Tantárgyi prezentáció saját és hivatkozott források alapján Agistra Stúdió, 2013. január PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, Mindscape, USA Varsányi.

Tantárgyi prezentáció saját és hivatkozott források alapján Agistra Stúdió, 2013. január PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, Mindscape, USA Varsányi Judit VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANTÁRGYBÓL - DEMO változat -

1 1. Az érintett-felfogás lényege  Az üzleti vállalkozás modellje  Vállalati érdekstruktúra  Az érintett-felfogás lényege vA vállalat külső és belső érintettjei vSzerepük a vállalati célok meghatározásában, és a vállalat működésében  A vállalat céljai vEgyéni célok, szervezeti célok vEgyéni és szervezeti célok kapcsolata Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

2 A VÁLLALAT KÖRNYEZETE Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. Demográfiai környezet Szociológai környezet Piaci környezet Gazdasági környezet Pénzügyi környezet Társadalmi környezet Üzleti környezet Iparági környezet Intézményi környezet Politikai környezet Ökológiai környezet Jogi környezet Technológiai környezet Infrastruktúra VÁLLALAT

3 AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁS MODELLJE ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKKÉPZÉS PIACI REALIZÁLÁS INPU T OUTPUT Anyag Energia Munka Technikai felszereltség Technológia Tudás (know-how) Marketing Beszerzés Logisztika Értékesítés Gazdálkodás Finanszírozás Fejlesztés Termék Szolgáltatás FELTÉTELEK FUNKCIÓK KÖLTSÉG PROFIT ÁRBEVÉTEL Saját szerkesztés. Képforrás http//images.google.hu/imgres?imgurl=http//www.paulex.hu/kepek/a_gyar.jpg

4 Chikán Attila (2010): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest. AZ ÉRINTETT-FELFOGÁS LÉNYEGE  Az érintettek köre vEgyének, csoportosulások, szervezetek, intézmények vMindazok, akik összefüggésbe hozhatók a vállalat működésével  Az érintettség tartalma vA vállalat nyílt rendszer vMűködése során számos csoportosulással kerül kapcsolatba vEzek befolyással lehetnek működésére, irányíthatóságára, eredményességére vAz érintetteket hátrányok is érhetik a vállalat hatására vA hátrányok következményeit mérlegelni kell  Az érintettek érdekeinek képviselete a vállalat társadalmi, iparági elismertségének záloga

5 A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI (stakeholderek) Belső érintettek vTulajdonosok vMenedzserek vMunkavállalók Külső érintettek vVevők és fogyasztók vBeszállítók vVersenytársak vStratégiai partnerek vÁllami intézmények vÁllampolgári szerveződések vTermészeti környezet Chikán Attila (2010): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest.

6 ÉRINTETTEK DÖNTÉSI, BEFOLYÁSOLÁSI TERÜLETE Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 45. o.  Részvényesek vSzavazati joguk van, de részvételük korlátozott  Igazgatóság vStratégiai döntéshozatal, és az irányítás felügyelete  Menedzsment (vezérigazgató és helyettesei) vA stratégia megvalósítása, feltételek megteremtése, cégirányítás  Középvezetés vA menedzsment döntéseinek végrehajtása és területi irányítás  Törzskari szakemberek vSzakterületi döntéselőkészítés és döntéshozatal  Alsó szintű vezetők (osztályvezető, csoportvezető, művezető) vVégrehajtás, operatív irányítás, munkaszervezés, üzemszervezés  Beosztott alkalmazottak  Beosztott alkalmazottak = saját teljesítményük irányítása

7 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 117-131. o. AZ ÁLLAM MINT A VÁLLALAT ÉRINTETTJE  Külső viszonyok befolyásolása vVersenytörvények vVállalkozási tulajdonviszonyok és öröklésük szabályozása vFelvásárlások, fúziók szabályozása  A vállalat belső viszonyainak közvetett befolyásolása vFejlesztések, megrendelések, résztulajdonosi partnerség stb.  Gazdaságpolitikai célterületek vFoglalkoztatás és vállalati növekedés vInfláció, és a kamatlábak alakítása vVállalatok költségvetési szerepvállalásának befolyásolása

8 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 35-44. o. A VÁLLALAT CÉLJAI  Vállalat = céltudatosan cselekvő egész vEz a felfogás megegyezik a mikorökonómia felfogásával  Vállalat = szervezet vEmberi cselekvéssel működtetett rendszer  Vállalati célok vA küldetésben megfogalmazott célok vA belső érintettek céljai vEgyéni és szervezeti célok vA kétféle céltípus kapcsolódásai egymáshoz vTulajdonosok, menedzserek és munkavállalók céljai

9 VÁLLALATI CÉLOK HIERARCHIÁJA Fogyasztói igények nyereséges kielégítése Milyen tevékenységekkel? Milyen működési elvek alapján? A főcélok elérésének módja Pl. piaci részesedés növelése, Vonzó imázs, nagyobb nyereség Közvetlen irányítási célok Pl. reklámakció, új beszállító Az akciók eredménye Pl. értékesítés növekedése, új alapanyag beszerzése, stb. Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 32. oldal ALAPVETŐ CÉL (PURPOSE) KÜLDETÉS (MISSION) KÖZVETLEN, IRÁNYÍTÁSI CÉLOK (GOALS) OPERATÍV, MÚKÖDÉSI CÉLOK (TARGETS) TÁVLATI TARTÓS CÉLOK (OBJECTIVES )

10 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 35-44. o. EGYÉNI CÉLOK  Az egyéni célok gyökerei vSzemélyiségvonások, érdeklődés, érdekek (lásd: Maslow-piramis!)  Szükségletek és egyéni célok vA szükségletek felmerülése időben megelőzi a célokét vCél és szükséglet nem feltétlenül feleltethető meg egymásnak – egy-egy szükséglet több célt is generálhat, és viszont  Egyéni célok meghatározó NÉGY TÉNYEZŐJE vAz egyén norma- és értékrendszere vÖröklött szellemi és fizikai képességek vSzemélyes tapasztalat és tanulékonyság vA fizikai és társadalmi környezeten belüli mobilitás  Az egyén céltudatos viselkedése a felsorolt négy tényező kölcsönhatásától függ

11 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 35-44. o. SZERVEZETI CÉLOK  Jellegük vagy feltételeik szerint lehetnek gazdasági jellegűek  A szervezetet alkotó EGYÉNEK CÉLJAIBÓL vezethetők le vJövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, a társadalom szolgálata, szakmai kiemelkedés, hasznosság (Williamson szerint, 1964, fontossági sorrendben)  Hierarchikus struktúrát öltenek vFőcél (szuperordinált cél), részcél, csoportcél, egyéni cél szintje vA szervezeti célokat cél-eszköz kettősség, ambivalencia jellemzi vA szervezeti célok kölcsönösen erősítik egymást vKompatibilisek (összeegyeztethetők) az egyéni célokkal

12 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 35-44. o. EGYÉNI ÉS SZERVEZETI CÉLOK KAPCSOLATA  A cselekvést egyéni célok váltják ki  A cselekvés egy érintett másik embert reakcióra késztet vAkció + reakció = interakció (kölcsöhatás) vEredménye = új állapot, új megoldás létrehozása (változás, innováció)  Mindenkinek vannak elképzelései a saját és szervezeti célokról vSaját szervezeti részvételünktől várjuk céljaink teljesülését vA szervezet céljairól is vannak tudatos vagy tudattalan elgondolásaink  A szervezeti cél annál erősebb... v... minél jobban közelít az egyéni célokhoz, és v... minél több egyéni céllal egyeztethető  A találó szervezeti célok a hatékonyságot szolgálják

13 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 35-44. o. A SZERVEZETI EGYÉNEK CÉLJAI  Tulajdonosi cél = a vállalat értékének növelése vTermészetes személyek = tulajdonosok és részvényesek vIntézményi tulajdonosok = szakmai és pénzügyi befektetők vA szakmai befektető a profit mellett az iparág erősítésében is érdekelt vKépviseleti probléma = a menedzser mennyiben képviseli a tulajdonos érdekeit?  Menedzseri célok vA tulajdonos gyakran elidegenedett vagy ismeretlen vHozzáértése és ráhatása folytán a menedzser kötődik legjobban a vállalkozáshoz vA cég profitcélja ellentétes lehet a menedzser személyes jövedelmének növelési céljával  Munkavállalói célok vRáhatásuk csekély, így főként egyéni célokban gondolkodnak vSzemélyes jövedelem, társas kapcsolat, a munkavégzés öröme, önmegvalósítás

14 2. Vállalkozások jogi formái  Egyéni és társas vállalkozások  Jogi formák vEgyéni vállalkozás, egyéni cég vTársaságok vRészvénytársaságok  Jogi formák összehasonlítása vTőkebefektetés szempontjából vTulajdonlás szempontjából vIrányítási felelősség szempontjából  A vállalatkormányzás lényege Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

15 ÜZLETI VÁLLALKOZÁS – VÁLLALAT  Üzleti vállalkozás vOlyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja: fogyasztói igények kielégítése...... nyereség elérése mellett  Fogyasztói igény vOlyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem szervezetükön belüli munkával, és vnem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni  Vállalat vA jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 15. oldal

16 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 38-39. oldal VÁLLALATOK ALAPÍTÁSA Egyéni vállalatalapítók lehetőségei Szakismeret és gyakorlat (műszaki szakemberek vagy szakmunkások, vezetési gyakorlat nélkül), Menedzser típusú vállalatalapító (vezetési tapasztalattal, felsőfokú iskolai végzettséggel) Szervezetek által kezdeményezett vállalatalapítás Anyacég leányvállalatának létrehozása Több vállalkozásból közös vállalat megalapítása Fúzió – egyesülés új vállalattá két régi cég megszűnésével Felvásárlás – egy vállalat teljes vagy részleges tulajdonba vétele.

17 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JELLEMZŐI  Társaság = egy vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás  Közös vonások vTulajdonosok érdekközössége vÖnálló szervezeti, ügyviteli mechanizmusok vSzervező erejű szerződések vKoordináció  Egyedi, megkülönböztető vonások vA társulás feltételei és következményei vA választott tevékenység jellege vAlapítási körülmények, bejegyzési kötelezettség vFelelősségi viszonyok Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 45-55. o.

18 A TULAJDONOS JELLEGÉNEK SZEREPE  Pénzügyi befektetők és magatartásuk vBankok, biztosítók vErős rövid távú nyereségértekeltség  Szakmai befektetők és magatartásuk vIpari konszernek, nagyvállalatok vKisebb cégek felvásárlása, beolvasztása vSzakmai elkötelezettség hosszabb távra  Kockázati tőketársaságok vPiacképes ötletek finanszírozása üzleti alapon, mérvadó tulajdonosi részesedéssel Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

19 VÁLLALKOZÁSOK JOGI KERETEI  A fejlett világ országaiban az adott ország törvényi szabályozása határozza meg: vA választható cégformát vA hozzá kötött tőkeigényt vEgyes tevékenységi körök választhatóságát vagy kizárását vA szervezeti működés módját vA vállalkozás tisztségviselőit vEgyéb alapvető jogokat és kötöttségeket  Az egyes társasági formák legszorosabb összetartozó ismérvei: a tőkeigény, működésmód és vagyoni felelősség Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

20 VÁLLALKOZÁSJOGI FORMÁK  Jogi személyiségű társaságok vRészvénytársaság - Rt. és ZRt. vKorlátolt Felelősségű Társaság - Kft. vKözös vállalat  Jogi személyiség nélküli társaságok vKözkereseti Társaság vBetéti Társaság vKözhasznú Társaság vSzövetkezet vEgyéni cég  Egyéni vállalkozás Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

21 KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG  A Kft. alapításának feltétele az alapító okirat és a cégbírósági bejegyzés  Egy tag is alapíthat Kft-t  A társaság minimális induló törzstőkéje v500 eFt = törzsbetétek összege vEgyszemélyes Kft. már 100 eFt törzsbetéttel is alapítható vTörzstőkeként ingatlan, szerzői jogi jogosultság, elismert követelés is teljes egészében elfogadható  Egy vagy több ügyvezető  A tagok kötelezettsége a törzsbetétig terjed  Évente egyszer = taggyűlés kötelező Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

22 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG  Rt. alapítható = okirattal, cégbejegyzéssel vZárt körben vagy nyilvános eljárással vMeghatározott számú és névértékű részvényekből vNyilvános Rt. legalább 20 MFt összegű, előre meghatározott névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítható vZártkörű Rt. minimális alaptőkéje 5 MFt vAlaptőke = jegyzett tőke  A társaság tagjai a részvényesek  Kötelezettségük a részvényekre terjed ki  Zárt körben egyszemélyes részvénytársaság is alapítható Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

23 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG  Fontosabb részvényfajták vTörzsrészvény, elsőbbségi részvény vDolgozói részvény vKamatozó részvény vVisszaváltható részvény.  Évente egyszer közgyűlés kötelező  Ügyvezető szerv = Igazgatóság 3-11 taggal vVezető tisztségviselők vNem alkalmazottai a társaságnak vTevékenységükért tiszteletdíjat kapnak vDöntéseikért teljes vagyonukkal felelnek.  Felügyelőbizottság és könyvvizsgáló választása kötelező Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

24 BETÉTI TÁRSASÁG  Bt. alapítása = vKétszemélyes családi vállalkozásokra jellemző vLegalább két személy - beltag, kültag vAlacsony tőkeszükséglet, kisebb taglétszám vKölcsönös egyetértés és a bizalom.  Felelősség vLegalább egy beltag korlátlan, és a többi beltaggal egyetemleges felelősséggel tartozik vA kültag csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért nem felel vA beltaggal azonos felelőssége van a kültagnak, ha neve szerepel a társaság cégnevében Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

25 EGYÉNI CÉG  Alapítás = vEgyszemélyes vállalkozás, egyszemélyes cég vVállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyén alapíthatja vCégnevet kell választani vCégbejegyzés ügyvédi és közjegyzői közreműködéssel  FB és könyvvizsgáló = nem kötelező  Kötelezettségeiért az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel v2010. júniusától korlátolt felelősségű egyéni cég is bejegyezhető Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

26 TÁRSASÁGI FORMÁK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI Chikán Attila (2010): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest. 41. o. Társasági forma ElőnyökHátrányok Egyéni vállalkozás Egyetlen tulajdonos Minimális indulótőke Egyszerű alapítás és megszüntetés Független és áttekinthető működés Nyilvános adatszolgáltatás nincs előírva Átalakulás lehetősége egyéni céggé Korlátozott finanszírozás Gyengébb nyereségesélyek Kisebb üzleti elismertség Korlátlan felelősség (kivéve a KFC-ként bejegyzett egyéni céget) Korlátolt felelősségű társaság Egyszerű alapítás Alacsony induló tőkeigény Korlátozott felelősség Irányítás tulajdoni arányok szerint Jobb tőkeszerzési esélyek Folytathatóság tulajdonosváltás esetén Személyi konfliktusok veszélye Befektetés, kivonás egyezményes alapon Alkalmazottak agresszív törekvése az üzleti partnerségre Nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség Korlátolt tulajdonosi és menedzseri felelősség Részvénytársaság Korlátozott felelősség Tőzsdére jutás esélye Széles körű tőkebevonási lehetőségek Viszonylag egyszerű tőkekivonás Elvben korlátlan élettartam Erőteljes növekedési kilátások Bonyolult, költséges cégalapítás és megszűnés Nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség Igazgatóság és FB működtetésének kötelezettsége A menedzsment bizonytalan helyzete

27 EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Kétoldalú kapcsolat Hálózat Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 301. oldal Többoldalú kapcsolat Szerződés Szerződéses Tőke- nélküli összefonódás Szövetség Konzorcium, licenc, franchise Vegyes- vállalat Kartellek Közvetítés, képviselet Holding Egyeztetés, megállapodás Szállítási szerződés, technológia- csere Fúzió, felvásárlás, közös befektetés

28 A VÁLLALATKORMÁNYZÁS FELADATA  A vállalatkormányzás (Corporate Governance) feladata vIntézmények és mechanizmusok kiépítése és működtetése  Cél vA vállalati szereplők céljainak összehangolása vKözösen elfogadható teljesítménycélok kitűzése vMűködési normák meghatározása vKapcsolatépítés a külső érintettekkel vA vállalati működés ellenőrzése és értékelése  Intézmények, testületek vNagyvállalatok igazgatósága vFelügyelőbizottság vTanácsadó testületek vÉrdekképviseleti fórumok Chikán Attila (2010): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest.

29 VÁLLALATKORMÁNYZÁSI FORMÁK Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 45. o.  Monolisztikus forma vA részvényesek érdeke áll a középpontban az irányításban (USA, UK)  Dualista forma vA részvényesek érdekének van prioritása vEmellett azonban az alkalmazottak érdekei is érvényesülnek (Németország, Franciaország)  Pluralista forma vA vállalat az érintetteké, de mindenek előtt az alkalmazottaké (Japán)

30 A VÁLLALATKORMÁNYZÁS HAZAI INTÉZMÉNYEI Chikán Attila nyomán. Forrása: Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 47. o. TULAJDONOSOK KÖZGYŰLÉS ELNÖK ÉS IGAZGATÓSÁG VEZÉRIGAZGATÓ MENEDZSMENT FELÜGYELŐ- BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓK Stratégiai alapozás

31 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 41. oldal VÁLLALATOK MEGSZŰNÉSE A SIKERTELENSÉG OKAI Piacvesztés, Túl optimista vezetés, Elhibázott terjeszkedés. A MEGSZŰNÉS MÓDJAI Csődeljárás saját kezdeményezésre (önkéntes csődeljárás) Csődeljárás a hitelezők kezdeményezésére Felszámolás, Végelszámolás

32 3. Az állam szerepe  Az állami szerepvállalás szférái  Gazdaságpolitika vA gazdaságpolitika céljai vGazdaságpolitikai eszközök  Az állam szerepe a vállalatok gazdálkodásában  Az állami szerep hatásai a vállalatok működésére  Tendenciák napjainkban Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

33 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 117-131. o. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZFÉRÁI  Infrastruktúra a gazdaság működéséhez vHumán és reál infrastruktúra megteremtése és fenntartása  A nemzetgazdasági viszonyok szabályozása vJogi, társadalmi és gazdasági keretek meghatározása vSzabályozás közvetlen beavatkozással AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS KÉT SAJÁTOS ESZKÖZE=  Gazdaságpolitika vA gazdasági folyamatok közvetlen állami befolyásolása  Gazdasági mechanizmus vA gazdasági rendszer szabályozási eszközeinek rendszere vPiaci, gazdasági folyamatok és kapcsolatok jogi, intézményi kerete

34 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 117-131. o. AZ ÁLLAM FUNKCIÓI A VILÁGBANK SZERINT (1977)  Jogi keretek meghatározása  A gazdaságpolitika alakítása  Alapvető állami szolgáltatások és infrastruktúra  Hátrányos helyzetűek védelme  Környezetvédelem

35 ÁLLAMI GAZDASÁGPOLITIKA Gazdaságpolitika = állami tevékenység a gazdaság jogi, intézményi rendszerének alakítására Gazdasági mechanizmus = gazdasági szereplők, kapcsolatok és folyamatok jogi, intézményi kerete (eszközrendszer a gazdaságpolitika megvalósítására) Dobias nyomán, in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 101. o.

36 Samuelson nyomán (1987), in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 102. o. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK  Az állam gazdaságpolitikai céljai vMakroökonómiai stabilitás vErőforrások allokációjának befolyásolása vJövedelem-elosztás szabályozása  Gazdaságpolitikai eszközök - jellegük szerint vA vállalati működés korlátozó tényezői vA működés sikerét befolyásolható tényezők vLobbi-lehetőségek a versenyelőnyök elérésére

37 Dobias nyomán, in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 101. o. AZ ÁLLAM GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZTÁRA  Magatartásra utasító eszközök vÁrszabályozás, bérszabályozás vExport-import és termelési előírások  Magatartást indukáló eszközök vKöltségvetés vMonetáris eszközök vÁrfolyampolitika  Magatartást egyeztető eszközök vÁllami egyeztetések - termelőkkel - munkavállalókkal - egyéb érdekcsoportokkal

38 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 117-131. o. AZ ÁLLAM MINT A VÁLLALAT ÉRINTETTJE  Külső viszonyok befolyásolása vVersenytörvények vVállalkozási tulajdonviszonyok és öröklésük szabályozása vFelvásárlások, fúziók szabályozása  A vállalat belső viszonyainak közvetett befolyásolása vFejlesztések, megrendelések, résztulajdonosi partnerség stb.  Gazdaságpolitikai célterületek vFoglalkoztatás és vállalati növekedés vInfláció, és a kamatlábak alakítása vVállalatok költségvetési szerepvállalásának befolyásolása

39 Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula, Bp., 103. o. BELSŐ VISZONYOK KÖZVETETT BEFOLYÁSOLÁSA  Fejlesztések támogatója vKözvetlen állami támogatások vFejlesztésbarát, ösztönző környezet és szabályok  Vállalkozások állami partnere vÁllami résztulajdonlás magánvállalatokban  Állam mint fogyasztó vÁllami megrendelések magánvállalatoknak vSok nagyvállalat alapvető piaca  Állami versenytárs vÁllami vállalatok piaci szerepe, magatartása vVersengés a magánszférával, azonos vagy eltérő versenyfeltételekkel

40 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 117-131. o. TENDENCIÁK NAPJAINKBAN  Gyengülés rövid távon vPolitikai motivációk által hajtott, rövid távú irányzatok vSzocialista rendszerek életképtelenné válása vJóléti államok csökkenő gazdasági növekedése vÁllami szolgáltatások színvonalának további romlása, és gyengülő hatékonysága  Bíztató tendenciák vJavuló kapcsolat a létszférák között (gazdaság, egészségügy, kultúra) vA humán tényezők fontossága (oktatás, nyugdíj, foglalkoztatás) vA reál infrastruktúra állami segítése (úthálózat, kommunikáció) vAlternatív társadalomszervezés, a civil szféra nagyobb szerepe vVállalkozások fokozódó részvétele a nem gazdasági feladatokban vA piaci és állami szerepek színes változatai a globalizáció hatására

41 4. A piac fogalma, jellemzői  A piac fogalma  Piactípusok  A piac jellemzői  A vállalat versenyhelyzete  Piacra lépés és kilépés a piacról vCélok vKorlátok Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

42 PIACTÍPUSOK A CSERE TÁRGYA SZERINT  Információk piaca  Beszállítói, alvállalkozói piac  Munkaerőpiac  Tudáspiac  Szolgáltatások és üzleti jogok piaca  Kapcsolatok és preferenciák piaca Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

43 PIACTÍPUSOK PHILIP KOTLER NYOMÁN  Piac = az árucsere helyszíne  Ipari piac vKoncentrált piac kevés, de nagyméretű vevővel, pályázatokkal vSzoros eladó-vevő kapcsolat, minőség, műszaki tudás, határidő vKötött technológiák, ingadozó és rugalmatlan kereslet  Viszonteladói és fogyasztói piac vA minőség, választék és ár döntő szerepe vA termékválaszték szélessége (csoportok) és mélysége (termékek)  Kormányzati piac vCél a különféle kormányzati funkciók kielégítése vBonyolult, bürokratikus szervezés és ügyintézés vDöntő az ár szerepe vNyílt és meghívásos (tárgyalásos) közbeszerzési tenderek Zeller Gyula (1999): Marketing, JPTE, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 60. o

44 PIACI SZEREPLŐK PORTER ÖT VERSENYERŐ- MODELLJÉBEN Forrás: Porter, M. (1979): How Competitive Forces Shape Strategy? Harvard Business Review 57, No.2. March-April, pp. 137-145. Más iparágak cégei által kínált helyettesítő termékek A termékek és szolgáltatások vevői A kulcsinputok beszállítói Potenciális új belépők A beszállítók alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők A vevők alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők Kívülállók piaci törekvése a vásárlók elcsábítására saját helyettesítő termékeik vásárlásáért Új riválisok belépésének fenyegetéséből származó versenyerők Harc a meglévő versenytársakkal A rivális cégek versenyerői, harcban a jobb piaci pozícióért és más versenyelőnyökért

45 A PIACRA LÉPÉS ÉS KILÉPÉS CÉLJAI  A piacra lépés indokai vÚj termék vagy szolgáltatás kifejlesztése vMeglévő piacok beszűkülése miatt új piacok keresése vSzűk hazai piac miatti nemzetközi terjeszkedés vMeglévő termékhez új alkalmazási lehetőség kapcsolása vFolytonos terjeszkedés szándéka a növekedési stratégia keretében  A belépés céljai vNövekedés, versenytársak legyőzése, iparági pozíció erősítése  A kilépés indokai vTúl éles verseny, amit a cég nem képes elviselni vMeghiúsult fejlesztés terméke, amit a piac nem igazol vissza vLassú fejlesztés gyenge eredménye, mivel a termék piacra lépését a versenytárs már megelőzte – menekülés a piaci kudarcból vElavult termék kivonása, mielőtt az veszteségessé válnék Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

46 Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993. AZ IPARÁGI BELÉPÉS KORLÁTAI MICHAEL PORTER SZERINT  Gazdaságos sorozatnagyság  Termékmegkülönböztetés  Tőkeszükséglet  Áttérési költség  Forgalmazási csatornák hozzáférhetõsége  Méretfüggetlen költségeltérések  Kormánypolitika

47 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 93-98. o. A PIACRA LÉPÉS KORLÁTAI MICHAEL PORTER NYOMÁN  Állami szabályozás vEgészségügyi, technológiai, környezetvédelmi előírások vÉrtékesítési csatornákhoz való hozzáférés korlátozása vSzabadalmaztatás szigorítása, vámkorlátok vJelenlévő piaci szereplők támogatása  Méretgazdaságosság piaci részesedések alapján vA fennálló részesedési arányok növelik a gyártani érdemes volument  Termékdifferenciálás vA jelenlévők változatos előnyökkel lojális fogyasztókat szereztek, akiket csak jelentős befektetéssel lehetne elhódítani  Tőkeigény és a partnerváltás költségei  Hozzáférés hiánya értékesítési csatornákhoz  Földrajzi, jogi és egyéb hátrányok, költséghátrányok

48 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 93-98. o. KILÉPÉS A PIACRÓL  Célja a veszteség megelőzése  A belépésihez hasonló korlátokkal kell szembenézni  Jelentős költségek vA gyártás folytatása alacsony hatékonysággal vagy veszteséggel vNem konvertálható eszközök értékesítése nyomott áron, vagy selejtezés kényszere vA nem konvertálható munkaerő cseréje, elküldése  Jogi, pénzügyi akadályok vAz új belépéshez szükséges tőke gyakran származik a régi termelés leépítéséből, de ez többnyire nem elegendő vFejletlen tőkepiacon a váltáshoz szükséges tőkemozgás hiányzik vKilépési korlátból így válik belépési korlát – a kettő szorosan összefügg

49 5. A vállalatelméletek szerepe  A vállalati működés érdekviszonyai  Vállalatelméletek vStandard mikroökonómiai vállalatfelfogás vA vállalat magatartási elmélete vEgyéb vállalatelméletek  A mikroökonómiai és magatartási elmélet összehasonlítása Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

50 VÁLLALATELMÉLETEK  Alapjai vA társadalmi munkamegosztás közgazdasági jelentősége (Adam Smith, 1776) vMunkamegosztás hatékonysági követelménye vSpecializáció = nagyobb teljesítmény vCsere w A munkamegosztás és specializáció következménye w Lényege = javak átadása (tranzakció) w Következménye = gazdasági szereplők rendszeres kapcsolata vKoordináció szükségessége w Koordináció = eszközök, intézmények a csere lebonyolítására  Koordinációs intézmények: PIAC és SZERVEZET vPiac eszköze = az ÁR vSzervezetek eszköze = HATALMI BEFOLYÁS vA két intézménytípus közös koordinációja = a szükséges és elérhető információ függvénye Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 55-68. o.

51 VÁLLALATELMÉLETEK  Neoklasszikus (standard mikroökonómiai) elmélet vPiaci árra alapozott, racionális döntés = profitmaximálás  Magatartási elmélet vSok cél, érintettek koalíciója, korlátozott racionalitás  Megbízó-ügynök elmélet vInformációs aszimmetria, tulajdonos és menedzser érdekütközése, érdekeltségi rendszer szükségessége  Intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete vPiaci és szervezeti koordináció határvonala vA vállalat a piac helyett addig koordinál, amíg a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a piacinál  Egyéb vállalatelméleti közelítések vIpari szervezetelmélet, evolucionista elmélet, tulajdonjogok gazdaságtana Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

52 NEOKLASSZIKUS ELMÉLET  A neoklasszikus vállalatelmélet alapítója vAdam Smith  A vállalat fő jellemzői vJogi egység, termelési lehetőségekkel vTulajdonos és menedzser érdekazonossága  Koordináció vVállalat = egység, a szervezeti koordináció nem jellemzője  Racionális választás alapja vA piaci értékítélet, piaci ár  Működési elv vA profitmaximálás elve Adam Smith Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

53 MAGATARTÁSI VÁLLALATELMÉLET  A magatartási vállalatelmélet alapítói vSimon, Cyert, March  A vállalat fő jellemzői vA működésben résztvevők (érintettek) koalíciója és egymást korlátozó érdekei  Koordináció vA szervezetnek tulajdonított nagyobb hatékonyság vÉrintettek nagy számú egyedi célja, érdeke vA specializáció miatt eltérő dimenziójú célok  Racionális választás alapja vA szükségletkielégítés aspirációs szintje mint alsó korlát  Működési elv vKorlátozott racionalitás – törekvés kielégítő szintű profitra Herbert Simon Richard Cyert James G, March Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

54 MEGBÍZÓ-ÜGYNÖK ELMÉLET  A megbízó-ügynök elmélet alapítói vJensen, Meckling, Fama, Arrow, Holmston-Tirole  A vállalat fő jellemzői vTulajdonos (megbízó) és menedzser (ügynök) vInformációs aszimmetria miatti érdekütközések  Koordináció vVállalat = egység (fekete doboz) vTőkepiac mint a menedzseri érdekek korlátozója (mérsékli az információs aszimmetriát)  Racionális választás alapja vA döntés a menedzsmenté, profit a tulajdonosé vHierarchikus döntéshozatal vA menedzsment csorbíthatja a tulajdonos érdekeit Michael C. Jensen William H. Meckling Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

55 AZ INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGTAN TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGELMÉLETE  Az intézményi közgazdasági vállalatelmélet alapítói vCoase, Williamson  A vállalat fő jellemzői vKét intézmény: piac és szervezet hatókörének kombinációja vA termelés mellett a csere (tranzakció) is költséges  Koordináció vPiaci és szervezeti koordináció határvonala kérdéses  Racionális választás alapja vA piaci ár mellett az árinformáció megszerzésének költsége vAz egyes tranzakciók szerződéskötési költségei  Működési elv vAktorok hatalma más aktorok felett = szerződéses előírások, tartósan stabilizált piaci hierarchiák Ronald Coase Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

56 ERŐFORRÁS-ALAPÚ VÁLLALATELMÉLET Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.  Az erőforrás-alapú vállalatelmélet alapítói vPenrose, Wernerfelt, Rumelt  Az elmélet lényege A vállalatok erőforrásai és felhasználásuk képessége eltérő A versenyelőnyt e képességek eltérései határozzák meg A nem másolható erőforrással rendelkezőké az abszolút előny  Magyarázat Az ilyen vállalat hatékonyabban tudja megszervezni a ritka erőforrás felhasználását, mint ahogyan az a piaci kapcsolatokon keresztül megvalósítható

57 IPARI SZERVEZETELMÉLET  Az ipari szervezetelmélet alapítói vSchelling, Rumelt, Clarke, Tirole  A vállalat fő jellemzői vSzervezetek közötti konfliktushelyzetek  Módszertani háttere vJátékelmélet vKapcsolat a vállalatvezetési problémák és a közgazdasági elmélet között  Működési elv vA problémák középpontja a gazdaság, nem a vállalat vA stratégiai menedzsment és gazdálkodás összekapcsolása Roger G. Clarke Richard P. Rumelt Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

58 EVOLUCIONISTA VÁLLALATFELFOGÁS  Az evolucionista (fejlődéselvű) elmélet alapítói vRichard R. Nelson, Sydney G. Winter vHannan, Freeman  A vállalat fő jellemzője vA szervezeti rutinok vizsgálatának elsődlegessége vElve = kiválasztódás szervezeti viselkedés alapján vA vizsgálat szintje a vállalatok populációja  A racionális választás alapja vRutinszerű vállalati magatartás vBiológiai analógiák a fejlődés és hanyatlás vizsgálatára  Működési elv vA problémák középpontja a gazdaság, nem a vállalat vA kiválasztódás a magatartás sikerének függvénye Richard R. Nelson Sydney G. Winter Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 54-72. o.

59 6. Társadalmi munkamegosztás  A vállalat helye a társadalomban  A társadalmi munkamegosztás lényege, szerepe  Koordináció vA koordináció fogalma, célja  Koordinációs mechanizmusok vPiaci, etikai, adminisztratív és agresszív koordináció  Összehasonlítás vA piaci és adminisztratív koordináció eltérő vonásai Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

60 A VÁLLALAT HELYE A TÁRSADALOMBAN  Szükségletek kielégítése vJavak létrehozása, és eljuttatása a fogyasztókhoz  Gazdasági tevékenység üzleti érdekből vJövedelemtermelés, és annak ésszerű felhasználása vHozzájárulás más vállalkozások tevékenységéhez  Társadalmi szerepek vGazdasági, pénzügyi hozzájárulások vMunkahelyek megteremtése és fenntartása vTermészetbeni hasznosság Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

61 VÁLLALATI SZEREPKÖRÖK BŐVEBBEN  Alapvető gazdasági szerep vFizetőképes kereslet kielégítése w Termeléssel w Szolgáltatással  További szerepkörök vA szükségletkielégítés színvonalának állandó emelése w Termékek, szolgáltatások és eljárásmódok fejlesztése vMunkaalkalom megteremtése vJövedelmek generálása, realizálása w Egyéni, társadalmi jövedelmek w Vállalkozói jövedelmek vMunkavállalók szaktudásának fejlesztése vEgyéb hozzájárulás a társadalmi fejlődéshez w Kultúra, környezetvédelem, oktatás, kutatás, képviselet Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 18 - 39. o.

62 TULAJDONOSI JOGOK GAZDASÁGTANA  A tulajdonosi jogok gazdaságtanának alapítói vGrossmann, Hart, Moore  A vállalat fő jellemzője vVállalat = termelőeszközök halmaza vTulajdonos = ellenőrzési joggal rendelkező személy vEmberi tőke = a munkavállaló elidegeníthetetlen tulajdona vA hierarchia csúcsa nem hat közvetlenül az emberi tőkére  Racionális választás alapja vTermelőeszközök tulajdonjoga miatt = közvetett befolyás vTermelőeszközök allokációja befolyásolja a munkás szervezeti hatékonyságát  Működési elv vA vállalatelmélet integrálása a közgazdaságtanba Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 55-68. o.

63 A TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS LÉNYEGE  A társadalmi munkamegosztás közgazdasági jelentősége (Adam Smith, 1776) vA hatékonysági követelménynek teljesülnie kell vSpecializáció = nagyobb teljesítmény, nagyobb hatékonyság  Piaci csere vLényege = javak átadása (tranzakció) vA munkamegosztás és specializáció teszi szükségessé  A csere következményei vGazdasági szereplők rendszeres kapcsolata vA koordináció szükségessége Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 55-68. o.

64 A KOORDINÁCIÓ FOGALMA ÉS INTÉZMÉNYEI  A koordináció fogalma vEszközök és intézmények működtetése a piaci csere lebonyolítására  Koordinációs intézmények vPIAC és SZERVEZET  Kooordinációs eszközök vA piac eszköze = az ÁR vSzervezetek eszköze = HATALMI BEFOLYÁS  A két intézménytípus közös koordinációja a szükséges és elérhető információ függvénye Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Bp., 55-68. o.

65 KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSOK  A koordináció fogalma vFeltételek, emberek hozzárendelése célokhoz, feladatokhoz vCserekapcsolatok érdekegyeztetése a piaci egyensúlyhoz  Piaci koordináció vKét autonóm (normateremtő) szereplő = eladó és vevő vAz áru- és pénzviszonyok kizárólagos hatása vPiaci szereplők cserekapcsolatainak önszabályozó módjai vAz előnyszerzés és piaci egyensúly eszköze a verseny  Etikai koordináció vÖnkéntes csere a hagyományok és erkölcsi normák alapján  Adminisztratív vagy bürokratikus koordináció vHarmadik szereplő = a koordinátor (állami tulajdon és elosztás) vAz áru- és pénzviszonyok jelentősége eltörpül, a profit másodlagos vA piacot rendeletek, utasítások helyettesítik vagy befolyásolják  Agresszív koordináció vAz agresszor törvényen kívüli eszközökkel érvényesíti érdekeit Chikán Attila (2010): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest.

66 7. Értékláncelmélet  Az értékláncelmélet lényege vElsődleges és támogató tevékenységek vA vállalati értékteremtés folyamatelemei  Az értékképzés funkcionális területei  Környezeti kapcsolatrendszer vA főbb vállalati funkciók kapcsolata a környezettel  Funkcionális területek és versenyképesség vA termelés, értékesítés és logisztika szerepe a versenyképességben Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

67 A VÁLLALAT ÜGYLETEI Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 193. oldal Értékesítési piac Értékesítési piac Értékesítés Igénykielégítés Fogyasztói érték Vállalat Termelés Szolgáltatás Erőforrás piacok Erőforrás piacok Beszerzés Erőforrásgazdálkodás Munkaerő Berendezés Anyagok Információ Természeti erőforrások Munkaerő Berendezés Anyagok Információ Természeti erőforrások ÉRTÉKTEREMTÉS Logisztika PÉNZ

68 AZ ÉRTÉKLÁNCELMÉLET LÉNYEGE  Értéklánc-szemlélet vMichael Porter, 1993 vA vállalat küldetésének lényege az ÉRTÉKTEREMTÉS vAz értékteremtés célja a fogyasztó igényeinek kielégítése  Elsődleges tevékenységek vAz érték létrehozásában közvetlenül részt vállaló folyamatelemek vBeszerzés, termelés, értékesítés  Támogató tevékenységek vMinden olyan kiegészítő tevékenység, amely hozzájárul az érték létrehozásához, és a fogyasztói elégedettséghez vMarketingtevékenység, és a marketingmix elemei vGazdálkodás, logisztika, fejlesztés, finanszírozás vKapcsolatépítés, kapcsolattartás Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

69 A VÁLLALAT ÉRTÉKTEREMTŐ KÜLDETÉSE Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 330-331. o. VÁLLALATI KÉPESSÉGEK VÁLLALATI KÉPESSÉGEK FOGYASZTÓI IGÉNYEK FOGYASZTÓI IGÉNYEK ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK Mit?Hogyan?Kinek?

70 PORTER ÉRTÉKLÁNC-MODELLJE Porter, M. (1985): Competitive Advantage. Free Press, N.Y. p. 37. In: Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 16. o. Alapvető tevékenységek Kiegészítő tevékenységek Belső logisztika Belső logisztika Termelési műveletek Termelési műveletek Külső logisztika Külső logisztika Marketing és értékesítés Marketing és értékesítés Beszerzés Technológiai fejlesztés Emberi erőforrás-gazdálkodás Vállalati infrastruktúra Árrés Szolgáltatás Árrés

71 ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK SÉMÁJA Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 330-331. o. Pénz Munkaerő Eszközök Anyag Információ Munkaerő Eszközök Anyag Információ Termelés Szolgáltatás Értékesítés Erőforrás- gazdálkodás Átalakítás (termelés és logisztika) Igény- kielégítés

72 AZ ÉRTÉKTEREMTÉS FUNKCIONÁLIS ELEMEI ÜzletágakCélpiacok Értékesítés MarketingPénzügyek K+F Forgalmazás Beszerzés MunkaerõTermelés Célok és verseny- módszerek Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993.

73 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 212-213. oldal ANYAGI FOLYAMATOK LEBONYOLÍTÁSA Szállítás Technikai megoldása = vasúti, közúti, vízi, légi, csővezetékes stb. Megvalósítása = saját v. köztulajdonú eszközzel, megbízássalTárolás A fogyasztás gyorsabb, közvetlenebb kiszolgálása Raktározás = saját vagy idegen raktárbanAnyagmozgatás Költséges, időigényes folyamat Válfajai Átvétel utáni, raktári és termelési fázisok közötti anyagmozgatás Kiszállítás előtti előkészítés.Kiszerelés Egyedi csomagolásmódok Egységrakományok, konténerek stb.

74 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 213. oldal Szabó József (2oo3) Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana (Business Administration) UNIVERSITAS-GYŐR Kht. TERMELNI VAGY BESZEREZNI? Termelni érdemesebb-e, avagy beszerezni? A saját termelés előnyei Beszerzés a beszállítóktól – lehetőségek, célszerűség Alvállalkozók megbízása (pld. építőipar, beruházások) Az alvállalkozás szintjei termékgyártás során Alkatrészek alvállalkozásba adása, Rész-összeszerelési megbízás Teljes összeszerelés alvállalkozó által Know-how vásárlása, vagy eladása más vállalkozásoknak Outsourcing = kiszervezés Tevékenység kihelyezése a nagyobb jövedelmezőség érdekében

75 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 219. oldal. TERMELÉS  A termelés definíciója vA rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása  A termelés célja vMás erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva... v... végső eredményeként új javak létrehozása  Termelési ágak vKitermelőipar (szénbányászat, kőfejtés, kőolaj-kitermelés, stb. vFeldolgozóipar (inputjai a kitermelőipar termékei) vMezőgazdaság, erdőgazdaság, hal- és vadgazdálkodás, stb. vÉlelmiszeripar (inputja többnyire mezőgazdasági termék) vÉpítőipar (változó helyszínekhez kötött tevékenység).

76 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 224-231. oldal TERMELÉSIRÁNYÍTÁS SZTR = Szükséglet Tervezési Rendsze r (MRP = Material Requirements Planning) Tárgyi eszközök (gépek, járművek) nyilvántartása tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálják a termelést A kapacitásszükséglet tervezése Kapacitás = tárgyi eszközök maximális teljesítőképessége A teljes anyagszükséglet lebontása a termelési program szerint termelési mennyiségnek és időzítésnek megfelelően Naprakész számítógépes információk a beszerzés felé JIT = Just In Time, az „éppen időben” elv alapján Készlet nélküli termelés Egyenletes és rugalmas termelésellátás Áttekinthető üzemkialakítás Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) Termelési folyamatba beépülő működési elv Garancia a hibátlan és magas minőségű termékek előállítására

77 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 220-221. oldal. SZOLGÁLTATÁS A szolgáltatás definíciója A rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása A szolgáltatás célja Fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenység Szolgáltatási ágak a KSH szerint Villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás, Kis- és nagykereskedelem Gépkocsi és háztartási eszközök javítása Szállodai és éttermi szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások

78 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 221. oldal. SZOLGÁLTATÁSOK JELLEMZŐI ÉS KATEGÓRIÁI  Szolgáltatások jellemzői vLétrehozásuk és fogyasztásuk időben egybeesik vEzért nem is készletezhetők vIgénybevételi lehetőségük is mulandó, pl. foglalt hely egy lekésett repülőjáraton)  Kézzelfoghatóság szerinti kategóriák vKézzelfogható a megérkező termék vagy a hajvágás eredménye vNem kézzelfogható a tanácsadás, biztosítás  Előállítási folyamat szerinti kategóriák vEszközorientált = eszköz a szolgáltatás fő forrása, pl. autómosó vEmberorientált = lényege az emberek közötti interakció, pl. vendéglátás, tanácsadás  Piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások vCímzettje ismert – így a szolgáltatásért díjazás kérhető vFelhasználói köre meghatározhatatlan, ilyenek pl. a rádióprogram hallgatói  Szállíthatóság szerinti kategóriák vSzállíthatók = bankműveletek, információk, kutatási eredmények, film vNem szállíthatók = a fogyasztó és termelő között közvetlen a kapcsolat pl. étterem, szállodai szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, személyi szolgáltatások, pl. fodrász nem-piacosítható szolgáltatások, pl. rendőrség.

79 A SZOLGÁLTATÁS JELLEGE ÉS ALANYAI Fizikailag megfoghatatlan szolgáltatások Fizikailag megragadható szolgáltatások Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 222. oldal. Embereken végzett szolgáltatások Dolgokon végzett szolgáltatások EMBERI TESTRE IRÁNYULÓ SZOLGÁLTATÁSOK Egészségügyi ellátás Divatszalon Étterem Fodrászat TÁRGYIAS SZOLGÁLTATÁSOK Fuvarozás Állatorvosi ellátás Javítás Ruhatisztítás SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK Oktatás Rádióadás Múzeum Információszolgáltatás MEGFOGHATATLAN DOLGOKRA IRÁNYULÓ SZOLGÁLTATÁSOK Bankügyletek Biztosítás Könyvelés Ügyviteli szolgáltatás

80 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 108-119. oldal MARKETING MIX (4P)  TERMÉK (Product) vA termékszerkezet (típus, választék) meghatározása vTermék-életciklus, terméktervezés vA termék bemutatása – cimkézés, csomagolás, márkázás stb.  ÁR (Price) vÁrpolitikai célok - árbevétel, profit, piacrészesedés növelése vVersenytársak ármagatartásának elemzése vKeresletalapú és költségalapú árképzés vFedezetszámítás alkalmazása vÁrrugalmasság vizsgálata vA versenyképes piaci ár meghatározása

81 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 108-119. oldal MARKETING MIX (4P)  ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK (Place) vÉrtékesítési utak kiválasztása vEgyüttműködés az értékesítési utak szereplőivel vEladási helyek optimalizálása  ELADÁSÖSZTÖNZÉS (Promotion) vA kommunikációs politika meghatározása vReklám = fizetett forma, nem személyes jelleg vSzemélyes eladás = költséges forma, fontos a bizalom vEladásösztönzés = áruminták, kuponok, árubemutatók vKözönségkapcsolatok (Public Relations) w Hírek a sajtóban, közszereplés, w Hozzájárulás közszolgálati célokhoz, w Rendezvények, prospektusok, cikkek, internetes kommunikáció

82 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 195. oldal LOGISZTIKA Logisztika = anyagáramlás Az a tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek... megfelelő helyen, megfelelő időpontban, a szükséges mennyiségben, minőségben, választékban rendelkezésre álljanak. Készlet = a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló anyagok, alkatrészek, félkész és késztermékek állománya A készletezés fontos műszaki és gazdasági kérdés Készlethiány = termelési akadály, Túlbiztosított készlet = költségnövekedés

83 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–AULA, Bp. LOGISZTIKAI RENDSZER KészletezésKészletezés Anyagi folyamatok lebonyolítása Információk kezelése Kínálat- menedzsment, szállítói nyilvántartások BeszállításBeszállítás Anyagkészlet, vásárolt alkatrészek BeszerzésBeszerzés A termelési program nyilvántartásai Anyag- mozgatás Félkésztermék, befejezetlen termelés A termelés ellátása Kereslet- menedzsment, vevői nyilvántartások Kiszerelés, szállítás Késztermék- készlet ÉrtékesítésÉrtékesítés SzállítókSzállítók VevőkVevők

84 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 232-233. oldal. A FOGYASZTÓ TELJESITMÉNYÉRTÉKELÉSE Minőség megfelelés a fogyasztó elvárásainak,Költség beszerzési és üzemeltetési költségek,Megbízhatóság idő, hely, specifikáció szerint,Rugalmasság alkalmazkodás a vevői igényhez Bizalomkeltés, empátia a kapcsolattartó személyek alkata, magatartása Kiszolgálási körülmények az üzlet helyszine, színvonala, hangulataVevőkiszolgálás garancia, további fejlesztések

85 8. Piaci kereslet, kínálat  A kereslet és kínálat szerepe, viszonya  A rugalmasság fogalma, és alakító tényezői vA kereslet rugalmassága vA kínálat rugalmassága  Aszimmetrikus rugalmasság vA kereslet és kínálat aszimmetrikus rugalmassága Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

86 A KERESLET ÉS KÍNÁLAT FOGALMA  Szükséglet vA fogyasztó részéről fontosnak ítélt termék, szolgáltatás  Igény vA fogyasztó által szükségesnek tartott termék, szolgáltatás minőségjellemzőinek összessége  Kereslet vA fogyasztók adott köre által igényelt mennyiség, adott minőségben  Fizetőképes kereslet vA fogyasztók adott körének vásárlási hajlandóságát jelző termékmennyiség, megfelelő választék, ár és minőség esetén  Kínálat vAdott termékből a piaci szereplők által piacra vitt választék, meghatározott áron, minőségben és mennyiségben Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

87 KERESLET ÉS KÍNÁLAT VISZONYA  Hiány vTúlkereslet olyan termékből, szolgáltatásból, amelynek kínálati mennyisége nem éri el a fizetőképes keresletet, elfogadható ár mellett vIlyen esetben a vevők versenyeznek a szűkösen rendelkezésre álló termékért vA termék megszerzése érdekében magasabb árat is elfogadnak  Túlkínálat vA fizetőképes keresletet meghaladó, piacon lévő termékmennyiség vagy szolgáltatási kínálat vAz eladók versenyeznek egymással a vevőkért vA helyzetre intenzív reklámozás, piacmegdolgozás jellemző vAz eladók árengedménnyel és egyéb kedvezményekkel csalogatják a vevőket Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

88 Simanovszky Zoltán (2000) Bevezetés a közgazdaságtanba. Tri-Mester, Tatabánya, 51–71. o. A KERESLETI ÉS KÍNÁLATI GÖRBE VISELKEDÉSE Ár, P = Price Kereslet, D = Demand A B P0P0 P1P1 D0D0 D1D1 Keresleti görbe, D = Demand Kínált mennyiség, S = Supply A P0P0 S0S0 Ár, P = Price Kínálati görbe, S = Supply

89 KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYENSÚLYA Simanovszky Zoltán (2000) Bevezetés a közgazdaságtanba. Tri-Mester, Tatabánya, 51–71. o. Mennyiség, Q = Quantity P0P0 P1P1 D0D0 D1D1 Kínálat, D = Demand S0S0 Kereslet, S = Supply S1S1 QEQE PEPE TÖBBLET HIÁNY Ár, P = Price

90 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 176. o. A KERESLET ÉS KÍNÁLAT RUGALMASSÁGA  A vállalat kínálati szerkezete vA küldetés által meghatározott iparág és tevékenységi kör, termékkör vEnnek alapján konkretizálódott termelési szerkezet vA termelési szerkezeten belül a termékkörök változatos kombinációja  A kereslet választási rugalmassága vA fogyasztó igényei igen változatosak vSokféle igény kombinációját tudja elképzelni vA választék iránti igénye magas, bő választékból rugalmasan válogat  A kereslet árrugalmassága vAdott kombináció esetén a kedvezőbb ár kerül előnybe  A kínálat aszimmetrikus rugalmassága vA vállalatok választékbeli kínálata a keresletnél lényegesen szűkebb vAszimmetrikus helyzet = az eladók versenyeznek a vevőért vFelértékelődik a vállalatok fogyasztói orientációja

91 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 108-109. o.  Az egyes iparágakban elérhető jövedelmezőség eltérő  Az elérhető jövedelemszint a piaci mechanizmusok hatékonyságának (is) függvénye vTúlkínálat (alacsony kereslet) = a forgalom csökken vTúlkereslet (azaz szűkös kínálat) = a jövedelmezőség nő  A piaci koordináció KIEGYENLÍTÉSRE törekszik vPiaci hiány esetén az árak nőnek vEnnek hatására új belépők jelennek meg vA hiány csökken, majd túlkínálat következik be vAz árak csökkennek hatékony piac, normálprofittal HATÉKONY PIAC = az árak és megtérülési ráták gyors kiegyenlítődése A HATÉKONY PIAC JELLEMZŐI

92 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 101-102. o. A VERSENY FUNKCIÓI VERSENY = GAZDASÁGSZERVEZŐ ERŐ, AMELY HATÉKONNYÁ TESZI A PIACI KOORDINÁCIÓT A verseny funkciói  Jóléti funkció vA fogyasztók saját hasznossági megítélésük szerint választhatnak a versengő termékek közül = legnagyobb anyagi jólét  Allokációs funkció vA termelők arra kényszerülnek, hogy a fogyasztói igények szerint rendeljenek erőforrásokat a termeléshez  Hatékonysági funkció vKüzdelem a fogyasztó pénzéért = késztetés a legkisebb ráfordításra a termelésben, értékesítésben, szolgáltatásban

93 9. A piacismeret szerepe  A piacismeret fogalma, tartalma  A piacszegmentálás lényege, célja  Egyéni és szervezeti vásárlók vEgyéni és szervezeti igények vKözös és eltérő vonások vAz igények befolyásoló tényezői  Egyéni és szervezeti magatartás vJellemzők vBefolyásoló tényezők  Vállalati sikertényezők vA piacismeret szerepe a vállalat sikerében Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

94 A PIACISMERET SZEREPE A VÁLLALAT SIKERÉBEN Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.  A piackutatás jelentősége vA fogyasztói igények állandóan változnak vPiacszegmentek = eltérő adottságú és igényű fogyasztói csoportok vAz igényfelmérés a gyártás és fejlesztés alapja  A piackutatás módszerei vPrimer kutatások = felmérések, interjúk, termékkipróbálások vSzekunder kutatások = korábbi adatok feldolgozása, újraértékelése  Piacismeret mint sikerforrás vTermékmódosítások a piaci igényváltozások figyelembevételével vÚj anyagok és technológiák a fokozott igénybevétel elviselésére vÚj megoldások az új alkalmazási területek igényeire vKonkurenciaelemzés adatbányászattal és termékösszehasonlítással vKonkurensek stratégiai fejlesztéseinek figyelése a szakirodalom és a vállalati marketingüzenetek kutatásával

95 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 102-104. oldal FOGYASZTÓI SZÜKSÉGLET, ÉS POZICIONÁLÁS A CÉLPIACRA  A piacszegmentálás fogalma vA piac felosztása különféle fogyasztói csoportok szerint  Fogyasztói főkategóriák vEgyéni fogyasztók és szervezeti fogyasztók  A célpiac fogalma vOlyan piaci szegmentumok köre, amelyek igényeit a vállalat az adott termékkörrel kívánja kielégíteni  Pozicionálás vAdott termék piaci igényeket kielégíteni képes tulajdonságainak meghatározása, és... ve tulajdonságok kommunikálása a célcsoport felé, vépítve a vele versengő termékekkel való összehasonlításra

96 A PIACSZEGMENTÁLÁS FOGALMA, CÉLJA  A piacszegmentum fogalma vFogyasztói csoport meghatározott demográfiai, életkorbeli, jövedelmi és kulturális jellemzőkkel vOlyan elhatárolt fogyasztói csoport, amelyre sajátos igények, attitűd és vásárlási orientáció jellemző  Piacszegmentálás vA piac felosztása egymástól elkülönülő jellemzőkkel rendelkező, sajátos fogyasztói csoportokra  A piacszegmentálás célja vPrimer piackutatással SZELEKTÍV ISMERETEK MEGSZERZÉSE megbízhatóan csoportosított megkérdezettek véleményének feldolgozásával vCélcsoportok elhatárolása a termékkínálat kialakításához, és célzott marketingüzenetek továbbításához Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

97 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 102-104. oldal PIACSZEGMENTÁLÁS A FOGYASZTÓI SZÜKSÉGLET KIELÉGÍTÉSÉRE  Egyéni fogyasztók szegementálási szempontjai fogyasztási cikkekre vDemográfiai szempontok (kor, nem, családi állapot) vSzemélyiségre jellemző szempontok (életstílus, motívumok) vTársadalmi tényezők (foglalkozás, jövedelem, képzettség stb.) vFöldrajzi tényezők (régió, település)  Szervezeti fogyasztók szegmentálási szempontjai termelőeszközökre vA termék jellege (anyag, alkatrész) vA vásárlói szervezet jellege, és a beszerzés helye a szervezetben

98 EGYÉNI ÉS SZERVEZETI VÁSÁRLÓ  Egyéni vásárlók befolyásoló tényezői vSzemélyiségvonások, életstílus, jövedelmi helyzet vFogyasztási attitűd, vásárlási motiváció, tanulási képesség vA család, referenciacsoport, ország, régió hagyományai és hatásai vKulturális tényezők, szubkultúra, foglalkozás  Szervezeti vásárlók rokon vonásai vŐk is érdekeltek a vásárlás sikerében vA személyiség befolyásolja a tárgyalás stílusát és eredményét vRájuk is hat a szervezeti hagyomány és kultúra vA képzettség, foglalkozás, pozíció befolyásolja a vásárlási hozzáértést Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

99 EGYÉNI ÉS SZERVEZETI VÁSÁRLÓ  Szervezeti vásárlók eltérő vonásai vNem ő a termék végső felhasználója, mások döntését kivitelezi vIgényének szakmai tartalma magas, a vásárlás igényes folyamat vA vásárlás sokkal bonyolultabb hozzáértést feltételez vKereslete sokkal kevésbé rugalmas vMegvásárolandó terméke alig helyettesíthető más termékkel vÁrrugalmassága is alacsony vA vásárlás alapos informálódásra épül vJellemző a vásárlás utáni tartós kapcsolat az eladóval Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

100 Bevételek 0 200 400 600 800 1000 1200 199219931994 A ügyfélB ügyfél C ügyfélD ügyfél Más ügyfelek A) versenytárs 44% B) versenytárs 16% C) versenytárs 12% D) versenytárs 8% Saját vállalat 20% PIACELEMZÉSI STATISZTIKÁK  A főbb ügyfelek meghatározása  Az ügyfélforgalom csökkenési, növekedési tendenciái  Főbb ügyfelek hozzájárulása a vállalat bevételeihez A saját vállalat részesedése főbb ügyfeleinek ügyleteiből USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

101 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 A VERSENYTÁRSI ÖSSZEMÉRÉS ISMÉRVEI  Rendelések átfutási ideje és kezelése  Értékesítési ügynökök képességei  Termékskála  Termékminőség, élettartam, tartósság  Műszaki tervezés, formatervek színvonala  Költségszint, költségszerkezet  Árak és fizetési feltételek  Szállítási határidők betartása  Vevőszolgálat színvonala

102 1 = Gyenge 5 = Kiváló = Legjobb versenytárs = Magyar vállalat Erőforrás/Fő kompetencia Technológiák Vezetőségi erő Szervezet Humán erőforrások Termelési rugalmasság K+F Számítógépes integráció Információs rendszer Kínálati menedzsment Teljesítmény 1 234 5 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 VERSENYTÁRSI ÖSSZEHASONLÍTÁS

103 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 185-192. o.  Piacvezetők vCél = piacbővítés, a saját részesedés megvédése és növelése  Kihívók vHatározott, esetleg agresszív törekvés piacvezető pozícióra vA piaci részesedés növelése, többnyire támadó módon  Követők vNincs erejük a kihívó magatartásra vPozíciójuk fenntartására törekednek fejlesztésük megtérüléséért  Meghúzódók vA nagyok támadásait igyekeznek elkerülni vPiaci réseket keresnek, ahol termékeikkel érvényesülhetnek VERSENYSTRATÉGIÁK PHILIP KOTLER SZERINT

104 Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993. ÁLTALÁNOS STRATÉGIÁK PORTER SZERINT  Költségvezetési stratégia vSzigorú mennyiségi célok, gazdálkodás és ellenőrzés vGyárthatóság-központú döntések, mennyiségi ösztönzés vMagas műszaki szakértelem vTartós tőkelekötés vOlcsó elosztási rendszer  Megkülönböztető stratégia vErős marketingképességek és kreativitás vVezetõ K+F szerep, tradíció és szakértelem együttese vK+F, marketing és értékesítés összhangja vA kreativitás toborzása, serkentése, ösztönzése  Összpontosító stratégia vKiemelt stratégiai célra fókuszálás vKöltségvezetési és megkülönböztető stratégiák kombinációja vKombinált érdekeltség a célnak megfelelõen

105 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 185-192. o. A FOGYASZTÓ MEGNYERÉSÉNEK STRATÉGIÁI  Tömegmarketing vMa már szűk választékigény esetén sem igazán sikeres  Tömeges testreszabás vJust in time, CAD, moduláris gyártás az egyéni igényekért vSzemélyre orientált marketingtechnikák és üzenetek  Kapcsolati marketing vConsumer Relationship Marketing, CRM = tartós együttműködés a fogyasztóval vFejlett számítástechnikai rendszerek az adatbázisok kezelésére, és fogyasztói elégedettség mérésére, alakítására  E-marketing vHonlapok üzleti szerepe, keresőoptimalizálás, arculatépítés vKapcsolati hálók kialakítása, webáruházak működtetése

106 10. Innováció és válfajai  Az innováció fogalma  A vállalati innováció válfajai vTermék-technológiai innováció vSzerkezeti innováció vSzervezeti innováció vMűködési innováció  Fogyasztói igények változása és kielégítése vA termékinnováció szerepe vA technológiai innováció szerepe  A fogyasztói magatartás alakítása Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

107 AZ INNOVÁCIÓ CÉLTERÜLETEI INNOVÁCIÓ = vállalati törekvés újdonságok létrehozására  Piaci innováció vMeglévő termék, szolgáltatás új piacra vPiaci partnerek cseréje, új partnerek vA piaci magatartás innovációja  Tevékenységi innováció vÚj termék, szolgáltatás, technológia, előnyösebb termékösszetétel vEszközei = K+F, beruházás, értékelemzés, marketing stb.  Működési innováció vA döntési és irányítási rendszer innovációja  Szervezeti innováció vSzervezeti formaváltás  Emberi innováció vVezetőcsere, toborzás, képzés, továbbképzés, karriermenedzsment Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, 2004. január

108 TERMÉKEK ÉLETCIKLUSA Értékesítés és haszon a termék életciklusának különböző fázisaiban Értékesítés Haszon Termék- fejlesztés BevezetésNövekedésÉrettségHanyatlás Értékesítés és haszon Idő USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

109 Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete. KJK, Budapest. 111. o. ALAP-INNOVÁCIÓK VÁLFAJAI SCHUMPETER NYOMÁN  Új termékminőségek  Ismeretlen termelési eljárások  A termékelhelyezés új lehetőségei  Új beszerzési források  Szervezeti innováció

110 ALAP-INNOVÁCIÓKRA ÉPÍTHETŐ TERMÉKSTRATÉGIAI MEGOLDÁSOK Schumpeter alapinnovációi  Új termékminőségek  Új termelési eljárások  A termékelhelyezés új lehetőségei  Új beszerzési források  Szervezeti innováció Schumpeter alapinnovációi  Új termékminőségek  Új termelési eljárások  A termékelhelyezés új lehetőségei  Új beszerzési források  Szervezeti innováció Termékstratégiai megoldások   Piacteremtő új termék   Fejlettebb igényeket kielégítő paraméterek   Ízlésesebb formatervezés   Alapszükséglethez társuló járulékos hasznok   Új működési elv, új terméktartalom   Korábban elérhetetlen termékminőség   A nagyobb termelékenység árelőnye   Termékismeret kiterjesztése   Fogyasztói szokások „exportja”   Piaci telítetlenség kihasználása   Olcsóbb és/vagy biztonságosabb beszerzés   Minőség, változatosság, jobb hozzáférhetőség   Színvonalas, koncentrált terméktervezés   A termékmenedzseri mátrixszervezet előnyei   Monopolhelyzet, globalizációs előnyök Termékstratégiai megoldások   Piacteremtő új termék   Fejlettebb igényeket kielégítő paraméterek   Ízlésesebb formatervezés   Alapszükséglethez társuló járulékos hasznok   Új működési elv, új terméktartalom   Korábban elérhetetlen termékminőség   A nagyobb termelékenység árelőnye   Termékismeret kiterjesztése   Fogyasztói szokások „exportja”   Piaci telítetlenség kihasználása   Olcsóbb és/vagy biztonságosabb beszerzés   Minőség, változatosság, jobb hozzáférhetőség   Színvonalas, koncentrált terméktervezés   A termékmenedzseri mátrixszervezet előnyei   Monopolhelyzet, globalizációs előnyök Varsányi Judit, in: Törőcsik-Varsányi: Termékstratégia emocionális és racionális közelítésben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

111 Philip Kotler nyomán (1991, 345. o.), in: Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–AULA, Bp. 181. o. ÚJTERMÉKEK TÍPUSAI Új termékcsaládok Az egész világon új termékek Meglévő termékek tökéletesítése, átalakítása Meglévő termékcsaládok kiegészítése Csökkentett költségű termékek Újrapozicionált termékek 20% 26% 11% 26% 10% 7% ÚJDONSÁGÉRTÉK A VÁLLALAT SZÁMÁRA ÚJDONSÁGÉRTÉK A PIAC SZÁMÁRA Alacsony Alacsony Magas Magas

112 TERMÉK-TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓK SZEREPE  Fokozódó fogyasztói igények kielégítése vAz újdonságról szóló információk befolyásolják a fogyasztói igényeket vA technikai fejlődés mind tökéletesebb termékeket visz a piacra vA fogyasztói igények egyre fokozódnak vA verseny a vállalatokat folyamatos termék-technológiai fejlesztésre, és a választék bővítésére készteti  A fogyasztói magatartás alakítása vA fogyasztó egyre tájékozottabb vA termékek összehasonlítása hétköznapi gyakorlattá válik vA minőség és ár összehasonlítása fontos része a vásárlási döntésnek vElőtérbe kerül a márkák bizalmi ereje, presztízse, és a márkahűség vA márkaváltó fogyasztók magatartása fokozza a versenyt Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

113 K+F STRATÉGIÁK FREEMAN SZERINT  Offenzív  Defenzív  Kombinált  Imitációs  Függő  Tradicionális  Opportunista Intenzív K+F az újdonság kifejlesztése érdekében Első piaci megjelenés esélye: időelőny és jogi védelem Az élenjárók gyors követése, rugalmas alkalmazkodás A piacon megjelent termék gyors továbbfejlesztése Az újdonság átugrásával K+F megtakarítás Az offenzív és defenzív stratégiák ideális allokációja és aránya Adott termelési tényező olcsóságára építő stratégia Csekély K+F potenciállal a termék átvétele az életgörbe közepén Kisvállalatok kapcsolódása nagyvállalati partnerekhez Tipikus beszállítói kapcsolat A nagyvállalat által igényelt fejlesztések elvégzése Elnyújtott érettségű termék Lassú fejlődés, emiatt csekély innovációs szükséglet Szűk piacon, kisvállalkozások által követhető stratégiája Csekély innovációs potenciált igénylő termékek fejlesztése Freeman, C. (ed., 1990): The Economics of Innovation. Edward Elgar Publishing Ltd.

114 INNOVÁCIÓS POLITIKÁK  Kezdeményező műszaki fejlesztés vCélja: vilálgszínvonalú újdonságok kifejlesztése vFeltételei: fizetőképes kereslet és kritikus K+F potenciál  Követő műszaki fejlesztés vKözepes színvonalú termék kifejlesztése vagy átvétele vIsmert megoldások beépítése vAlacsonyabb K+F szükséglet, kisebb nyereség Pl. szabadalommal már nem védett generikus gyógyszerek  Adaptációs műszaki fejlesztés vÉlenjáró cég termékének, technológiájának megvásárlása vHonosítás a beszerzési és gyártási adottságok, szabványok illesztésével Iványi Attila Szilárd-Hoffer Ilona (1999): Innováció a gazdaságban. Aula Kiadó, Bp. 49-50. o.

115 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉS FÓKUSZAI  Célirányok meghatározása és követése vPiaci változások figyelése, követése (evolúció) vForradalmi újdonságok kifejlesztése, igénygenerálás a piacokon vSzervezeti formaváltás a szükséges irányban, mértékben vMűködési innováció: piacváltás, tevékenységek, kapcsolatok Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, 2004. január

116 11. Szerkezeti és szervezeti innováció  Szerkezeti innováció  Szervezeti innováció  A szerkezeti és szervezeti innováció kapcsolata vA termékszerkezet átalakítása vÜzleti folyamatok átalakítása (BPR) – célja, indokoltsága  Szervezeti innovációk üzleti hatásai vAz innováció hatása a versenyképességre vA BPR hatásai a vállalati teljesítményre Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

117 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 226. o. SZERKEZETI INNOVÁCIÓ TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ Régi probléma új megoldása KOMPLEX ÚJÍTÁS A technológia és a piac együttes fejlődésének kihasználása TERMÉKDIFFERENCIÁLÁS Versengés a minőség és választék eszközével SZERKEZETI ÚJÍTÁS Meglévő technológiák új kombinációja Új funkciók létrehozása Alacsony Magas A termék újdonságfoka a piac szemében Az újdonság foka a vállalat szemében Alacsony Magas

118 Bővebben lásd: Varsányi Judit (2009): Üzleti stratégia - üzleti tervezés 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. DIVERZIFIKÁCIÓS FŐIRÁNYOK JANTSCH MODELLJE NYOMÁN Vertikális diverzifikáció Mélységi diverzifikáció Feldolgozottság növelése Teljes vertikum kiépítése Önellátó üzem létrehozása Gazdaságtalan vertikumok felszámolása Új termék Új technológia Más felhasználásmód Bővebb választék VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS MINŐSÉGJAVÍTÁS ALKALMAZÁSTECHNIKA Saját értékesítés Tiszta kereskedelem Kapcsolt szolgáltatás Know-how, szoftvereladás Üzemesítés, betanítás Oktatás Idegen üzleti kultúra Kapcsolt vállalkozás Pénzügyi szolgáltatás NAGYOBB PIACI MOZGÁSTÉR JOBB ÁRPOZÍCIÓ INNOVÁCIÓS HÚZÓHATÁSOK TEVÉKENYSÉGEK VÁLTOZATOSSÁGA TUDÁSBŐVÍTÉS FOKOZOTT TUDÁSHASZNOSÍTÁS Horizontális diverzifikáció

119 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 108-119. oldal MARKETING MIX (4P)  TERMÉK (Product) vA termékszerkezet (típus, választék) meghatározása vTermék-életciklus, terméktervezés vA termék bemutatása – cimkézés, csomagolás, márkázás stb.  ÁR (Price) vÁrpolitikai célok - árbevétel, profit, piacrészesedés növelése vVersenytársak ármagatartásának elemzése vKeresletalapú és költségalapú árképzés vFedezetszámítás alkalmazása vÁrrugalmasság vizsgálata vA versenyképes piaci ár meghatározása

120 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 108-119. oldal MARKETING MIX (4P)  ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK (Place) vÉrtékesítési utak kiválasztása vEgyüttműködés az értékesítési utak szereplőivel vEladási helyek optimalizálása  ELADÁSÖSZTÖNZÉS (Promotion) vA kommunikációs politika meghatározása vReklám = fizetett forma, nem személyes jelleg vSzemélyes eladás = költséges forma, fontos a bizalom vEladásösztönzés = áruminták, kuponok, árubemutatók vKözönségkapcsolatok (Public Relations) w Hírek a sajtóban, közszereplés, w Hozzájárulás közszolgálati célokhoz, w Rendezvények, prospektusok, cikkek, internetes kommunikáció

121 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 ^Árazáshoz szükséges információk v vTermékköltségek v vA költségek és forgalom összefüggései v vVersenytársak árai v vA termék életciklus-pozíciója v vA vásárló árérzékenysége v vKeresleti görbe v vAz ártól független tulajdonságok értéke ÁRKÉPZÉS  Főbb megközelítések vTöbbletköltség vVersenyképes árképzés: mit visel el a piac vCélzott árképzés vHitelpolitika és szerepe

122 ÁRPOLITIKA-MODELLEK  Árpolitikai célok Kotler szerint vPiacbehatolás, árbevétel növelése, fogyasztók kielégítése vPiaclefölözés, nyereségmaximálás vAdott termékcsoport preferálása  Árstratégiák vKöltségorientáció = haszonkulcsos rendszer w Milyen ár szükséges a tervzett nyerséghez? w Zavaró tényezője a kereslet változása vKeresletorientáció = árstratégia fogyasztói értékítélet alapján vA versenyhelyzet árstratégiái = reagálás a versenytársak árváltoztatásaira (Fox és Wheatley nyomán) w Szegmentált piac, eltérő árak ill. egységes áralkalmazás w Reklámár-stratégia, időszakos árleszállítások, diszkontok, árengedmények w Presztízsárak és más pszichológiai árstratégiák Zeller Gyula: Piac és vállalatvezetés. KJK, Bp., 1988. 237-252. o.

123 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 TERJESZTÉSI CSATORNÁK  A csatorna környezetének vizsgálata vAz egyes főbb csatornákon történő iparági értékesítés %-a vA csatorna sikerének leglényegesebb tényezői  A cég pozíciója a különböző csatornák mentén vAz egyes csatornákon keresztül történő értékesítés %-a vCsatornák megosztása vA csatorna értékelése a vállalatról, illetve annak versenytársairól vCsatornakonfliktusok és kezelésmódjuk  Alternatív csatornák vTelefonos értékesítés vKözvetlen posta

124 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 MARKETINGSTRATÉGIA  A marketingstratégia célja vÉrtékelni a helyzetelemzés problémáit és lehetőségeit vMarketingeszközökkel keresni a megoldást és az esélyek kihasználásának lehetőségeit  A marketingstratégia célterületei vTermékismeret, termékfejlesztés vEladási árak alakítása vElosztás, értékesítési erőfeszítések vA termékkipróbálások tapasztalatainak hasznosítása vKapcsolattartás, szolgáltatások vPiaci részesedés növelése, terjeszkedés új piacokra vAz értékesítés nyereségének növelése

125 AZ ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ SZEMLÉLETE  Az eladott mennyiség fontosabb, mint a haszon vNövelni igyekszik a jelenlegi eladásokat vJutalék és prémium elérésére törekszik  A gyors siker értékesebb, mint a hosszú távú vCsak a mai termékekre, piacokra, vevőkre és stratégiákra gondol vNem foglalkozik a termék/piac bővítési stratégiákkal a következő 5 év távlatában  Egyes vevők preferenciája piaci szegmentek helyett vIsmeri és figyeli az egyéni számlákat vKevésbé érdekelt a piaci szegmentáló stratégiákban  A terepmunka vonzóbb az íróasztalinál vStratégiák és megvalósítási tervek kidolgozása helyett a vevőknek történő eladást részesíti előnyben USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

126 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 A MARKETINGVEZETŐ SZEMLÉLETE  Profittervezés vA profit köré tervezi az értékesítési mennyiséget vProfitszerzésre tervezi meg a termékkör, vevőkör összetételét vElfogadható kockázattal tervez  Hosszútávú trendek, veszélyek, esélyek figyelése vHogyan váltsuk át ezeket új termékekre és piacokra? vHogyan használhatók fel hosszútávú növekedést biztosító stratégiák kidolgozásához?  Vevőtípusok és szegmentális különbségek érzékelése vHogyan lehet kimagasló szolgáltatást nyújtani a legjövedelmezőbb szegmenteknek?  Rendszer-szemléletű piacelemzés és tervezés vOtthonos a számok világában, és a marketingtervek pénzügyi vonzatainak kidolgozásában

127 SZERVEZETI ALKALMAZKODÁS  Célok vPiachoz, iparághoz, tevékenységhez igazodó szervezet vVersenyhez igazodó méret, tőkeerő és szervezet  Paraméterek vCégméret, cégforma, tőkeerő vTulajdonviszonyok, döntések vIlleszkedés a környezethez Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

128 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 226. o. SZERVEZET ÉS INNOVÁCIÓ  Az innováció szervezeti elhelyezkedésének szerepe vMagas szervezeti szinthez kell tartoznia az innovációnak vSzoros kapcsolatba kell hozni a marketinggel vA fejlesztőrészlegekben létkérdés az alkotó légkör és a kreativitás vFontos az érintett szakterületek együttműködése és a teammunka  A szervezet fogadókészségének szerepe vAz innováció változásokkal jár a változás mindig ellenállást szül vAz innováció a jövő záloga ezt tudatosítani kell a szervezetben vA vállalat csúcsvezetésének támogatása nélkülözhetetlen  A szervezeti formaváltás igényének esetei vA szervezeti forma már nem felel meg a kor követelményeinek vA szervezet túlnövekedett, a régi formában nem lehet irányítani vÚj tevékenységekhez újtípusú döntések, keresztirányítás szükséges vNagyobb függetlenség a piacközeli tevékenységeknek, nagyobb felelősség a központi döntésekhez

129  A reorganizáció tartalma vKritikusan működő vállalati területek átszervezése vÚj vagy megváltozott tevékenységhez új szervezeti egységek vMerev, bürokratikus irányítási rendszer feloldása vA teammunka és projektvezetés elterjesztése a szervezetben vOldalirányú függőségek a kiemelt termékekhez, projektekhez vVezetők és beosztottak átszervezése a rugalmasabb működéshez  A reorganizáció szerepe a vállalat sikerében vKiemelt folyamatok jobb kezelhetősége vEgyes területek növekvő termelékenysége, hatékonysága ÜZLETI FOLYAMATOK ÁTALAKÍTÁSA Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

130  Üzleti folyamatok újraszervezése vBusiness Process Reengineering (BPR) vA teljes üzleti folyamat gyökeres átalakítása = nulláról induló új szervezet, felelősségi körök, szabályok, működés  Célja és szükségességének esetei vCélja = alkalmazkodás a környezet változó feltételeihez vA vállalat alkalmassá tétele teljesen új körülmények elviselésére vA piacok és partneri kör jelentős változása miatt újszerű kapcsolatok vÚj iparág, új tevékenységek miatti gyökeres átszervezés vTulajdonosváltás, vezetőváltás miatt új koncepció megvalósítása  Hatásai a vállalati teljesítményre vA működés teljes átláthatósága, irányíthatósága vRadikálisan csökkentett működési költségek vJól alakítható és irányítható üzleti viszonyok, és tőkenövekedés TELJES ÚRJASZERVEZÉS Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

131 A VERSENYKÉPES SZERVEZET TQM-JELLEMZŐI  Ügyfélközpontú ütemezés, eljárások és minőségi követelmények  Rugalmas termékösszetételi lehetőségek, gyors kezdés  A vezetők irányítanak, a tevékenységeket végző teamek a fő tevékenységekre koncentrálnak  Fejlesztés-központúság, magas termelékenység, kiváló minőség  Tiszta kép arról, merre halad a vállalat, mi a küldetése  Kevés vezetési szint, lapos struktúrák, átfogó ellenőrzés  Kis végrehajtó egységek, meghatározott piacok vagy vevők köré csoportosulva  Vevőközpontú marketing USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

132 12. Munkaerőgazdálkodás  A munkaerő szerepe a vállalati működésben  Az emberi erőforrás felértékelődése vA folyamat jellege, okai, következményei  Munkaerőgazdálkodás vCéljai, feladatai vA tudatos munkaerőgazdálkodás üzleti hatásai Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

133 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 253-283. o. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FOGALMA Emberi erőforrás = vállalati munkavállalók strukturált összessége  A strukturálás szempontjai vSzakismeret vA munkavégzéshez szükséges képességek és készségek vVállalaton belüli munkakör (az ember helye a munkamegosztásban)  Hasonló fogalmak vEmberi erőforrás vMunkaerő vDolgozók, munkavállalók vSzemélyzet, vállalati létszám

134 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 147. oldal A MUNKAVÁLLALÓ JELLEMZŐI  A munkavállaló jellemzői vSzabad akaratából csatlakozik a vállalathoz vKépes szabályozni saját tevékenységét, cselekedeteit vTevékenységéért ellenszolgáltatást, fizetséget vár el vTeljesítményével hozzájárul a vállalati célok eléréséhez vBefolyásolhatja a működés nyereségességét vA vállalat számára bérköltségek és járulékaik okozója  Az emberi erőforrás-menedzsment (EEM) feladata vA munkahelyi követelmények meghatározása vMotivációs eszközök kiválasztása, érdekeltségi rendszer kialakítása vA feladatok és a munkavállalói igények összehangolása

135 Kőnig Éva (1998) Közgazdasági alapismeretek és jóléti újraelosztás. JATEPress, Szeged, 10–15. o. Samuelson, P. A.–Nordhaus, W. D. (2001) Közgazdaságtan. KJK, Budapest, 204–229., 241–259. o. A MUNKAKERESLET ÉS MUNKAKÍNÁLAT TÉNYEZŐI MUNKAKERESLET A munka határterméke Munkabérek jövedelmi és helyettesítési hatása MUNKAKÍNÁLAT A népesség lélekszáma A munkaerő aktivitási rátája A munka tartalma Munkabérek, jövedelmek Munkafeltételek Egyének képességei és preferenciái Átlagos munkaóra- szükséglet

136 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 260-261. o. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FELÉRTÉKELŐDÉSE  Az ember vállalati szerepe megváltozott vA tudástársadalom átértékelte a képességeket vAz ember nagyobb eszközértéket képes kezelni, mint korábban vAz emberi munka minősége mind szigorúbb követelmény  Az emberek igényesebbek a munkahely iránt vAz életszínvonallal az általános igényesség is nőtt vA minőségi munkahely növeli a teljesítményt és önértékelést  Az emberi erőforrás menedzsmentje összetettebbé vált vAz emberek megértéséhez mind többet kell tudnia a menedzsernek  A fejlett országok törvénykezésének fejlődése vA munkavédelem, egészségvédelem fokozódása vSzemélyiségvédelem, biztonságtechnika, a diszkrimináció tiltása vHumánusabb, etikusabb alkalmazási feltételek szorgalmazása vAz elbocsátott munkavállalók jogvédelme

137 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 261-262. o. A MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS VÁLLALATI SZEREPE  Az emberek igényessége fokozódik vNagyobb önállóság igénye vA felhatalmazás, döntési jogosultság (empowerment) terjedése  A vezetési irányelvek és az IT fejlődésének hatásai vCsoportos munkavégzés, teammunka, ideiglenes munkacsoportok vKomplex HR-menedzselési feladatok  A képzési, továbbképzési igény egyre nő vA minőségi szemlélettel nő a szakértelem jelentősége vA technológiai fejlődés állandó képzést, továbbképzést feltételez vGyakori pályamódosítások vA személyes tájékozottság fokozódása jellemző vTerjed az élethosszig történő tanulás  A tudásbővülés a vállalat versenyképességét erősíti

138 Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–AULA, Bp. SZEMÉLYÜGYI FUNKCIÓK  A személyügyi funkció környezeti tényezői vGazdasági feltételek vMunkaerőpiaci adottságok vFöldrajzi helyzet vJogi szabályozás vÉrdekvédelem  A HR funkció stratégiai elemei vMunkaerő és szervezet kapcsolata vBérezés, érdekeltség, motiváció vÉrtékelés vFejlesztés, oktatás vKarrier-szempontok és lehetőségek

139 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 155-157. oldal A MUNKAERŐSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA  A munkakör fogalma és kialakítása vA munkafeladatoknak adott személyre lebontott része vAz ismeretek és képességek igényének figyelembevétele vVálasz a ki – mit – hol – mikor – miért – hogyan kérdésekre  A szervezeti felépítés szerepe és jellemzői vAz egyes munkakörök kapcsolatát ábrázolja vAlá- vagy fölérdendeltség szerint strukturál vA szervezeten belüli munkamegosztást, hatáskörmegosztást, felelősségi köröket, koordinációt és konfigurációt érzékelteti

140 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 155-157. oldal A MUNKAERŐSZÜKSÉGLET, CÉLOK ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRA KAPCSOLATA Munkaerő-szükséglet Szervezeti struktúra Munkakörök Elvégzendő feladatok Stratégiai célok A vállalat küldetése

141 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 157-160. oldal A MUNKAERŐ ALKALMAZÁSA  Munkaerő felvétele vAz EEM-szervezet feladata = a jelötek felkutatása, és a felvétel w Vállalaton belül munkaerőfejlesztéssel, w Vállalaton kívülről a munkaerő toborzásával, és kiválasztással –Személyes elbeszélgetés, tesztek, felmérések, referenciaszerzés vA felvétel általában a funkcionális vezető feladata  Elbocsátás vIdeiglenes vagy végleges vA leépítés önmagában ritkán lehet versenyelőny vFontos a körültekintő leépítési stratégia vKritikus eleme a kommunikáció vSegíthet a munkamorál fenntartásában  Foglalkoztatás, és az emberi erőforrás fejlesztése vFoglalkoztatás teljes és nem teljes munkaidőben vA munkaerőfelhasználás és fejlesztés tervezése vKépzés, továbbképzés, rotáció, karriertervezés

142 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 422-426. o. TERMELÉKENYSÉG  A termelékenység fogalma vA megtermelt hasznosság (pl. termelési érték) és az annak érdekében ráfordított erőforrás aránya vDimenziója = db/fő, kg/fő, Ft/munkaóra, Ft/gépóra, Ft/Ft stb.  Kategóriái vÉlőmunkára vetített termelékenység vA tőke termelékenysége vÁtlagtermelékenység  Munkatermelékenység = a termelés és élőmunka aránya v100-nál többféle mutatóját használják vTermelés = természetes mutatóban, normaórában, értékben, hozzáadott értékben, bér + nyereségre vetítve vÉlőmunka = állományi vagy munkáslétszám, átlaglétszám, teljesített munkanapok, munkaórák, kapacitáspercek száma

143 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 230-238. o. A TERMELÉKENYSÉG HATÓTÉNYEZŐI  Technológiai fejlettség, műszaki színvonal  A termék korszerűsége, minősége  Az árváltozás torzító tényezői  A termelés szervezettsége  Munkaszervezési színvonal  Kapacitáskihasználás  Munkaidő-kihasználás  Szakképzettség, szakismeret és hasznosítása

144 TERMELÉKENYSÉG ÉS HATÉKONYSÁG SZÁMLÁLÓ NEVEZŐ SZÁMLÁLÓ NEVEZŐTERMELTMENNYISÉGQ LÉTSZÁM L TŐKE K TERMELT MENNYISÉG Q Munka- igényesség L/Q Eszköz- igényesség, K/Q LÉTSZÁM L Munka- termelékenység, Q/L Eszköz- ellátottság, K/L TŐKE K Eszköz- hatékonyság, Q/K Eszköz- kihasználtság, L/K http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/ekfgzm/uploads/03.ttelnappalis.pdf

145 TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓK 1 főre jutó éves, átlagos nettó árbevétel 1 főre jutó éves árrés 1 főre eső eredmény

146 BÉRHATÉKONYSÁGI MUTATÓK 100 Ft bérrel kitermelt nettó árbevétel 100 Ft bérrel elért árrés 100 Ft bérrel elért eredmény

147 KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI MUTATÓK 100 Ft költséggel kitermelt nettó árbevétel 100 Ft költséggel elért árrés 100 Ft költséggel elért eredmény

148 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 161-164. oldal MOTIVÁCIÓ  A motiváció fogalma vSzükséglet kielégítésre irányuló ösztönzés vHatására az ember hajlandó a cél érdekében tevékenykedni  Motivációs eszközök vPénzbeli fizetség vRészvétel lehetősége a döntésekben, hatalom, felelősség vÉrdekes munkakör, önmegvalósítási lehetőség vÖnállóság, döntési, munkavégzési szabadság vVonzó szervezeti kultúra, motiváló teljesítményértékelés vPozitív vezetői bánásmód, erkölcsi elismerés

149 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba Aula Kiadó, Budapest, 161-164. oldal PÉNZBELI ÉS NEM PÉNZBELI JUTTATÁSOK  A kereset fogalma vPénzbeli juttatás vMunkavégzésből származó pénzjövedelem  A pénzbeli juttatás típusai v Alapbér, bérpótlékok, prémiumok, jutalmak, jutalékok, vÚjítási díj, szerzői jogdíj, kiegészítő fizetések  Természetbeni és szociális juttatások vNem pénz formájában járó kiegészítő juttatások – pl. biztosítás, gépkocsihasználat, mobiltelefon, munkaruha vSzociális szolgáltatások – pl. egészségügyi ellátás, óvoda, üdülő, étkeztetés vFizetett szabadság, hitelgarancia, kedvezmények.  Pszichológiai tényezők, pl. elismerés

150 A TUDATOS HR-MENEDZSMENT ÜZLETI HATÁSAI  A szervezeti struktúra és irányíthatóság fejlesztése vAlkalmas vezetők, átgondolt irányítási rendszer vA vezetéstudomány új felfedezéseinek hasznosítása vVállalati karriertervezés és karriermenedzsment  A kreatív és rutinmunka célzott alkalmazása vA munkavállalók válogatásának tapasztalatai vKreatív munkakörök erősítése az innováció támogatására vA rutinmunka nagyobb részének számítógépesítése, automatizálása vA megbízható szellemi rutinmunka nagyobb megbecsülése  A HR-célú befektetések megtérülése vJó szakmastruktúra a képzett munkaerő toborzásával és motiválásával vA rejtett tudástartalmak feltárásának stratégiai előnyei vA célzott vállalati képzések közvetlen szakmai, üzleti hatásai  A vállalati tudásvagyon állandó növekedése Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

151 13. Vevői és eladói piac  A hatékony piac jellemzői  Piaci érdekviszonyok vSzívásos vagy nyomásos piacjelleg vAz eladói és vevői piac jellemzői  Vevői és eladói munkaerőpiac vA szívásos és nyomásos piac eltérő jellege a munkaerőpiacon Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

152 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 108-109. o.  Az egyes iparágakban elérhető jövedelmezőség eltérő  Az elérhető jövedelemszint a piaci mechanizmusok hatékonyságának (is) függvénye vTúlkínálat (alacsony kereslet) = a forgalom csökken vTúlkereslet (azaz szűkös kínálat) = a jövedelmezőség nő  A piaci koordináció KIEGYENLÍTÉSRE törekszik vPiaci hiány esetén az árak nőnek vEnnek hatására új belépők jelennek meg vA hiány csökken, majd túlkínálat következik be vAz árak csökkennek hatékony piac, normálprofittal HATÉKONY PIAC = az árak és megtérülési ráták gyors kiegyenlítődése A HATÉKONY PIAC JELLEMZŐI

153 Az Öt Versenyerő-modell: az elemzések kulcseszköze Forrás: Porter, M. (1979): How Competitive Forces Shape Strategy? Harvard Business Review 57, No.2. March-April, pp. 137-145. Más iparágak cégei által kínált helyettesítő termékek A termékek és szolgáltatások vevői A kulcsinputok beszállítói Potenciális új belépők A beszállítók alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők A vevők alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők Kívülállók piaci törekvése a vásárlók elcsábítására saját helyettesítő termékeik vásárlásáért Új riválisok belépésének fenyegetéséből származó versenyerők Harc a meglévő versenytársakkal A rivális cégek versenyerői, harcban a jobb piaci pozícióért és más versenyelőnyökért

154 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 101-102. o. A VERSENY FUNKCIÓI VERSENY = GAZDASÁGSZERVEZŐ ERŐ, AMELY HATÉKONNYÁ TESZI A PIACI KOORDINÁCIÓT A verseny funkciói  Jóléti funkció vA fogyasztók saját hasznossági megítélésük szerint választhatnak a versengő termékek közül = legnagyobb anyagi jólét  Allokációs funkció vA termelők arra kényszerülnek, hogy a fogyasztói igények szerint rendeljenek erőforrásokat a termeléshez  Hatékonysági funkció vKüzdelem a fogyasztó pénzéért = késztetés a legkisebb ráfordításra a termelésben, értékesítésben, szolgáltatásban

155 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 110-111. o.  Egyensúlyi piac = ritka, és rövid életű vA túlkereslet, túlkínálat folyton újratermelődik  Szívásos piac = rendszeres túlkereslet vA kínálat nem tudja ellátni a magasabb keresletet vEladói piac, mert az eladó erőfölénye érvényesül  Eladói magatartás szívásos piacon vA kényelmes eladó válogat a vevők között vGyenge a minőség, nincs komoly fejlesztés vA költségek áthárítása a vevőre vHosszú szállítási határidő, ütemtelen szállítás  A vevő reakciója vSorban áll vagy helyettesítő terméket vásárol vElfogadja az árat, szükség esetén túlkészletet halmoz fel SZÍVÁSOS PIAC

156 Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 110-111. o.  Nyomásos piac = rendszeres túlkínálat vÁruk tömege van feleslegben eladni nehéz vVevői piac, mert a vevő erőfölénye érvényesül  Eladói magatartás nyomásos piacon vErőfeszítések azért, hogy a vevő ne mástól vásároljon vIntenzív reklámozás vPontos szállítás, jó minőség vÁrengedmény, részletfizetési kedvezmény vÚjabb és újabb szolgáltatások vTörekvés minél színvonalasabb vevőkiszolgálásra  A vevő reakciója vKényelmes helyzet, válogatási lehetőség az eladók között vAz eladó által kínált lehetőségek minél alaposabb kihasználása NYOMÁSOS PIAC

157  Szívásos piac = a munkaerő túlkereslete vHiányterületek, hiányszakmák vA munkaerőkínálaton belül a keresettebb szakmák, képzettebb munkaerő helyzeti előnyei vA munkavállaló erőfölénye érvényesül  Munkavállalói magatartás szívásos piacon vA munkavállaló válogathat az állásajánlatok közül vGyenge képzettség esetén is van jó állásajánlat vA munkavállaló magas alkuereje a béralku során vMagas fluktuáció esélye, ha a konkurencia aktív vGyengül a munkafegyelem, és a vállalat iránti lojalitás  A vállalat reakciója vA munkavállaló magasabb javadalmazása, kedvezmények vHiányszakmákban aktívabb toborzás és belső képzés vKapcsolódó oktatási intézmények támogatása SZÍVÁSOS MUNKAERŐPIAC Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

158  Nyomásos piac = a munkaerő túlkínálata vÁltalános elhelyezkedési nehézségek, növekvő munkanélküliség vVevői piac, mert a vállalat erőfölénye érvényesül  Munkavállalói magatartás nyomásos piacon vPályakezdők körében aktív álláskeresés vFelkészülés állásinterjúkra, CV, pályázati aktivitás vA vállalati bérajánlat elfogadása, alkalmazkodás a munkahelyhez vTovábbtanulás a munkakör jobb betöltéséért vPontos munkavégzés, törekvés magas teljesítményre vMegalkuvás keményebb munkafeltételekkel is, lojalitás a vállalathoz  A vállalat reakciója vKényelmes helyzet, válogatási lehetőség a munkavállalók között vA munkavállaló kiszolgáltatottságának kihasználása NYOMÁSOS MUNKAERŐPIAC Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

159 14. Döntések szerepe  A döntési probléma fogalma  Döntések strukturáltsága vRosszul strukturált döntések jellemzői vJól strukturált döntések jellemzői vJól és rosszul strukturált döntések eltérő vonásai  Döntések indokoltsága, és hatásai a versenyképességre vStratégiai és tervdöntések vA feldolgozottsági fok és korszerű technológia szerepe a versenyképességben Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

160 A DÖNTÉSI PROBLÉMA FOGALMA  A döntés lényege vVálasztás a változtatásra irányuló lehetséges megoldások közül  Döntési probléma vA választás kényszere, és a változtatás szükségességének indoklása vA lehetséges megoldások halmazának ismerete  A döntéshozatal lépései vJól definiált kiinduló állapot, amely változtatásra vár vVilágosan megfogalmazott, kedvező célállapot vA célállapothoz vezető lehetséges utak vizsgálata vA változtatás következményeinek mérlegelése vA lehető legjobb megoldás kiválasztása vA kiválasztott megoldás hatásszimulációja vVisszacsatolások, korrekciók vA végleges megoldás kidolgozása és megvalósítása Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

161 INFORMÁCIÓ MINT ERŐFORRÁS  Információ = bizonytalanságot megszüntető ismeret vSzubjektív fogalom, mert az ismeret mindenkinek mást jelent, és a bizonytalanság fogalma is változó  Az információ vállalati szerepe vAz információ felhasználásának többféle vállalati indítéka van vA vállalati tevékenységek információs támogatással valósulnak meg  A vállalati információhasználat területei vDöntéshozatal vKommunikáció vFolyamatok irányítása Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 290-304. o.

162 Miller nyomán, in: Rózsa Andrea (2011): Döntéselmélet és módszertan. Prezentáció, GM alapszak, DE-KTK. AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS KOGNITÍV KORLÁTAI  A figyelem hiánya vTúl sok inger, a megfigyelési képesség hiánya, időhiány  A felfogás, megértés korlátai vAz információk fontosságának elhanyagolása, téves értelmezések vGyenge logika, hibás következtető képesség  Memória-problémák vA hosszú távú rögzítés hiánya, a visszakeresés nehézsége  Kommunikációs zavarok vEltérő kultúrák, hibás definíciók és preferenciák vGyenge vagy téves információátadási, közlési képesség  Téves struktúrák és algoritmusok vValószínűségi szempontok elhanyagolása vEgyszerűsítő modellek a bizonytalanság elkerülésére

163 PROBLÉMÁK STRUKTURÁLTSÁGA  Problémák strukturáltsági skálája vHerbert Simon, 1982 vA skála két vége = rosszul és jól strukturált probléma  Rosszul strukturált probléma vBonyolultsági foka magas, még definiálni sem könnyű vAz adatok pontatlanok, vagy gyakran az adatok helyett is csak tünetek, jelzések észlelhetők vA felismert probléma újabb problémákat vethet fel, így a tényleges probléma helyett gyakran egy másikat próbálunk megoldani  Jól strukturált probléma vA célok, paraméterek ismertek, a szükséges adatok megszerezhetők vDeterminisztikus helyzet, megoldási algoritmusai ismertek vTudjuk, mit kezdjünk a kapott eredménnyel Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 294-295. o.

164 Simon nyomán, in: Rózsa Andrea (2011): Döntéselmélet és módszertan. Prezentáció, GM alapszak, DE-KTK. ROSSZUL STRUKTURÁLT DÖNTÉSEK OKAI ÉS JELLEMZŐI KOMPLEXITÁSBIZONYTALANSÁGINFORMÁCIÓHIÁNY Túl sok a cél, feltétel és korlát Sokféle lehetséges következmény Több megoldási alternatíva Bizonytalan kimenetek Az egyértelműen legjobb megoldás HIÁNYA Zavaros problémafelvetés Nem egyértelmű célok és preferenciák Változó környezeti hatások Határozatlan cselekvési változatok Bizonytalan következmények A komplexitás összes tényezője nem ismeretes Bizonytalanságok egymást fokozó hatása Alkalmatlanság a bizonytalanságok kezelésére

165 JÓL STRUKTURÁLT DÖNTÉSEK  Jól definiált célok kitűzése  Több kínálkozó megoldási változat  A célhoz leginkább alkalmazható megoldási változat kiválasztásának lehetősége  Példa vVáltozatos, de egyenként egyértelmű műszaki megoldások vA piaci és gazdasági tényezők befolyásoló szerepe Simon nyomán (1982), in: Rózsa Andrea (2011): Döntéselmélet és módszertan. Prezentáció, GM alapszak, DE-KTK.

166 SIMON KRTIÉRIUMAI A JÓL STRUKTURÁLT DÖNTÉSEKHEZ  Létezik olyan egyértelmű ellenőrzési ismérv, amely az összes megoldási alternatívára alkalmazható  Létezik legalább egy olyan problématér, amelyen belül egyértelműen megjeleníthető: va kiinduló állapot, va célállapot, és va problémamegoldási kísérletekben szereplő összes állapot  A problématérben egyértelműen ábrázolhatók: va megszerzett ismeretek, vaz összes állapotváltozás, és va külső segítség hatásai  Az alapeljárások elvégezhető számításon alapulnak Simon nyomán, in: Rózsa Andrea (2011): Döntéselmélet és módszertan. Prezentáció, GM alapszak, DE-KTK.

167 HelyzetképHelyzetkép PrognózisokPrognózisok Struktúraváltás, tevékenységfejlesztés MűködésfejlesztésMűködésfejlesztés Szervezeti, működési, érdekeltségi innováció Forrásbővítés, forráshasznosítás Küldetés, krédó, Jövőkép, célok Küldetés, krédó, Jövőkép, célok Döntések Feltétel- Vizsgálat Feltétel- Vizsgálat AkciókAkciók Innovációs főirányok Szezonális harmonizálás Tudásmenedzsment, létszámhasznosítás Irányítás, érdekeltség fejlesztése Ajánlati és kapcsolati marketing HatékonyságnövelésHatékonyságnövelés Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, 2002. február A VÁLLALATI TERVEZŐMUNKA LOGIKÁJA

168 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 288-291. oldal A STRATÉGIA MEGKÖZELÍTÉSEI VÁLLALKOZÓI MEGKÖZELÍTÉS Új lehetőségek keresése, nagy lépések politikája, Hatalom és felelősség a vállalkozó kezében, célja a növekedés ADAPTÍV MEGKÖZELÍTÉS Nincsenek világos célok, reaktív stratégia A kis lépések politikája, össze nem kapcsolódó döntések TERVEZŐI MEGKÖZELÍTÉS Kulcsszereplője az elemző Az elemzés rendszerszemléletű Jellemzője a stratégiai döntések integrációja

169 Chikán Attila (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 279. oldal A STRATÉGIA LOGIKAI LÉPÉSEI A jelenlegi stratégia diagnosztizálása Stratégiai elemzés Stratégiai alternatívák kidolgozása Stratégiai döntés A stratégia megvalósítása Ellenőrzés, visszacsatolás

170 PrognózisokPrognózisok DiagnózisDiagnózis DöntésekDöntések CélokCélok AkciókAkciók Előnyösségi vizsgálatok Rangsorolás, időzítés Hatáselemzések Akcióprogram Tartalékok terve Erőforrásokhozzárendelése Stratégiai célrendszer Célok realitásvizsgálata FeltételvizsgálatSzelekcióAkcióváltozatok A CÉGSTRATÉGIA KULCSELEMEI Varsányi Judit (2009): Üzleti stratégia, üzleti tervezés. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

171 Fejlődés Goodwill Jövedelmezőség Erős üzleti pozíciók Versenyképes struktúrák és erőforrások Húzóerők, szövetségi politika, menedzselés STRATÉGIAI CÉLPIRAMIS Varsányi Judit (2009): Üzleti stratégia, üzleti tervezés. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

172 AZ ÜZLETI TERVEZÉS FOLYAMATMODELLJE Stratégiai alapozás Üzleti diagnózis AkciókTartalékokAkciókTartalékok Piaci, technikai, gazdasági prognózisok JövedelmezőségiszerkezetJövedelmezőségiszerkezet Tőkeszerzés,tőkeforgatásTőkeszerzés,tőkeforgatás Innovációs hatások Piaci, műszaki, gazdasági, emberi célok innovációs és likviditási célok Mozgástér Piackutatás,esélyelemzésPiackutatás,esélyelemzés Helyzetelemzés,benchmarkingHelyzetelemzés,benchmarking Környezettípusok hatásvizsgálata Üzleti fejlődés Tőkegyarapodás Tőkegyarapodás TervszámításokIterációVariánsokTervszámításokIterációVariánsok Visszacsatolások, korrekciók Iparági, üzleti, társadalmi elismertség Terv- döntések Varsányi Judit (2009): Üzleti stratégia, üzleti tervezés. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

173 A FELDOLGOZOTTSÁG, KORSZERŰSÉG ÉS MÁRKA SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.  A feldolgozottsági fok szerepe vA magasabb feldolgozottságú termék tartalmasabb vAz így létrejött szélesebb választék kedvez a fogyasztónak vA nagyobb hozzáadott érték a piaccal elismertethető  A korszerűség szerepe vKorszerű technológia = jobb minőség és használhatóság vKorszerű anyagok, alkatrészek = nagyobb élettartam vKorszerű folyamat = kisebb üzemköltség, alacsonyabb selejt, csökkent átfutási idő, nagyobb üzleti megbízhatóság  A márka szerepe vA márka az állandó, egyenletes minőség garanciája vNagy befektetés eredménye, magas ismertséggel és presztízsértékkel vA márkák versenyében hosszabb távon a legjobbak győznek vA márkahűség tartós és jelentős versenyelőny

174 A BALANCED SCORECARD RENDSZERE  Piaci, vevőköri nézőpont vRészarány, stabilitás, árpozíció, vevők megtartása, új vevők megszerzése vVevőjövedelmezőség, vevőelégedettség, lojalitás  Gazdasági-pénzügyi nézőpont vForgalom, költségek, hozzáadott érték vJövedelmezőség, termelékenység, tőkemegtérülés  Működési nézőpont vVezetők kvalitása, vezetési stílus, döntésminőség vIrányíthatóság, rugalmasság, likviditás  Cégtanulási, fejlődési nézőpont vMunkatársak elégedettsége, termelékenység, lojalitás  Strukturális és stratégiai nézőpont vTevékenységek versenyképessége, fejlesztések eredményessége stb. Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp. 1998. 206-208. o. A BSC a cégteljesítmény szintetikus értékelésének többszempontú eszköze

175 TőkegyarapodásTőkegyarapodás Piaci aktivitás KeresletKeresletPiacismeretPiacismeretMinőségMinőség VersenyképességVersenyképességMarketingMarketingTőkeerőTőkeerőAlkuerőAlkuerő GazdálkodásGazdálkodásJövedelmezőségJövedelmezőségFejlesztéspolitikaFejlesztéspolitika LikviditásLikviditásInnovációInnováció Varsányi Judit (2009): Üzleti stratégia, üzleti tervezés. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. A CÉGSIKER HATÁSLÁNC-PIRAMISA

176 15. Tudásalapú gazdaság  A tudásalapú gazdaság jellemzői  Tudástőke vFogalma vVállalati szerepe vTudástőke mint egyéni erőforrás  A vállalati tudástőke elemei vEmberitőke, szervezeti tőke, kapcsolati tőke  Tudásmenedzsment vA tudásmenedzsment feladatai vA tudásmenedzsment szerepe a vállalat sikerében Varsányi Judit (2011): Vállalatgazdaságtan felkészítő záróvizsgára. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Bp.

177 A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG JELLEMZŐI  Tudástartalmú termékek és szolgáltatások bővülése vAz oktatás és továbbképzés szellemi termékei vBonyolult termékek használhatóságának támogatása w Termékismertetők, használati utasítások w Oktatási, alkalmazási és játékszoftverek w A szórakoztató elektronika mind bonyolultabb termékei  Tudáscégek üzleti terjeszkedése és fejlődése vOktatási intézmények, képzési vállalkozások vJogi, könyvelési és egyéb szolgáltatások egyéneknek, vállalatoknak  Az emberi tudás növekvő üzleti jelentősége vTermékek, technológiák és az alkalmazástechnika gyors fejlődése vVállalatok sokszínű, és egyre növekvő tudásigénye vAlkalmazottak tanulása, továbbképzése, tudáshasznosítás vA TUDÁSTŐKE SZÁMSZERŰSÍTÉSE ÉS HOZAMKÖVETELMÉNYE Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

178 A TUDÁSTŐKE FOGALMA TUDÁSTŐKE = EGYÉNEK ÉS VÁLLALATOK HASZNOSÍTHATÓ SZELLEMI VAGYONA  A tudástőke jellemzői vMegfoghatatlan (immateriális) vagyoni jószág vKorlátlanul terjeszthető és bővíthető vKonvertálhatóan vagy célirányosan felhasználható vFelhasználásával mennyisége és értéke nem fogy, sőt a felhasználási tapasztalatokkal inkább gyarapodik  Megnyilvánulási formái vExplicit és implicit vagy tacit (rejtett) tudás vEmberi, szervezeti és kapcsolati tudástőke  Megtérülési követelménye ma még háttérbe szorul Varsányi Judit (2011): Vállalati gazdaságtan. Tantárgyi prezentáció. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

179 A VÁLLALATI TUDÁSTŐKE ELEMEI Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 322. o., kiegészítésekkel.  Emberi tudástőke vAz emberek fejében lévő ismeret, tapasztalat, képesség vEmberek készsége adott feladat elvégzésére tudásuk birtokában  Szervezeti tudástőke vInformációs rendszerek, adatbázisok, folyamatok vE rendszerek működtetését segítő leírások, szoftverek vA szervezet működési rendje, szabályai, hagyományai vVállalati arculat, értékrend, magatartás vMunkahelyi és szervezeti kultúra  Kapcsolati tudástőke vAz érintettekkel való kapcsolat tartalma és minősége vA kapcsolatrendszer tartalmi és minőségi elemei – fogyasztói lojalitás, márkahűség, partneri, önkormányzati és lobbikapcsolatok

180 ERP-RENDSZEREK  Eredetileg nagyvállalatok vezetői információs rendszerei vSAP, Oracle, PeopleSoft stb. vAz emberi erőforrás tervezésére fókuszálnak  Vállalati erőforrások tervezésére szolgáló integrált vállalatirányítási rendszerek vERP = Enterprise Resource Planning vA digitális vállalat előfutárai vAz e-üzletek alapját képezik Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 322. o.

181 A TUDÁSMENEDZSMENT FELADATAI Gébor (2002) nyomán, in: Chikán Attila (2005): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. 323-326. o.  Vállalati tudástérkép összeállítása vA meglévő és keletkező tudástartalmak felmérése vRendszerezés, tárolás és értékelés hasznosíthatóság alapján vA tudás hozzáférhetőségének megszervezése  A rejtett tudáselemek feltárása vA meglévő rejtett tudás explicitté tétele vFelhasználásmódok kigondolása a rejtett tudás hasznosítására  Tudásközvetítési stratégiák kidolgozása vA tudásátadás és befogadás feltételeinek megteremtése vTudásalapú új szerepkörök integrálása a szervezetbe  A tudásvagyon (intellektuális tőke) mérése és elemzése  Tudáspiaci kutatások, elemzések, kapcsolatépítés és a kapcsolatok hasznosítása

Tantárgyi prezentáció saját és hivatkozott források alapján Agistra Stúdió, 2013. január PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, Mindscape, USA Varsányi.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tantárgyi prezentáció saját és hivatkozott források alapján Agistra Stúdió, 2013. január PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, Mindscape, USA Varsányi."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Tantárgyi prezentáció saját és hivatkozott források alapján Agistra Stúdió, 2013. január PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, Mindscape, USA Varsányi.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tantárgyi prezentáció saját és hivatkozott források alapján Agistra Stúdió, 2013. január PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, Mindscape, USA Varsányi."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés