Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A REEFORMÁCIÓ KORÁNAK „NAGYASSZONYAI” Írta: Dr. Békefy Lajos PhD  NEM ANNYIRA NAGYASSZONYOK, HANEM FÁKLYÁK, PISLÁKOLÓ GYERTYABELEK, LÁMPÁSOK, AKIK A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A REEFORMÁCIÓ KORÁNAK „NAGYASSZONYAI” Írta: Dr. Békefy Lajos PhD  NEM ANNYIRA NAGYASSZONYOK, HANEM FÁKLYÁK, PISLÁKOLÓ GYERTYABELEK, LÁMPÁSOK, AKIK A."— Előadás másolata:

1

2 A REEFORMÁCIÓ KORÁNAK „NAGYASSZONYAI” Írta: Dr. Békefy Lajos PhD  NEM ANNYIRA NAGYASSZONYOK, HANEM FÁKLYÁK, PISLÁKOLÓ GYERTYABELEK, LÁMPÁSOK, AKIK A HELYÜKÖN VOLTAK, A LÁMPATARTÓN, S VILÁGÍTOTTAK MINDENKINEK A HÁZBAN (MT 5,15)  MÁSKÉNT: A SZELÍD ER Ő ASSZONYAI VOLTAK  F Ő FORRÁS, AJÁNLOM MINDENKINEK: – közel 500 portré életrajzzal, hatástörténettel, reformációi kapcsolatokkal, idézetekkel, irodalommalwww.frauen-und-reformation.de  MOST 5 PORTRÉ KARCOLATKÉNT, NÉHÁNY JELLEGZETES VONÁSSAL  HELYSZÍNEK: FERRARA, NAVARRA, GENF, KONSTANZ  „STATUSZUK” SZERINT: ÍRÓN Ő, KIRÁLYN Ő, TEOLÓGUSN Ő, REFORMÁTOR-FELESÉG, FÜGGETLEN N Ő, AKI A SZEGÉNYEK ELKÖTELEZETTJE

3 A SZELÍD ERŐ ASSZONYAI – A REFORMÁCIÓ NŐI FÁKLYÁI INTERNETES PANORÁMA időutazásunk kapuja

4 OLYMPIA (FULVIA) MORATA ( ) ÍRÓ ÉS KÖLTŐNŐ, AZ OLASZ REFORMÁCIÓ MUNKÁLÓJA ÉLETÉRŐL. Apja tanár volt, ő ismertette meg Kálvin tanaival. Kálvinista voltuk miatt el kellett hagyniuk Ferrarat, száműzetésben éltek 7 éven át Vicenzaban és Velencében. De Franciaországi Renáta, XII. Lajos lánya rábízta Anna lánya nevelését. Később házasságot kötött Andrea Gründler orvossal, majd mindent elveszítettek 1554-ben kálvinista hitük miatt. Így kerültek a reformátusság fellegvárába, Heidelbergbe, ahol férje professzor, ő a klasszikus irodalom tanára lett, s az ókori filozófusokról tartott privátdocensként csodálatot keltő előadásokat. Egy év múlva, 29 évesen tuberkulózisban meghalt. A református Peter- templom temetőjében nyugszik, márvány emléktáblája az oldalkápolnában látható. REFORMÁCIÓS KAPCSOLATOK. Vicenzaban kifejezetten anti-katolikus, Zwingli, Melanchthon és Erasmus műveiről recenziókat terjeszt. Kálvin Institutio-jat felveszi tantervébe – de eltávolítják. Ferrara hercegnője, Renée támogatja, de katolikus férje miatt erről leáll. Itáliában nőtt a vallási intolerancia a protestánsokkal szemben. Férjével együtt meggyőződéses protestánsok. Amikor férjének professzori állást kínálnak Linzben, Olympia ezt írja: „Tudnotok kell, hogy Krisztus ügye mellett állunk teljes szívvel, s ezt nem áruljuk el semmiért. Minden ország lehet a hazánk, ha nem követelik meg tőlünk a római rítust”.

5 OLYMPIA MORATA  LELKI ÉLETE. Pénz, ruha nélkül, alsónem ű ben és mezítláb menekül férjével, s már azt mondta: Nincs tovább, feladom, de akkor mégis ezt mondta:  Uram, ha azt akarod, hogy éljek, végy engem angyalaid véd ő szányaira, s ő k emeljenek fel, mert nem bírom tovább. – És lett tovább. Valakit ő l kapott egy inget. Olympia alamizsnáért könyörgött, maláriát kapott, de elverg ő dött Heidelbergig.  Verseiben az új korszakról írt, a reformációról. A hagyományos n ő i szerep is módosult nála, cérnák, köt ő t ű k, kosarak és mosótekn ő k helyett a Parnasszusra és Istenhez indult. Fantasztikus levelezése volt, olyan grafomán volt, mint Kálvin. Sok levelez ő partnerének ír hasonlót: Döntsétek el, mi a jobb, emberek haragját vagy Isten haragját vonni magatokra.  Jóllehet Kálvin befolyása alatt élt édesapja, ő ezzel együtt Luther Nagy Katekizmusának olasz fordításán fáradozott. Öt éven át zsoltárokat fordított olaszra. A protestáns hit propagátora lett ezzel is. Mivel egy protestáns laikus prédikátort, Fanino Faninit Ferraraban halálra ítélnek, ő mindent megtesz megmentéséért. Eredménytelenül. Ekkor gy ő z ő dik meg arról, hogy „Rómában valóban az Antikrisztus ül a pápai trónon”.  Szinte kortalan protestáns n ő, ha tovább él, ő lett volna Németország els ő egyetemi professzorn ő je Heidelbergben. Életét nem tudta könyvek nélkül elképzelni. Feleség volt, de nem anya – gyermekei a versei voltak.  Ez a ragyogó tehetség nagy istenbizalommal élt. Levelezett német, svájci prédikátorokkal, Flacius Illyricusszal, Dalmácia és a horvátok reformátorával is.

6 JOHANNA von ALBRET/JEANNE d’ALBRET ( ) A HUGENOTTÁK KIRÁLYNŐJE  ÉLETÉR Ő L. Abszolút kék vér: apja II. Henrik navarrai király, anyja Margarete von Angouléme, I. Ferenc francia király (akinek Kálvin az Institutiot ajánlotta) n ő vére. Három házassága volt, egyik sem nagyon boldog. Fia született, Henrik. Navarra királyn ő jeként ( ) a katolikus tanítást kiszorította, korán Kálvin tanaival szimpatizált, akivel levelezett is. El ő bb ő tért református hitre, hugenottaként, majd 1560-ban nyilvános nyilatkozatban is elfogadtatta alattvalóival Kálvin tanait. La Rochelle kiköt ő je az ő uralma alatt a hugenották menedékhelye lett. Puritán természet ű, energikus hölgy volt. De költ ő i lélek is lakozott benne, számos verset hagyott hátra. Lefordíttatta az Újszövetséget baszk nyelvre. Kálvin utóda, Béza csodálta állhatatosságát. Párizsban halt meg, miután Kálvintól papokat kért hugenotta királyságába. Az a hír terjedt el róla, hogy Medici Katalin mérgeztette meg.  REFORMÁCIÓS KAPCSOLATAI. Miután 1560-tól királysága a cuius regio, eius religio elve szerint református lett, a hugenották királysága, a lelkészek valóságos Kánaánnak érezték azt a földet. Kálvin el ő bb Merlin lelkészt küldte hozzá, majd 12 további lelkészt szolgálatra. La Rochelle kiköt ő jében kancelláriát tartott fenn, és gályát építtetett La Huguenotte névvel. Navarrában a katolikusoktól elvett egyházi birtokokat a protestáns iskoláztatás céljára fordította. Presbiter-zsinati rendszert vezetett be, a református egyházat a pásztorok, valamint ő és admirálisa, Coligny irányította. Megel ő zte korát: a lányoknak is kötelez ő vé tette az iskolázást, hogy saját kenyeret keressenek, akadémiát létesített Béarnban és La Rochelleben közhivatalnokok és lelkészek képzésére ben Béza vezetésével hugenotta zsinatot hivatott össze La Rochellebe, ahol hitvallást és egyházi rendtartást fogadtak el. Mindegyiket saját kézjegyével látta el, er ő sítette meg.

7 A HUGENOTTÁK KIRÁLYNŐJE, JEANNE d’ALBRET ÉS KÁLVIN  Kálvin leveléb ő l január 16-án, amikor a királyn ő áttérésér ő l értesült: „Madame, Isten hatalmasan cselekedett az Ön lelkében. Jóllehet már régóta belevetette szívébe a jó magot, de csak most ismerte fel, hogy az e világ tövisei között rejtve volt. Ha a Szentírással naponta nem tápláljuk magunkat, az igazság ismerete hervadozni fog bennünk…Egészen bizalmasan írok Önnek, Madame, s kérem, magasztalja Isten irgalmasságát, mivel Ő kiragadta mindörökre lelkét a halál sötétségéb ő l, és az élet világosságát adta Önnek Szent Fiában, az evangéliumot szívébe ültette, amit onnan senki ki nem ragadhat. A magas méltóság, amire Isten juttatta Önt, kötelezi, hogy számadással éljen mindazzal, amije van. De Isten Szentlelke vezetni fogja Önt, hogy próbáljon eleget tenni Istennek, els ő sorban szorgalmas bibliatanulmányozással”.  Négy neki címzett Kálvin levélb ő l az utolsó a reformátor halála el ő tt 1 évvel, ebben már panaszkodik betegségér ő l is, majd: „Béza és a lelkészi kollégium elhatározta 12 lelkész odaküldését országába, hogy a népet az evangéliumban az Ön megelégedésére oktassák. Ön pedig er ő s kézzel védelmezze ő ket”. Leírja, hogy Genfb ő l segítette a királyn ő férjét frankkal, majd a Lélek ajándékainak b ő séges kitöltését kéri rá.

8 MARIE DENTIÉRE ( ) GENFI REFORMÁTORNŐ,TEOLÓGA, IGEHÍRDETŐ, BIBLIAKUTATÓ „Hirdetni az Igét az egész világnak”  ÉLETÉR Ő L. Tournaiban született, Genfben halt meg. Kifejezetten református irányvétel ű teológusn ő, írón ő és a reformáció els ő n ő i histórikusa volt. Azért küzdött, hogy a n ő ket egyenrangú emberként, és prédikátorként is ismerjék el, s emiatt igen sok baja és küzdelme volt. Gondolkodásával el ő tte járt korának. Kálvin szóba sem akart állni vele, ami persze Kálvint is jellemzi, ellentmondást alig t ű r ő személye, kis toleranciája megnehezítette Marie életét Genfben is. Ő sem volt könny ű természet, igen kritikus volt, talán még a kákán is csomót keresett. Ez a meg nem értés reakciója lehetett. Hosszabb id ő n át egy n ő i Augustinus-kolostor f ő apácája volt a mai Belgiumban. „Csak álszentség, lelki sivárság és kényszer uralkodott. Menekültem innen”. Amint Luther, ő is kolostorral kezdte. Lutherhez vonzódott az életmód és a tanítás okán, ezért 1524-ben kiugrott a rendb ő l, elment Strassburgba. Ott egy lelkésszel házasodott össze. Együtt Svájcba mentek, ahol férje református lelkészi állást kapott. De 1533-ban meghalt. Az özvegy kés ő bb összeházasodott Antoine Froment lelkésszel, aki Kálvin miatt nem szolgálhatott Genfben, viszont ott éltek. Farel Kálvinhoz írt róluk levelet, közölve: a férj ivásnak adta a fejét, amin „nem csodálkozom, mert Marie teljesen uralkodik fölötte”. A magánéletben er ő s spirituális domina maradt, mintha az apácaélet f ő nökn ő sége folytatható lett volna.

9 A „domina” természetű teológusnő, Marie Dentiére  REFOMÁCIÓI KAPCSOLATOK. Kora jeles hitújítóival is kapcsolatban állt, így Martin Bucerrel, Farellel, Viretvel. Nem volt elég neki a lelkészfeleség szolgálati köre, önállóságra törekedett. Három terjedelmes írás maradt utána. La guerre… Háború Genf városáért és felszabadításáért, h ű en bemutatva és feljegyezve egy genfi polgár által, 1536; Défense pour les femmes (Asszonyok védelmére írt írat), 1539; Epistre tres utile…(Nagyon hasznos levél, összefoglalva és feljegyezve egy Tournaiban él ő keresztyén asszonytól, megküldve Navarra királyn ő jének, a francia király n ő vérének, a törökök, zsidók, hitetlenek, meg a hamis keresztyének, az újrakeresztelked ő k és a lutheránusok ELLEN – ez a CONTRE- attit ű d igazán Marie jellemz ő je.  TEOLÓGIAI JELLEMZ Ő K. A samáriai asszony (Ján 4) volt példaképe: „Volt nagyobb prédikátorn ő, mint a samáriai asszony? Aki bátor volt, hogy hirdesse Jézust és az Ő Igéjét? – ‚Abból a városból pedig a samáriaiak közül sokan hittek benne az asszony szavára” – 39.v. – az egész világ el ő tt hitet tett mellette, miután meghallotta: Az Isten Lélek, és akik imádják ő t, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk” – írta az Épistre trés utile-ben. Még Kálvin Genfbe érkezése el ő tt a klarisszák között megindult a személyt ő l-személyig terjed ő reformációs izgalom, mozgás. Marie az utcákon is prédikált Genfben arról, hogy Isten el ő tt mindenki egyenl ő, és miért hordanak a papok hosszú palástot? Ez nagyon bosszantotta kés ő bb Kálvint, amir ő l írt is Farelnek.

10 Hirdetni az evangéliumot az egész világnak – Marie jelmondata  Írásaival a francia nyelv ű reformáció els ő n ő i alkotója, védelmez ő je, terjeszt ő je. Majdhogynem feminista alaphangja van írásainak, a lázadó, kritikus n ő szólal meg bennünk. A navarrai királyn ő gyermekének még héber grammatikát is összeállított. Az Isten Igéjének hirdetése el ő l senki nem térhet ki, sem n ő, sem férfi, kivált a lutheri tanításra tekintettel, minden hív ő papi szolgálatáról. „Azt, amit Isten nektek adott, és amit nekünk, asszonyoknak kijelentett, egyikünk sem rejtheti el, s nem áshatja el a földbe”. A Querelle des femmes-ban katalógust írt a Biblia jelent ő s n ő alakjairól, ami n ő t ő l az els ő ilyen írás francia nyelvterületen, példaképeinek Deborat, Rútot, a samáriai asszonyt és Mária Magdalénát tartotta. Minden keresztyén egyenl ő az Úr el ő tt, s ezt kritikusan, élesen így fogalmazta meg: „Azt kérdezem tehát, hogy Jézus nem ugyanúgy halt meg a szegény tudatlanokért és együgy ű ekért, mint a borotváltakért, a tonzúrásokért vagy ékk ő vel díszített püspöksüvegesekért? Avagy két evangélium lenne? Egy a férfiaknak és egy másik a n ő knek? – márpedig mindnyájan egyformák vagyunk Jézus Krisztusban, benne nincs férfi és n ő, szolga, sem szabad”. Ez a korát megel ő z ő Deborah a reformátoroknál sem talált meghallgatást, de Navarra úrhölgyénél és sok kés ő bbi protestáns n ő nél igen. Valami azért történt: 1561-Kálvin egyik prédikációja elé, amit nyomtatva adtak ki Normandiában, ő írt el ő szót. Évszázadokig kellett várni, amíg m ű vei a 19. század 2. felében megjelentek. Gyakorlatilag annyi mozgástere maradt, hogy panziót hozott létre Genfben lányok oktatására, a református oktatási ideál visszaigazolására ben a genfi reformáció emlékm ű vére az ő nevét is felvésték Peter Waldes, John Wycliff és Jan Hus neve mellé. Megkésve, de nem feledve… ELS Ő N Ő I REFORMÁTUS REFORMÁTOR

11 AKI 9 ÉVIG LEHETETT CSAK REFORMÁTOR-FELESÉG: IDELETTE de BURE ( ) neten: „Szolgálatomat hittel segítette”-2014.okt okt.28. bekefy.agnusradio.ro – Egy elfelejtett asszony, Protestáns tollforgatók antológiája, Bp. 2008, p http://refszatmar.eu/?p=45864  ÉLETE. Kálvin flamand felesége hív ő asszony volt. Férjével, Jean Stordeur- rell anabaptista gyakorlatuk miatt el kellett menekülniük Flamand földr ő l, Lüttichb ő l Strassburgba 1533-ban. Ott Kálvin református hitre térítette ő ket. Az ottani menekült gyülekezet tagjai lettek. Férje meghalt pestisben augusztusában házasodik össze Kálvinnal. Bucer noszogatta már korábban Kálvint házasságra. De nem talált megfelel ő t, s nem is nagyon akart házasodni. Farel adta össze ő ket. Kálvin 1541 szeptemberben visszatér Genfbe, nem sokkal utána megy Idelette is március végén hal meg Genfben.  REFORMÁTORI FELESÉG-VÁLASZTÁS. „Mit mondtam arról a személyr ő l, aki társam lehet egy életre? Az egyetlen szépség egy n ő ben, ami megnyeri a lelkemet, az a kedvesség, a tisztaság, a választékosság, a takarékosság, az alázat – s legyen olyan, aki tör ő dik egészségem állapotával is”. Feleségkeres ő bizottság: egyik túl gazdag („magával hoz olyan nagy hozományt, ami egy ilyen szegény lelkésznek mint én csak bosszantó lehet. Azt is érzem, hogy elégedetlen lenne alacsony helyzetével az életben”), a másik kissé koros, 15 évvel több Kálvinnál, a harmadik túl érzelg ő s (szerelmes volt Kálvinba, mindenféle kedveskedéssel próbálta legy ő zni).

12 Nincs más, csak ő – Nagy lélek volt…  MAGA HELYETT FÉRJE MIN Ő SÍTI. „Intelligens asszony volt, odaadóan ápolta haldokló férjét, és a bibliaórámon csendben az utolsó sorban ült, de nagy buzgósággal, figyelemmel”. Szeretetteljes otthont teremtett Idelette Kálvinnak, a ma a rue de Calvinon épült nagy házban, ahol a két üldözött nyugalmat talált. A reformátor vallomásai róla: „Szolgálatomat hittel segítette” – jegyezte le. Máskor csak ennyit: ”Életem legjobb társaságát ő alkotta”. – „H ű séges segít ő társam volt lelkészi szolgálatomban is” – „szelíd er ő jellemezte, egyéniség volt”. - „Feleségem koraszülést szenvedett el, nem kis veszedelemmel. Tekintsen ránk az Úr irgalmasan!” - Három csecsem ő temetés – „Az Úr adott nekem fiút, de csakhamar el is vette. Ez talán a kegyelem elvesztésének a jele? Nem! Hiszen fiak seregét ajándékozta nekem a keresztyén világban”. Idelette Kálvinnal együtt meglátogatta a betegeket, például a genfi polgármestert is halálos ágyán, vagy a börtönben lév ő foglyokat. 42 évesen halt meg. „Ó, dics ő séges feltámadás! Ó, Ábrahámnak és atyáinknak Istene! Századok óta reménykedtek Benned, és senki meg nem szégyenült. Én is Benned bízom!” – egyik utolsó imája.

13 A LEGJOBB ÚTIRÁS VOLT  „Nem csak arra volt elszánt, hogy megossza velem a hátratételt és a szegénységet, hanem kész volt velem a halálba is menni. Ezután ha nem er ő nek erejével uralkodom magamon, nem tudtam volna ezt a veszteséget elviselni”.  „Ennek a léleknek a nagysága er ő teljesebben befolyásolja majd hátralév ő életemet, mint száz el ő írás, amit nem teljesítettem”.  Kálvin kegyeletes hálája és emlékezése jeleként Idelette-nek, Genf szerény, diakóniai lelk ű, mindhalálig szelíd er ő vel szolgáló „nagyasszonyának” dedikálta azt a kommentárt, amit felesége utolsó napjaiban írt a II. Tesszalonikai levélr ő l!

14 ALTERNATÍV ÉLETMÓD: MARGARETE BLARER ( ) „Bátran és vidáman szolgálni az Urat” – „diaconissa ecclesiae”  ÉLETE. A Baden-Württembergi reformáció szociális ágának, a mai napig Stuttgart központtal m ű köd ő diakóniai, szociális protestantizmusnak a megalapítója. Konstanztól Konstanzig terjedt térben az élete. Testvére, Thomas Luther követ ő je lett Wittenbergben. Abban támogatta hittestvéreit, hogy a zsinati városban, Konstanzban is meghonosítsák a reformációt. Abszolút nehéz terepen állt helyt, ahol nem annyira a hitvitának, mint inkább a hit gyümölcseinek, a szeretetmunkának volt meggy ő z ő ereje.  REFORMÁCIÓS KAPCSOLATOK, SZEMLÉLETE. Új n ő i életmodellt épített fel és élt 47 évesen bekövetkezett haláláig. Útja a házasság vagy kolostori apácaközösség közt harmadik útként vezetett. A világ kell ő s közepén üzletasszonyként élt, saját magát képezte, s mind a magánéletben, mind a nyilvánosság el ő tt másokért élt. Laikusként élte és gyakorolta a monasztikus életformát. Jelmondata volt: „Ahol Krisztus a Mester, ott nem maradunk Mester nélkül, gazdátlanul”. Lehet egyedül az ember, de soha nem magányos, elhagyatott, mert Krisztus vele van. Szoros lelki kapcsolatot ápolt a strassburgi reformátorral, Martin Bucerrel, amit levelezésük bizonyít.

15 „KEDVES CARISMA” -DIACONISSA ECCLESIAE  Neki is szerepe volt abban, hogy Konstanz népe egyre inkábbb érdekl ő dni kezdett a reformáció tanításai iránt. Igazi „erudita”, iskolázott, latin m ű veltség ű n ő. De függetlenségét mindig a szegények, betegek istápolásának, nem pedig egyéni szenvedélyek kiélésének szentelte. Kreativitása, egyházszeretete messze földön ismertté vált. Privát emberként megnyitotta házát a betegek, üldözöttek, migránsok, árvagyerekek el ő tt, és komoly oktatást indított el. Olyannyira, hogy az egész Németországban érvényes Iskolai Rendtartást 1531-ben ő indította el Konstanzból. Az árvakórházban a gyermekek prédikációt hallgattak és minden étkezés el ő tt imádkoztak. Ez volt a minimum. Asszonyokkal és asszonyoknak, a n ő i munka kezdeteként szegényegyletet hozott létre. Pontos névvel: Keresztyén Asszonyok és Lányok Szegényegylete.  Bucerrel folytatott levelezéséb ő l kiderül: egyet nem akart, „férjem uramat” szolgálni, amikor az Élet Urát lehetett szolgálni. Diakonisszának, nem dominának érezte magát, de félt attól, hogy valaki Mesterén kívül uralkodjék fölötte.  Ma nevét több baden-württembergi diakóniai intézet ő rzi, id ő sek otthonai és fogyatékos emberek otthonai.  Luther „Carisma”-nak nevezte ő t, a szeretetszolgálatnak elkötelezett független n ő t, annyi lelki ajándék cselekv ő megél ő jét.

16 SUMMA – REFORMÁCIÓ KORI NŐI ÉLETÜZENETEK „KRISZTUS ÜGYE MELLETT TELJES SZÍVVEL” – emberileg nincs tovább, Istennel van tovább  „A MAGAS MÉLTÓSÁG SOKRA KÖTELEZ”  „HIRDESD AZ IGÉT AZ EGÉSZ VILÁGNAK!” – Nincs két evangélium!  „SZÁZADOK ÓTA REMÉNYKEDTEK BENNED, ÉS SENKI MEG NEM SZÉGYENÜLT. ÉN IS BENNED BÍZOM!”  „BÁTRAN ÉS VIDÁMAN SZOLGÁLNI AZ URAT!” JAVASLAT OKTÓBER 31-IG, A REFORMÁCIÓ 500. ÉVFORDULÓJÁIG DOLGOZZÁK FEL GYÜLEKEZETEKBEN A MAGYAR ÉS A KÜLFÖLDI REFORMÁCIÓI ASSZONYSORSOKAT IRODALOM: HEGYALJAI KISS GÉZA: NAGYASSZONYOK A MAGYAR REFORMÁCIÓBAN, I-II- BP., google keres ő ben számos anyag SOROZATOT INDÍTUNK 500 ÉV 50 PROTESTÁNS ASSZONYPORTRÉ CÍMMEL, elérhet ő : kolozsvári Agnus Rádión: bekefy.agnusradio.ro Vallás és közéleten:

17 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT Írta: Dr. Békefy Lajos PhD BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ „LÍDIÁJA” TURKU: PIRJO AGRICOLA ( ), A FINN REFORMÁTOR BIBLIÁS FELESÉGE TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTOR CSALÁD „ŐSANYJA” STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „EGYHÁZANYA” PÁRIZS: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”

18 BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ DIAKÓNIAI LELKÜLET Ű TÁMOGATÓJA ÉLETÉR Ő L. Nyugat, s Európa keleti határvidékén tevékenykedett egy jótev ő Lídia, aki keresked ő és vagyonával másoknak, s a reformáció ügyének szolgáló asszony. Akkor élt a koronavárosban, Kronstadtban a Kárpátok aljában, amikor a város már önálló városköztársaság volt. Születésének dátuma ismeretlen, férje is gazdag keresked ő volt, egy leányuk volt, Barbara. Halála napjáról a város orgonistája, Hieronymus Ostermayer feljegyezte: „1547 decemberének utolsó napján az állandóan serényked ő, istenfél ő matróna, Apollónia az Úrban elszenderedett. Okos, megért ő asszony volt, aki szívesen osztogatott alamizsnát, és a szegényekkel sok jót tett”. Férje, Hirscher Lukács Brassó f ő bírája volt. TEVÉKENYSÉGÉR Ő L. Férje üzleti vállalkozását vitte tovább, és több jótékonysági alapítványt hozott létre. A gyertyaviasztól kezdve a ruhákon át a bútorokig minden megtalálható volt üzletében. Az adó-, és vámregiszterek szerint Ausztriától az Oszmán Birodalomig terjedtek üzleti kapcsolatai ban a piactéren 8000 aranyért bevásárlóközpontot, vásárcsarnokot építtetett, ez látható jobbra fenn. 70-x70 méteren keresked ő k és kézm ű vesek árulták portékáikat. Az eredetileg szép reneszánsz épület 1689-ben leégett, majd ban újjá építették. A városi szegénygondozást állandóan nagy összegekkel támogatta. A reformáció befolyására a kegyességet, hitét a tevékeny diakóniai szeretetben mutatta meg.

19 BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), Az erdélyi szászok reformátora, Johannes Honterus 1543-ban Apollónia támogatásával kiadta kis reformációs füzetecskéjét, Reformatio ecclesiae coronensis/Koronaváros egyházának reformációja címmel, ami az összes erdélyi német egyház rendtartása, nem csak a Bibliáról, istentiszteleti rendr ő l, hanem a lelkészekr ő l, presbiterekr ő l, iskolákról, szegény,- és árvagondozásról, s a keresztyén szabadságról. Luther és Melanchthon is írt el ő szót benne. Luther: „Minden, amit t ő lem kérdeznél, jobban benne van ebben a könyvben, mint ahogyan én leírhatnám. Nagyon tetszik nekem, milyen tudós, tiszta és hív ő módon szól mindenr ő l…”. A könyvecskét életre fordította Apollónia Hirscher. 200 arany érték ű alapítványt tett 1545-ben, aminek hozadékából minden évben annyi bort kell venni, hogy az a szegényeken segítsen, leápolni sebeiket és er ő síteni ő ket. A n ő i munkát jól képzett hivatalosan szolgálatba állított bábákkal támogatta ban humanista gimnáziummá alakíttatta a fiúiskolát, gazdag könyvtárt rendezett be. Honterus tankönyveit ő nyomtatta ki, ezért nyomdát és papírgyárat alapított. A város kiemelked ő tanulóinak ösztöndíjat biztosított Bécsbe, Krakkóba, Bolognába, Wittenbergbe ben nagy felt ű nést kelt ő leányiskolát alapított ban jelentette meg Erdély els ő protestáns énekeskönyvét. Rendkívül taktikusan, amikor a moldovai román fejedelem betört Erdélybe, hogy szül ő városát megvédje, 100 aranydukáttal és két feldíszített parádés lóval vesztegette meg a román fejedelmet (a baksis!), így mentette meg városát. „Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok” – írta a városatyáknak.

20 BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), ERDÉLY SZÁSZ LÍDIÁJA HATÁSA, ÉL Ő EMLÉKEZETE. Apollónia munkásságával, Erdély szász Lídiájaként a reformáció gazdasági (puritán felhalmozás) és szociálpolitikai eszméit (a pénz szolgáló szerepe, szeretetszolgálat, iskolaügy, szegénygondozás, egyház-, és hazaszeretet, áldozatvállalás) gyakorlati tettekre váltotta. A szív és az értelem asszonya volt ben, halála 300. évfordulóján Johann Lukas Hedwig dalt komponált tiszteltére, amit azóta is sokan ismernek és énekelnek Erdélyben, ami Transsylvania szász himnuszává vált (Erdély, áldás földje/Siebenbürgen, Land des Segens…” ben nevér ő l utcát neveztek el, ami abban a korban nem volt szokásban. Az Evangélikus N ő szövetség 1896-ban a brassói leánylíceum dísztermének adományozott egy él ő nagyságú festményt, ami Erdély szász patrónájaként ábrázolta. Emlékére a város 1999-ben Apollónia Hirscher-díjat alapított, f ő ként olyan n ő k megbecsülésére, akik a városért sokat tettek. A díjjal egy kerámia plakett is jár, amit Ferencz Ágnes kerámiam ű vész készített. Az erdélyi szászok himnusza Írta: Leopold Max Moltke – 1846 Erdélyország, türelem föld, minden hitnek tábora! Óvd meg hosszú századokon át fiaidnak szabadságjogát, S légy a tiszta szó hona! Erdélyország, édes földünk, drága jó szül ő hazánk! Áldott légy szépségedért, s tájaidnak minden gyermekét egyetértés fogja át! (Ford.: Ritoók János)

21 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ „LÍDIÁJA” TURKU: PIRJO AGRICOLA ( ), A FINN REFORMÁTOR BIBLIÁS FELESÉGE TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTOR CSALÁD „ŐSANYJA” STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „EGYHÁZANYA” PÁRIZS: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”

22 TURKU: PIRJO AGRICOLA (sz. Brita Olavintytär/Olofsdotter) ( ), A FINN REFORMÁTOR, AGRICOLA FELESÉGE, AZ ELS Ő BIBLIÁS, PROTESTÁNS PÜSPÖKNÉ SKANDINÁVIÁBAN Különös és nehéz sors adatott Olof lányának, Pirjo Olavintytärnek. A reformáció korában szokatlanul hosszú életére a kemény északi életmód mellett a nem könny ű természet ű reformátor, Agricola mellett kijutott hidegb ő l és melegb ő l egyaránt. Férjét elkísérte a püspöki székig, szült egy fiút, akit Istennek szenteltek, Reval, a mai Tallinn püspöke lett. Reformátor férje halála után nem sokkal férjhez ment, bizonyára nem más okból, mint a Skandinávia- szerte íratlanul érvényesül ő joghagyomány miatt, ami szerint a n ő k, asszonyok akkor maradnak szociális státuszukban és megbecsülésben, ha az október 1-i „asszonybéke” törvény szerint újabb házasságkötéssel törvényesítik korábbi megbecsülésüket és vagyonukat. Finnországban arra törekedtek, hogy ne legyen hajadon vagy nem házas n ő az országban, ennek a zord viszonyok között nemzetfenntartó jelent ő sége is volt. Ha mégis, akkor meg a kolostori életet mint közösségi formát kellett élniük, mert a kolostort „a n ő k hivatásos kultúrintézményének” tekintették. A finneknél a földbirtokos úr megbüntethette parasztját, ha annak feln ő tt, de nem házas lányai voltak.

23 TURKU: PIRJO AGRICOLA (sz. Brita Olavintytär/Olofsdotter) A stockholmi királyi levéltárban, a finn regiszterben szerepel Pirjo Olavintytär neve „az asszonyok és más asszonynépek között”, mint akik tekintélyes örökséggel rendelkeznek körül kötött házasságot Agricolával, 23 évesen, férje 38 éves volt. Akkorra már a finn Biblia fordítójaként és a finn irodalmi nyelv megteremt ő jeként ismert volt a protestáns világban. Pirjo társadalmi rangja meglehet ő sen magas volt a korabeli finn társadalomban. Turku volt az egyetlen nagy város az országban, érseki székhely, mint Uppsala a svédeknél december 11-én megszületett Kristian fiúk, aki kés ő bb az észtek püspöke lett Revalban/Tallinn. Sokan úgy jellemzik Pirjot, mint aki bibliás asszony volt, alázatos, imádkozó lélek, hatása is lehetett arra, hogy fiúk is lelkész, majd püspök lett. Agricola kapcsolatot ápolt Lutherrel, Melanchthonnal, Wittenberggel, ahol tanult. Így Bóra Katalinhoz hasonlóan Pirjonak is széles kitekintése volt a korabeli protestáns világra. Ő lett Finnország els ő nagytisztelet ű asszonya férje püspökké választásával, akit a svéd király, Rettenetes Iván cárhoz menesztett békemisszióba, hogy elejét vegye a svéd-orosz háborúnak. A rettenetes télben kimerült, s a hazaúton, de már finn földön, Uusikirrko (Újtemplom) meghalt.

24 TURKU: PIRJO AGRICOLA (sz. Brita Olavintytär/Olofsdotter) – a történelem női olvasatban A finn Kaari Utrio, az amerikai Kirsi Stjerna és a német Edith Ennen írt róla portrévázlatot. T ő lük tudjuk, hogy a skandináv országokban a „pásztorfeleségeknek” társadalmilag elfogadott szociális szerepük volt az evangélikus egyházban. Férjük oldalán a vallási vitákban is közvetve részt vettek. Éltették és élték azt a korát meghaladó „karéliai asszonybékét”, ami kivételes védelmi jogokat írt el ő a n ő k számára. A n ő volt a család központja, amit kés ő bb az oroszok is átvettek. „Akit Isten szorgos, dolgos asszonnyal ajándékoz meg, az értékesebb kincset kap, mint a drága ékk ő …” – vallották a bibliai derék, dolgos asszony dicsérete alapján (Péld 31,10kk). A n ő i életrajzírók megegyeznek abban, hogy Pirjo öntudatos, bibliai értelemben alázatos életet élt. Férje, fia, majd második férje teológiai munkásságát is meggazdagította és támogatta, lett légyen szó bibliafordításról, egyházi rendtartásról vagy éppen a lelkészi, diplomáciai szolgálatról. Élete második felében eltökélt ellenpropagandistája volt a katolizáló svéd korona mindennem ű törekvésének.

25 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ „LÍDIÁJA” TURKU: PIRJO AGRICOLA ( ), A FINN REFORMÁTOR BIBLIÁS FELESÉGE TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTOR CSALÁD „ŐSANYJA” STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „EGYHÁZANYA” PÁRIZS: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”

26 TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTUS CSALÁD „ Ő SANYJA” A trieri Grabenstrasse 13-ban még ma is áll megújítva az a ház, ahol Anna Olevian életének java részét töltötte között. Ott született Caspar Olevian nev ű fia, aki el ő bb jogot tanult Franciaországban, majd kés ő bb Kálvin tanítványa lett Genfben, s a kálvini hitújítás világszerte elfogadott szimbolikus iratának, a Heidelbergi Káténak egyik szerz ő je volt. A grabenstrassei Wittlich-ház pékség volt eredetileg, férje, Gerhard von der Olewig kés ő bb városi tanácsos is volt. De ez a ház sokkal több is volt, mint pékség. A hitújítás egyik titkos gyülekez ő helye, véleményformáló fórum, s annak a földalatti vagy amint történészek nevezték: a trieri református katakombaegyháznak is központja, ahol többszöri hazatérésekor Caspar Olevianus hirdette az Igét. Egy ideig még k ő szószék is állt a pinceegyházban.

27 TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTUS CSALÁD „ Ő SANYJA” Anna két értelemben is „ ő sanya”, patróna volt: négy fia közül egyik orvos lett, a másik reformátor, kett ő t a jezsuiták halálra ítéltek, lányai elköltöztek a szül ő városból. Korábban elhunyt férjének rokonságából többen református hitre tértek, ezért szintén elhagyták a várost. De ő maradt. 25 éven át az üldözöttek, és a titokban új hitre tértek lelki otthonteremt ő je, a familia reformata Dei lelki anyja, Kirchenmutter, ahogyan nevezték ő t is. 70 éves, amikor 1584-ben boszorkányság miatt a város elhagyására ítélik. Közben sokszor átélte a fenn és a lenn hullámzását. Két fia, akik doktoráltak, hazatértek, s el ő bb otthon próbáltak szerencsét. Anyai szívét mindkét esemény örömmel töltötte el. Caspar fia taníthatott a városban, de mivel a német Kátét kezdte el magyarázni, hamar betelt a pohár. De addig hallgatója volt az alig 6000 lakosú városban. 23. születésnapján, augusztus 10-én két órás tanító prédikációt tartott, 13-án pedig már a városi tanács el ő tt igazolta tételeit, kijelentve: csak a Szentírásra alapozott tételeket tanít egyedül Isten dics ő ségére, az emberi lelkek üdvösségére, s nem akarja fellázítani a népet. Anna anyai szíve féltéssel és örömmel volt tele, hallva fia evangéliumi tanításait. A „konfesszionalistáknak” nevezett evangéliumi protestánsok száma egyre n ő tt et írtak. Ekkor halt meg Anna férje, fiát másokkal együtt letartóztatták, halálra ítélték, 10 hét börtön után kegyelem: örökre elhagyni a várost!

28 TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTUS CSALÁD „ Ő SANYJA” Frigyes pfalzi választófejedelem és más protestáns fejedelmek 26 f ő s küldöttsége kieszközölte a trieri városvezetésnél, katolikus püspöknél a véres ítélet visszavonását. Ez jelent ő s református diplomáciai eredmény volt – hittestvérekért. 24 protestánsnak kellett 8 napon belül örökre elhagyni a várost Anna számára férje halálát, fiai kiutasítását hozta, de mégis a reményt… Fia Heidelbergbe került, s a Káté az emberi történelem végéig meg ő rzi fia nevét, és anyja állhatosságának, hith ű ségének az emlékét. Hét gyermeke közül kett ő t elveszített, a többiek túlélték az inkvizíciós ellenreformációt. Ö jelent ő s, református területeken él ő családokkal került házasság révén kapcsolatba. A város ura és püspöke Jakob von Eltz 1580-ban kiadta a róla elnevezett Eltziana rendeletet, hogy a városban katolikusokon kívül más vallásúak nem élhetnek, sem protestánsok, sem zsidók. A kihallgatási jegyz ő könyvben ez állt: „Anna, a Wittlich ház pékmester asszonya bevallja, hogy ő keresztyén és megkeresztelt, és a nagyságos úrvacsorát éveken át Frankfurtban, Strassburgban, és más helyeken vette magához, s ha ezt nem teheti, nem kíván tovább élni”. A „konfesszionalisták” október 9-én elveszítették városi polgárjogukat és tartózkodási jogukat. Anna el ő bb Frankfurtban él ő leányához, majd onnan Herbornba ment Caspar fiához, akit ottani lelkésszé és a város református f ő iskoláján professzorrá választottak. Anna 8 évvel élte túl fiát, 82éves korában fejezte be életét.

29 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ „LÍDIÁJA” TURKU: PIRJO AGRICOLA ( ), A FINN REFORMÁTOR BIBLIÁS FELESÉGE TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTOR CSALÁD „ŐSANYJA” STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „EGYHÁZANYA” PÁRIZS: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”

30 STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „LAIKUS” TEOLÓGUS Ki volt Katharina Zell? A róla készült irodalmi feldolgozások, tanulmányok címe sok mindent elárul: „Sem Bálám n ő i szamara, sem a n ő i lelkészség betölt ő je” – „Lelkészfeleség és publicista” – „A népi kegyesség reformálója Strassburgban”, ahol született és 65 évesen halt meg. Meglepte környezetét, hogy már kislány korában vallási kérdések foglalkoztatták, lelkesen járt templomba, ekkor írta: „Minden lelkészt és templomot rokonomként szeretek”. Kés ő bbi férje 1521-ben a strassburgi Münsterben már a reformációi tanok értelmében prédikált. Két év múlva összeházasodtak, s már 1524-t ő l kezdte írni irodalmi m ű veit. Aktívan tevékenykedett a szegények, betegek, rabok között. Vendégszeret ő parókiát tartott fenn. A német parasztháború ( ) idején volt, hogy 100 ember lakott a parókián. Két özvegy és egy alamizsnagondozó segített neki. Röpiratokat, vigasztaló írásokat alkotott pl. „szenved ő keresztyén n ő k” vigasztalására. Kora tudósaival levelezett. Többször írt Luthernek s kapott választ t ő le. Férjével 1538-ban Wittenbergbe ment Lutherhez, ahol Zwinglivel is találkozott. Az evangélikus énekeskönyvhöz ő írta az el ő szót. Férje temetésén ő mondta a gyászbeszédet. A retorika és a polémika n ő i mestereként is számon tartják.

31 STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „LAIKUS” TEOLÓGA Mint megannyi hitújító, reformáló természet ű n ő i kortársa, például Marie Dentiére Genfben, Olympia Morata Ferraraban, vagy Anna Olevian, ő sem kerülte el a hivatalosok helytelenítését és akadékoskodását. De talán nem olyan súlyosan, mint az el ő bbiek ben a strassburgi városi elöljáróság megvonta t ő le a publikálás jogát. Mit tett erre az elhívott laikus teológus? 10 éven át írt, alkotott, majd ban kiadta mindazt, amit létrehozott. Egyebek között azt a zsebformátumú énekeskönyvet, amit a Böhm Testvérek közösségének készíttetett. Ennek el ő szavában leírta az énekek katechetikai, pedagógiai és lelkigondozói célját. Az evangéliumi hit tartalmát énekelt imák és énekek formájában adta el ő benne, napi házi áhítatokra és magánhasználatra, és laikus katekizmusként is szolgált. Nem maradtak gyermekeik, két gyermeket szült, de meghaltak. Halála el ő tt „mater ecclesiae”-nek, az egyház anyjának nevezte magát. Reformátori, reneszánsz m ű veltségét jellemzi, hogy már fiatalon olvasta Luther, Melanchthon, Bucer, s ő t Savonarola m ű veit is. Írásaiban és leveleiben bibliai példákkal és n ő i alakokkal érvelt. A Bibliát n ő i szemmel olvasva, tetteit a bibliai asszonyok példáival indokolta, s követte azok példáját. Zsoltár és Mi Atyánk magyarázatait sokan olvasták. Sola Scriptura, solus Christus – vallotta és élte.

32 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ „LÍDIÁJA” TURKU: PIRJO AGRICOLA ( ), A FINN REFORMÁTOR BIBLIÁS FELESÉGE TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTOR CSALÁD „ŐSANYJA” STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „EGYHÁZANYA” PÁRIZS: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”

33 PÁRIZS/BRIE: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”, AKI KÁLVINT TÖBBSZÖR MEGLÁTOGATTA Az arisztokrata származású, az orleansi házzal rokon, a Habsburg, a Médici, a Bourbon családokkal és I. Ferenc francia királyi udvarral kapcsolatban álló nemes hölgy a francia és a svájci hugenották és reformátusok oltalmazója volt. Férje, François d’Orléans-Longueville révén egészen a svájci Neuchâtelig terjedt befolyása. Françoise nev ű leánya pedig kés ő bb I. Bourbon Lajos herceggel, a hugenották vezérével között házasságot. A reformáció iránt felébredt érdekl ő désének és szimpátiájának kulcsa barátsága Marguerite d’Angoulême-mel, aki Navarra királyn ő jeként védelmébe vette a humanistákat és a reformátorokat. Els ő sikeres ment ő akciója az volt, amikor egy Charles Privé nev ű protestánst az egyedül hit általi üdvözülésr ő l szóló prédikációi miatt börtönbe akartak vetni, de ő közbelépett. A Szent Bertalan éjszakán, 1572 augusztusában elkövetett borzalmas vallási genocídium idején ő is Párizsban volt. A reformátorok közül Farellel, Kálvinnal neuchâteli régenssége idején került kapcsolatba. Kálvint 1557-ben többször meglátogatta, 1558-tól leveleztek.

34 PÁRIZS/BRIE: JACQUELINE DE ROHAN ( ), KÁLVIN LEVELEZŐTÁRSA Jacqueline négy területen volt igen aktív és leleményes, valóságos protektora, védnöke a protestánsoknak, Brie és Neuchâtel pedig protestáns protektorátussá vált. A négy tevékenység: területi védnökség, politika-vallási közbenjárás a francia udvarnál a hugenottákért, szervezte és befogadta a menekül ő ket, és aktívan m ű velte a protestáns teológiát. Levelezett Anjou Henrikkel, 1567 karácsonya el ő tt vallási békekötésre kérte. Meglátogatta IX. Károly angol királyt, hogy elejét vegye az angol-francia, protestáns- katolikus háborúnak. Kálvin a neuchâteli lelkészen, Farelen keresztül tanácsolta a márkin ő t, illetve május 26-án írt fiának, Leónornak hosszabb levelet, akit kiváltottak fogságából, s akkor éppen a párizsi udvarban élt. Azt kívánja neki, hogy az el ő kel ő környezetben se köthesse be senki a szemét az Igazság és a hugenották ügye el ő tt. Többször kérte édesanyját, hogy bátran legyen hugenotta, hiszen azzal, hogy sokakat befogadott, már kockáztatta az életét. A márkin ő mindkét helyén a hugenottáknak ajándékozta a katolikusok épületeit. Régiójában (cuius regio, eius religio) ennek ellenére a vallási türelem híve volt, a katolikusokat nem kergette el. A protestáns pártot több befolyásos arisztokrata hölgy is védte, pl.: Éléonore de Roye, I. Bourbon Lajos felesége, aki a francia vallásháborúban meggy ő z ő déses protestánsként támogatta férjét, vagy Charlotte de Laval, Caspar de Coligny admirális, a hugenották vezérének felesége. Vagy Jeanne d’Albret, a hugenották királyn ő je. A vérengz ő Medici Katalin és a hugenották között közvetített, hogy elejét vegye újabb vallásháborúnak.

35 PÁRIZS/BRIE: JACQUELINE DE ROHAN ( ), a fáradhatatlan protestáns párti diplomatanő Svájcban Bern 1529-ben Guillaume Farelt küldte lelkésznek Neuchâtelbe, hogy a katolikus befolyást ellensúlyozza. Jacqueline fia, Léonor örökölte meg a grófságot, s vallásbékét teremtett, illetve folytatta anyja örökségét, s ő nevezte ki a református lelkészt, Farelt is. Bernb ő l Jean Haller levelet írt Zürichbe Bullingerhez: „egy bizonyos márkin ő jött a városba, s arról tárgyal, miként védjék a grófságot, hogy az ne jusson idegen kézbe, s a református egyházat ne tehessék tönkre”. A reformáció ügye a régióban de Rohantól függött. Lányát is rávette, hogy Noyers-ben református prédikátort alkalmazzon. Franciaország északi részén így terjedt el a protestantizmus. Nélküle nem ment volna. Miközben a franciaországi és svájci református reformáció protektora volt, soha nem vált fanatikussá, igyekezett területén a katolikusokkal is kijönni. Többszöri életveszélyben forgás közben ébredt rá: a békét csak önmérséklettel, a vallási nyakasságról való lemondással és diplomáciával lehet megmenteni. Még így sem biztos, mivel az min. két félen múlik! Protestáns humanista, aki hajlandó volt olyan kompromisszumokra, melyek a protestáns, a református hit, egyház, és nevelés fenntartását segítették. A. Lambin francia történész 2003-ban könyvet írt Femmes de paix címmel, s benne de Rohan béketeremt ő okosságát, a vallási koegzisztenciáért a nemes hölgyek szolgálatát méltatta. Közöttük a legdiplomatikusabbnak Jacqueline de Rohan-t találta, akire illenek a francia gondolkodó szavai: Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál (Bl. Pascal).

36 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT 5 üzenet APOLLÓNIA: ANYAGI ESZKÖZÖKKEL SEGÍTENI ISTEN PROTESTÁNS, REFORMÁTUS ÜGYÉT, SZÍVVEL ÉS ÉRTELEMMEL PIRJÓ: BIBLIÁVAL, IMÁVAL ÁLLNI A LELKÉSZFÉRJ MELLETT, S ADNI PÉLDÁT, AMI LESZÁRMAZOTTAINKRA IS HATÁSSAL LEHET ANNA: A LELKI OTTHONTEREMTÉS FONTOSSÁGÁT LÁTNI ÉS GYAKOROLNI, S ISTEN CSALÁDJÁNAK SEGÍTÉSÉT HÁZI GYÜLEKEZETTEL, ÉS/VAGY A NAGY GYÜLEKEZETBEN, AHOL ÉLÜNK KATHARINA: SZÓ ÉS TETT EGYSÉGÉVEL, SZELLEMI ESZKÖZÖKKEL, ÍRÁSSAL ÉS DIAKÓNIÁVAL LENNI JELEN A VILÁGBAN, TÁLENTUMAINK MAXIMUMÁVAL JELLÉ LENNI ISTENR Ő L ÉS AZ Ő ÜGYÉR Ő L JACQUELINE: RUGALMAS, BÉKETEREMT Ő LELKÜLETTEL, DIPLOMÁCIAI HAJLÉKONYSÁGGAL CSALÁDBAN, ÉS AZON KÍVÜL, GONDOLKODÓ NÁDSZÁLKÉNT VÉDENI A RÁNK BÍZOTT KINCSET, HA KELL VISSZAVONULNI ÖNMÉRSÉKLETTEL, CSAK AZ EVANGÉLIUM ÜGYE NE SZENVEDJEN KÁRT!

37 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Hasonló és más cikkek, 480: bekefy.agnusradio.ro s 2015-ben megjelent könyveimben

38 500 ÉV – 50 PROTESTÁNS N Ő I PORTRÉVÁZLAT BRASSÓ: APOLLÓNIA HIRSCHER (+1547), AZ ERDÉLYI REFORMÁCIÓ „LÍDIÁJA” TURKU: PIRJO AGRICOLA ( ), A FINN REFORMÁTOR BIBLIÁS FELESÉGE TRIER: ANNA OLEVIAN ( ), EGY KÁLVINISTA REFORMÁTOR CSALÁD „ŐSANYJA” STRASSBURG: KATHARINA SCHÜTZ ZELL ( ), REFORMÁTOR, PEDAGÓGUS, „EGYHÁZANYA” PÁRIZS: JACQUELINE DE ROHAN ( ), A FRANCIA PROTESTANTIZMUS „MINDENESE”


Letölteni ppt "A REEFORMÁCIÓ KORÁNAK „NAGYASSZONYAI” Írta: Dr. Békefy Lajos PhD  NEM ANNYIRA NAGYASSZONYOK, HANEM FÁKLYÁK, PISLÁKOLÓ GYERTYABELEK, LÁMPÁSOK, AKIK A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések