Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió gazdasági joga Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió gazdasági joga Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió gazdasági joga Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

2 Állami támogatások

3 Állami támogatások joga 1.Állami támogatás fogalma 2.Milyen állami támogatások tiltottak? (tilalom főszabálya). 3.Csoportmentességi rendeletek. 4.Egyedi engedélyezés.

4 Tilalom elemei „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” [EUMSZ 107. cikk (1) bek.] 1.Támogatás (előny); 2.Közpénzekből folyósítják; 3.Szelektivitás (bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése); 4.Verseny tényleges vagy potenciális torzítása; 5.Tagállamközi kereskedelem érintettsége.

5 Mi a támogatás (előny)? Közvetlen kifizetés; Infrastruktúra használatának biztosítása kedvező feltételekkel; Állami vállalatokon keresztül a piacinál alacsony áron eladott, vagy a piacinál magasabb áron vásárolt termék; Kedvezményes feltételekkel (például alacsonyabb kamattal) nyújtott kölcsönök, hitelgaranciák; Állami felvásárlások (piaci orientációjú befektető mércéje); Alacsonyabb adók, adókedvezmények.

6 De minimis támogatások Bármely három pénzügyi év időszakában bármely vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a EUR-t (közúti szállítás területén működő vállalkozás esetén: EUR-t).

7 Általános csoportmentességi rendelet 1.regionális támogatás; 2.kkv-nak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás; 3.a női vállalkozók által létrehozott vállalkozásokhoz nyújtott támogatás; 4.környezetvédelmi támogatás; 5.kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás; 6.kockázati tőke formájában nyújtott támogatás; 7.kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás; 8.képzési támogatás; 9.hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás.

8 Egyedi engedélyezés – bejelentési kötelezettség! Amennyiben egy új támogatás teljesíti az általános tilalom feltételeit és nem részesül valamely csoportmentességi rendelet menedékében, akkor azt előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak és a bizottsági engedélyezésig vagy a Bizottság számára megállapított határozathozatali határidő eredménytelen leteltéig nem léptethető életbe.

9 Kivételek Az EUMSz-ban az állami támogatásokkal kapcsolatban meghatározott kivételek: -automatikus kivételek, -jogalkalmazói mérlegeléstől függő kivételek és -politikai döntéstől függő kivételek.

10 Automatikus kivételek A belső piaccal összeegyeztethető: 1.a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják; 2.a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; 3.a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van. [EUMSz, 107. cikk (2) bek.]

11 Jogalkalmazói mérlegeléstől függő kivételek A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető: 1.Elmaradt térségek ( ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság); 2.valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése; 3.az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben; 4.a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben; 5.a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával határoz meg. [EUMSz, 107. cikk (3) bek.]

12 Politikai döntéstől függő kivételek Az EUMSz 108. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdése feljogosítja a Tanácsot arra, hogy kivételes esetekben felmentést adjon az állami támogatásokkal kapcsolatos tilalom alól olyankor is, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn.

13 Jogellenesen folyósított támogatás Jogellenesen támogatás esetén az ezzel kapcsolatos visszatérítési kötelezettség a kedvezményezettet is sújtja. A jogellenesen nyújtott támogatás után a Bizottság által meghatározott mértékű kamatot is fizetni kell. A visszatérítési kötelezettség elévülésének határideje 10 év.

14 Egy 100 %-os magyar állami tulajdonban lévő energetikai vállalat úgy dönt, hogy csak egy meghatározott vállalattól vásárol irodaszert. Minősülhet-e ez állami támogatásnak? Vélelmezzük, hogy az ügy érinti a tagállamok közötti kereskedelmet és az irodaszer-beszállítónak versenyelőnyt jelent, ezért torzíthatja a versenyt a piacon. a. Nem, mivel nem az állam, hanem egy vállalat nyújtja, ezért nem közpénzekből folyósítják. b. Biztos: mivel állami vállalat nyújtja, szelektív (csak meghatározott vállalat kapja ezt a támogatást) és a kizárólagos beszállítói státusz nyilvánvaló előnnyel jár, ezért támogatásnak minősül. c. Csak akkor minősülhet állami támogatásnak, ha az energetikai vállalat az irodaszerekért többet fizet mint a „piaci ár”; máskülönben nincs támogatás (előny). d. Az irodaszerekre nem vonatkoznak az európai versenyszabályok.

15 Az Ön cégének egy román minisztérium nagyobb összegű állami támogatást ítél meg és folyósít október 1-jén. Az EU Kereskedelmi Joga tárgy november 21-i előadásán szembesül azzal, hogy ha a Bizottság megállapíthatja, hogy ez a jogellenes állami támogatás és azt vissza kell fizetnie. Megnyugodhat-e arra tekintettel, hogy az eset óta több év telt el? a. Igen, a támogatás megítélése óta több mint 9 év telt el, az egész elévült. b. Igen, a támogatás megítélése óta több mint 5 év telt el, az egész elévült. c. Nem, a támogatás folyósítása óta kevesebb, mint 10 év telt el, ezért még egy ideig izgulhat. d. Igen, mivel a támogatást már felhasználta.

16 2002. július 12-én a francia gazdasági miniszter a következő nyilatkozatot tette: a francia állam „meg fogja tenni a megfelelő lépéseket, ha a France Télécomnak nehézségei lennének… Ismétlem, ha a France Télécomnak bármilyen finanszírozási problémái lennének, ami ma nem áll fenn, az állam meg fogja hozni azokat a döntéseket, amelyek ezek elhárításához szükségesek.” december 4-én a francia hatóságok kifejezték szándékukat 9 milliárd euró részvényesi kölcsön nyújtására a France Télécom részére. Ezt a javaslatot a France Télécom nem fogadta el, vagyis a kölcsönszerződés megkötésére nem került sor. Ennek a nyilatkozatnak az eredményeként a hitelminősítők nem minősítették befektetésre nem ajánlottnak a France Telecom részvényeit.

17 Liberalizációs versenyjog Globális folyamat Érintett szektorok: elektronikus hírközlés, villamos energia, földgáz, vasút, posta. Kizárólagos jogok megszüntetése Engedélyezési rendelkezések: piacra lépés szabályozási (engedélyezési) akadályainak megszüntetése. Piacfelügyeleti rendelkezések: – Szűk keresztmetszetekhez való hozzáférés – Elemekre bontás (unbundling) – Jelentős piaci erő szabályozása – Közszolgáltatás utódja: egyetemes szolgáltatás.

18 Kizárólagos jogok & engedélyeztetési akadályok megszüntetése Állami kizárólagosság megszüntetése (liberalizáció) Corbeau ügy Liberalizáció nem egyenlő privatizáció! A piacnyitás állami-engedélyezési akadályainak megszüntetése, a piacra lépés jogi lehetőségének megteremtése (kizárólagos jogok megszüntetése).

19 Hálózatos szegmensek A piaci verseny előtt újonnan megnyitott iparágakra jellemzőek az ún. hálózatos szegmesek, amelyekhez a hozzáférés nélkülözhetetlen a piacon való megjelenés érdekében. Több hálózat nem megkettőzhető. Természetes monopólium? A liberalizációs versenyjog egyik célja ezekhez a szűk keresztmetszetekhez való hozzáférés ésszerű feltételeinek megteremtése.

20 Elemekre bontás A vertikálisan integrált vállalkozások esetén fennáll a veszélye a versenykorlátozó stratégiának. Fajtái: - számviteli szétválasztás, - funkcionális szétválasztás, - jogi vagy szerkezeti (strukturális) szétválasztás, - tulajdonosi szétválasztás.

21 Jelentős piaci erő szabályozása Elektronikus hírközlésben. Lényege: a tagállami iparági hatóság, piacelemzést követően, többlet-kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben. Hasonló az erőfölénnyel való visszaélés versenyjogi fogalmához, azonban előzetes (ex ante) rendszerben működik A jelentős piaci erő szabályozása aszimmetrikus és hangsúlyozottan átmeneti jellegű.

22 Egyetemes szolgáltatás A korábbi közszolgáltatás továbbélése: egyetemes szolgáltatás. Szolgáltatás mindenki számára hozzáférhetővé tétele, elérhető áron, megfelelő minőségben, diszkrimináció-mentesen. Állampolgárok gazdasági alapigénye: elektronikus hírközlés, villamos energia, posta.

23 Az ágazati szabályozás végső sorsa – naplemente szabályozás

24 Mi a lényege az elemekre bontás (szétválasztás, unbundling) jogintézményének? a. Különböző tevékenységeket külön elembe kell szervezni: számviteli, funkcionális, szerkezeti és tulajdonosi szétválasztásról beszélhetünk. b. Különböző tevékenységeket külön elembe kell szervezni: számviteli, funkcionális, irányítási és tulajdonosi szétválasztásról beszélhetünk. c. Digitalizálás egyik variánsa: az információt digitális elemekre bontják, és ilyen módon szállítják a hálózaton keresztül. d. Az állami tulajdonú közüzemi vállalat (inkumbens) feldarabolása és privatizálása.

25 Ki az az inkumbens? a. Rendszerirányító. b. Energetikai hatóság. c. A kizárólagos tevékenyéghez kapcsolódó jogok tulajdonosa vagy korábbi tulajdonosa. d. Az új piacra lépők.

26 Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket!


Letölteni ppt "Az Európai Unió gazdasági joga Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések