Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK – Doktori iskola – Etikai program Vezetői etika Dr. Tomka János főiskolai tanár tanszékvezető, Közgazdasági Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK – Doktori iskola – Etikai program Vezetői etika Dr. Tomka János főiskolai tanár tanszékvezető, Közgazdasági Tanszék."— Előadás másolata:

1 1 Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK – Doktori iskola – Etikai program Vezetői etika Dr. Tomka János főiskolai tanár tanszékvezető, Közgazdasági Tanszék

2 Tartalom I.Az etikátlan viselkedés penetrációja II.Az etikus viselkedés alapjai III.Etikai üzemzavar a szervezetben IV.Etikai bátorság a menedzsmentben 2

3 Irodalom Kötelező irodalom: Tomka J. (2016): Vezetői etika; kézirat/jegyzet Tomka J. (2013): 7 főbűn a menedzsmentben; in Antalóczy P. (szerk.): Hagyomány és érték; Károli Gáspár Református Egyetem Állami- és Jogtudományi Kar Ajánlott irodalom: Sedláček, T. (2013): A jó és a rossz közgazdaságtana – A Gilgames-eposztól a Wall streetig; HVG könyvek Alford, H.J.; Naughton, M.J. (2004): Menedzsment, ha számít a hit; Kairosz Kiadó Rea, S.B. (2015): Erkölcsi döntések – Bevezetés az etikába; Harmat Kiadó 3

4 Követelmények Beadandó feladat (ld. III. rész végén)50 pont Írásbeli vizsga (teszt)50 pont Fakultatív szóbeli beszámoló10 pont Értékelés: – pont: elégtelen – pont: elégséges – pont: közepes – pont: jó – 91 - pont: jeles 4

5 Témafelvetés és bemutatkozás  Név, terület, munkakör  Mit állít az idézet?  Egyet ért-e vele?  Mi következik ebből Ön szerint? „Az etikátlan viselkedés széles körben elterjedt az üzleti életben, annak ellenére, hogy a cégek rengeteg időt és pénzt fektettek az etikai tréningekbe és az etikai programokba.” Max H.Bazerman és Ann E. Tenbrunsel 5

6 Milyen a tipikus csaló? „A felmérésből kirajzolódó tipikus elkövetői profil a 36 és 45 év közötti, öt-tíz éve a vállalat alkalmazásában levő, vezető beosztású, pénzügyi, értékesítési vagy ehhez kapcsolódó területen dolgozó munkatárs, aki nagyobb eséllyel férfi, mint nő, és jellemzően másokkal összejátszva ténykedik.” Gaidosch Tamás 6

7 Néhány eredmény  A csalások 13 %-áért felelősek csak a nők  Mi lehet ennek az oka?  A vizsgált ügyek 78 %-nál a gyenge ellenőrzést használták ki a csalók  Segít-e az ellenőrzés szigorítása?  Kelet-Európában a csalások több, mint felét a kezdetükhöz képest három évvel később észlelték  Globális átlag: az észlelt csalások − 46 %-ról tájékoztatták a munkatársakat − 23 %-át hozták nyilvánosságra − 17 %-ban tettek jogi lépéseket − 2 % a polgári kártérítések aránya 7

8 Miért rabol bankot?  „Mert ott van a pénz.”  „Bankrablás közben éreztem igazán, hogy élek.”  „Ha csalást fontolgatunk, legtöbbünkben ez egyfajta lelki feszültséget okoz, mely énképünk kedvezőtlen módosulásból fakad, hiszen alapjában véve rendes emberként szeretjük látni magunkat. Csökkentenünk kell tehát a feszültséget, meg kell magyaráznunk magunknak, hogy amire készülünk, az tulajdonképpen elfogadható.” Willie Sutton ( )

9 Hogyan csalnak a becsületesek?  Kérdez vagy állít?  Mi(ke)t állít?  Mi(ke)t kérdez? 9

10 A kísérlet  Harvard Business School, MIT, Princeton, UCLA és Yale egyetemeken több ezer „becsületes” hallgatóval  20 egyszerű számtanfeladatból álló kérdéssor  A kísérleti csoportokban: kb. fél dollár minden helyes válaszért  A kontrollcsoportokban: osztályzat  A kísérleti csoportokban a válaszlapokat megsemmisítették  Az átlagos négy helyett hat helyes választ „vallottak be” (HBRm április) Dan Ariely ( ) 10

11 Mit jelent ez?  Adódó alkalommal az emberek többsége … százalékkal meghamisította az eredményt  Más szemszögből nézve a csalás lehetőségét … százalékban használták ki  Szomorú vagy örvendetes az eredmény? 50 12,5 11

12 Milyen tényezők befolyásolták a csalás mértékét?  A tettenérés veszélyének csökkentése (teljes anonimitás a felvett pénzösszeggel kapcsolatban) : nőtt-e a csalás mértéke? – Igen – Nem  A jutalmat játékzsetonban kapták meg − Nőtt-e a csalás mértéke? – Igen – Nem − Átlagosan hány százalékkal nőtt a csalás mértéke? Nem Igen Több mint 100% 12

13 Minek a hatására csökkent a csalás mértéke? „Azt figyeltük meg, hogy ha rávettük a résztvevőket, hogy gondolják végig a becsületességgel kapcsolatos normáikat (a Tízparancsolat felidézésével, vagy becsületkódex aláíratásával), az teljes mértékben megszüntette a csalás jelenségét.” (Dan Ariely) 13

14 Szakma vagy nem szakma a menedzsment?  Igen:Nem:  Miért? 14

15 Mit jelent az, hogy szakma?  A tudás asszimetriája: fogyasztóként nincs más választásunk, mint megbízni a szakemberekben, akikhez fordulunk  Szakmai testületek: szabályozó tevékenységük során a fogyasztók megbízhatnak a tanácsadóikban  A területre érvényes tudásanyag meghatározása, a terület határainak kijelölése (pl. mikor orvosi vagy jogi kérdés valami, és mikor nem)  Formális képzés  Szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadása  Etikai kódex kialakítása és betartatása 15

16 A vita még nem ért véget HBRm 2009 február (HBR 2008 október) HBRm 2010 október (HBR 2010 július-augusztus) 16

17 1. következmény: az erkölcsi érzék elvesztése „…az üzleti iskolák jórészt mellőzték az értékek és az etika oktatását, mivel ezek nem részei az ilyen intézményekben hagyományosan oktatott akadémiai tárgyak körének. A következmények katasztrofálisak. … Vagyis, ha többen egy bizonyos módon cselekedtek, akkor a hallgatók úgy érezték, hogy rendben van, ha ők is azt teszik.” Joel M. Podolny 17

18 2. következmény: a közösségtudatosság elvesztése „ A jelenlegi gazdasági krízis hátterében egy másik, sokkal jelentősebb válság húzódik meg: eltűnt a közösségi tudat – az emberek már nem érzik, hogy valami olyanhoz tartoznak és valami olyanról gondoskodnak, ami nem csak róluk szól. … Az eredmény: gondatlan, nemtörődöm magatartás, amely térdre kényszerítette a globális gazdaságot.” Henry Mintzberg ( ) 18

19 A nagyhatalmú emberek jobban hazudnak Dana Carney (Kb ) „A kutatási eredmény: A hatalom érzése védelmet nyújt az embereknek a hazugság miatti stressz ellen, és növeli azt a képességüket, hogy becsapjanak másokat.” „A tisztázandó kérdés: Ez azt jelenti, hogy akiknek a világon a legnagyobb hatalmuk van, azok kiválóan tudnak hazudni? Carney tanárnő védje meg kutatása eredményét!” 19

