Az élet sava-sója- antioxidánsa Szakmai előadás. Miről lesz szó?  Sav-bázis egyensúlyról  Só-,vízháztartásról  Antioxidáns hatásról / ORP.

Az előadások a következő témára: "Az élet sava-sója- antioxidánsa Szakmai előadás. Miről lesz szó?  Sav-bázis egyensúlyról  Só-,vízháztartásról  Antioxidáns hatásról / ORP."— Előadás másolata:

1 Az élet sava-sója- antioxidánsa Szakmai előadás

2 Miről lesz szó?  Sav-bázis egyensúlyról  Só-,vízháztartásról  Antioxidáns hatásról / ORP

3 Milyen kérdésekre keresünk választ?  Mi tartja fenn a sav-bázis egyensúly t az emberi szervezetben?  Milyen pH-tartományban működnek az ember különböző szervei, nedvei?  Mi történik akkor, ha az egyik vagy másik irányban elmozdul a mérleg nyelve? (acidózis - alkalózis tárgyköre)  Mi történik akkor, ha elsavasodik a szervezet?  Milyen tünetekről tudjuk ezt felismerni?  Milyen betegségek lehetnek az elsavasodás következményei?  Mit tudunk tenni ez ellen?  Az életmód, a táplálkozási szokások hozzájárulnak a betegségek kialakulásához és a megváltoztatásuk a gyógyuláshoz is.  Az a titokzatos ORP. Az antioxidáns hatás.  Mennyire lehetnek fontosak a sók az életünkben?  Milyen életfolyamatokban van szerepe a sónak?  Sózni vagy nem sózni? –ez itt a kérdés.  Tényleg totális háborút kell-e indítani a só ellen?

4  Nem hagyhatjuk szó nélkül az elsavasodás problémakörét  Nem tehetünk úgy, mint akik nem látják, milyen sok gondot okoz a szervezetünknek  Nem zárhatjuk el a fülünket a jó tanácsok elől, melyek segíthetnek helyreállítani vagy megőrízni egészségünket

5 Környezeti hatások…  A táplálkozás, a légzés és a külvilággal való érintkezés során a szervezetbe juttatott anyagok eredendően rendelkeznek valamilyen kémhatással – savasak, vagy lúgosak. Ezen túlmenően, az anyagcsere folyamán belőlük keletkező anyagok is mutatnak valamilyen tulajdonságot – savasítanak, vagy lúgosítanak.

6 Környezeti hatások… Légzőrendszerünk védelmére megoldást kínálhat: Selva

7 Puffer…  Az emberi test a semleges kémhatáshoz (pH = 7) közeli értéken működik optimálisan, ezért működik egy szabályozó mechanizmus, amit úgy neveznek, hogy pufferrendszer.  Feladata: a szervezeten belül szabályozni az eredendően semleges, vagy gyengén lúgos hatást. Ha ez az egyensúly valamelyik irányba eltolódik a táplálkozásunk következtében, akkor azonnal kiegyenlíti a raktározott semlegesítő anyagokból. Ez a pufferkapacitástól, - ezen belül a lúgosító ásványi anyagkészlettől - függ.

8 Arányeltolódás  A szervezetünk helyes működésének szempontjából kívánatos sav/bázis érték a 25 %-ban savasító és a 75 %-ban lúgosító ételek fogyasztása lenne. Ehelyett a mai táplálkozásunk fordítottan működik: 80/20 % arányban!

9 Civilizáció hatása…  A XXI. század emberének szervezete drámaian elsavasodott! Ezzel megteremtette a betegségek melegágyát, mert a savas közegben virulens baktériumok, gombák és egyéb élősködők elszaporodásának alapfeltétele adottá vált.  Ezen kívül a savasodás közvetlenül is veszélyt jelent egyes szerveinkre.

10 Felelőségi körök….  Az étrend lúgosító-savasító képességével fajlagosan még mindig keveset foglalkozik a táplálkozástudomány.  Amennyiben jobban odafigyelnénk életmódunkra, beleértve az étkezést is, akkor sokat tehetnénk az optimális sav- bázis egyensúlyunk fenntartásáért.

11 A sav-bázis egyensúly  A test sav-bázis egyensúlya szabályozásának hátterében a szervezet folyadéktereinek hidrogénion-koncentrációja (H+) áll.  A test különböző részeiben, szöveteiben a kémhatás (pH) eltérő, de az egyes sejttípusokban és a folyadéktérben csak szigorúan meghatározott értékek között változhat a pH.

12 A szervezet mindig egyensúlyra törekszik  A különböző savat termelő vagy bázikus hatásokra az élettel össze nem egyeztethető szintet is elérhetné a vér vegyhatása, ha a szabályozó mechanizmusok nem lépnének közbe és nem akadályoznák meg azt.  Ilyen szabályozás a folyadékterekben található puffer-rendszer működése (bikarbonát, foszfát) és a hidrogénionok vesében történő kiválasztásának módosulása-módosítása is.  A nátrium a káliummal együtt fontos szerepet tölt be a szervezet ozmotikus és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában.

13 Bővebben a sav-bázis egyensúlyról  A szervezetben normál körülmények között egyensúly van a savi és lúgos tulajdonságú vegyületek között.  Ezt az egyensúlyt a vér puffer rendszere, a tüdő és a vese reguláló mechanizmusa tartja fenn.  Az utóbbiak olyan vegyületeket bocsájtanak ki, amelyek meggátolják a vérben és más szövetekben a túlzott savasodást (acidózist) vagy lúgosodást (alkalózist).  Normál sav-bázis egyensúly esetén a vér kémhatása a pH-skálán 7,35-7,45 között van.

14 A szervek kémhatása…  Legfontosabb, hogy a vér pH-értékének 7,365 kell lennie az egészséges embernél. Erre nagyon vigyáz a szervezet, mert az egészségünk szempontjából ez a legfontosabb.  A nyálnak feltétlenül lúgos kémhatásúnak kell lennie a szénhidrát előemésztése és a fogak zománcának épsége miatt. A civilizációban élő embernél jó, ha már semleges, és nem savas. Átlagban a pH 6,8-7,4. A folyamatos, helytelen táplálkozás során a nyál előbb- utóbb reagál, és savassá változik, a száj pH- értéke akár 5-re is visszaeshet!

15 A szervek kémhatása…  A vizelet optimális pH-értéke 7,5 - de kóros esetben akár 4-re is visszaeshet.  A csecsemők esetében az érték akár 8-as is lehet, miközben a civilizációban élő ember átlagértéke folyamatosan 5 - 5,5 közé esik.  Az egészséges ember vizelete reggel 8 körül és délután 4 körül lúgos, míg délelőtt és este savas.  A vesék képesek szabályozni a vizelet kémhatását, ezért talán a legfontosabbak a sav/bázis háztartás szempontjából. Emiatt a vesék a legjobban leterheltek a savas táplálkozás esetén.

16  Emésztőenzimek aktiválása  Mg++ felszívódás elősegítése  Ca++ felszívódás elősegítése  Gyomorba jutott kórokozók elleni védelem  B12 vitamin felszívódás elősegítése: ezzel anaemia és neuropathia elkerülése Gyomor sósav (üres gyomor) pH értéke: 1,0-1,5 A gyomorsósavra szükség van az alábbiak miatt!

17  Ca++ felszívódási zavar, csonttörések  Mg++ felszívódási zavar, szívműködési zavar  Gyomor-bélrendszeri fertőzések  Gyomor polipok  B12 vitamin felszívódási zavar: anaemia és neuropathia kialakulása Helytelen savcsökkentés mellékhatásai lehetnek:

18 A szervek kémhatása…  Hasnyál mirigy váladék (bél) pH: 8,3  A vékonybél a felszívódás, és a tápanyagok értékesítésének színhelye. Itt a pH-érték 6,8 - 7 közé esik. Nagyon kedvezőtlen, ha az érték a fiziológiai érték alá esik, mert ennek fekélyképződés lehet a következménye.  Helytelen táplálkozás és emésztési zavarok esetén akár 6,5-ös értéket is mérnek, ez, pedig tökéletlen felszívódáshoz, felfúvódáshoz és más súlyos panaszokhoz vezethet.

19 A szervek kémhatása…  Az epe a máj váladéka, keserű ízű, nyúlós, zöldessárga vagy sárgásbarna színű, lúgos kémhatású folyadék (máj-epe kb. 7,8 pH körüli, epehólyag epe 7,0-7,5)  A kötőszövetekben levő érték jellemzően: 7-7,1, enyhén lúgos kémhatású.  A sejtekben normális működés esetén: 6,8- 7 a semlegeshez közeli, vagy enyhén savas

20

21 Acidózis  Az acidózis a szervezet sav-bázis egyensúlyának zavara, melynek során a vér és a szövetek kémhatása savasabb a normálnál.  Lehet légzési eredetű (respiratórikus), amikor különböző légzési nehézségek miatt a kelleténél több széndioxid marad vissza a szervezetben.  De lehet anyagcsere- okozta (metabolikus) acidózis is, amely elhúzódó hasmenéskor, elégtelen veseműködéskor, diabétesz esetén, vagy súlyos mérgezésekkor (cianidok, metilalkohol, szalicilátok, stb.) lép fel.

22 Alkalózis  Az alkalózis a szervezet sav-bázis egyensúlyának zavara, amikor a vér és a testszövetek kémhatása lúgosabb, mint normál esetben.  Ez bekövetkezhet hiperventiláció (fokozott légzés), hányás esetén, vagy minden olyan esetben, amikor a bázikus ionok mennyisége nő vagy a savi ionoké csökken.

23 Acidózis vagy alkalózis diagnosztálása  Az orvosi gyakorlatban az acidózis vagy alkalózis diagnosztizálása a vérben mért pH és a vérben oldott széndioxid és oxigén koncentrációból kiszámított paraméterek alapján történik.  Erre a célra vannak kifejlesztve a vérgáz analizátorok. Ezekkel a műszerekkel egy pár csepp vérből meglehet mérni nagyon pontosan a vér pH-értékét, az pCO2 és pO2 értékeket és a műszer automatikusan kiszámítja az orvos számára fontos paramétereket, amelyekkel egyértelműen fel lehet mérni a sav-bázis egyensúly állapotát.

24 Mi okozhat savasodást a szervezetben?

25 Az egészségtelen, egyoldalú táplálkozáson kívül a szervezet savasodását okozhatja I.:  mozgáshiány (de a tejsavtermeléssel járó izomtevékenység is),  mindennapi egyoldalú idegi megterhelés (stressz),  radikális táplálkozási divatirányzatok, sztárdiéták,  koplalás (a fehérjéből nyert energia ketosavak felszaporodásával jár),  túl sok savképző élelmiszer, savas italok,  hányás, hasmenéses állapot és betegség (túlnyomóan lúgos anyagok távozhatnak a szervezetből),

26 Az egészségtelen, egyoldalú táplálkozáson kívül a szervezet savasodását okozhatja II.:  nikotin,  alkohol,  koffein (kávé, tea, kólafélék, kakaó, csokoládé),  számos betegség (pl. diabétesz, allergia, köszvény),  bizonyos gyógyszerek (pl. vízhajtók).  gyakran nem gondolunk arra, hogy a fogyókúra szintén savasodást eredményezhet, hiszen a zsírtartalékok bomlásakor savas anyagcseretermékek képződnek.

27 Savasodás hosszú távon I.  A táplálkozás pH-ra gyakorolt befolyása hosszú távon részben kivédhető. Az elfogyasztott ételek által a szervezet pH-értékének – savas vagy lúgos irányba – eltolása az egyensúly felborulását is kiválthatja, ami azonnali tüneteket nem eredményez.  Az egyoldalú táplálkozás hatására hónapok, sőt évek alatt alakulhatnak ki krónikus betegségek. Ha a szervezet hosszú időn keresztül nem képes megszabadulni a nagy savmennyiségtől, akkor saját tartalékaihoz nyúl, és bizonyos ásványi anyagokat, így – a savak semlegesítése céljából – kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot von el a „szervezettől”, leginkább a csontokból.

28 Savasodás hosszú távon II.  A szervezetben lezajló folyamatok szűk pH- tartományon belül játszódnak le, és mindezt a sav-bázis háztartás egyensúlya garantálja. Ezt teszi próbára nap mint nap a stressz, a helytelen táplálkozás és a túl kevés mozgás, amit a szervezet kis ideig kompenzálni képes. Például a csontokból elvont ásványi anyagokkal, ezzel önerőből enyhítve a savasodást.  Ez a mechanizmus azonban a csontok mészvesztéséhez (csontritkuláshoz) vezethet, ha nem vetünk neki gátat.

29 Savasodás hosszú távon III.  Ha a szervezet ásványianyag tartalékai a rossz táplálkozás következtében előállt folyamatos hiánygazdálkodás miatt tartósan sérülnek, akkor a savas közegben elszaporodnak a gombák, baktériumok, vírusok jelennek meg, az immunrendszer működésében kisebb, majd végzetes zavarok alakulnak ki, és megjelennek a különféle betegségek.

30 A savasodás következményei I.  a gondolkodás lelassulása, tompultság  nyomott kedélyállapot, letargia, pánikbetegség, depresszió  fejfájás, végtagfájdalmak

31 A savasodás következményei II.  a szervezet elnyálkásodik, elsősorban a légutak (tüdő és légzőszervi betegségek), a bél nyálkahártya nem képes elvégezni a munkáját  gyulladásos, irritációs betegségek megjelenése

32 A savasodás következményei III.  emésztési zavarok (felfújódás, hurutok, fekélyek), rossz felszívódás, ami miatt a szervezet már nem képes a tápanyagokat felszívni és beépíteni – hiánybetegségek  szív és keringési betegségek lépnek fel

33 A savasodás következményei IV.  lerakódások, zsírcsomók, meszesedések, csontkinövések, kövek jelennek meg – ezek kialakulásának mechanizmusa  orr és homloküreg gyulladások

34 A savasodás következményei V.  a víz felgyülemlik a hasban és a lábakban (vízvisszatartás - K/Na arány)  allergiás túlérzékenységek

35 A savasodás következményei VI.  izommerevség, főleg a váll és a hátgerinc mentén  ízületi és más mozgásszervi panaszok  csökken a csontok ásványi anyag tartalma, a csontritkulás (oszteoporózis) következik be, és számos további szövet is sérül.

36 A savasodás következményei VII.  Jó és rosszindulatú daganatok léphetnek fel  túlsúly

37 A savasodás következményei VIII.  Krónikus fáradtság, ingerlékenység

38 Savasodás klinikai jelei  savbázis- egyensúly leggyakrabban az acidózis, elsavasodás irányába tér el a normális állapottól.  A tényleges acidózis felismerése nagyon fontos, hiszen korrekciója a krónikus betegségek kialakulását akadályozhatja meg.  A krónikus túlsavasodás következményei már kezdetben is a szervezet legkülönbözőbb részein felismerhető, ami indirekt jelekben és kóros elváltozásokban jelentkezik.  A savasodásra nemcsak célzott mérésekkel lehet következtetni, hanem árulkodó tünetek is jelen lehetnek, melyek figyelmeztethetnek bennünket.

39 Indirekt jelek, tünetek acidózis esetén

40  A fehér ember esetén a normális, áttetsző, rózsaszínes bőrszín acidózis esetén megváltozik.  Az elsavasodás kezdeti stádiumában sápadt-fehéres színűvé válik, ami a kapillárisok méreganyagokkal való átitatódásának következménye. Bőrszín acidózisban

41  Később a savasodás fokozódásával a bőr piszkosszürke vagy sárgás színű lesz, amely a bél és a máj- epeutak toxikus elváltozásai miatt alakul ki.  A bőr barna elszíneződése, különösen hajlatokban, a fehérjék túlzott bevitele és rossz anyagcseréje miatt keletkező mérgezőanyagok és savanyú anyagok hatására alakul ki. Bőrszín acidózisban

42  Az egészséges bőr rózsaszín, selymes, puha, fényes és tiszta.  Száraz, repedező, koszos kinézetű bőr csökkent regenerációs készségről, rossz sav-bázis- egyensúlyról árulkodik.  Nedves vagy hideg, ragadós izzadmánnyal befedett bőr az izzadságmirigyek toxikus ingerállapotának felel meg.  Az acidózis legsúlyosabb esetében száraz, fénytelen a bőr, ami az izzadság és verejtékmirigyek bénulásáról árulkodik. Bőrszín acidózisban

43  Korpázó, szakadozó, papírvékony bőr a leépülés további jele.  Fontos gyakorlati jel az acidózis és savasodás fokáról az is, ha a dermografizmust vizsgáljuk.  A dermografizmus négy fokozata különböztethető meg: normálisan néhány másodperc után eltűnő, hosszú percekig elhalványuló, vörössé váló és ödémássá váló nyomok a bőrön. Acidózis további hatása a bőrre

44  A normális bőr rásimul a testre, és úgy tartja a szöveteket, mint egy redőmentesen feszülő harisnya.  A toxinok és az acidózis megváltoztatják a bőr tónusát, amely legerőteljesebben az arcbőr redőiben és tónusának rendellenessé válásában nyilvánul meg.  Az acidózisnak négy stádiuma van a bőr tónusára: a normális állapot, az irritált állapot, a petyhüdt állapot és a degenerációs állapot.  Sokan panaszkodnak a táskás szemekről, duzzadt arcról, mely a savasodás harmadik fokozatújelének számít.savasodás Bőr tónusa savasodásban Herba Gold balzsam

45  A normál haj selymesen fénylő, elasztikus, élően színes, könnyen fésülhető, többnyire hullámos. Haj

46 Haj acidózisban  A kóros tünetek a következő stádiumokban lépnek fel az acidózis előrehaladtával.  1. Elsavasodásban a károsító anyagok ingerlik a hajas fejbőr faggyúmirigyeit, és olyan ingerállapot jön létre, melyben a bőrmirigyek túl sok, de kevésbé hatékony és értékes hajolajat produkálnak.  Acidózisban a haj gyorsan zsírosodik, ragadóssá, összetapadóssá és koszossá válik.  2. Savasodásban a hajhagymá k és faggyúmirigyek bénulnak és a haj száraz, merev, fénytelen, matt lesz, megkezdődik a korpásodás.

47  3. A savasodásnak ebben a stádiumában a haj vékonyabb és rövidebb lesz, felszálkásodik a hajszál hegye, töredezik és hullik.  4. A haj kihullik, megindul a kopaszodás. Haj acidózisban Nonimed haj és fejbőr regeneráló gél

48  Az egészséges körmök erősek, elasztikusak, fénylők, egyenletesen domborodnak, rózsaszínek, kifejezett fehér holdudvarral.  Hosszanti felrakódások, megvastagodások a vér elsalakosodásának, acidózisának kezdeti jellemzői.  Az elsavadodás miatti keresztirányú felrakódások súlyosabb állapotról, a körömágy időszakos toxikus bénultságáról árulkodik. Körmök acidózisban

49  A szem ínhártyája, kötőhártyája normális körülmények között fehér.  Acidózisban a leggyakoribb eltérés az epefestékek lerakódása a szemben.  Ekkor azonban még a májfunkciók nem feltétlenül romlanak.  A májfunkciók csak akkor változnak meg, ha a máj szövetállományának legalább egyharmada érintett a salakosodás miatti folyamatban. Kötőhártya, sclera elsavasodásban

50  A kötőhártya fehérsége vérszegénységre, míg vérbősége gyulladásra utal.  A kötőhártya gyulladás okai (conjunctivitis) igen sokrétűek lehetnek (nem megfelelő szemüveg, televíziózás, számítógép- monitor, autóvezetés, huzat, cigarettafüst stb.), ill. belső savasodással összefüggő okok is.  A szervezet elsavasodásának következtében fellépő állandó kötőhártya gyulladásos jelek később könnyezéshez és állandó kötőhártya izgalomhoz vezethetnek. Szem kötőhártya acidózisban

51  A krónikus kötőhártya gyulladás (krónikus conjuc- tivitis) nagyon gyakran a salaktalanító léböjt első napjaiban tartósan meg- szűnik.  Egyeseknél megfigyelhető az éjszakai salakanyagokkal telített könnyezés nek egy speciális következménye- ként a külső szemzugból eredő, kifelé tartó, barnásan elszíneződött könnyutca.  Sokszor még azt is látni, hogy az illető melyik oldalon fekszik, hiszen az azonos oldali könnyutca erőteljesebbé válik.  A reggeli beszáradt szemváladék (csipa) is utalhat kikristályosodott savas salakanyagokra. Szem kötőhártya acidózisban

52  A normális szájnyílás vízszintes, a szájzugban mindkét ajak jól látszik, a színe vörös.  A savas ingerállapot kialakulásával a vörös ajkak kifejezettebbek, sötétebbek lesznek, majd következő stádiumban keskenyednek és tovább sötétednek.  Az acidózis fokozódásával a folyamat tovább folytatódik, míg végül már szinte csak a szájnyílás lesz látható. Száj acidózisban

53  Az egészséges nyelv kicsi, egyenletesen rózsaszín, nedves és nem lepedékes.  A száraz nyelv a nyálmirigyek bénultságát vagy a nyálvmirigyek alulműködését jelzi.  Minél szárazabb a nyelv, annál kiszáradtabb ( kevés folyadék fogyasztása ) vagy annál salakosabb, acidotikusabb szervezetre utal. Nyelv savasodásban I.

54  Vastag fehér lepedékes nyelv vagy sárgás lepedék a nyelven a gyomor-bélcsatorna kifejezett zavarára jellemző, de a cigarettázóké is ilyen.  A lepedék a nyelven azért alakul ki, mert a reflux során feljutó a savak kicsapják a lúgos kémhatású nyálban a fehérjét és nyákokat képeznek a nyelven (bevont nyelv).  Ezt a fehér lepedékes nyelvet, sokan bakteriális fertőzésnek, vagy gombás fertőzésnek gondolják. Nyelv savasodásban II.

55  A reflux okozta lepedékes nyelvre ha antibiotikumot adunk, akkor valóban, másod- lagosan megjelennek a gombák, pl. a candida.  A sav-bázis- egyensúly szempontjából nagyon jelentős a "savas nyelv" kinézete: a nyelv egyes részeiben erősen vörös és mindig berepedéseket és benyomatokat, redőket mutat(„térkép nyelv”, lingua geographica). Nyelv savasodásban II.

56  A savasodás hatása a fogakon is jelentkezik.  A saverózió egyik gyakori tünete, hogy a fogak érzékenyek lesznek a forró, hideg vagy édes ételekkel és italokkal szemben.  Hosszú távon a fogak sárga elszíneződést mutathatnak az élek környékén áttetszővé válhatnak, vagy apró repedések jelenhetnek meg a fogéleken. Fogak savasodásban Biyovis Foggél (menthol) + Herba Gold szájvíz (Homeopathia-Exotic)

57  Gyakori a lepedékképződés, különösen reggel az éjszakai reflux miatt.  A nyálban lévő szóda- bikarbóna a savat megkötve nyákká csapódik ki, ami nyák, lepedék, majd a fogkőképző- déshez vezet.  Ezért refluxnál a fogkőképző- dés a nyálmirigyek beömlésé- nél a legkifejezettebb  A felső moláris fogak külső felszínénél a fültőmirigy (parotis), az alsó metsző fogak belső felszínénél a nyelv alatti nyálmirigy (sublingualis nyálmirigy,) és az álkapocs alatti nyálmirigyek (submandibularis nyálmirigy) ömlenek be.  A savasodás további következ- ménye a fog zománcának károsodása, ami a fog szuvasodását eredményezi. Fogak savasodásban

58  A rossz fogazat kihat az emésztésre, ami további reflux hoz és savasodáshoz vezet.

59  A szájszagnál meg kell külön- böztetni a szájban, a légző rendszerben és a gyomor-bél rendszerben levő okokat. A savasodás okozta szájszag savanyú, kissé acetonos jellegű, mellé az erjedés szaga társul. A bűzös lehelet a betegnek és a környezetének is sokszor elviselhetetlen (acidotikus lehelet).  A testszag sokszor - a méreg- anyagok és a savak túlzott kiválasztását jelzi. Savasodásnál, a testszag kifejezetten büdös, amit még dezodorokkal is nehezen lehet leplezni.  Az acidózisban a lehelet és a test szaga savanykássá, acidotikussá válik.  Jellegzetes az izzadság szaga is, ami akár elviselhetetlenné is válhat. Szag acidózisban

60 Betegség, panaszok, kellemetlen tünetek esetén többnyire orvoshoz fordulunk

61 Bekerülünk az Eü. Körforgásába: kivizsgálások sora

62 Laborvizsgálat  A laboratóriumokban nagyon pontos mérési lehetőségek állnak rendelkezésre. Az orvos a vér pH-értéke mellett a szövetek folyadékainak pufferképességét is meg tudja határozni. Ezek az igen precíz vizsgálatok bonyolultak, időigényesek, és általában csak a sav-bázis háztartás súlyos felborulása esetén szükségesek.

63 PH meghatározás vizeletből…  Egyszerűbb, de valamivel kevésbé pontos mérési módszer a vizelet pH-értékének mérésére szolgáló - minden gyógyszertárban kapható - tesztcsík, úgynevezett lakmuszpapír segítségével mért pH.

64 PH meghatározás vizeletből…  A tesztcsíkkal mérhető értékek 5,0-tól 8,0-ig terjednek, a különböző pH-fokok a papír egyértelmű színezésével jól felismerhetőek. Ennek segítségével a vizelet legkisebb pH- ingadozásai is ellenőrizhetők.  A méréshez a pH-papírt a vizeletet tartalmazó edénybe kell bele mártani – de csak rövid ideig, hogy ne legyen hibás eredmény! Az elszíneződést összevetik a tesztcsíkhoz mellékelt színskálával, és leolvassák róla a pH- értéket.

65 Eredmények értékelése…  A vérrel ellentétben, amelynek a pH-értéke állandó, a vizelet pH-értéke folyamatosan változik. Így akár 5,0-tól 8,0-ig - vagyis a pH-papír teljes mérési tartományáig - terjedő értékek is lehetségesek anélkül, hogy ebből rögtön krónikus túlsavasodásra kellene következtetnünk.  Mivel a bioritmusunk a nappali és éjszakai időszakoknak alávetett, ez az ingadozás teljesen normális. Egy lúgos ételekben - zöldségekben, gyümölcsökben - gazdag étkezés után megemelkedik a pH-érték, kora reggel ezzel szemben az alacsonyabb tartományokban, 5,0 és 6,5 között mozog.  Ezzel együtt általánosságban elmondható, hogy az eredményeknek normális körülmények között 5,5-7,5 között kell mozogniuk - a semleges érték: 7-es pH.

66 Röviden a vérgáz analizátorokról…

67 Vérgáz analizátorok működése…  A vérgáz analizátorok hasonló elven működnek mint a pH-mérők. Bennük is pH-elektróda van, egy speciális mikró-elektróda, amelyik egy kapillárisba van beépítve. Mivel a vérben 0,002pH pontossággal kell mérni, ezért a műszerbe be van építve pl. az emberi test hőmérsékletét szimuláló termosztát, ami a mintát 37 o C-on tartja.  A két precíz, ezred pH értékig pontos puffer úgy van kiválasztva, hogy a pH értékük maximálisan közel legyen a vér pH értékéhez.  A mérés gázmentes közegben történik. Erre azért van szükség, mert a vér a levegővel érintkezve megváltoztatja tulajdonságait (pl. alvad), ill. a levegőben lévő oxigén megváltoztatja a vérben feloldott oxigén és a feloldott széndioxid mennyiségét. Az utóbbi, viszont nem más, mint szénsav egyik alkotórésze (CO 2 +H 2 O = H 2 CO 3 ), ez kihat a savasságra és az egyensúlyra.

68  Az említett probléma miatt fontos a vérben nem csak pH-értéket ismerni, de az oldott oxigén (pO2) és széndioxid (pCO2) mennyiségét is.  Erre a célra a vérgáz analizátorban vannak megfelelő pO2 és pCO2 szenzorok. A modern vérgáz analizátorokba beépítenek élettanilag nagyon fontos egyéb ionokat érzékelő szenzorokat is, mint pl. Na+,K+, Ca2+, Cl- szenzorok. A mért paramétereken kívül, a vérgáz analizátor kiszámít még az orvos számára számos diagnosztikai paramétert. Ezek ismeretében, már sokkal egyértelműbb a diagnózis felállítása.

69 Ha az egyensúly felborult…

70

71 … és oldása

72

73 Figyeljünk az útjelzőkre…

74 Kerüljünk újra egyensúlyba

75 Sajátos megoldások stresszoldásra…

76

77 Támogató megoldások….

78

79

80 Étkezéskor, ha választanunk kell….

81 Amikor jön a kísértés…

82 Szülinap, baráti összejövetel, jeles ünnepek stb….

83

84

85 Fordítsuk vissza a káros folyamatot…

86 Törekedjünk az egyensúlyra, segítsük a szervezetünket

87

88

89 Lúgosítás folyamatát könnyíthetik… Alka-Line cseppek

90 Képregény

91 Döntésre kell jutnunk az étkezésünkkel kapcsolatban Ha azt akarjuk, hogy igazzá váljon, amit a „varázstükör” mutat.

92 Erősítsük meg magunkat. Ne engedjünk a csábításnak…

93 Otthonunkra is olykor ráfér a nagytakarítás, a szervezetünkre úgyszintén… Tisztítsd meg magad! Javasolt évi 2x ősszel és tavasszal Purex Phase1 csomag (emésztő rendszer tisztítás 30nap alatt) Flavonoid King-feltöltés Purex Phase4 csomag (májvédő és regeneráló) Biyovis tea-salaktalanítás

94 Testnek és léleknek üdítő megoldást kínál, ha újra egyensúlyba kerülünk

95 Látható eredmény:  Súlyvesztés  A narancsot már nem a bőrünkön hordjuk Az esztétikán kívül: Egészségesebbek leszünk

96 Ne essünk át a ló túloldalára!!!

97 Anorexia és bulimia, avagy amit az étkezési zavarokról tudni érdemes  Napjainkban egyre elterjedtebbek az evészavarok a közép- és felsőosztálybeli 18-35 éves nők körében. Nem táplálkozási zavarról, hanem súlyszabályozási rendellenességről van szó, melyben az érintett személyek irreális testképpel küzdenek.  Következményeik hosszútávon súlyosak és halálosak is lehetnek, ezért fontos, hogy minél több ember tisztában legyen az ilyen típusú betegségek tulajdonságaival.  Az evészavarokkal kapcsolatos legismertebb betegségek az anorexia és a bulimia.

98 Nemcsak a szemnek borzasztó, de rendkívül életveszélyes…

99 Az evészavar, és ami mögötte van…  Az evészavar általában valamilyen nagyobb probléma elől való menekülésre utal. Mivel ilyenkor a lelki okokra visszavezethető problémák testi rendellenességekben jelentkeznek, az evészavarral összefüggő betegségeket pszichoszomatikus betegségnek nevezzük.  (Ennek hátterében az áll, hogy a beteg elhárító mechanizmusokat használva kerüli el a valós problémákkal való szembenézést.)  Magukban foglalhatnak további pszichológiai zavarokat, mint például a depressziót és a szorongást.

100 Mi az Anorexia?  Az anorexia nervosa kifejezést 1873-ban jegyezték le először, mégis az orvostudomány csupán az elmúlt 40 évben kezdett komolyan foglalkozni vele. Ez a betegség kóros mértékű lesoványodást takar, mivel az anorexiás beteg nem hajlandó étkezni, kövérnek látja magát annak ellenére, hogy nem rendelkezik felesleges túlsúllyal. Ha az illető nem kap időben segítséget, az egészségi állapota leromlik és hosszútávon súlyos testi szövődmény, éhhalál vagy öngyilkosság következik be. A statisztikai adatokból kiderül, hogy az anorexia nervosa kialakulása 12-18 évesen kezdődik és az első évtized végére 8-9% a halálozási arány.

101 Mi a Bulimia?  Gyakoribb betegség a bulimia nervosa, melynek jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és a legtöbbször az anorexiához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár.

102 Bulimia tünetei I.:  Alaptünete a koplalás melletti időszakos, túlevési és hányási roham  A beteg az éhezés miatt elveszti az önkontrollt és rövid időn belül nagy mennyiségű ételt töm magába, melytől bűntudata lesz. Ez okból a beteg súlygyarapodást akadályozó módszereket alkalmaz (önhánytatás; hashajtók használata; túlzott testgyakorlás; túlzott koplalás).  Felborul a szervezet só- és vízháztartása

103 Bulimia tünetei II.:  A gyakori önhánytatás és a hashajtók igénybevétele veszélyes, mivel a szervezet só- és vízháztartása felborul, amely izomgyengeséget és szívritmuszavart okoz.  Emésztőrendszeri károsodás  A falási rohamokkal kapcsolatos szövődmények az emésztőrendszert is károsítják (pl.: gyomorrepedés). A sűrű hányás fogínysorvadással jár és lemarja a fogzománcot, ezért fontos a fogorvosok szerepe a betegség felismerésben, mivel ők veszik észre az első bulimiára utaló tüneteket.

104 Felelősségi körök:  Média (ideálok, filmipar, reklámok, Barbie babák…. stb.)  Család Az anorexiás és bulimiás betegségek kialakulásának hátterében az adott társadalomban lévő kulturális elvárások mellett gyakran családi tényezők is állnak. Ilyen tényezők:  Korai sérülés az anya-gyerek kapcsolatban  Családban merev szabályok alkalmazása  Érzelem nélküli kontroll a szülői magatartásban  A családban tiltott a negatív érzések kifejezése  Rejtett problémák a szülők házasságában (harmonikus házasság látszata)

105 Az anorexia és a bulimia kezelése  Első lépés az alultápláltság felszámolása (általában kórházi ellátással).  Miután az egészségi állapot rendeződött, különféle módszereket alkalmaznak az anorexia és a bulimia kezelésében. 18 éves kor alatt a családterápia a leghatékonyabb módszer,  az idősebb betegek számára az egyéni pszichoterápia (viselkedésterápia) kívánatos.

106 Testmozgás fontossága  Fizikai aktivitás  vasodilatatio  artériás vérnyomás csökkenés  Ideális a heti 3-4 x 30-40 perces dinamikus aktív sport

107 A mozgás kulcs szereplő

108 Mindenki választhat magához illő sportot…

109

110 Ülő munkát végzők…  Napközben többször álljanak fel és figyeljenek a testtartásukra is

111 Az életet adó víz…

112 A napi megfelelő mennyiségű és minőségű vízfogyasztás életfontosságú szerveink kiegyensúlyozott működéséhez…

113 A víz nélkülözhetetlen feladatokat lát el a szervezetünkben:  Segíti az anyagcsere folyamatokat;  Erősíti a szívet és a vérkeringést;  Javítja a szervezet immunrendszerét;  Elszállítja a tápanyagokat a sejtekhez;  Segíti az emésztést, megakadályozza a gyomorsav túltengést;  Elősegíti a vesék működését, optimalizálja a test tisztulási folyamatait;  Aktiválja az idegrendszert, és csökkenteni a stresszre való hajlamot;  Növeli a koncentráló- és teljesítőképességet;  Frissességet és rugalmasságot ad a bőrnek;  Kiüríti a testből a felesleges mérgeket és salakanyagokat;  Rugalmassá teszi az ízületeket.

114 A létfontosságú feladatok ellátására csakis a jó minőségű, tiszta víz képes!  Bármennyire csodálatos hatású és szükséges is a víz, ha nagy mennyiségben rossz minőségű vizet fogyasztunk, az épp az ellenkező hatást váltja ki; megbetegíthet, és tovább savasíthatja szervezetünket. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a jó minőségű víz alapvető tényezőivel.

115 A víz minőségi tényezői: Tisztaság - tisztított víz legyen; Lúgos kémhatású legyen (ne savasítson); Elektronokban gazdag, antioxidáns hatású legyen; Sejt szinten hidratáljon (megkösse a vizet).

116 A víz tisztasága…  A civilizáció kialakulása előtt az olvadt gleccservíz, az esővíz vagy a hegyekben lévő forrásvizek ideális minőségű vízforrások voltak.  Mára azonban a fokozott talaj- és környezetszennyezés következtében, valamint az óceánokba öntött szemét miatt alig találni tiszta vizet a természetben. A vizet ma már tisztítani kell.

117 A víz tisztasága…  Sajnos a csapvíz nem tartozik bele a tiszta víz kategóriába; klór tartalma a vízben található egyéb anyagokkal reakcióba lépve átalakul, és további, az egészségre káros klórvegyületeket hoz létre. Nem csak az emésztőszerveket, érfalakat, de az agyat is károsíthatja, továbbá tönkreteszi a szervezet E vitamin készletét és szív problémákhoz vezethet. A tisztító üzemtől a lakásokig érve a víz meglehetősen hosszú utat kénytelen megtenni. Ezalatt, pusztán a régi vezetékekből is további szennyeződések oldódnak ki, mint pl. nehézfémek, arzén, vas, ammónia, sőt nyomokban gyógyszermaradványok is találhatóak a tisztító üzem szűrőrendszerén áthaladt vízben.  Egyelőre a megoldást az utólagos víztisztítás jelentheti.  Otthonra jelenleg a leghatékonyabb és legmegfizethetőbb megoldás a fordított ozmózis elven működő háztartási víztisztító rendszer használata.

118 Lúgos kémhatás…  A tiszta desztillált víz pH értéke 7. Minden, ami e fölött van, lúgos kémhatású.  A lúgos víz segít semlegesíteni a testben lévő savakat és méreganyagokat, ami mind az egészségünk megőrzése, mind pedig a fogyás szempontjából létfontosságú.

119 A pH meghatározása:  A pH egy angol betűszó: a "power of Hydrogen" rövidítése. Jelentése a Hidrogén ereje, a folyadékban lévő hidrogénionok (H+) számának mértéke. A pH skálát egy holland sörfőzőmester hozta létre, hogy a sör savasságát/savanyúságát mérni tudja és pontosan be tudja állítani a nedű megfelelő ízét.  Az emberi vér pH értéke: 7,365. Szervezetünk mindenáron törekszik ezt az értéket állandó szinten tartani, így testünk normál pH szintjének 7,35 és 7,45 között van. Amennyiben az érték ettől alacsonyabb vagy magasabb irányba eltér, akkor beszélünk savasodásról vagy lúgosodásról. Ha szervezetünk pH-ja 6,8 alá az abnormális savasság tartományába süllyed vagy a 7,8 fölé az abnormális lúgosság tartományába emelkedik, a sejtjeink megszűnnek működni.

120 Hogy jobban megértsük a pH fogalmát, meg kell értenünk a Hidrogén atomok életét:  Testünk molekulákból áll, ezeket pedig atomok építik fel. Az atomban atommag van és körülötte keringenek az elektronok. Az atommag pozitív protonból és semleges töltésű neutron részecskékből áll, a körülötte keringő elektronok pedig negatív töltésűek. Normál állapotban az atom semleges töltésű. Ha elektront adunk hozzá, akkor negatív, ha elektront veszünk el tőle, akkor pozitív töltésű ion lesz.  A Hidrogén atommagja általában egy protonból (+) áll, és egy elektron (-) kering körülötte. Ha egy kísérlet folyamán ezt az elektront elvesszük tőle, azt tapasztal-hatjuk, mindent megtesz, hogy egy másikat szerezzen helyette. Ha egy oldatban több ilyen Hidrogén ion van, annál intenzívebben szedi el az oldatból a többi molekula elektronjait. Ez a magyarázat a pH, a Hidrogén ereje kifejezésre. Ezt a savas szervezetünkre vetítve: a savasság a pozitív töltések túlsúlya.

121 A titokzatos ORP …  Az ORP, vagyis az oxidációs-redukciós potenciál azt mutatja, hogy milyen mértékben képes valami csökkenteni az oxidációs folyamatokat.  OXIDÁCIÓS-REDUKCIÓS (REDOX) POTENCIÁL, amely egy oldatban lévő oxidált és redukált összetevők arányát jelenti.  Ezt legelőször a víznél vizsgálták. A víz „energiáját” az ORP segítségével lehet kimutatni.  Más szavakkal, az ORP oxidáció-redukciós potenciál az anyagok antioxidáns hatásának mértékegysége.

122 ORP  Az ORP-t leggyakrabban millivoltban (mV) adják meg. Ha az ORP negatív tartományban van, akkor az adott anyag elektronokkal telített, vagyis antioxidáns hatású, így megakadályozza és visszafordítja szervezet oxidációját. Pozitív ORP érték esetén az adott anyag oxidáns hatású, vagyis egészségünkre káros.  Víz esetén az ideális ORP érték -50 és -1250 mV között van.  Viszonyítási értéknek jó tudni, hogy a csapvíz ORP értéke +250 és +500 mV körüli. De az ásványvizek sem sokkal jobbak e téren; a szénsavas vizek egyértelműen +ORP tartományban vannak, de még a mentes ásványvizek legtöbbje is +ORP értékű, a cukrozott üdítőitalokról már nem is beszélve.

123 Hogyan lehet mérni az ORP-t?  Az ORP vizsgáló valójában egy millivolt mérő, amely a feszültséget méri egy áramkörön belül, amely egy ezüsthuzalból készült referens elektródából (ez az áramkör negatív pólusa) és egy platinapántból készült mérőelektródából (ami a pozitív pólus) áll, köztük, pedig víz található.  A modern ORP elektródák majdnem mindig kombinált elektródák, azaz mindkét elektróda egy műszerben van elhelyezve – ezért úgy tűnhet, hogy csak egy mérő.  Nagyon kicsi feszültség (millivolt vagy mV), amely a fémnek a vízbe helyezésekor keletkezik, ha oxidáló és redukáló közeg van jelen.  Ezek a feszültségértékek mutatnak rá az oxidálószerek potenciáljára a vízben, amellyel képesek távol tartani a szennyeződéseket.

124  Számos fajtája létezik az ORP mérésnek, amelyek az elvárásoktól és a kivitelezéstől függenek.  Maga a mérés abból áll, hogy az elektródát egyszerűen a vízbe mártjuk és figyeljük a kijelzőt.  Általában pár percen belül megkapjuk a megbízható értékeket. Kézi ORP mérő

125 WHO : „Az ivóvíz követelményei”  650 mV-os ORP szinten a víz fertőtlenítettnek számít és a vírusok megsemmisülése, csaknem azonnal bekövetkezik.  Kutatások kimutatták, hogy 650mV-os ORP-nél a baktériumok, mint pl. az E. coli az érintkezés során azonnal vagy néhány másodpercen belül elpusztulnak.  Szívósabb élőlények, mint pl. a listeria, a salmonella, az élesztőgombák és a penészgombák esetén 750 mV-nyi vagy ennél magasabb feszültség szükséges a pusztuláshoz.

126 Antioxidáns hatás: LC vitamin Flavonoid King

127 Molekuláris szerkezet, sejt szinten hidratáljon  A legtöbb vízben a vízmolekulák tízesével, húszasával összetapadnak, ami egyrészt csökkenti a víz elektronaktivitását (veszít antioxidáns hatásából), valamint a túl nagy molekula- tömörülések nem tudnak kellően áthatolni a sejtek membránjain, és így nem tudják a sejteket belülről hidratálni.  Ezért érdemes arra is figyelni, hogy a víz molekula- tömörülései minél kisebb egységek legyenek, hogy a víz valóban sejt szinten hidratáljon, és minél több oxigénnel tudja ellátni azokat.

128 Összefoglalva Alapvető, hogy sokat igyunk. A víz a legjobb választás a folyadékveszteség pótlására. Az ideális víz: tisztított, antioxidáns hatású, lúgos, sejt szinten hidratál.

129 Minimum napi 2-3 liter víz bevitele elengedhetetlen…

130 …biztosítja az egyensúlyt

131 (Kókusz)dióhéjban a sóról…

132 A modern korban a sót szinte ugyanaz a tilalmi mitosz övezi, mint a cukrot!

133 Az élet hajnalán…  Az élet a sós őstengerben kezdődött, ezért minden élőlény testnedvei sósak.  A sós izzadás és a sós könnyek is ezen vizi életünk maradványai.  Az ember „erős” verejtékezése a tisztálkodás és a dezodorálás feltalálásán túl a só állandó pótlását is igényli.  Ezért tartották a sót régen kincsnek az emberek és tanulták meg villámgyorsan a tengervízből lepárolni ill. bányászni.

134 Só a köztudatban…  Mese is született róla: a legkisebb királylány az édesapja iránti szeretetét a só példáján keresztül mutatta be…  Mondások egész sora foglalja magába: Az élet sója… vagy sava-borsa Vén kecske is megnyalja a sót…

135 Mi köze a genetikának és a földrajznak a sóhoz ?  Genetikai kutatások derítettek fényt arra, hogy fokozott só visszatartásért felelős gén aktív típusa található az Egyenlítő közeli népekben, míg attól távolodva elterjedt egy olyan mutáció, mely nem szolgálja a só visszatartást.  Az inaktív gén előfordulása kb. 6%-s az Egyenlítő körüli emberekben, míg az európaiakban 80-95%-s.

136 Érdekesség…  Ha egy afrikai embert a rabszolgaság idején elhurcoltak Amerikába, az Ő genetikai állományát hordozó utódokra nézve a fehér ember kultúrálisan magas sófogyasztása veszélyes lehet, megnő a vérnyomásuk.

137 Sók kémiai jelentése  A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek. Ezek az ionok lehetnek szervetlenek (Cl − ) vagy szervesek (CH 3 COO − ), egyatomosak (F − ) vagy többatomos ionok (SO2−4).kémiában kationokbólanionokból szervetlenekszervesek többatomos ionok

138 Biológiai jelentősége  A sóknak elsősorban mint az élő szervezetben található folyadékok (vér, sejtközi folyadékok, sejtek citoplazmája, vizelet stb.) ionjait adó vegyületeknek van szerepük. folyadékokvérsejtek  Ezek az oldatok általában nem csak egy só oldatai, hanem többféle kationt és aniont tartalmaznak. Ezeknek az ionoknak az aránya és koncentrációja rendkívüli szereppel bír az egészséges élő szervezet egyensúlyának (homeosztázisának) fenntartásában.oldatok  Minden élőlénynél alapvető fontosságú az összes szükséges só megfelelő mennyiségű és arányú pótlása (például ásványvízzel).élőlénynélásványvízzel  A konyhasó gátolja a romlást okozó patogén mikroorganizmusok életfolyamatait az ételekben és az emésztőrendszerben egyaránt. A felnőtt ember napi konyhasó-szükséglete kb. 5 gramm (1 teáskanálnyi).

139 Fiziológiás só oldat…  A fiziológiás oldat só vizes oldata 0,9 tömegszázalékos arányban. A fiziológiás oldat elkészítéséhez 9 gramm nátrium-kloridot kell feloldani 991 gramm vízben.sóoldata tömegszázalékosgrammnátrium-kloridotgrammvízben  Az oldat jelentőségét az adja, hogy az emberi sejtek térfogata csak akkor marad változatlan, ha a környezetében lévő folyadék ozmózisnyomása ugyanakkora, mint a sejté. Ezt nevezik izotóniának. Az emberi szervezet sejtjei a fiziológiás oldattal izotóniások. A sejtek megóvása céljából ezért a betegeknek infúzióként ilyen oldatot adnak. A súlyos sérülések során szabaddá vált szövetek mosására szintén izotóniás oldatot használnak. sejtektérfogatafolyadékozmózisnyomásaizotóniának betegeknekinfúziókéntsérülésekszövetek

140 Élelmiszer-adalékként is gyakran alkalmaznak sókat. Ilyenek lehetnek például:  nátrium-glutamát (ízfokozó) nátrium-glutamát  nátrium-nitrit (tartósítószer), vagy az ún. pác só. Magyarországon a pác sóként engedélyezett anyag max. 0,5% Na-nitritet tartalmazhat. nátrium-nitrit  nátrium-hidrogénkarbonát (sütőpor, térfogatnövelő-szer), vagy ugyanilyen céllal: nátrium-hidrogénkarbonát  ammónium-bikarbonát ammónium-bikarbonát  nátrium-citrát (vagy kálium-citrát) (savanyúságot szabályozó anyag, puffer) nátrium-citrátkálium-citrát

141  A konyhasó (vagy legfőbb összetevőjének kémiai neve után nátrium- klorid, melynek képlete: NaCl ) az egyik legismertebb só a Földön. Leggyakoribb felhasználása a tartósítás és az ételízesítés. nátrium- kloridsó Konyhasó

142  Pozitív nátrium (Na + ) és negatív klorid (Cl − ) ionok alkotják. Minden pozitív iont hat negatív ion, és minden negatív iont hat pozitív ion vesz körül. Kristálya kifelé semleges töltésű. ionok  Vízben jól oldódik, ezt bizonyítják tengereink, melyek mind tartalmaznak oldott sót, valamint a földi élet majdnem minden sejtje, ahol a sejtközi folyadékok sóoldatok. Vízbentengereinkoldott élet sejtje  Vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot, tehát elektrolit. Konyhasó (NaCl)

143 Felhasználása, jelentősége…  A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.ásványifűszert  A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet. Szervezetünknek napi 5-10 g sóra van szüksége, de ez is egyénenként változó lehet. Az étkezések során 20-25 g sót fogyasztunk, ez a mennyiség viszont már nem ajánlott.szédüléstgörcsökethalálhoz  A kellően fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt, a só elnyomja a fűszerek ízét. A kereskedelemben többféle típus kapható, melyek az eredet, szemcsefinomság, tisztaság, adalékanyagok tekintetében különbözhetnek egymástól.fűszerezett

144 Felhasználása, jelentősége…  A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc.  A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni.kenyérrel és sóval  Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállító vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig s ott raktározták, majd osztották el az országban.

145 Eredete, gyártása  A konyhasó legtöbbször bányászott (kősó), vagy tengeri só lehet. Ez utóbbit a tengervíz bepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Ezáltal egészségesebbnek tartják, mivel a túlzott nátrium bevitel káros lehet a szervezet egészségére. (Felborítja az ionegyensúlyt, a só-víz háztartást, a magas vérnyomás egyik okozója stb.)ásványi anyagokat nátriummagas vérnyomás

146 Adalékanyagok a konyhasóban  A minőségi konyhasó adalékanyagokat is tartalmaz; magnézium-karbonátot az összetapadás gátlására, illetve jódot (kálium- jodid vagy kálium-jodát formában) a golyva (lat: struma) illetve egyéb jódhiányos panaszok megelőzésére. (Erre a tengerektől távol eső területeken, így Közép-Európában, különösen Magyarországon nagy szükség van, mivel a talajok, így a táplálék is jódban rendkívül szegény.)jódotkálium- jodidkálium-jodátgolyvaMagyarországontalajok

147 Sóháztartás az emberi szervezetben…  Egy átlag súlyú ember szervezete kb. 250g sót tartalmaz.  A szervezet sótartalmát elsősorban a vese szabályozza.  Ha kevés a só a táplálékban, a vese visszatartja a sót.

148 A só életfontosságú I.  A só minden élőlény számára életfontosságú. (Ez különösen érvényes asztmás, allergiás és autoimmun megbetegedésekre.)só  Víz, kálium és só együttesen szabályozzák a szervezet vízháztartását. A víz a szállító szerepét betöltve a sejtek anyagcsere folyamatainál keletkező bomlástermékeket távolítja el. A sejten belüli vízháztartásért a kálium felelős, mennyiségbeli arányában.

149 A só életfontosságú II.  A növényvilágban is a gyümölcsök húsának keménysége a kálium által megkötött víztől függ. A napi ételeink sok káliumot tartalmaznak az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek formájában, de szinte sót alig. Ezért fontos a só mindennapos utánpótlása. Só vizet von el a sejtekből, így biztosítja a sejten kívüli vízháztartást.só  Szerveztünkben alapjában véve két "tenger" van az egyik a sejten belüli, a másik a sejten kívüli. Az egészségünk e két "tenger" egyensúlyától függ. Ezt tudjuk biztosítani elegendő víz bevitellel, káliumban gazdag gyümölcsök és zöldségek, valamint egy természetes só fogyasztásával.

150 A vízhiány hatása a szervezetre I.  Ha nem veszünk magunkhoz elegendő vizet, vízhiány lép fel. Ebben az esetben a szervezet a sejten kívüli vízháztartásból veszi el a szükséges vizet, a vízhiányban szenvedő sejtek életben tartásához. Végszükség esetén a szervezet a sejten kívüli vízből képes az életfontosságú sejtekbe vizet bepréselni.  Az extracelluláris víz mennyiséget a szervezetünk egy óvintézkedéssel tartja meg: a vesének parancsot ad sót visszatartani, ami a sejten kívüli vizet megköti, tehát az ödéma (vizenyő) kialakulásáért a vízhiány a felelős.  Ha az intercelluláris víz mennyiséget krónikusan az extracelluláris vízből kell a szervezetnek bepréselni, ezzel együtt növelni kell a bepréseléshez szükséges nyomást. Ez a nyomásnövekedés jelentkezik Hypertonie, azaz magas vérnyomás formájában. A felgyülemlett víz később okozhat tüdő ödémát (asthma - cardiale) is.

151 A vízhiány hatása a szervezetre II.  A terápia ezeknél a betegségeknél: a vízhiány megszüntetése.  A víz felvételével a szervezetet nem szabad túl terhelni, hanem lassan, szakaszosan kell inni, addig míg a vizelet mennyisége megegyezik a bevitt víz mennyiségével.  Ha elegendő vizet iszunk, sót mosunk ki a szervezetünkből. Ahogy csökken a só és nő a víz mennyisége, már nem kell a szervezetnek a vizenyő folyadékot visszatartani. Így meg tudunk szabadulni a szövetekben - óvintézkedésként, vízhiány miatt - megkötött víztől. Ne szedjünk vízhajtót, a víz a legjobb vízhajtó szer (diureticum).

152 Só hatásai… A sónak a szervezetünkben a vízháztartás szabályozásán kívül még más szerepe is van, például:  A só egy természetes antihisztamin. (Asztma)  A vesének szüksége van sóra a túltengésben lévő savak leépítésére, és azoknak vizelettel történő kiválasztására.  A só fontos szerepet tölt be az agyban a serotonin- és a melatoninszint konstans fenntartásában. Ha elegendő víz és só van a szervezetben, akkor mint természetes antioxidánsok eltávolítják a toxikus salakanyagokat

153 Só hatásai…  A só fontos az izomzat működésének fenntartásához  Só csökkenti a szívritmus zavarokat és fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályzásában. A víz : só aránya nagyon fontos.  A só fontos alvás zavaroknál  A só fontos a lélektani és érzelmi zavarok kezelésében  A só fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetésben és az információ feldolgozásában.

154 Só hatásai…  A sejteknek szükségük van sóra a hidroelektromos energia fejlesztéséhez. Ugyanis a só szállítja az elektromos áramot a sejtekhez.  A só tisztítja a tüdőt, a hörgőket és segít a slejm felszakításában.  A só felbontja, meglágyítja a nyálkát a tüdőben.  A só szükséges a hurut és az arcüreg lerakódásainak felszakításához.  A só megakadályozza az izomgörcsöket.  Az osteoporosis - csontritkulás - egyes esetekben a víz és a só hiányára vezethető vissza.

155 Só hatásai…  Sóra van szükség a csontozat erősítéséhez  Asztmásoknál fontos megemlíteni, hogy amilyen fontos a só, olyan káros a sok kálium. A magas kálium tartalmú gyümölcsök pl. narancs, banán vagy a sportitalok asztma rohamokat okozhatnak. Ezért célszerű ezeket egy kicsit megsózni, hogy a nátrium és kálium egyensúlyát fenntartsuk  Cukorbetegségnél a só segít a vércukor szintet egyensúlyban tartani és csökkenti az inzulin szükségletet. A víz és só csökkenti a szem és érrendszeri károsodásokat.

156 Só hatásai…  A só szükséges a rák megelőzésében és kezelésben. A rákos sejtek oxigén jelenlétében elpusztulnak, oxigénhiányos közeget igényelnek. Ha elegendő víz van a szervezetben és a só megnöveli a vér mennyiséget, akkor a cirkuláló vérrel az oxigén mindenhova eljut. A dehidratáció gyengíti az immunrendszert. Stb. Home Protector

157 Ha átesünk a „sótartó túloldalára”…  Amennyiben sok sót fogyasztunk, ami a mai embernél akár napi 15-25 g is lehet, egyes embereknél ez hozzájárulhat egyéb tényezők mellett a magas vérnyomás betegséghez.  Náluk a magas só fogyasztás vizet tart vissza a szervezetben, megnő a vér térfogata, ez nyomást gyakorol az erekre, nő a vérnyomásérték.

158 Mit mutatnak a vizsgálatok…  Nagy betegszámú vizsgálatok arra világítottak rá, hogy az extrém só fogyasztás csak az elhízott egyéneknél mutatott összefüggést a szívhalálozással, a normál súlyú nőknél, férfiaknál nem igazolható egyértelműen az ilyen összefüggés.  Több vizsgálat alátámasztja, hogy a só fogyasztás drasztikus csökkentése egész népesség szinten nem egészen azt az eredményt hozza, amit várnák tőle.  De vannak arra érzékeny emberek, akiknél káros lehet a sok só. Pl. vesebetegek, só érzékenyek, obezitásban szenvedők.  Náluk eredményes lehet a só bevitel csökkentése, 3-4/2 Hgmm vérnyomás csökkenést is okozhat.

159  Vessünk gátat az eltúlzott (20-25 g) só- fogyasztásnak  De a válogatás nélküli extrém (2-3 g) megszorítás is veszélyes lehet. Talán nem is gondolták, hogy milyen fontos a só. A lényeg viszont a mértékletesség és az egyensúly ra törekvés a fogyasztásában.

160 Válaszd az egészséget, légy nyitott, a segítség bárhonnan jöhet…

161 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!