Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Évközi és a 2016. évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné 2016.01.21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Évközi és a 2016. évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné 2016.01.21."— Előadás másolata:

1 Évközi és a évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné

2 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényt júniusban két törvényben módosította az Országgyűlés:  A évi költségvetés előrehozott elfogadásával összefüggésben megalkotott adócsomagot június 16- án fogadta el az Országgyűlés. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvényként a Magyar Közlöny évi 90. számában hirdették ki – szja általános mértéke  Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítórendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényben (a T/ számú törvényjavaslatot az Országgyűlés június 23-án fogadta el).

3 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások Az adó mértékének változása A Kormány adópolikótikai célja – élőmunka terhelésének csökkentése, adóterhek fogyasztásra helyeződnek január 1-jétől 16%-ról 15%-ra csökken az Szja általános mártéke (1995. évi CXVII. tv. 8. § (1) bekezdés).

4 A két gyermeket nevelők kedvezményének emelése tól Az Országgyűlés már 2014-ben törvénybe iktatta, hogy 2016-tól kezdődően négy év alatt a duplájára növeli a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyeket kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként megillető családi kedvezményt. A kedvezményezett eltartottak után havonta érvényesíthető kedvezmény adóban kifejezve évente 2500 Ft-tal nő: ban Ft ( Ft-ról) ben Ft ban Ft től Ft lesz. (Szja tv. 29/A. § (2) bekezdés) Az 1, illetve 3 vagy annál több eltartottat nevelő családok esetében az érvényesíthető kedvezmény adóban kifejezett értéke nem változik: -Egy gyermek esetében – Ft -Három vagy annál több eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként – Ft.

5 A két gyermeket nevelők kedvezményének emelése tól A 15%-os adókulcs bevezetésével összefüggésben valorizálni szükséges az adóalapot csökkentő kedvezmények összegét annak érdekében, hogy a kedvezmény adóban kifejezett mértéke ne változzon: január 1-jétől családi kedvezmény címén a jogosultak kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket:(Szja tv. 29/A. § (2) bek.)  Egy eltartott esetén Ft( Ft 2015-ben)  Kettő eltartott esetén  2016-ban Ft ( Ft)  2017-ben Ft ( Ft)  2018-ban Ft ( Ft)  2019-ben és azt követően Ft ( Ft)  Három és minden további eltartott esetén Ft ( )

6 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások A magánszemélyt megillető, de elegendő adóalap hiányában érvényesíteni nem tudott kedvezményrészt változatlanul figyelembe lehet venni a magánszemély által fizetendő egyéni járulékok (egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék) megállapításánál. Ezért az szja-kulcs változása a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályaiban is átvezetésre került (a társadalombiztosítás ellátásaira és a mgánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 24/A. § (3) bekezdése, 51. § (2) bekezdése és 51/A. § (2) és (3) bekezdései.

7 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások 625 százalékról 667 százalékra módosul az a szorzó, amellyel a családi járulékkedvezményt is érvényesítőknek korrigálniuk kell a családi kedvezmény adóalappal szemben érvényesíthető összegét. (Szja tv. 29/A. § (6) bekezdés. A családi kedvezmény érvényesítésének egyéb szabályai változatlanok. Családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. tv változásai - a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre bővült bővült az ellátásra jogosultak köre élettársi kapcsolatban nevelt gyerek családi pótléka. -A szülővel együtt élő élettárs: -Legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában vagy -Legalább 1 évvel korábban kiállított közokirattal igazolja Szja tv szerint családi kedvezményre lesz jogosult – nem kell megvárni a bevallás elkészítését, nem közös gyermek, közös nevelése - év közben érvényesítés

8 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások évi CXLI. tv – Magyar Közlöny 124. szám A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. tv. és az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. módosításáról Az Szja tv 84/ZS. § (5)bek. helyébe a következő rendelkezés lép: E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. tv módosításáról szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/B. § (2) bekezdését és 48. § (3) bekezdés b.) pontjában az eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelének közlését előíró rendelkezést a január 1-jét megelőzően megtett nyilatkozatok esetében úgy kell alkalmazni, hogy az eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelének hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét kell feltűntetni.

9 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások szeptember 09-ei változás Az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét a évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a évben adott adóelőleg-nyilatkozatban lesz kötelező alkalmazni. Eredetileg a évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kellett volna. Ezen időpontot megelőzően továbbra is elegendő az eltartottak, kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatainak és lakcímének közlése.

10 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások évi CXLI. tv – Magyar Közlöny 124. szám Az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. a következő 210. §-sal egészül ki: 210. § (1) bek.: Az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján július 1-ig hivatalból megállapítja mindazon magánszemélyek adóazonosító jelét, akik december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító számmal nem rendelkeznek. A magánszemély adóazonosító jeléről annak megállapítását követő 45 napon belül az állami adóhatóság az adózó adatszolgáltatásban megjelölt lakcímére értesítést küld.

11 Szja változások, a családi kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó változások évi CXLI. tv – Magyar Közlöny 124. szám Az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. a következő 210. §-sal egészül ki: 210. § (2) bek.: Az (1) bekezdés szerinti egyszeri adatszolgáltatást a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv március 31. napjáig teljesíti, ennek során átadja az állami adóhatóság részére a január 1. napját megelőzően született, 25. életévüket december 31-ig be nem töltő állampolgárok családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét. (3) bek.: Az állami adóhatóság a magánszemély (1) bek. szerint megképzett adóazonosító jeléről november 30. napjáig hatósági igazolványt állít ki.

