Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyíregyháza, 2016.03.01.. A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A SZAKKÉPZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény (Szt.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyíregyháza, 2016.03.01.. A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A SZAKKÉPZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény (Szt.)"— Előadás másolata:

1 Nyíregyháza,

2 A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A SZAKKÉPZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL Szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény (Szt.) Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV törvény (Szht.) Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlat képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. Kormányrendeletet

3  Magyarországon az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben az első és a második szakképesítésre történő felkészítés – függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes.  A második szakképesítés megszerzésére irányuló képzés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg, a tanuló párhuzamos képzésben nem vehet részt.  A második szakképesítés azonban csak kizárólag felnőttoktatás keretében szerezhető meg.

4 Képzésszervezési formái:  nappali,  esti,  levelező és az  oktatás egyéb munkarendje szerinti. Gyakorlati képzés lehetőségei: Június 12-től tanulószerződés valamennyi munkarendben köthető. Az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás esetén EM továbbra is köthető.

5 Tanuló pénzbeli juttatása a felnőttoktatásban:  A tanulók számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás az oktatás munkarendje szerint differenciált.  Havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszervezésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének meghatározott százaléka.

6 Oktatás munkarendjeMeghatározott % Nappali100 % Esti 60 % Levelező 20 %

7 Életkori határok:  A módosítás 21. életévről 25 éves korig hosszabbította meg a nappali rendszerű iskolai oktatásban történő részvétel lehetőségét.  A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel.

8 Szintvizsgát csak annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki  nappali rendszerű oktatásban vagy a  nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és  nem rendelkezik érettségi végzettséggel. [Szt. 28. § (4)]

9 Köthet-e tanulószerződést az olyan tanuló, aki a gyakorlati képzést biztosító munkáltatójánál van főállásban?  Igen.  A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást.  A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.

10 A gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére:  tanulószerződés alapján, továbbá  együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű oktatásban és nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére. VÁLTOZÁS június 12-től, hogy a szakközépiskolai ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra a nem szakképzési (9–12.) évfolyamokon is.

11  gazdálkodó szervezet, cég, vállalkozás, üzem stb. köthet (ahogyan eddig is), továbbá  egyéb olyan szerv, szervezet, amely bizonyos ágazatokban képez tanulókat (egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális), illetve ezen belül meghatározott szervezeti formában működik (költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy). Egyéb szerv:  az Szht. új rendelkezési értelmében január 1-jétől bekerülnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe és így  a gyakorlati képzési normatíva összegét közvetlenül, bevallás kertében igényelhetik vissza a NAV-tól.

12 Gyakorlati oktatókkal szemben támasztott követelmények:  megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú gyakorlattal rendelkezik,  azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik (2015. szeptember 1-jétől), és  büntetlen előéletű, és  nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás

13 A mestervizsga letételének követelménye alól mentesül az a gyakorlati oktató, aki  az oktatott, állam által elismert szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy  szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy  a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy  a hatvanadik életévét betöltötte.

14 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ: A foglalkozási napló felépítése: A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell:  az összesített tanulói névsor  a szakmai tevékenységeket tantárgyanként  a haladási napló  az ezekre fordított időt  a hiányzások nyilvántartása  a tanuló értékelését és  a tanulók adatai és értékelése  a tanuló részvételét és mulasztását

15 77 új OKJ-s szakképesítésben kerültek kidolgozásra, Jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a gyakorlati képzés megszervezéséhez, ugyanis  tartalmazzák a tematikát,  a modulok megnevezését,  a gyakorlat során elsajátítani szükséges anyagrészeket, valamint  a ráfordítani szükséges óraszámot is. A naplók az weboldalról letölthetőek (Letölthető dokumentumok menüpont).www.isziir.hu

16

17 Együttműködési megállapodás csak az alábbi feltételek legalább egyikének a teljesülése esetében köthető:  ha a gyakorlati képzésre előírt képzési idő kevesebb, mint a teljes képzési idő negyven százaléka,  ha összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására kötik abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola,  ha a tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre kötik a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában,  ha a tanulók gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy  a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.

18 K é pz é sfajt á k é s szerződ é sek Iskola fenntartásaKépzés fajtájaSzerződés típusa Állami költségvetési támogatásban részesített tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás Nem állami költségvetési támogatásban részesített tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás Állami költségvetési támogatásban nem részesített kizárólag együttműködési megállapodás Nem államiköltségvetési támogatásban nem részesített polgári jogi szerződés (javasolt)

19 GYAKORLATI KÉPZÉS SZERVEZÉSE ÉS A FELTÉTELEK VIZSGÁLATA:  EM-t megkötő szakképző iskola feladata vizsgálni az együttműködő feleknél a feltételek meglétét. VÁLTOZÁS:  A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.

20 Az Szht. módosításai közül a legjelentősebbek:  egyéb szervezetek gyakorlati képzésnek finanszírozása  az ún. csökkentő tételekkel kapcsolatos kiegészítések  a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása

21 A törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek  nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, ugyanakkor  január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket.  Az egyéb szervezet adóalanyisága a választás bejelentését követő hónap első napjától jön létre.

22 A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe bejelentkezett egyéb szervezet csak akkor hívhatja le a képzési normatívát, ha  képzésszervezési kötelezettsége van, vagyis valóban megkezdte a tanulók tanulószerződés alapján folytatott képzését. A bejelentkezésnek ez utóbbi nem feltétele. Bejelentkezési nyomtatványok:  16T201 egyházi jogi személy részére,  16T201CSZ alapítvány, egyesület vagy ezek fenntartása alatt működő intézmények részére,  16T201TSZ költségvetési intézmények (pl.: kórház) részére

23 Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,  a) a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,  b) az Sztv. alapján indított  ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,  bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,  bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

24  Napi összege hallgatónként az alapnormatíva 1 %-a  2016-ban a hozzájárulásra kötelezettnél eltöltött gyakorlati naponként 4530 Ft.  Visszaigényelhető!!!

25 Kibővült a csökkentő tételek köre is a tanulószerződéssel képzők számára. Kiegészítő csökkentő tételek január 1-jétől:  beruházási kiegészítő csökkentő tétel (minden hozzájárulásra kötelezett, így az egyéb szervezet is) – a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásra, az aktiválás évében,  oktatói kiegészítő csökkentő tétel a kis- és középvállalkozások számára,  tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok KTM- ben történő képzésére – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.

26  A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma, amely azon hozzájárulásra kötelezettet jelenti, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben – évente - az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható éves alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt,  A kis- és középvállalkozás fogalma, amely az Szht. tekintetében a következő vállalkozásokat nevesíti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,  b) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,  c) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,  d) az egyéni cég.

27 Gyakorlati képző típusa Elszámolás (normatívák)Visszaigénylés alapcsökkentő tétel (alapnormatíva (AN) × szakmánkénti súlyszorzó) N kiegészítő csökkentő tétel KN feltétel: N + KN ˃ bruttó kötelezettség beruházásioktatói tanműhely- fenntartási (KTM, 9.évf.) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett (üzemi képzőhely) (nem egyéb, nem főtevékenységű és nem KKV)  -  a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb tanulószerződés (illetve hallgatóval duális képzésre kötött munkaszerződés) alapján számított alapcsökkentő tételt kis- és középvállalkozás (nem főtevékenységű)  A bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeg (alap- és kiegészítő csökkentő tételek) gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (nem agrár és nem honvédelmi)  -- tanulószerződés alapján számított alapcsökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett (nem KKV)  -- a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb tanulószerződés (illetve hallgatóval duális képzésre kötött munkaszerződés) alapján számított alapcsökkentő tételt főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett KKV  -- A bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget (alap- és kiegészítő csökkentő tételek)

28  a beruházási kiegészítő csökkentő tétel, amely az aktiválás évében - ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a vállalkozás - lesz érvényesíthető normatív alapon: tanulószerződéses éves átlaglétszám * (havi tanulószerződéses tanulólétszámok számtani átlaga)  1-10 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett: alapnormatíva 38 %-a ( Ft/tanuló/év)  főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett : alapnormatíva 18 %-a ( Ft/tanuló/év)  50 főnél többet foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett : alapnormatíva 9 %-a ( Ft/tanuló/év)  az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást, tanulószerződéses tanulólétszám*  alapnormatíva 21 %-a ( Ft/tanuló/év ; Ft/hó)  a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató vállalkozás esetében - az Szt.-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető majd igénybe. tanulószerződéses tanulólétszám*  alapnormatíva 25 %-a ( Ft/9. évf. tanuló/év; Ft/hó)

29 Ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettségét részben vagy egészben szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján vagy a felsőoktatási duális képzésben, hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján megszervezett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az alap- és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,  kis- és középvállalkozásnak (továbbiakban: kkv) minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,  nem kkv-nak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés alapján és a duális képzés kertében szervezett gyakorlat alapján számított alapcsökkentő tételt – egyetlen eset kivételével –, az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a fentiek szerinti visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.

30 Példa pénzbeli juttatás megállapítására Megjegyzés Első szakképző évfolyam I.félév 18,270 Ft, illetve Ft január 1-jétől a félév végéig Minimálbér változása miatt I.félév ( × 18% ) = Ft Emelés az egységes szempontrendszer alapján Megismételt évfolyam I.félév /2 = Évismétlés miatt I.félév = Sikertelen félév esetén Sikeres félév esetén emelés a szempontrendszer alapján Második szakképző évfolyam I.félév ( × 18%) = I.félév( ) =

31 Példa egységes szempontrendszer megállapítására Tanulmányi átlagPénzbeli juttatás emelésének mértéke 2,0-3,0 500 Ft. 3,1-4, Ft. 4,1-5, Ft.

32 Tanulói juttatások és normatív támogatások speciális esetekben: GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGE TANULÓI JOGVISZONY (HATÁLYOS TSZ) NORMATÍVA LEHÍVHATÓ? VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HELYEK TANULÓI JUTTATÁS TANULÓI JUTTATÁS JÁRULÉKAI Pihenőidő (szorgalmi időszakot követő időszak) igen Szt. 64. § (3) Tömbösített képzés igen Szt. 26. § (4) Végzős tanuló (szorgalmi időszak végétől az első komplex szakmai vizsgáig) igen igen (az első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig) igen Szt. 64. § (3) 280/2011 Kr. 5.§ (5) Végzős tanuló, aki a tanulmányi követelményeit nem teljesíti, augusztusban pótló vizsgát és októberben szakmai záróvizsgát tesz nem nem (mert járulékot a TSZ alapján ténylegesen kifizetett díj alapján kell fizetni) igen (az októberi komplex szakmai vizsga utolsó napjáig) nem Szt. 26. § (5) Szt. 63. § (5) Betegszabadság (10 nap) igen (70%) gyakorlati napok arányában igen, a járulékot a TSZ alapján ténylegesen kifizetett díj alapján kell fizetni igen Szt. 64. § (4) Szt. 67. § (1) Tbj. 4. § k) 1. Táppénz igen, a járulékot a TSZ alapján ténylegesen kifizetett díj alapján kell fizetni igen Szt. 51. § (5) b) Szja tv. 3. § 21 Art § 18. Szülési szabadság (24 hét) nem (a tanuló csecsemő- gondozási díjra jogosult) nem TSZ szünetel, tanulói jogviszony szüneteltetését nem vonja magával automatikusan nem Szt.54. § (1) évi LXXXIII. törvény 41. § (1)

33  A gyakorlati képzésben közreműködő vagy közreműködni szándékozó, szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet csak részben rendelkezik az Szt.-ben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel.  Ebben az eseten megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját.  A teljesítési megbízotti szerződés létrejöttét csak a tanulószerződést megkötő szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet kezdeményezheti.

34  A tanulószerződésben kötelezően rögzíteni kell a teljesítési megbízott megnevezését, a gyakorlati képzés helyszínét, adószámát, képviselőjének nevét valamint az átirányítás időtartamát.  Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben.  A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti a gyakorlati képzési normatívákat.

35  A gazdálkodó szervezet szakiskolával, mint teljesítési megbízottal, is köthet megállapodást.  Egységes eljárásrend  A teljesítési megbízotti jogviszony létesítését csak a TSZ-t megkötő szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet kezdeményezheti.

36 KTM:  kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított,  a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített,  a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített,  állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő,  legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas,  iskolán kívüli gyakorlati képzőhely,

37 Kamarai garanciavállalás Jogszabályi keretek -A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosítása [46. § (1)–(1a) bekezdései és 92/C. §-a] - Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény [367. és 369. §-a] -Hatálybalépés: július 1-jén

38 Mely iskolatípusra vonatkozik? Egyértelműen csak a szakiskolai képzésre szakiskola  „a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően”,  az átmeneti szabályok is csak a szakiskolai tanulóra vonatkozóan rendelkeznek,  szakközépiskolai tanuló nincs nevesítve a törvényben,  vonatkozik a 2+2-es képzésben részt vevőre is

39 Együttműködési megállapodás is (ha) „… nem biztosított megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.” Gyakorlati képzést szervező szervezet az iskola, ha - iskolai tanműhelyben, vagy - együttműködési megállapodás keretében valósul meg a gyakorlati képzés. A kamara tehát mindkét esetben kiállít igazolást.

40

41

42

43  1. Szervezetek bevonása  2. Iskola bevonása Naprakész adatbázis – folyamatos, rendszerszerű információ áramlás

44

45 Kajdy József 30/ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u

46


Letölteni ppt "Nyíregyháza, 2016.03.01.. A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A SZAKKÉPZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény (Szt.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések