Innovatív magyar vállalatok a kormányzat innováció-politikai szerepéről összefoglaló a vállalati vizsgálatokról a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal,

Az előadások a következő témára: "Innovatív magyar vállalatok a kormányzat innováció-politikai szerepéről összefoglaló a vállalati vizsgálatokról a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal,"— Előadás másolata:

1 Innovatív magyar vállalatok a kormányzat innováció-politikai szerepéről összefoglaló a vállalati vizsgálatokról a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal, 2007. november 22-i ülésére Borsi Balázs GKI Gazdaságkutató Zrt.

2 Egy sor Magyarországnak fontos policy-kérdést nem vizsgáltunk… hogyan lehet innováció-központú a gazdaságpolitika egésze Magyarországon; mi a regionális innovációs rendszerek jelentősége és hogyan ösztönözhető jobb működésük; miként és hol érdemes kialakítani inkubációs intézményeket és (kormányzati) hídképző szervezeteket; a külföldi tudás importja mely területeken ösztönzendő; milyen szervezési módszerekkel tehetők a (felső)oktatási intézmények innováció-központúbbá; miként lehet megnövelni a klaszterek kialakulásának és a hozzáadott érték növelésének valószínűségét a regionális kormányzás eszközeivel; mi a vállalatok és kutatóhelyek együttműködésének leginkább hatékony módja; hogyan hasznosulhat a leginkább az MTA tudása; mit kell tenni a hátrányos helyzetű rétegekkel az innováció szempontjából; hogyan érdemes társadalmasítani az innovációt stb.

3 Részletesen vizsgáltuk viszont az alábbiakat a társasági adóbevallások alapján milyen súllyal érdemes figyelembe venni az innovatív vállalkozások véleményét a kormányzati (szak)politikákról Annak ellenére, hogy a magyar innováció-politika a hazai gazdaságpolitika egészében rendkívül alárendelt szerepet játszik, jelenlegi állapotában szétszabdalt, következetlen, és nemzetközi összevetésben nem eredményes, a vállalatok szerint: mi az állam szerepe az innovációs folyamatok támogatásában? a közvetett kormányzati beavatkozás mely területeken célszerű? a közvetlen eszközök közül minek van jelentősége és mi az, ami valószínűleg működhet?

4 A társasági adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapot csökkentő K+F ráfordítása (2006) 92 Md Ft K+F  11 Md Ft K+F Forrás: APEH adatok GKI elemzése

5 A nem kiemelt adózó, K+F-et elszámoló cégeknek, a kiemelt adózókhoz képest az árbevételarányos K+F intenzitása lényegesen magasabb a hosszabb távú exportnövekedése (különösen a K+F intenzíveké) magasabb

6 Mely ágazatokban találhatók a nem kiemelt adózó, K+F intenzív cégek? 2 milliárd forint feletti K+F az alábbi ágazatokban: számítástechnikai szolgáltatások (35 cég, 10% feletti K+F intenzitás) műszaki kutatás, fejlesztés (58 cég, 13%-os K+F intenzitás) 250-700 millió forint közötti K+F az alábbi ágazatokban: gyógyszergyártás (12 cég, 2%-os K+F intenzitás); orvosi műszer gyártása (14 cég, 3,5%-os K+F intenzitás); gumi, műanyag termék gyártása (8 cég, 1,3%-os K+F intenzitás); vegyi anyag, termék (16 cég, 1,2%-os K+F intenzitás); mérőműszer gyártása (9 cég), 2,7%-os K+F intenzitás; egyéb általános rendeltetésű gép gyártása (7 cég, 1,4%-os K+F intenzitás); gép-nagykereskedelem (8 cég, 2%-os K+F intenzitás); növénytermelés (7 cég, 3,1%-os K+F intenzitás).

7 A kérdőívvel és interjúkkal megkeresett vállalatok KérdőívInterjúk műszaki kutatás, fejlesztés 12 vállalata; számítástechnikai szolgáltatók közül 11 cég; humán egészségügyi és biotechnológiai kutatás 7 vállalata; 3-3 orvosi műszer gyártó, illetve jogi, gazdasági tevékenységet végző cég; 2-2 vállalat a nagykereskedelem, gyógyszergyártás, mérőműszer gyártása, gép-nagykereskedelem és egyéb gazdasági szolgáltatás ágazatokból; valamint 1-1 építőipari, oktatási, élelmiszeripari, fémfeldolgozási termék, ipari híradás-technikai termék gyártó, könyvkereskedő, szállítmányozó, postai tevékenységet végző, távközlési, pénzügyi tevékenységet végző és vegyi áru nagykereskedő cég A mélyinterjúkkal megkeresett 38 vállalkozás többsége a gépipar (főként elektronika), a vegyipar (beleértve: gyógyszeripar és ágazati szempontból a nehezen besorolható biotechnológia), az informatika (főként szoftverfejlesztés) és a szerteágazó profilú üzleti szolgáltatások körébe tartozik. Két innovatív élelmiszeripari cég is szerepelt a mintában. A megkeresett vállalatok fele a kérdőíves vizsgálatban is részt vett. A minta összességében jól reprezentálja a K+F intenzív, nem kiemelt adózó, gyorsan növekvő cégeket

8 Mik a fő innovációt akadályozó tényezők? A szakirodalom feldolgozása (Kiss [2007]) alapján: finanszírozási források hiánya; nem megfelelő gazdasági környezet (benne: szellemi tulajdonvédelem) és kormányzati magatartás; gyengék a hídképzők; vállalat-kutatóhely kapcsolatok nem elég intenzívek; szakképzett munkaerő hiánya. A kérdőíves és mélyinterjús felmérés alapján: elsősorban a nem megfelelő humán erőforrás; a nem megfelelő gazdasági környezet kisebb mértékben finanszírozási gondok, a nyelvismeret hiánya, az innovációban nem érdekelt munkatársak.

9 Elsőként a keretfeltételek legyenek rendben! Mit érdemes tenni? A tisztességes (intenzív) verseny felkarolása: fogyasztóvédelem a Versenyhivatal további erősítése bürokratikus akadályok mérséklése a szellemi tulajdonvédelem érvényesítése és erősítése Ezzel párhuzamosan a korrupció elleni érdemi fellépés A regionális innovációs folyamatok alapjainak lerakása: regionális kormányzás alapfeltételeinek létrehozása a feladatok (valamint a költségvetés) delegálása a régiókhoz általában is az alulról építkező kezdeményezések támogatása a cél: „supportive networked governance” A kormányzati K+F rendszeres, független és nyilvános értékelése

10 Az innovatív vállalatok szerint mennyire fontos: 1: nem fontos, 5: nagyon fontos Forrás: GKI innovatív vállalati panelvizsgálat 2007

11 Megfelelő oktatáspolitika nélkül nem megy! Színvonalasabb és gyakorlatiasabb felsőoktatás: néhány területen elitképzésre van szükség; a vállalatok nagyobb bevonása az oktatásba; a műszaki és gazdasági (de szélesebb kitekintésben a szocilógiai, bölcsész és jogi) diszciplínák közti kulturális szakadék enyhítése Innováció-menedzsment ismeretek oktatása Idegen nyelvismeret (konkrétan: angol) is kell a problémamegoldó kézségek mellé De: CSAK széleskörű egyeztetést és társadalmi- szakmai egyetértést követően, majd folyamatos visszacsatolásokkal működik!

12 Az innovatív vállalatok szerint mennyire fontos: 1: nem fontos, 5: nagyon fontos Forrás: GKI innovatív vállalati panelvizsgálat 2007

13 A kormányzatnak van közvetlen innováció-politikai szerepe is…

14 Vállaljon a kormány közvetlen szerepet az innovációk támogatásában? Forrás: GKI innovatív vállalati panelvizsgálat 2007

15 Az innovatív vállalatok szerint hasznos innováció-politikai eszköz a K+F adókedvezmény (de az APEH adatok szerint kevesen élnek vele, fontos lenne a tudatosítás) a szabadalmaztatás költségeinek átvállalása normál körülmények között ez piaci kérdés, de a szellemi tulajdonvédelem hazai körülményei miatt nagyon nagyok a tudás birtokosának kockázatai, ezért kifejezetten javasolható, mert a piacra vitelhez jelenthet támogatást a KKV-k innovációnak versenyszerű támogatása pályázatok (pl. alkalmazott K+F-re) tudásintenzív start-up cégek adókedvezményekkel segítése inkubáció az állami kutató és a vállalati szektor közeledésének támogatása

16 Az innovatív vállalatok szerint 1: egyáltalán nem ért egyet, 5: nagyon egyetért Forrás: GKI innovatív vállalati panelvizsgálat 2007

17 Az innovációs járulék ellentmondásos megítélésének valószínűsített okai az Innovációs Alap eredeti elveinek feladása a kormányzati hozzájárulás mértéke még sosem teljesült nem sikerült kivenni az Alapot a költségvetési zárolási szabályok alól a támogatás célja sokszor nem az innovatív vállalati (különösen: KKV) szektor a saját K+F kimutatásának könyvelési nehézségei sokszor valódi kutatási tartalom nélkül is támogatja az egyetemeket, holott az állami feladat bár nem túl régi eszköz, évről évre felmerül a vállalatoknak nem tetsző változtatása

18 Összefoglalás a társasági adóbevallások alapján jelentős súllyal érdemes figyelembe venni az innovatív vállalkozások véleményét a kormányzati (szak)politikákról, mert mérhető a nagyobb növekedési potenciál a gazdaság többi szereplőjéhez képest az állam szerepe az innovációs folyamatok támogatásában a vállalatok szerint három területen lényeges: mindenekelőtt biztosítson megfelelő keretfeltételeket a tisztességes üzlethez és intenzív versenyhez és érvényesítse a szellemi tulajdon védelmét tartson fenn színvonalas és a való élethez közeli problémák megoldását előtérbe helyező oktatást alkalmazzon a gazdaság számára hasznos innováció-politikai eszközöket, ezen belül különösen: K+F adókedvezmény és szabadalmak támogatása segítse az innovatív KKV-kat különböző módokon segítse a tudományos és az üzleti szektor közeledését

19 Köszönöm a figyelmet!

20

21

22