Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A civil szervezetek létesítő okiratának követelményei a Polgári törvénykönyv és a Civil törvény rendelkezései alapján Készítette: FORTIS ALAPÍTVÁNY 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A civil szervezetek létesítő okiratának követelményei a Polgári törvénykönyv és a Civil törvény rendelkezései alapján Készítette: FORTIS ALAPÍTVÁNY 2015."— Előadás másolata:

1 A civil szervezetek létesítő okiratának követelményei a Polgári törvénykönyv és a Civil törvény rendelkezései alapján Készítette: FORTIS ALAPÍTVÁNY november

2 2014. március 15-én hatályba lépett az Új Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény. A civil szervezetek március 15. napját követően, csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek március 15-ig valamennyi civil szervezetnek módosítani kell alapító okiratát/alapszabályát és változás-bejegyzési eljárást kezdeményezni. Vonatkozó jogszabályok: évi CLXXV. törvény (Ectv.) évi V. törvény (Ptk.) Az Ectv. alkalmazásában a civil szervezet: - az egyesület – a párt kivételével - az alapítvány - a civil társaság (A társadalmi szervezetek terminológiájának használata helyett a civil szervezetek terminológiáját kell alkalmazni.)

3 A kérelem elektronikusan vagy papír alapon nyújtható be A civil nyilvántartási eljárások már elektronikus úton is kezdeményezhetőek. Kötelező elektronikus úton benyújtani a kérelmet: 1. ha a kérelmező jogi képviselővel jár el 2. a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri 3. közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelem, 4. a már közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton adhatja be. Amennyiben a kérelmező nem elektronikus útra kötelezett, kérelmét papír alapon kétféle módon terjesztheti elő: - nyomtatványkitöltő program használatával vagy - a nyomtatványt a bíróság internetes oldaláról kinyomtatva, majd azt kézzel kitöltve: nyomtatvanyok A bíróság honlapján található mintadokumentumok: (alapszabály, alapító okirat, csatolandó mellékletek)http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil- szervezetek/okirat-sablonok

4 Egyszerűsített eljárás: kizárólag elektronikusan (Ányk K lapon jelezve), mintaokirat alkalmazásával 11/2012. (II.29.) KIM rendelet szerint. Csak egyesület és alapítványnál lehet, pl. sportegyesületnél nem. Az eljáró bíróság: a szervezet székhelye szerint illetékes bíróság Kérelmező: - alapítvány esetében az alapító, több alapító esetében az alapítók együttesen, ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője - egyesület esetében az egyesület képviselője Az iratokat egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában: 2 tanú aláírásával, lakcímével /vagy ügyvéd által ellenjegyezve. Nyilvántartásba vételi eljárás

5 A nyilvántartásba vételi eljárásban benyújtandó iratok Alapítvány Egyesület 1. Kérelem: Pk Alapító okirat 3. Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat 4. Kuratóriumi tagok nyilatkozata 5. Igazolás alapító tőkéről 6. Felügyelő bizottság esetén a tagok nyilatkozata 7. Egyéb, ha van 1. Kérelem: Pk Alapszabály 3. Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat 4. Ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak nyilatkozata 5. Alakuló ülés tartása esetén: jegyzőkönyv, jelenléti ív, tagjegyzék Alakuló ülés nélkül: a tagok alapsz.elfogadó egybehangzó akaratnyil. tart. okirat és tagjegyzék 6. Felügyelő szerv esetén a tagok nyilatkozata 7. Egyéb, ha van

6 Kérelem: - Alapítvány - Egyesület A kérelem kitöltése: útmutatók megtalálhatóak a bíróság honlapján: alapítvány esetében: egyesület esetében: A lap: elektronikus beküldés esetén kitöltendő B lap: kérelmező: az alapító, illetve az egyesület képviselője, több kérelmező esetén több B lapot kell kitölteni. C1 lap: alapítvány esetében típus: alapítvány, közalapítvány rövidített neve: csak abban az esetben adható meg, ha a létesítő okirat meghatározza a szervezet rövidített nevét, vagyon felhasználási mód: pl. pályázat kiírása, támogatás útján, kérelemre vagy egyéb módon, felhasználható vagyon mértéke: az alapítvány teljes vagyona vagy csak annak meghatározott hányada használható-e fel a célok elérése érdekében. (pl. Az alapítvány teljes vagyona felhasználható. Vagy az alapítvány vagyonának ,- Ft feletti része és a vagyon hozadékai használható fel.) alapítványhoz való csatlakozási lehetőség: nyílt vagy zárt, ezt követően jelölje meg azt, hogy az alapítványnál kuratórium vagy egy személyben, kurátor látja el az ügyvezetői feladatokat. Nyilvántartásba vételi eljárás

7 - C1 lap egyesület esetében: a szervezet formája: egyesület, sportegyesület, alapcél szerint vallási tevékenységet végző szervezet, szakszervezet, szövetség, polgárőr szervezet, nemzetiségi egyesület, egyéb törvényben meghatározott egyesületi forma. rövidített neve: csak abban az esetben adható meg, ha a létesítő okirat meghatározza a szervezet rövidített nevét C2 lap: a bankszámlaszám adatait csak akkor adja meg, ha nyilvántartásba be kívánja jegyeztetni a bankszámlaszámot (nem kötelező) D1 lap: az alapító okirat szerinti célok, D2 lap: elsődleges cél szerinti besorolás: csak egyet lehet megadni E lap: képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló vagy együttes, a képviseleti jog terjedelme: általános vagy különös, a megbízás időtartama: határozatlan – határozott. Minden képviselő vonatkozásában külön „E” lapot kell kitölteni. F és G lap: kizárólag akkor kell kitölteni ha a szervezet valamely jogi személy szervezeti egységének nyilvántartásba vételét kéri. Egyesületnél: A szövetség tagjainak adatai („Sz” lap): a lapot kizárólag akkor kell kitölteni, ha szövetség nyilvántartásba vételét kérik. Szövetség a évi CLXXV. törvény (Ectv.) 4. § (3) bekezdésében meghatározott tagok részvételével alapítható. Minden tag esetében külön lapot kell kitölteni.

8 H lap csak alapítványnál: ha egyszemélyes ügyvezető, kurátor működik. I lap csak alapítványnál: ha kuratórium működik, valamennyi kuratóriumi tagra nézve ki kell tölteni. Egyesület: Szervezeti tag alapító („O” lap): Ezt a lapot abban az esetben kell kitölteni, ha a szervezet alapításában jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vett részt. A szervezeti forma lehet gazdasági társaság, civil szervezet vagy egyéb. Valamennyi jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító vonatkozásában töltse ki az „O” lapot! M1, M2: mellékletek Pk-102-es nyomtatvány végén megtalálható: - minta alapító okirat - tisztséget elfogadó nyilatkozat - székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat tartozik. Pk-101-es nyomtatvány végén megtalálható: - minta alapszabály - taggyűlés jelenléti íve - jegyzőkönyv - tisztségelfogadó nyilatkozat - székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat

9 Változásbejegyzés iránti kérelem - Alapítvány: - Egyesület: A kérelem kitöltéséhez az útmutató megtalálható: - Alapítvány: - Egyesület: A lap: elektronikus beküldés esetén kitöltendő B lap: kérelmező: alapítvány: az alapító, több alapító esetén az alapítók együttesen, Kérelmező lehet továbbá a kuratórium is abban az esetben, ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy az alapítói jogokat más okból véglegesen nem gyakorolja és az alapítói jogok gyakorlására más személyt vagy alapítványi szervet sem jelölt ki. Több kérelmező esetén több B lapot kell kitölteni. Egyesület esetén a kérelmező a szervezet lehet. A kérelmező képviselőjének adatai: akkor kell kitölteni, ha az eljárásban képviselő vesz részt.

10 - C lap: módosítani kérem, törölni kérem, a még be nem jegyzett adat esetén - nyilvántartásba vételét kérem, papír alapú kérelem esetében először a módosítani kért nyilvántartási adat rubrikájában jelölje, hogy azt módosítani, törölni avagy nyilvántartásba venni kéri, majd rögzítse az új adatot! Pl. „Az alapítvány nevének: Módosítását kérem!”, „Az alapítvány új neve: xxx D lap: alapítvány/egyesület céljának, illetve célja szerinti besorolásának módosítását lehet kérni E lap: a képviselő nyilvántartásba vételét, törlését vagy adatainak módosítását kérheti („Az alábbi képviselő: Nyilvántartásba vételét kérem!” vagy „Az alábbi képviselő: Törlését kérem!” vagy „Az alábbi képviselő: Módosítását kérem!”.) Ha a kérelem a régi képviselő törlésére és egy új képviselő bejegyzésére irányul a régi képviselő vonatkozásában annak törlését kérve ki kell tölteni egy „E” lapot és az új képviselő vonatkozásában annak nyilvántartásba vételét kérve szintén ki kell tölteni egy „E” lapot. F lap: jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységre vonatkozó változásbejegyzés H lap: alapítványnál Kurátor, illetve a Kuratórium tagjainak adatainak módosítása: Nyilvántartásba vételét kérem!” vagy Törlését kérem!” vagy Módosítását kérem!

11 - H lap egyesületnél: szövetség tagjai adatainak módosítása: „Az alábbi szövetséget alkotó tag: Nyilvántartásba vételét kérem!” vagy „Törlését kérem!” vagy „Módosítását kérem”. Mellékletek („M1” – „M2” lap) Az okiratokat aláírva, szkennelve szükséges csatolni. HIÁNYPÓTLÁST a Pk-20-as nyomtatványon kell benyújtani!

12 Pk-152-es nyomtatvány: Kérelmező egyesület esetében az egyesület képviseletére jogosult személy. Alapítvány esetében kérelmező az alapító (ha több alapító van, az alapítók együttesen), az alapítói jogok gyakorlója, illetve ha a bíróságra korábban benyújtott alapító okirat módosítására nem került sor, kérelmező az alapítvány képviselője is lehet. A kérelmező képviselőjének adatai („B” lap): A mezőt akkor kell kitölteni, ha az eljárásban képviselő vesz részt. Nyilatkozatok („NY” lap): Jelölje meg a évi CLXXV. törvény (Ectv.) 32.§ (4) és (5) bekezdéseiben foglalt azon követelményeket, amelyeknek a szervezet megfelel! A évi CLXXV. törvény 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett 1. közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez 2. megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek 3. megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. A közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem

13 Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: -Ectv. 32.§ (4) a) pont: az átlagos éves bevétel meghaladja az egymillió forintot, vagy -Ectv. 32.§ (4) b) pont: a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy -Ectv. 32.§ (4) c) pont: a személyi jellegű ráfordítása (kiadás) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: -Ectv. 32.§ (5) a) pont: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri - az Ectv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított - összes bevétel kettő százalékát, vagy -Ectv. 32.§ (5) b) pont: a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy -Ectv. 32.§ (5) c) pont: a szervezet közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvénynek megfelelőe n.

14 A közhasznúsághoz fűződő kedvezmények Minősítés, amely kedvezményeket és kötelezettségeket biztosít. Kérelmezni kell a törvényszéken, legkorábban a 2. lezárt üzleti évet követően. Kedvezmények: - állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést csak akkor köthet, ha az érintett civil szervezet közhasznú jogállással rendelkezik, - adókedvezmények: 1. mentesülnek az ÁFA megfizetése alól az általános forgalmi adóról szóló törvény meghatározott eseteiben. (ÁFA tv. 85.§ Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel, pl: betegszállítás). 2. Valamint a 275/A. § alapján a külföldi adományozás és segély esetén az abból beszerzett termék és szolgáltatás után a közhasznú szervezetre áthárított ÁFA-t vissza igényelheti feltéve, hogy a termék illetve a szolgáltatás beszerzésére a közhasznú feladat ellátása érdekében került sor. 3. Mentesül a személyi jövedelemadó alól a közhasznú egyesület részéről a közhasznú feladat ellátásával magányszemélynek nem pénzbeli juttatás, illetőleg a pénzbeli juttatás minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta történő juttatás. 4. Társasági-adó alap megállapítására kedvezőbb társasági-adó szabályok vonatkoznak. (Taotv. 9. §)

15 A közhasznúsághoz fűződő kedvezmények - A közhasznú szervezet szolgáltatásainak igénybevevőit is kedvezmény illetik: 1. A közhasznú alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak. 2. A közhasznú civil szervezetből annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel is mentes a személyi jövedelemadó alól. Ez a kitétel azt jelenti, hogy a közhasznú cél szerint címzett magánszemélyek részére nyújtott természetbeni szolgáltatások nem jelentenek természetbeni juttatásként adó alapot. Pl. a halmozottan sérült gyermekek részére nyújtott gyógytorna vagy rászorultaknak juttatott élelmiszercsomag vagy gyógyszer juttatása. 3. a minimálbér 50%-ig pénzben is lehet a céllal összhangban rendszeres juttatást adni adómentesen magánszemélynek.

16 A közhasznú szervezetet támogatót megillető kedvezmény (társasági adó kedvezmény) - Csak a közhasznú szervezetek jogosultak támogatóik számára a kedvezményre jogosító igazolások kiadására: a közhasznú szervezetet támogatók társasági adóval kapcsolatos kedvezményben részesül. a) Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. b) Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az Ectv. (2. §, 20. pont) szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének - 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén, - további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

17 Tartós adományozás szabályai Tartós adományozás: az alapítvány vagy az egyesület és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Az adományozott szolgáltatás és tárgy, adományozó által igazolt értéke is kedvezményezett adományozást jelent, s ebben az esetben az adományozónak a szolgáltatás és tárgy után nem kell általános forgalmi adót fizetni. Közös szabály az, hogy a támogatott szervezet az adományról kedvezményre jogosító igazolást ad, amelynek birtokában a támogató a hatályos és rá vonatkozó szabályok szerint adó illetve adóalap csökkentő kedvezményt számolhat el.

18 A közhasznú szervezet kötelezettségei Létesítő okirata tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket. Ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezzen. Gazdálkodása során elért eredményét ne ossza fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítsa; Ne folytasson közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független legyen, és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson. Megfeleljen a közhasznúsági feltételeknek 2 egymást követő lezárt üzleti évben A közhasznú szervezetnek kötelezően kettős könyvvitelt kell vezetnie A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Csak olyan személy lehet vezető tisztségviselője, aki nem áll tv. kizáró ok, vagy korlátozás hatálya alatt.


Letölteni ppt "A civil szervezetek létesítő okiratának követelményei a Polgári törvénykönyv és a Civil törvény rendelkezései alapján Készítette: FORTIS ALAPÍTVÁNY 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések