A Széchenyi Programiroda szolgáltatásai és az iroda koordinálásával elérhető pályázati lehetőségek 2014-2020 Zalaszentgrót, 2014.04.08.

Az előadások a következő témára: "A Széchenyi Programiroda szolgáltatásai és az iroda koordinálásával elérhető pályázati lehetőségek 2014-2020 Zalaszentgrót, 2014.04.08."— Előadás másolata:

1 A Széchenyi Programiroda szolgáltatásai és az iroda koordinálásával elérhető pályázati lehetőségek 2014-2020 Zalaszentgrót, 2014.04.08.

2 Széchenyi Programiroda A Széchenyi Programirodák országos hálózatát a Kormány az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében hozta létre 2011- ben. A 2012 novemberétől a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő hálózat feladata -az Új Széchenyi Terv biztosította források elosztásának elősegítése, -a potenciális és aktív pályázók, kedvezményezettek térítésmentes tájékoztatása, szakmai támogatása a pályázati folyamat teljes tartama alatt. Az irodahálózat meghatározott tevékenységének célja a rendelkezésre álló források lehívásának hatékonyabbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok pályázati rendszerbe történő nagyobb arányú belépésének elősegítése.

3 Széchenyi Programiroda Irodáink NYUGAT-DUNÁNTÚL 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 1. 9400 Sopron, Várkerület 49. 9700 Szombathely, Kőszegi u. 11-17. 8900 Zalaegerszeg, Iskola köz 6-8. 8800 Nagykanizsa, Fő út 8.

4 A Széchenyi Programiroda szolgáltatásai 1.) Az iroda munkatársai mindenben segítenek az EU-s pályázatokkal kapcsolatban - a pályázatok kiválasztásától a beadásig. 2.) Igény szerint végigkísérjük a projektötlet megfogalmazásától a pénzügyi elszámolás lezárásig a teljes folyamatot. 3.) Fórumok formájában tájékoztatjuk az érdeklődőket a fejlesztés- politika aktualitásairól és a legfrissebb pályázati lehetőségekről. A Programiroda által rendezett szakmai eseményeken történő részvétel minden esetben térítésmentes. 4.) Az új pályázati lehetőségekkel kapcsolatban a Programiroda mind egy telefonon, mind pedig személyes konzultációk keretében áll az érdeklődők rendelkezésére. Összességében elmondható, hogy a programiroda a pályázók kezét fogja egészen a benyújtástól a megvalósítás végéig. Sőt ezen felül a pályázatokat követő kötelező monitoring időszakban is segítünk a jelentések összeállításában.

5 Tanácsadói tevékenységek 1. Tájékoztatás → a potenciális pályázók teljes körű, hiteles és naprakész informálása, pályázatok közvetítése → a pályázók számának növelése → eredményesség 2. Tanácsadás → a projektgazdák támogatása a projektmegvalósítási szakaszban, projekt-generálás, problémakezelés, pályázók motiválása, visszacsatolás → sikeresen benyújtott, szabályoknak megfelelő pályázatok arányának növelése → hatékonyság, szabályosság 3. Intézményrendszert támogató feladatok → információgyűjtés, javaslatok a Központi Programiroda felé, aktív részvétel a pályázatok társadalmasítási folyamataiban → hatékonyság

6 Brüsszeli képviselet A Széchenyi Programiroda Nkft. azzal a céllal hozta létre brüsszeli képviseletét, hogy elősegítse a magyar vállalkozások (elsősorban kkv- k) és intézmények (önkormányzati és tudományos szféra) közvetlen uniós forrású pályázatokban történő nagyobb arányú részvételét. Missziónk, hogy betöltsük a híd szerepét ügyfélkörünk és az Unió intézményrendszere, valamint a projektpartnerség lehetőségét jelentő brüsszeli képviseletek között. Az iroda feladatai: információközvetítés, pályázatfigyelés az Unió 2014-2020 közötti programozási időszakában működő közvetlen programjaira vonatkozóan, kiemelt figyelemmel a Horizon 2020 programra, kapcsolatépítés és kapcsolattartás az Unió intézményeivel, valamint a brüsszeli székhelyű magyar és külföldi képviseletekkel, a magyar pályázó közösség népszerűsítése a K+F+I területén, 2014. második felétől innovációs partnerkeresés segítése

7

8 Intézményrendszer átalakítása A hatékony forrásfelhasználás érdekében szükség volt az intézményrendszer és a programok átalakítására, így az operatív programok irányító hatóságai a szaktárcákhoz kerültek, a központi koordinációt a Miniszterelnökségen végzik, a megyék szerepét növelték a források felhasználásában. Elvárt eredmény: megszűnik a szétaprózottság és a párhuzamosság.

9 Magyarország Kormánya a 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megszüntette. Operatív Program Irányító HatóságaIrányító hatóság működtetéséért felelős szerv Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága (ÁROP, EKOP)Miniszterelnökség Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága (GOP)Nemzetgazdasági Minisztérium Környezet és Energia Operatív Programok Irányító Hatósága (KEOP)Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedés Operatív Programok Irányító Hatósága (KÖZOP)Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága (ROP-ok)Nemzetgazdasági Minisztérium Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága (TÁMOP, TIOP)Emberi Erőforrások Minisztériuma Végrehajtás Operatív Program Irányító Hatósága (VOP)Miniszterelnökség

10 A Széchenyi 2020 keretében nevesített OPERATÍV PROGRAMOK Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP): 2718,5 milliárd keretösszeggel, 36,4 százalékos forrásallokációval Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1157 milliárd, 15,5 % forrásallokációval, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint 3,6 százalékos forrásallokációval, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint keretösszeggel, 11,6 százalékos forrásallokációval, Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1117,8 forint keretösszeggel, 14,9 százalékos forrásallokációval, Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KOP): 1034,2 forint keretösszeggel, 13,8 százalékos forrásallokációval, Közigazgatás-Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP): 298,5 forint keretösszeggel, 4 százalékos forrásallokációval,

11 A 2014-2020-AS PERIÓDUS 11 FEJLESZTÉSI CÉLJA: A 11 tematikus cél: 1.A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2.Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása. 3.A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. 4.Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása. 6.A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7.A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8.A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9.A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10.Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11.Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

12 Széchenyi 2020 A Széchenyi program részleteit az Európai Unió 2020-as keretstratégiájához igazodva alakította ki a kormány, a fejlesztések így mind a 11 célkitűzésnek megfelelnek, köztük kiemelten a foglalkoztatási aktivitás növelésének, az oktatási rendszer átalakításának, az energiahatékonyság emelésének, a kutatás-fejlesztés-innováció bővítésének. Fontos változás az előző tervezési ciklushoz képest, hogy a minisztériumok negyedévente nyilvánosságra hozzák a pályázati ütemtervet, az elnyert források felhasználásban gördülő finanszírozást vezetnek be, a papíralapú ügyintézést megszüntetik, az állami adatbázisban szereplő információkat a közreműködő szervezetek kérik le. Az egyablakos elbírálással tovább egyszerűsítik a rendszert annak érdekében, hogy a pályázók képesek legyenek maguk is beadni jelentkezésüket.

13 Mikor indulnak a pályázatok Nyárig várni kell az új uniós pályázatokra! -A kormány 2014. februárjában benyújtotta Brüsszelnek az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusára vonatkozó partnerségi megállapodást, amely lehetővé teszi a Magyarországnak szánt 10 500 milliárd forintos forrás megnyitását. -A fenti időponttól három hónap állt rendelkezésre az operatív programok (OP) benyújtására, melyeket a bizottság várhatóan a nyár végén, ősz elején jóvá hagyja, így október 15-től minden operatív programban megjelenhetnek a kiírások az uniós támogatásokra, ezt megelőzően a kormány mérlegelheti, saját kockázatára írjon-e ki pályázatot.

14 Az EU-s források elosztása 2014-2020 között Az operatív programok forráskerete végleges, kőbe van vésve, 7480 milliárd forintnyi fejlesztés jöhet létre hazánkban 2020-ig. Erre még rárakódnak a területalapú mezőgazdasági kifizetések, illetve az egyéb vidékfejlesztési támogatások. Egészen pontosan az összes elérhető forrás 59,2 %-a jut majd gazdaságfejlesztésre, ami forintban kifejezve 4431 milliárdot jelent. A teljes összeg 15 %-át (1200 milliárd forintot) a kkv-k fejlesztésére kell költeni, és ide kapcsolódó jelentős változás az is, hogy az eddigi általános támogatástól eltérően, mostantól sokkal célzottabb támogatáspolitika jelenik meg. A korábbi évekkel ellentétben nagyobb szerepet kapnak az olyan pénzügyi eszközök, mint a kedvezményes hitellehetőségek a kkv-k támogatásában, így várhatóan több hazai vállalkozás élhet majd a lehetőséggel. A vissza nem térítendő források elsősorban a fiatal vállalkozók, a szabad vállalkozási zónákban tevékenykedők, illetve a beszállítók fejlődését segítik majd. Ebben a ciklusban kiemelten kezelik az autóipari beszállítókat, a gyógyszeripart illetve az innovatív cégeket.

15 Az EU-s források elosztása 2014-2020 között A kutatás-fejlesztésre mintegy 800 milliárd forint jut, a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre várhatóan 1100 milliárd forint, itt infrastrukturális beruházások is finanszírozhatók lesznek pályázati kereteken belül. Ebben a szegmensben a Bizottság kiemelt célja a fiatalok munkahelyhez jutásának segítése, amelyre 200 milliárd forint jut, de több forrást kap a felnőttképzés (120 milliárd), illetve a duális képzés (50 milliárd). Jelentősen nő az energiahatékonysági beruházásokra fordítható összeg, 710 milliárdra, ezen belül a vállalati és önkormányzati-állami mellett lakossági beruházások finanszírozására is lesz mód. Az infokommunikációs beruházásokra 320 milliárdot fordíthatunk, várhatóan 200-220 milliárdot kap a turizmus is. Közlekedésfejlesztésre 1200 miliárd forint jut, ebben 300- 320 milliárdot a vasúti, elővárosi vasúti fejlesztésekre irányzott elő a Partnerségi megállapodás.

16 Mezőgazdaság támogatása 2014-től A 2014-2020-as uniós ciklusban mintegy 1000 milliárd forint mezőgazdasági támogatásra lehet pályázni, a pályázati rendszer azonban jelentősen átalakul, és a forrásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével osztják majd el. A cél, hogy 5-10 év múlva a kamara képes legyen arra, hogy a magyar agráriumban érdekeltek szempontjait kompromisszumok nélkül tudja érvényesíteni. Ehhez a lehetőségeket a kormány megpróbálja megteremteni. 2014-ben az OTP Bank az egységes területalapú (SAPS) támogatás elő- finanszírozására kifejezetten alacsony, 2,50% kamatozású hitelt nyújt, melyet az állam által indított Növekedési Hitelprogram (NHP) tesz lehetővé, várhatóan egyedül ebben az évben. Az agrárium számára pozitív változás, hogy az NHP kedvezményes hiteléhez már az őstermelők is hozzájuthatnak.

17 Mezőgazdaság támogatása 2014-től A területalapú támogatások - amelyek úgynevezett direkt kifizetések, vagyis közvetlenül jutnak el a gazdákhoz - összege a következő hét évben árfolyamtól függően 480-500 milliárd forinttal több lesz, mint az ezt megelőző hétéves ciklusban volt. A Vi­dék­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­ri­um szá­mí­tá­sai sze­rint a fi­a­tal gaz­dál­ko­dók 64 euró - mint­egy 19-20 ezer fo­rint - több­let­tá­mo­ga­tás­ra is szá­mít­hat­nak az alap­ tá­mo­ga­tá­son felül az unió új pénz­ügyi cik­lu­sá­ban a Közös Ag­rár­po­li­ti­ka (KAP) Ma­gyar­or­szág­nak járó köz­vet­len tá­mo­ga­tá­si for­rá­sa­i­ból. A plusz tá­mo­ ga­tás vár­ha­tó­an az egy hek­tár­ra jutó át­lag­tá­mo­ga­tás 25 szá­za­lé­ka lesz, és ma­xi­ mum 5 évig ad­ha­tó. Erre a célra a szak­ér­tői szá­mí­tá­sok sze­rint az évi 1,27 mil­ li­árd eurós köz­vet­len tá­mo­ga­tás 0,62 %-a for­dít­ha­tó.

18 Az operatív programok közötti forráselosztás (milliárd forint) milliárd forint Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP2718,5 Terület- és Településfejlesztési OP1157 Versenyképes Közép-Magyarország OP269,3 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP884,9 Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP1117,8 Integrált Közlekedésfejlesztés OP1034,2 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés OP298,5 Összesen7480 Forrás: NGM

19 Széchenyi 2020 A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forráskerete a legnagyobb, mintegy 2718,5 Mrd forint. Más operatív programokból is megy majd támogatás erre a célra. A második legnagyobb a Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP) 1157 milliárd forintos kerettel, aminek több mint kétharmada szolgál majd közvetlenül vállakozás-fejlesztési célokat. Vidékfejlesztésre 2014-2020 között összesen mintegy 3,44 milliárd euró érkezik Magyarországra.

20 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) - Kiemelten fontos beavatkozási területek: 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés -foglalkoztatás bővítése a versenyképességet mint fókuszt is szem előtt tartva -aktív munkaerőpiaci programok -szegénység csökkentése és a társadalmi befogadás -75%-os foglalkoztatási célkitűzés elérése A GINOP-on belül a munkaerő-kínálatot direkt módon csak az ESZA forrásokat felhasználó 5. prioritás fejleszti, így ez a prioritás közvetlenül kapcsolódik a 8. tematikus célkitűzéshez.

21 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) - Kiemelten fontos beavatkozási területek: 2. Vállalkozások, valamint kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése -a magyar gazdaságon belüli dualitás csökkentése – fontos, hogy a fejlődés és modernizálás terjedjen ki és hasson a gazdaság és a társadalom egészére. -a gazdaság több lábon, szélesebb bázison állásának biztosítása -vállalatok életpálya, élethelyzet szerinti specifikus támogatása -tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe

22 A kkv-knak közvetlenül adandó támogatások esetében fontos a fókuszálás. Ennek szempontjai:  ágazati fókuszálás (legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazatok komplex fejlesztésének támogatása, elsősorban az Intelligens Specializációs Stratégiák alapján),  területi fókuszálás (legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező térségek (un. növekedési zónák, max. 6-8)),  célcsoport szerinti fókuszálás (nők, fiatalok, roma származásúak, fogyatékkal élők stb.),  téma szerinti fókuszálás (KFI, munkahelyteremtés, energiahatékonyság, erőforrás-hatékonyság). A „KKV Stratégiában” is megfogalmazott következtetések alapján a 2014-2020-as időszak gazdaságfejlesztési célú támogatásait olyan módon kell felhasználni, hogy az általános kkv támogatások mellett, illetve azok keretein belül, a KKV szektor egyes szereplői, csoportjai specifikusan, speciális igényeiknek, problémáiknak megfelelő segítséget kapjanak.

23 Ami a tervezés jelenlegi állapotában ismert, azok a következők: Turizmus: – a kiemelt országos fejlesztések a GINOP-ban lesznek (természeti és kulturális örökség) – a kisebb léptékű (500 MFt alatt) attrakciófejlesztések a TOP-ban lesznek – szálláshelyfejlesztés várhatóan csak nagyon speciális területeken lesz vissza nem térítendőből támogatva (pl. szociális turizmus), a fő eszköz a támogatott hitel lesz – TDM-ek szolgáltatásainak fejlesztése a GINOP-ban lesz – a vidéki turisztikai attrakció- és szolgáltatásfejlesztés a VP-ben lesz Telephelyfejlesztés: – a nem közösségi tulajdonban levő ipari parkok, inkubátorházak a GINOP-ban lesznek támogatva – kisléptékű önkormányzati üzleti infrastruktúra-fejlesztés a TOP-ban lesz – vállalkozások telephely-fejlesztése a TOP-ban lesz, nagyon korlátozott forrásokkal

24 Ami a tervezés jelenlegi állapotában ismert, azok a következők: Vidékfejlesztés: – erről nagyon kevés tudható, az biztos, hogy a rövid élelmezési láncok nagy hangsúlyt kapnak benne Mikrovállalkozások: – a vidéki településeken levők a Leaderből kaphatnak majd, s a korábbi GOP 2-es pályázatok is megmaradnak és erősödik a foglalkoztatás- bővítő eszközök köre – a TOP-ból vállalkozások alig-alig kaphatnak, kivéve a kisléptékű telephely-fejlesztés – Zalában gond lehet, hogy a kkv támogatási intenzitás maximuma 45 % lehet Brüsszel miatt, ezen dolgoznak, de max. 55 %-ra tudják valószínűleg feltornázni.

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Krisztián fejlesztési tanácsadó Széchenyi Programiroda Zalaegerszeg, Iskola köz 6-8. Tel:06-20-251-9051 E-mail: horvath.krisztian@szpi.hu