12 Első házasok kedvezménye A házasságkötési kedv növelése érdekében új adóalap- csökkentő kedvezmény bevezetésére kerül sor től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. (Szja tv. VI. fejezet 29/C.§) Hatálybalépés: január 1. Átmeneti rendelkezés: a kedvezmény a dec. 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható

13 Első házasok kedvezménye Az adóalap tehát Ft-tal csökkenthető. (ami az egy gyermek után járó családi adóalap-kedvezmény ( Ft) fele) A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének, vagy kettejüknek közösen már van gyermeke. Ilyen esetben a kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Például: Ha az egyik fél korábban már volt házas és abból a házasságból van egy hozott gyermek, de a másik félnek ez lesz az első házassága akkor függetlenül attól, hogy van már olyan gyermek a családban aki után családi kedvezmény is érvényesíthető az első házasok kedvezménye is érvényesíthető lesz a családi kedvezményt megelőző sorrendben. Addig az időpontig, amíg közös gyermek tekintetében jogosulttá nem váll-nak a családi kedvezményre, de max. 24 hónapig.

14 Első házasok kedvezménye Változás január 1-jétől: Az összevont adóalapból ezen a jogcímen jogosultsági hónaponként levonható összeg Ft-ról Ft-ra változik. A kedvezmény adóban kifejezett összege változatlanul havi Ft.

15 Egyéb szorzók változása Változás január 1-jétől: Egyes külön adózó jövedelmekhez kapcsolódó szorzók is módosultak:  Kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szorosa helyett 1,18-szoros szorzót kell alkalmazni (64/A § (7) bek)  Abban az esetben, amikor a megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapjának meghatározásához a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szorosa helyett 1,18-szoros, vagy ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli, 1,28-szoros szorzó helyett 1,27-szoros szorzót kell alkalmazni.(65. § (1) c.)

16 Egyéb szorzók változása Változás január 1-jétől: Egyes külön adózó jövedelmekhez kapcsolódó szorzók is módosultak:  A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál a kifizető által fizetendő adó alapja a kamatkedvezményként megállapított összeg 1,18-szorosa (1,19-szoros helyett). (72. § (2) bek)  A szerencsejátékok szervezéséről szóló tv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó, nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa (annak 1,19-szorosa helyett)  (76. § (3) bek)

17 Egyéb szorzók változása Nem változott: Az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után fizetendő adó alapjának megállapításánál továbbra is az 1,19-szoros szorzót kell alkalmazni!! Egyes külön adózó jövedelmekhez kapcsolódó szorzók is módosultak: Változás január 1-jétől: ingó vagyontárgyak értékesítése Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgy átruházásából származó éves összes jövedelem adójának 30 ezer Ft-ot meg nem haladó részét (32 ezer helyett)

18 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési támogatás) Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok változása Béren kívüli juttatások A béren kívül kedvező adózási szabályok mellett adható juttatások köre és feltételrendszere nem változott. Ugyanakkor a kedvezményesen adózó juttatások éves keretösszege 500 e Ft-ról 200 e Ft-ra csökkent, emellett bevezetésre került egy ún. rekreációs keretösszeg (450 eFt).

19 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési támogatás) Éves 200 ezer Ft-ig a béren kívüli juttatások közterhei tehát a juttatás értékének 1,19 szerese után 16% Szja és 14% Eho, összességében 35,7% közteher a juttatás értékének 1,19 szerese után 15% Szja és 14% Eho, összességében 34,51% közteher A 200 ezer Ft-ot meghaladóan, kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén – összesen évi 450 ezer forintig – a közteher mértéke szintén 34,51%. (Szja tv. 70.§ (4) bekezdés)

20 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési támogatás) Egyes meghatározott juttatásnak minősül, ,17% közterhet visel (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16% szja-t és 27% eho-t), ,98% közterhet visel (a juttatás értékének 1,19 szerese után 15% szja-t és 27% eho-t), ha a béren kívüli juttatást a rá vonatkozó egyedi értékhatárt meghaladóan veszi igénybe a munkavállaló, vagy ha a béren kívüli juttatások 200 ezer forintos keretén felül a további béren kívüli juttatást nem SZÉP kártyára utalt támogatásként veszi igénybe, illetve, ha a SZÉP kártyára utalt támogatás és a béren kívüli juttatás 200 ezer Ft-os keretébe tartozóan választott juttatások együttes értéke az évi 450 ezer Ft-os (az ún. rekreációs keretösszeget) meghaladja. (Szja tv. 70.§ (4) bekezdés

21 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési támogatás) Amire érdemes figyelni A munkavállalóknak érdemes előbb a 200 e Ft-os keretet feltölteni az első csoportba tartozó juttatásokkal, majd választani a Szép kártya juttatások kerete terhére. Így ( Ft-os cafetéria keretig) nem emelkedik sem a munkavállalók sem a munkáltatók terhe, ha az egyes juttatásokra előírt feltételek (pl. összeghatár) is teljesülnek. a 200 eFt-os és a 450 eFt-os keretbe minden, a munkavállalóknak, és rá tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott béren kívüli juttatás beleszámít, ugyanakkor az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba úgynevezett célzott szolgáltatásra utalt munkáltatói adományt nem kell figyelembe venni. (Szja tv. 71.§ (3a) bek. b) pont)

22 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési támogatás) Közterhek megfizetése A béren kívüli juttatások esetén a közterheket általános esetben a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. Amennyiben béren kívüli juttatás az egyedi értékhatárt, illetve béren kívüli juttatások együttes értéke éves keretösszeget, rekreációs keretösszeget meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után szintén a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. Az értékhatárt meghaladó juttatások után a magasabb ehót a juttatást követő hónap 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a magánszemély juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg, rekreációs keretösszeg időarányos részét meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell megfizetni.

23 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési tám.) Iskolakezdési támogatás (71. § (1) bek e. pont) Az Szja tv 71. §-a alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató (társas vállalkozás) által a munkavállalónak (a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át (2015-ben Ft-ot) meg nem haladó rész. Az a juttatás minősül iskolakezdési támogatásnak, amelyet a munkáltató a köznevelésben (vagy bármely EGT- államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló tv vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja vagy vele közös háztartásban élő házastársa és a juttattásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról nyilatkozik a munkáltató felé. (71, § (6) g. pont)

24 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési tám.) Iskolakezdési támogatás (71. § (1) bek e. pont)  Iskolakezdési támogatás kizárólag utalvány formájában adható,  Az utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól az év végéig adható,  A juttatásra való jogosultságról a magánszemélynek elegendő nyilatkoznia a munkáltató felé.

25 Az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások adókötelezettségének változásai (Iskolakezdési tám.) Iskolakezdési támogatás (71. § (1) bek e. pont) -A munkáltató (társas vállalkozás) iskolakezdési támogatást az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányait az adott év szeptemberében folytató gyermekre, tanulóra tekintettel adhat. Óvodás gyermekre, akkor adható, ha az adott év szeptemberében kezdi meg az általános iskolai tanulmányait. -A munkáltató(k) egyazon gyermekre tekintettel mindkét szülő számára – a tv-i feltételek mellett – adhat(nak) iskolakezdési támogatást (függetlenül attól, hogy a szülők munkáltatója, társas vállalkozása megegyezik-e vagy sem). -Több, iskolakezdési támogatásra jogosító gyermek esetén az iskolakezdési támogatást gyermekenként lehet adni, pl. egy kétgyermekes család esetében mindkét szülő mindkét gyermekre tekintettel részesülhet iskolakezdési támogatásban.

26 A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépők kedvezményei A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. tv. (Mpt) évet követően két alkalommal és 2012-ben adott lehetőséget a magán-nyugdíj pénztári tagoknak a visszalépésre az állami nyugdíj rendszerbe. Ezt követően visszalépésre lehetőség:  Magánnyugdíjpénztár végelszámolása  Magánnyugdíjpénztár felszámolása esetén. Kétféle kedvezményezés a fenti visszalépésekre:  Ha a magánszemély az un, visszalépő tagi kifizetés felvételét választotta, azt esetében a jövedelem kiszámítása során bevételként nem kellett figyelembe venni (a kifizetés gyakorlatilag adómentes).  Ha a magánszemély a visszalépő tagi kifizetés önkéntes nyugdíjpénztéri számlán történő jóváírását választotta, úgy a visszalépő tagi kifizetés adómentessége mellett a magánszemély a visszalépő tagi kifizetés 20%-ának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer Ft összegű plusz adó-visszatérítésről is rendelkezhetett az Szja tv. 44/A. §-a szerinti önkéntes pénztári nyilatkozatban tett rendelkezés alapján biztosított adó-visszatérítésen felül.

27 A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépők kedvezményei A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. tv. (Mpt) január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Az Mpt től hatályos szabálya alapján, a pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozhat arról, hogy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Változás január 1-jétől, átmeneti rendelkezés alapján január 1-jétől alkalmazhatóan: (Szja tv 44/E. §, 85. § (2) bek.) Az Szja tv a tb nyugdíjrendszerbe 2015-től visszalépő magán- nyugdíjpénztári tagok számára is ugyanazokat a kedvezményeket biztosítja mint a korábbi visszalépők érvényesíthettek: -Az úgynevezett visszalépő tagi kifizetés nem minősül a magánszemély bevételének (7. § (1) bek. jc) -Ezen összeg önkéntes nyugdíjpénztárba történő utalása esetén az átutalt összeg 20%-ának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer Ft adó- visszatérítésről rendelkezhet a visszalépő magánszemély.

28 Szja 58. § (10a) - Vadon gyűjthető termények értékesítése január 1-jétől: egyszerűsödik a vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel adóztatása. Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a kifizetéskor. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. A gyűjtőnek kifizetendő összegből az átvételkor a felvásárló 15 % szja-t köteles megállapítani és levonni. A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és befizetnie. Az előzőeken túl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nincs. A felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítóit és a lakcímét, a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót.(1pl magánszemélyé) Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik. Vadon gyűjthető terménynek minősül: gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök, gombák,éticsiga.

29 Belföldi fuvarozók napidíja - Szja 3. melléklet II/3. A belföldi közúti árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként, árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemély esetében igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A költségelszámolás feltétele: a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. (Korábban ez az összeg a munkabérrel azonos megítélés alá esett, vagyis a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó előírások szerint volt adó- és járulékköteles.) Más munkavállalók belföldi kiküldetésére tekintettel kapott napidíja változatlanul nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

30 Adómentes jogcímek - Szja 1. melléklet  november 17-én elfogadott módosító tv kihirdetését követő naptól: Adómentes a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap – 2014 pályázati program keretében magánszemély által elnyert támogatás, függetlenül a kifizetés időpontjától ( 7.31.)  január 1-jétől: Adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. Átmeneti rendelkezés alapján ez az adómentesség már a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is érvényesíthető.(4.29. pont, 85. § (2))

31 Mezőgazdasági őstermelői termék január 1-jétől: Mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről betakarított  tűzifa,  faforgács,  fűrészpor és  fahulladék. A rendelkezés a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is érvényesíthető.

32 Bevallási nyilatkozat január 1-jétől új előírás évi CXVII. tv. 12/A. § évi XCII. tv. 26/A. § A magánszemély első ízben 2016-ban bevallási nyilatkozatot tehet a 2015-ben megszerzett jövedelmeiről  az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon az adóévet követő év január 31-éig  munkáltatója vagy (ha a nyilatkozattétel időpontjában nincs munkáltatója) az állami adóhatóság felé (15M30 v 15NY31)  a nyilatkozat nem vonható vissza, a határidő pedig jogvesztő  ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, kiválaszthatja, melyiknél tesz nyilatkozatot.

33 Bevallási nyilatkozat A nyilatkozat akkor tehető meg  az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet ide nem értve, tehát nem tehet nyilatkozatot aki a munkáltatótól ún. tőkejövedelmet szerzett:  a kamatjövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet,  az árfolyamnyereségből származó jövedelmet,  a vállalkozásból kivont jövedelmet,  az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja,  az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;  10 százalék költséghányadot kivéve nem számol el költséget  nem érvényesít semmiféle, az adóalapot vagy az adót csökkentő kedvezményt  adójáról – az 1%-os felajánlás kivételével – nem rendelkezik (nem tesz önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj- előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot)

34 Bevallási nyilatkozat Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben  a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak,  egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett,  a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

35 Bevallási nyilatkozat  A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti ‚08-as bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.  Az állami adóhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti havi 08-as bevallásai alapján.  Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.

36 Bevallási nyilatkozat  Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege az adómegállapítást követően változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg.  A határozatok a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.  Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését is jelenti egyben, adóbevallásnak minősül. Az 1+1% mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet.

37 Bevallási nyilatkozat Ha az adóhatóság a bevallási nyilatkozatban szereplő adatokhoz képest adókülönbözetet állapít meg a magánszemély adózó terhére, és annak oka a munkáltató hibás, hiányos bevallása, akkor a bírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató köteles megfizetni. Nem változott: Az adóbevallási kötelezettség a munkáltató közreműködésével teljesíthető, ha a munkáltató vállalja az adó megállapítás elkészítését. önadózóként változatlanul benyújtható az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás.

38 Adóbevallási tervezet január 1-jétől új előírás évi CXVII. tv. 12/B. § évi XCII. tv. 26/B. § Az állami adóhatóság első alkalommal 2017-ben a évi jövedelmekről - a magánszemély erre vonatkozó kérelme nélkül is – elkészíti a rendelkezésre álló adatok alapján a magánszemély bevallásának tervezetét. A tervezet akkor válik a magánszemély bevallásává, ha azt a magánszemély – akár változatlan formában, akár kiegészítve – igazolható módon elfogadja. Adóbevallási tervezetet annak a magánszemélynek készít és küld az állami adóhatóság, aki  munkáltatói adómegállapítást nem kért, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta,  nem tett bevallási nyilatkozatot,  a magánszemély az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezik.

39 Adóbevallási tervezet  A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet nem készít.  Az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi az érintett adózóknak a személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetet..  Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti.

40 Adóbevallási tervezet  Az adózó az adóbevallási tervezetet – szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal – a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét.  Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles, az állami adóhatóságnak a visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia.  Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton május 20-ig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig az 53-as bevallásban.

41 Munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás január 1-jétől új előírás évi XCII. tv. 31. § (2) bek. A munkáltatónak a korábbinál több adatot kell közölnie a havi gyakorisággal benyújtandó, az adó-, illetve társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról szóló bevallásában (‚08-as) A családi kedvezmény helyes érvényesítéséhez az alábbi adatok közlése is szükséges:  a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról,  a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről,  arról, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

42 Munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás A családi kedvezmény helyes érvényesítéséhez az alábbi adatok közlése is szükséges:  a családi kedvezmény érvényesítésének jogcíme az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti;  a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről, Az első házasokat megillető kedvezmény érvényesítéséhez a következő információk szükségesek:  a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről,  a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről, Ha a magánszemély az adóelőleg nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére, a munkáltatónak, kifizetőnek adatszolgáltatásában közölnie kell a változás bekövetkezésének időpontját is. (2003. évi XCII. tv. 31. § (2) bek.)

43 „Brókerbotrányhoz” kapcsolódó új rendelkezések Pénzügyi intézmény felszámolása miatti kártérítés július 7-étől. Az új szabályozás alapján a magánszemélynél nem eredményez adókötelezettséget, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg. Az adókötelezettségbe bele értendő az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettség is. Egyértelművé teszi a szabályozás azt is, hogy a felszámolással összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után a károsult terhére adókötelezettség nem állapítható meg. A jogalkalmazás során kérdésként merült fel, hogy mit kell pénzügyi intézmény alatt érteni. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, milyen cégek felszámolása esetén alkalmazhatók a kedvező adózási szabályok, a novemberi törvénymódosítás során az értelmező rendelkezések kiegészültek a pénzügyi intézmény fogalmával.

44 „Brókerbotrányhoz” kapcsolódó új rendelkezések Pénzügyi intézmény felszámolása miatti kártérítés A tv rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából pénzügyi intézménynek minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. Tv szerinti hitelintézeten és pénzügyi vállalkozáson kívül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek előírásairól szóló évi CXXXVIII. Tv szerinti befektetési vállalkozás. Ebből következően az előzőekben említett előírások a befektetési vállalkozások ügyfeleire is alkalmazandók. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy ezek az előírások már évi csődök esetében is alkalmazhatók.

45 KATÁS vállalkozók biztosítása A Tbj január 1-jétől egyértelművé teszi, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett kisadózók a KATA törvény szerint biztosítottak, a biztosítotti bejelentést is e törvény szerint kell megtenniük. Magánszemélyek különadója A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie. A rendelkezést a december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Nem képez különadó alapot a felmondási időre jutó juttatás, a végkielégítés egésze akkor, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés miatt szűnik meg. Az újonnan beiktatott rendelkezést a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

46 Magánszemélyek különadója Amennyiben a magánszemély a törvény hatályba lépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amely az új szabályozás következtében nem minősül különadó alapnak, akkor az utóbb tartozatlanul megfizetett különadót el kell számolni. A módosítás a munkáltatót terhelő közterheit visszamenőlegesen nem érinti. Amennyiben a bevallás benyújtása előtt történt a különadó levonása, akkor a magánszemély a munkáltatónál kezdeményezi a különbözet elszámolását, ha a bevallás benyújtása már megtörtént, akkor az adóhatósághoz kell fordulnia. Ez utóbbi esetben az adóhatóság a különadó bevallására előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb június 30-áig késedelmi kamatot állapít meg a magánszemély javára. A hatályos jogszabályi környezethez igazodva kimondja a törvény, hogy a versenytilalmi megállapodás alapján kikötött ellenérték továbbra is a különadó alapját képezi.

47 Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások Magáncsőd jogintézménye – A természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. Tv. Adósnak a jogszabályi keretek között lehetősége nyílik a tartozásai rendezésére. Az az adós kezdeményezheti, akinek vagyona és jövedelme nem elég az adóságokkal kapcsolatos törlesztési kötelezettségek teljesítésére. Korlát: Adós tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának!! Elsődleges cél: bíróságon kívüli megállapodás az adósságrendezésre: -Kedvezőbb törlesztés -Tartozás részbeni elengedése Sikertelenség esetén: nem peres bírósági eljárás, -A felek közötti adósságrendezési egyezség megkötésére irányul, -Ennek hiányában bírósági adósságtörlesztési határozattal zárul.

48 Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevételből akkor, ha azt a magánszemély teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Amennyiben a bevételnek csak egy részét fordítja a magánszemély a tartozásai kiegyenlítésére, akkor a tartozásra fordított és a teljes bevétel különbözete alapján kell a jövedelemrészt meghatározni. Az „adómentességet nem érinti, hogy az értékesítésre bíróságon kívüli megállapodás, bírósági egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján kerül sor.

49 Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások Adómentes az a jövedelem, amelyet a magáncsődhöz kapcsolódó eljárásban  bíróságon kívüli vagy bírósági eljárásban kötött megállapodás, egyezség vagy annak módosítása során elengedett tartozás,  bírósági eljárás során az adósságtörlesztési határozat, annak módosítása vagy mentesítő határozat alapján az a követelés, amit nem kell megfizetni,  az adósságrendezési kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől, vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás, adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól kapott összege havi átlagban nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

50 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Adózói minősítés január 1-jétől: NAV negyedévente – első alkalommal 2016 első negyedévben - minősíti: A cégbejegyzésre kötelezett Áfa regisztrált adózókat. Az első minősítésről a NAV értesítést küld az adózónak. Ha később nem változik a minősítése, erről nem küld értesítést. A második negyedéves minősítés lekérdezésére az adózónak első alkalommal augusztustól lesz lehetősége – ügyfélkapun. Ha nem ért egyet a minősítéssel – kifogást nyújthat be, 6 hónapon belül kifogással lehet élni, amiről az adóhatóság akkor hoz határozatot, ha azt elutasítja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napjától áll be. Összeolvadáskor – jogutód csak akkor megbízható, ha minden jogelőd megbízható. Ha jogelődök közül bármelyik kockázatos – jogutód is csak kockázatos lehet. Kiválás, átalakulás – jogutód és jogelőd minősítése azonos marad, szervezeti változás nem módosítja.

51 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Adózói minősítés A cégjegyzékbe bejegyzett és az Áfa regisztrált adózók Megbízható adózók Egyik kategóriába sem tartozó adózók Kockázatos adózók Kedvezőbb eljárási szabályok Általános eljárási szabályok Szigorúbb eljárási szabályok

52 Art - Adózói minősítés Megbízható adózó az alábbi együttes feltételeknek megfelel:  legalább 3 éve folyamatosan működik  tárgyévben és azt megelőző öt évben a terhére megállapított adókülönbözet nem haladja meg a tárgyévi adóteljesítménye 3%-át,  tárgyévben és azt megelőző öt évben nem indítottak ellene végrehajtási eljárást (kivétel: átvezetés, visszatartás),  tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt felszámolás, csődeljárás és kényszertörlési eljárás alatt,  nincs 500 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása,  tárgyévben és azt megelőző öt évben nem függesztették fel az adószámát bevallási, befizetési kötelezettségének 365 napon túli elmulasztása miatt,  tárgyévben és azt megelőző 5 évben nem áll/állt adószám törlés alatt,  a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át,  tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt fokozott adóhatósági felügyelet alatt  nem minősül kockázatosnak.

53 Art - Adózói minősítés Megbízható adózó Kedvezőbb eljárási szabályok:  ellenőrzési határidő maximum 180 nap lehet (kivéve: együttműködési kötelezettség megszegése)  bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége elmulasztása esetén első alkalommal az adóhatóság kötelezettsége pótlására szólítja fel (foglalkoztatotti bejelentés és EKAER bejelentés – első alkalommal is kiszabható a bírság), ha mégis mulasztási bírság kiszabása történik - az általános szabályok szerint kiszabható bírság legfeljebb 50 %-a állapítható meg  adóbírság a felső határ 50 %-a  automatikus részlet, pótlékmentesen 12 hónapra: 10 ezer-500 ezer forint tartozás között (kivéve: levont szja és járulék)  negyedévente elektronikus részletfizetési ajánlat  áfa kiutalás főszabályként legkásőbb a 45 nap (2017-től), majd 30 nap (2018-tól) – eddigi jellemző 75 napos határidő helyett. Kedvezőbb mulasztási és adóbírság nem állapítható meg, ha eljárás során az adózó a megbízható adózói minőságát is elveszti.

54 Art - Adózói minősítés Kockázatos adózó Az a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó, amelynél az alábbi feltételek valamelyike fennáll:  Szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján  Szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján  Szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján  Egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmaztak vele szemben Nagy összegnek magánszemélynél a 10 millió, más adózónál a 100 millió Ft-ot elérő összeg minősül. A minősítés 1 évig áll fenn, DE az első két esetben van mentesülési ok! – a soron következő minősítési eljárás időpontjára megszünteti az okot adó körülményt – pl. adótartozást megfizeti.

55 Art - Adózói minősítés Kockázatos adózó Szigorúbb szabályok:  Áfa kiutalás minden esetben 75 nap, kedvezőbb szabályok nem alkalmazhatók  Az ellenőrzési határidő 60 nappal hosszabb,  Utólagos ellenőrzéskor a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat ötszöröse  Nincs későbbi esedékesség pótlékszámításnál  Adóbírság és mulasztási bírság legkisebb összege a felső határ 50 %-a  Mulasztási bírság felső határa az általános 150 %-a

56 Art – Adóregisztrációs eljárás január 1-jétől  Új, alacsonyabb összeghatárok a vizsgált tartozásnál – 5 millió Ft, a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 10 millió forint (15/30 helyett)  Bővült a személyi kör, cégvezetőkre is kiterjed a vizsgálat,  Kft-k, Zrt-k esetében ha nincs 50 % feletti szavazati hányad, vagy minősített többségi befolyás, akkor is lefolytatja az adóhatóság az eljárást, valamennyi tagra kiterjed a vizsgálat  Vezetői tisztségviselői pozíciótól vagy foglalkozástól eltiltás új kizáró ok  Az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napig terjedő időszakra vizsgálható, hogy az adott személy vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes volt-e (a korábbi 180. nap helyett)

57 Art – Egyéb módosítások január 1-jétől Köztartozásmentes adózói adatbázis A köztartozásmentességre vonatkozó feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük. Az adózók észrevételt tehetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésük esetén. Képviseleti szabályok – a jövedéki ügyintéző is eljárhat állandó képviselőként Adóigazolás – Az adóigazolásban a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokra vonatkozó információ is szerepel.( a január 1-ját követően benyújtott kérelmekre alkalmazva) Fizetési könnyítés Értékhatár növekedés szja pótlékmentes részletfizetésnél 200 ezer forintra ( összeghatárban EHO is!) – 150 ezerről

58 Art – Egyéb módosítások január 1-jétől Mulasztási bírság A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók) esetében a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve hibás teljesítése esetén az adóhatóság nem bírságolhat azonnal, hanem először fel kell hívnia az adózót a kötelezettség teljesítésére. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Kv.: bejelentkezés, foglalkoztatotti bejelentés, EKAER bejelentési kötelezettség. Adótartozás, visszaigénylés január 1-jétől az adóhatóság nem szerepelteti az 1000 Ft-ot el nem érő adótartozást a nyilvántartásában, és az 1000 Ft-ot el nem érő adó- visszatérítést, visszaigénylést nem utalja ki.(eddigi 100 Ft) Az új összeghatárt el nem érő korábbi tartozásokat törli a hivatal. Adóellenőrzés A NAV-nak ezentúl csak a kockázatos adózók végelszámolása esetén kötelező ellenőrzést lefolytatnia.

59 Art – Egyéb módosítások Folyószámla-integráció január 1-jétől NAV egyesíti folyószámla-nyilvántartási rendszerét, adózó egy helyen informálódhat fizetési kötelezettségeiről. Az adó- és vámfolyószámla integrációval összefüggésben a tv az értelmező rendelkezésekben tartalmazza: Adószámla Az elszámolás Tételes elszámolású fizetési kötelezettség fogalmakat A tételes elszámolású fizetési kötelezettségeket az előíró határozatszám megjelölésével kell teljesíteni. Tételes elszámolású fizetési kötelezettség: A vám, Az importtermék áfája, A regisztrációs adó, Az importtal kapcsolatos jövedéki adó. Az adófolyószámlát köztehernemenként kell vezetni, nem pedig adónemenként. Az adózó a NAV által nyilvántartott összes köztehernemek között kérheti túlfizetésének átvezetését (nem csak adónemek között). Az adózó csak akkor kap egyenlegközlőt, ha az adószámláján a tartozás vagy a tólfizetés összege meghaladja a 2 ezer Ft-ot (eddig 1 ezer)

60 A biztosításokkal kapcsolatos módosítások, társadalombiztosítás, járulékfizetés A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. tv-t év közben az alábbi törvényekben módosította az Országgyűlés: -Az adózással összefüggő egyes tv-k módosításáról szóló évi LXXXI. tv. -A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő- kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló évi LXXIV. tv. - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi VIII. tv.

61 A biztosításokkal kapcsolatos módosítások, társadalombiztosítás, járulékfizetés Az egészségügyi szolgáltatási járulék minden évben az inflációt követő mértékben emelkedik. Tbj 39. § (2) bek alapján abban az esetben kell a belföldi magánszemélynek megfizetni, ha nem minősül a Tbj. 5. §-a alapján biztosítottnak illetve a 16. § alapján sem jogosult a természetbeni ellátásokra január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulák havi összege 6930 Ft-ról 7050 Ft-ra, napi összege 231 Ft-ról 235 Ft-ra emelkedik. (Tbj. 19. § (4) bek)

62 A járulékfizetés és a foglalkoztatási kedvezmények évközi változása Szociális hozzájárulási adó Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. tv. IX. fejezetében foglalt szociális hozzájárulási adót idén év közben az alábbi törvényekben módosította az Országgyűlés: -Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. tv. módosításáról szóló évi LXI. tv. -A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő- kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló évi LXXIV. tv. - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi VIII. tv.

63 A járulékfizetés és a foglalkoztatási kedvezmények évközi változása 25 és 55 év közötti mezőgazdasági dolgozók július 1-jétől változás: A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók 14,5 %-os kedvezményt érvényesíthetnek a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 ezer Ft után. A fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát ezer Ft-ig – 27 % helyett 12,5 %. Az adókedvezmény a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak után vehető igénybe. Ilyen munkakörnek minősülnek a FEOR-08: 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörök, 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörök.

64 A járulékfizetés és a foglalkoztatási kedvezmények évközi változása 25 és 55 év közötti mezőgazdasági dolgozók Mezőgazdasági munkakörök tehát a FEOR számozás szerint: 6111Szántóföldinövény-termesztő 6112Bionövény-termesztő 6113Zöldségtermesztő 6114Szőlő-, gyümölcstermesztő 6115Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 6116Gyógynövénytermesztő 6119Egyéb növénytermesztési foglalkozású 6121Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és tenyésztő 6122Baromfitartó és tenyésztő 6123Méhész 6124Kisállattartó- és tenyésztő 6130Vegyes profilú gazdálkodó

65 A járulékfizetés és a foglalkoztatási kedvezmények évközi változása 25 és 55 év közötti mezőgazdasági dolgozók Mezőgazdasági munkakörök tehát a FEOR számozás szerint: 7333Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 8421Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője A kedvezmény igénybevételére nincs időkorlát, vagyis az mindaddig érvényesíthető, amíg a munkavállalót mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják. Egész hónapra csak abban az esetben érvényesíthető a kedvezmény, ha a munkavállaló a hónap egészében ilyen munkakörben végzi munkáját. A kedvezmény nem vehető igénybe azokban a hónapokban, amelyekben a munkavállaló betölti a 25. ill. az 55. életévét.

66 A járulékfizetés és a foglalkoztatási kedvezmények évközi változása 25 és 55 év közötti mezőgazdasági dolgozók Ha a munkavállaló havi munkabére meghaladja a 100 ezer Ft-ot, a 100 ezer Ft feletti részre a szociális hozzájárulási adót a normál 27%-os mértékkel, a szakképzési hozzájárulást pedig 1,5 %-os mértékkel kell megállapítani (2011/CLVI. tv. 462/G §) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítani kell az érvényesíthető kedvezmény maximális összegét. A kedvezmény ilyen esetben legfeljebb 100 ezer Ft-nak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.

67 A szociális hozzájárulási adóból történő kedvezmény érvényesítése. Egyes foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó közteherfizetés, különös tekintettel az iskolaszövetkezetben történő munkavállalással összefüggő változásokra Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Iskolaszövetkezetek rendeltetése:diákok munkalehetőségének megteremtése. Speciális szabályozás: munkajogi, társadalombiztosítási és adózás szempontjából. Munkajogi szabályozás Az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló évi I. tv. XVII. fejezete az irányadó.

68 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Munkajogi szabályozás – speciális, tekintettel a tagnak van egy alap jogviszonya a tanulói Az iskolaszövetkezeti munkaviszony minden esetben határozott időre létesülhet, amely 5 évnél hosszabb is lehet, nem korlátozott a határozott idejű jogviszony azonos felek közötti meghosszabbítása, vagy újboli kikötése, a munkavállaló nem az iskolaszövetkezet részére végez munkát, mindig egy harmadik fél részére, a szolgáltatás fogadója javára (munkaerő-kölcsönzéshez hasonlóan). elsőként – keret-munkaszerződés jön létre (feladatok jellege, alapbér legkisebb összege), munkavégzési kötelezettség kezdete nem ehhez a munkaszerződéshez kötődik – konkrét munkavégzés kezdéséhez a megrendelőnél.

69 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Munkajogi szabályozás E megállapodásban már pontosan rögzítik az alapbért, ellátandó feladatot, munkavégzés helyét és időtartamát. Arra az időre, amíg a tanuló, hallgató az iskolaszövetkezet vagy a szolgáltatás fogadója részére nem végez munkát – díjazás nem illeti meg. Bizonyos munkáltatói jogköröket megosztva gyakorol az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója. Nem jár rendes szabadság, betegszabadság, szülési- és fizetés nélküli szabadság. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok szerint alakul. Speciális megszűnési ok – a szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése (pl. a tag kilép,vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, bíróság a tagot kizárja)

70 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Bejelentési kötelezettség Tanuló, hallgató – adóazonosító jel szükségessége – T34 Art. - speciális szabályok az iskolaszövetkezet és a tanuló közötti munkaviszony bejelentésére Iskolaszövetkezet a munkaszerződés megkötés napján köteles bejelenteni iskolaszövetkezet adószámát tanuló, mint munkavállaló adóazonosítójelét, TAJ számát diákigazolvány számát Elektronikusan (ügyfélkapu) T1044D nyomtatványon és telefonon is teljesíthető (telefonos ügyfélszolgálaton) Azt a tanulót kell bejelenteni, aki nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat és az iskolaszövetkezettel megkötött munkaszerződése alapján határozott idejű iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatják, és a munkaviszony harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében jön létre.

71 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Bejelentési kötelezettség Az iskolaszövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő, de nappali rendszerű oktatás keretében nem tanuló - biztosítottnak minősülő – tagját a T1041-es Adatlapon kell bejelenteni. Az iskolaszövetkezet és a tanuló között fennálló munkaviszony a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában megszűnik. Iskolaszövetkezet 8 napon belül köteles ezt is bejelenteni – elektronikus úton vagy telefonos ügyfélszolgálaton.

72 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Tbj értelmében az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagja nem minősül biztosítottnak abban az esetben, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. A Szocho tv alapján az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonya szintén nem esik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alá. Cél: megkönnyítse a diákok munkavégzését abban az időszakban, amikor tanulmányukat folytatják. „Tanulmányokat ténylegesen folytat” feltétel nem csak a tanuló, hallgatói jogviszony fennállását, hanem a tanulmányok tényleges folytatását írja elő.

73 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A nappali tagozatos hallgató a hallgatói jogviszonyát szünetelteti – vagyis tanulmányokat ténylegesen nem folytat – foglalkoztatására ezen időszak alatt kerül sor – biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997.(XI.5.) Korm. rend. meghatározza: -ki minősül „iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató” tanulónak, hallgatónak -szükséges iazolások fennállását.

74 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. szerinti tanulói joviszonnyal rendelkezik, vagy nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló tv szerinti nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, valamint az, aki az előzőekben említett jogviszonyának megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra jogosultsága lejártáig.

75 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A tanulói, hallgatói jogviszony, valamint a diákigazolványra való jogosultságot az alábbi dokumentumokkal lehet igazolni: -A köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony- igazolás -A felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolás -A tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány -A tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány.

76 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség június 19-től változó szabályozás: Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja mellett nem terheli biztosítási kötelezettség a 25. életévének betöltéséig azt a hallgatót sem, aki hallgatói jogviszonyát szünetelteti (passzív féléves hallgató) Ha a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. hallgatói jogviszony szünetelésére vonatkozó rendelkezései alapján él azon jogával, hogy a hallgatói jogviszonyát – akár több félévre is – szünetelteti, és foglalkoztatására ezen időtartam alatt kerül sor, nem terheli biztosítási és egyéni járulékfizetési kötelezettség, további feltétele – a hallgató ne töltse be a 25. életévét.

77 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség június 19-től változó szabályozás: A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő- kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló évi LXXIV. tv-ben foglalt Szocho tv- t is érintő módosítások alapján nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak az iskolaszövetkezet és a hallgató között fennálló jogviszony akkor sem, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát szünetelteti és 25. életévét még nem töltötte be. Így az iskolaszövetkezetnek nem eredményez adófizetési kötelezettséget fenti feltételekkel. Amennyiben nem felel meg – bizt, jogv. - 10%, 8,5% egyéni jár., 27% szocho

78 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. tv. (Eho tv) rendelkezései szerint nem keletkezik EHO fizetési kötelezettség az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló tagjának az iskolai szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműkodéséért kapott ellenszolgáltatás esetében. Kiegészítve az egészségügyi alapellátásról szóló évi CXXIII. tv augusztus 1-jétől : A módosítás alapján az iskolaszövetkezetnek nem keletkezik EHO fizetési kötelezettsége a 25 év alatti passzív féléves hallgató által az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésért kapott ellenszolgáltatás után sem.

79 Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, adó- és járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Személyi jövedelemadó Az iskolaszövetkezeti tag által folytatott munkavégzésből származó jövedelem az Szja tv alapján összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A szolgáltatás fogadója által közvetlenül juttatott bevétel bérnek minősül. A szolgáltatás fogadóját az Szja tv 3. § 14. pont c. alpontja alapján munkáltatónak kell tekinteni – köteles az adóelőleg megállapítására, levonására, bevallására és megfizetésére. A szolgáltatást fogadó, mint kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a hallgató tagjának az Szja 46. § (5) szerint.

80 Harmadik országbeli kiküldött munkavállaló biztosítási kötelezettsége július 1-jétől NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS - Tbj. 11. § b) pont A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. Főszabályként csak 2 évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő- kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású. 2 évet meghaladó munkavégz. esetén – járulékok a munkavégz. első napjától

81 Harmadik országbeli kiküldött munkavállaló biztosítási kötelezettsége július 1-jétől Módosult a Tbj. 65. § (1) bekezdése július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés esetén a kétéves időtartamot július 1- jétől kell számítani (korábban január 1-jétől). A külföldiek kiküldetése, kirendelése, munkaerő-kölcsönzése alapján biztosítási kötelezettség (egyéni járulék és szoc. ho.) legkorábban július 1-jével jön létre. Mód: évi LXXIV. törvény 266. § 3. pont Hat: jan. 01-től Két évnél hosszabb munkavégzés esetén is lehet mentesség:  Kiküldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan, két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és  E körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, amit a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. (mentesség csak az egyéni járulékokra, szoc. ho-ra nem)

82 Harmadik országbeli kiküldött munkavállaló biztosítási kötelezettsége július 1-jétől A Tbj. 11. § b) pontjában említett személyek biztosításba történő bevonása további 6 hónappal kitolódik, tekintettel arra, hogy számos már letárgyalt, aláírt, de még ki nem hirdetett kétoldalú szociális biztonsági egyezmény van folyamatban. A jogszabály módosítás lényege, hogy az egyezmény hatálybalépéséig ezen személyek ne kerüljenek be a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe és ezen időpontig járulékmentesen legyenek foglalkoztathatók Magyarországon.

83 Köszönöm a megtisztel ő figyelmet!


Letölteni ppt "Évközi és a 2016. évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné 2016.01.21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések