A közszolgálati média helye és esélye a digitális média világában (C) a prezentációban felhasznált képek azok jogosultjainak tulajdona V1.0 – 2013.03.17.

Az előadások a következő témára: "A közszolgálati média helye és esélye a digitális média világában (C) a prezentációban felhasznált képek azok jogosultjainak tulajdona V1.0 – 2013.03.17."— Előadás másolata:

1 A közszolgálati média helye és esélye a digitális média világában (C) a prezentációban felhasznált képek azok jogosultjainak tulajdona V1.0 – 2013.03.17. Dr. Szabó László Zsolt

2 Tartalom  A közszolgálati média az analóg világban  A közszolgálati média és a digitalizáció  A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  Hogyan akar élni a közszolgálati média ezekkel a lehetőségekkel  A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  Hosszabb távú jövőkép 2

3 A közszolgálati média az analóg világban  Történelmi előzmények  A telefonhírmondó 1893-as indulásával beszélhetünk lineáris, szerkesztett műsorról, műsorfolyamról.  A Magyar Rádió 1925-ben kezdte meg rendszeres adását.  A hazai televíziós műsorszórás 1957-ben indult el.  Mind a rádió, mind a televízió monopolisztikus jellegű médium volt  a rádiófrekvencia korlátos volta miatt (1, majd két országos csatorna)  a kábeltévé csak a 80-as években kezdett kiépülni, de a látványos fejlődés a 90-es évek végén zajlott le  részben politikai okok is közrejátszottak, kézben lehetett tartani  Arról sem szabad megfeledkezni, hogy – főleg a televízió – technikai költsége és a műsorgyártás is igen drága, így a magánvállakozások számára ezért is nehezen elérhető tevékenység volt. 3

4 A közszolgálati média és a digitalizáció  A közmédia úttörő szerepe  A közszolgálati média – azáltal, hogy nem a napi piaci folyamatoknak és gazdasági érdekeknek kell megfeleljen – üttőrő szerepet tudott vállalni az innovációban  Digitális műholdas terjesztés  Az analóg műholdas adással párhuzamosan már a 2000-es évek közepétől elérhető volt a digitális változat is, de a tényleges átállásra csak az MTV esetén 2008-ban, a Duna TV esetén 2010-ben került sor  DVB-T  A 2000-es években üzemelt Magyarországon kísérleti MPEG-2 SD rendszerű DVB-T műsorszórás, ezen a négy közszolgálati tévécsatorna volt elérhető, Budapest és Kab-hegy vételkörzetében  2008 nyarán Európában is egyedülálló kísérleti DVB-T adás keretében közvetítettük a pekingi olimpiát, Budapest tágabb vételkörzetében, HD minőségben 4

5 A közszolgálati média és a digitalizáció  MPEG-4  2008-ban az MPEG-4 formátum választása egy jövőálló döntés volt, így el lehetett kerülni a kétszeri átállást (analóg – MPEG-2, majd MPEG-2 – MPEG-4)  HD  A HD ma már normál felbontásnak tekintendő. A műsorgyártó eszközök, a jelfeldolgozó technikai és a nézői elvárások mind azt eredményezik, hogy kizárólag HD-ban szabad gondolkozni. 3D  A 3D néhány évtizedenként – az adott kor technikai színvonalához igazodva – visszatér. Az 50-es évek Magyarországán 3D (“plasztikus”) mozi üzemelt és 3D-ben még híradókat is forgattak. Ezekből a filmekből tavaly nyáron négyet bemutattunk az M3D csatornán, sok vásárolt külföldi műsorszám és a londoni olimpiai játékok élő közvetítései mellett. 5

6 A közszolgálati média és a digitalizáció  DAB+ rádió  A digitális átállás része a KH és URH hálózat is, de a készülékek elterjedtségi hiánya és magas ára miatt a folyamat lelassult.  A rádiós műsorszórás esetén a digitalizáció kényszere nem akkora, mint a televíziós esetén. Részben a megváltozott médiafogyasztási szokások miatt (gépkocsiban és irodában hallgatjuk), illetve a rádió helyét jelentős részben a tévé átvette. Rádiót igen könnyen lehet már ma is hallgatni 3D/HSDPA/LTE mobiltelefon hálózatokon, az interneten keresztül.  Budapesten elérhető a Kossuth, Petőfi és Bartók adása DAB+ kísérleti adás keretben  Smart TV  A tévékészülékgyártók új eladást segítő eszközként tekintenek a tévék menüjének okosítására, így egyre több – a mobiltelefonok világából ismert – alkalmazás érhető el a tévékészüléken is.  Kézenfekvő megoldás a lekérhető tartalmak elérhetővé tétele a tévékészülékeken.  Probléma, hogy a platform nem homogén, az egyes gyártók sokszor típusváltás után magukkal sem kompatibilisek. 6

7 A közszolgálati média és a digitalizáció 7

8  Minden magyar elérése a világban műholdon és interneten  Európa, három kódolatlan HD/SD tévécsatorna (M2, Duna, Duna World)  Hat rádió: Kossuth, Petőfi, Bartók, Nemzetiség, Parlament, Duna World Radio  Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália: Duna World tévé + rádió  Az egész világon interneten keresztül: www.dunaworld.hu felületen televízió (akár HD minőségben, mobiltelefonokon és tableteken is) és rádiówww.dunaworld.hu  A Magyar Rádió összes műsora elérhető világszerte az interneten 8

9 A közszolgálati média és a digitalizáció  Digitalizáció + HD a gyártásban  A közmédia videóanyagait szinte teljes mértékben digitálisan állítja elő, a gyártókapacitás egy része HD-re is alkalmas  Jelenleg egy HD tévéstúdió üzemel (virtuális stúdió), rövidesen további kettő áll üzembe (Híradó + egy 600 m2-es stúdió)  A külső beszállítók számára rövidesen elő fogjuk írni, hogy kizárólag HD-ben gyárthatnak, de már most is jelentős hányadban abban gyártanak.  Ez igaz a vásárolt műsorszámok egy részére is, itt azonban sok esetben a jogtulajdonos nem tud vagy nem akar HD kópiát biztosítani.  Az adáskijátszás teljesen HD rendszerű  Az archívum feldolgozása jelenleg felmenő rendszerű, azaz ami adásba kerül, az automatikusan digitalizálódik és digitálisan tárolódik is  Digitalizáció az anyagok továbbításában  A vásárolt műsorszámok többsége már digitálisan érkezik, az interneten keresztül. 9

10 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  Nonlineáris médiafogyasztás  A lineáris – időbeliségében szerkesztett és egy adott időpontban elérhetővé tett – tartalmakat egyre nehezebb “eladni” egyes nézői csoportoknak.  A fogyasztói igények megváltoztak, elsősorban a fiatal generációk számára a push jellegű szerkesztett, lineáris tartalom nem vonzó.  Számukra kézenfekvő alternatíva az “olcsó” torrent, illetve maga az a tény, hogy akkor és azt néz meg, amikor és amit szeretne.  Az amerikai Netflix és Hulu szolgálatatások hatalmas sikerrel üzemelnek  A YouTube is új fogyasztói szokásokat generál, a nézők bármikor és bárhol szeretnék nézni a tartalmat.  Eljött a VOD korszaka, bár a marketinges és piackutató szakemberek még nem érzik (vagy nem értik), illetve nem akarják érteni ennek súlyát.  A technológia – internet, OTT, PC, tablet – adott.  A közszolgálati média szerepe, hogy részben az új lineáris tartalmak gyártásánál erre figyelemmel legyen, továbbá az archívumát elérhetővé tegye. 10

11 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  VOD  A közmédia webes videótárai évek óta elérhetőek a sugárzott tartalmak visszanézésére, alacsony, kisebb sebességű internetkapcsolatra és Windows környezetre optimalizálva  A kábeltévé hálózatok digitalizációja és a VOD szolgáltatások elindulása lehetővé tette a jó minőségű lekérhető tartalmakhoz való hozzáférést is – ugyanazon a megszokott eszközön, amivel a lineáris műsort nézzük (UPC Médiabox, T-Home set top box)  A T-Home, az Invitel és UPC hálózatokon az MTVA archívumából egyre több keresett film, sorozat érhető el, minden generáció számára  A Teletéka felületen – egyelőre a számítógép és tablet képernyőjén – nézhetőek szintén az MTVA archívumából illetve vásárolt külföldi filmek, sorozatok.  A különböző célra létrehozott mobilalkalmazásokban VOD jelleggel nézhetőek meg pld. a Híradó egyes kiadásai. 11

12 12

13 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  TV everywhere  Ahogy már elhangzott, a nézők nemcsak időben akarnak szabaddá (kötetlenné) válni, hanem térben is  Az internet egyrészről globális, másrészről rendelkezik megfelelő földrajzi korlátozási lehetőségekkel  A www.dunaworld.hu felületről a tévéadás, illetve az összes közszolgálati rádió adása elérhető az egész világonwww.dunaworld.hu  Az M1, M2 és Duna esetén területi korlátozás mellett kívánjuk a helyfüggetlen elérhetőséget biztosítani (bármely internetszolgáltató kínálatában), mind élő, mind VOD esetén 13

14 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  Double screen  Külföldi kutatások mutatják, hogy az új médiafogyasztás nem pusztán szétoszlik időben több képernyőtípus között, hanem a párhuzamos fogyasztás is egyre jellemzőbb  Ennek megfelelően ki kell szolgálni egyes műsortípusokat a párhuzamos igényeknek megfelelően, ennek első érdemi lépései láthatóak az alábbi mobilapplikációkban:  Olimpia  Foci EB  A Dal  Forma 1  Híradó 14

15 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  Mobil applikációk  A mobilapplikációk szerepe több, mint a webböngésző nyújtotta lehetőségek  Célirányos feladatokra optimalizálható  Hátránya, hogy az önálló alkalmazások szétaprózzák a funkciókat, nem egységes a közmédia megjelenése (nem egykapus)  Streaming  A streaming (unicast) lehetőséget teremt az előzőleg már bemutatott új fogyasztási módok kiszolgálására.  A hazai szélessávú internetpenetráció magas, alkalmas egyidejű (élő) és lekérhető médiaszolgáltatások továbbítására, akár HD vagy 3D minőségben.  A londoni olimpia idején az MTVA adatforgalmi csúcsa 35 Gbit/s volt, ami több országos internetszolgáltató más internetszolgáltatók irányába lévő teljes keresztmetszetének megfelelő nagyságú.  Az izlandi kézilabda-mérkőzés alatt 35.000 egyidejű netes nézőnk volt 15

16 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  HbbTV – Hybrid Broadcast Broadband TV  Lehetőséget bíztosít a következő szolgáltatásokra (egyebek között):  adás megállítása, visszatekerése, műsorszám újraindítása adott időn belül  Központi videómagnó  Catch-up tévé, az elmúlt 48-72 óra összes adása visszanézhető  VOD – lekérhető tartalmak megtekintése  Párhuzamos speciális tévécsatornák (több kamerakép egy eseményről, pld. Forma 1 esetén fedélzeti kamera állandó megtekintése)  Siketek számára állandó jeltolmács elérhetősége  Speciális szükségletű személye számára szabott lineáris és lekérhető videó, illetve szöveges és állóképes tartalom eljuttatása  Multimédiás tartalmak megtekintése: részletes hírek, háttérvideók, webkamerák, időjárási radarkép, élőkép  Szöveges hírek, információk, grafikák, infografika  Részletes műsorújság, benne mozgóképes ajánlókkal, promóval  Feltétele a fogyasztónál: HbbTV-képes tévé vagy set top box, továbbá szélessávú internetkapcsolat 16

17 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  HbbTV – Hybrid Broadcast Broadband TV  Az okostévéknél hangzott el, hogy sajnos ott gyártónként eltérő fejlesztés szükséges  Nem homogén a platformjuk, a verziókövetés, változtatások hatalmas ráfordítást igényelnének. Ezekre válasz a HbbTV:  A HbbTV szabványos európai platform, a nagy tévégyártók támogatják  Igazi OTT lehetőség  Lehetőséget biztosít élő videó, catch-up videó, restart, lekérhető videó (VOD), szöveg és grafika interaktív elérésére  DVB platform és internetkapcsolat szükséges hozzá + HbbTV-képes tévékészülék vagy set top box  Egyes külföldi kábeltévé-szolgáltatók blokkolják a szolgáltatást, mert ellentétes az üzleti érdekükkel  A német, francia, dán, holland, lengyel, osztrák, cseh, svájci és lengyel média már használja és világszerte kísérleteznek vele  Az MTVA a KT Electronic, Antenna Hungária és eVision cégekkel közösen tavaly november óta HbbTV kísérleteket folytat 17

18 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek 18

19 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  EPG  Az Electronic Program Guide, Elektronikus Műsorújság a digitális átállás egyik húzóeszköze  Naprakész és ingyenes műsorújság, akár részletes műsorleírásokkal  Követni tudja a műsorváltozásokat – ha a kábelszolgáltató és az EPG szolgáltató frissíti. Utóbbira sajnos sok rossz példa van.  Az EPG alapján programozható a felvevőeszköz (a belső merevlemezes set top box).  A médiaszolgáltatók felelőssége, hogy az EPG-nek megfelelő, percre pontos műsorrendet be is tartsák, mert a lemaradt végű felvétel negatív élményt okoz a nézőnek. 19

20 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  5.1 hang  A digitális műsorterjesztő hálózatokon egyszerűen továbbítható a médiaszolgáltató által előállított térhatású (5.1) Dolby Digital hang  A hazai háztartásokban igen nagy mértékben elterjedt házimozi-erősítők ezt felismerik és kezelik  A külföldi filmek esetén nagyon sok esetben elérhető az 5.1-es eredeti hang, illetve a mozicélra készített magyar és szinkronizált külföldi filmek esetén a magyar változat is  Mind a DVB-T, mind a digitális kábel, mind a műholdas adás esetén megteremtettük az 5.1 továbbítási lehetőségét, amivel egyre gyakrabban élünk is, pld. olimpia, Forma 1, Foci EB, Újévi koncert Bécsből, egyes mozifilmek, koncertek 20

21 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  Eredeti hang  A közszolgálati média esetén nem kötelező az eredeti hang továbbítása  De ez az egyik legjobb nyelvtanulást segítő eszköz  Ezért az előkészületek megtörténtek a bevezetésére  A külföldi filmek esetén az eredeti hangot is tároljuk  Miután a reklámok hangossága az eredeti nyelvű hangsáv esetén is kontrollálandó, így annak műszaki megvalósítása után tudjuk üzemszerűen elkezdeni.  Minden digitális hálózaton meg lesz a műszaki lehetőség az eredeti nyelvű hang továbbítására 21

22 A digitális átállásból és a nézői igényekből fakadó lehetőségek  Feliratozás  Jogszabály írja elő a műsorok feliratozását egyre nagyobb óraszámban  A közmédia teletext rendszerén keresztül történik a feliratozás  A teletext jelet jogszabály alapján hazai minden műsorterjesztő köteles továbbítani  Oldalszámok: 111, 222, 333, 444  Tervezzük az eredeti nyelvű feliratozás bevezetését is, ami a nyelvtanulást segíti elő (eredeti hang + eredeti nyelvű felirat)  Digitális teletext  Eredetileg a SuperTeletext lett volna a teletext utódja, de az internet lényegében átvette ezt a funkciót.  Azonos képernyőn bővített teletext jelleggel használható a HbbTV 22

23 Hogyan akar élni a közszolgálati média ezekkel a lehetőségekkel  Platformsemleges terjesztés: HD és SD esetén is  5.1-es hang (üzemel)  Eredeti nyelvű hang: bevezetés alatt, céldátum 2013 nyara, analóg lekapcsolás első üteme előtt  Eredeti nyelvű feliratozás: várható bevezetése 2014.  HbbTV: tesztelés alatt, és a tapasztalatok függvényében döntünk a bevezetésről  EPG: 2008-tól elvárásunk a részleges leíró alkalmazása (nem minden kábelhálózat képes hosszú szövegek továbbítására), de a saját műsorterjesztési rendszereink (DVB-T, műhold) esetén jól működik  Streaming: webes videótár, médiaszolgáltatói honlapok élő adás, Duna World világadás  Mobilapplikáció: Híradó, Forma 1, Olimpia, A Dal, Foci EB  VOD: UPC, T-Home, Invitel, Teletéka 23

24 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  A verseny kibővül az analóg platform megszűnése miatt  Három (néhol helyi tévével négy) csatorna helyett legalább hét csatorna lesz elérhető a néző számára, de itt házon belüli versenyről van szó (kivétel Euronews)  Az analóg földfelszíni nézők egy része kábelre vált, és ekkor több tucat konkurens csatorna jelenik meg nála, az új varázsa esetében még erősebb 24

25 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  M1-nek kedvezőtlenebb, az M2, Duna és Duna World-nek kedvezőbb  Az M1 elveszti monopolhelyzetét a közszolgálati csatornák között  Értelmét veszti az éjszakai adásszünet, hiszen a digitális hálózat folyamatosan üzemel és nem perc alapú a számlázás  Több százezer háztartást ér el a három másik közszolgálati csatorna 25

26 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  Az M1 új szerepe  A kereskedelmi televíziók műsorstruktúra változását nézve az ingyenes, tisztán reklám alapú (FTA) televíziózás hazánkban lassú halálra van ítélve, várhatóan csak a közszolgálat marad hosszú távon értékes tartalomként  Térnyerés a nemlineáris világban: az M1 mint húzónév segít a nézőket az új platformokra terelni 26

27 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  3 HD csatorna a nézőknek (ASO után várhatóan négy)  Növeljük a HD tartalmak arányát  A nézők jó minőséget látnak (a DVB-T a legnagyobb hazai tényleges HD felhasználói körrel rendelkező platform) a közszolgálati csatornákon, szemben a kereskedelmi csatornák SD minőségével  Esetleg várható emiatt is átmigrálás a MinDigTV-re a kábelről – jelenleg is sokan használják úgy a szolgáltatást, hogy kábelről nézik a sok csatornát, de nem fizetnek a HD csomagokért felárat, hanem M1-M2-Duna esetén a DVB-T adást nézik. 27

28 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  A földfelszíni műsorterjesztés költségének csökkenése  A digitális terjesztés díja töredéke az analóg díjának (3 HD + 1 SD DVB-T + 4 HD + 4 SD műholdas terjesztés együtt kerül kb. annyiba, mint önmagában az M1 analóg SD műsorszórása)  A megtakarítás műsorra fordítható a jövő évtől  Új csatornák indítása  A földfelszíni Flexmux és a műholdas saját transzponder megteremtette új csatornák indítási lehetőségét, országos lefedettség mellett  Műholdon ilyen módon volt elérhető külön sávszélesség felhasználása nélkül 50 napig az M3D  A DVB-T hálózaton ilyen módon indul el az MTVA Infó 28

29 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  The content is the king  Fokozódik a verseny, hiszen bárki indíthat VOD szolgáltatást vagy lineáris televíziót  A közszolgálati továbbra is a legnagyobb tartalomszolgáltató és tartalomtulajdonos  Vonzó tartalmak készítése (sport, szórakoztatás, filmek, hírszolgáltatás – tudósítók – és archívum hasznosítása)  Felhasználó által generált tartalom nem helyettesíti a professzionális szakemberek tudását  Értékes közszolgálati, generációkon átívelő, nem pillanatnyi üzleti és nézettségi érdeknek szóló tartalmat kell előállítani 29

30 A közszolgálati média szerepe a digitális média világában  A közszolgálat mint közösségi médiatér  A közszolgálat összekapcsol  Partnerség a piaci szereplőkkel (hardver és szoftvergyártók, fejlesztők, terjesztők stb)  Partnerség az értékes tartalmak tulajdonosaival (filmterjesztők, Operaház, MÜPA, MLSZ, sportszövetségek stb.)  Partnerség a tartalomgyártókkal  Kapcsolat a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal (közösségi média) 30

31 Hosszabb távú jövőkép  Technikai jövőkép  A teljes műsorgyártó rendszer digitalizálása, közösségi médiával való átjárhatóság megteremtése. Korszerű HD stúdiók és mobil közvetítő rendszerek beszerzése  A 3D jövője kérdéses, a körülötte lévő hype lecsengett, de nem szabad elfeledni, hogy a forgalomba kerülő televíziók jelentős hányada 3D megjelenítésre alkalmas, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, és szükség esetén akár részidős 3D csatorna indítása.  A 4K (Ultra HD) most a hívószó minden marketinges számára – ezt figyelni kell, de jelenleg még nincs közvetlen hatása ránk nézve 31

32 Hosszabb távú jövőkép  Műsorterjesztési változások  Egyre több a jogkorlátos tartalom, így 2015. után kénytelenek leszünk az M2, Duna és Duna World esetén is egyes műsorszámok idején kódolni a műholdas adást (belföldön nem lesz hatása)  Ennek feltétele, hogy a jelenleg a lakosságnál lévő MPEG-2 SD (FTA only) műholdvevők cserére kerüljenek, ami egy digitális-digitális átállással valósítható meg: 2015. január 1-től megszűnik a DVB-S MPEG-2 SD simulcast adásunk és kizárólag MPEG-4 HD-ben lesz elérhető műholdról 32

33 Hosszabb távú jövőkép  Minőségi tartalom minőségi technikával  Közmédia átalakítása közösségi médiává  Lineáris és nonlineáris eszközrendszer teljes körű felhasználása  A közösségi média, a nem-lineáris média és a hagyományos média integrációja már a műsortervezés és gyártás során  Átjárás a platformok között – webről lineárisra, lineárisról applikációra, webre  Kiegészítő tartalmak a nem-lineáris felületeken 33

34 Bejelentések  MTVA Infó  Április elején MTVA Infó néven közszolgálati információs képújság indul a MinDigTV hálózatán, az országos ‘A’ multiplexben. Célja a digitális hozadéksáv felszabadulása miatt szükséges áthangolásokkal kapcsolatos tájékoztatás, az analóg lekapcsolás közvetett tájékoztatása (a már átállt emberek megszólításával), továbbá hírek, műsorinformációk lesznek olvashatóak.  Időszakosan kódolt műholdas M1  Az M1 műholdas terjesztése esetén áprilistól bevezetjük az időszakos kódolást az eddigi állandó helyett. A külföldi, csak Magyarországra sugározható műsorszámok esetén továbbra is kódolt marad, de a saját gyártású vagy európai joggal rendelkező műsorszámokat külföldről, illetve belföldről az M1 Conax-kártya nélkül is lehet majd nézni.  Eredeti nyelvű hang  Nyár folyamán elindítjuk a digitális műsorterjesztő platformokon az eredeti nyelvű sugárzást is – az eredetileg idegen nyelven készült műsorszámok esetén. 34

35 VÉGE Köszönöm a figyelmet! 35