiahatékonysággal kapcsolatos jogszabályok Szolgáltatások és beruházások támogatására rendelkezésre álló pénzügyi keret Tájékoztató, szemléletformáló képzési kezdeményezések, jó gyakorlatok Energiahatékonysági szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás (pl. szerződésminták) Energiacímkézési rendszerek Közintézmények tájékoztatása (pl. energiahatékonysági terv kialakításához minta) Kis-és középvállalkozások, valamint a lakosság tájékoztatása az energetikai auditálásról és annak előnyeiről + Egyéb tájékoztatási lehetőségek: – Lakossági energia-megtakarítási kalkulátor – KKV kalkulátor – Önkormányzatok tervezését segítő alkalmazás (tervezett energiahatékonysági vagy megújuló energiaforrás hasznosításán alapuló beruházás értékelése minimális paraméterek megadásával) + Megújuló energiaforrásból előállított energiával kapcsolatos tájékoztatás (pl. támogatási rendszer)

38 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Ipari létesítmények Budapest, energiahatékonysági törvény bemutatása Tóth Tamás főosztályvezető Budapest, 2015. szeptember 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések