Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az építőipari jogszabályi változások munkaviszonyt érintő előírásainak adózási, munkajogi vonzata 2013. Készítette: Harmat Ferencné NAV Komárom-Esztergom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az építőipari jogszabályi változások munkaviszonyt érintő előírásainak adózási, munkajogi vonzata 2013. Készítette: Harmat Ferencné NAV Komárom-Esztergom."— Előadás másolata:

1 1 Az építőipari jogszabályi változások munkaviszonyt érintő előírásainak adózási, munkajogi vonzata Készítette: Harmat Ferencné NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága Adóügyi Igazgatóhelyettes A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény A szociális hozzájárulási adóról az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény IX. fejezete rendelkezik

2 2 Építőipari jogszabályi változás  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Tv. 39. § (2) bek. Szerint: Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat a.) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik b.) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló –ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c.) aki vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a.) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. (3) bek. Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. 191/2009. (IX.15) Korm. rendelet 35. §

3 3 Munka törvénykönyve  évi I. tv.  42. § A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre  43. § A munkaszerződés alapján:  A munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni  A munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni  45. § A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.  88. § Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott  Teljes napi munkaidő  Részmunkaidő  92. § A teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános teljes napi munkaidő)  97. § A munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend)

4 évi LXXX tv (Tbj.)  5. § (1) bek. Biztosítottak: a.) a munkaviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.  4. § Fogalmak, értelmező rendelkezések:  Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni és társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. Saját jogú nyugdíjas - Tbj. 14. § (3) a.) öregségi nyugdíj c.) rehabilitációs járadék - Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátás, öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély - Magyarországon nyilvántartott egyháztól - növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék - EGT állam szerinti öregségi nyugdíj

5 5 A Tbj. - Járulékmértékek  A biztosított és az egyéni vállalkozó, őstermelő által fizetendő  nyugdíjjárulék 10%, illetve az  egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (8,5%) mértéke változatlan  Pénzbeli egészségbiztosítási járulék3%  Természetbeni eg.bizt. járulék4%  Munkaerőpiaci járulék1,5%  Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 Ft (napi összege 222 Ft)  Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni-, társas vállalkozó  Biztosítottnak nem minősülő- a Tbj. 39. § (2)-ben meghatározott személy  Nyugdíjjárulék-plafon: az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ január 1-jétől megszűnik, így a munkavállalóknak felső korlát nélkül kell a jövedelmük után 10% nyugdíjjárulékot fizetni. Átmeneti szabályok: december havi bevallásban a január 10-ig kifizetett bér, prémium, jutalom után Ft-ig. Elmaradt követelés: december 31-én hatályos szabályozás alk.- adott év érv. plafonja

6 6 A Tbj – Vállalkozók járulékfizetése  Járulékfizetési alsó határ Főállású egyéni és társas vállalkozó  Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék  Minimálbér másfélszerese után (98 ezer*/147 ezer)  Garantált bérminimum után (114 ezer*/171 ezer)  Nyugdíjjárulék  Minimálbér  Garantált bérminimum Alapja:  Vállalkozói kivét  Átalányban megállapított jövedelem  EVA adózó – minimálbér/garantált bérminimum – egyoldalú nyilatkozat Szociális hozzájárulási adó Minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után Mértéke: 27%

7 7 A Tbj – Vállalkozók járulékfizetése  Több biztosítási jogviszony – Főszabály – Tbj. 31. §, 25/A § Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (10%) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (8,5%) Az egészségbiztosítási (3+4=7%) és nyugdíjjárulék (10%) alapja a tényleges jövedelem (költség elszámolásos egyéni vállalk.), EVA-s esetén az adóalap 4%-a, átalányadózó egyéni vállalk. esetén az átalányban megállapított jövedelem:  az - átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy  az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A HETI 36 ÓRÁS FOGLALKOZTATÁS megállapításánál az EGYIDEJŰLEG fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani!! Kv: KATA adózási mód

8 8 A Tbj – többes jogviszonyok  Nem fizet 1,5% munkaerő-piaci járulékot 25/A § Az az egyéni és társas vállalkozó - közép v. felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat - vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik ( nem előírás a 36 óra)  Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése Tbj. 36, 37, 37/A §-ok - Kieges társas vállalkozó után a társas vállalkozás, - Kieges egyéni vállalkozó 6660 Ft (222 Ft/nap) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - Nem kell megfizetni: pl: keresőképtelenség, GYES, vállalk. szünetelése (a munkaviszony nem kivétel, több vállalkozói jogviszonynál csak 1 helyen kell fizetni) - Továbbá a kieges vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot fizet, alapja a tényleges jövedelem (kivét, EVA alap 10%-a, átalányban megállapított jövedelem), ha nincs jövedelem nem kell. - az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától, a törlés napjáig - tag esetén tagi jogviszony alatt

9 9 A Tbj – többes jogviszonyok  Járulékfizetési kötelezettség több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén 31. § (5) Több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja v. ügyvezetője (megbízás – január 1-től nem lehet) évente 1 alkalommal történő választása esetén (jan. 31-ig) 1 társaságnál fizet főfoglalkozásúként, többiben csak a kiosztott jövedelem után. (6) Egyszerre egyéni vállalkozó és társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja: alapeset: egyéni vállalkozásban fizet főfoglalkozásúként(legalább garantált bérminimum után), társas vállalkozásban csak a kiosztott jövedelem után választás: január 31-ig történő választása esetén a társaságnál történő főfoglalkozású járulékfizetésről (egyéni vállalkozásban csak tényleges kivét után)  Önálló tevékenységre kiváltott adószám (ún. 7-es adószám, szellemi tevékenység) Tbj. 39.§ (2) alapján 6660 Ft egészségügyi szolg. járulék fizetés, munkaviszony esetén kijelentkezés, (45 nap türelmi idő)

10 10 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  január 1-jétől a kifizető következő új jogcímeken vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt:  a szakképzettséget nem igénylő munkakörben,  a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti,  a tartósan álláskereső személyek,  a GYED folyósítását követően, a GYES, valamint GYET folyósítása alatt vagy azt követően,  a kutatóként, illetve  a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott új munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.

11 11 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Az új kedvezményekre vonatkozó közös szabályok  kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesíthető,  a kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére,  a kedvezményt a kifizető a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adóból veheti igénybe,  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg,  Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a kedvezmény érvényesíthető, de összege arányosan csökken,

12 12 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető kedvezmény  A FEOR január 1-jén hatályos 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személlyel összefüggésben a kifizető a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.(pl. takarítók, egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások)  A kedvezmény a december 31-én már foglalkoztatott munkavállaló után is érvényesíthető.

13 13 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény alapja, mértéke  A kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.  Fontos! Ha a munkavállalót a tárgyhónapban nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény nem jár. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik.

14 14 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Életkorhoz kötődő kedvezmények  A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.  Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25, illetve az 55. életévét betölti, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

15 15 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal nem rendelkező – pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény  A részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. (Részmunkaidő esetén arányosítás, szakképzési hozz. sincs 100 ezerig )  A kedvezmény a december 31-én már foglalkoztatott pályakezdő után is érvényesíthető. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben január 1-jét kell tekinteni.  IGAZOLÁS – Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással(egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.(180 napba nem számít egyszerüsített fogl, iskolaszövetkezet)  Az igazolás kiadása iránti kérelmet a munkavállaló(vagy nevében eljáró meghatalmazott) kötetlen formában, papír alapon személyesen, vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóságon.

16 16 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező – munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény  Egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.(részmunkaidős foglalkoztatásnál arányosítás) A fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát ezer forintig - 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.  Időkorlát kizárólag a 25. életév betöltése.

17 17 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény  Az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.(részmunkaidőnél arányosítás)  NYUGDÍJAS!!

18 18 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény  A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.  Figyelem! A kedvezményt kizárólag a december 31-ét követően kezdődő foglalkoztatás esetén lehet igénybe venni.  Tartósan álláskeresőnek minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A 9 hónap, valamint a 6 hónap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

19 19 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény alapja, mértéke  A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt(munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett(bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás)  A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.  Fontos! A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

20 20 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Kisgyermekes szülők foglalkoztatása után járó kedvezmények  A GYED(gyermekgondozási díj) folyósítását követően, a GYES(gyermekgondozási segély), valamint a GYET(gyermeknevelési támogatás) (együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.  A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követő foglalkoztatás január 1-jét megelőzően kezdődött.  Figyelem! A THGY(terhességi gyermekágyi-segély), ápolási díj a kedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül anyasági ellátásnak.

21 21 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Az anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény  A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót).  A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

22 22 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Az anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének korlátai:  A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.  A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.  A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.  A „kedvezményezett” foglalkoztatás kezdete. –Ha a foglalkoztatás január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett” foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött. (Ez nem minden esetben egyezik meg a munkajogi foglalkoztatás kezdő napja!)

23 23 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Példa 1.Gyes lejárt: Foglalkoztatás kezdete ezt követően: hónap lejár: Elméletileg eddig érvényesíthető lenne a kedvezmény, de: A foglalkoztatás első 3 éve lejárt én, és a kedvezményezett időszak legfeljebb 3 év, így kedvezmény nincs. 2.A dolgozó el ment vissza dolgozni, gyes mellett, amit most is kap (beteg gyermek).  45 hónapot nem kell számolni, mert tart a folyósítás!  A kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: január 1.  Nincs kedvezmény, 3 év eltelt.

24 24 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye  A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető  a Tao tv. szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és  a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli (új munkavállaló).  További feltétel: hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen.

25 25 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye (alapja, mértéke)  A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.  A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.  Korlát: A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

26 26 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény  Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő

27 27 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény alapja, mértéke  A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával.  Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.  Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.

28 28 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya:  a pályakezdő munkavállalók után az Eat.(2011. évi CLVI tv. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények mód.) 462/B. § (2) bekezdése szerint, (27 százalék)  a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint (27százalék), vagy  a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint (27százalék), vagy  a szabad vállalkozási zónában müködő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat 462. § E. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Fontos! Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

29 29 Szociális hozzájárulási adó kedvezmény  A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya:  az Eat 462/F. §-ában meghatározott kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.  Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás!

30 30 KATA – Kisadózó vállalkozások tételes adója évi CXLVII. Tv.  Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:  legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,  Tbj. (1997. évi LXXX. Tv.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül (A1 jelű igazolás!)  a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül (igazolás az egyezmény szerinti formában),  olyan magánszemély, aki december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy  rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;

31 31 KATA Vállalkozók járulékfizetése  Az adózási mód, illetve a státusz (főállású, ún. másodfoglalkozású, vagy kiegészítő tevékenységet folytatató) befolyásolja.  Aki marad a Szja tv., illetve az Eva tv. hatálya alatt annak a járulékfizetési kötelezettsége nem változik. Figyelni kell az átalányadózás választására jogosultak új körének járulékszabályaira.  Az új adónemeket választó (KATA, KIVA) adóalany: a választás szerinti anyagi jogi szabály szerint fizet. KATA tv. hatálya és alapvető rendelkezései: Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az Art. rendelkezései szerint teljesíti.

32 32 KATA  Alanya 3. §  Az egyéni vállalkozó (egyéni ügyvéd, állatorvos is)  Az egyéni cég  A kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt, KKT ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e tv. II. fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást v. az EVA-t választotta. Az adónem az adóév során bármikor választható. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjától jön létre. A kezdő vállalkozás az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatát az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg is megteheti, ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Nyilvántartásba vételről NAV – értesítő levelet küld, bejelentés – Végrehajtható okirat!!

33 33 KATA  Nem választhatja: TEÁOR 2008 ill. Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke szerint Biztosítási ügynöki, bróker tevékenység66.22 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége66.29 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése68.20 Csak akkor, ha ebből bevételt szerez!!! Nem zárja ki, ha bejelentett tevékenységi körében szerepel! Nem választhatja: -adószámát az adóhatóság a bejelentkezést megelőző 2 éven belül törölte v. jogerősen felfüggesztette Ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni. Kivéve: ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a vállalkozásban végezni, akkor azt csak 2 módon teheti meg: kisadózóként v. munkaviszonyban

34 34 KATA  Adóalanyiság megszűnése: ha a választásra jogosító feltételek valamelyikében olyan változás áll be, amely kizárja az adóalanyt a jogosulti körből. - a vállalkozás ügynöki tevékenységből v. ingatlan bérbeadásból bevételt szerez - a cégnek nem magánszemély is tagjává válik - a cégből a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nincs bejelentve a NAV-hoz - a vállalkozás adószámát az adóhatóság felfüggeszti v. törli - a vállalkozási forma oly módon változik meg ill. a cég úgy alakul át, hogy ezáltal a vállalkozás már nem lenne jogosult a KATA választására - az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik - a cég kisadózói tagja meghal, és 90 napon belül nem jelentenek be új kisadózót - a cég jogutód nélkül megszűnik - a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás indul - a vállalkozás az adóalanyiság megszüntetéséről dönt, és ezt bejelenti az adóhatósághoz

35 35 KATA  Adóalanyiság megszűnése: - vállalkozás adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer Ft-ot - az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt az adó ill vám hatóság mulasztási ill. jövedéki bírságot szab ki – számla, nyugtaadás elmulasztásért - be nem jelentett alkalmazotti foglalkoztatás ill. igazolatlan eredetű árú forgalmazása A megszűnéstől számított 24 hónapon belül ez az adóalanyiság nem választható ismételten. Megszűnést követően 30 napon belül nyilatkozat a bevételről, illetve bevallási kötelezettség 40%-os adó esetén.

36 36 KATA  Adómérték:  Főállású kisadózó50 ezer Ft/hó  Főállásúnak nem minősülő25 ezer Ft/hó Minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön 6 millió Ft éves bevételig! ezer Ft/hó, ha nem minden hóban fizet Bevétel fenti összege felett 40 % mértékű adó, nem zárja ki az adózói körből. Adót havonta, tárgyhót követő hó 12-ig kell megfizetni!! Adófizetés alól mentesül : -táppénz, baleseti tp.,THGY, GYED, GYES, GYET, ápolási díj -Katonai szolgálat -Fogva tartott -Egyéni vállalkozó szüneteltetése Kiváltott közterhek: -Vállalkozói Szja -Vállalkozói osztalékalap utáni adó -Átalányadó -Tao

37 37 KATA Kiváltott közterhek: -Szja -Egbizt. és nyugd. jár. -Munkaerő piaci jár. -EHO -Szociális hozzájárulási adó -Szakképzési hozzájárulás Nem mentesül: - A kisadózónak nem minősülő személyek utáni adó és járulék -Áfa (lehet alanyi mentes, 6 mill jan 1-től) Ellátások, jövedelem: -Főállású kisadózó – biztosított – társadalombiztosítási, munkaerő-piaci, nyugdíj ellátásokra jogosult, alapja: Ft -Főállásúnak nem minősülő – nem biztosított, ellátás nem jár

38 38 KATA Adatszolgáltatási kötelezettség -Ugyanazon gazdálkodótól naptári éven belül 1 mill Ft-ot meghaladó bevételt szerez Számla: -Minden számlán „Kisadózó” szöveg feltüntetése - mulasztási bírság Nyilvántartás: -Egyszerű bevételi nyilvántartás – időrendben -Sorszám, bizonylat sorszám, bevétel öszege, bevétel megszerzésének időpontja Nyilatkozat - Február 25-ig ( ha nem érintett adózó 40%-os adóval) bevételről formanyomtatványon

39 39. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "1 Az építőipari jogszabályi változások munkaviszonyt érintő előírásainak adózási, munkajogi vonzata 2013. Készítette: Harmat Ferencné NAV Komárom-Esztergom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések