2015.09.16. HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS „Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 1) A turizmus ágazati.

Az előadások a következő témára: "2015.09.16. HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS „Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 1) A turizmus ágazati."— Előadás másolata:

1 2015.09.16. HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS „Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 1) A turizmus ágazati és vállalkozási szabályozási keretei Dr. Dankó László, Nagy Katalin

2 TURISZTIKAI JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN Turizmus és vendéglátás = HORECA (HOtels, REstaurants, CAfes) Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 6. cikkelye → Unió hatáskörrel rendelkezik az idegenforgalom fölött. 2014–2020-as uniós pénzügyi keretben az idegenforgalom számára nem jelöltek ki önálló költségvetést Nincs kifejezetten az ágazatra szabott intézkedési-, szabályozási rendszer Nincs közös, sem közösségi turizmuspolitika → a turizmus szabályozása tagországonként eltérő 2002: Az Európai Tanács először fogadott el kifejezetten turizmussal foglalkozó határozatot (2002/C 135/01) → célul tűzi ki a tagországok együttműködését az ágazat szerepének növelése és fenntartható fejlesztése érdekében 2010: EB új cselekvési terve: „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” 2014 tavasz: „Az európai turizmus minőségi alapelveiről” címmel EB tanácsi ajánlási javaslata

3 JOGI SZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON A hatályos hazai jog többszintű és széttagolt: –Törvény –Kormányrendelet –Kormányhatározat –Miniszteri rendelet útján történik Kereskedelemről szóló 2005.évi CLXI. Tv.: –Turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása,a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása –Vendéglátás: kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az oktatási és nevelési intézményekben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés.

4 TURIZMUS TÖRVÉNY A turizmus legalapvetőbb kérdései jelenleg nincsenek semmilyen jogszabályban: –Turizmussal kapcsolatos állami feladatok –Turizmusirányítási és szervezetrendszere –Állami intézkedések ágazatközi összehangolása Gazdaságpolitikai indokok is: fejlesztés hosszú távú célja, szükséges pénzügyi és intézményi keret Rendszeresen képződő, tervezhető források 2005: Magyar Turisztikai Hivatal –Turizmusról szóló törvény koncepciója, összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával 2008.04. 23: a kormány elfogadta a törvény tervezetet, azonban mind a mai napig nincs hatályos magyar turizmusról szóló törvény 2011: Törvénytervezet a turizmusról (NGM kormány- előterjesztés)

5 A TURIZMUS TÖRVÉNY CÉLJA Turisztikai vállalkozások piacra jutása, versenyképességének javítása, elmaradott térségek felzárkózása A turisztikai értékek feltárása, megismertetése, turisztikai hasznosítása, megóvása, fenntartása Magyarországról külföldön pozitív kép kialakítása A környezet- és vendégbarát, utas- és fogyasztóközpontú, fenntartható fejlesztés A turisztikai szakemberek képzése A "feketegazdaság" felszámolása a turizmusban Nemzetközi kapcsolatok Hatékony desztináció-menedzsment

6 FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK Állami feladatok  nemzeti turizmuspolitika és nemzeti turizmusfejlesztési stratégia  a turizmus közgazdasági és jogi feltételrendszere  nemzetközi együttműködések, államközi turisztikai kapcsolatok  a nemzeti turisztikai marketing tevékenység  a turisztikai oktatás és szakképzés  nemzeti TDM szervezet Területi feladatok  Helyi TDM  Térségi TDM  Regionális TDM

7 FELADAT Esettanulmány feldolgozása : Dr. Dankó László: Turisztikai desztinációmenedzsment szabályozás és gyakorlat

8 SZÁLLÁS- HELYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

9 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

10 FOGALMAK Szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom –Szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület; –Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása Szálláshely-szolgáltatás: a Kereskedelmi tőrvény 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom –Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása

11 szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz. kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely- szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik.

12 üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

13 KÖVETELMÉNYEK SZÁLLÁSHELY- TÍPUSONKÉNT

14 SZÁLLODÁK ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett pedig recepció. 2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben. 3. Csomag- és értékmegőrző helyiség. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. 5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben. 6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 négyzetméter. 7. A szállodai szobaegység berendezése: a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100×200 cm), b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (női-férfi),

15 SZÁLLODÁK ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI c) ruhásszekrény, d) asztal, e) bőröndtartó vagy bőröndtároló, f) papírkosár, g) sötétítőfüggöny vagy zsalu, h) a fürdőszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, szappan, ágyanként fogmosópohár. 8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). 10. Közös fürdőben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló.

16 SZÁLLODÁK ÜZEMELTETÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető. 3. A szobákban ágyazás naponta. 4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása. 5. Textilváltás: a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. 7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentális reggeli 10 óráig.

17 PANZIÓK ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Közös helyiség. 2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhető telefon. 3. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó, b) két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4 négyzetméter. 4. A szoba berendezése: a) az ágyméret legalább 80x190 cm, b) zuhanyozóban: tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, kéztörlő- vagy törülközőtartó, WC, c) minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló, kéztörlő. 5. Az 1999 előtt épített panzióban közös WC: 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).

18 PANZIÓK ÜZEMELTETÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. 24 órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegőrzés. 2. A szobákban ágyazás naponta. 3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása. 4. Törülközőcsere legalább 3 naponta. 5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása. 6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében.

19 KEMPINGEK ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjárművel való közlekedésre alkalmas belső utak és az egész területen közvilágítás van. 2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére. 3. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter. 4. Nemenként elkülönített a) hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos csatlakozó, b) vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papírtartóval és papírral, és kézmosási lehetőséggel. 5. A vendégek részére fedett helyiségben főző-, mosó- és mosogatóhely. 6. Hulladék(szemét-)gyűjtők, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott. 8. Egész éves üzemelés esetén a fűtési időszakban a 4-5. pontban leírt szolgáltatások fűtött helyiségben biztosítottak.

20 KEMPINGEK ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 7. A 4-5. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk követelményei minden 250 fő (egy területegységre átlagosan 2,5 fővel számolva) után (ha a kemping területén üdülőházban is nyújtanak szálláshely-szolgáltatást, az üdülőházban elszállásolható vendégszámot az alábbi követelmények meghatározása során a számításnál figyelmen kívül kell hagyni azon tételek vonatkozásában, amelyek az üdülőházban rendelkezésre állnak): db Mosdó 4 ebből: meleg vizes 2 Zuhanyfülke 4 ebből: meleg vizes 2 WC csésze 7 piszoár 1 Mosogató 1 ebből: meleg vizes 1 Mosómedence 1 ebből: meleg vizes 1 Főzőhely 1 Kémiai WC kiöntő 1

21 KEMPINGEK ÜZEMELTETÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. 24 órás recepció/portaszolgálat. 2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása.

22 ÜDÜLŐHÁZ ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Az üdülőház helyiségei: a) egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvőhellyel, b) konyha felszerelve főzőlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel, c) fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel, d) WC külön vagy a fürdőszobában WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal. 2. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös zuhanyozó és WC.

23 ÜDÜLŐHÁZ ÜZEMELTETÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. 24 órás recepció/portaszolgálat. 2. Az üdülőház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben. 3. A közös helyiségek takarítása naponként.

24 KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁSHELY ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal. 2. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m3/fő légtér áll rendelkezésre. Az ágyak mérete legalább 80×190 cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van, ágynemű biztosítása nem kötelező. 3. A szobában csomagtárolási lehetőség. 4. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel, és 10 főként, nemenként elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárító. 5. A vendégek által használható telefon. 6. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület. 7. Főző-étkezőhelyiség főzőlappal, mosogatóval, asztallal, székekkel.

25 KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁSHELY ÜZEMELTETÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Nyitvatartási időszakban recepciószolgálat vagy ügyelet. 2. Nyitvatartási időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. A hálóhelyiségek és közös helyiségek takarítása legalább kétnaponként. 4. Csomagmegőrzés.

26 EGYÉB SZÁLLÁSHELY ENGEDÉLYEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter, b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett. 2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval. 3. Kávékonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal.

27 EGYÉB SZÁLLÁSHELY ÜZEMELTETÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja. 2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. Takarítás: a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg. (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben, b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap.

28 A NEMZETI TANÚSÍTÓ VÉDJEGY- RENDSZER FORRÁS: (http://szakmai.itthon.hu/vedjegy)

29 A VÉDJEGYRENDSZER OKA ÉS LÉNYEGE Az új rendszer a megbízható minőségben szolgáltatók pozitív megkülönböztetését célozza és a tudatos fogyasztói magatartást erősíti. A korábbi osztályba sorolási, illetve minősítési rendszer megszűnt. A szálláshelyek minősítését, osztályba sorolását a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított, állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja, amely mind a turisták, mind a szálláshely-szolgáltatók számára előnyös. A tanúsító védjegyek tulajdonosa a mindenkori turizmusért felelős tárca.

30 A kormány és a szakmai szervezetek közös célja, hogy egy hatékonyan működő, átlátható rendszer alakuljon ki, amely minden szálláshelytípus esetén – a szigorú követelményrendszer és a következetes szakmai ellenőrzés eredményeként – a korábbi önminősítésnél megfelelőbb minőségi garanciát nyújt a fogyasztók számára. Az állami tulajdonú tanúsító védjegyek alkalmazása egyelőre nem kötelező és nem kizárólagos, ugyanakkor szakmai álláspontok szerint ez az új rendszer segíti elő leginkább a megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését, erősíti a tudatos fogyasztói (turista) magatartást, illetve megkönnyíti a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalát.

31 A VÉDJEGYRENDSZER ÁLTALÁNOS ELŐNYEI Az állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer 2011. szeptember 1-ei bevezetését támogatják az szakmai szövetségek: a Magánszállásadók Országos Szövetsége, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége. A kiváló minőségű, és a tanúsító védjegyek szabályzatában rögzített minőségi követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók pozitív megkülönböztetése és kiemelése. A szolgáltatók minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra valamint értékesítésre, fogyasztó (turista) orientált szemléletre történő ösztönzése. A tudatos fogyasztói (turista) magatartás elősegítése, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítése, mely összhangban van az Európai Bizottság 2010. június 30- án közleményt tett közzé „Európa, mint a világ első számú turisztikai desztinációja - új európai turizmuspolitikai keretprogram” végrehajtás tervében foglalt célkitűzésekkel, melyek a turizmusban alkalmazásra kerülő különböző védjegyrendszerek jelentőségét hangsúlyozzák.

32 A VÉDJEGYRENDSZER ÁLTALÁNOS ELŐNYEI A védjegyrendszer működtetése során mind a védjegyhasználat jogosultságát elnyerni kívánó szolgáltatók, mind az állami és érdekvédelmi szervek, szervezetek együtt kell, hogy működjenek. A pályázati eljárásában, a védjegyhasználat során, a védjegyhasználat jogszerűségének ellenőrzése körében érvényesülnie kell a szakszerűség, függetlenség és a pártatlanság elvének. Az előre rögzített szakmai szempontrendszer alapján a védjegyhasználat jogszerűségét és a minősítési kritériumok fennállását rendszeres időszaki ellenőrzés garantálja. A védjegyhasználat jogát megszerző szolgáltatók együttműködnek az ellenőrzést, felülvizsgálatot végző szervekkel, nem akadályozzák a használat ellenőrizhetőségét. Mind a védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, mind a jogosultságot elvesztett szolgáltatók neve folyamatosan nyilvánosságra kerül, így a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülhetnek. Valamennyi védjegyet elnyerő szálláshely-szolgáltatótól elvárt a minőség- és fogyasztó (turista) orientált szemlélet kialakítása és elősegítése.

33 VÉDELEM ALATT ÁLLÓ VÉDJEGYEK A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2010. november 16-án lajstromozta –a „falusi szálláshely napraforgóval (vendégszoba, lakrész, vendégház, sátorozóhely)” (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége), –a „vendégszoba, vendégház, apartman koronával” (Magánszállásadók Országos Szövetsége), –a „kemping csillaggal” (Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége), valamint –az „üdülőháztelep osztállyal” (Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége) tanúsító védjegyeket.

34 A RÉGI MINŐSÍTÉSEK HASZNÁLATA szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek 2012. június 30-ig fizetővendéglátó, falusi szálláshelyek, kempingek és üdülőházak 2011. augusztus 31-ig használhatják azokat. Akik nem csatlakoznak semmilyen védjegyrendszerhez, a fogyasztókat más módon kell hogy tájékoztassák a szálláshely minőségéről –a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény! –védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

35 „FALUSI SZÁLLÁSHELY NAPRAFORGÓVAL” Vendégszoba, lakrész, vendégház, sátorozóhely 1-4 napraforgó A szálláshely kialakításához, berendezéséhez kapcsolódó kritériumok Kapcsolódó fakultatív szolgáltatások (pontozás) Pályázati díj: 30.000 Ft (1-8 férőhely), 45.000 Ft (9-16 férőhely) Évente 5.000 Ft védjegyhasználati díj Védjegyhasználati szerződés 5 évre szól

36 „KEMPING CSILLAGGAL” 1-5 csillag Minden kategóriára több plusz feltétel a jogszabályhoz képest A normák is emelkedőek (táblázat) 3 évre szóló védjegyhasználati szerződés Pályázati díj: 40.000 Ft + 18.000 Ft táblakészítés Védjegyhasználat: 40-70- 90.000 Ft kategóriától függően

37 „ÜDÜLŐHÁZTELEP OSZTÁLLYAL” I-III. osztály Minden kategóriára több plusz feltétel a jogszabályhoz képest 5 évre szóló védjegyhasználati szerződés Pályázati díj: 40.000 Ft + 18.000 Ft táblakészítés Védjegyhasználati díj: 40- 70-90.000 Ft kategóriától függően

38 „VENDÉGSZOBA, VENDÉGHÁZ, APARTMAN KORONÁVAL” Kategóriánként növekvő alapkövetelmények + pontrendszer szerinti extra szolgáltatások 1. Vendégszoba: lakásnak a vendégek részére elkülönített szobája, egészségügyi helyiségek és konyha. 2. Vendégház: Egy helyrajzi számon szereplő ingatlan, szobák illetve apartmanok együttese. 3. Apartman (egy légterű): a konyha és a hálószoba egy légtérben van. A konyhát és a fürdőszobát kizárólag az apartman vendégei használják. Apartman (egy hálószobás): a hálószoba a konyhától külön helységben van. A konyhát és a fürdőszobát kizárólag az apartman vendégei használják. 4 évre szóló védjegyhasználati szerződés Pályázati díj szobaszámtól függően: 30- 45.000 Ft + 5.000 Ft táblakészítés 2.000 Ft védjegyhasználati díj

39 SZÁLLODÁK

40 VENDÉGLÁTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

41 FELADAT Ismételjük át, amit legutóbb a HACCP rendszerről hallottunk ! -Mit jelent? -Melyek a biztonságos ételkészítés alapszabályai?

42 KISTERMELŐ ÉS KIS MENNYISÉG A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti. a) hetente 6, évente legfeljebb 72 darab kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot vagy emut, b) hetente 10, évente legfeljebb 120 darab 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt vagy gidát, c) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab kifejlett vagy növendék szarvasmarhát, d) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab 100 kg alatti borjút vágathat le és értékesíthet. e) hetente legfeljebb 200 darab házi tyúkfélét, f) hetente legfeljebb 100 darab víziszárnyast vagy pulykát, g) hetente legfeljebb 50 darab nyúlfélét vághat le és értékesíthet. h) hetente 70 kg, évente legfeljebb 2600 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet.

43 i) naponta maximum 200 liter tejet, j) naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet. k) évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet. l) hetente 500, évente legfeljebb 20000 darab tojást értékesíthet. m) évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet. n) évente maximum 20000 kg növényi eredetű alaptermék értékesíthet. o) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg savanyúságot értékesíthet. p) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket értékesíthet. q) hetente legfeljebb 50 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet. r) hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. s) hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet. t) évente 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlatot értékesíthet u) hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

44 VÉGEZHETŐ KISTERMELŐI SZOLGÁLTATÁSOK 1. füstölés 2. aszalás, szárítás, őrlés 3. állat vágása és húsának feldolgozása 4. ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár) 5. terménytisztítás 6. olajos magvak (olajütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

45 ALAPTERMÉK ÉS EGYÉB TERMÉK Az alaptermékeket közvetlenül termelik és nincsenek feldolgozva. –nyers zöldség és gyümölcs, élő állat, elejtett vad, nyers tej, tojás, méz, gomba, erdei gyümölcs Azok az alaptermékek, melyek a megtermelésüket, előállításukat, begyűjtésüket követően további kezelésen esnek át feldolgozatlan (pl. darálás, őrlés, nyúzás, darabolás, tisztítás, fagyasztás) vagy feldolgozott (olyan kezelési folyamatokon esett át, mely az eredeti termék tulajdonságait lényegesen megváltoztatja – pl. melegítés, füstölés, pácolás, érlelés, szárítás, marinírozás, kivonás) termékeknek minősülnek. A feldolgozott termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik. –nyers hús (darabolt, darált formában is), pucolt hal, halfilé –pasztőrözött tej, sajt, túró, vaj, kolbász, szalámi, gyümölcslé, lekvár, őrölt fűszerpaprika

46 AZ ÉRTÉKESÍTÉS HELYEI A kistermelő a végső fogyasztónak: a) nem állati eredetű alaptermékeket, mézet, méhészeti terméket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon*, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, b) egyéb állati eredetű alaptermékeket, általa levágott baromfit és nyulat, általa kifogott halat, általa megtermelt alaptermékből előállított egyéb élelmiszert (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsának kivételével) saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, illetve ezen távolságon belül házhozszállítással is. c) saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén értékesítheti. *A piac fogalmába beleértendő a Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvényben meghatározott helyi termelői piac is, amely egy kifejezetten a kistermelők számára létrehozott, korábban nem létező jogszabályi kategória és kereskedelmi fórum.

47 FALUSI VENDÉGASZTAL 2007 előtt: –A szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenység, azaz –Helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti, kulturális értékek bemutatása a látogatóknak –Falusi vendégasztal szolgáltatás –Falusi rendezvények szervezése –Falusi élethez kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása –Saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése Ma – a kistermelőkre vonatkozó szabályozás alapján: –A kistermelő a gazdaságába látogató turistákat házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül. Tartalmilag ugyanezt az ételkészítési szolgáltatást a gazdaság helye szerinti településen helyi rendezvény keretében is végezheti. –A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. Hatósági állatorvosi igazolással rendelkező állományából származó sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, továbbá 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából készített ételeket is felszolgálhat a saját gazdaságába ellátogató vendégeknek.

48 H A S Z N O S www.fatosz.hu Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége 1077 Budapest Király u. 93. agroturizmus@t-online.hu

49 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET ! Következő téma: Turisztikai desztinációk marketingje Az értékesítés és a kommunikáció feladatai, módszerei, technikái