Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyházszervezet kialakulása és fejlődése Magyarországon (1000-2000) Előadás-vázlat felsőfokú segédlevéltáros tanfolyam hallgatói számára, Magyar Országos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyházszervezet kialakulása és fejlődése Magyarországon (1000-2000) Előadás-vázlat felsőfokú segédlevéltáros tanfolyam hallgatói számára, Magyar Országos."— Előadás másolata:

1 Az egyházszervezet kialakulása és fejlődése Magyarországon ( ) Előadás-vázlat felsőfokú segédlevéltáros tanfolyam hallgatói számára, Magyar Országos Levéltár, 2010 Dr. Lakatos Andor, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL)

2 Az egyházszervezet kialakulása és fejlődése Magyarországon – tartalom Bevezető – a téma fontosságáról Kezdetek, középkor (Mohács, ill. a reformáció előtti fél évezred) – az egységes egyházszervezet kora A vallási sokszínűség kialakulása a században: protestáns egyházszervezet, a görögkeleti és görög katolikus egyház Magyarország történelmi egyházai a században – áttekintés (népesség, földrajz, társadalmi csoportok) Egyházigazgatás Magyarországon a késői feudalizmus idején ( sz.) – újraszervezés a török utáni Mo-on A polgári korszak változásai – állam és egyház „elválasztásának” kora ( ) – kitekintés

3 I. Bevezető – a téma fontosságáról Államszervezet és egyházszervezet évezredes kapcsolata, összefonódása – egymás nélkül nem értelmezhetők Az emberek élete a mindennapokban és az egyházak – a vallási hovatartozás meghatározó az emberek életében Egyházi források, egyházi levéltárak – a társadalom sokoldalú, gyakran közirat-jellegű információs anyagát tartalmazzák

4 I/1. Államszervezet és egyházszervezet Szoros kapcsolat, fejlődésük szervesen összefügg, az „elválasztás” csak nagyon későn valósult meg Az egyházak élete-működése a kormányzat, a politika szempontjából is fontos kérdés (pl. középkori írásbeliség-oklevélkiadás, oktatás, hiteles helyek stb.) Állami felügyelet igénye mindvégig jellemző (a főkegyúri jogtól az Állami Egyházügyi Hivatalig…)

5 I/2. A mindennapok és az egyházak A vallás döntő módon határozta meg az emberek mindennapjait: Ismereteiket (oktatás, hitoktatás hangsúllyal) Élményeiket (életfordulók, képek, zene, művészetek fő témája) Életterüket (otthon berendezése, tárgyai, díszítése, könyvek) Időbeosztás, életritmus, ünnepek (munka és pihenés váltakozása, ünnepek ideje és tartalma, szokásai, viseletek, böjt stb.)

6 I/3. Egyházi források és levéltárak Az egyházak a társadalom szempontjából fontos iratokat, „köziratokat” hoztak létre (pl előtti anyakönyvek, szentszéki bírósági anyagok, hiteleshelyek 1873-ig, oktatási intézmények 1948-ig, fontos gazdasági iratok) Az iratok létrejöttében majd levéltári megőrzésében meghatározó szerepe volt a mindenkori egyházszervezetnek, a tájékozódáshoz elengedhetetlen annak ismerete

7 II. A kezdetek – középkor, az egységes egyházszervezet kora ( ) A magyarság és a kereszténység kapcsolata az államalapítás koránál régebbi történet Szent István egyházszervezése európai mintára, de mégis egyedi módon történt, és hosszú időre meghatározó maradt Az egyházszervezet követi a középkori magyar királyság expanzióját, fejlődését (székhelyváltások, újabb püspökségek, térítőpüspökségek)

8 II/1. Magyarság és kereszténység A magyar ősvallás világából számos fogalom került át keresztény szótárunkba (Isten, imád, áld, bocsát, boldog, böjt, menny, lélek) A magyarság még a honfoglalás előtt találkozott a kereszténységgel A 10. században keresztény szláv hatás is érte a Kárpát-medencében (ld. karácsony, kereszt, csoda, bérmál zsolozsma, vecsernye szavaink) Bizánci hatásra több vezető személyiség megkeresztelkedik, görög templomok megjelenése Keleti és nyugati térítő püspökök már Szent István kora előtt is tevékenykedtek a Kárpát-medencében

9 II/2. Szent István művének elhelyezése A IX. századi egyházi joggyűjtemény, a Collectio Pseudo-Isidoriana szerint püspökség alkot együtt egy provinciát – európai minta, 10 magyar egyházmegye Mo. mégis páratlan a kelet-közép-európai régió X-XI. században keresztény hitre tért államai közül: alapításától kezdve folyamatosan működőképes, más ország hierarchiájától független egyházszervezete volt – ez az önállóságra törekvés nyilvánvaló jele Hazánk az újkorig egyedi volt a régióban abban a tekintetben is, hogy területén két érseki tartomány szerveződött – helyi jellegzetesség

10 II/3. Középkori kulcsfogalmak az egyházszervezésben – római örökség Felsőbb szintű egyházigazgatási keretek, Szent István „eszköztára” a magyar egyház szervezésekor: Főegyházmegye – archidioecesis, élén érsek – archiepiscopus (anyaegyházmegye) Egyházmegye – dioecesis, élén püspök – episcopus Főegyházmegye és hozzá tartozó egyházmegyék együttesen: érseki tartomány – metropolia, provincia, élén az érsek-metropolita, alárendelt püspökei a suffraganeusok A metropoliták jogköre a középkorban igen kiterjedt, érseki tartományukban ők a „pápa helytartói”. Az egyházi közigazgatás az ókori római birodalom öröksége, az egykori provinciák helytartói és az érsekek szerepe hasonló: a császár, ill. a pápa teljhatalmú képviselői

11 Az esztergomi és kalocsai érseki tartomány a XVI. sz. elején. Forrás: A keresztény vallás „helyzete” 1517-ben (részlet) In:Teod. Wiltsch: Atlas Sacer sive Ecclesiasticus

12 II/4. Szent István egyházszervezése 10 püspökség európai mintára, három „hullámban” (Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Eger – Pécs, Győr, Bihar, Erdély – Vác és Csanád) Helyi különlegesség: Kalocsa érseksége, mely Esztergom és Róma számára is kétséges, és sorsa a XII. századig bizonytalan A szerzetesség csírái is megjelennek, pl. Pannonhalma (Szent Márton hegy), Pécsvárad, bencések tevékenysége

13 Kalocsa képe Ruttkay térképéről Kitérő: Kalocsa érsekségének lehetséges magyarázata Ruttkai Mihály 1763-as térképe segítségével Honnan eredt Kalocsa „erőtere”?

14 Ruttkay térkép Az első részletes vízrajzi térképek a 18. sz. közepén erről a Duna menti tájról készültek

15 Életkép a Kalocsai Sárközben a 18. század közepén

16 A vízzel átszőtt sárköz eredetileg egy szigeten feküdt

17 A Duna egykori belső ágának maradványain a 18. században még Ócsától egészen Bajáig lehetett evezni. Egykor az egész ábrázolt terület egy nagy szigetet alkotott. A nagy sziget a Kárpát- medence szívében feküdt, az Árpádok fejedelmi szállásterülete volt. Településnevek: Taksony, Tass, Solt, Fajsz… A katonai központ feltehetően Solt- Tételhegy volt. Szent István Kalocsa érseki rangjával a „régi Mo-nak”, elődjeinek adta meg a tiszteletet, ezért nem rendelte alá a térséget Esztergomnak?

18 II/5. A középkori egyház szervezeti fejlődése Újabb püspökségek: Kálmán 1113-ban Nyitrán, délvidéken Szerém (1229), Bosznia- Diakovár (1237), horvátországi-dalmáciai egyházmegyék (Zágráb, Zára, Spalato) szervezése Szent László és III. Béla idejében Térítő püspökségek: Nándorfehérvár (1290), Nagy Lajos idején Milkó (Moldva), Argyas (Havasalföld), Bodon-viddin (bolgár területen) – rövid életűek Székhelyváltások: Bihar-Nagyvárad, Kalocsa-Bács, utóbbi kétközpontú maradt

19 II/6. Szerzetesrendek elterjedése Valamennyi fontosabb szerzetesrend megjelenik Magyarországon is a középkorban Monasztikus rendek – „tájformálók” (imádság és munka) bencések, ciszterciek, premontreiek Remete rendek – szemlélődők (elvonult magány, alkotás, könyvmásolás, gyógyfüvek), karthauziak, kamalduliak, pálosok, ágoston rendiek Koldulórendek – városi tevékenység, „szociális érzékenység”, mozgékonyság, jó kommunikáció (szónoki teljesítmény), egyetemek, teológia – domonkosok, ferencesek (minoriták, kapucinusok, karmeliták) Lovagrendek – zarándok útvonalak biztosítása, keresztes hadjáratok, térítő háborúk háttere, sebesültek ápolása – johanniták (Máltai), templomosok, német lovagrend

20 II/7. Egyházmegyén belüli egyházkormányzati szintek kiépülése Filia (leányegyház kápolnával, templommal – káplán (capellanus), esetleg helyi lelkész (cap. localis) – nem önálló, a plébánia része, időnként „elcsatolják” Plébánia (parochia) területi alapegység – plébános (plebanus, parochus) helyben lakik – javadalom, kegyúr (patronus), a káplán a plébános beosztottja, ő tartja el Esperesség (diaconatus) – esperes (diaconus), jegyző (notarius), espereskerületi ülés (korona), kb. járásnyi ter. Főesperesség (archidiaconatus) – főesperes-kanonok a püspök mellett (archidiaconus) kb. vármegyényi terület

21 II/8. A káptalanok tevékenysége (a 12. századtól) Székeskáptalan (capitulum cathedrale) v. főszékeskáptalan (cap. metropolitanum) megjelenése a püspökök mellett, társaskáptalanok (cap. collegiatum) megjelenése Tagjai a kanonokok (canonicus) Közös életvitel (vita communis), liturgia ágostoni regula alapján Elkülönült vagyon, személyenkénti jövedelem-javadalom Püspökválasztás, hiteleshely, oktatás – nagy tekintély Prépost (praepositus, praelatus), oszlopos kanonokok, olvasó-, éneklő és őrkanonok (lector, cantor és custos), főesperesek (egyházlátogatás) dékán (gazdálkodás), mesterkanonokok (oktatás)

22 III. A vallási sokszínűség kialakulása a században - tartalom A protestáns egyházigazgatás szervei Az evangélikus egyházszervezet kiépülése A református egyházszervezet kialakulása Kisebb protestáns felekezetek (unitáriusok, anabaptisták, szombatosok) Görögkeleti és görög katolikus egyházak

23 III/1. A protestáns egyházigazgatás szervei Duális struktúra – világiak és egyháziak azonos súlyú képviselete, alsóbb szintek (gyülekezetek) fontossága Alapegység a gyülekezet (egyházközség), élén e lelkész (tiszteletes) és a gondnok (a presbitérium elnöke). A gyülekezet legtekintélyesebb tagjai alkotják az egyháztanácsot (presbitérium) – kiterjedt jogok Egyházmegye, élén esperessel (senior) – erdélyi szászoknál dekanátus – unitáriusoknál egyházkör (circaria) – a katolikus espereskerület megfelelője Egyházkerület (superintendentia), élén superintendens, akit Mo-on püspöknek neveznek. Vezető testület a főkonzisztórium, világi vezető a főgondnok Legfelsőbb testület a zsinat vagy egyetemes gyűlés, mely hitbéli és igazgatási kérdésekben is dönthet

24 III/2. Az evangélikus egyházszervezet kiépülése A lutheri tanokat a németországban, pl. Wittenbergben tanuló szász értelmiség hozta el Erdélybe és Szepesbe 1545 medgyesi zsinat, erdélyi szász evangélikus egyházkerület, központja Berethalom 1590 Dunántúli egyházkerület születése Sopron központtal (Sopron vidéke és Vas megye) Zsolnai zsinat, bányai egyházkerület megalakulása a felvidéken, később a török után ide tartozott Pest, Duna-Tisza köze, Bácska és Bánát is – Dunáninneni egyházkerület Pozsony központtal, lutheri hitre tért szlováksággal 1707 Rózsahegyi zsinat, majd 1735: tiszai egyházkerület Eperjes központtal

25 II/3. A református egyházszervezet kialakulása Hazánkban nem annyira polgári, mint inkább magyar nemzeti jellege vált hangsúlyossá a helvét hitvallásnak 1557 Tiszántúli egyházkerület, Debrecen központtal 1564 Nagyegyedi zsinat, erdélyi egyházkerület, több központja is volt, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Kolozsvár 1595 Dunántúli egyházkerület, Pápa központtal 1735 után Dunamelléki egyházkerület Pest központtal, és Tiszáninneni egyházkerület Sárospatak központtal A központoknál látható a kollégiumi (főiskolai) városok fontossága, Debrecen, Pápa, Sárospatak képezték a tanítókat és lelkészeket

26 II/4. Kisebb protestáns felekezetek Unitárius egyház – Erdélyben bevett felekezet, János Zsigmond uralkodása idején erősödött meg, központja Kolozsvár, 1568-tól teológiával, 16. sz. végén 12 egyházkör, egy egyházkerület Anabaptisták – morvaországi menekültek ben jelentek megy Pozsony és Nyitra megyékben, később Erdélyben. Habánok, kézművesek, idővel tovább vándoroltak Szombatosok (unitáriusok közül váltak ki), ószövetségi törvények betartása, Erdélyben léteztek 1560-tól néhány évtizeden át

27 II/5. A görögkeleti és görög katolikus egyház – megtűrtből a bevett felekezetbe A keleti kereszténység a X. századtól jelen volt a Kárpát- medencében, de jelentősége a XIV. századtól nőtt meg, a Moldvából és Havasalföldről bevándorló ortodox románsággal – megtűrt felekezet, jobbágyok-pásztorok 1690 Karlóca, szerb egyházi központ (később aradi, karánsebesi, temesvári, pécsi és budai püspökök- vladikák) – 1759 román ortodox püspökség Brassó központtal, a karlócai szerb metropolitának alárendelve Uniós mozgalmak: 1646 Ungvár a kárpátaljai ruszinok, egyházmegye létrejötte 1771 Munkács, 1775 Ungvár székhellyel gyulafehérvári unió, 1721 Fogaras, 1738 Balázsfalva központtal 1777 nagyváradi, 1818 eperjesi görög kat. püspökség

28 IV. Magyarország történelmi vallásai a században – áttekintés A századi Magyarország a korabeli Európa vallásilag leginkább összetett állama volt Szellemi-kulturális gazdagság, sokoldalúság, többnyelvűség, messzemenő következményekkel Népesség, számarányok áttekintése Földrajzi súly, külkapcsolatok Társadalmi csoportok jellegzetességei A népesség és földrajzi elhelyezkedés szemléltetéséhez ld. Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon c. munkája (Adattár) táblázatait és térkép-mellékleteit külön képfájlokban

29 IV/1. Magyarország történelmi egyházai a sz-ban – népesség, számarányok Római katolikus 51,5 % (1910) – magyarok, németek, szlovákok és horvátok Görög katolikus 9,6 % - ruszin (kárpát-ukrán), románság fele, magyar Református 12,7 % - magyar Evangélikus 6,7 % - német, szlovák, magyar Görögkeleti 14,6 % - szerb, román Unitárius 0,4 % - magyar (Erdély) Izraelita 4,4 % - A 19. sz. második felében magyar nyelvre váltanak. Egyéb 0,1 % - „szekták” baptisták, nazarénusok stb.

30 IV/2. Magyarország történelmi egyházai a sz-ban – földrajzi súly, kapcsolatok Római katolikus – nyugat, észak, Horvátország, - külföldi kapcsolatok: Ausztria, Délnémet területek, Olaszország Görög katolikus – kelet, Tisza mentén, reformátussággal együtt, Erdélyben románság Erdélyi magyarság – fele-fele arányban katolikus- református Protestánsok – ref. kelet, Tisza mente, Dél-Dunántúl, Kiskunság, Nagykunság. Ev. Felvidék, Nyugat-Dunántúl, Békés m. Németországi, svájci, holland és angol kapcsolatokkal Görög keleti – Délvidék, Horvátország, balkáni külkapcsolatok Zsidóság elszórtan, városok fontossága

31 IV/3. Magyarország történelmi egyházai a sz-ban – társadalmi csoportok Arisztokrácia – többségében katolikus Közép- és kisnemesség, kiváltságos kerületek szabad népei – református A jobbágyság szegényebb rétegei, a zsellérek- cselédek katolikusok Evangélikusok – közép- és kisnemesek, telkes jobbágyok Protestánsok általában vagyonosabb, tehetősebb földbirtokos-agrár népesség Görög keleti és görög katolikus népesség szegény, földműves-pásztor nép

32 V. Egyházigazgatás Magyarországon a késői feudalizmus idején – tartalom Egyházpolitika: török utáni helyreállítás és újjászervezés – a főkegyúri jog újraértelmezése és kiszélesítése, jozefinizmus A katolikus egyház szervezeti fejlődése és intézményei A protestáns egyházak működésének körülményei

33 V/1. Egyházpolitika, főkegyúri jog, jozefinizmus Az egyházat a felvilágosult abszolutista állam szolgálatába állítják: cél a birodalom egysége, katolizálás, majd később vallásbéke Helyreállítás és újjászervezés kiterjedt uralkodói jogokkal (főkegyúri jog: püspökök kinevezése, egyházmegyék alapítása, határainak módosítása, kanonokok kinevezése stb.) A jozefinista egyházpolitika egészen 1855-ig jellemző maradt. II. József: a kat. egyház elszigetelése Rómától, 140 rendház felszámolása, rendeletek sora (gyertyák száma, krumpli termesztése), püspöki karrierek változása, elitképzés Bécsben, udvari környezetben

34 V/2. A katolikus egyház szervezeti fejlődése – régi-új egyházmegyék Török után fokozatos visszarendeződés (1715 erdélyi püspök Gyulafehérváron, csanádi püspök 1718 Szeged, 1738 Temesvár, 1733 újra érsek lakik Kalocsán, de Esztergomba csak a 19. században tér vissza Nagyszombatból a prímás. 1773: Boszna-Szerém egyesítése, Diakovár székhellyel Új egyházmegyék: 1776 Besztercebánya, Rozsnyó és Szepes (Esztergom feldarabolásával), 1777 Szombathely, Székesfehérvár (Veszprém és Győr felosztásával), 1804 Kassa, Szatmárnémeti (Eger felosztásával, egyben érseki rangjával)

35 V/3. A katolikus egyház szervezeti fejlődése – szerzetesrendek Új típusú, oktató-nevelő és betegápoló szerzetesrendek Jezsuiták sz-ban 30 gimnázium, 3 egyetem (Nagyszombat, Kassa, Kolozsvár) és 2 akadémiát (Buda, Győr) működtettek, 1773-ban pápai bulla alapján megszüntették – vagyona „államosítva” Piaristák 1642-ben telepedtek meg Podolinban, 18. sz. végére 20 gimnázium, sikeres oktatási módszerek, erősségük a természettudományos képzés Pálos rend megújult, 25 kolostoruk működött, 7 jezsuita gimnáziumot vettek át – de II. József feloszlatta őket II. József a férfi rendek zömét, 140 rendházat oszlatott fel, vagyonuk „államosítva” a vallás- és tanulmányi alapokba 1802 három rend működési engedélyt kapott, iskolák vállalása fejében (bencések, ciszterciek, premontreiek)

36 V/4. A protestáns egyházak működésének körülményei: ellenreformációs nyomás majd vallásbéke 1731, 1734 I-II. Carolina resolutio ellenreformációs jogi szabályozás: lelkészek csak artikuláris helyeken, egyébként családi vallásgyakorlat, reverzális, katolikus fennhatóság (vizitáció, szentszéki bíróság, stb.) Szuperintendenciák-püspökségek megkövetelése 1781 Türelmi rendelet – II. József célja a felekezeti viszályok megszüntetése: szabad vallásgyakorlat, templomépítés engedélyezése, közhivatal vállalása dekretális eskü nélkül évi XXVI. törvénycikk megerősítette a türelmi rendelet intézkedéseit, egyenjogúsítva a protestáns vallásokat és elismerve azok önkormányzatát évi XX. tc. a törvényesen bevett vallásfelekezetek tökéletes egyenlőségéről

37 VI. A polgári korszak változásai – az elválasztás kora ( , ) Egyház és állam elválasztásának nehézségei: egyházpolitikai konfliktusok Trianon egyházkormányzati következményei – megosztott egyházmegyék, aminisztratúrák, halogatott rendezés-véglegesítés. Végeredményként a 20. sz. második felében új püspökségek, ill. területrendezés Protestáns egyházak alkotmányozó zsinatai: 1881 Debrecen, az egységes Magyarországi Ref. Egyház megalakítása, zsinat tízévente, közte Egyetemes Konvent Budapest, evangélikus zsinat, egyetemes gyűlés létrehozása-szervezése

38 VI/ következményei A szabadságharc idején felmerül az állam és az egyház elválasztásának, a vallások egyenjogúsításának és autonómiájának igénye, bár a kormányzati magatartás továbbra is beavatkozó, igaz, háborús körülmények között 1853 Ferenc József ajándékai a hozzá hűséges nemzetiségeknek: önálló görög katolikus (román) metropólia Balázsfalván, új püspökségekkel (Szamosújvár, Lugos), és önálló horvát róm. kat. egyháztartomány Zágráb érseki rangjával 1855 Ferenc József konkordátuma a Vatikánnal, a jozefinista politika vége. A kat. egyház számára kedvező egyezmény a magyarok számára mégis elfogadhatatlan annak alkotmányos háttere (fejünk felett, nélkülünk) miatt

39 VI/2. Egyház és állam elválasztásának nehézségei: egyházpolitikai viták és konfliktusok 1867 után 1868:53 tc. az ún. viszonossági törvény kodifikálta a bevett vallások közötti teljes egyenjogúságot Ellentét a 19. században uralkodó liberális politika és a katolikus egyház között (a protestáns egyházak számára a liberalizmus politikai megjelenése nem okoz gondot) Konfliktus kezdete az I. Vatikáni zsinat (placétum felújítása) a pápai csalatkozhatatlanság kapcsán, csúcsa az 1894-es egyházpolitikai törvények kora (kötelező állami anyakönyvezés, polgári házasság, felekezeten kívüliség lehetősége, szabad vallásváltoztatás) Nem sikerül a katolikus autonómiát megvalósítani a katolikus egyház és az állam elválasztásának útja rögös

40 VI/2. Egyház és állam elválasztásának nehézségei: Trianon után, a 20. sz-ban Mo. Horthy kormányzósága idején is igényt tart a főkegyúri jogokra, a VKM főpapok kinevezéséről egyeztet Rómával, egyházi vagyont kezel (vallás- és tanulmányi alap) stb. Az egyházak virágzásának, egyesületek aktivitásának ideje, a katolikus egyházszervezetben terjednek- megalakulnak az egyházközségek (civilek bevonásával létrehozott képviselő testületek) a plébániákon 1949-től a kommunista politika célja először az egyházak megsemmisítése (működésük drasztikus korlátozása, vagyonuk-intézményeik államosítása, szerzetesrendek feloszlatása stb.), később ennek kudarca után az újabb cél az egyházak államilag ellenőrzött működése (szervezeti háttér: ÁEH, ÁVH komoly apparátussal)

41 VII. Képmellékletek Az egyházszervezeti változásokat szemléltető képek szkennelt jpg fájlokban mellékelve, külön böngészhetők, forrásuk: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei. 2. rész: Plébániai levéltárak „C” kötet. Szerk.: Dóka Klára, Új Magyar Központi Levéltár, Budapest, o. Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon – Adattár. Historia, MTA TTI, Budapest, o.


Letölteni ppt "Az egyházszervezet kialakulása és fejlődése Magyarországon (1000-2000) Előadás-vázlat felsőfokú segédlevéltáros tanfolyam hallgatói számára, Magyar Országos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések