2015. évközi és 2016. évi változások Járulékok, kisadózó vállalkozások tételes adója, magánszemélyek különadója, illeték Készítette: Nagyné Budai Erika.

Az előadások a következő témára: "2015. évközi és 2016. évi változások Járulékok, kisadózó vállalkozások tételes adója, magánszemélyek különadója, illeték Készítette: Nagyné Budai Erika."— Előadás másolata:

1 2015. évközi és 2016. évi változások Járulékok, kisadózó vállalkozások tételes adója, magánszemélyek különadója, illeték Készítette: Nagyné Budai Erika

2 Járulékokat érintő 2015. évközi változások

3 2015.06.19-től hatályos változás [Tbj. 5. § (1) b)] Biztosított a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve  az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és  a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

4 2015.06.19-től hatályos változás [Szocho.tv. 455. § (3) b)] Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:  a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -; Nem eredményez adófizetési kötelezettséget:  az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszony - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -;

5 2015.06.19-től hatályos változás [Eho.tv. 5. § (1) f)] Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást :  az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás után.

6 2015.07.01-től hatályos változás 1. [Szocho.tv. 462/G. §; 463. § (5)]  A huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, a FEOR-08 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.  Részkedvezmény : a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. (Részmunkaidőnél arányosítás!)

7 2015.07.01-től hatályos változás 2. [Szocho.tv. 462/G. §; 463. § (5)]  A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.  Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.  Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény nem illeti meg a kifizetőt.

8 Mezőgazdasági munkakörök [7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény] 6 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK 61 Mezőgazdasági foglalkozások 611 Növénytermesztési foglalkozások 6111 Szántóföldinövény-termesztő 6112 Bionövény-termesztő 6113 Zöldségtermesztő 6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 6116 Gyógynövénytermesztő 6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások 6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő 6122 Baromfitartó és -tenyésztő 6123 Méhész 6124 Kisállattartó és -tenyésztő 613 Vegyes profilú gazdálkodók 6130 Vegyes profilú gazdálkodó 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 8421 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője

9 A magánszemélyek különadóját érintő 2015. évközi változások Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/E. §

10 Különadó fizetésére kötelezettek 1.  A költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján,  a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény, vagy  a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ha a jogviszonya megszűnésére tekintettel különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

11 Különadó fizetésére kötelezettek 2.  az országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló,  a polgármester, alpolgármester,  az európai parlamenti képviselő, ha megbízatásának megszűnésére tekintettel különadó alapnak minősülő bevételt szerez. Kivétel: akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.

12 2015.12.12-től hatályos változás [9. § (1b); 12/E. § (1)] Saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. A 2013. december 31-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell!

13 A különadó alapja  A jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevétel,  a munkaviszonyhoz kapcsolódóan megkötött versenytilalmi megállapodás alapján kikötött ellenérték címén kifizetett bevétel. 2015.12.12-től hatályos!

14 Nem képez különadó alapot 1.  az állami vezetők, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;  más foglalkoztatott esetében a bevétel hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom;

15 Nem képez különadó alapot 2.  a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg,  a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege,  a szerződéses katonák leszerelési segélye,  bírók, ügyészek esetében a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény, vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel.

16 2015.12.12-től hatályos változás [9. § (3) e); 12/E. § (2)] Nem minősül a különadó alapjának: a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg. A 2015. január 1-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell!

17 2015.12.12-től hatályos változás - különadó visszatérítés nyugdíjas státusz, csoportos leépítés esetén 1. [12/E. § (4)]  Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását még nem nyújtotta be, a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását.  A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó- előleg összegéből.  A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást.  Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

18 2015.12.12-től hatályos változás - különadó visszatérítés nyugdíjas státusz, csoportos leépítés esetén 2. [12/E. § (5)]  Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását már benyújtotta, az adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását.  Az adóhatóság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül határozatban állapítja meg - a jövedelemszerzés évére vonatkozó szabályok szerint - a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket, amelyek összegét levonja a magánszemély részére visszajáró különadó összegéből.  Az adóhatóság a visszajáró összeg után a határidőn túl kiutalt adó- visszatérítésre vonatkozó szabályok szerint a különadó bevallására előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb 2016. június 30-ig késedelmi kamatot állapít meg.

19 2016.01.01-től hatályos változások

20 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

21 Egészségügyi szolgáltatási járulék [Tbj.19. § (4)] Havi összege 7.050 forint, napi összege 235 forint.

22 Családi járulékkedvezmény [Tbj. 24./A. §; 51. § (2); 51/A. § (2)-(3)] Jogtechnikai jellegű módosítás a személyi jövedelemadó-kulcs 16%- ról 15%-ra történő csökkentése miatt. A magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százaléka, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege (kivéve 1,5% munkaerő-piaci járulék) vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén.

23 Kisadózó vállalkozásokra vonatkozó pontosítások [Tbj. 26. § (10); 45. §]  A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.  A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (Nem kell ’T1041-es adatlap!)

24 Kapcsolódó Art. módosítások 1. [Art. 16. § (4); (5a)]  Bővül a munkáltatók és kifizetők által a ’T1041-es adatlapon bejelentendő adatok köre:  a végzettségét, szakképzettségét,  szakképesítését, továbbá  az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.  A NAV adatszolgáltatási kötelezettsége az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé a pályakövetési rendszer működéséhez szükséges adatok biztosítása érdekében: a ’T1041-es adatlapon bejelentett adatokról:  a beérkezést követően elektronikus úton haladéktalanul  a nyomtatványon teljesített bejelentéseket a NAV soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja

25 Kapcsolódó Art. módosítások 2. [Art. 31. § (2) 6.] Bővül a ’08-as bevallásban tárgyhót követő hó 12-ig teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség: 6. a magánszemély tekintetében családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról: a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról, b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, c) arról, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e; d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcíméről; e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről,

26 Kapcsolódó Art. módosítások 3. [Art. 31. § (2) 6a., 6b.] (Bővül a ’08-as bevallásban tárgyhót követő hó 12-ig teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség:) 6a. a magánszemély tekintetében az első házasok kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokról: a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről, 6b. a 6. és 6a. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg- nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére.

27 Kapcsolódó Art. módosítások 4. [Art. 26/A. § (1)-(3)]  Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet.  A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.  A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti (’08-as) bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

28 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

29 Személyes illetékmentesség 1. [Itv. 5. § (1) r)]  Teljes személyes illetékmentességben részesül: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő.  Szanálás: az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul. A szanálási vagyonkezelő vagy a Szanálási Alap az eljárás során ideiglenesen ingatlantulajdont szerezhet. Illetékmentes

30 Személyes illetékmentesség - szanálási vagyonkezelők [Itv. 5. § (1) s), t)] Teljes személyes illetékmentességben részesül:  a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,  a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

31 MRP keretében szerzett értékpapír illetékmentessége [Itv. 17. § (1) c)] Mentes az ajándékozási illeték alól: az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.

32 Műemléképületek megszerzésre vonatkozó feltételes illetékmentesség [Itv. 80. § (4)]  Műemléképület vásárlása, öröklése esetén az illeték kiszabás az általános szabályok szerint történik.  A megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illetéket - az adózó kérelmére - vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte.  Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.

33 Visszabérelhető lakás megszerzése, lakás visszavásárlása a bérlő által 1. [Itv. 26. § (1a) b)] Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha  a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és  a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak.

34 Visszabérelhető lakás megszerzése, lakás visszavásárlása a bérlő által 2. [Itv. 26. § (1a) c)] Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon megszerzése, ha  azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy  a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron.

35 Visszabérelhető lakás megszerzése, lakás visszavásárlása a bérlő által 3. [Itv. 26. § (22)]  Az illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti.  A felfüggesztett illetéket törli, ha a bérlő vagy annak magánszemély örököse a szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a szerződés aláírását közvetlenül megelőző tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot visszavásárolja.

36 Építkezés idegen telken [Itv. 26. § (1a) d); 99/J. §]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlan forgalmi értékéből az épület forgalmi értékének megfelelő rész, ha a telek tulajdonosával kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre.  Az új szabályt a 2016.01.01-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

37 Környezetkímélő járművek [Itv. 26. § (1) w); (21)]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.  A mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

38 Haszongépjárművek illetékmentes szerzése [Itv. 26. § (1a) a); 102. § (1) h)]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű gazdálkodó szervezet általi megszerzése.  Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.

39 Fizetési könnyítés megbízható adózók részére [Itv. 29. § (8)]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.  Art. 6/D. § (1): A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra - kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy az adóhatóság ajánlatának elfogadásáról szóló nyilatkozatára évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 133. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés).

40 Hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése [Itv. 62. § (1) u)] Illetékfeljegyzési jog: a bírósági eljárást kezdeményező fél mentesül az illeték eljárás kezdeményezésekor való megfizetése alól. Ez nem végleges mentesítés, mivel az eljárás befejezésekor azt annak kell megfizetnie, akit a bíróság erre kötelez.  Személyes: az eljárás megindítójának jövedelmi viszonyaitól függ  Tárgyi: egy adott eljárás tekintetében áll fenn. A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi mentesség):  a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárásban.

41 Illetékmentesség 1. [Itv. 33.§ (2) 48-58. pont] 48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás; 49. a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal; 50. a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás; 51. az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás; 52. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás; 53. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás; 54. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás; 55. az oktatási igazolvány kiállítása; 56. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása; 57. a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás; 58. jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás.

42 Illetékmentesség 2. [Itv. 57. § (1) z)-zsb) pont] Illetékmentes a polgári ügyekben: z) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A-17/B. §-a szerinti bírósági eljárás; zs) ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri zsa) a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, zsb) a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.

43 Másolat illetéke [Itv. Melléklet IV. cím 3. pont]  A közigazgatási hatósági eljárásban keletkezett bármely dokumentumról másolat, kivonat kérhető.  Az adóbevallás másolatának, kivonatának kiadására irányuló kérelmek illetékmentesek, kivéve az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolata.  A másolat, kivonat kérelmezése esetén oldalanként 100 forint eljárási illeték fizetési kötelezettség terheli az ügyfelet, függetlenül attól, hogy a másolat, kivonat hitelesített-e.  Ha az ügyfél hitelesített másolat kiadását kéri, a hitelesítésért az Itv. Melléklete VI. Címének 1/a pontja értelmében, további oldalanként 100 forint eljárási illetékkötelezettséget kell megállapítani. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

44 Útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke [Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 1a. pont] A kérelem benyújtásának időpontjában a) három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint; b) két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint.

45 A gépjárművezetői engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke [Itv. Melléklet IX. cím III. alcím 4. pont] A gépjárművezetői engedély kiadása első alkalommal illetékmentes.

46 Illetékmentesség - Egyéb rendelkezések [Itv. Melléklet IX. cím IV. alcím 2. pont a); d)] Az (I-III. pontokban meghatározott) okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. Illetékmentes: a) az e címben meghatározott okmány (pl: útlevél, gépjárművezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv) ha az okmány gyártáshibás; d) a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.

47 Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás [Itv. Melléklet X. cím 1. és 6. pont] 1.A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint. 6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

48 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke [Itv. Melléklet XV. cím IV. pont] Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes: a)a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása, b) a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

49 Adóigazolások illetékmentessége [Itv. Melléklet XXI. cím 4. pont] Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentesek.

50 Igazgatási szolgáltatási díj [A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 9. § (2); 10. §]  Az adóazonosító jel és a Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzése és az ezekről szóló hatósági igazolványnak a polgár részére első alkalommal történő kiadása díjmentes.  Díjmentesen kell kiadni a TAJ kártyát és az adóigazolványt akkor is, ha a korábban kiadott igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt, vagy ha annak kiadása eltulajdonítás miatt válik szükségessé.  A TAJ kártya és az adóigazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.

51 Igazgatási szolgáltatási díj [Az Itv. módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) ] Tárgyánál fogva díjmentes:  tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése öröklés jogcímén;  haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján.

52