Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar társadalom a két világháború közötti Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar társadalom a két világháború közötti Magyarországon."— Előadás másolata:

1 A magyar társadalom a két világháború közötti Magyarországon

2 Trianon hatása a népességre  Osztrák Magyar Monarchia 676,6 ezer km2 - 51,3 millió lakos  Magyarország (azon belül) 325/282 ezer km2 20,8/18,2 millió lakos  Trianoni Magyarország 93 ezer km2 - 7,9 millió lakos

3 Menekültek, bevándorlók  Összesen ca ezer fő.  Romániából 222 ezer, Csehszlovákiából 147 ezer, Jugoszláviából 55 ezer, Ausztriából 2 ezer fő települt át  30% a kereső, állami és törvényhatósági tisztviselők, állami vállalatok alkalmazottai  Ellátatlanok, vagonlakók, munkába állításuk, segélyezésük gondot okoz irredentizmus táplálói

4 Magyarország a nemzetközi vándorlás folyamataiban

5 Határváltozás - demográfiai/etnikai változás  Jellemzők: etnikai homogenitás  a magyarok aránya 1920-ban közel 90%  kép megváltozása a felekezeti-vallási szerkezet leegyszerűsödése  1920-ban két nemzetiség él számottevő mértékben Magyarország új határai között:  a német (550 ezer fő)  a szlovák (140 ezer fő)

6 Határváltozás - demográfiai/etnikai változás OMM más utódállamai a homogén nemzetállammá váló Magyarországgal szemben multietnikus országokká lettek, pl.: SZHSZ királyság:  a szerbek aránya 43%, horvátoké 23%, szlovéneké 8%, bosnyákoké 6%, macedonoké 5% Csehszlovákia:  a csehek aránya mindössze 51%, a szlovákoké15%, a németeké 25%

7 Magyarország népei 1914-ben

8 A népesség anyanyelv szerinti százalékos megoszlása Magyarországon Anyanyelv 1910 teljes terület 1920 trianoni terület 1941 trianoni terület 1941meg- nagyobbodo tt terület Magyar54,489,592,977,5 Német10,46,95,14,9 Szlovák10,71,80,81,8 Horvát1,10,50,41,4 Szerb2,50,20,11,1 Román16,10,30,27,5 Egyéb4,70,80,55,8 Összesen

9 A népesség egyházak és felekezetek szerinti százalékos megoszlása Magyarországon felekezet 1910 teljes ter trianoni t. trianoni t Megnagy. t. Ró. Kat. 49,36465,755 Gr. Kat. 112,22,511,6 Gr. Kel. 12,80,62,43,8 Ref.14,321,420,819 Evang.7,16,26,05,0 Unit.6,40,10,10,4 Izraelita55,94,34,9 Egyéb0,10,10,20,3 Össz:

10 Nemzetiségi politika és annak hatása  A nem magyar nemzetiségek és főként a vallási kötődésű zsidóság számbeli fölénye a dualizmus korában központi kérdés volt  az asszimiláció felülről kezdeményezett  Trianont követően az asszimiláció alulról is megindult, főleg a zsidók, németek és szlovákok között  önkéntes, spontán asszimiláció

11 Településszerkezet átalakulása

12  Városhiányos térségek kialakulása  Vonzáskörzetek és centrumok kapcsolatai megszakadnak – légüres terek  Gazdasági, közlekedési,  Kulturális, közösségi hálózatok megszakadnak Torz településstruktúra

13 Urbanizáció szintje A városi és vidéki népesség alakulása,  Alul-urbanizált ország  A vidéki, falusi népesség növekedése táplálja a városi népesség növekedését – vándorlás a városok felé

14 Demográfiai jellemzők Születés, halálozás, házasodás:  a születések száma csökken  az egészségügyi viszonyok és a várható élettartam kitolódása ellensúlyozta  a halálozások száma csökken Demográfiai átmenet folyamata  az 1930-as évektől a társadalom elöregedése, és a népességcsökkenés állandósult

15 Gazdaság és szociális intézkedések  20-as évek közepe: fejlődés  mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás  ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar  Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása  20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari ország  5. Szociális intézkedések ( )  kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi munkásság 80-90%-a biztosítva  1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI)  rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek

16

17

18 Havi szükségletek: 300 P Havi átlagbér: 170 P Nők havi átlagbére: 100 P „Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel” Értelmiségi fizetések: egyetemi tanár: 900 P bíró: 700 P középiskolai tanár: 450 P diplomás MÁV-tisztviselő: 420 P óvónő: 290 P kezdő köztisztviselői fizetés: 199 P

19 A társadalom szerkezete a két háború között Tevékenységi/foglalkozási szerkezet 1920-ban:  55,7% agrártevékenységből  30% iparból, kereskedelemből  <10% értelmiségi, tisztviselő 1941-ben:  49% agrártevékenységből  35% iparból, kereskedelemből  <10% értelmiségi, tisztviselő

20 A társadalom szerkezete a két háború között Mely tényezők struktúraképző erejűek?  a társadalmi csoportok életmódjuk alapján alkotnak közösséget és különülnek el egymástól életmód:  tulajdon, jövedelem presztizsfogyasztás  lakáskörülmények  női munkavégzés, cselédtartás  kulturális fogyasztás

21 Társadalmi feszültségek  tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az nem mindig elegendő a megélhetéshez bérmunkával egészítik ki a jövedelmüket  a jövedelmek és a tulajdon nagy részét egy szűk réteg birtokolja  a társadalom széles rétegei saját elvárásainak szintje alatt él

22 Társadalmi feszültségek  A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat, másrészt zsidó nagytőkét hibáztatták  Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma

23 Hagyományos elit  Latifundium  Politikai befolyás  Presztízs  Főnemesi családok kb. 200 család  Politikai térvesztés  Presztizs fenntartása  Vadászat, bálok

24 Katonai elit  fő  Tökéletes úriember ideálja  származási összetétele az egyházi elithez hasonlóan alakul  a csúcson lévők többet kerestek mint a miniszterek v. egyetemi tanárok  alsó szegmense gimnáziumi tanár fizetési kategóriájába tartozott

25 Tudás elit  Kivételesen megbecsült írók, művészek, egyetemi tanárok  Tudományos szervezetek tagjai,  Más elitekhez is tartozók  Keresztény nemzeti értékek, tudományos szemléletmód  Herczeg Ferenc, Vargha Gyula, Berzeviczy Albert, Teleki Pál

26 Középosztály  Úri-, polgári- és értelmiségi középosztály  Differenciált, hierarchizált  Keveredik a hagyományos és a polgári középosztály  Jövedelemhatárok: pengő

27 Középosztály  Életmód, életstílus a meghatározók  Lakáshelyzet, cselédtartás  Fogyasztási szokások  Presztizsfogyasztás: 3 szoba, 3x étkezés  de: 3. osztály a vonaton  Erős mobilitás lefelé és felfelé is  Deklasszálódás és feltörekvés

28 „Úri középosztály” Köztisztviselők:  Csak minden 10. hivatalnok keresett havi 400 pengőnél többet  sokan kispolgári, vagy munkáskörülmények közt éltek 2 illetve egyszobás lakásban  az iskolai végzettség sem mindig megfelelő

29 Polgári középosztály  Inkább kereskedők, mint iparosok és magántisztviselők  kereskedelmi, banki alkalmazottak  Zsidóság felülreprezentált  Bp-re koncentrálódnak

30 Értelmiségi középosztály  Diplomás értelmiségiek, akik nem tisztviselők  Valamennyi szabadpályás: ügyvéd, orvos, tanár, mérnök, pap  Egyetemi túltermelés: értelmiségi munkanélküliség  Tekintély: attól függött mennyire képes ellenállni a feminizálódásnak az adott pálya

31 Kispolgárság = Alsó-középosztály  Alkalmazotti, altiszti réteg  Kisiparos  Kiskereskedő

32 Iparosok  Ca. 300 ezer fő, eltartottakkal együtt 1 millió  Hierarchizált, differenciálódott csoport  Segéd nélkül, vagy 1-3 segéddel rendelkező műhelyek  Jellemzője a kisszerűség, szegénység  Elitje az 5 segédes középipari műhelytulajdonosok  1/3-uk Bp-en él, csak iparűzéssel foglalkozik

33 Iparosok  Alsó szintje kétlaki életformát folytat: ipar és földművelés  Ezért nem teljes értékű kispolgár  1/10-e az önálló műhelytulajdonosoknak zsidó, ők nem parasztosodtak el, életvitelük is más  Vidéken a mg-i népességből nyerte utánpótlását  Gyerekeiket taníttatták, középosztályba való felemelkedésüket támogatták

34 Kiskereskedők  Ca. 84 ezer fő  Kötetlenebb foglalkozás, nem kötődnek engedélyhez  Legvárosiasabb réteg  Társadalmi státuszuk magasabb az iparosokénál  Elitje az ügynöki réteg  50%-ban Bp-en, 45%-uk izraelita  Iparosoknál zártabb réteg

35 Kiskereskedők  Nem kell szakképzettség, mégis iskolázottabbak az iparosoknál  Alsó rétegük a falusi szatócsok, a piaci kofák, házalók:  minden 4-5. ebbe a kategóriába tartozott  életmódjuk azonban nem ütötte meg a kispolgári szintet  társadalmi tekintélyük nagyobb, mint az iparosoknak  az iparos szülők gyakran nevelik gyermeküket kereskedőnek

36 Alsó osztályok = „proletariátus”  4-4,5 millió fő  fizikai munkát végző bérmunkások  „agrárproletariátus”  városi munkásság  bérmunkából élők  fizikai munkát végzők  az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében  az iparosodás lassan halad

37 A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők arányának változása,

38 Aktív keresők megoszlása ágazatonként,

39 (Városi) munkásság Belső hierarchia: kispolgár – nyomor  Foglalkozás: szakképzettség  Szakmunkás, betanított-, segédmunkás  Szervezettség: minél képzettebbek  Munkahely: állandó, idény, alkalmi  Jövedelem: magas, átlagos, átlag alatti A hierarchián belül éles elkülönülés a presztizs és életmód, életszínvonal alapján!!

40 (Városi) munkásság  Budapest: magasabb bérek, több munkalehetőség  Óra, majd akkordbér  Terjedő szociális háló  Nők aránya 13%-ról 23%-ra nőtt a korszak végére: házicselédek

41 Házicselédek  a városi „szolgáltatási szektor” jelentős része  ca. 200 ezer fő  Bp-i kereső nők ¼-e házicseléd  Bevándorlók, hajadonok, házasodásig vállalják a munkát  Bér, szállás, élelmezés járt  Gazdájától függő személy – patriarchális függés  „Agrárproletár”-származásúak – visszatérnek gyakran a faluba, vagy a városban férjhez mennek  Nem tagozódnak a városi proletariátusba  Nem kapcsolódnak a munkások szervezeteihez

42 Parasztság  az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében  az iparosodás lassan halad  hierarchizált társadalmi csoportok alkotják  fő tényező: birtokszerkezet, tulajdon  középosztálytól a legkiszolgáltatottabb „agrárproletárokig”

43 Birtokszerkezet  Túlteng a nagybirtok: 1/3-a birtokoknak 1000 holdon felüli  A birtokok több mint fele (54%) közép és nagybirtok, a birtokosok 1%-ának kezén van  A birtokok másik, kisebb felét a birtokosok 99%-a birtokolta  Minden második tulajdonos rendelkezett 5 hold alatti földterülettel – törpebirtokosok

44 Középosztály: Birtokos parasztság  ca. 750 ezer fő ( család, 1930)  Önálló mezőgazdasági kistermelők  100 holdas határ paraszti és úri birtok közt nem mindig adott  5-10 hold alatt azonban a kispolgári életformát nem biztosíthatták  Bérmunkát is vállaltak életszínvonaluk fenntartásához Életformájuk kispolgári jellegű – életformájuk alapján alkotnak közösséget

45 Birtokos parasztság Rétegződése:  birtoknagyság  a föld minősége  igaerő száma  kül- és belterjességének foka A birtok nagysága volt alapvetően meghatározó: ca hold között középparaszti birtok ca. 50 hold felett gazdagparaszt (regionális különbségek hold)

46 Parasztság - alsó osztályok  „Agrárproletariátus”  fizikai munkát végző bérmunkások bérmunkából élők + tulajdonuk is lehet

47 „Agrárproletariátus”  1,2 millió fő (1920) - eltartottakkal együtt 2,1 millió  fő (1941) – eltartottakkal: 1,8 millió  Gazdasági cselédség és mezőgazdasági munkásság =napszámosok + önálló termelők is egyben: törpebirtokosok, kisbirtokosok (5 holdig) ca. 3 millió fő

48 Gazdasági cselédség  Állandó alkalmazottak – alkalmazotti státusz - biztonság  Egy teljes évre szegődtek - szegődményesek  Szoros személyi függés a munkaadótól  a hatalmat, a személy feletti rendelkezést a gazdatiszt gyakorolta  Felemelkedés lehetősége: kizárólag a városba áramlás + munkavállalás

49 Gazdasági cselédség  A cseléd egzisztenciális védettséget élvez, egész évre előre megszabott cselédbért kap  Gyógyíttatás, lakhatás (cselédsor) biztosított  Bérük 95%-át természetben kapták meg: készpénz+természetbeni javak+ művelésre átengedett illetményföld Szoros patriarchális függés + szociális biztonság Nem tartoztak a legszegényebbek közé

50 Napszámosok  Mezőgazdasági munkásság =napszámosok Törpebirtokosok is egyben!  Hónapos cselédek, vagyis summások  Idénymunkára szegődtek – csak egy idényre  Vándorolnak a munka után, szállást kapnak  Kialkudott bér + termény – kevesebb mint a cselédeké

51 Napszámosok  Lenézettek, az uradalmi hierarchia legalsó szintjén vannak  Magas a munkanélküliségük: Idényjellegű munkalehetőségek 30-40%-uk nem talál munkát, munkanélküli – nincs hivatalos adat  Társadalmi mobilitásra alig van esélyük városba költözés – ipari munka

52 Erdei Ferenc: „történelmi nemzeti társadalom” – „modern polgári társadalom”  Történelmi arisztokrácia – polgári arisztokrácia  Úri középosztály – polgári középosztály  Kispolgárság – kispolgárság  Parasztság  Munkásság

53 Társadalmi feszültségek  Az agrárgazdaság a meghatározó a korszak egészében, az iparosodás lassan halad  Tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az nem mindig elegendő a megélhetéshez bérmunkával egészítik ki a jövedelmüket  A jövedelmek nagy részét egy szűk réteg birtokolja, míg a társadalom széles rétegei saját elvárásainak szintje alatt él

54 Társadalmi feszültségek  A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat, másrészt zsidó nagytőkét hibáztatták  Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma

55 Zsidókérdés Okok és előzmények:  XIX. sz. végi gyökerek (jogi pálya és az gazdaság kihívásai)  Az ellenforradalom időszakában zajló fehérterror véres eseményei elsősorban a zsidóságot érintették  A Horthy korszakban a társadalmi egyenlőtlenségekért a nagybirtokosokat és a zsidó nagytőkét hibáztatták  Teleki - numerus clausus törvény

56 Zsidókérdés Bethlen:  az antiszemitizmus nem emelkedett hivatalos rangra, 1928-ban enyhítette a numerus clausus törvényt  a felsőházban 1927 és 1939 között hivatalból helyet kapott az izraelita felekezet két rabbija A harmincas évek második felében:  elsősorban a gazdasági világválság és annak politikai és társadalmi következményei kapcsán jelentkeztek fajvédő, antiszemita programok s azok intézményi keretei

57 Zsidótörvények XV. tc., ún. első zsidótörvény A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról  20%-ban limitálta a zsidók kamarai tagságát és  üzleti, illetve kereskedelmi alkalmazottként történő alkalmazásukat  a törvény felekezeti alapon állt

58 Zsidótörvények évi IV. tc., az ún. második zsidótörvény:  faji alapon zsidónak minősíti azt, akinek legalább egyik szülője, vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású  A kamarai tagság arányát 6%-ra szorította le, s számos korlátozást léptetett életbe

59 Zsidótörvények évi XV., ún. harmadik zsidó törvény:  A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot  Megtiltotta a nem zsidók és zsidók közti házasságot, de nem ítélte el a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot

60 Zsidótörvények évi VIII. tc., ún. negyedik zsidó törvény:  megszüntette az izraelita felekezet bevett vallás jellegét és visszasorolta az elismert vallások kategóriájába, ahogy az 1867 és 1895 között volt

61 Egyház és állam viszonya Egyház és állam viszonya ősz demokratikus rendszer  Felmerült ugyan az állam és az egyház teljes szétválasztása:  az egyházak magántestületekként való kezelése  az egyházi birtokok köztulajdonba vétele  ezt mégsem valósították meg a gyakorlatban  Sőt épp ellenkezőleg a főkegyúri jog saját részükre történő fenntartása mellett foglaltak állást

62 Berinkey-kormány intézkedései 1919 elejétől változás az állam és az egyházak kapcsolataiban: évi V. néptörvény a szeparáció jegyében a fennálló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyébe önálló vallásügyi és önálló közoktatásügyi minisztériumot állított fel  A szétválasztás ellen mind a katolikus, mind a protestáns egyházak tiltakoztak  A földművelő nép földhöz juttatásáról intézkedő néptörvény, elrendelte a 200 kh feletti egyházi birtokok kisajátítását is

63 Tanácsköztársaság intézkedései A Tanácsköztársaság egyik első intézkedéssorozata az állam és egyház szétválasztására irányult:  hitoktatás megszüntetése  valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézményt köztulajdonba vett (március 29.)  megszüntették a tanítás kezdetén és végén tartott imádságot  az egyházak vagyonának elkobzásáról és szocializálásáról intézkedett  Az egyház 100 holdon felüli birtokait, könyvtárait és levéltárait köztulajdonba vették.

64 Egyházi autonómia kérdése  Egyházközségi vagy egyházmegyei szint  Egységes szabályzat ( )  Actio Catholica szervezete (katolikus tevékenység)  világi katolikusok az apostoli papság munkáját segítették (1933)  katolikus reneszánsz kiteljesedése a korszakban  a katolikus egyház társadalmi tanítása: ker. szoc. tanítás

65 Katolikus szervezetek  Egyházközösségi Munkásosztályok: EMSZO  Katolikus Lánykötök Szövetsége: KALÁSZ  Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete: KALOT 3000 falu, 500 ezer fiatal, 10 éven át működik.  Program: műveltebb falu, krisztusibb ember, életerős nép, önérzetes magyar  Népfőiskolák, tanfolyamok

66 Izraeliták szervezetei  Nyitra, Pozsony, Nagyvárad nagymúltú zsidóközösségei elvesztek  Magyar Zsidók Országos Szövetsége  Izraelita Magyar Irodalmi Társulat  Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziuma  Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Leánygimnáziuma  Országos Rabbiképző  Magyar Zsidók Pro Palesztína Szövetsége (hazai zsidóság bevonása P. újjáépítésébe)

67 A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása – 19.sz. második fele 1891:  A munkásbiztosítás fejlődésében nagy fordulat: az évi 14. törvénycikk Első olyan jogszabály, amely  a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának a megszervezését  a védett személyek két csoportját határozta meg: a kötelező védelem alá esőket és az önkénteseket

68 A magyar társadalombiztosítási rendszer a századfordulón  mintegy 450 ezer biztosításra kötelezett volt Magyarországon  a biztosításokkal kapcsolatos feladatokat mintegy 400 pénztár végezte  magas adminisztrációs költségek  gyakran az előírt kötelezettségeiket sem tudták teljesíteni

69 törvénycikk  megvalósította a betegségi biztosítás egységes, országosan központosított szervezetét  létrehozta a baleseti biztosítást  lényegesen kiterjesztette a védett személyek körét is

70 1. Világháború következményei  magas infláció: szétzilálta az ellátásokat, új törvényre volt szükség évi 21. törvénycikk:  megerősítette a centralizációt és megszüntette a helyi szervek önálló jogi személyiségét  a betegbiztosítási járulék: 7%  kiterjesztette a jogosultsági kört és az igénybe vehető ellátások körét az ipari munkásság széles körére is!!!

71 Társadalombiztosítás a két világháború között évi 40. törvénycikk:  az öregségi és rokkantsági biztosítás általános bevezetése  a biztosítottakat két csoportba sorolták: 1. az úgynevezett javadalmazási határ alá esőkre (tisztviselők, művezetők, stb.) 2. javadalmazási határ alá nem esők (mindenki más, kivéve a mezőgazdasági dolgozók, ők csak 1938-tól lettek védettek)

72 Társadalombiztosítás a két világháború között  az öregségi korhatár: 65 év  a biztosítással kapcsolatos feladatok: Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI)  a javadalmazási határ alá esők ellátása: Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI)  + elismert vállalati nyugdíjpénztárak

73 Társadalombiztosítás a két világháború között  1928/XL. Tv: az ipari munkásságra terjesztették ki az öregségi biztosítást  1936: gazdatisztek nyugdíjbiztosítása  1938: a mezőgazdasági munkások is kapnak öregségi biztosítást, ha két holdnál nagyobb a birtokuk és férfiak  1939: özvegyi járadék bevezetése  1944: a házicselédekre is kiterjesztik az öregségi biztosítást

74 Társadalombiztosítás a két világháború között Munkásvédelem  1893/XXVIII. tv: a gyáriparban Normát vezet be a biztosítandó munkafeltételekről  1922-es „ipartörvény”: 12. évben határozta meg a fiatalok munkába állásának kezdetét  1923/XV. tv: korlátozta a fiatalkorúak munkaidejét  1928/V. tv: 12 hét szülési szabadságot írt elő, éjjel munkát nem engedélyezett a nők számára

75 Társadalombiztosítás a két világháború között Munkásvédelem  1935:  Áttörés a munkaidő meghatározásában:  heti 48 órás munkahét  munkabérminimum az iparban  gyermeknevelési pótlék bevezetése – évekig nem alkalmazzák

76 Társadalombiztosítás a két világháború között Munkásvédelem  1938:  Fizetett szabadság bevezetése  Évente a munkások 6-12, művezetők 6-18, tisztviselők 6-24 napot kaptak  Nyugat-Európától nagyban elmaradt Magyarország  A munkásvédelem csak az ipari dolgozókra vonatkozott!

77 Társadalombiztosítás a két világháború között  Társadalombiztosítás a mezőgazdasági munkásság körében:  Kötelező biztosítás nem vonatkozott rájuk  Munkaadói szavatossági jog alapján élvezhettek ingyenes egészségügyi ellátást.  = A munkaszerződésben rögzített: a munkaadó köteles alkalmazottjáról gondoskodni annak betegsége idején - egy ideig

78 Társadalombiztosítás a két világháború között  Munkanélküli segély nincs  Szakszervezeti segélyezés van csak – amelyik szektorban van szakszervezet, és ha a munkás tagja annak!  Természetbeni juttatást jelent: ingyenebéd

79 Társadalombiztosítás a 2. világháború után  Összeomlik az ellátórendszer  Összeomlik az intézményrendszer is  Rendkívüli intézkedésekre van szükség  1947: az öregségi nyugdíjbiztosítás területén áttértek a felosztó-kirovó formára – tv deklarálja  Államosítás minden területen – itt is

80 Önszerveződés, egyesületi jog  1. vh. után:  Csökkenő taglétszám, csökkenő számú szervezet  Trianon:  Földrajzilag kikerültek az országból  Országos szervezetek területi integritása is megtört  Határon túl maradt szervezetek feloszlatása

81 Károlyi-kormány  évi III. Néptörvény:  Nem köti engedélyhez, vagy bejelentéshez egyesület alapítását  Megalkotja a jogképes egyesület fogalmát  Az egyesületek jegyzékét a bíróságok vezetik  Ha nem ütközik büntetőtörvénybe az egyesület célja: a bíróság köteles bejegyezni  Mindössze 9 hónapig volt érvényben – eszmei jelentőség

82 Tanácsköztársaság  június 28: Alkotmány hatályba lép  9.§: egyesülési és gyülekezési szabadság a dolgozók számára  Végrehajtásra nem maradt idő

83 Tanácsköztársaság  9. §: „A burzsoázia uralmának megtörésével elhárult a munkások szabad egyesülési joga útjából minden gát és a Tanácsköztársaság nemcsak megadja a munkásoknak és földmíveseknek a legteljesebb egyesülési és szervezkedési szabadságot, hanem egyesülési szabadságuk kifejlesztése és biztosítása céljából minden anyagi és szellemi támogatásban részesíti őket.”

84 Egyesületi jog a két világháború között  Újabb lendület a konszolidáció idején  10x számbeli növekedés a területvesztés ellenére  Szabályozások: nem történik érdemi előrelépés /1922. BM rendelet  Gr. Klebelsberg Kúnó belügyminiszter  „Az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről”  Részletes, aprólékos szabályozás az alapításra, működésre vonatkozóan

85 Egyesületi jog a 2. világháború idején 2. vh. előestéjén:  A szervezeti önállóság korlátozása, működés és alapítás szigorítása 1937:  Utolsó év, amikor korlátozás nélkül működhetett minden szervezet 2. vh.:  Csökkenő taglétszám, csökkenő aktivitás  Jogi korlátozások


Letölteni ppt "A magyar társadalom a két világháború közötti Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések