Népi építészeti mozgalom 1920 és 1944 között Vázlat Baranyai Katalin, PhD.

Az előadások a következő témára: "Népi építészeti mozgalom 1920 és 1944 között Vázlat Baranyai Katalin, PhD."— Előadás másolata:

1 Népi építészeti mozgalom 1920 és 1944 között Vázlat Baranyai Katalin, PhD

2 ÉPÍTÉSZETI SZAKSAJTÓ a korban Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei Építő Ipar- Építő Művészet (konzervatív) Építőipari Szemle (modern) Magyar Építőművészet, Iparművészet (művészeti) Műszaki Világ, A Technikus (mérnöki ) Építőmesterek Közlönye, Magyar Kőművesmesterek Lapja (építőipari) Műszaki Világ (a népi építészeti gyűjtés propagálása, cél: hivatalos mérnök-szakfelügyelet felállítása a falusi építkezésekhez ) Építészet (népi reformtábor)

3 ALAPFOGALMAK neobarokk társadalom (Szekfű Gyula) Népies  népi reformmozgalom: 19. századi gyökerekkel, az agrár- Magyarország társadalmi kérdéseinek megoldására, a népi származású középosztály erőivel a húszas években indult széles körű (népfrontos) értelmiségi mozgalom, mely a reform-konzervatívizmussal is próbál szövetkezni. Előzménye a falukutató mozgalom, mely egyházi, cserkész, egyetemista és írói körökből indul (pl.Bartha Miklós Társaság), baloldali néprajzos-szociológusi-írói szárnya a politikában él tovább (Erdei Ferenc, Kovács Imre, Darvas József, Veres Péter)  A népi építészeti mozgalmat a lechneri és a korkérdések tisztázása is megalapozza, olyan szociális elkötelezettségű rurális építészet, amely elsősorban publicisztikában és tervekben maradt ránk (világválság, háború). Fő kérdései: korszerűség és nemzeti jelleg. Építései állami megrendelések. Urbánus ált.jelentése: mentalitás, mely a városiasodással jön létre és a polgári osztályhoz kötődik. Itt olyan oppozíció a népivel szemben, amely vitatja a nemzeti jelleg különös értékét, művészi meghatározó szerepét. Reformnemzedék (mint a reformkor és Adyék) a Trianon-nal eszmélő új (öntudatos és demokratikus elveket valló) versenyképes, új generáció Szociográfia szépírói eszközökkel írt valóságfeltárás (Pusztulás, Puszták népe, Tardi helyzet, A legnagyobb magyar falu, Viharsarok) Hungarológia a korban össztudománnyá előlépett néprajzi-nyelvészeti stb. társadalomtudomány (Györffy István  Táj és Népkutató Kp. 1938-); Magyary Zoltán Nemzetkarakterológia: a kor divatos megközelítési módja a nemzeti jelleg megfogalmazására (szellemtörténet)

4 Társadalom és építészet Sajtó-ankétok az építészetről Magyar Szemle 1928: PADÁNYI GULYÁS Jenő A magyar építőművészet útja Pesti Napló 1930: a 'nemzeti' építészet kérdéséhez: „Kövekbe írt magyar dráma” sorozatcímmel Válasz (népi oldalon, 1934-1938), Szép Szó urbánus vagy baloldali nézőponton, 1936-1937) Magyarország (Magyar Szemle is) 1934 és 1939: gyakorlati és szociális irányba szélesítve: "Magyar kövek" és "Korszerű magyar építőstílust„ Magyar Élet 1944: „A magyar építészetről”

5 A lechneri örökség és a közelmúlt feldolgozása NÉPI kontra URBÁNUS a kezdeteknél,1928 A MMÉE Közleményeiben a lechneri örökség értelmezéséről folyt pengeváltás a dogmatikusnak nyíltan ekkor elnevezett Vámos Ferenc ill. a nem kevésbé harcos modern Ligeti Pál és a kitűnően vitázó mérsékelt Bierbauer Virgil között. VÁMOS később Lechner és Bartók művészi útját azonosítja: „a történeti formákat „keresztezni” kell a magyar parasztművészet formáival”  Milyen titkokat árul el a magyar parasztházak ősi stílusa? Magyarország, 1939 NB: NÉMETH László: Magyar építészet (1944) bartóki modell: gyökerek+korszerűség

6 Leágazások a lechneri úton 1928 Lechner Ödön Társaság 1928 Padányi Gulyás Jenő: A magyar építőművészet útja („ma nincs építész, aki ott tudná folytatni, ahol Lechner elhagyta”) 1929 JÁNSZKY Béla A magyar formatörekvések története építészetünkben (Lechner-szobor felállítása): „az általános építőművészi műveletlenség” és a konzervatív építészet ellen; 1930: a XII. Nk. Építési Kongresszus, Bp. a lechneri hagyaték örökösei (4): magyar stílustörekvők; - magyar stíluskeresők; - a történelmi múltból kiindulók; - a magyar népies művészeti elemekből kiindulók; Építészeti fórumok teremtése (ankétok), építészeti publicisztika: CSABA Rezső pl. Építőmunka (1933-35)  A magyar építőművészet útja, 1933. VÁMOS Ferenc: A magyar formanyelv építészetünkben 1929 (vita az új építészet képviselőivel – Bierbauer, Ligeti).

7 Frantsek Imre, 1928 Mezőkövesd, Községháza terve

8 Medgyaszay L. Lövéte, 1905 Árkay Aladár Rákosszentmihály, 1926

9 Kotsis Iván Lakóházterv, 1920. Kós Károly, 1907

10 KOZMA KOZMA LAJOS Az új ház, 1941-42

11 KOZMA Földbirtokos háza, 1941

12 KOZMA Pedagógus háza, 1941 Medgyaszay Kiss János u. 1928-9

13 A népi reformmozgalom Reformok a parlamentáris demokrácia keretei között egy új (demokratikus és modern, polgári) Magyar- országért (Márciusi Front, Új Szellemi Front) a 2 háború között (Ady - Szabó Dezső – Móricz nyomában; Kodály és Bartók példáját követve) Bölcsője, bábái – a népi írók mozgalma és alakjai (NÉMETH László, ILLYÉS Gyula, FÉJA Géza, KODOLÁNYI János stb.), saját lapjuk a Válasz (1934- 1938) és a Kelet Népe (MÓRICZ Zsigmond), középutas „népfrontos”irodalmi fórumuk a Magyar Csillag (1942-44) Politikai elágazásai: harmadik utas, baloldali radikális, szociáldemokrata, parasztpárti, kommunista Nemzetkarakterológia és szellemtörténet hatása  sajtóviták a magyar jellegről. Az építészetről és a falusi építésről pl. GEREVICH Tibor A magyar művészet szelleme címen (in. Mi a magyar? 1939).

14 A népi mozgalom építészetéről CSABA Rezső A magyar építőművészet útja (a „szükségszerű és meg nem fojtható nemzetiességben hiszünk, ami úgy nő ki a nemzeti pszichéből”) 1934; Az új magyar építőművészeti szemlélet kialakulása /Az új nemzeti törekvéseket 1. a természetesség (az organikus szemlélet) 2. a szükségszerűség (a cél és az adottságok) jellemzik/ 1942. TÓTH Kálmán: A magyar építészeti gyűjtés céljai (a gyűjtés azonnal felhasználható anyagot nyújtson, pl. mintaadás, egyetemi képzési reform, vidéki iparosképzés reformja, kutatóintézet)1938. ANTAL Dezső: A magyar falu (sok probléma: gazdálkodás, birtokelosztás, szociális feladatok, a művelődés eszközeinek a megteremtése előtérbe hozza az alkotó mérnök szerepét. Műszaki feladatok: 1. az összes falvainkra előírt kötelező rendezési tervek 2. hozzáértő szaktudás a kivitelezésben 3. az iparügyi minisztérium továbbképző tanfolyamainak rendszere)1937 (Műszaki Világ)

15 ONCSA CIRPAC, 1940 PADÁNYI GULYÁS változata, 1937 RÁCZ GYÖRGY

16 A népi építészeti falukutatások kezdetei Előzmények-minták: A századfordulótól Kodály és Bartók népzenei gyűjtőmunkája A 20-as évektől faluszeminárium, regöscserkészet (Sárospatak Ref. Teol. Akad.), Bartha Miklós Társaság, Szegedi Fiatalok (néprajz és magyarságtudomány) népfőiskolák, Erdélyi Fiatalok, KALOT falujárása, kiszállásai, Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközössége (pl. Szabó Zoltán szociográfiái), Építész példa: Tóth Kálmán: 1925  Balatoni Intéző Bizottság  Néprajzi Társaság (Győrffy István szerepe)  Magyar Ház Baráti Társaság  Országos Szociális Felügyelőség Mérnöki Osztálya  Országos Nagycsaládosok Családvédelmi Alapja Indulása 1935-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet kereteiben A Magyar Ház Barátai társaságban (Építészet, 1941.) Padányi Gulyás Jenő, Tóth Kálmán, Antal Dezső, Nászay Miklós, Miskolczy László, Brestyánszky Tibor, Lehoczky György alkotta a csoportot; később csatlakozott hozzájuk Kiss Tibor, Tóth János és a CIRPAC-tól „átpártolt” Rácz György. Négy megjelent kötetük: Tóth K.–Nászay 1936; Padányi–Tóth K.–Miskolczy 1937; Kiss 1943; Miskolczy–Vargha 1943.

17 Hivatalos reformszándékok a korban Klebelsberg Kunó „Művészeti kultúránk a nemzeti vonás nélkül érdektelen a külföld előtt” a fankfurti 2. CIAM-találkozó magyar küldötteinek, a XII. nemzetközi építészeti tervkiállításnak a támogatása, Szociológus tanácsadók, adatgyűjtők alkalmazása;1937-től rendezési tervek. 1936–37-ben a Gömbös-féle telepítési törvény alapján az első telepesközség - Aporháza; Tervezés: Antal Dezső (a hadirokkantak számára alapított fóti telepnél szerzett tapasztalatai és a telepesközségek kialakításáról írt korábbi munkája alapján nyerte el, mint a népi építészek csoportjának egyik legaktívabb tagja.)  Hatvanhét telepesház „népies” stílusban: építőanyaguk vályogtégla volt, de szilárd alappal és szigeteléssel; külső kialakításuk nagyjából megfelelt a szatmári falvak általános építészeti képének. A szarvas–szentesi komplex (közgazdászokkal, mezőgazdasági szakemberekkel közösen végzett, tájszervezés”– kísérlet Teleki Pál támogatásával, Magyary Zoltánnak, a Magyar Közigazgatás- tudományi Intézet vezetőjének tatai kísérlete mintájára. Dévaványai mintaház (Padányi Gulyás Jenő) A népiek építészeti kánonját támogatta a kormányzat: hagyományos vályogfalú egyszoba-konyha-kamrás épület szigeteléssel, hajópadlóval, korszerűsített fűtéssel (a kemence helyett vagy mellett takaréktűzhely); hagyományos tájolással, egységes alaprajz szerint, de a tájban megszokott fedélszék- kialakítással és egyszerű díszítő ornamentikával. A ház környékének rendezése: a hagyományosan elhanyagolt képet mutató kerítés, disznó- és csirkeól helyett a házhoz igazodó kivitelű, rendezett épületszerkezetek, egészséges (esetleg köz-) kúttal, árnyékszékkel és trágyakezeléssel. 1938-ban megszervezett Szatmári Norma („produktív szociálpolitika”) építőtevékenysége a visszacsatolt részeken  ONCSA-házak 1940-től; 1939–40-es hatalmas árvíz és belvíz hatásainak felszámolására létrehozott Árvízi Kormánybiztosság.

18 TÍPUSTERVEK

19 RÁCZ GYÖRGY Sárospatak RÁCZ Cimbalom u. modern+népi

20 Tóth Kálmán-Nászay Miklós, 1936

21 Mi az ONCSA? 1940-ben bontakozott ki Magyarországon az a mozgalom, mely a legszegényebb családok életét volt hivatott megkönnyíteni: ez volt az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, röviden ONCSA, mely a Pécs polgármestere, Esztergár Lajos által kidolgozott produktív szociálpolitika gyakorlati megvalósulása volt. gondoskodás a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról a megélhetésükben veszélyeztetett családok házhoz juttatása, gazdasági megsegítése anyagi feltételekkel nem rendelkező, arra érdemes családok részére anyagi eszközök biztosítása sokgyermekes családok intézményes támogatása

22 Célszerűség és építészet Alapvető probléma volt a nagycsaládosok számára a megfelelő lakás hiánya. Ezt a problémát lakások építésével oldották meg. Ezek az "oncsás" lakások a kor viszonyaihoz képest jól megépített, méghozzá az adott tájegységre jellemző népi stílusú épületek voltak.

23 Az ONCSA országos programja A Belügyminisztérium 1940. XXIII. törvénye alapján az országban összesen nagyjából 12 000 "ONCSA-ház" épült a II. világháború végéig.

24 ONCSA-házak anno és egy ONCSA-ház ma

25 ÚJ ÉPÍTÉSZET Magyarországra tíz évnyi késéssel érkezett Hallgatói kiállítás a Műegyetemen (Masirevich György rend.) 1927, Forgó Pál könyve, az Új építészet 1928, 1930: Új Építőművészet - jegyzetek a budapesti XII. nemzetközi építészeti tervkiállításhoz (Kós Károly) 1929 a CIAM frankfurti kongresszusa Az új építészet szerint a kor igazi problémái a szociális helyzet megoldatlan, s csak folyamatos modernizációval csökkenthetők ellentmondásai. Magyar félelmek az új építés német példáival szemben: Racionális: „nem szép” (belülről kifelé építés) Internacionalista: „baloldali” Funkcionális: ésszerű és korszerű - ez közös elemmé válik a népi reformépítészet legjobbjainál, pl. jó tájolás,  benapozás,  szellőzés,  takarékos belső terek és  jó közlekedő terek

26 Politikai elvek ütközése  népies -urbánus 1934 Walter Gropius Magyarországra látogatott. Budapesti szereplése egyfelől a nácizmus kritikájára, másfelől a Bauhaus és a CIRPAC elleni heves kirohanásokra szolgáltatott okot a szemben álló feleknek. A Gropiusra zúdított „össztüzet” nem szakmabeli, hanem egy polgári író, Márai Sándor írása nyitotta. Hamarosan azonban a „szakma” is jelentkezett. Folly Róbert építészetteoretikus a „belső komolyság” és „erős lelkiség”hiányával, csapongással vádolta Gropiust, aki szerinte nem is művész, hanem csak teoretikus, „gondolatember”. A Nyugat hasábjain megjelent válasz éles hangvételű volt: határozottan vissza- utasította azt a különben el sem hangzott vádat, mely szerint a CIRPAC hívei „bolsik, zsidók és nemzetköziek”, arra utalva, hogy a vádaskodók Hitler retorikáját vették át. Az építészek népi vonulatához tartozók ugyan nyilvánosan nem vettek részt a vitában, de ellentéteik a CIRPAC-csoporttal egyre nyilvánvalóbbak lettek. A körvonalazódó elvi szembenállás mellett politikai nézetkülönbségeik is egyértelművé váltak, amikor Padányi Gulyás Jenő, akit egyre inkább a népi irány koordinálójának lehetett tekinteni, a Gömbös Gyula miniszterelnök által kijelölt célok támogatására létrejött ifjúsági szervezetettel, a reformnemzedékkel való együttműködés mellett döntött. A „reformnemzedék” 1935 májusában rendezett nagygyűlésén beszédében az általános és titkos választójog bevezetésén túl az agrár-népesség életviszonyainak mielőbbi megjavítását sürgette (ugyanakkor, szemben az egyetemi körökben formálódó baloldali népi írói-politikusi csoporttal, óvatosabb volt a földreform követelésében).

27

28 A dévaványai mintaház „A jövő nemzedék egészsége fontosabb, mint a stíluskérdések” 1937-ben a Független Kisgazdapárt vezére, Eckhardt Tibor a sajtóban, a Magyarország c. lapon keresztül indított akciót az aszály sújtotta Dévaványa nagyközség szikes talajának megjavítására, s ezzel kapcsolatos a dévaványai minta-kisgazdaház megépítése (Padányi Gulyás Jenő népi - Rácz György cirpacos csapata) A CIRPAC a CIAM-Ost budapesti regionális konferenciáján a falu építési problémáira hívta fel a figyelmet (TF 1937, 7, p.206.) MOLNÁR Farkas: Új építés nagyobb léptékben (A c.i.a.m.magyar csoportjának ezévi munkája a tájszervezés és falusi építés tárgykörben BIERBAUER Virgil: A falusi építés időszerű kérdései (az autochton magyar építési mód kérdéseiről, a vályogépítésről; „a feladatok a magyar állam fennálló műszaki tudományos intézeteire várnak” - Ország Útja, 1937 Az 1938-as BNV-n a népiek lehetőséget kaptak arra, hogy egy mintalakóházat tervezzenek és építtessenek. Ennek kialakítása egyértelműen válasz volt a CIRPAC- osok elképzeléseire. (Granasztói) RIHMER Pál A népi építészeti mozgalom („mintha a népi építészeti mozgalom való célja nem a népi erők felszabadítása, hanem ellenkezőleg megkötése lenne”) - Az Ország Útja 1938 Az 1940-től épülő ONCSA-házak a BNV- (népi) és a dévaványai tervek (cirpacos) kompromisszumos változatai. Forrás: Pest Vármegye Közjóléti Szövetkezetének iratai, Pest Megyei Levéltár, XI.–391. 12.

29 TÉR és FORMA az új építészet lapja az új építészet, a CIAM cirpacos magyar tagozatának a lapja Főszerkesztő Dr. Bierbauer (később Borbíró) Virgil 1928- 1943 (1931-ig Komor Jánossal) Fischer József 1943-1948 Szerkesztősége: Major Máté, Kismarty-Lechner Jenő, Weltzl János, Granasztói Rihmer Pál.

30 Reformépítészet - új építészet népi - urbánus

31 NÉPI kontra URBÁNUS, viták 1943 ÉPÍTÉSZET (szerk. Padányi Gulyás Jenő) TÉR és FORMA (szerk. Fischer József és tsai) PADÁNYI GULYÁS Jenő: Magyar...magyaros, P. G. J.: Minőség és magyarság GRANASZTÓI RIHMER Pál: Levél a szerkesztőhözG.RIHMER Pál: Népi építészet és európai agrárcivilizáció, G. R. P: Farmertelep az Egyesült Államokban MAJOR Máté: Egy „faluépítészeti kérdőív”!; Népi építészet – népies építészet (1943/2) FISCHER József.: A magyar ház barátainak Miskolczy László, Padányi G.J. és Tóth Kálmán Válasz a Magyar Ház Barátai nevében Álláspontunk a magyar építészet ügyében (kéziratban maradt) Visszhang: MOLNÁR Farkas: Fogalomzavar az építészetés a politika körül (Nyugat, 1943/20. 380-383.) CSABA Rezső: szellemi gyarmatnak az autonómiáért vívott harcát látja a vitában FÜSTI MOLNÁR Sándor: a vita kultúra és civilizáció szembefordulását érzékeltette

32 Ajánlott irodalom a kor/ból/hoz Szakirodalom FÜLEP Lajos: Európai művészet és magyar művészet 1923, ill. Célszerűség és művészet az építőművészetben 1944. BIERBAUER Virgil: A magyar építészet története 1937. VÁMOS Ferenc: Lechner Ödön→Elek Artúr: LECHNER ÖDÖN Vámos Ferenc könyve, Nyugat, 1928.3. Tört.-társad. háttérhez SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék 1920, Mi a magyar?, (Magyar Szemle Társ.) 1939, NÉMETH László Tanú stb. és BIBÓ István művei; A népi urbánus vita dokumentumai 1932-1947.(Sz. Nagy Péter) Utóhang „Tulipán-vita” Élet és Irodalom, 1975 szept.-nov.

33 ÍRÓK AZ ÉPÍTÉSZETRŐL Van-e magyar építőművészeti közvélemény? És különösen: van-e építőművészeti véleménye a magyar művész- társadalomnak? Két évtizede, hogy a szakemberek kezében alakul, formálódik új építészetünk. Közömbös-e, hogy mit szól ehhez az új építészethez a magyar szellemi élet elitje, azok, akik a mai magyar társadalmat reprezentálják, kifejezik és irányítják? Az építészet társadalmi produktum. Vajon új Építészetünk hogyan viszonylik a magyar társadalom szükségleteihez, lelki alkatához, ízléséhez, szociális helyzetéhez és egyetemes nagy eszményeihez: kifejezi-e, szolgálja-e? "Írók az építészetről" c. cikksorozatunkban ehhez a kérdéshez akarunk közelebb férkőzni. Nehéz feladatra vállalkoztunk, mert kérdéseinkre nagyobbrészt ezt a Rövid választ kaptuk: "Nem értek az építészethez". De jellemző és kísérletünk életre- valóságát igazolja, hogy rövid beszélgetés után a megkérdezett írókban egyszerre feltámadt az elhanyagolt érdeklődés. Egyszerre gondolat és vélemény lett a tudatlanul bennünk élő benyomásokból s mint látni fogjuk, le nem becsülhető gondolat és vélemény. Tagadhatatlan, hogy építészetünk megérezte ezt a légkör- hiányt. Igen fontos feladat, hogy a magyar szellemiség intenzív érdeklődéssel forduljon az építészet felé, hogy így bekapcsolód hassunk a formáló, a termékenyítő magyar kultúrközösségbe.

34 Bajcsy-Zsilinszky Endre a Szabadság szerkesztője válaszol Igen tisztelt Uram! Mindig érdeklődtem az építészeti kérdések iránt, bár - sajnos - mindig csak futtában s főleg nincs időm rá, hogy az építészet irodalmát is figyelemmel kísérjem. Viszont erősen érzem, hogy a magyar művészet az építészetben meglehetősen elmaradt a többi képzőművészeti ágak mögött, holott szerintem a magyarságban rengeteg építészeti őstehetségnek kell szunnyadnia. Úgy gondolom, hogy ha a magyar népművészet erősen szerves jellegű, kerüli a mértani formákat, de ugyanakkor csupa kompozíció és a kompozícióban a leegyszerűsített szerves formák mögött is keresi lehetőleg a tökéletes szimmetriát, mint maga a természet: a halott mértani formák megelevenítését lehetne várni a magyarságtól. mint eredeti teljesítményt az építészetben is, a kompozícióban pedig merészséget, fantáziát, amelyet azonban a szimmetria iránt való különös magyar érzék és a magyar szellem őseredeti józansága megóv a szertelen túlzásoktól és az asszimetrikus (germános) kicsapongásoktól. Így gondolom én valahogy laikus fejjel és a magyar szellem egyéb alkotásaiból kiindulva a magyar építészeti hivatást, anélkül persze, hogy a századforduló magyarkodó ornamentikáját sürgetném. Hanem igenis, Lechnernél még mélyebbre kellene ásni, bár az ő kiváló és tehetséges kezdeményezését nagyon is el tudom ismerni. Másfelől kétségtelen, hogy nincsen kollektívabb művészet, mint az építészet s ha egy korszakból hiányzik az igazi közösségi szellem, konkrétebben: ha nem érvényesül az élet minden vonalán az igazi magyar szellem, akkor az építőművész is csak tapogatózhat, mikor a magyar építészeti formákat keresi. De bizonyos, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell, s meg vagyok győződve, hogy például a párisi világkiállítás magyar pavilonja, ha egy kis magyar ízt is mutathatott volna az idegeneknek, még aránytalanabbul nagyobb sikert ért volna el. Mindez bizonnyal nagyon laikusan hangzik, de csak azt akartam vele kifejezni, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítok az Ön folyóiratának s milyen nagy örömöm volna, ha a magyar közvélemény közönye közepette is sikerülne fenntartani és megerősíteni.