20 Egy elfelejtett tudomány „Egészen a tizenkilencedik század végéig az egyetemi hallgatók tanulmányainak legfontosabb tárgya volt az erkölcsfilozófia, mai szóval etika, melyet az utolsó évben, az egyetemi tanulmányok megkoronázásaként vettek föl, és a kurzust általában maga a rektor tartotta.” Os Guinness ( ) 20

21 Az érdeklődés növekedése „Napjainkban robbanásszerűen nő az etika iránti érdeklődés, egyesek szerint ez az egészségesebb erkölcsiség megújulását jelzi. A Hastings Center egyik felmérése szerint az Egyesült Államokban több mint tizenegyezer alkalmazott etikai kurzusból válogathatnak a hallgatók.” „Ám az etika iránti megnövekedett érdeklődés még korántsem ad okot az örvendezésre. Egyrészt az erkölcs is olyan, mint az egészség: ha már foglalkoznak vele, az gyakran éppen a kórra utal, s nem arra, hogy minden a legnagyobb rendben. Másfelől még aggasztóbb az, ami valójában rejtőzik e mögött az érdeklődés mögött.” 21

22 Mi rejtőzik az érdeklődés mögött? A figyelem divatos és múlékony A megújult érdeklődés sokkal inkább a megelőzés erkölcse, mintsem az elveké A tanítás súlypontjában nem a személyes, hanem a társadalmi szempontok állnak Az etika tanítása az emberi természet és az emberi társadalom sekélyes felfogásán alapszik Az értelmiségi elitnek az erkölcsről való gondolkodása meglehetősen visszás 22

23 Tartalom I.Az etikátlan viselkedés penetrációja II.Az etikus viselkedés alapjai III.Etikai üzemzavar a szervezetben IV.Etikai bátorság a menedzsmentben 23

24 Mi az, hogy „etika”?                 24

25 Erkölcs (morál) „Az erkölcs olyan szabályozórendszer, amely az egyén és a közösség érdekeit – a lehetőség határain belül – egyezteti, harmonizálja. Az erkölcs normák, értékítéletek és intézmények rendszere.” Pálinkás Jenő „Az emberi cselekvés olyan meghatározottsága, amely arról tanúskodik, hol tartunk az emberség, az emberi értékek megvalósításának útján.” Hársing László „Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.” Wikipédia 25

26 A meghatározás elemei  Mi az erkölcs?  Mi a funkciója?  Milyen építőelemei vannak?  Melyek a további fő jellegzetességei? 26

27 A meghatározás elemei (folyt.)  Mi az erkölcs? – szabályozórendszer; a cselekvés meghatározottsága; elvek összessége  Mi a funkciója? – érdekek összehangolása; mutatja hol tartunk az emberség útján; a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segíti  Építőelemei – normák, értékítéletek, intézmények  Jellegzetességei – korlátozottság; haladás; cselekvés; érdekek ütköztetése; értékek megélése 27

28 Etika (morálfilozófia) „Erkölcstan, az erkölcsi elvek rendszere, az erkölcsi és a megatartásbeli szabályok összessége, az erkölcsi probléma filozófiai vizsgálata, az erkölccsel foglalkozó tudomány.” Pálinkás Jenő „Az etika az erkölcsi jelenségek magyarázatával és megalapozásával foglalkozik.” Hársing László 28

29 Etikett és illem „Az etikett… a viselkedésre, az udvariasság tartalmi és formai jegyeire, a jó modorra vonatkozó előírások gyűjteménye. … Az etikett szabályai általában nem erkölcsi szabályok, de az etikett megszegésének lehet erkölcsi tartalma. Hiába veszi valaki ugyan komolyan az etikett szabályait, ettől még nem válik szükségszerűen erkölcsös emberré. Az ilyen magatartással akár fedezni is lehet az erkölcstelenséget.” Pálinkás Jenő „Az illem a szervezet működésének kenőolaja. Természeti törvény, hogy ha két mozgó test kapcsolatba lép egymással, súrlódás keletkezik. Ez pont olyan igaz az emberi lényekre, mint az élettelen tárgyakra.” Peter F. Drucker 29

30 Milyen is az ember? „Miközben igyekszünk a keresztyén eszmerendszert alkalmazni földi, emberi életünk, személyes, társadalmi és politikai ügyeink megértésében, ne feledjük azt sem, milyen különös lény maga az ember: nemes és közönséges racionális és irracionális, szeretetre képes és önző, Istenhez hasonló és bestiális.” John Stott ( ) 30

31 Az erény „Az erény nem más mint hatékony eszközök szokássá rögzült használata egy jó cél érdekében.” (Helen J. Alford, Michael J. Naughton) 31 A négy sarkalatos erény (Aquinói Szent Tamás): Okosság (gyakorlati bölcsesség): hatékonyság az emberiség számára Igazságosság: helyes kapcsolatok Mértékletesség: ésszerű törekvés a javakra Bátorság: a verseny erényes formája

32 Eszközök és célok viszonya Hatástalan eszközökHatékony eszközök Helyes cél jó szándék (bűn?) erény Helytelen célbűn 32

33 Az üzleti etika tagadása „Bizonyos vélemények az erkölcsöt a gazdálkodástól idegennek tekintik, állítva, hogy pl. az üzlettan semminemű erkölcsi megfontolást nem tartalmazhat.” „…állítják, hogy az erkölcsös magatartás, az erkölcsi megfontolások gazdasági döntésekbe való bevonása altruizmushoz, a másokról való önzetlen gondoskodáshoz vezet. Állítják, hogy az önzetlenség gazdasági hátrányhoz, az önzetlenség szellemének eluralkodása pedig gazdasági ellehetetlenüléshez vezethet.” „A gazdaságetika ezen belül az üzleti etika szükségességének tagadása nem csupán azért figyelemre méltó (veszélyes), mert szemet huny az erkölcstelen gyakorlat felett, de elveti az üzleti erkölcs javításának igényét is.” (Pálinkás Jenő) 33

34 Az üzleti etika önállóságának megkérdőjelezése „Olyasmi, hogy üzleti etika, nem létezik – csak etika van. Az emberek megpróbálnak egy etikai rendszert a szakmai életükre alkalmazni, egy másikat a spirituális életükre, és megint egy másikat akkorra, amikor otthon vannak a családjukkal. Ez pedig bajba sodorja őket. Az etika mindig etika marad. Ha etikus akarsz lenni, akkor minden területen azonos mérce szerint élsz.” (John C. Maxwell) „Az alapvető axióma, melyre az etika nyugati hagyománya mindig is épült, a következő: egyetlen etikai kódex létezik. A királyokra és csavargókra, gazdagokra és szegényekre, hatalmasokra és elesettekre egyaránt vonatkozó egyéni viselkedési szabályrendszer… Az üzleti etika azt feltételezi, hogy valamilyen oknál fogva a szokásos erkölcsi normák az üzleti életben nem alkalmazhatók. Akkor hát mi az üzleti etika?” (Peter F. Drucker) 34

35 Az üzleti etika szükségessége „A jogállam ugyan törvényekkel szabályozza a szerződők kötelességeit és jogait, a tisztességes piaci versenyre késztetés azonban csupán jogi szankciókkal nem lehetséges. A jogi szabályozás ennek szükséges, de nem elégséges feltétele.” (Pálinkás Jenő) 35

36 Az üzleti etika meghatározása „Az üzleti etika az erkölcsi normák üzleti életben való olyan, a közmorál által elfogadható érvényesítése, amelyben megjelenik az alkalmazottakkal, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, a versenytársakkal és a környezettel, társadalommal szembeni vállalati felelősség.” (Pálinkás Jenő) 36

37 A gazdaságetika szintjei SzintGazdasági tevékenységGazdaságetikai elemzés 1.Egyes egyénekIndividuális etika 2. Gazdasági szervezetek (pl. vállalatok, közületek, háztartások) Szervezeti/üzleti etika 3. Gazdaságok mint összefüggő tevékenységrendszerek Makroetika 4. Multinacionális cégek, nemzetközi gazdasági kapcsolatok Globális etika 37

38 Értékek „Az értékek olyan alapvető meggyőződések, amelyek az emberi élet végső céljaira vagy az életvitel szélesen értelmezett módjára vonatkozó választásainkat, preferenciáinkat tükrözik. Értékről tehát akkor beszélünk, ha választási helyzetbe kerülve rendre ugyanazokat a célokat és állapotokat részesítjük előnyben más célokkal és állapotokkal szemben. Az értékek pozitív, illetve negatív előjeleket rendelnek célokhoz, állapotokhoz, visszatükrözve a „jóról” és a „rosszról” alkotott ítéletünket. Általuk határozódik meg, mit tartunk jónak és fontosnak az életben, mit tartunk követésre érdemesnek.” (Bakacsi Gyula) 38

39 Értékek csoportosítása Végső – az emberi élet céljaival kapcsolatos – értékek: önmegvalósítás, szabadság, üdvözülés, egyenlőség… Instrumentális – az életvitel módjára vonatkozó – értékek: becsületesség, barátság, erkölcsösség, bátorság… Értékrendszer: az egyes személyekhez vagy szervezetekhez kötődő értékek együttese Az értékek nem mindig racionálisak Egy rendszeren belül egymásnak ellentmondó értékek: (pl. sikeresség versus etikusság) Értékrend: a különböző társadalmi csoportokat - szakmák, korcsoportok, adott vállalattípusoknál dolgozók… - tipikusan jellemző értékek összessége 39

40 Alapértékek „Az alábbi tesztet javaslom: milyen értékekhez ragaszkodnál akkor is, ha a piac, az iparágad, az ügyfeleid vagy a média megbüntetne ezek megtartásáért? Csak az ilyen értékek számítanak valóban alapértéknek.” (Jim Collins) 40

41 Erkölcs és értékek „Az erkölcs megköveteli, hogy megkérdezzük önmagunktól: »Milyen embert szeretnénk reggel a tükörben látni?«” „Ami az egyik féle szervezetben vagy helyzetben etikus viselkedésnek számít, annak etikusnak kell lennie egy másikban is.” „De az erkölcs csak része egy értékrendszernek – különösen, ha egy szervezet értékrendjéről van szó.” (Peter F. Drucker) 41

42 Értékek ütközése Példa HR: „a vezetői posztokat először belülről kell feltölteni” kontra „a vérkeringés frissítése érdekében külsőket kell keresni” Példa gyógyszeripar: „állandó apró újítások” kontra „drága és kockázatos áttörés” Példa célok: „rövid távú célok” kontra „hosszú távú eredmények” Saját értékeinket össze kell tudnunk egyezetni a szervezetéivel 42

43 Az etika fő fajtái Leíró etika – Szociológiai tudományág; célja egy adott társadalom erkölcsének leírása Normatív etika (kurzus fő témája) – Erkölcsi normákat és szabályokat fogalmaz meg – Előírja az erkölcsös magatartást – Viták: milyen erkölcsi normák szükségesek és ezek hogyan kapcsolódnak az érintett kérdésekhez 43

44 Az etika fő fajtái (folyt.) Metaetika – Az erkölcs nyelvére vonatkozó elmélet – Az etikai ismeretelméletet vizsgálja – Érvelése: az erkölcs az ízlések és preferenciák kérdésére szűkül és nem sok köze van a jóhoz és rosszhoz Erényetika – Az emberekben kialakuló erényeket és nem a konkrét tettek erkölcsi vonatkozásait vizsgálja – Sokak véleménye: az erény és a jellem legalább olyan fontos, mint az, hogy miként oldjuk meg az erkölcsi dilemmákat 44

45 Az etika fő területei Személyes / individuális etika Társadalmi (szociál-) etika 45

46 Megfontolások az erkölcsi ítéletalkotáshoz Cselekedet Indíték (pl. ajándék vagy megvesztegetés) Tettek és döntések következménye – de a tettek önmagukban is lehetnek jók vagy rosszak (pl. rabszolgatartás) Az erkölcsi cselekvő jelleme: A jellem egy személy azon jellemzője, hogy hosszútávon kiszámíthatóan cselekszik (részletesebben ld. 10. előadás) 46

47 Etikai rendszerek áttekintése Etikai rendszerek kategóriái – Cselekvésorientált – Erényalapú A cselekvésorientált etikai rendszerek csoportjai – Deontológiai (görög „to déon” = a megkívánt, a kötelező): Alapelve, hogy egy cselekedet önmagában helyes vagy helytelen Isteni parancsolat elmélete Természeti törvény Etikai racionalizmus 47

48 Etikai rendszerek áttekintése (folyt.) – Teleológiai (görög „telosz” = vég, cél, szándék) Utilitarizmus (haszonelvűség) Etikai egoizmus – Relativizmus: a helyes és helytelen nem abszolút; objektív erkölcsi tények nem léteznek Kulturális relativizmus Etikai szubjektivizmus – Emotivizmus 48

49 Önök véleménye: Szentesíti-e a cél az eszközt? Jelenlévők: 78 Igen: 27 Nem: 32 Nem válaszolt: 6 Attól függ…, nem minden esetben, ha, nem mindig, bizonyos mértékig, van amikor, bizonyos helyzetben: 13 49

50 Etikai viták Dilemma: egymást kizáró két lehetőség közötti kényszerű választás és a kényszerűség által okozott kellemetlen helyzet Korunkban az emberek számos etikai dilemmával küzdenek Sok vita A viták megoldhatatlanságának egyik fő oka az, hogy résztvevők eltérő erkölcsi érvelést alkalmaznak 50

51 A. Etikai egoizmus Egy tett erkölcsösségét az egyén önérdeke határozza meg Az etikai egoizmus követője nem feltétlenül egoista vagy nárcisztikus személy Példák: orvosok döntése a lehetséges műhibaper valószínűségének mérlegelése alapján; a munkahelyi vezetői visszaélések bejelentésének elmulasztása; jótékonykodás a cserébe kapott kellemes érzésekért Az első egoista: Thomas Hobbes ( ) 51

52 Az egoizmus mellet szóló érvek A másokra való odafigyelés saját maguk elleni cselekedet – Kizárólag saját szükségletünket ismerjük – A másokról való gondoskodással beleavatkozunk az érintettek magánéletébe – Az emberek lealacsonyítónak tartják mások segítségének elfogadását 52

53 Az egoizmus mellet szóló érvek (folyt.) Az etikai egoizmus az egyetlen olyan erkölcsi rendszer, amely tiszteletben tartja az individuális élet sértetlenségét – Ayn Rand ( ): az altruista erkölcs nincs tekintettel az egyén saját értékére Az egoizmus a széles körben elfogadott erkölcsi kötelességeink alapjául szolgáló rejtett, egységes indíték – Pl.: az őszinteség saját érdekünk, mert az emberek megbíznak bennünk, és ők is őszinték lesznek velünk 53

54 Az egoizmussal kapcsolatos problémák Nem rendelkezik olyan eszközzel, amellyel rendezhetné az egyének és a csoportok közötti érdekellentétet Anarchiába torkollik: Hobbes rendszerének szüksége van egy tejhatalmú uralkodóra (Leviatán); ahhoz, hogy a rendszer működjön önmagán kívüli forrásokra van szüksége 54

55 Az egoizmussal kapcsolatos problémák (folyt.) Az egoizmus egy önkényes erkölcsi rendszer: az embereket két csoportra osztja, és azt állítja, hogy az egyik csoport érdekei fontosabbak a másikénál (pl. antiszemitizmus, fajgyűlölet) Az etikai egoizmus gyakran a pszichológiai egoizmus téves alaptételére épül, mely szerint őszinte önzetlenség nem létezik Figyelmen kívül hagyja az önérdek és az önzetlenség megfelelő egyensúlyának megteremtésére szóló felhívást 55

56 B. Utilitarizmus Teleológiai rendszer; konzekvencializmus Erkölcsös döntés az, amely a legnagyobb jót biztosítja a legtöbb ember számára; vagy olyan cselekedet, amely több kedvező, mint káros következménnyel jár Jeremy Bentham ( ): hedonista utilitarizmus – a legerkölcsösebb tett az, mely a legnagyobb örömmel és a legkisebb fájdalommal jár John Stuart Mill ( ): Az általános boldogság maximalizálása Széles körben gyakorolt érvelés: az elvek háttérbe szorulnak a következményekkel szemben 56

57 Az utilitarizmus mellet szóló érvek Viszonylag egyszerűen alkalmazható elmélet Nem jellemző rá a deontológia szigora, nem korlátozza az erkölcsöt szigorúan követendő elvont elvekre Nem kell semmilyen vallási tekintéllyel alátámasztani az erkölcsöt – feltételezett semlegessége vonzó egy magát értékítélet- mentesként és objektívként meghatározó világ számára 57

58 Az utilitarizmus mellet szóló érvek (folyt.) Az emberek nagy része tudja, hogy komolyan kell vennie tettei következményeit Iskolái: – tett-utilitarizmus: minden erkölcsi döntést külön kezel – szabály-utilitarizmus: szabályai azon alapulnak, hogy adott cselekedetnek milyen valószínűséggel vezetnek bizonyosan várható következményekhez (hasonlónak tűnnek a deontológusokhoz, szabályaik alapja mégis teljesen eltérő) 58

59 Az utilitarizmussal kapcsolatos problémák Nem képes megvédeni a kisebbségek jogait A nyilvánvaló igazságtalanságot is igazolhatja (pl. amerikai polgárháború előtt a déli rabszolgaság: olcsó munkaerő, nagy gazdagság) Ártatlan emberek elleni hamis ítéletek pl. a társadalmi zavargások elkerülése érdekében Tettek következményeinek előrevetítése és mérlegelése sokszor nagyon nehéz 59

60 Az utilitarizmussal kapcsolatos problémák (folyt.) Az „előny” és az „ártalom” fogalmai nem értéksemlegesek Az előnyök csoporton belüli elosztását nem tudja megfelelően szabályozni – az előnyök a csoport legkivételezettebb tagjainál összpontosulhatnak Utilitarizmusban nincs helye az egyéni érdem fogalmának 60

61 C. Deontológiai etika A deontológiai etikai rendszerek elveken alapulnak, és ezekben a cselekedetek – a kapcsolódó erkölcsi elvek és erények betartásától függően – lényegileg jók vagy rosszak Típusait az erkölcsöt meghatározó elvek forrása különbözteti meg egymástól – Isteni parancsok – Természeti törvény – Etikai racionalizmus – Immanuel Kant ( ) 61

62 C. Deontológiai etika (folyt.) Kant rendszerének feltevései és jellemzői – az értelem képes a cselekedetek motiválására – kategorikus imperatívusz: olyan maxima (szubjektív viselkedési szabály) szerint rendezzük be az életünket, hogy ez korlátlanul általánosítható legyen – az emberek nem változtathatják meg erkölcsi kötelezettségeiket pusztán vágyaik lecserélésével (vágyakra épülő erkölcsi parancs: hipotetikus imperatívusz) – kötelességetika – abszolutista deontológiai rendszer 62

63 A Kant-féle rendszer mellett szóló érvek A szenvedélyen túli indíték: a törvény tisztelete Nem minden létező kizárólag racionális lény, ezért az embereknek a kategorikus imperatívusz kényszere alatt kell cselekedniük A legfőbb jó a boldogság, ami a kötelességek teljesítésével érhető el 63

64 A Kant-féle rendszer problémái Kant túlzottan optimista az értelem azon képességével kapcsolatban, hogy általános igazságokat fogalmazzon meg Nem rangsorolja az erkölcsi elveket: pl. ha valaki olyan helyzetben találja magát, amelyben hazudnia kellene egy kivégzés előtt álló ártatlan ember megmentése érdekében, az illetőnek mindenképpen kötelessége igazat mondani Eljárásalapú erkölcs, így nem nyújt útmutatást az erkölcs tartalmával kapcsolatban 64

65 D. Emotivizmus Metaetikai rendszer, az erkölcs nyelvére vonatkozó elmélet Az erkölcsi nyelvhasználat csupán a személy adott témával kapcsolatos érzéseit fejezi ki, ezért az erkölcs nyelvén megfogalmazottak nem lehetnek igazak vagy hamisak Az erkölcsi kijelentések tényeknek álcázott vélemények Gyökerei David Hume ( ) erkölcsfilozófiája: az erkölcs érzések, nem pedig tények kérdése 65

66 Az emotivizmus előnyei Emlékeztet bennünket az erkölcsi nyelvhasználat érzelmi töltésére és arra, hogy ez a nyelv a mások helyes cselekedetre buzdításának álcája mögött tisztességtelen manipulálásokra használható Az erkölcsi nyelv jelentős érzelmi töltése az erkölcsi nevelés jelentős eszköze lehetne Napjainkban az emberek többsége figyelmen kívül hagyja, mert túl megosztónak és igazolhatatlannak tartják 66

67 Az emotivizmussal kapcsolatos problémák Az emotivizmus szerint kizárólag az empirikus úton igazolható kijelentéseknek lehet értelme, ez az alapelv azonban empirikusan nem igazolható Alapvetően az erkölcs nyelvhasználatára, és nem annak jelentésére vonatkozó elmélet Nem képes számot adni az értelem etikán belüli szerepéről 67

68 E. Relativizmus Nem léteznek olyan objektív és egyetemes erkölcsi elvek, amelyek valamennyi kultúrában, korszakban és emberre kötelező érvényűek 68

69 E. Relativizmus (folyt.) Formái – Különböző kultúrák erkölcsi kódexei közötti különbségeket bemutató „leíró etika” – Kulturális relativizmus (a relativizmus fő ága): valamennyi érték a kultúra terméke, a kultúra határozza meg az értékeket és alakítja ki az erkölcsi normákat – Etikai szubjektivizmus: az erkölcsöt az egyén ízlése és preferenciái határozzák meg – Szituációs etika: minden erkölcs attól a helyzettől függ, amellyel szembesülünk, és az egyén erkölcsi kötelessége az, hogy az adott helyzetben a szeretettől vezérelve cselekedjen 69

70 A relativizmus kedvező vonásai Az erkölcs nem társadalmi vákuumban jön létre Megjelenésének módja: a relativizmust rendszerint úgy ábrázolják mintha csak a relativizmus vagy csak az abszolutizmus lenne a két érvényes választási lehetőség A multikulturalizmus elviselhetővé tételéből fakad: a tolerancia és a felvilágosultság hamis értelmezése 70

71 A relativizmus hiányosságai A relativizmust kidolgozó kulturális antropológusok megfigyelései eltúlozzák az erkölcsi sokszínűség mértékét, ugyanakkor kevéssé térnek ki a nagyfokú erkölcsi konszenzusra Az erkölcsi sokszínűségre vonatkozó számos megfigyelés az erkölcsi gyakorlatokat érintette, nem pedig a mögöttük húzódó hiedelmeket A kulturális relativizmus előíró rendszere nem következik a kulturális relativisták megfigyeléseiből 71

72 A relativizmus hiányosságai (folyt.) Nem biztosít lehetőséget az egymással versengő kulturális értékítéletek közötti közvetítésre Nem tud erkölcsi értékítéletet mondani egy nyíltan elnyomó kultúráról Nem ad teret az erkölcsi reformereknek Az „erkölcsi abszolútumok nem léteznek” kijelentés önmagának ellentmond 72

73 F. Erényelmélet Az erkölcs többet jelent pusztán a helyes cselekvésnél Alapvető erkölcsi kijelentései az erkölcsi cselekvőre és nem az általa végzett cselekvésre vonatkoznak Platón (Kr.e ): az élet egy szakmához vagy készséghez hasonlatos, azaz úgy lehet helyesen élni az életet, ahogyan egy szakmát vagy készséget gyakorlunk 73

74 F. Erényelmélet (folyt.) Arisztotelész (Kr.e ): egyes erények kifejtése; arany középút: az erény a túlzás és a hiányosság közötti felezőpont (pl. bátorság a vakmerőség (túlzás) és gyávaság (hiányosság) között A jellem és nem a kötelesség etikája 74

75 Az erényetika kontra cselekvésközpontú etika rendszerek ErényetikaCselekvésközpontú etikák ElsődlegesJellemCselekvés HangsúlyKivé kellene válnunk Mit kellene tennünk KövetendőPéldás magatartású emberek Erkölcsi szabályok FontosIndítékokTettek 75

76 Az erényelmélet előnyei a cselekvésközpontú rendszerrel szemben Az erkölcsös élet valódi lényegét ragadja meg, nem szűkíti le olyan helyzetek megoldására, melyekkel az emberek többsége ritkán szembesül A hozzáállás szerepe az erkölcsi kötelességekben Jobban ösztönöznek a helyes cselekedetek végrehajtására 76

77 Az erényelmélet előnyei a cselekvés-központú rendszerrel szemben (folyt.) Nem rejtőzhetnek az emberek az erkölcsösség álarca mögé Megfelelő hangsúlyt helyez az erkölcs közösségi szempontjára 77

78 Az erényelmélettel kapcsolatos problémák Önmagában, az erkölcsi szabályok és elvek alkalmazása nélkül öncélúvá válik Nem nyújt megfelelő iránymutatást az erkölcsi dilemmák megoldásához (vitatható megállapítás) Nem biztosít egyértelmű iránymutatást a szabályalapú rendszerekhez hasonlóan 78

79 Az erényelmélettel kapcsolatos problémák (folyt.) Erények elsajátításának alapja az ideális személyek követése, de a személyeket a tetteiken keresztül tudjuk megítélni Nem képes értelmezni a jó emberek által elkövetett ártó tetteket Nem biztosít eszközt a társadalom számára annak felismerésére, ha a jó emberek rossz emberré válnak Túlzottan optimálisan ítéli meg az erényeknek a társadalmi gonoszság elfojtására való képességét 79

80 Scott B. Rea véleménye szerinti helyes érvelés Az erényelmélet ÉS a deontológiai (isteni parancsolat) etika együttes alkalmazása Esetenként ezeknek az egoizmussal és utilitarizmussal történő kiegészítése 80

81 Tartalom I.Az etikátlan viselkedés penetrációja II.Az etikus viselkedés alapjai III.Etikai üzemzavar a szervezetben IV.Etikai bátorság a menedzsmentben 81

82 Történet a pöttyös lóról ( )  A cél: az USA-ban az amerikaiak ne szoruljanak ki a kisautók piacáról  A koncepciótól a piacra dobásig: 25 hónap (43 hónap helyett)  Jellemzők: kicsi (< 2000 font) olcsó (< 2000 USD) hibás ( hátulról ütközés esetén: üzemanyag szivárgás, berobbanás, kigyulladás)  hatósági vizsgálatok  a hatóság követelésére a Ford megkezdi a Pinto visszahívását Pintó Ford Pinto 82

83 Ami a képletből kimaradt Fizetendő kártérítés: 49,5 millió USD (180 halott x megégett ember x kiégett autó x 700) A hiba kijavítása: 137,5 millió USD 1,5 millió Pinto visszahívása Kártérítés 1978-ban 128 millió USD Több mint 500 halott, még több súlyos égési sérült Minden idők legrosszabb 50 autója cím (1971) A Ford számításaiAz eredmény 83

84 És a főnök? 1946: A Ford mérnökgyakornoka 1956: „56-ot 56-ért” finanszírozási modell kitalálója 1960: A Ford legnagyobb divíziójának vezetője 1970: A Ford elnöke 1977: Ifjabb Henry Ford lefokozza 1978: A Ford elbocsátja 1979: Chrysler – elnök-vezérigazgató 1992: Nyugdíjba vonul 2007: Hová lettek a vezetőink? c. könyve megjelenik Lee Iacocca ( ) 84

85 Közölték-e Iacoccával, amikor legelőször felfedezték a potenciális veszélyforrást jelentő hibát? Igen: Nem: 85

86 Az igazság „ Isten ments! – nyilatkozta a Pintón dolgozó egyik magas beosztású alkalmazott 1977-ben a Mother Jonesban megjelent cikk szerint. – Azt az embert azon nyomban elbocsátották volna. Abban az időben az autók biztonsága nem volt kedvelt téma a Fordnál. Lee előtt pedig egyenesen tabunak számított. Ha felvetettünk egy problémát, ami késleltette a Pinto megjelenését, Lee rágta a szivarját, kinézett az ablakon, és azt mondta: Olvasd el a termékkel kapcsolatos célkitűzéseinket, és irány vissza dolgozni!” Max H. Bazerman, Ann E. Tenbrunsel: Etikátlan lépések, HBRm május 86

87 A rossz négy fajtája  „A természetes rossz az olyan elemi csapásokban nyilvánul meg, amelyek bármelyikünkre lesújthatnak, és nemigen tudunk ellenük védekezni.”  „Az erkölcsi rossz olyan tudatos cselekedetekre utal, amelyek másoknak ártanak vagy másokat kihasználnak, …”  „A radikális rossz az egyénben vagy a társadalomban gátlástalanul eluralkodott erkölcstelen viselkedést jelenti. „  „A metafizikai rossz az erkölcsi és radikális rossz iránti jóváhagyó magatartás, amely az emberi akarat és az emberi erő fensőbbségét mutatja. A rossz emberi eredetű megnyilvánulásai itt sorsszerűen értelmeződnek, gyakorlatilag a természeti rossz szintjére emelkednek” Roger Shattuck 87

88 A rossz 5. fajtája: „A jó erkölcs a jó üzlet”- Jónak álcázott rossz „Ezen azt értik, hogy az üzleti vállalkozás célja a lehető legtöbb pénz előteremtése (ez a jó üzlet), de ha a menedzsment ezt el karja érni méltányosan kell viselkednie az alkalmazottakkal, jól kell kiszolgálnia az ügyfeleket, jó viszonyt kell fenntartania a tágabb közösséggel stb. (ez a jó erkölcs).” Helen J. Alford, Michael J. Naughton 88

89 Hibás okoskodás  Az előző okoskodás nem igaz: „akik nem az erényes utat járják, olykor ugyanolyan jó vagy még jobb eredményeket érhetnek el.”  Cinizmus: „Ha fő célunk a profit,de nem jön be, az emberek visszalépnek és megváltoztatják az értékeiket. Azt fogják mondani, hogy ez a módszer nem jó, dobjuk hát sutba, és ez igen veszedelmes dolog.”  Képmutatás: „A valóságban látszólag valaki másnak a kedvéért teszünk valamit, de azzal a rejtett szándékkal, hogy valamit megszerezzünk – és ezt nem valljuk be nyíltan.” 89

90 A rossz 6. fajtája: Irracionális rossz „A hétköznapi életben sokkal gyakrabban találkozunk az irracionális rosszal, mint gondolnánk. Erről van szó, amikor valaki belerúg a már amúgy is tehetetlen emberbe. Ilyen a viselkedésünk, amikor fájdalmat okozunk valakinek, pedig semmi előnyünk nem származik belőle. Sokszor megmagyarázhatatlan módon nem tudunk örülni hozzánk közelállók sikerének. Miért? Mert nem mi értük el az eredményt? Ha már nem lehet nekünk jó, akkor miért legyen jó a másiknak? Csak! Megmagyarázhatatlan, irracionális magatartás ez, de él és virul mindenfelé.” (Tomka János, Bőgel György: Megéri jónak lenni? – A Biblia és a menedzsment II., Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014, 260. oldal) 90

91 Ami kiszámítható „Az etikátlan viselkedések kedvező eredmények miatti megjutalmazása a hosszú távú katasztrófa előidézésének biztos módszere.” (Max. H. Bazerman, Ann E. Tenbrunsel: Etikátlan lépések; HBRm május) „A tanulság, hogy  valóban nem éri meg jogkövető adózónak lenni…  nem érdemes egy közepesen jó lehetőséget elfogadni, úgyis érkezik még egy…  puszta költségvetési érdekek továbbra is erősebbek egyes jogállami érdekek megőrzésénél…  az adóamnesztia-jellegű intézkedések várhatóan nem fogják emelni… az adómorált.” (Jalsovszky Pál: Adóamnesztia újratöltve; VG március 11.) 91

92 Megkérdőjelezhető előfeltevések 92  „…a menedzserek döntő többségének az a célja, hogy etikus módon vezesse a szervezeteket…”  „…néhány vezető megrögzött csaló…”  „…azért … szegik meg az etikai szabályokat, mert feletteseik nem veszik észre…” „Újabb botrány az ADAC-nál Félmilliárd euró adótartozást halmozott fel a napjainkig megbízhatónak tartott, 18 millió tagot számláló német autóklub, az ADAC a Spiegel hírmagazin szerint.” (VG március 11.)

93 Etikátlan lépések – etikai lábnyomok (Wikipédia, szeptember 5.) „Gyakran még a legjobb szándékú igazgatóknak sincs tudomásuk sem a saját etikátlan viselkedésükről, sem az alkalmazottaikéról.” TérségÖkológiai lábnyom (ha) Biológiai kapacitás (ha) Ökológiai hiány (ha) Afrika1,331,73-0,4 Ázsia, Csendes - óceáni térség 1,781,110,67 Észak-Amerika11,76,25,5 Kelet-Európa4,93,11,7 Nyugat-Európa6,32,93,4 Világ2,852,180,67 A helyzet súlyosságaAz ökológiai lábnyomról 93

94 1. lépés: Rosszul megfogalmazott célok „Ha nem jön össze a minimumként előírt számú kérdőív-kitöltő, megduplázom a tényleges számot, az arányok maradnak…” (Okos, szorgalmas, igazságosságra érzékeny egyetemi hallgatók) „Célokat jelölünk ki, és különféle ösztönzőkkel támogatjuk az elérésüket a kívánt viselkedés elősegítése érdekében, de ezek negatív magatartást váltanak ki” 1. lábnyom: Távolodunk a valódi céloktól 94

95 2. lépés: Érdekvezérelt vakság „Szakmailag nem értek egyet, de vezetői döntés volt, végrehajtom. Másik választási lehetőség lett volna, hogy »hazamegyek«, de ezt nem venné észre senki.” (Nagyvállalati HR-igazgató) „Szemet hunyunk mások etikátlan viselkedése felett, ha az érdekünk úgy kívánja, hogy ne tudjunk róla.” A mi hasonló magatartásunkat szinte teljes vakság fedi. 2. lábnyom: Belső meghasonlás 95

96 3. lépés: Közvetett vakság „Mi soha nem adunk 10%-ot a potenciális megbízónak. Ha valamelyik alvállalkozónk mégis így tenne, arról nem tehetek...” („Etikus” cégvezetők) „Kevésbé tartunk másokat felelősnek az etikátlan viselkedésért, ha azt egy harmadik fél által hajtották végre.” 3. lábnyom: A józan gondolkodásra való képesség elvesztése 96

97 4. lépés: A csúszós lejtő „Kilenc évig tökéletesen megbíztam benne… mégis 5 évbe és 25 millióba került a munkaügyi per.” (Naiv ügyvezető igazgató) „Kevésbé vesszük észre mások etikátlan viselkedését, ha fokozatosan alakul ki.” Ugyanez vonatkozik a saját viselkedésünkre. 4. lábnyom: A bizalom elporladása 97

98 5. lépés: Az eredmények túlértékelése „Igazad van, de ha őt kirúgnám, néhány héten belül a többi vezetővel is ezt kellene tennem…” (Vezérigazgató a helyettesének) „Kedvező eredmények esetén hajlamosak vagyunk eltekinteni az azt elősegítő etikátlan viselkedéstől.” 5. lábnyom: Értékek helyett cinizmus 98

99 Beadandó feladat Válasszon egy példát a saját gyakorlatából, amikor elkövettek egy etikátlan lépést! 1.Ismertesse az esetet! 2.Mik voltak az etikátlan lépés okai? 3.Mik voltak az etikátlan lépés utóhatásai? 4.Miként kezelték az esetet? 5.Mit kellett volna még tenni? Írjon egy 2-4 normál oldalnyi (A4, 12 betűméret) esszét! Határidő: április :00 Elküldendő: 99

100 Tartalom I.Az etikátlan viselkedés penetrációja II.Az etikus viselkedés alapjai III.Etikai üzemzavar a szervezetben IV.Etikai bátorság a menedzsmentben 100

101 Mi az, hogy „bátorság”?                 101

102 Bátor, bátorság „Bátor az, aki veszélyben vagy a veszélyes következmények tudatában is félelem nélkül, legjobb meggyőződése szerint cselekszik.” „Bátorság az a tulajdonság vagy lelkiállapot, amely képessé teszi az embert, hogy bátran cselekedjen.” Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai kiadó, „A tolerancia próbája akkor jön el, ha többségben vagyunk, a bátorságé, ha kisebbségben.” Ralph W. Sockman 102

103 Miért van szükség etikai bátorságra a menedzsmentben?                 103

104 A hétköznapi bátorság „ A mindennapi bátorság csak annyi, hogy az ember nem vesz részt a hazugságban, nem támogatja a hazugságot! Jöjjön bár a hazugság a világba, akár uralkodjék is el rajta, csak ne általam!” (1974, A Nobel-díj átvételekor) Alekszandr Szolzsenyicin ( ) 104

105 A menedzsment lényege „Mivel a menedzsment tevékenysége a munka köteléke által, egy közös cél érdekében összetartott emberi közösségre irányul, folyamatosan az emberi természettel, és – ahogy azt a gyakorlati tapasztalatokból tudjuk – a jóval és a gonosszal foglalkozik. Jómagam gyakorló vállalatvezetési tanácsadóként több teológiai ismeretre tettem szert, mint annak idején vallástanárként.” Peter F. Drucker ( ) 105

106 Kazuisztika vs. Probabilizmus A kazuisztika az erkölcs és a jog általános normáit konkrét cselekedetekre alkalmazza, illetve keres az adott esetekben alkalmazható normákat Művelése problémássá válhat, ha az eseti példák nagy számával és rendszerezésével kimerítő törvényrendszer megalkotásának igényével lép fel Körmönfont okoskodás – idegenkedés a kazuisztikával szemben A probabilizmus az a felfogás, hogy az ember nem köteles követni valamely erkölcsi normát, ha érvényét az adott cselekvési helyzetben nem támasztják alá megbízható bizonyítékok 106

107 Önök véleménye: elfogadható valamilyen helyzetben az árulás? Résztvevők száma: 70 Nem válaszolt: 0 Igen: 23 Igen kiegészítéssel, feltétellel: 8 – Van olyan helyzet; ha a háttérben valamilyen más dolog áll; ha kockázatos lenne nem elárulni valamit; életveszélyes helyzetben; helyzetből adódóan; csak ha nagyon indokolt; ha valaki életét pozitívan befolyásoljuk; ha a józan és ezt megköveteli Nem: 36 Nem, de: 3 – Életmentés esetén; pl. családja védelmében, ha a „társunk” valami rossz dolgot akar véghezvinni Kérdés: – Ha egy ember feladja az erkölcsét, hogy más emberen segítsen az árulásával az erkölcstelen? (1015. ősz) 107

108 Mérce és akarat „Ha az etikáról van szó, valójában csupán két lényeges pont létezik. Az első egy mérce, amelyhez igazodhatunk. A második az akarat, hogy hozzáigazodjunk.” (John C. Maxwell) „Az etika lényege az, hogyan felelünk meg a helyes cselekvés kihívásának, amikor ez többe kerül, mint amennyit fizetni akarunk.” (Josephson Institute of Ethics) 108

109 Az Aranyszabály „Amint akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal.” (Máté evangéliuma 7,12) „Ha csak egyetlen szabály lenne a vállalatunknál, az Aranyszabály lenne az. Ha ehhez tartjuk magunkat, nincs is szükség más szabályra.” (Jim Blanchard) 109

110 Változatok Iszlám: „Senki sem hívő közületek, míg nem kívánja ugyanazt felebarátjának, mint önmagának.” Judaizmus: „Ami utálatos előtted, azt felebarátoddal se tedd meg. Ez az egész Törvény; a többi mind csak magyarázat.” Buddhizmus: „Ne bánts másokat azzal, ami magadnak fájdalmat okoz.” Hinduizmus: „Ez a kötelesség summázata: ne tégy semmi olyat másoknak, amit nem szeretnéd, hogy veled tegyenek.” 110

111 Milyen bánásmódot kívánunk maguknak? Mindenki írjon 3 elvárást! 111

112 Korábbi évfolyamok véleménye „Igazságosan (kiugróan),, tisztelettel, türelemmel…” (2013. tavasz) „Tisztelettudóan, őszintén, önzetlenül…” (2014. ősz) 112

113 Önök véleménye: Milyen bánásmódot kívánunk magunknak? Résztvevők szám: 69 Nem válaszolt: 1 Válaszok száma: 215 Válaszok fajtájának száma: 24 Leggyakoribb elvárások: Tisztelettel (lenézésmentesen): 40 Őszintén25 Igazságosan22 Jóindulatúan (segítőkészen, jószívűen)19 Kedvesen (barátságosan, udvariasan)18 Figyelmesen13 Empatikusan (megértően, elfogadóan)11 Komolyan (egyenlően, megbecsüléssel)11 Türelmesen (toleránsan)11 113

114 Önök véleménye: Milyen bánásmódot kívánunk magunknak? – folyt. Néhány további elvárás Alázatosan Bizalommal Elfogadják bocsánatkérésünket Emberségesen (emberként) Humorosan Hűségesen Szeretettel Szigorúan (2015. ősz) 114

115 Mindenki akarja, hogy értékeljék mint embert! megbecsüljék az erőfeszítéseiért! megbízzanak benne! tiszteljék! megértsék! ne használják ki! 115

116 Mi akadályoz meg abban, hogy úgy cselekedjünk másokkal, ahogyan mi elvárjuk másoktól? Mindenki írjon 3 indokot a saját elvárására vonatkozóan! 116

117 Önök véleménye: Mi akadályoz abban, hogy úgy cselekedjünk másokkal, ahogyan mi is elvárjuk másoktól? Résztvevők: 69 Nem válaszolt: 1 Válaszok száma: 166 Válaszok fajtájának száma: 47 Nem releváns számára a kérdés, mindig az Aranyszabály-nak megfelelően jár el: 4 Külső és belső tényezők vegyesen jelennek meg Leggyakoribb vélemények Nem érdemeli meg a másik16 Önzés, egoizmus14 Hangulati tényezők12 Türelmetlenség (idegesség)12 Ellenszenv (elfogultság, előítélet)11 Rossz tapasztalat (csalódás)11 Velünk se úgy viselkednek6 117

118 Önök véleménye: Mi akadályoz abban, hogy úgy cselekedjünk másokkal, ahogyan mi is elvárjuk másoktól? – folyt. Néhány további vélemény Akaraterő hiánya Becsapnak bennünket Büszkeség Fáradság Feltétel nélküli szeretet hiánya Hirtelen felindultságból cselekszünk Irigység Lustaság Mindenki egoista, kivéve én (?) Nehéz betartani az ígéreteinket (2015. ősz) 118

119 Az Aranyszabály aláásása (1) Nyomás: „Úgy vélem, rohanó tempójú kultúránkban szinte mindenki érez bizonyosfajta nyomást. A nyomással pedig együtt jár a kísértés, hogy letérjünk az egyenes útról, és csűrjük- csavarjuk az igazságot. A részvénytársaságok vezető alkalmazottai nyomasztva érzik magukat, hogy növeljék részvényeik értékét. Az üzletkötők nyomasztva érzik magukat, hogy több üzletet kössenek. A diákok nyomasztva érzik magukat, hogy jobb jegyeket kapjanak. Senki sem menekül a nyomás elől. A kérdés tehát a következő: Hogyan fogsz megbirkózni vele?” (John C. Maxwell) 119

120 Az Aranyszabály aláásása (2) Élvezet: „A kísértés ellen számos jó óvintézkedést tehetünk, de a legbiztosabb a gyávaság.” (Mark Twain) „Ha tudod, hogy különösen fogékony vagy egy élvezetre, amely arra csábítana, hogy átlépj egy etikai határvonalat, inkább térj ki a baj útjából. Amikor látod közeledni, menj át az utca másik oldalára. A kísértés elkerülésének legjobb módja az, ha megelőzzük őket.” (John C. Maxwell) 120

121 Az Aranyszabály aláásása (3) Hatalom: „A hatalom birtoklása olyan, mintha az ember sós vizet inna. Minél többet iszik, annál többre szomjazik.” (John C. Maxwell) „Egyetlen ember sem elég bölcs és jó ahhoz, hogy teljhatalommal ruházzák fel.” (John Adams) 121

122 Az Aranyszabály aláásása (4) Büszkeség: „A Büszkeség nem leli örömét abban, ha van valamije, csak ha több van belőle, mint a másiknak. Ahogy mondani szoktuk, az emberek arra büszkék, hogy gazdagabbak, vagy okosabbak, vagy jobb külsejűek másoknál. Ha a többiek is ugyanolyan gazdaggá, okossá vagy jó külsejűvé válnának, semmi nem maradna, amire büszkék lehetnének. Az összehasonlítás teszi őket büszkévé: az öröm, hogy a többi ember fölött állnak.” (C. S. Lewis) 122

123 Az Aranyszabály aláásása (5) A prioritás hiánya: „Az erkölcs döntést jelent. A döntés prioritásokat jelent. A prioritások hierarchiát jelentenek. A hierarchia azt jelenti, valami van a csúcson. Ez a standard, ez a legfőbb jó. Ha nem rendelkezel a legfőbb jóval, akkor nem rendelkezel a jó dolgok hierarchiájával. Ha nincs hierarchiád, nincsenek prioritásaid. Ha nincsenek prioritásaid, nem tudsz intelligens döntéseket hozni. Ha nem tudsz intelligens erkölcsi döntéseket hozni, akkor nem vagy erkölcsös.” (Peter Kreeft) 123

124 Az Aranyszabály kihívása „ Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjetek azokkal.” (Máté evangéliuma 7,12) Érthető az Aranyszabály? Elfogadható erkölcsi alapelvként? Tudjuk-e mit akarunk, hogy az emberek velünk cselekedjenek? Tudjuk-e, hogy miként kellene cselekednünk másokkal? Ennek megfelelően cselekszünk? Ha nem, miért nem? 124

125 Mi határozza meg az ember magatartását? 125

126 Mi a jellem? „A jellem tehát egészen más, mint a személyiség, vagy az imázs, a hírnév, vagy a híresség. Ha egy ember jelleméről beszélünk, az ember leglényegére gondolunk, arra a belső valóságra, amelyben az ember gondolatai, beszéde, döntései, magatartása és kapcsolatai gyökereznek. A jellem, mint olyan a magatartás meghatározója, a magatartás pedig a jellem megnyilvánulása.” (Os Guinness) 126

127 Az imázstól a jellemig 127 Jellem: az ember leglényege Személyiség: gondolatok, beszéd, döntések, magatartás, kapcsolatok Imázs: a jellem értékelése

128 A tettetésről „Álcázással egy ideig leplezni lehet a jellem igazi voltát, meg nem történt változásokat is lehet tettetni, azonban végül mégis mindig ki fog ütközni a jellem igazi valója, a maga jó, vagy rossz következményeivel együtt.” (Os Guinness) 128

129 Mik a jellemes ember legfőbb sajátosságai? 129

130 Miért fontos a jellem? „Kifelé a jellem annak a bizalomnak a csatlakozási pontja, amellyel a követők a vezetőhöz kapcsolódnak. Befelé pedig a jellem az, ami a vezető lelke legmélyén egyrészt hajtóműként, másrészt fékként szolgál. Sok esetben a jó cselekedetre való első ösztönzés és a rossz cselekedet legvégső gátja egyaránt a jellemből fakad.” (Os Guinness) 130

131 Gondolatok a jellemről A kis döntések formálják a jellemet a nagy döntések pedig megmutatják azt A tehetség ajándék – a jellem döntés A jellem tartós sikert hoz az emberi kapcsolatokban Az emberek nem emelkedhetnek a jellemük korlátai fölé A jellem az egyénre nézve olyan, mint az alkotmány a nemzetre tekintve 131

132 Az etikai nyomás Miért van szükség erős jellemre? 132 Jellem Akarat Ismeret Mérce Rossz Aranyszabály Erkölcsi normák Etikai kódex Jellem a bizalom csatlakozási pontja hajtómű: a jó cselekedetre való első ösztönzés a rossz cselekedet legvégső gátja Természetes rossz Erkölcsi rossz Radikális rossz Metafizikai rossz Jónak álcázott rossz Irracionális rossz Ember → ←

133 A jellemművelés elemei (1) „A jó jellem egyik alapfeltétele, hogy legyen egy végső norma, amelyhez létünket, gondolkodásunkat és tetteinket mérjük. Az emberek többsége a családjából vagy a hitéből meríti ezt a végső normát. A hívő emberek esetében a hit normája még a család normájánál is fontosabb. A hiten belül pedig Isten szentsége adja meg az abszolút, nélkülözhetetlen és ellentmondást nem tűrő normát.” 133

134 A jellemművelés elemei (2) „Magának Istennek a jellemére építve, a jó jellem második lényegi eleme a mély és maradandó változásra való képesség ott, ahol szükséges. E nélkül a jellemhiba jellemhiba marad, és ezen a legjobb szándék és a legdörzsöltebb arculattervezés sem tud változtatni. A történelemben az igazi megtérés – amit William Wilberforce úgy nevezett: „a nagy változás” – mindig is az emberi tapasztalat legmélyebb átalakulása volt.” 134

135 A jellemművelés elemei (3) „A jó jellem művelésének harmadik lényeges eleme az erkölcsi felelősségre vonhatóság. Bármilyen magasra helyezzük is életünk végső normáját, és bármennyire gyökeres lehetett is személyes megváltozásunk, menet közben továbbra is folyamatosan, újra meg újra szükségünk lesz a korrekcióra.” 135

136 A jellemművelés elemei (4) „A jellemművelés negyedik fontos eszköze a lemondás, az a képesség, hogy határozott nemet mondjunk azokra a rossz szokásokra, amelyek a rabságukba akarnak ejteni bennünket.” 136

137 A jellemművelés elemei (5) „A jó jellem kiművelésének ötödik fontos eszköze a megbocsátás. Az élet óhatatlan velejárója, hogy sérelmeket kell elszenvednünk, akár szándékosan vagy akaratlanul, akár szóval vagy tettel, akár egy csípős megjegyzéssel vagy egy rosszindulatú tőrdöféssel okozzák azokat. A jellem szempontjából az a kérdés, hogy a sérelmekre miként reagálunk: bosszúszomjas nehezteléssel, vagy a megbocsátás nagylelkűségével.” 137

138 A jellemművelés elemei (6) „A jellemművelés hatodik lényegi eleme a diszkréció, a titoktartás, a szabadság attól, hogy erényességünkkel hivalkodjunk, s jó tulajdonságainkért, eredményeinkért nyilvános elismerést várjunk.” (Os Guinness) 138

139 Melyik elem a legnehezebb? Egy végső normához mérjük magunkat Mély és maradandó változásra való képesség Erkölcsi felelősségre vonhatóság „Nem” a rossz szokásokra Megbocsátás Diszkréció 139

140 A jó és a rossz kamata „A jót és a rosszat egyaránt kamatostól kapjuk vissza. Ezért van olyan végtelenül nagy jelentősége az apró döntéseknek, amelyeket nap mint nap meghozunk. A legkisebb mai jócselekedet egy stratégiai pont elfoglalásával egyenlő, melyről néhány hónap múltán soha nem álmodott győzelmekig törhetsz előre. Ha pedig ma egy látszólag jelentéktelen dologban engedsz sóvárgásodnak vagy haragodnak, olyan támadást indítanak ellened, amelyre egyébként nem kerülhetne sor.” (C.S. Lewis) 140

141 A pénz és a jellem „A pénz nem változtatja meg az embereket, csak lerántja az álarcukat. Ha egy ember természetéből adódóan önző, öntelt vagy kapzsi, azt a pénz a felszínre hozza, ennyi az egész.” (Henry Ford) 141


Letölteni ppt "1 Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK – Doktori iskola – Etikai program Vezetői etika Dr. Tomka János főiskolai tanár tanszékvezető, Közgazdasági Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések