SZÁMVITEL MSC 2014/2015 SZIGORLATI TÉTELEK Konzultáció: 2015. március.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL MSC 2014/2015 SZIGORLATI TÉTELEK Konzultáció: 2015. március."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL MSC 2014/2015 SZIGORLATI TÉTELEK Konzultáció: 2015. március

2 2 A szigorlati kérdések A vizsgán a kihúzott tétel mindhárom kérdését érintenie kell a vizsgázónak. Az alábbi „vázlatok” minimumkövetelményt jelentenek az elégséges érdemjegy megszerzéséhez. A szigorlatokon a kérdezők bármilyen szakmai kérdést feltehetnek, ezek megválaszolása befolyásolja a szigorlaton szerzett érdemjegyet.

3 3 1. TÉTEL 1.A vállalkozások számviteli beszámolójának komplex elemzése I. a) Az elemzés célja, feladata, elemzési módszerek b) A vállalkozások beszámolási kötelezettsége, a beszámolók fajtái és tartalma c) A vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése.

4 4 1. TÉTEL a) kérdés Az elemzés célja, feladata, elemzési módszerek: Elemzési módszerek és azok csoportosítása Induktív versus deduktív módszerek A beszámoló előkészítése elemzésre A számviteli beszámoló elemzésének korlátai

5 5 1. TÉTEL b) kérdés A vállalkozások beszámolási kötelezettsége, a beszámolók fajtái és tartalma Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Mikrogazdálkodási egyszerűsített éves beszámoló

6 6 1. TÉTEL c) kérdés A vagyonnagyság változásának elemzése –Ok-okozati összefüggések, megoszlások, abszolút és relatív változások A vagyonszerkezet változásának az elemzése –Vertikális elemzések –Horizontális elemzések  Fedezettségi mutatók  Stabilitási mutatók Az eredménykimutatás fajtái, szerkezeti felépítése, eredménykategóriák, eredménysorok tartalma A vállalkozás jövedelmi helyzetének elemzése  Hatékonyásgi mutatók  Megtérülési mutatók  Jövedelmezőségi mutatók A vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése

7 7 2. TÉTEL 2. A vállalkozások számviteli beszámolójának komplex elemzése II. a) A vállalkozások pénzügyi helyzetének elemzése b) A cash flow kimutatás összeállítása a magyar és a nemzetközi szabályok szerint c) A csődhelyzetet és a pénzügyi nehézséget előrejelző kvalitatív és kvantitatív módszerek.

8 8 2. TÉTEL a) kérdés A vállalakozás pénzügyi helyzetének elemzése Likviditás fogalma és értelmezése, likviditási mutatók Forgási sebesség, forgási idők, likviditási idők Négy és több fokozatú likviditási mérleg összeállítása A készpénz körforgási ideje

9 9 2. TÉTEL b) kérdés A cash flow kimutatás összeállítása a magyar és a nemzetközi szabályok szerint Cash Flow kimutatás tartalma, felépítése és kapcsolata a mérleggel Működési cash flow, a befektetési és a finanszírozási cash flow összeállítása és főbb tételei Főbb eltérések a magyar és a nemzetközi szabályok szerint összeállított cash flow kimutatások között.

10 10 2. TÉTEL c) kérdés A csődhelyzetet és a pénzügyi nehézséget előrejelző kvalitatív és kvantitatív módszerek. Gyorsdiagnózis Csődelőrejelző módszerek háttere Z-mutató és módosított Z-mutató

11 11 3. TÉTEL 3. Az erőforrás és költséggazdálkodás összefüggései, hagyományos kalkulációs eljárások módszertani különbségei a.A pénzügyi számvitel hagyományos csoportosításai. Különbség a számvitel és a kontrolling költségkategóriái között. Költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk és stratégiai súlyuk szerint. b.Mérlegképességi kritérium. Az új stratégiai erőforrások természete, és sajátosságai.) c.Módszertani különbségek az osztó, a normatív és a pótlékoló eljárások között. Mitől függ a jósága e kalkulációknak? 25-43 48-60

12 12 3. TÉTEL A pénzügyi számvitel hagyományos csoportosításai. –Erőforrások  Befektetett eszközök, forgóeszközök, AIE – mérlegképes  Munkaerő, környezeti és társadalmi javak többsége – nem erőforrás a mérlegben, hanem költség/ráfordítás –Költségek  Költségnemek szerint  költségviselő, költséghely szerint  Termékköltségek, periódusköltségek  Stb. Különbség a számvitel és a kontrolling költségkategóriái között. –kontrolling: tőkeköltség, alternatív költség, elsüllyedt költséggel, opportunity cost 25-29

13 13 Költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk és stratégiai súlyuk szerint. 3. TÉTEL 29-36

14 14 3. TÉTEL Mérlegképességi kritériumok: 40-41

15 15 Az új stratégiai erőforrások természete és sajátosságai: 3. TÉTEL 37-44

16 16 3. TÉTEL Módszertani különbségek az osztó, a normatív és a pótlékoló eljárások között. –Osztó: vezértermék, egyenértékes –Normatív: normák (előkalkuláció!) –Pótlékoló: vetítési alap, pótlékkulcs Mitől függ a jósága e kalkulációknak? –Mennyire megalapozottak az egyenértékesek, a normák vagy a vetítési alapok –Mit kezdenek a felesleges költségekkel 48-60

17 17 4. TÉTEL 5. Miért és hogyan vált fontossá az értékteremtés megfigyelése a költséggazdálkodás helyett és mellett? a.Tevékenységalapú költségszámítás lényege, hasonlósága és eltérése a pótlékoló kalkulációtól. b.Idővezérelt tevékenységköltség-számítás lényege, hasonlósága és eltérése az ABC valamint a normatív kalkulációtól. c.A japán vezetői számvitelben sikeresen alkalmazott módszerek sajátosságai. Milyen módon szolgálják a vezetői döntéshozatalt? 72-89

18 18 4. TÉTEL Tevékenységalapú költségszámítás lényege, hasonlósága és eltérése a pótlékoló kalkulációtól. –A vállalati általános költségek széles körét kalkulálja az értékteremtéssel összefüggésben –A tevékenységalapú is pótlékol, csak más a „merítése” és más vetítési alapokat választ 73-76

19 19 4. TÉTEL Idővezérelt tevékenységköltség-számítás lényege, hasonlósága és eltérése az ABC valamint a normatív kalkulációtól. –A TDABC igyekszik kiszűrni a felesleges költségeket szemben az ABC-vel –Időnormákat alkalmaz, ennyiben a normatív kalkulációhoz hasonlít. 76-80

20 20 4. TÉTEL A japán vezetői számvitelben sikeresen alkalmazott módszerek sajátosságai. Milyen módon szolgálják a vezetői döntéshozatalt? Ezek ott működnek Összhangban vannak a vezetés fontosabb stratégiai céljaival Pl. TQM – minődégköltség Lean management – értékáram számítás 80-89

21 21 5. tétel Az ellenőrzés rendszere Magyarországon: a) milyen elemekből épül fel az államháztartás, illetve a vállalkozások ellenőrzési rendszere? b) mi a belső ellenőrzés szűkebb és bővebb megközelítése? Mennyivel lép túl utóbbi a hagyományos megközelítésen? c) mit takar a belső ellenőrzési tevékenység és hogyan épül be egy vállalkozás szervezeti felépítésébe?

22 22 A, milyen elemekből épül fel az államháztartás, illetve a vállalkozások ellenőrzési rendszere tulajdonosi Ügyvezetés Felügyelőbizott ság Legfőbb szerv Könyvvizsgáló Audit bizottság belső ellenőrzés Belső kontrollrendszer Függetlenített belső ellenőrzés állami Cégbíróság Nemzeti Adó- és Vámhivatal MNB

23 23 FB, Auditbizottság, könyvvizsgáló Mikor kötelező? Ki választja? Mi az alapvető feladata? Ellenőrzés fogalma? (ezek minimális elvárásnak is tekinthetők)

24 24 B, mi a belső ellenőrzés szűkebb és bővebb megközelítése? Mennyivel lép túl utóbbi a hagyományos megközelítésen? Belső ellenőrzés definíciója Belső ellenőrzés célja Hagyományos szemlélet (függetlenített belső ellenőrzés, folyamatba épített, vezetői ell. ) Bővebb: kontrollrendszer: –Elemei, tartalma, coso

25 25 C, mit takar a belső ellenőrzési tevékenység és hogyan épül be egy vállalkozás szervezeti felépítésébe?

26 26 6. tétel Könyvvizsgálati ellenőrzés Magyarországon: a) milyen hazai és nemzetközi szabályrendszer vonatkozik a könyvvizsgálatra, és előbbi alapján milyen esetekben szükséges könyvvizsgáló közreműködése egy társaság működése során? b) milyen követelményeknek kell teljesülniük a könyvvizsgálókkal szemben? c) milyen lépésekre bontható a könyvvizsgálat folyamata?

27 27 A, milyen hazai és nemzetközi szabályrendszer vonatkozik a könyvvizsgálatra, és előbbi alapján milyen esetekben szükséges könyvvizsgáló közreműködése egy társaság működése során? Könyvvizsgálat definíciója - minimum Nemzetközi: 8-as irányelv Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok Hazai: Szt. Ptk. Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok Kamarai törvény Pmt. Egyéb spec.

28 28 Beszámoló kötelező könyvvizsgálata: Szt-ben meghatározott esetek Egyéb törvényi előírás Egyedi események miatti könyvvizsgálói közreműködés

29 29 B, milyen követelményeknek kell teljesülniük a könyvvizsgálókkal szemben Etikai alapelvek Függetlenség és összeférhetetlenség

30 30 C, milyen lépésekre bontható a könyvvizsgálat folyamata

31 31

32 32 Minimum: –Elfogadó nyilatkozat –Vezetői levél –lényegesség

33 33 7. tétel A könyvvizsgálat gyakorlata Magyarországon: a) a könyvvizsgálat tervezésének melyek a főbb lépései? Ismertesse a tervezés alapfogalmait is! b) hogyan lehet a könyvvizsgálati eljárásokat csoportosítani? c) kik alkotják a könyvvizsgáló kapcsolatrendszerét? Milyen okai vannak az egyes esetekben a kapcsolatfelvételnek?

34 34 A, a könyvvizsgálat tervezésének melyek a főbb lépései? Ismertesse a tervezés alapfogalmait is!

35 35 B, hogyan lehet a könyvvizsgálati eljárásokat csoportosítani? Fogalmak : Lényegesség, kockázatbecslés, könyvvizsgálati kockázat és elemei, összefüggései, rutin és nem rutin ügyletek, könyvvizsgálati állítások – nem felsorolás Könyvvizsgálati eljárások (b. kérdés) - ellenőrzési rsz teszt/alapvető vizsgálati eljárások - eljárások és kockázat kapcsolata

36 36 C, kik alkotják a könyvvizsgáló kapcsolatrendszerét? Milyen okai vannak az egyes esetekben a kapcsolatfelvételnek? Belső kapcsolatok tulajdonosok ügyvezetés belső ellenőrzés felügyelőbizott ság auditbizottság Külső kapcsolatok NAV MNB Cégbíróság Közfelügyeleti Hatóság

37 37 8. tétel Könyvvizsgálati bizonyítékok és a jelentés: a) milyen könyvvizsgálati bizonyítékgyűjtési módok vannak? Melyek a leggyakoribb mérleg és /vagy eredménykimutatás sorok, ahol alkalmazzuk ezeket? b) hogyan függnek össze a könyvvizsgálati eljárások a kockázatbecsléssel? c) milyen könyvvizsgálói jelentés típusok léteznek? milyen esetekben adhatók az egyes típusok?

38 38 A, milyen könyvvizsgálati bizonyítékgyűjtési módok vannak? Melyek a leggyakoribb mérleg és /vagy eredménykimutatás sorok, ahol alkalmazzuk ezeket? Bizonyíték fogalma (elegendő és megfelelő) Bizonyíték megbízhatósága Bizonyítékgyűjtés módjai (melyiket milyen körben alkalmazzuk?) (megerősítés: pozitív, negatív)

39 39 B, hogyan függnek össze a könyvvizsgálati eljárások a kockázatbecsléssel Könyvvizsgálati eljárások csoportosítása mire jó a rendszerteszt? Mikor érdemes? Könyvvizsgálati kockázat elemei (mire van a könyvvizsgáló hatással, mit becsül?) – elemek ismerete minimum követelmény! Feltárási kockázat és ellenőrzési kockázat szintje hogyan hat a könyvvizsgálatra? Mintavételezés részletei nem!

40 40 C, milyen könyvvizsgálói jelentés típusok léteznek? milyen esetekben adhatók az egyes típusok? Fogalom Jelentések fajtái (formai, tartalmi – tiszta, minősített, figyelemfelhívás!!!!) Mikor adható figyelemfelhívás? Milyen minősített véleménytípusok vannak? Milyen esetekben alkalmazhatja ezeket a könyvvizsgáló? Példákkal alátámasztva Mentőkérdésnek tekinthető: –Vezetői levél, teljességi nyilatkozat

41 41 9. TÉTEL 9. Mit nevezünk a számviteli törvény szerint sajátos számviteli helyzetnek? a)Mutassa be az átalakulás folyamatát, b)Mutassa be az átalakulás során készítendő számviteli dokumentumokat, c)Ismertesse a saját tőkével kapcsolatos szabályokat!

42 42 a) kérdés Átalakulások bemutatása (egyesülések, szétválások, cégforma váltások) Folyamat bemutatása -Első döntés -Második döntés A folyamat időbeli és számviteli korlátai Feladatok bemutatása

43 43 b) kérdés -Vagyonmérleg tervezet -Vagyonleltár tervezet -Végleges vagyonmérleg -Végleges vagyonleltár Bemutatása, célja, összehasonlítása. Zárómérleg. Vagyonmérleg kötelező sémájának bemutatása. Átértékelési lehetőségek.

44 44 c) kérdés -Negatív tőkeelemek korlátja -Saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege…. -Mérleg szerinti eredmény -Részvények darabszáma, üzletrészek darabszáma

45 45 10. TÉTEL 10. Ismertesse a vállalattípusokat a konszolidáció szempontjából! a)Milyen mentesítési lehetőségeket ismer a magyar számviteli törvény szerint az egyes vállalattípusokra vonatkozóan? b)Ismertesse a minősítési ismérveket! c)Milyen módszerrel konszolidáljuk a különböző vállalattípusokat?

46 46 a) kérdés Anyavállalati mentességek: -„telefonszámos” mentesség -EU által biztosított mentesség Leányvállalati mentességek: -Első év -Forgatási cél -Tartós korlátozások -Leányvállalat nélkül is hű és valós kép -Előtársaság fordulónapon Kikre nem vonatkozhat?

47 47 b) kérdés Szavazati jog – minősítés Tulajdoni jog – konszolidáció Különbség a két számítás között Szavazati jog képlete Milyen tényezők befolyásolhatják a két értéket?

48 48 c) kérdés Anyavállalat – leányvállalat ==== TELJESKÖRŰ Anyavállalat – közös vezetésű vállalat ==== TELJESKÖRŰ (kvóta!) Anyavállalat – társult vállalat ==== TŐKEMÓDSZER Anyavállalat – egyéb részesedésű ==== KÖNYV SZERINT Módszerek különbségei.

49 49 11. TÉTEL 11. Mutassa be a konszolidációs módszereket! a)Mutassa be a teljeskörű konszolidációt, illetve alkalmazásának körét! b)Mutassa be a kvóta szerinti konszolidációt, illetve alkalmazásának körét! c)Mutassa be a részesedésértékelés módszerét, illetve alkalmazásának körét!

50 50 a) kérdés Kinek kell ezt alkalmaznia? Lépései: -Tőkekonszolidáció -Adósságkonszolidáció -Hozam-ráfordítás konszolidáció -Közbenső eredmény konszolidáció -Látens adók Lépések rövid bemutatása. Közös vezetésű vállalat?

51 51 b) kérdés Ki alkalmazza? Lépései? Eltérések a leányvállalat teljeskörű konszolidációjához képest.

52 52 c) kérdés -Tőkemódszer lényege -Ki alkalmazza? -Mi a különbség a teljeskörű konszolidációhoz képest?

53 53 12. TÉTEL 12. Mutassa be az IFRS kialakulásának folyamatát és szervezetét! a)Mikor alakult ki a rendszer, melyek a főbb mérföldkövek és milyen jövőbeni változások várhatóak? b)Ismertesse, hogy kinek és mikortól kötelező az IFRS alkalmazása! c)Mutassa be a konvergencia program hatásait a standardokra, illetve a globális rendszerre való átalakítás kihívásait.

54 54 a) kérdés IASC, IASB kialakulása, átalakulása IAS/IFRS rendszerének főbb mérföldkővei A rendszer pillérei Jövőbeni kitekintés

55 55 b) kérdés 2005. Január 1.!! Tőzsdén lévő vállalkozások konszolidált beszámoló. Pénzintézetek, biztosítóintézetek SME Sztv. 10.§ Amerikai tőzsde?

56 56 c) kérdés Konvergencia program állomásai Eddigi fejlemények Jövőbeni kilátások Kodifikáció

57 57 13. TÉTEL 13. Mutassa be az immateriális javakat és a céltartalékokat az IFRS rendszerében! a)Ismertesse az IAS 38 standard célját és az immateriális javak megjelenítésére és értékelésére vonatkozó szabályokat! b)Mutassa be az IAS 37 standard céltartalékok megjelenítésére és értékelésére vonatkozó szabályait! c)Melyek a legfőbb eltérések a magyar és az IFRS szabályokat az immateriális javakra és a céltartalékokra vonatkozóan!

58 58 a) kérdés -Megjelenítési szabályok -Ellenőrzés -Jövőbeni gazdasági haszon -Elválaszthatóság -Megbízhatóan értékelhető -Értékelési szabályok -Könyv szerinti érték -Újraértékelési modell -Maradványérték kérdése

59 59 b) kérdés -Megjelenítési szabályok -Múltbeli kötelem -Jogi vagy vélelmezett -Valószínűleg fizetni kell -Megbízhatóan becsülhető -Értékelési szabályok -Legjobb becslés -Időérték -Nettósítás (mérleg és eredmény) -besorolás

60 60 c) kérdés -Immateriális javak -Mérlegsorok viszonylata -Értékelési módszerek -céltartalékok -Mi az ami nem mutatható ki? -Mi az ami a magyarban nincsen?

61 61 14. TÉTEL 14.Mutassa be a beszámolóval kapcsolatos standardokat! Részletesen ismertesse a)Az IAS 1 standard célját, az IFRS beszámoló részeit, a beszámolókészítéshez kapcsolódó alapelveket! b)Az IAS 8 Számviteli politika, változások a számviteli becslésekben, hibák standard előírásait! c)Az IAS 10 Mérlegfordulónap utáni eseményekre vonatkozó megjelenítési és közzétételi kötelezettségeket!

62 62 a) kérdés -Beszámoló célja -IFRS beszámoló részei -Legfontosabb alapelvek

63 63 b) kérdés -Számviteli politikát hol mutatjuk be? -Mi az a számviteli politika változás, hogyan kezeljük? -Mi az alapvető hiba és a becslési hiba? Hogyan kell őket kezelni?

64 64 c) kérdés -Mi az a mérlegfordulónap utáni esemény? Milyen napig? -Módosító és nem módosító események. -Osztalék kérdése.

65 65 15. TÉTEL 15. Készletek és a bevételek elszámolásához kapcsolódó standardok a)Mutassa be az IAS 2 Készletek standard előírásait, hasonlítsa össze a Számviteli törvény vonatkozó előírásaival! b)Mutassa be az IAS 11 standard beruházási szerződésekből származó bevételek elszámolására vonatkozó előírásait, vesse össze a Számviteli törvény előírásaival! c)Mutassa be az IAS 18 előírásait a bevételek elszámolására vonatkozóan, vesse össze a Számviteli törvény vonatkozó előírásaival!

66 66 a) kérdés -Bekerülési érték vásárlás esetén -Bekerülési érték saját termelés esetén -Értékelési eljárások -Értékvesztés elszámolása -Magyar vonatkozások

67 67 b) kérdés -Mi minősül beruházási szerződésnek? -Szerződéses bevételek és szerződéses költségek -Készültségi fok elszámolásai -Magyar vonatkozások

68 68 c) kérdés -Mik tartoznak a standard hatókörébe? -Mikor számolható el bevétel? -Milyen főbb speciális szabályok vannak? -Magyar vonatkozások

69 69 16. TÉTEL 16. Mutassa be a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó standardokat az IFRS rendszerében! a)Melyek azok a standardok, amelyek a tárgyi eszközök témakörével foglalkoznak? b)Milyen értékelési módszereket írnak elő a standardok az egyes eszközkategóriákhoz kapcsolódóan? c)Mutassa be a főbb különbségeket a magyar és az IFRS szabályok között a tárgyi eszközökre vonatkozóan!

70 70 a) kérdés Ingatlanok, gépek, berendezések – IAS 16 Befektetési célú ingatlanok – IAS 40 Értékesítésre tartott befektetett eszközök – IFRS 5 Lízingek – IAS 17 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele – IAS 20 Hitelfelvételi költségek – IAS 23 Eszközök értékvesztése – IAS 36 (Céltartalékok)

71 71 b) kérdés Ingatlanok, gépek, berendezések Befektetési célú ingatlanok Értékesítésre tartott befektetett eszközök IAS 16 IAS 40 IFRS 5 Bekerülési érték modell Átértékelési modell Bekerülési érték modell Valós érték modell KSZÉ vagy Értékesítési költségekkel csökkentett valós érték

72 72 c) kérdés Minősítés alapján besorolás. Céltartalékok helyreállításra Terven felüli értékcsökkenés Átértékelés Rendszeres alapvető javítási költségek Tárgyi eszköz értékesítés elszámolása, Hitelfelvételi költségek

73 73 17. TÉTEL 17. Mutassa be a halasztott adók rendszerét! a)Mi a halasztott adózás lényege és mechanizmusa? b)Mit nevezünk halasztott adó követelésnek, illetve kötelezettségnek, mutassa be az értékelésüket és besorolásukat. c)Mutassa be a halasztott adó jellemző forrásait egy magyar vállalkozás esetében.

74 74 a) kérdés -jövedelemadók? -Jövőbeni adóhatás.

75 75 b) kérdés -Átmeneti és végleges különbségek. -Halasztott adókövetelés? -Halasztott adókötelezettség? -Besorolás? -Értékelés?

76 76 c) kérdés Figyelembe kell venni a magyar és IFRS közötti módosítások halasztott adó hatását az IFRS beszámoló összeállításánál: AdómérlegSzv. mérleg IFRS mérleg IFRS halasztott adó

77 77 18. tétel 18. Mutassa be a valós értéken értékelt eredeti (nem származékos) pénzügyi instrumentumokat az IFRS rendszerében! a) Milyen kategóriákat különböztet meg az IFRS és mi a besorolás alapja? b) Milyen módon értékeljük az egyes kategóriákba sorolt eszközöket és kötelezettségeket? c) Mutassa be a legfontosabb eltéréseket a Számviteli törvény szerinti értékelésben!

78 78 a) kérdés Az IAS 39 szerinti besorolása a pénzügyi instrumentumoknak A valós értékelést alkalmazó értékelési csoportok bemutatása, jellemzése Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú Valós értékelés opció Értékesíthető pénzügyi eszközök Kezdeti megjelenítés Átsorolási szabályok

79 79 b) kérdés Követő értékelés az értékelési csoportoknál Értékvesztés az egyes értékelési csoportoknál? Értékvesztés meghatározása, elszámolása Értékvesztés visszaírásának meghatározása, elszámolása

80 80 c) kérdés Számviteli tv. Szerinti értékelési csoportok A valós értéken értékelő értékelési csoportok részletes bemutatása Állományba vételi szabályok Átsorolási szabályok Értékelési szabályok Eltérések kiemelése!

81 81 19. tétel 19. Mutassa be az amortizált bekerülési értéken értékelt eredeti (nem származékos) pénzügyi instrumentumokat az IFRS rendszerében! a) Milyen kategóriákat különböztet meg az IFRS és mi a besorolás alapja? b) Milyen módon értékeljük az egyes kategóriákba sorolt eszközöket és kötelezettségeket? c) Mutassa be a legfontosabb eltéréseket a Számviteli törvény szerinti értékelésben!

82 82 a) kérdés Az IAS 39 szerinti besorolása a pénzügyi instrumentumoknak Amortizált bekerülési értéken történő értékelést alkalmazó értékelési csoportok bemutatása, jellemzése Lejáratig tartott pénzügyi eszközök Kölcsönök és követelések Egyéb pénzügyi kötelezettségek Kezdeti megjelenítés Átsorolási szabályok

83 83 b) kérdés Követő értékelés az értékelési csoportoknál Értékvesztés az egyes értékelési csoportoknál? Értékvesztés meghatározása, elszámolása Értékvesztés visszaírásának meghatározása, elszámolása

84 84 c) kérdés Számviteli tv. Szerinti értékelési csoportok A valós értékelésben bekerülési értéken értékelő értékelési csoportok részletes bemutatása Állományba vételi szabályok Átsorolási szabályok Értékelési szabályok Eltérések kiemelése!

85 85 20. tétel 20. Mutassa be a származékos pénzügyi instrumentumokat az IFRS rendszerében! a) Milyen módon értékeljük a származékos ügyleteket az IFRS rendszerében? b) Mutassa be a fedezeti hatékonyságot és a hozzá kapcsolódó szabályokat! c) Mutassa be a legfontosabb eltéréseket a Számviteli törvény szerinti értékelésben!

86 86 a) kérdés A származékos ügyletek fogalma, fajtái, A származékos ügyletek számviteli besorolása A származékos ügyletek megjelenése értékelési csoportban Kezdeti megjelenítés Átsorolási szabályok Kombinált (hibrid) pénzügyi instrumentumok Követő értékelés

87 87 b) kérdés Fedezeti hatékonyság fogalma Követelménynek való „nem-megfelelés” következményei Módszerek a fedezeti hatékonyság számítására

88 88 c) kérdés Számviteli tv. Szerinti értékelési módszerek Állományba vételi szabályok Átsorolási szabályok Értékelési szabályok Eltérések kiemelése!

89 89 21. TÉTEL 21. Személyi jövedelemadórendszer Magyarországon a) A személyi jövedelemadó rendszer alapelvei, felépítése, kedvezmények,a szociálpolitikai prioritások érvényesülése, b) Önálló és nem önálló tevékenységek elszámolása c) Költségek elszámolása.

90 90 a) kérdés A személyi jövedelemadó rendszer alapelvei, felépítése, kedvezmények, a szociálpolitikai prioritások érvényesülése Méltányosság és igazságosság Az SZJA szerinti személyi jövedelmek csoportosítása adókedvezmények rendszere, adóalap csökkentő és adócsökkentő kedvezmények a rászorultság alapján adott kedvezmények,

91 91 b) kérdés Önálló és nem önálló tevékenységek elszámolása Főbb jövedelemcsoportok Nem önálló tevékenységgel szemben elszámolható költségek Önálló jövedelmek helye, adózásának általános kérdései Egyéni vállalkozók Külföldiek magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára

92 92 c) kérdés Költségek elszámolása Tevékenység érdekében felmerült költségek Átalányelszámolás főbb alapelvei Költségelszámolás az önálló jövedelmekkel szemben

93 93 22. TÉTEL 22. társasági adórendszer céljai és eszközei, kedvezményei, kisvállalkozói de minimis kedvezmények A TAO alapelvei, az adózás előtti eredmény és az adóalap kapcsolata Kedvezmények rendszere a TAO-ban, csökkentő és növelő tételek, páros és páratlan kedvezmények Átalakulások esetében követett joggyakorlat Külföldi jog alapján létrejött vállalatok magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára

94 94 a) kérdés A TAO alapelvei, az adózás előtti eredmény és az adóalap kapcsolata Csökkentő és növelő tényezők előírásának okai, gazdaságpolitikai összefüggései Korrekció az elszámolásokban Figyelmen kívül hagyható tényezők

95 95 b) kérdés Kedvezmények rendszere a TAO-ban, csökkentő és növelő tételek, páros és páratlan kedvezmények Kedvezmények rendszere a TAO-ban, csökkentő és növelő tételek, páros és páratlan kedvezmények Külföldi jog alapján létrejött vállalatok magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára

96 96 c) kérdés Átalakulások esetében követett joggyakorlat Átalakulások fajtái ( összeolvadás, beolvadás, szétválás, kiválás) Kedvezményezett átalakulások Adókedvezmények, az átértékelések kezelése

97 97 d.) kérdés Külföldi jog alapján létrejött vállalatok magyarországi adózása tekintettel az EU gyakorlatára Külföldi vállalkozások fogalma TAO szabályok az esélyegyenlőség szerint Eltérések a nemzeti jogban

98 98 23. tétel 23. Héa irányelvek és fordított adózás A hozzáadott érték típusú adózás helye, szerepe, alapelvei EU irányelvek szerepe Fordított adózás szerepe az adórendszerekben, eszköz a feketegazdaság ellen

99 99 a.) kérdés A hozzáadott érték típusú adózás helye, szerepe, alapelvei ÁFA rendszerek sajátosságai, a hozzáadott érték megjelenése Adóztatható termékek, szolgáltatások köre A teljesítése hely fogalma A teljesítés idejének meghatározása ÁFA elszámolás módjai

100 100 b) kérdés EU irányelvek szerepe Héa irányelvek bevezetése a magyar joggyakorlatba Változások 2008-ban, teljesítés helye Bérmunka, összeszerelés Határon átnyúló szolgáltatások

101 101 c.) kérdés Fordított adózás Fordított adózás Magyarországon Építőipar, mezőgazdaság Fordított adózás az EU-ben

102 Köszönjük a figyelmet!