Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanulók megismerésének pszichológiája Dr. Mester Dolli

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanulók megismerésének pszichológiája Dr. Mester Dolli"— Előadás másolata:

1 A tanulók megismerésének pszichológiája Dr. Mester Dolli

2 Követelmények Kötelező irodalom: Dávid Mária - Estefánné Varga Magdolna - Farkas Zsuzsanna - Hídvégi Márta - Lukács István (2006) Hatékony tanuló-megismerési technikák, Kézikönyv – Sulinova, Budapest Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Budapest, Pedellus Tankönyvkiadó, N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak; Budapest, Osiris Kiadó, – 539.p. A gyakorlati jegy megszerzése: részvétel a konzultáción; esettanulmány készítése.

3 Mi a kompetencia? Az Az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége. Ezzel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse. Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

4 Ismeret vagy képesség?

5 Tudás A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével, s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni. A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra. A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen.

6 Diszpozíciók A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen. Megbecsüli a tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók önértékelésének fejlesztése iránt. A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni.

7 Tevékenységek A tanár tanítványai teljesítménye alapján olyan oktatási tevékenységet tervez, amely megfelel a tanulók szükségleteinek. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre. Összekapcsolja az új tudást a korábbi ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre. A tanár megismeri a tanulók gondolatait és tapasztalatait, a csoportos és egyéni interakciók megfigyelésével.

8 A kompetencia alapú fejlesztés középpontjában: a gyermek A tanár tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival. Képes olyan tanulási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését.

9 Az elsajátítandó tanári kulcskompetenciák 1. A tanulói személyiség fejlesztése 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. A pedagógiai folyamat tervezése 4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával 5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése 6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása 7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása 8. Szakmai együttműködés és kommunikáció 9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

10 A tanulói személyiség fejlesztése mint tanári kompetencia Az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését. Ennek feltétele a hatékony tanulói megismerés.

11 Tankötelezettek Tanulási zavarokkal nehézségekkel küzdők Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők Értelmileg akadályozottak Tanulók a közoktatásban

12 Hogyan értelmezzük a megismerést? Néhány megközelítés: Pedológia Konstruktivizmus A humánökológiai modell

13 Pedológia A pedológia olyan – a megismerésre épülő gyermekközpontú nevelést hordozó – elmélet és gyakorlat, amely az inkluzív- és a fejlesztő pedagógia számára érvényes, és alkalmazható szemléletet, módszert kínál. „ Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban megértjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni.” (Nagy László)

14 K onstruktivizmus Piaget A megismerés a való világ viszonyainak cselekvés segítségével történő belsővé válása. A tudás aktív tevékenység eredményeképpen épülő, környezetére reagáló rendszer. Belső megismerő mechanizmus. Kognitív struktúra. Kognitív rendszer.

15 Papert - konstruktivizmus Papert szerint természetes motiváció a tapasztalatszerzésre, önkéntelen érdeklődés a környezet iránt, környezetük állandó vizsgálata, megfigyelése Az "észrevétlen" tanulás - tudásszerzés felfedező, érzékelő, nonverbális a kisgyermek által vezérelt

16 Konstruktív pedagógia Tudás - konstrukció, (belső világ) építés eredménye Belső világ - kognitív rendszer kölcsönhatása, egymásra hatása Külső világ - tapasztalatok

17 A humánökológiai modell Rendszerszemléletű modell. Az ember és a környezet kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az ember úgy tudja kielégíteni szükségleteit és problémáit megoldani, hogy közlekedik, kapcsolatokat teremt ebben a rendszerben. Így létrejön a kommunális adaptáció (alkalmazkodás) a fizikai és emberi környezet között. A különböző természeti és mesterséges környezeti feltételek között különbözőképpen alakulnak ezek a kapcsolatok. Az emberek különbözőképpen elégítik ki szükségleteiket és oldják meg problémáikat.

18 Humán ökológia a pedagógiában a gyermek „ beleszületik ” egy családba, annak társadalmi helyzetébe a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez. (Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)

19 A humánökológiai rendszer szintjei 1. A gyermek fizikai-biológiai állapota 2. A gyermek intrapszichés szintje 3. A gyermek interperszonális kapcsolatai 4. A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. 5. A gyermek lakóhelyi környezete 6. A gyermek kultúrája, mint identitás 7. A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

20 Ezeken a szinteken találhatók azok az erőforrások. A gyermeknek és családjának állandóan kapcsolatokat kell létesítenie és fenntartania az egyes szinteken elhelyezkedőkkel. A humán ökológia szintjei: természetes támaszok, vagyis védőhálók: 2., 3., 4., 6. szint mesterséges támaszok, vagyis társadalmi védelmi rendszerek: 5., 7.

21 A hatékony tanuló megismerés alapelvei

22 Alapelvek  A pedagógus legyen motivált a tanulók megismerésében  A tanulók személyiségének megismerése ne legyen akció jellegű, ágyazódjon egy komplex pedagógiai folyamatba  Törekedni kell arra, hogy a tanulók teljes személyiségére vonatkozó kép alakuljon ki  A gyermek teljes tevékenység- és kapcsolatrendszerének megismerése (holisztikus elv)

23  A tanulók személyiségének megismerése a humánökológia szemléletén alapuljon (intra-, interpszichés és interkulturális tényezők feltárása)  A megismeréshez a pedagógus rendelkezzen megfelelő szakmai felkészültséggel és módszertani eszköztárral  A megismerésnél legyen meghatározó a gyermek aktuális fejlettségi állapota, (vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat)  A komplex megismerésre épüljön a differenciált fejlesztés

24 A tanulók megismerésének főbb lépései

25 1. A tanuló megismerést igénylő cél és helyzet meghatározás 2. Igények és célok meghatározása alapján a pszichológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai, szociológiai ismeretek felfrissítése, kiegészítése 3. Módszerek, eszközök kiválasztása, 4. Vizsgálatok, mérések, felmérések elvégzése 5. A kapott adatok feldolgozása, elemzések értékelése 6. Az eredmények alapján a pedagógusi kompetenciába tartozó feladatok meghatározása, fejlesztési stratégia kidolgozása 7. Ha szükséges, a pedagógusi kompetencián kívül álló esetekben külső, adekvát kompetencia bevonása, pl.: pszichológus, családgondozó, stb.

26 A tanulói megismerés területei

27 Néhány kiemelt terület Kognitív tényezők Képességek Intelligencia Tanulási szokások Tanulási stílus stb. Motiváció, érdeklődés Viselkedés, magatartás

28 A képesség, készség A képesség : A személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget. A képesség nem az emberrel vele született, hanem a tevékenységek során alakul ki, fejlődik. A készség : Tanult kivitelező pszichikus rendszer, mely rutinokból, ismeretekből szerveződik, pl.: olvasás.

29 Néhány képesség terület PERCEPTUÁLISINTELLEKTUÁLISPSZICHOMOTOROSSZOCIÁLIS Látásélesség Téri tájékozódás Vizuo – motoros koordináció Hallási megkülönböztető k épesség Tapintás Emlékezet Figyelem Gondolkodás Alkotóképessé Kreativitás Verbális k épesség. Testi erő Mozgás ü gyesség Kézügyesség Gyorsaság Hajlékonyság Koordináció Empátia Kapcsolatteremtő képesség Tolerancia

30 30 Intelligencia Wechsler szerint : „az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást ”. A Sternberg-modell három alapvető információfeldolgozási képességből áll: metakomponensekből, teljesítmény-komponensekből, tudásszerzési komponensekből.

31 1. A metakomponensek nagyban hasonlítanak a metakognició folyamataira. Tervezésből, ellenőrzésből és értékelési funkciókból állnak. 2. A teljesítménykomponensek azok a mentális folyamatok, amelyek a metakomponensi tevékenységeket viszik véghez. 3. Az ismeretszerzési komponensekbe a szelektív kódolás, a szelektív kombináció és a szelektív összehasonlítás tartozik.

32 Tanulást meghatározó tényezők Tanulási stílus : Az a mód, ahogy az egyén személyiségjellemzői befolyásolják a tanulást. A tanuláshoz való hozzáállás szempontjából fontos kognitív és motivációs jellemzők összessége Befogadási és tárolási módok. A tanulási stílusban a modalitás, a társas környezet és az egyén i reagálás-típusa fejeződik ki.

33 A tanulási stílus meghatározó jegyek: személyiségdimenziók (pl. extrovertált, introvertált) kognitív stíluselemek (pl. mezőfüggő, mezőfüggetlen) öröklött tényezők (pl. vizuális, auditív) tanult elemek (pl. aktív, reflektív) szocializációs hatások (pl. egyéni, társas) fizikai környezet (pl. csend, világosság) kulturális tényezők (pl. zenei-ritmikus).

34 A tanulói motivációk A motiváció típusai Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: Beépült (internalizált) Belső tanulási motiváció (intrinsic) Külső (extrinsic) A tanulási motivációt befolyásoló tényezők : 1. A tanuló személyiségbeli összetevői 2. A tanuló szociális igénye 3. A tanuló érdeklődése 4. A szituációtól függő ösztönzési variánsok.

35 A tanulói viselkedést befolyásoló főbb motívumok (sikerorientáció, kudarckerülés, igényszint) Teljesítménymotiváció (sikerorientáció, kudarckerülés, igényszint) Kompetenciakésztetés Szükségletek

36 Életben maradás Biztonság, védettség Társas kapcsolatok Teljesítmény Önmegvalósítás Emberi szükségletek (Maslow) Életben maradás Biztonság, védettség Társas kapcsolatok Teljesítmény Önmeg- valósítás

37 Érdeklődés A személy, a külvilág valamely területe felé fordul Ezt a területet szeretné minél jobban megismerni, és ennek érdekében cselekedni is kész Ez az odafordulás érzelemmel telített, szubjektíven fontos a személy számára az, ami felé az érdeklődése irányul. Pl.: célszerű érdeklődés-alapú pályaválasztást megvalósítani, mert ez segíti elő leginkább, hogy szívesen végzett foglalkozást válasszunk, olyat, amelyet később majd a hivatásunknak is tekintünk.

38 Főbb érdeklődési területek (kiemelt szerepe pl.: a pályaorientációban van) TUDOMÁNY MŰVÉSZETSZOCIÁLISSPORT Természet (biológia földrajz kémia fizika Matematika) Társadalom filozófia történelem jogtudomány Közgazdaság, stb. Képzőművészet zene film nyelv és irodalom, stb. pszichológia pedagógia szociális munka, stb. labdarúgás úszás kézilabda Kosárlabda, stb.

39 Viselkedés és magatartás háttere Problémás viselkedés háttere : Az egyén biológiai-pszichológiai és szociális körülményeiben keresendő Tünetek – jelzések : Jellegzetes életperiódus függő Áthúzódó tünetek a következő életszakaszra Más életszakasz tünetei (regresszió) A tünetek megjelenése: Viselkedési szinten Teljesítmény szinten Pszichoszomatikus szinten

40 Az iskoláskor legjellegzetesebb tünetei Beilleszkedési zavarok – a pedagógus kompetenciája Viselkedészavar – a pedagógus kompetenciája Magatartászavar – a pedagógus és segítő szakember kompetenciája Deviáns viselkedés - a pedagógus és segítő szakember kompetenciája

41 A tanulás és az iskolai teljesítmény zavara kialakulhat: Iskolába lépés idején Munkára való alkalmatlanság Szociális készségek éretlensége Intellektuális képességek alacsony nívója Neuropszichológiai problémák (figyelemzavar, hipermotilitás) Részképesség- probléma Tanulási folyamat során Ha tartós a figyelemzavar Ha gyengül a motiváció Ha jelentőssé válik az előzetes ismeretek hiánya Ha rossz a tanulási módszere Ha a saját tanulási stílusának nem kedvez az oktatás

42 42 A gyermeki megismerés területei, rendszerszemléletű megközelítésben

43 43 Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai  A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok  Testi fejlettség, megjelenés  Általános egészségi állapot (betegségek)  Esetleges fejlődési eltérések

44 Az intrapszichés működés jellemzői 1.Kogníció – a megismerő tevékenység jellemzői A tanuló képességére vonatkozó adatok A gyermek iskolai tanulmányi eredményei Az otthoni tanulás jellemzői 2.Tanulói motiváció és affektivitás jellemző A tanuló motivációjára, értékrendjére,vonatkozó adatok 3.Tanulói attitűdök, érdeklődés A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok 4.A tanulói tevékenységek A tanuló osztályon kívüli tevékenysége

45 45 Az interperszonalitás jellemzői Családra vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere

46 46 Az esettanulmány főbb tartalmi egységei

47 47 Problémafelvetés, célmeghatározás Az esettanulmány elején jelezzük, hogy kiről írjuk azt és miért. A személyiségi jogokra való tekintettel az esettanulmányban a tanulóról személyes adatait, amiből felismerhető nem lehet szerepeltetni, el kell fedni. (név, pontos születési dátum, lakhely, iskola neve, osztály pontos megnevezése) Azokat a tüneteket, tünet-együtteseket, amelyeket a pedagógus tapasztal, ami miatt úgy gondolja, hogy a tanulóra vonatkozó adatokat rendszerezni, összegezni kell.

48 48 A megismeréshez alkalmazott konkrét módszerek leírása A képzés során módszerek közül miket alkalmaztunk az egyes tanulói jellemzők megismerésére megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés, kérdőív

49 49 Vizsgálati eredmények, megállapítások Összegezzük a vizsgálati módszerekkel nyert adatokat, és levonjuk a szükséges következtetéseket. Figyelembe vesszük más szakemberek vizsgálati eredményeit is, ha van ilyen. Az adatokat a személyiséglap kitöltésével, és a humánökológiai modell felépítésének megfelelően célszerű rendszerezni.

50 Személyiséglap Családra vonatkozó adatok A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Az otthoni tanulás jellemzői A gyermek iskolai tanulmányi eredményei A tanuló osztályon kívüli tevékenysége A tanuló képességére vonatkozó adatok A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok A tanuló motivációjára, értékrendjére, attitűdjeire vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere

51 51 Az adatok alapján tervezett pedagógiai beavatkozások leírása A vizsgálati eredmények alapján megtervezzük, hogy milyen pedagógiai módszerekkel oktassuk, neveljük, fejlesszük a továbbiakban tanítványunkat. Ennek érdekében az alábbi lépések átgondolása és megfogalmazása javasolt:

52 52 Más szakértelem/ kompetencia bevonása: Eldöntjük, hogy szükség van-e erre a tanuló fejlesztése érdekében, Nevelési Tanácsadó. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Intézet, pszichológus, gyógypedagógus, orvos, Tehetségesek esetében bevonható más szakértelem Sportiskola Művészeti intézmények stb

53 53 Az iskolai feladatok A tanuló iskolán belüli, de tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeit (pld: korrepetálás, fejlesztő óra, szakkör, tanulmányi kirándulás, tanulópárok kialakítása, stb.) A tanuló tanórán belüli fejlesztési lehetőségeit. (pld: differenciálási módszerek) A szülők számára biztosított pedagógiai tanácsadást, együttműködést

54 A pedagógus főbb módszerei a tanulók megismerésére :  A tanulók megfigyelése (pl.: órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.)  Kérdőíves módszerek (pl.: attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.)  Interjú technikák (pl.: a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.)  Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.)

55 Kérdőíves módszerek

56 56 A kérdőíveken található kérdéstípusok zárt kérdések a lehetséges válaszok köre rögzített, vagyis standardizált a megadott válaszlehetőségek közül kell egyet vagy többet bejelölni feldolgozása könnyű sok értékes információ elveszhet nyitott kérdések nincsenek válaszlehetőségek saját szavakkal kell válaszolni feldolgozása nehéz, mert utólag csoportosítani (kódolni) kell a különböző válaszokat differenciált, finom adatokhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik az árnyaltabb következtetések levonását.

57 57 A kérdőívek kitöltésének módszerei Önkitöltős Megkérdezéses adatfelvétel

58 58 A pedagógiai munkában is elterjedt a kérdőívek használata A tantárgyi ismeretanyag számonkérésének, ellenőrzésének ez a leggyakoribb formája (tantárgyi tesztek, feladatlapok, témazáró dolgozatok) – ezek saját vagy mások által készítettek A tanulók családi körülményeiről, iskolai kapcsolatairól, iskolán kívüli elfoglaltságáról információgyűjtés – ezek saját vagy mások által készítettek A tanuló különböző képességeiről, pszichológiai és pedagógiai jellegzetességeiről adatok gyűjtése – más szakemberek által készítettek

59 59 A kérdőívek kitöltői lehetnek A tanulók A szülők A pedagógusok, korábbi megfigyeléseik alapján

60 A megfigyelés módszere

61 61 A pedagógiai munkában alkalmazható megfigyelési típusok SZÁNDÉK SZERINT RENDSZERESSÉGE SZERINT AlkalomszerűRendszeres STRUKTURÁ- LATLAN Strukturálatlan és alkalomszerű Strukturálatlan és rendszeres STRUKTURÁLT Strukturált és alkalomszerű Strukturált és rendszeres

62 62 A strukturálatlan megfigyelés jellemzői Nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere Általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák A megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel Többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma –megfigyelési űrlap)

63 63 A strukturált megfigyelés jellemzői Előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van Leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják Objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhető

64 Az interjú módszere

65 65 AZ INTERJÚ SZEREPE A TANULÓMEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN A belső történések iránti érdeklődés személyessé individuálissá teszi a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatát, ez önmagában már motivációs tényező A személyes érdeklődés növeli a szülő, a gyermek bizalmát a pedagógus felé, hiszen olyan dolgok feltárásáról is szó van, amit nem mindenkinek mondanak el – „beavatási szertartás” A „belülről látás” növeli a pedagógus empátiáját, érzékenységét, megértését A pedagógus összefüggésében láthatja a gyermek természetes környezetét Segíti a partneri kapcsolat kialakulását – átformálja a kapcsolatot

66 66 Az interjú fajtái Strukturált interjú: Olyan kérdezés, amely során a kérdező a kérdéseket előre megszabott sorrendben teszi fel. A kérdezett saját szavaival válaszol. Strukturálatlan interjú: Olyan kvázi beszélgetés, amikor az interjút készítő pontosan tudja, mit szeretne megtudni, de a kérdések konkrét megfogalmazása és sorrendje az interjú szituációhoz kapcsolódik.

67 Az interjús viselkedés szabályai nyugodt hely megválasztása, amely alkalmas a „négyszemközti” beszélgetésre udvariasság, a megszólítás tisztázása állandó szemkontaktus, amellyel kifejezzük érdeklődésünket ne akasszuk meg az interjúalany gondolatmenetét, mert azt érdektelenségként értelmezi interjú lezárása, visszahozás a jelenbe

68 68 MIT KEZDJÜNK AZ INTERJÚVAL Titoktartás, személyes adatok védelme Az interjú során ne jegyzeteljünk, csak kulcsszavakat írjunk fel magunknak Az interjú után írjuk le gyorsan a hallottakat Értelmezzük, keressük meg az összefüggéseket, a legfontosabb eseményeket

69 A dokumentumelemzés módszere

70 70 A tanuló megismerését szolgáló dokumentum forrásai Az iskolai dokumentum forrása Példa a tanuló saját munkái Rajzok, fogalmazások, dolgozatok, füzetek, firkálmányok, levelek, fényképek a szülőtől származó dokumentumok Kérések, üzenetek, levelek, fényképek a vele foglalkozó pedagógusok dokumentumai Érdemjegyek, beírások az ellenőrzőbe, dolgozatok írásos értékelése Más szakemberektől származó írásos anyagok Jellemzés, környezettanulmány Hivatalos okiratokKórházi zárójelentés, szakértői vélemény, gyámügyi határozat, bizonyítvány


Letölteni ppt "A tanulók megismerésének pszichológiája Dr. Mester Dolli"

Hasonló előadás


Google Hirdetések